Mt kell tudnia egy ideális junior rendszergazdának?

Közösségi kerekasztal

Tegyük fel, valaki rendszergazda akar lenni, de korábban semmi köze nem volt az informatikához. Ráadásul nincsen pénze több százezres képzésekre. Szerencsére manapság rengeteg jó minőségű tananyag kapható.

Te milyen tematikát ajánlanál neki? Esetleg mit követelnél meg tőle egy állásinterjún?

Valami ilyesmire gondolok:

Ha linux rendszergazda akkor minimum:

Hálózat: Mike Meyers: CompTIA Network+ Certification

Linux: Sander van Vugt: Red Hat RHCSA 8 Cert Guide: EX200 és a Red Hat RHCE 8 (EX294) Cert Guide

Felhő: AWS Essentials Van jobb tananyag?

Docker: Code with Mosh: The Ultimate Docker Course

Script nyelv:

Python: Codecademy Learn python3

és

Bash: Bash Reference Manual

Teljes költség: 128 usd + esetleg egy bérelt vps

Kérdéses. Jó tudni, de lehet több mint a minimum:

Git, MySQL, Kubernetes, Terraform,

Önálló projekt: Kellene egyáltalán? Elég sok feladat van a belinkelt tananyagokban.

  • 4505 megtekintés

( pgabor v | 2021. 05. 20., cs – 00:34 )

+infrastructure as code

szerintem git kell pythonhoz es configokhoz is. amit megtanulsz on-premise fel tudod hasznalni a felhoben is pl: docker, networking, VM, firewall, stb. csak az implementacio lesz mas, a logika ugyanaz.

( andrej_ v | 2021. 05. 20., cs – 01:04 )

Ha megvan a választott téma, akkor például virtualboxban lőjjön fel magának egy Ubuntu és egy CentOS webszervert, mint minimális tevékenység. A certeket teheted ahova szeretnéd, hogy ha hiányoznak az alapok.

Amire még figyelni kéne, hogy maga a hálózati alapokkal jó lenne foglalkozni, ahogy a Linux alapokkal szintén.

A Pythonhoz programozási alapok sem ártanak, meg valszin adatbázis alapok is jól jönnének.

Egy olyannak, akinek nem volt köze infóhoz korábban, nem lesz egyszerű történet.

A fentiek mellett baromi fontos, hogy tudjon rendesen olvasni az illető, és ne kapjon agyérgörcsöt, hogy ha valamit neki kell megoldania, vagy legalábbis előkészítenie. Napi szinten találkozom mindenféle szinten IT-vel foglalkozóaknál ezzel a problémával, és azt kell mondjam nem túl felemelő.

Csak a sorrend. Elpuffantottak itt többen aktuális buzzwordoket, mindent is megváltónak hirdetett technikákat, de azért azokhoz nagyon kellenek olyan alapok, ami egy "korábban semmi köze nem volt az informatikához" kiindulópontú emberkének nem lesznek meg. Semmi előítéletet nem kell ebben keresni, egyszerűen nem foglalkozott még hálózattal, egyszerű proxyzással, egyszerű virtualizációval, jogosultságokkal stbstb.

( osod88 v | 2021. 05. 20., cs – 02:10 )

Junior rendszergazdának komolyan Teraform, Kubernetes meg IaC? Na ne már. Akkor mit csinál a senior, meg a sok architect meg devops varázsló? :)

Inkább AD, Exchange, O365 vagy GApps, Sharepoint, kis Azure vagy AWS, valamilyen hypervisor pl esxi, citrix, esetleg valamilyen storage rendszer ismerete pl. netapp, tetszőleges backup rendszer ismerete. Alapszintű scriptek kezelése. Alapvető hálózati diagnosztika.

Linux témában szerintem annak is örülni kell ha egy átlag kezdő rendszergazda be tud jelentkezni egy ec2-be ssh-n meg esetleg tudja mi az a docker.

"Everything fails, all the time."

