"Mindent jól csináltak, mégis mindent elvesztettek: a kriptobarát Silvergate bukásának története"

HUP cikkturkáló

https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2023/03/mindent-jol-csinaltak-megis-…

  • 1117 megtekintés

( yetii | 2023. 03. 10., p – 09:24 )

Ha mindent jól csináltak volna, akkor nem mennének csődbe. Nem vették elég komolyan a crypto piac kockázatait, nem számoltak azzal, hogyha bedől a piac, akkor mindenki egyszerre szeretne a pénzéhez hozzájutni, és ha a náluk lévő betétek túl nagy részét az teszi ki, akkor bajban lesznek. Azért erre nehéz azt mondani, hogy mindent jól csináltak.

Ez már csak egy ilyen business.. nem létező dolgokkal ügyeskednek, létező (pénzt) ígérve az ügyfeleknek.

így jártak.

majd mindjárt elmorzsolok néhány könnycseppet értük. pff :D

 

Bezzeg, ha degeszre keresik magukat, akkor nem nyafognak... business as usual.

zrubi.hu

Postabankot nem az küldte padlóra, hogy mindenki egyszerre akarta kivenni a pénzét, hanem az, hogy olyan hitelállománya volt, ami nem állt párban a betétállománnyal. Egy jó hitelállomány olyan fedezet, amire a bank akár fel tud venni bankközi kölcsönt, akár a jegybanktól is, ha készpénzre van szüksége, végső esetben eladható maga a hitelállomány is egy másik banknak. Na, ilyen hitelállománya nem volt a Postabanknak, senki nem merte fedezetként tekinteni a hitelállományt. A legtöbb bankcsőd oka a rossz hitelállomány, nem a pénzhiány.

https://iotguru.cloud

Bizony, es azt meg erdemes hozzatenni, hogy a legtobb bankcsodot okozo "rossz hitelallomany" oka az, hogy a bonuszok altal motivalt kornyezetben elkezdik a hitelek kihelyezesehez szukseges szabalyok betartasat kreativan kezelni. Van, hogy effektive csak 'papiron' letezik kockazatelemzes, es van olyan, amikor sokak altal nyilvanvalo kockazatokat egyszeruen nem hajlandoak figyelmbe venni, mert nincs ra eloiras.

Jelen esetbena  kriptos ugyfelek nagy szama jelentos kockazat volt. A kripto piac eleg gyengen szabalyzott, lenyegeben "penzugyi vadnyugat", ami extrem volatilis. Most anelkul, hogy belemerulnenk abba, hogy ez jo vagy rossz, az gondolom nagyjabol elfogadhato, hogy a bank szamara letezo kockazat, hogy ezek az ugyfelek egyszerre akarnak dohanyhoz jutni, hogy atszivattyuzzak a bajba kerult kriptos asset-ek megtamogatasahoz. Mondhatjuk azt persze, hogy nincs olyan explicit torveny, ami ezt tiltana, viszont pont ezert optimalis esetben nem egy excel tabla vagy 100 sornyi JavaScript kod tolti be a kockazatelemzes szerepet.

Szoval nem mondanam, hogy mindent jol csinaltak, csak a fejukre esett a cserepesvirag. Prudensebbek voltak, mint a mar megbukott bitcoinhuszarok, de hogy nem kovettek volna el hibat, az a valosag ferditese. Kicsit tulegyszerusitve a dolgot megtettek azt az igen naiv feltetelezest, hogy a kriptopiac megegyszer nem csuklik ossze.

De pont ez az, hogy nem mindenkiről beszéltem, hanem "csak" mindenki, aki a kripto pénzét parkoltatta ott. Ha ez az összes betét töredékét tette volna csak ki, akkor nincs gond, de mivel túlsúlyba kerültek az ilyen betétesek, ezért egyszerűen túl nagy lett a crypto piac bedőlésének a hatása rájuk. Ez nem bankpánik volt, ami ellen nem nagyon van mit tenni, itt egy konkrét piaci esemény kockázatával nem számoltak: vagy nem lett volna szabad engedi ilyen nagy arányúra nőni ezeket a betéteket, vagy nagyobb arányban kellett volna azonnal hozzáférhető (alacsonyabb kockázatú) eszközökben tartani a pénzt. De mivel azon kevesebb volt az elérhető haszon, ezért kockáztattak, és nem jött be. Ezért mondom, hogy erre nehéz azt mondani, hogy jól csinálták.

