Témakörök: fixpontos programozás, rekurziók, stb. Ha esetleg valaki kiváncsi, hogy hogyan lehet pl. fixpontos bizonyításokat csinálni, akkor ez egy muszáj kategóriás anyag. Én nyáron nekiesem. A könyv durván sokszáz oldal, a filmek 10 gigásak DivX-ben, 20 Mpegben.
Mellesleg eszembe jutott megint a régi mantrám, azaz hogy miért nem tanítanak itthon rendesen informatikát? Jó kérdés, sosem tudtam a választ teljes pontossággal. Mármint a környezetmérnököknek annyi laborjuk van, hogy majd megszakadnak, a vegyészek dettó, szóval készülnek arra, hogy a szakmában dolgozzanak, és közbe ne robbantsák le a saját fejüket.
Informatikában jelenleg a Pannon Egyetemet példának véve az jött le nekem eddíg, hogy a nehézségek kimerülnek egy-két tárgyban (analízis I., villamosságtan; mellesleg ezeket pont, hogy jól tanítják), de például a programozói laborok (SZTA és IRT labor) kimerülnek abban, hogy bemész órára, megírod a programokat, amit leosztályoznak (SZTA) vagy beadandóként otthoninak feladják (IRT), mellesleg az utóbbinál még nincsen stabil gyakorlat.
Pedig a programnyelvek azok a nyelvek, amiben a legtöbb informatikus gondolkodik. Nem csak ez a fontos, de ha nincs meg a tisztességes programozói tudás, akkor bizony nem fog az illető robotkart vezérelni, vagy autót irányítani, hiszen azok is programokkal működnek.
Szóval hol tanulja meg az ember a programozást? Az egyetemen nem lehet, max. egyedül, otthon. Viszont az egyetem egy remek környezetet biztosítana a csapatmunkához, amit autodidakta módon nem lehet megtanulni. Vagy például a tesztelést. Esetleg a profi debuggolást.
Zárszóként: egy meg nem nevezett PhD hallgató mondta, hogy ő úgy csinálta végig az infó szakot, hogy nem tanult meg programozni.
- vik1984 blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1746 megtekintés
Hozzászólások
Ne vedd el a kenyeremet: elég szépen tudnak fizetni ezek az info/progmat/ptm szakos halgatók (sic) a kötprogramjaik megírásáért. Viszont tényleg elég ciki, hogy ez az egyetem felé nem derül ki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nálunk (Debrecen) egyik félévben első prog1 előadáson Juhász Pici megkérdezte, hogy van-e itt valaki, akinek nem kötelező felvenni a tárgyat. Jelentkezett 2-3 ember, megkérdezte tőlük, mit keresnek itt? Mondják, meg akarnak tanulni programozni. A válasz kb így hangzott:
-Akkor maguk nagyon rossz helyen járnak. Programozni nem itt (mármint az előadáson) lehet megtanulni, azt otthon kell a gép előtt. Itt arról van szó, ami ahhoz kell, hogy a vizsgán átmenjenek.
Szóval az egyetem máshol sem arról szól, hogy az órákon belédtölcsérezik a tudást (pláne a piacképest!), azért otthon, a gép előtt kell megküzdeni, ezt max. "érdekes és életszerű" feladatok kitűzésével segítik, már amennyire. A zh-h/vizsgák ettől (pláne a piacképestől!) többé-kevésbé független dolgok, tárgya válogatja.
Konklúzió, ahogy azt egy népszerű zenész(?) megénekelte:
"Isten hozott nálam öcsém, ez a való világ"
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
boobaa: nekem is, de el ne mondd senkinek :-)
kelemengabor: ez így van mindenhol Mo.n, de máshol nem. Az első MIT-s videóban elmondja az előadó: "Programming is not a science, it's magic" :-) Órán pedig nem tanítanak varázslatokat, mert aki tudja, nem tanítja, aki mégis tanítja és tudja, az tanítani nem tud.
"No boom today. Boom tomorrow. There's always a boom tomorrow. What?
Look, somebody's got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!" -- Lt. Cmd. Ivanova
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a másik nem elhanyagolható tény legalábbis szerintem
hogy kik is tanítjék az informatikát ?
ha megnézzük azok akik annó főleg matematikus szakon végeztek.
