A leggyorsabb szuperszámítógépet építi az IBM

IBM, Lenovo

Az IBM a világ leggyorsabb szuperszámítógépét fogja megépíteni az amerikai kormány laboratóriumában. A gép, amely a Roadrunner (Gyalogkakukk :-) fantázianévre fog hallgatni, négyszer gyorsabb lesz mint a szintén az IBM által épített, jelenleg a világ leggyorsabb ilyen jellegű gépe, a BlueGene/L.

Az új számítógép egy hibrid megvalósítás lesz abban az értelemben, hogy a hagyományos processzorok mellett a Sony Playstation 3 számára fejlesztett Cell processzorok is felhasználásra kerülnek az építés során.

A gép az új-mexikói Los Alamos National Laboratory intézményben lesz felállítva. A laboratórium az amerikai Energiaügyi Minisztérium (US DOE) tulajdonában van. A minisztérium tájékoztatása szerint a számítógépet egy olyan programban használják majd fel, amelynek a feladata arról gondoskodni, hogy az amerikai nukleáris fegyver-készlet biztonságos és megbízható maradjon.

A gép az IBM szerint el fogja érni a "petaflop-os" sebességet, amely 1 000 trillió műveletvégzést jelent másodpercenként. A gép a csúcssebességet elérve 1 600 trillió műveletet lesz gépes elvégezni a gép másodpercenként.

A számítógép 16 000 darab klasszikus processzort és 16 000 darab Cell processzort fog tartalmazni.

Bővebben itt.

( RoLi | 2006. 09. 08., p – 14:24 )

Nem kotekedni akarok de mintha a Cray is takolna ossze egy 1 petaflopsos vasat, opteronokbol.

A mainframe-ekben ez már régen működő dolog... Ha jól tévedek, minden utasítást párhuzamosan két egység dolgoz fel a cpu-ban, és a kimenmetek komparátorra kerülnek: ha azonos, mehet tovább, ha nem, akkor újrapróbál. Ha ekkor is eltér, a cpu-t hibásnak jelöli, és egy másikon hajtja végre az adott utasítást, ha ekkor nem térnek el az eredmények, akkor "csak" feljegyzi a hiba bekövetkeztét, de megy tovább.

zSeries/z9 servers execute each instruction twice, compare results, and shift workloads "in flight" to functioning processors, including spares, without any impact to applications or users. This rare feature, also found in Tandem Computers, is known as lock-stepping, because both processors take their "steps" (i.e. instructions) together. Not all applications absolutely need the assured integrity that these systems provide, but many do, such as financial transaction processing.

http://en.wikipedia.org/wiki/Mainframe

Én ugy tudom, hogy már a gyárban eldöl, hogy melyiket nem fogják használni. Megrobálják úgy legyártani, hogy menjen mind a 8,és ha nem megy egy, akkor azt hibasnak jelölik a csippen és küldik PS3 -makba, ha mind megy felárért adják. Mint más prociknál a cache mérettel játszank ilyet.
(Amin még kevesbb megy eladhatnák a csóroknak bagóért, pl nekem :) )

( _Borisz_ | 2006. 09. 08., p – 14:34 )

Kész van egyáltalán a Cell? Mert én nem sokat hallottam mostanában a PS3ról, bár lehet le vagyok maradva:)

már rég benne a linux kernelben az spufs, ami nem más mint fájlrendszerként mutatja a 8 db SPU-t (A cell vektorprocesszorai).
Amúgy a proci már elég régóta kész állapotban van, de azért a ps3 piaci premierjéhez szükséges processzormennyiséget sem lehetett gyenge legyártani.

( zaphodb v | 2006. 09. 08., p – 15:27 )

Gyalogkakukk :-)

és amikor begyorsul, csak annyit mond:
- Bi-bipp!

( toros | 2006. 09. 08., p – 15:39 )

Szóval ez a gép fog vigyázni a nukleáris rakétákra?! Ez ugye nem valami olyasmi lesz, mint a Cyberdyne Systems féle Skynet? :)

Sokáig tart. A 256 bites RSA kódot egy mai CPU kb. 1 óra alatt töri fel. Mivel minden bit duplázza a számításigényt, és a feladat jól párhuzamosítható, 32000 CPU nagyságrendileg 256 + 15 = 271 bites RSA kódot tör meg 1 óra alatt. Manapság 2048 bitet szokás minimum használni (és a paranoiások egy ideje 4096 bitet használnak), azaz a maradék 2048-271 = 1777 bit "hossz" az időt fogja növelni. Ez azt jelenti, hogy egy igen-igen durva becsléssel egy mai átlagos RSA kód feltörése 2^1777 órába telik egy ilyen gépen, ami durvan 10^533 óra. Egy év nincs 10000 óra, tehát ez 10^529 évet jelent minimum.