( uid_6201 v | 2023. 03. 10., p – 11:07 )

Mi a különbség egy törvény által büntetett piramisjáték és a kriptotőzsde között?

Mindkettőnél az nyer, aki időben száll be és időben kiszáll. A legvégén marad egy csomó vesztes. Legalábbis értékteremtést nem látok mögötte.

A "törvény által büntetett piramisjáték" az azert mas, hiszen az arra epul, hogy mindig beszervezodnek uj ugyfelek, akik tesznek bele penzt.

Egy kriptotozsde elvileg mukodhetne stabilan ugy is, ha nem no folyamatosan az accountok szama. De nyilvan az egesz crypto bizniszt a korulotte lengo hype hajtja. De a hype azert mas a piramisjetektol.

Szerintem....

A kriptopénznek nincs semmilyen gazdasági alapja, így a lepkefinggal összemérhető az értéke. Egy jelenlegi és egy múltbeli előnye van/volt, ami a „valós pénzzel” szemben látszólagos értéket adott neki. A jelenlegi, hogy nem inflálható korlátlanul illetve a múltbeli, hogy 100%-ban anonim. Ezen kívül az értékét a HIT biztosítja. A Ponzi séma szerint működő átverést is a hit hajtja, mert a résztvevők azt hiszik, hogy nyerhetnek a valójában semmin.

100%-ban anonim

Ez vajon hoz az emberiség számára előnyt? A feketegazdaság számára (megkenés, csempészárú, váltságdíj) tuti értékes. Ez indok az értéknövekedésre (coin kereslet-kínálat).
Az biztos, hogy az informatikában komoly fejfájást okoz nekünk, mert a zsarolóvírus-témakörnél a "hogyan kapom meg anonim módon a váltságdíjat" részt szintén megoldja, ezáltal pörgeti ezt az "üzletágat".

Ha rendesen a mélyére ásunk, akkor a "valódi" pénzeknek ugyanez a problémája, hogy az értékét a mögé tett hit adja. Illetve a "valódi" pénzben is benne van a piramisjáték logikája is, mert a pénzteremtés mindig hitel alapon megy, ami hitelért mindig kamatot szednek, ezért a rendszer elvileg nem fenntartható folyamatos növekedés nélkül. A különbség annyi, hogy a "valódi" pénzek esetén nem óriási a kamat, ezért rövid távon nem annyira nyilvánvaló ez a probléma. De egyáltalán nem véletlen, hogy mindig felüti a fejét egy-egy bank összeomlás a történelemben.

A bankrendszer azáltal, hogy egyre kevesebb a készpénz, és minden ügyletet az elektromos rendszerbe kényszerítenek aránytalanul nagy hatalomhoz jut, ami veszélyezteti a világ még meglévő szabadságát. A kriptopénzek anonimitása fenyegetés ezen újfajta diktatúra számára. Ezért a szabadság szerető emberek számára a kriptopénz egy lehetőség arra, hogy a globális bank-despotizmust elkerüljük.

Az, hogy a valóban káros tranzakciókat is lehetővé teszi egy kis ár azért cserébe, hogy talán megőrizhessük a szabadságunkat. A zsarolóvírusok ellen például informatikai módszerekkel kellene védekezni, például rendszeres offline backuppal. A csempészáru meg olyan, hogy ha nem vigyázunk akkor a hús, az állati zsír és az üzemanyag is csempészáruvá válik - lásd: great reset. Akkor meg már jobb ha van mód csempészáruk beszerzésére, mint ha nincs.