és így elméletet oktatnak, látszik ez a matekos tárgyakon is :D
az infó részhez is elméletben értenek, valószínüleg ezért olyan a gyakorlati oktatás amilyen.
bár az is igaz hogy heti 2-4 órában nem lehet megtanulni programozni, sőt mást se nagyon
Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.17-rc4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát itt Pécsen sem a programozás a volt a főtéma progterv info szakon (progmat utóda), matematika és elmélet minden mennyiségben, és emellett heti elvileg 4 óra, gyakorlatban rendre csak 2 óra gyakorlat. Így az első évben adtak egy szolid közepes pascal alapozást, egy kis betekintést fortranba (de minek...), és egy adag C-t, de csak elméletben (Pere rulz). És emellett kemény matematikai alapképzés, egy pár egyéb tárggyal körítve. És elnézve a folytatást, túl sok változás itt sem várható. Igaz volt algoritmusok tárgyunk, de ott sem sok gyakorlat volt, elméletben az ember megtanulja mi hogy megy, de ennek megint mi az értelme... Meg volt vmi alkalmazás fejlesztős óránk, ami abból állt hogy hetente más nyelven csináltunk egy hello world-nél kicsit nehezebb programot, és azt osztályozták. Nem tudom ennek mi az értelme, viszont ami megdöbbentő nekem, hogy sokan még így is buknak, és nem elméletből. De akiket ismerek, mindenki otthon tolja a programozást, mert abból tanul és fejlődik. Pedig lenne lehetőség sokmindenre iskolai kereteken belül szerintem. Ezt próbáljuk majd most kicsit kiaknázni, hátha valami jó kisül belőle... :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Éppen erről beszélek, hogy az egyetemen rengeteg lehetőség lenne arra, hogy a programozást oktassák, és közben hasznot is húzzanak a hallgatókból egyetemi szinten, de nem használják ki ezt. Csak nagyon kevés kiváltságos helyzetű embernek adatik meg, hogy egyetemi évei alatt profin programozhasson.
Kéne valami FSN-es programozás-oktatás. Nyáron még rá is érne sok ember.
"No boom today. Boom tomorrow. There's always a boom tomorrow. What? Look, somebody's got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!" -- Lt. Cmd. Ivanova
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Pedig a programnyelvek azok a nyelvek, amiben a legtöbb informatikus gondolkodik."
Ha ez így van, az nagy baj. A programozás(kódolás) egy szakmunka. Az informatika ennél sokkal több minden. Képzeld el, hogy egy templom építéséhez csak olyan embereid lennének akik csak a fal felhúzásában gondolkodnak (kőműves). Szerintem kellene még előbb valami geodéta, mérnök, stb-stb., amolyan tudósabb ember is.
Az egyetemen inkább tudományt próbálnak tanítani nálunk (szerintem helyesen), a szakmunkát sokkal kisebb mértékben, azt inkább máshol lehet elsajátítani. A programozó, az kb. olyan mint a kőműves, vagy más "kivitelező". Nem is értem miért van az _egyetemen_ progmat szak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gratulálok, sikeresen félreértettél. Nem azt mondtam, hogy csak abban tud gondolkodni, hogy pl. hogyan lehet felhúzni a falat, hanem azt, hogy a programnyelvekkel gondolkodik, azaz ezt a verbális nyelvet használja a gondolatai kifejezésére. Ahogyan a te példádban a geodéta, mérnök, stb. mind magyarul (angolul, németül, stb.), a szakmájuk nyelvezetével fogalmazzák meg a gondolatukat.
A programnyelvvel lehet informatikán belül megértetned magad. Azzal magyarázod el a gépeknek (akik ugyanúgy a részei a folyamatnak) és a többi infósnak, matematikusnak és mérnöknek a gondolataid. Abban fejezed ki magad.
Egyetemeken pedig még ma is tudományt tanítanak, de, mint mondtam, ha nincs meg a közös szakmai nyelv, akkor nehéz, néha lehetetlen is a kommunikáció.
Programozó != kivitelező. A programozó az, aki tervez, és aki a "csináldd meg" utasítást lefordítja gépileg értelmezhetővé. De jó, akkor inkább használjuk a fejlesztő megnevezést.
Progmat == olyan matematikusok képzése, akik matematikai és programozói gondolkodásban is jártasak.
Még egy megjegyzés: a programozó ismeri azokat a trükköket, amiket egy fejlesztő nem. Például a "xor eax, eax"-ot. Ő az, aki tudja, hogy mik a gépek titkai. :-)
"No boom today. Boom tomorrow. There's always a boom tomorrow. What? Look, somebody's got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!" -- Lt. Cmd. Ivanova
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A programnyelveket azért használjuk, hogy a gépnek ne közvetlenül gépi utasításokkal mondjuk meg, hogy mit akarunk. Amikor pedig egy infóssal, mérnökkel, matematikussal akarod megértetni magad, akkor inkább magyarul, vagy valami metanyelven(folyamatábra) tudod megértetni magad.