( gyuri23 | 2021. 05. 20., cs – 06:05 )

Szoktam felvételiztetni, itt a beugró kérdéssor, nézd át. Ami windows-os azt helyettesítsd be linuxra, vagy ne vedd figyelembe.

Általános számítástechnika

    1. Hogyan állítasz be egy hálózati nyomtatót?
    2. Hálózati nyomtatónál hol a queue?
    3. Nincs net egy gépen (beírod, hogy www.akármi.hu, de nem jön be lap), mit csinálsz?
    4. Extrém lassú a gép amire belépsz, és nem ismered azt gépet, mit csinálsz?
    5. Excel táblában hogyan kell összeadni?
    6. Mi a szövegszerkesztőben az élőfej, élőláb?
    7. A security fülön egy fájlnál ilyet látsz S-1223-34324243. Mi ez és miért van?
    8. Rendszergazdaként vagy belépve, de egy mappára azt mondja a gép, hogy hozzáférés megtagadva. Hogy lehet ez és mit csinálsz ilyenkor?
    9. Hogyan öröklődnek a biztonsági beállítások? (almappa, fájlok)
    10. Hogyan lehet tömegesen jogosultságot állítani?
    11. Hányféle képen indulhat el egy program „magától”?
    12. Hogyan lehet távolról segíteni egy Windows gépnek?

Szerver

    1. Mi a különbség a Basic és a Dynamic diskek között?
    2. Milyen RAID megoldásokat ismersz?
    3. Mi a különbség a hardver és a szoftver RAID között?
    4. A Windows 2019 Szerver milyen RAID megoldásokat támogat?
    5. A szerver telepítésekor nem talál disk-et, pedig bekonfigurált RAID kártya van a gépben, mit csinálsz?
    6. Hogyan telepítesz szolgáltatásokat Windows 2019 szerverre?
    7. Mi az EventViewer/syslog és mire való?
    8. Milyen állapota lehet egy service/daemon-nak?
    9. Mi a különbség a normál, differenciális és inkrementális mentések között?
    10. Milyen mentési megoldásokat ismersz?
    11. Mi véleményed a Windows Backup-ról?
    12. Mondj pár Role-t?
    13. Mondj pár Feature-t?
    14. Mi a WSUS?
    15. Hogy működik a RDS Server?

Virtualizáció

    1. Milyen virtualizációs technikákat ismersz?
    2. Mit értünk virtualizáció alatt?
    3. Mondd el mik az előnyei a virtualizációnak.
    4. Milyen konténer virtualizációs technikákat ismersz?
    5. Mi a snapshoot?
       
AD

    1. Mi a különbség a DC-k között?
    2. Hol van az AD-ben a DNS szerver?
    3. Mik a FSMO szerepkörök?
    4. Mi a GlobalCatalog?
    5. Hol van a GlobalCatlog?
    6. Mi a GroupPolicy?
    7. Hol vannak GP fájlok?
    8. Mi a replikáció az AD-ben?
    9. Hogyan értékelődnek ki a házirendek?
    10. Mi az OU?
    11. Mire való az OU?
    12. Milyen típusai vannak egy Group-nak?
    13. Hogyan jogozol be egy hálózati megosztást?
    14. Hányféle képen lehet megadni a login nevet?
    15. Ismered a FolderRedirection-t? Mondj róla pár szót.
    16. Hogyan működik az „előző verziók” szolgáltatás?

Exhange

    1. Hogyan kapcsolódik az Outlook az Exchange szerverhez?
    2. Mik ezek SMTP, IMAP, POP3
    3. Mi a Public Folder?
    4. Mi a technikai mailbox?
    5. Mik a Storage Group-ok?
    6. Hol állíthatunk quota-t egy mailbox-ra?
    7. Hol tárolódnak az exhange felhasználók?
    8. Hogyan tud más nevében levelet küldeni egy felhasználó?
    9. Hogyan éri el egy felhasználó más mailbox-át?
    10. Mi a GAL?
    11. Hol van a GAL?
    12. Egy domain felé nem mennek a levelek, mit csinálsz?