Jo kerdes. Nem poziciobol beszelek, nincs kriptopenzem: en ugy gondolom, hogy ketfele motivacio vezeti az embereket arra, hogy kriptoban erteket tarolni probaljanak:

1. Spekulansok: lattak interneten, hogy huszeves suttyok fel ev kriptos szerencsejatekozas utan aranyszinure fujt, led-futofenyes Lamborghini-bol szallnak ki. Ok is akarnak ilyen verdat asap.

2. Befektetok: Valaki, aki ugy gondolja, hogy a blokklanc hordoz olyan erteket, amit a hagyomanyos penzrendszer nem (elosztott, nincs SPOF, potencialis anonimitas, ...), es ez a jovoben ertekesebbe teszi majd. Errol szol a normal tozsde is. Akkor veszek es adok el, ha ugy gondolom hogyha egy papir alul vagy tulertekelt.

Szerintem akarmilyen liberalisan szabalyozott piacot szet tud cincalni, ha az 1. kategoriabol tul sokan szabadulnak be, a kriptonal ez tortent. Nem feltetlenul hiszek benne, hogy megvolt a criminal intent, hogy valaki jol le akart huzni ezzel valaki mast es ezert hozta ezt letre. Inkabb nem a megfelelo investor mix-et hozta az ugy es igy nehez lesz a benne rejlo esetleges potencialt realizalni a 2. kategoria tagjainak.

Bocsi felreerthetoen fogalmaztam. Ne jogi kategoriakent tekintsd a ket csoportot. Azt probaltam kifejteni, hogy az elso kategorianak az volt a motivacioja, hogy kriptoval lehet rovid ido alatt rengeteg penzt besoporni. mert, a masodik kategorianak meg a vagyontarolas/kezeles ezen modja jelentett valamilyen elonyt (anonimitas/flexibilitas/...).

Az elso kategoria csak az arfolyamban erdekelt, egyedul ez vezette oket, amikor tranzakciokrol dontottek. Ezert neveztem oket spekulansoknak.

A masodik kategoria nem volt ennyire arfolyamerzekeny, lattak es kihasznaltak a tovabbi velt vagy valos elonyoket, ami szamukra tulmutatott az arfolyam volatilitasabol eredo bizonytalansagokon. Ugy viselkedtek, mint egy hosszu tavu befekteto.

Sikerult nem a lenyegre koncentralni. Amit leirsz, csak arrol szol, hogy a btc nem atombiztos anonimitas szempontbol, illetve hallgatsz arrol, hogy nem itt er veget a rosszfiuk eszkoztara (pl. https://en.wikipedia.org/wiki/Cryptocurrency_tumbler). Az viszont tovabbra is teny, hogyha bankszamlat akarsz nyitni, joforman meg a labmeretedet is elkerik toled, ha pedig kelloen nagy osszeget akarsz elutalni, akkor maga a bank koteles bizonyos penzmosas ellen eloirt ellenorzeseket elvegezni, gondolom a fogado fel bankja is megteszi ugyanezt. Engem anno a svajci bankombol is felhivtak, amikor kikoltozesnel az eladott lakas arat utaltuk ki Magyarorszagrol, es ok hiresen nem kukacoskodok, illetve az osszeg sem volt egetrengeto.

Illetve ha mar bukik valaki, es a bank zarolja a szamlat, akkor penz az ablakban, ugyanezt azert macerasabb elkovetni a kriptopenzek eseteben. Gondolom egyeterthetunk abban, hogy az oroszok elsorangu penzmosok, megis beragadt 300+ milliard dollarnyi penzuk a nyugati bankrendszerben az ukrajnai invazio megkezdese utan.

( Elbandi v | 2023. 03. 10., p – 11:48 )

Szerkesztve: 2023. 03. 10., p – 11:50

most akkor ok crypto tozsde volt, vagy sima bank? csakmert a cikk azt irja hogy a tobbi tozsde tarolta ott az ugyfelek $$-jait (amit sima allampapirba raktak), aztan egyszercsak a sok tozsde elkezdte visszakerni a $$-okat? rosszul ertem?

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Jól érted.

A cikk arról szól, hogy a bank nagy ügyfeleinek többsége egy adott iparágból került ki, és amikor az iparág szarba került, az ügyfelek többsége egyszerre akarta felmarkolni a lóvét.