A progmatos nem matematikus. A különbség leegyszerűsítve az, hogy a matematikus kitalálja/megalkotja az új algoritmusokat, a programozó meg lekódolja a gép számára. (Persze a matematikusok nagyobb része nem is az algoritmusok területén alkot, sőt...) A kettő között van a programtarvező, akinek ismernie kell, hogy milyen problémákhoz milyen algoritmusokat lehetne használni, és ezeket valamilyen metanyeven a programozó felé tudnia kell kommunikálni. Persze sokszor ez a kettő nem válik külön, szegény ember vízzel főz:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"A programnyelveket azért használjuk, hogy a gépnek ne közvetlenül gépi utasításokkal mondjuk meg, hogy mit akarunk."
Részben, igen, de ha valahol programot írsz, akkor azt az "utódodnak" is írod, magyarán annak a szerencsétlennek, aki utánad fogja karbantartani a programot. Hosszútávú kommunikáció, írott nyelv. :-)
"Amikor pedig egy infóssal, mérnökkel, matematikussal akarod megértetni magad, akkor inkább magyarul, vagy valami metanyelven(folyamatábra) tudod megértetni magad."
Folyamatábra? Hmmm... UML, meg ilyenek? Kevesebben tudják megcsinálni és megérteni, mint ahány infós van. Sokszor meg bőven gyenge egy ilyen ábra, amikor egy faktoriális-számoló algoritmusnál több a dolgod.
"A progmatos nem matematikus."
Sőt, az infós is matematikus. Ahogyan Diszkrét matek tanár mondta az egyetemen: "Bárki matematikus, aki belemélyedt egyetemen." Persze, nem annyira az, mint egy fullos ELTÉs matematikus, de jobban, mint pl. egy közgazdász. Az ELTÉs progmatos és az ELTÉs matematikus közt nem sok a különbség, legalábbis ezt hallottam.
"A különbség leegyszerűsítve az, hogy a matematikus kitalálja/megalkotja az új algoritmusokat, a programozó meg lekódolja a gép számára."
Aha, ez általában az a matematikus, aki azt mondja, hogy a O(n^k) futásidejű algoritmus elég lesz, amikor is a számítástudományban jártas matematikus azt mondja, hogy oké, vigyük le O(n^1.01)-re, mert az jobb.
"és ezeket valamilyen metanyeven a programozó felé tudnia kell kommunikálni."
És mi lenne jobb metanyelv, mint pl. egy magasszintű, egyszerű, funkcionális nyelv, mint pl. Scheme vagy Lisp?
"No boom today. Boom tomorrow. There's always a boom tomorrow. What? Look, somebody's got to have some damn perspective around here. Boom, sooner or later. BOOM!" -- Lt. Cmd. Ivanova
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hagyjuk...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem csak főiskolai tapasztalataim vannak de abból két különféle. Az első eü. föiskola a második műszaki főiskola. Első szakmám melyben végül is dolgozom közeg. felügyelő (ÁNTSZ) a második mérnök informatikus. Mikor az eü. főiskolára jártam sok tantárgyat feleslegesnek tartottam nagyon sok volt a megtanulnivaló érsd adatok jogszabályok szabványok mióta dolgozom rájöttem, hogy igen mindennek volt értelme és minden a helyére került. Ezek után összehasonlítva az eü-t a műszakival az nem adott semmit egyszerűen nem adott használható tudást sok álltalános dolgot sok felesleges dolgot se nem tanultam meg programozni de volt olyan évfolyamtársam aki egy gépet sem tudott összerakni és intel procin kívül nem hallott másról. Tehát képeznek egy rakás informatikust aki igazából nem az én is ezt végeztem de ez az igazság.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
En szimpla villamosmernokkent vegeztem, es volt 1 ev turbo pascal programozas. Miutan vegeztem, elkezdtem C-ben hegeszteni egy kicsit, aztan jott a Perl, manapsag meg mar osszedobtam egy C-nyelvu spamszurot. Amikor JIT kellett valami, osszeszedtem a hozzavalo infot a netrol, oszt csokolom. 100% pure gyakorlat.
ASK Me No Questions, I'll Tell You No Lies
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni