Egy kis gondolkodni való... (élénk fantáziájúaknak)

Algoritmusok

Sziasztok!

Korábban több cikk is megjelent itt a HUP-on a Holografikus Kutatási
Stratégia témakörében. Az új fejlesztések új gondolatokat vetettek
föl, ezeket szeretném megvitatni veletek.

http://www.meditor.hu/mindgames.php

Várom az észrevételeket: Végvári Lajos [meditor]

  • 4572 megtekintés

( pinyo_villany | 2006. 03. 06., h – 16:15 )

8)

Miről van itt szó?

_______________________________________________________________
Debian GNU/Linux 3.2 Etch
Intel P4 HT (Northwood) 3GHz
ASUS P4C800
TwinMOS DDR400 512MB
Shappire R9600

( Joco8192 v | 2006. 03. 06., h – 16:32 )

Neuman János a turbina és légörvénykutatásainál illetve a robantásoknál (töbekközöt atombomba ) hasonló modszert használt a számítások felgyorsítására.

( rigidus | 2006. 03. 06., h – 17:58 )

Szia meditor,

Nekem lenne nehany kerdesem.
1. Ha inputkent kapna egyetlen random szamsorozatot, kepes lenne benne felismerni egymashoz hasonlo tartomanyokat?

2. Esetleg kepes lenne-e eloallitani a fenti random szamsorozathoz egy olyan fuggvenyt amelyik reprodukalni kepes az eredeti bemeneti szamsorozatot?

Koszi ;)

Rigidus

---------------------
Ригидус а бетегадьбол

Azt hiszem te a "matematikai kristályok" részre kérdeztél rá. Nagyon
érdekes a viselkedésük. A HRS rendszerbe egy 480 cellás kristályt
építettem be. Vannak olyan kristályaim is, amelyek többszázezer(!)
cellából állnak, egész elképesztő viselkedéseket tudnak produkálni.

Tanulnak, felejtenek, jelet bocsájtanak ki, epileptikus rohamaik
vannak, bevésődést mutatnak. Sajnos nagyon az elején tartok a dolognak.
Keveset tudok foglalkozni vele - nem nagyon érdekel mást, pénzzé
nem tehető.

> Sol omnibus lucet.

Van olyan kutatasi terulet - amivel en spec hobbi szinten foglalkozom - ahol a legnagyobb problema eppen az, hogy megtalalni es kizarni azokat a tartomanyokat ahol nincs ertelme a hosszadalmas szimulaciokat vegezni de azzal a kikotessel, hogy egyetlen relevans tartomany sem eshet ki. Vannak viszont akiket (szerintem) nagyon erdekelne es ha bevalik, akkor bizony penz is lenne benne.

"nem nagyon érdekel mást, pénzzé nem tehető."

Nekem lennenek otleteim, hogy hol probalkozhatnal magaval csak a zoraxszal. Ha pontos es eleg gyors maga a fuggveny eloallitasa, akkor szerintem a lehetosegek vegtelenek. (nem tudom leirhatom-e ide az otleteket, ha igen akkor idebiggyesztem ;) )

---------------------
Ригидус а бетегадьбол

Nincs dimenzió-limit. Csak a számítási kapacitás szab neki határt.
A topik szerinti 200d-s bővitményt egy asztalai pc simán lekezeli.
Most készülök a vizualizáció bővitésére 1024x768 --> 1920x1200 és
egy duplaprocis, 4-15GBytos-s gép bevetésére. egyelőre néhány 10milliós
tényleges pontig, és 24 független dimenzióig szeretnék elmenni, ez
az itt leírt elvek szerint 400-500 paraméter hatását tudná elemezni.

Válasz megy priviben.

> Sol omnibus lucet.