Persze az egész azon a feltételezésen alapszik, hogy a leggyorsabb algoritmus publikus. És ebben nem vagyok biztos.

Legkevésbé sem. A rakéták elindítása a mindenkori elnökre és néhány idiótára van bízva az amerika hadsereg vezérkarából. Ugye hogy ez mennyivel megnyugtatóbb? (És ez még hagyján, mert van ilyen az oroszoknak is, meg a kínaiaknak, meg az indiaiaknak, meg a pakisztániaknak...)

Ezekre a számítógépekre azért van szükség, hogy meg tudják mondani, mit történne akkor, ha fel akarnának robbantani egy robbanófejet. Mert például a hasadóanyag, ami eléggé radioaktív, fokozatosan bomlik le, és még bonyolult vegyi folyamatok is lejátszódnak a töltetekben. Ez nem úgy van, hogy egyszer legyártjuk, aztán csak meg kell nyomni a gombot amikor akarjuk. Mostanáig ez úgy ment, hogy időnként felrobbantottak egy-egy töltetet, hogy megfigyeljék, hogyan is viselkedik, és ebből vontak le következtetéseket. De manapság már nagyon rossz a kísérleti nukleáris robbantások sajtója (meg az informatika is fejlődött), ezért próbálják számítógépen szimulálni mind a robbantásokat magukat, mind a töltetekben az öregedés során bekövetkező változásokat. Ez pedig kvantummechanikai számítások numerikus megoldását jelenti.

Egyébként az egész modern (digitális) számítástechnika létrejötte szorosan összekapcsolódik a Manhattan projekttel, gondolom ezzel többé-kevésbé mindenki tisztában van. Rengeteget lehet erről olvasni. A legnagyobb fej matematikusok meg fizikusok ezért dolgoztak Los Alamosban, hogy efféle problémák megoldására alkalmas számítógépeket és programokat fejlesszenek. És amit összehoztak, az aztán a katonai alkalmazáson túl rengeteg mindenre használható lett, mint azt tapasztalhatjuk. Ebben a pillanatban is. Bizonyára így lesz ez ezután is.

Akkor kezdett felertekelodni a szuperszamitogepek fejlesztese mikor betiltottak elosszor a legkori, majd a foldalatti es foldfelszini kiserleti robbantasokat is. Ezekutan tudni kellett hogy az atomarzenal milyen allapotban van x ev tarolas utan.
(a franciak pl ezert durrogtattak 6 v 7 nukit a murora atollon meg a 90es evek vegen)

Én is arra céloztam, hogy ennek megvan az a haszna, hogy így rengeteg pénz áramlik (szuper)számítógépek fejlesztésébe, ami polgári felhasználásra sohase történne meg. És ezeknek a cuccoknak óriási hasznát lehet venni pl elméleti fizikában, stb. Ez biztató a jövőre nézve, ha a tudományos fejlődést fontosnak tartjuk. (Én annak tartom)

Egyébként ki tilthatná be a kísérleti robbantásokat? Az ENSZ? (LOL)
A régebbi atomhatalmak a sok korábbi kísérletnek és a fejlett informatikának köszönhetően vállalhatták, hogy többé nem hajtanak végre robbantásokat, de ezt bármikor meggondolhatják újra. Szerintem ez csak idő kérdése, de ne legyen igazam.
Az ázsiai országok semmi effélét nem igértek soha, ha jól emlékszem. És az irániak nagyon igyekeznek jelenleg is, bár az iráni atomprogram eléggé parasztvakításnak tűnik számomra. De az amerikaiknál már régen készen vannak a tervek, hogy mit is kell szétlőni Iránban, ha komolyra fordulnak a dolgok. És tekintetbe véve, hogy az iráni elnök egy elmebeteg nácinak tűnik, és Európa közel van, ez inkább megnyugtató, azt kell hogy mondjam.

Utánanéztem a dolognak, az Atomsorompó (aki nem tudná, ez az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására hivatott - 1968) egyezményt nem írta alá India, Pakisztán, Izrael. Észak-Korea felmondta. Kína és Oroszország pedig aláírta ugyan, de nyilvánvalóan megszegték már. Iránnal is ugyanez a helyzet, bár nekik még nincs atomfegyverük.

A Részleges atomcsend egyezmény (1963) nem tiltja a föld alatti robbantásokat, és pl Kína, Franciaország nem is írta alá.

A Teljes atomcsend egyezmény (1996) még nem lépett életbe, mert az atomhatalmak közül csak Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia ratifikálta.