Nyilván ennyi készpézt egy bank sem tart, és amikor a portfolió nagy részét kényszer-likvidálni kell, akkor boritékolható, hogy k. nagyot bukik a bank is.

Ha túl nagy a bukta, akkor meg bankcsőd.

 

No ez volt itt.

Az adott iparág lehetett volna bármi, nem csak kripto...

Ha egy bank betét állományának mondjuk fele rendezvényszervező cégektől jött volna, akkor a bank mondjuk a covid lezárások idején állt volna a földbe.

Ezt hívják iparági kitettségnek, amit szépen be is szoptak.

Nyilván ennyi készpézt egy bank sem tart, és amikor a portfolió nagy részét kényszer-likvidálni kell, akkor boritékolható, hogy k. nagyot bukik a bank is.

Itt azért volt sunyulás, mert a készpénzből megvásárolt kötvények értéke nem annyi volt, mint amennyi készpénzes betétállomány, ezt illett volna kockázatokkal súlyozva átvezetni a mérlegbe és még időben elkezdeni a kockázatos papíroktól való megszabadulást... alapvetően a bank nem játszhat olyan szerencsejátékot, amit ez a bank játszott.

https://iotguru.cloud

Az értéke lehetett annyi, csak a kötvényeknek van lejárati ideje, és ha idő előtt kell visszaváltani, akkor az jó eséllyel veszteséget jelent, akkor is, ha első osztályú kötvényekről van szó.

Veszteséget jelent, de nem annyit, hogy totálisan fizetésképtelen lesz tőle a bank, ráadásul a kötvényt el lehet adni lejárati idő előtt, ha első osztályú a kötvény, akkor lesz rá vevő bőven, szintén minimális veszteséggel. Még tart az audit, de szerintem több volt itt, mint az, hogy jó minőségű portfóliót nem tudtak pénzzé tenni időben...

https://iotguru.cloud

Nem valószínű, hogy ténylegesen készpénz volt az. A lényeg az, hogy egy bank sem tart annyi likvid pénzt, amiből a betétállomány jelentős része kifizethető lenne.

Ha túl sok betét kivonás történik adott időn belül, azt megsínyli a bank.

Nem tudom elolvastad -e a cikket, de abban benne volt, hogy alacsony kockázatú papírokba fektették a betétállományt. Itt szimplán csak arról volt szó, hogy egyszerre akarta az ügyfelek jelentős része kivenni a pénzét.

Egy ilyet akkor is beszophat egy bank, ha főleg állampapírban tartja a pénzét... az idő előtti visszaváltáson akkor is bukik.

Ha túl sok betét kivonás történik adott időn belül, azt megsínyli a bank.

Leegyszerűsítve: ha a betétállománnyal párban van a hitelállománya, akkor nem sínyli meg. A probléma akkor van, amikor kiderül, hogy a hitelállomány értéke nem annyi, mint amennyinek gondolták.

Nem tudom elolvastad -e a cikket, de abban benne volt, hogy alacsony kockázatú papírokba fektették a betétállományt.

Az audit még tart, szóval én megvárnám, hogy mi az alacsony kockázatú papír, ha S&P 500, akkor azon buktak 20 százalékot egy év alatt. Ha valami feltörekvő ország állampapírja, amit elvitt az infláció és az árfolyamkockázat, akkor is simán tudtak bukni 20-30 százalékot.

Egy ilyet akkor is beszophat egy bank, ha főleg állampapírban tartja a pénzét... az idő előtti visszaváltáson akkor is bukik.

Nagyon keveset bukik, ettől nem megy csődbe, állampapírt el tud adni egyben névértéken is, nem kell visszaváltania. Abból viszont lehet probléma, hogy vettek mondjuk 1000 dollárból magyar államkötvényt 2010 szeptemberében, 300.000 forintért, 5 százalék kamatra, aztán 2022 szeptemberében kaptak 315.000 forintot, ami akkor ~730 dollárt ért. Kérdés, hogy a magyar forint alapú állampapír alacsony kockázatú volt-e...

https://iotguru.cloud

( carlcolt | 2023. 03. 10., p – 11:51 )

Szerkesztve: 2023. 03. 10., p – 11:51

Megint sikerult nulla sajat gondolatot hozzatenned a clickbait cimhez.