( anr | 2006. 03. 06., h – 18:04 )

ugy tunik senki sem olvassa a hup-ot, aki a te rendkivul specialis teruleteden dolgozna.
valos problemakra hasznalsz egy nagyon specialis matematikai apparatust, majd itt bemutatod ennek egy tovabbfejleszteset, es varod, hogy valaki hozzaszol. mivel _semmit_ sem mondtal ennek a dolognak a valos problemakhoz valo kapcsolodasarol ez igy egy matematikai inyencseg.
ha legalabb valami konyhanyelven elmondhato valos problemat megoldottal volna ezzel a aparatusal talan tobb erdeklodo lenne.

Anr - http://andrej.initon.hu

Neuman egy ehez hasonló modszert javasolt Robrt O. nak amikor panaszkodot nem képesek kiszámítani azt hova mekora töltetet helyezenek el a robanóanyagokból ahoz hogy egyenletes központi nyomást produkáljanak a magban minden irányból. Akkor kezdte el Johny fejleszteni a véletlenszám generátorát. Az volt a lényeg neki megismételhető széles skálájú számsort kapjon aminek nagy a szorása. Aztán végeztek kűlőnböző teszteket és ami mérés utján a leginkább közelvólt a számítothoz azok köré szerveztek véletlenszámokat. Így kerestek bizonyos állandókat amik a fűgvényeikben fontos szerepet kaptak. Pl.: balisztikusrakéták.

Rigidus, andrej! Sziasztok!

Itt van két korábbi cikk, ezekből kiderül, nagyon is gyakorlati
problémáról van szó. Az alapgond az, hogy van egy kombinatorikus tér,
nagyon sok kombinációval. Esély sincs arra, hogy végigmérjék.

http://hup.hu/node/8090
http://hup.hu/node/7880

Az egyik probléma konyhanyelven és röviden: Keresik egy katalizátor
optimális összetételét. Van mondjuk 8-10 komponens és nem mindegy,
hogy melyikből mennyi szerepel a katalizátorban. Az egyik megközelítés
alapján elkezdenek találgatni, egy másik megközelítés alapján
meg szisztematikusan végigmérik az összes kombinációt. Ha minden
komponensnek 2 lehetséges szintje van, akkor ez nem túl sok mérés
(néhány száz), de ha 4-5, akkor már sok tíz-száz ezer.

Sajnos a katalizátor aktivitását, szelektivitását számos más tényező
is befolyásolja, nagyon gyorsan ott vagyunk 10-15 paraméternél. Az
egyes tényezőktől való függés mértéke, menete nem ismert. Mérni kell,
de a mérési kapacitás korlátos. Megoldás: HRS (lásd cikkek)

Vannak olyan rendszerek, ahol ez a 10-15 paraméter nevetségesen kevés,
akár százas nagyságrendű is lehet a független változók száma. Ebben az
esetben már a HRS szerinti mérőpontok kijelölése is olyan számítási
igényt jelent, hogy kifutunk az időből. E folyamt gyorsítására
találtam ki a leírt módszert.

Talán egy kicsit közérthetőbb így.

> Sol omnibus lucet.

( cln | 2006. 03. 06., h – 19:31 )

Szerintem a legjobb válasz az efféle elvont kérdésekre az hogy a nyáron vállaljanak fel ezek az illetők 2 (azaz kettő) hold krumpli,- vagy kukoricaföldkapálást. Ennek eredményeképpen sokkal józanabbul fogják megitélni a saját, és mások ezen világbeli helyzetét.

ELaci

Mintegy 3.5 ha föld birtokosa és gondozójaként azt hiszem tudom miről
beszélsz. Majd küldök fényképet a területről. Van benne egy kis erdő
is (1.5 ha). Az a baj, ha sokat járok ki a földre, mindig eszembe
jut valami olyasmi, amivel itt is foglalkozunk.

Üdv: végvári Lajos okl. agrármérnök.
> Sol omnibus lucet.

( jcsaba | 2006. 11. 08., sze – 10:05 )

Szia meditor!

Csak most olvastam.
Azt hiszem, hogy értem, mire gondolsz.
De: Ahhoz hogy el tudd dönteni, hogy egy adott mérési pont környezetében lévő pontok mérési eredményei "jobbak", kell valamilyen heurisztika, nem?
Ha az nem jó, akkor bukta van...
És amit példaként említettél, kapcsolókat, ott én nem tudnék mondani ilyet.
Te tudnál?