Elvileg ha valaki nem tart be egy ilyen egyezményt, akkor szankciókat léptetnének életbe. Valójában ez még Iránnal szemben sem nagyon sikerül, pedig ők a béka segge alatt vannak. Hát még egy "komolyabb" országgal szemben. Az igazi visszatartó erő a hazai és nemzetközi közvélemény ellenszenve. És ez sem kevés, emlékezhetünk a franciák esetére.

Nyilván az amerikaiak nem akarnak Iránba menni, hiszen Irakban sem boldogulnak. Néhány robotrepülőgéppel/bombázóval szétlövik a nukleáris létesítményeket, és ennyi. Ez ellen az iráni hadsereg semmit sem tud tenni. Valójában semelyik ország sem tudna, úgy gondolom.

"Valójában ez még Iránnal szemben sem nagyon sikerül, pedig ők a béka segge alatt vannak."

Viszont sok olajuk van (3. legnagyobb exportőr asszem).
És fenyegetőznek vele, hogy elzárják a csapot.

És melyik ország a legnagyobb kőolajfelhasználó, na melyik?
Kinek omlana össze a gazdasága, ha felmennek az olajárak, na kinek?
(Mindenkinek :) )

Iránból Kína kapja a legtöbb olajat, tehát ő nem igyekszik seggberugni senkit.
Oroszokról meg annyit, hogy ők telepítették a rakétavédelmet az iráni urándúsító köré...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

"Viszont sok olajuk van (3. legnagyobb exportőr asszem).
És fenyegetőznek vele, hogy elzárják a csapot."

Igaz, de Iraknak is sok olaja volt a világpiacon.
Azonkívül a függőség kölcsönös az importőrök-exportőrök között. Ha elzárják a csapokat, a termelők gazdasága is összeomlik, ők abból élnek - az okosabbja nagyon is jól, a Közel-Keleten is.
Ha felmegy az olaj ára az kinek jó? - Az olajforgalmazó cégeknek. Kik pénzelik többek közt az USA politikai elitjét? - Innentől már összeesküvéselmélet...

Egyébként a magas energiaárak rövid távon kellemetlenek, hosszabb távon viszont csak előnyei vannak a fogyasztók számára. Megéri energiatakarékossági beruházásokba, korszerűsítésbe fektetni. A fosszílis tüzelőanyagok felhasználását előbb-utóbb úgyis abba kell hagyni. A magas árak csak gyorsítják ezt a folyamatot, ami már amúgy is megindult - ezt a termelők is tudják, és aggódnak is miatta. Nekik sem feltétlen érdekük a (nagyon) magas ár.

Páldául Magyarország külkereskedelmi hiányát nagyrészt az Oroszországból importált kőolaj/földgáz képezi. És ez fájni fog a lakosságnak, ha megszűnik a földgáz állami támogatása, és mindenkinek ki kell fizetni a valódi árat. Nem baj, én szeretek fát vágni...

Igen Oroszország, Kína is szállított rakéta meg nukleáris technológiát a Közel-Keletre.
De az orosz légvédelem hm láttál már orosz informatikát, bármilyet? A modern haditechnika szinte csak ezen múlik...

"Igen Oroszország, Kína is szállított rakéta meg nukleáris technológiát a Közel-Keletre.
De az orosz légvédelem hm láttál már orosz informatikát, bármilyet? A modern haditechnika szinte csak ezen múlik..."

nem szabad lebecsulni az orosz haditechnikat.
hm hallotal arrol hogy kilottek par izraeli tankot libanonban?
orosz tankelharito raketakkal!!
http://index.hu/politika/kulhirek/?main:2006.08.31.&278178

( noss | 2006. 09. 08., p – 17:58 )

ilyen vassal meddig tart egy jobb titkosítást visszafejteni?

Pont ezen gondolkoztam.
Aztán rájöttem, hogy a linuzban van software suspend. Szóval mielőtt költöznénk, nyomnak egy ilyet, várnak egy kicsit, míg a pár TB-nyi RAM kiköltözik diszkre, aztán uccu neki.

A gond akkor van, ha közben upgrade-elni is akarnak. Gondolom azt még nem bírja szegény.

( prez | 2006. 09. 08., p – 18:21 )

Nademost miért ezt a nevet, tényleg? A rajzfilmhősök között a legutálatosabb a gyalogkakukk... Ott az a szerencsétlen farkas, aki mérnök, tudós, tehetséges (saját kezével építi a dolgait) [aka geek], addig az a béna madár meg tulajdonképpen hülye (mutogat olyan táblát is, hogy "A gyalogkakukkok nem tudnak olvasni!").

Most akkor ez nagyon gyors lesz, csak buta?

( tr3w v | 2006. 09. 08., p – 21:19 )

Valahol olvastam, hogy az a "hagyományos processzor" Opteron lesz.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o