Tudsz te amugy gondolkodni magadtol? Vagy meg kell neked mondjak, hogy hogy gondolkodj?

( gus | 2023. 03. 10., p – 16:39 )

Ez egy jó cikk a témában: https://hold.hu/holdblog/silvergate-kripto-bank-osszeomlas-bitcoin-stab…

Röviden:
- A Silvergate az új szolgáltatásában a betétekre kamatot nem vállalt és azokból amerikai államkötvényeket vásárolt. Ennek a hozama volt a saját nyeresége.
- Amikor az FTX összeomlása utána mindenki ki akarta venni a betétet, akkor az államkötvényeket csak olcsóbban tudta értékesíteni a lejárat előtt, mert időközben kedvezőbb hozamú államkötvények jelentek meg.
- A fentiekből adódó veszteséget tetézte, hogy volt némi jelentési mulasztásuk is a hatóságok felé.

Lehet, de a lejárat nincs kőbe vésve, el lehet adni előtt másoknak, hitelt lehet rá felvenni, sőt, vissza is lehet váltani minimális bukással. Például az US államkötvény kamata az utóbbi egy évben átlag ~3 százalékról átlag ~4 százalékra emelkedett... azért ez nem az a szint, ami egy bankot a földhöz kellene vágjon, ha ennyivel olcsóbban adja tovább (kifizeti a vevőnek a kamatkülönbséget), úgy, hogy pár éve gyakorlatilag 10 milliárd dollár pénzen ül kamatfizetési kötelezettség nélkül, pláne, az átlagos visszaváltás a névérték 98-99 százaléka (nyilván a kamatot ilyenkor bukja a bank), ami szintén nem indokol likviditási problémákat. Másik pedig az, hogy állampapír fedezetre a jegybankok mindig tudnak adni pénzt.

Szerintem volt ott még valami, amit nem akartak nagyon kiteregetni, olyan papírok, amelyek nem válthatóak vissza ilyen kis veszteséggel vagy konkrétan 10-20 százalékos bukásban vannak és vártak arra, hogy majd felfelé megy, mintsem realizálják a veszteséget.

https://iotguru.cloud

Érdemes megnézni egy bank esetében az eszköz/forrásállomány és a nyereség arányát. Ebből az adatból elég jól látszik, hogy pár százaléknyi veszteség az eszközökön (pl. az, hogy nincs meg a betervezett 4% kamat az államkötvényen, plusz még a visszaváltási árfolyamkülönbözet) - amelyet gyakorlatilag elhanyagolhatónak minősítesz - milyen jelentős ingadozást képes jelenteni az eredményben. Ráadásul az eredmény csak egy dolog, kellően nagy tőketertalék mellett az túlélhető, a problémák ilyenkor likviditási oldalon jönnek ki inkább.

Ebből az adatból elég jól látszik, hogy pár százaléknyi veszteség az eszközökön (pl. az, hogy nincs meg a betervezett 4% kamat az államkötvényen, plusz még a visszaváltási árfolyamkülönbözet) - amelyet gyakorlatilag elhanyagolhatónak minősítesz - milyen jelentős ingadozást képes jelenteni az eredményben.

Ennél arányaiban lényegesen nagyobb anyagi pofont kaptak a magyarországi bankok, többször is az elmúlt 12 évben, mindegyik kibírta, még az is, amelyiknek nem volt tőkeerős külföldi anyabankja, hogy kisegítse. Ami bank kis hazánkban csődbe ment, az nem azért ment csődbe, mert hirtelen változott az üzleti környezet. Ennyit egy banknak ki kell bírnia.