Egyébként csak ámulok. :-)

jcsaba

És mi lenne az ámulat tárgy? (-::

Általában nem kapcsolókkal dolgozunk, hanem valamilyen
kvantálható változóval. Mindig van valamilyen
optimumkritérium, ami alapján eldönthető egy pont jósága.

Most pl ezzel a rendszerrel egy kilencváltozos fv
minimumát keresem. Egy 140 molekulás modellhez kell.
Sokszor magam is meglepődök, mennyi mindenre jó ez a
játékszer.

> Sol omnibus lucet.

Ne tévesszen meg az az egy-két szakszó! Itt olyan
pofonegyszerű dolgokról van szó, hogy minden józan ember
képes felmérni a lényeget percek alatt. Szó sincs itt
"alapos és mély" tudásról - sajnos. Annak ellenére, hogy
ezekkel az eszközökkel dolgozom (amely eszközöket döntően
én hoztam létre) csak kívülálló vagyok.

> Sol omnibus lucet.

Csak arra akartam rámutatni, hogy esetemben szó sincs
alapos és mély tudásról, ha nagyon szigorú akarok lenni,
akkor egész másra van jogosítványom a diplomám alapján,
ezért mondtam azt, hogy kívülálló vagyok.

Na, de térjünk vissza a topik témájához, a sokparaméteres,
folytonos terek viselkedéséhöz. Vajon mire lehetne
használni ezeket az eszközöket?
> Sol omnibus lucet.

( meditor | 2007. 01. 05., p – 11:18 )

További érdekes dolog. Adva van egy 9 változós függvény.
Ennek kell megkeresni a minimumát. Ez tehát nem technológia
beszabályozás, de mégis csak valami módon optimumkeresés.
További probléma, hogy egy függvénypont kiszámolása kb 3-4
perc.

A következő megoldást dolgoztam ki:

1. Vettem a 9 változót egy nagyon széles értelmezési
tartománnyal.

2. Az értelmezási tartományokból változónként 5 helyen
mintát vettem.

3. Az így kapott kombinációs táblára futtattam a HRS-t, így
kaptam egy optimumot.

4. Az optimum elhelyezkedésének figyelembevételével a
változók értelmezési tartományát szűkítettem. (Az
optimumot igyekeztem fókuszban tartani.)

5. A 2. ponttól újra, amig javul az optimum-érték.

Az eredmény: sokkal rövidebb idő alatt lényegesen jobb
optimumot lehetett kapni, mint korábban. Az eljárás
kvázitriviális - szerintem.

> Sol omnibus lucet.

Erre azt tudom válaszolni, hogy a függvény-kiszámolósdit
egy csomagban kaptam matematikus fiúktól. Nem tudom
megmondani, hogy ők miért nem jutottak előbbre. Azt kérték
nézzem meg, mit tudok kihozni a helyzetből az én
módszeremmel.

Majd rá kérdezek, hogy miért csak addig jutottak, amig
jutottak.

> Sol omnibus lucet.

Ha picit elvontabban kezelitek a függvény fogalmát, akkor talán helyére kerülhet a dolog. Az én optimumkeresési problémáimnál az analízis eszközeivel nem jutottam sokra (ez persze fakadhat az én impotenciámból is).

A konkrét szituáció: adott egy mérési adatsor (pl. a fermentorom hőmérsékletének alakulása az időben) és egy azt leírni képes dinamikus modell (közönséges differenciálegyenlet-rendszer). A modell kimenetét ugye nagyban befolyásolják a differenciálegyenletek konstansainak értékei (pl. a fermentorban dolgozó bacik növekedési és pusztulási sebességei), és a feladat pont az, hogy keressük meg azt a konstans-kombinációt, ahol a modell a legjobban tudja reprodukálni a mérési adatsort, tehát a célfüggvény a diffegyenlet-rendszer megoldásának és a mért görbének az eltérését számszerűsítő érték (abszolút differencia, eltérésnégyzet, maximum likelihood vagy amit akartok), a függvény értelmezési tartománya meg a paraméterek által kifeszített sokdimenziós tér.

