Ismerjük el, elvtársak, vannak még hibák! 

$ /bin/ls -l /dev/urandom; /usr/local/bin/ls -l /dev/urandom
crw-r--r--    1 root   system   39, 1 Oct 28 2016  /dev/urandom
crw-r--r--    1 root   system    0, 1 Oct 28 2016  /dev/urandom

Persze a mezőket kézileg illesztgettem egymás alá, de a lényeges rész ebből az, hogy a GNU!ls valahogy nem találta meg a major=39 -et a `struct stat`-ban :(

Ez a `ls` a coreutils-8.21-ből származik, esetleg előretekerhetek a 8.32-re, hátha...

( Nyosigomboc v | 2021. 08. 10., k – 19:48 )

Ez neked valami perverz elvezetet okoz, mint masnak a kakiszex? Vagy valaki tenyleg fizet azert, hogy AIX-bol Linuxot csinalj, ahelyett, hogy beallitana az AIX-es gep melle egy Linuxosat? Mert ez mar nem az elso ilyen topicod..

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Hagyjad! Addig se politizál :D

Amúgy az miért baj ha egy új programot egyik UNIX szerű rendszerről egy másikra ültet át? Ez mégsem teljesen olyan, mint Windows- ra portolni.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Egyaltalan nem baj, ha van otthon valami leselejtezett AIX-es gepe, es hobbikent vagy tanulasi cellal ezzel foglalkozik, teljesen megertem. Az oldalon van, aki Amigat takol, jo buli lehet, meg kevesebb gyakorlati haszonnal.

Viszont egy olyan gep arabol kb. egy termet telepakolhatnal Threadripperekkel meg memoriaval, es amivel o evek ota sziv (legalabbis blogol rola), annak ugy nem lenne ertelme, mert egy Linuxbol egyszerubb Linuxot csinalni, mint AIX-bol. Ha valaki ezert fizeti evek ota, azt kevesbe ertem, Linuxos gepeket beallitani a meglevo melle sokkal koltseghatekonyabb lenne.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az oldalon van, aki Amigat takol, jo buli lehet, meg kevesebb gyakorlati haszonnal.

#define gyakorlati haszon
A limitált platformokból nehezebb kihozni valamit, ennek megfelelően több körültekintést, gondolkodást és melót igényel. Ha az ilyen kihívások során szerzett tapasztalatokat tudod hasznosítani az élő - termelő - platformokon, az szerintem nettó gyakorlati haszon.

mert egy Linuxbol egyszerubb Linuxot csinalni, mint AIX-bol

AIX alapon sok - komoly - helyen üzemeltetnek. A Linux-migrációra sok esetben nincs esély, egyrészt mert a Linuxok nem igazán jeleskednek a POWER architektúra támogatásában, másrészt meg lehet, hogy az üzemeltetett célszoftverek nem, vagy nehezen portolhatóak Linuxra. Viszont ugyanakkor sok mainstream szoftvernek nincs AIX támogatása, vagy sok baj van vele. Ennek megfelelően, ha egy AIX alapokon üzemelő helyen felmerül az igény, hogy adaptálni kéne egy mainstream szoftvert rá, akkor nem lesznek túl sokan, akik meg tudják csinálni, ergo, aki meg tudja csinálni, az kaszálhat vele.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

A limitalt kornyezetben kodolast belevennem a tanulasi celba. Annak van ertelme. Bar itt is valaszthat valami kicsit elterjedtebb, de megis limitalt kornyezetet, pl. kulonfele 8 bites mikrokontrollereket (AVR8, PIC), amivel nem csak ezt tanulja, hanem a gyakorlatba kozvetlenul atviheto az eredmeny.

Az AIX sok dologra jo lehet, de Linuxnak pont nem. Lehet ra portolni programokat, meg azok fuggosegeit, meg a fuggosegek fuggosegeit, aztan azokbol az ujabb verziokat, amik meg fejlesztes alatt voltak, amikor elkezdted. Ez egy kicsit hardcore-abb Linux From Scratch disztro, aminek az architektura sem tokeletesen tamogatott. Ha beteszel melle egy/tobb x64-es Linuxos gepet, akkor csak a ketto kozti interface-eket kell megoldanod, de ez mar feladatfuggo, es joval kevesebb macera, mint felepiteni egy teljes Linux-disztrot AIX fole. Az AIX-od athivhat a Linuxos programodba, aztan az visszater az eredmennyel (pl. microservice-szeruen). Igy mindket oldalon maradhat a rendszernek az a resze, amiben eros.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ami azt illeti, az Amigás assembly is átvihető mai gyakorlatba, lévén 68k alapú mikrokontrollerek is léteznek.

De lehet nem akarnak betenni egy/több x86_64-es gépet a POWER mellé. Hogy miért, ne kérdezd. Talán megbízhatósági okai vannak, vagy spórolnak, mert olcsóbb átírattatni a kívánt mainstream programot AIX-ra, mint pluszban üzemeltetni egy/több Linuxos gépet is mellette. Egyébként nem is értem, hogy miért pont Linuxot akarna csinálni belőle, amikor az eddigi programok mind kifogástalanul futnak FreeBSD vagy Solaris alatt is; ennyi erővel azt is rá lehetne fogni.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

( NevemTeve | 2021. 08. 10., k – 20:17 )

Szerkesztve: 2021. 08. 10., k – 20:19

Most pillanatnyilag a következő a meglátásom:

Kedves User!

Az Ön AIX-ában kiváló minőségű, ízletes és egészséges major és minor makrókat definiáltunk, amelyek használatával kapcsolatban a következő tanácsot adnánk Önnek: Ne!

Bővebben: 64-bites módban, vagy largefile-support esetén a dev_t típus 64-bites (2 jelzőbit, 30 bit major, 32 bit minor), de ezek a makrók változatlanul egy 32-bit mennyiség felső és alsó 16 bitjét adják vissza.

Most bepróbálkoztam egy ilyennel: CPPFLAGS="-Dmajor=major64 -Dminor=minor64" dehát ennyire nem egyszerű: felülbírálja kegyetlenül;)

Akkor talán így:


for File in src/ls.c src/stat.c; do
sed_repl 's;major *(;major64(;g
          s;minor *(;minor64(;g' "$File"
done

( NevemTeve | 2021. 08. 10., k – 20:53 )

Következő nyomozáshoz egy kis anyag:

checking for stpcpy... yes
checking for working stpncpy... no

még nem használtam még ilyen stpncpy-t, de ha van rá igény, talán tudnék tákolni valami ilyesmit