Még mindig azt mondom, hogy várjuk meg az audit végeredményét, de szinte biztos, hogy nem egy végletekig prudens bank csődjét látjuk, amit csak a körülmények okoznak... valahogy az összes ilyen csődről vagy csődtől megmentett bankról kiderült utólag, hogy komoly hiányosságai voltak, esetleg sorozatos visszaélés is történt. A már korábban említett Postabank esetén se az volt a baj, hogy az ügyfelek kivettek sok készpénzt hirtelen, hanem az, hogy ennek kb. a háromszorosa volt különbség a papírok és a valóság között és ez kiderült, amikor az ügyfelek tömegesen vették ki a pénzüket.

https://iotguru.cloud

( Rt711 v | 2023. 03. 10., p – 16:55 )

SVB (Silicon Valley Bank) ugyanezt csinálta (szintén kötvényekben van a pénz mert ez a szabály), likviditási probléma, aztán a részvényük ára tegnap esett kb 60% százalékot.

https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-03-09/founders-fund-advise…

vagy itt bővebben: https://archive.ph/gKyQN
Majd meglátjuk ki érintett még, de az alapkamat emelés nem tesz jót ezeknek a bankoknak, főleg ha hülyeséget csinálnak.

erről meglepően érdekes és messzire vezető gondolatok a wan showban https://www.youtube.com/watch?v=A6_UOejJ8Zk

Az SVB csomó startup pénzét kezeli. Csomó startup és befektető pénze fagyhatott be náluk. A startupoknak pedig ez a pénz a napi működéshez kell, míg nincs bevételük. És még ha újabb befektetéssel meg is mentik azokat a startupokat, akkor is durván érinti őket. Például ki kell adniuk újabb adag részvényt cserébe, ami felhígítja a részvényük értékét. 

Azért azzal vitatkoznék, hogy ugyanaz a helyzet. A probléma abból van, hogy ha pánikszerűen ki akarják venni a pénzüket a betétesek, akkor pénzzé kell tenni a hosszútávú befektetéseket, ami pénzbe kerül, sok pénzbe. Bár ahogy olvasom a Silvergate is abba bukott bele, hogy az ügyfelei egyszerre akartak sok pénzt kivenni - mert az ügyfelei cryptotőzsdék és a crypto bukta miatt kellett azoknak sok pénz, amit pánikszerűen akartak kivenni a bankból és a Silvergatnek túlságosan egy féle ügyfelei (cryptotőzsde cégek) voltak, így mindnek egyszerre kellett volna pénz. Szóval nem csak a befektetéseket, de az ügyfeleket is diverzifikálni kellett volna.

Ha jól értem, az SVB esetén valamelyik elemző vagy befektető tett közzé a saját ügyfeleinek olyat, hogy hozzák el a pénzüket, mert a hosszútávú befektetések aránya miatt rossz a likviditása a banknak. Erre önbeteljesítő jóslatként a pánik miatt tényleg bedöntötték. Az ügyfeleik lehet sokfélék, csak bepánikoltatták őket.

( Carter | 2023. 03. 11., szo – 10:40 )

Jó beszálló van a bitcoinnál, el is kezdtem venni :)

( Elbandi v | 2023. 03. 13., h – 15:42 )

kozben becsodolt egy masik "cryptos" bank is: https://444.hu/2023/03/13/ujabb-amerikai-bank-csodolt-be-vasarnap-a-kor…

aztan a First Republic Bank is bedobta a torolkozot, ha jol olvasom ennek nemvolt cryptos kapcsolata. ennyit a "cryptosok miatt van" elmeletrol... :D

itt egy masik elmelet:

Silvergate, SVB és a most lélegeztetőgépen tartott First Republic is ugyanazért bukott el: túltolták a kötvénykitettséget, hatalmas mennyiségű kötvény portfoliót tartottak fenn az ügyfeleiknek ám az ügyfelek vérszemet kaptak a magas US treasury kamatok miatt és szépen redeemelték az összes vállalti kötvényt a bankokból, mígnem ezek a bankok szépen elérték az "üzembezárási" szintet.
Tehát lényegében az infláció elleni harc jegyében lettek beáldozva és nyilvánvalóan akad ott még néhány tucat bank, akik hasonlóképpen lelkesen finanszíroztak kötvényprogramokat az elmúlt években.
by Cs. Cs.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!