Esetemben a modell általában 15-16 randán nemlineráris diffegyenletből áll, 20-25 változtatható paraméterrel. Itt az analízis eszközeinek alkalmazása - hát finoman szólva meglehetősen költséges (értem ezalatt, hogy idő- és számításigényes).

Amivel eddig dolgoztam, az a Nelder-Mead-féle szimplex módszer volt, ez viszonylag kevés pont kiszámításával tud lokális optimumot találni, ha jó helyről indítja az ember.

Kár, hogy csak a doktorim legvégén találtam meg ezt a topicot...

Erre azt tudom mondani, hogy a módszer kifejezetten a
többszörösen visszacsatolt változók által kifeszített tér
feltérképezésére való. Ha nem így volna, akkor elég lenne
n dimenzió helyett nx1 dimenziót vizsgálni.

A katalizátort azért említettem, mert ez a példa
(többszörösen) VALÓS! Volt olyan eset, hogy 167 méréssel
elértük a 98 %-os konverziót, ami nagyjából az elméleti határ.
Illetve mérési hibán belül az.

Harmadrészt, a becsatolt anyag pont arról beszél, hogy
egy n dimenziós kölcsönhatásrendszer látszólag magasabb
dimenziószámú rendszer képét veheti fel, amennyiben
a független változók között keresztindikáció van. Ugyanakkor,
ha a tér folytonos jellege, illetve az ok-okozati
függőségek megmaradnak, ebben az esetben is van lehetőség
az optimum megtalálására. Ez vezet ahhoz a merész
gondolathoz, hogy nincs szükség a teljes kombinációs tér
létrehozására, az optimum ettől függetlenül is megtalálható.
Ez egyelőre teória szinten mozgó felvetés, remélem lesz
időm és klehetőségem idén a próbaszámításokat elvégezni.

> Sol omnibus lucet.

Végigolvastam az egészet, és kiderült belőle, hogy a tudásom és ismereteim a világról egy kalap sz..t sem érnek.

El vagyok keseredve, és sajnálom, hogy rossz irányba indítottam el az életem, ilenkor éerzem, hogy talán semmibe se vagyok jó, és, hogy nagyon sok mindenhez nem értek, elkeserítő, a gyógyszeriparról is csak azóta van sejtésem, mióta két éve benne dolgozom.

de tényleg, minden elismerésem!

"az orvos mondta:-maga elmebeteg.-
-igen?Elmehetek?"

én sem vágom itt teljesen, h mi a pálya, de nem zavar annyira. nem kell neked(ált alany) mindenhez értened! ha szereted a gyógyszeripart, akkor abban lehetsz olyan jó, h pl meditor azt sem tudja miről beszélsz. meg én se persze:-) szóval nem kell mindenhez érteni, mert akkor egy csodálatos elme leszel(átvitt értelemben). :-)
--
bYe bailey

" a független változók között keresztindikáció van. "

Tehát ezek a független változók nem is annyira függetlenek.

1 Meghatrozni az abszolút független változókat.
2 Megvizsgálni ,hogy az értelmezési tartományt szűkíthetjük e ?
3 Az implikánsok halmazából képezni egy primitívet.
4 A kapott primítivet megvizsgálni ,hogy az értelmezési tartományt tudjuk szűkíteni ?
5 A primitívvel és a független változókkal feltölteni a mátrixot.
6 Leválogatni a minimum értékeket.
7 Vissza helyetesíteni a teljes függvénybe.
8 teljesült az elvárás ?
9 Csökenteni az értelmezési tartományt.
10 Vissza az ötös pontra.

