FreeBSD 13.1-RELEASE (helyett RC6)

No puff neki. A tervezett release helyett újabb RC-kiadás.

Böngészgetem a https://freshports.org-ot. Látom ám, hogy törölték az RC5-öt a release-manifest fájlból. Mondom akkor megvan a release. Aztán látom, hogy cserébe az RC6-osat tették bele. És lám, a freebsd.org főoldalán már ott a hír, hogy "tegnap" megjött az RC6. Úgyhogy most frissül a netbook.

A kiadási megjegyzés épp nem elérhető, de elvben itt van: https://lists.freebsd.org/archives/freebsd-stable/2022-May/00762.html

Hozzászólások

Egy freebsd alkalmas mindennapi átlagos használata? Ad hozzá valami pluszt egy linuxos desktophoz képest?

Van valami sarkalatos vagy kritikus pontja amire oda kell figyelni, telepítésnél vagy használatnál? 

Egy freebsd alkalmas mindennapi átlagos használata?

Lassan nyolc éve használom laptopokon, szerintem "mindennapi átlagos használat" szerint: böngészés, pdf, szövegszerkesztés (99% LaTeX, többi word/ppt/excel), zene (legtöbbször online rádió), stb.

Ad hozzá valami pluszt egy linuxos desktophoz képest?

Igen. FreeBSD-t :D Szerintem hétköznapi embernek nem látszik, hogy Linux vagy FreeBSD - vagy Windows (ha épp olyan a munkakörnyezet). Ilyen értelemben nem ad semmi pluszt.

Van valami sarkalatos vagy kritikus pontja amire oda kell figyelni, telepítésnél vagy használatnál?

Klasszikus: hardvert venni tudni kell. Kaptunk használatra laptopokat, azon a 13-as telepítő el sem indult, csak a 13.1-RC1.

Már miért ne lenne alkalmas, azért vannak szép számmal emberek, akik mindennapos fő rendszernek használják. Én mondjuk még nem, de én is kacsintgatok a BSD-k felé. Az, hogy pluszt ad-e hozzá, az a felhasználásodtól függ. Ha nagyon átlagos full GUI asztali környezetes, átlag Electron/Chrome GUI bloatos a felhasználásod, akkor nem ad pluszt, ha játszol (kell Wine, Proton, Steam, stb.), virtualizálsz, felhős konténerizáció érdekel, Netflixet nézel, akkor meg egyenesen mínuszt ad. Viszont ha minimalistább a felhasználásod, elvagy egy minimál WM-ben, terminálokban, minden alkalmazásod szinte terminálos, akkor viszont a BSD-k nagyobb minimalizmust tesznek lehetővé, se systemd, se pulseaudio, se pipewire, stb., egy csomó sallangot lehet így mellőzni a rendszerből. A másik réteg, akinek pluszt ad, azok egy olyan usercsoport, akik a hagyományos, szigorú Unix, POSIX kompatibilitást keresik egy OS-ben, és nem szeretik a Linux és GNU specifikus dolgokat, reszeléseket. Van még egy másik irányú felhasználása is szerintem, hogy a BSD-k konzervatívabb OS-ek, még mindig jobban támogatják a régi 32 bites architektúrákat, és a kisebb hardverigény okán elmennek olyan rettenet muzeális, csotrogány gépeken is (természetesen nem ZFS-sel meg egyéb bővítésekkel kell ilyenkor telepíteni), amin egy Linux akár már meg se mozdul, mert vagy be sem bootol PAE vagy valami másik nem támogatott korlát miatt, vagy a Swap hegyek völgyében reked örökre, és bár modern desktopos, böngészős felhasználásra továbbra sem lesznek alkalmasak ezek a gépek így, a túl gyenge hardver miatt, de legalább tudod őket erős kompromisszumokkal használni valamire, anélkül, hogy Gentoot kéne ráforgatni sok óra, sok napos munkával.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)