A feladat preanalízísnek az a célja ,hogy ne kelljen ndimenziós tömböket ,
illetve végtelen elemű értelmezési tartományokat számolni.
Ugye egy katalizátornál ,már a hőmrséklet is erősen leszűkíti az értelmezési
tartományt. Mert egy hőmérsékleten felül megzűnik az ok okozat összefüggés.

Szép a birtok.

A legtöbb esetben a preanalízist a kutatók sok éves
kutatási tapasztalata helyettesíti. Ha tök homályban vagyunk,
valóban az elsődleges probléma a HATÓ paraméterek megkeresése,
és ezek értelmezési tartományának a meghatározása.
Ilyenkor szokták azt a hibát elkövetni, hogy igen-nem
rendszereket állítanak föl.

Azt hiszem a függvény_minimumos témában a preanalízist
elvégezték, majd rákérdezek.

> Sol omnibus lucet.

Igen valóban a legnehezebb feladat a primer változók meghatározása.
De azért a felvetett példában ,az implikációs táblázat sem semmi.

Az általad mutatott anyag ,leginkáb az nszámú térben ,kaotikus eloszlású
nszámú elemből való adott paraméterű elemek leválogatására alkalmas.
Miután nem vagyok kutató matematikus ezt teljes biztonsággal nem állíthatom.
Lehet ,hogy 3év mulva az akkori fizikaimotort gyorsító chipek ezze az
eljárásal szűrik le a képpontokat.
Igaz a 3Dbuffer matamatikai eljárás hasznosítására 150 évet kellett várni.
:-)

Amenyiben az elemszámok drasztkus növekedése nem vonja maga után
a feldolgozás idejének a drasztikus megnövekedését ,akkor jó lehet
az eljárás pl: hang/video átvitel titkosításához is.
Álvéletlen fehér/rózsaszinzajban való dekódolás/encodolás.
Az alkalmazhatóságot leginkább az aktuálisan elérhető számítási
kapacitás fogja meghatározni.
Egyszerübb formájában fel lehet használni pl: analóg lemezjátszók
felvételének a tisztításához is.

Az a tapasztalat, hogy növekvő (exponenciálisan!) elemszám
a felhasznált pontok arányát legfeljebb, ha lineárisan növeli!

Néhányezres térben az adatok 5-15 %-át kell megmérni, néhány
százezernél ewz már csak 8-12 EZRELÉK, milliós nagyságrendnél
pedig néhány (2-4) ezrelék csupán.

> Sol omnibus lucet.

( meditor | 2007. 01. 09., k – 11:04 )

Többen kérték, hogy tegyem hozzáférhetővé a témában született
publikációkat. A kéznél levőket összeszedtem és kitett az
ftp-re. Összesen 10 db pdf formátumú anyag, előadások, cikkek,
poszterek.

ftp domain: meditor.hu
user: public
jelszó: [enter] (azaz: üss egy üres entert)

A fájlokat a ./hrspub könyvtárban találjátok.

Jó csemegézést!

> Sol omnibus lucet.

( cln | 2007. 01. 09., k – 18:40 )

Számomra ez a dolog csak egy olyan hirtelen giccsé váló téma amit azelőtt igen csak nagyra tartottak, de rájöttek hogy ebből - a divatos bazári cikkeken túl - semmi haszon nem származik, így passzolni akarják a fríszoftver világába.

Nem én kezdtem (-::

Nem értem: ha nem tud hozzátenni a témához, ne vegyen el
belőle! Ha érdemi kritikája van, akkor azzal szívesen
foglalkozok, de ez a vaktában_fikázás nem túl sportszerű.
Egyébként pedig bár úgy lenne, ahogy írta: szívesen látnám
ezt giccses témaként viszont mondjuk 4-5 év múlva. (-::

Szerintem...

> Sol omnibus lucet.

Komolyan érdekelne, hogy milyen teszteket végeztél a HRS-sel - mi győzött meg arról, hogy semmi haszon nem származik belőle.
Különösen érdekelne a véleményed az Applied Catalysis A: General, 303, 72-80, 2006 cikkben leírt genetikus algoritmusokkal való összevetéssel kapcsolatban.