Hálózat

    1. Mondd el az OSI modellt, utána azt hogyan van a gyakorlatban.
    2. Mi az IP cím?
    3. Hány IP címe lehet egy gépnek?
    4. Mi a subnet mask?
    5. Ez mit jelent 192.168.0.0/24?
    6. Mi a default gateway?
    7. Mi a DHCP?
    8. Mire jó a PING?
    9. Mire jó a TRACERT?
    10. Mi a NAT, hogyan működik?
    11. Mi a port?
    12. Mit csinál a Proxy?
    13. Mit csinál a DNS?
    14. Mi a windowsban/linux-ban a névfeloldási sorrend, ez állítható?
    15. Mi a különbség az aktív és a passzív FTP között?

Egyéb

    1. Az egyik kollégád nem tiszta, büdös és ez nagyon zavar téged, mit csinálsz?
    2. Meglátod, hogy a kollégád lekérdez adatokat egy ismerőséről egy BM-es rendszerben, mit teszel?
    3. A főnök kérdez valamit, amire nem tudod a választ, mit mondasz?
    4. Olvasd fel ezt. (valami papír, tök mindegy)
    5. Hogyan gyártják az M&M csokigolyót?

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

https://tizdolog.hu/2016/09/20/10-dolog-ha-te-is-nyelvtannaci-vagy/

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Hát ez elég gyenge volt :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Az az egyik legfontosabb kérdés, a megoldóképességet teszteli és a kreativitást. Erre bármilyen válasz jó, kivéve a nem tudom.

Olyat is kaptam válasznak, hogy golyó alakú csokikat egy puskával, cukor "vízesésen" keresztüllövik :D Ez 5* válasz :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Vagyis minden hülyeséget díjazol, csak az őszinteséget nem. :)
Sok szívástól megmentett volna már, ha egyes emberek nyíltan bevállalják, hogy valamihez nem értenek, és nem piszkálják el azt, amihez gőzük sincs.
Én pl. szoktam mondogatni, hogy értek annyi dologhoz, hogy ne szégyelljem bevallani, ha valamihez nem értek.

Ráadásul, tekintve, hogy mire vagy kíváncsi, még a kérdés is pontatlan. Hogy hogyan gyártják, arról fogalmam sincs. Ha azt kérdezed, hogy én hogyan gyártanám, ott már lehet kreatívkodni.

Igazán jó rendszergazda lesz az, aki az első problémánál ahol elakad széttárja a karját, hogy nem tudom és megáll :)
Ez a kérdés nem a hazudozásról szól, ezt nagyon nem értetted meg. A válaszoknál mindenki úgy kezdi, hogy nem tudom, mert nyilván azonnal lebukik, ha hülyeségeket beszél, a lényeg az, hogy mit tesz egy problémánál ahol elakad. Azok a kérdések amik az ember jellemét próbálják feltárni szándékosan nem pontosak, ez nem egy igen/nem kérdőív. Egyáltalán nem vagyok kíváncsi a kérdésnél arra, hogy valójában hogy gyártják a csokigolyót, a reakciók a lényegesek és az első pár kérdés után, már készülni sem lehet, mert úgy is embertől függően kell alakítani a beszélgetést. Valahogy az az érzésem, hogy ilyesmivel még nem foglalkoztál, viszont abból amit írtál már kezd lejönni, hogy nagyon szögletes és kötekedő vagy :D

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Egy bölcsészhez mérten nyilván szögletes vagyok, de nem hiszem, hogy lényegesen szögletesebb lennék mint egy átlag IT-s :)
Viszont egyértelműen más szemszögből és meggyőződéssel szemléljük a világot.

Én úgy gondolom, hogy az ilyen típusú kérdésekkel nagyon mellé lehet lőni. Egy állásinterjún az emberek többsége eleve feszült, stresszes, tehát nem a valós munkakörülmények közti reakcióját figyeled meg. Vagy ha ez a normális, akkor nagy baj van. Az nyilván senkinek nem jó, ha egy rendszergazda stresszes :-)
És még csak nem is szakmai dologgal stresszeled, hanem valami totál légből kapott dologgal.

Ráadásul ebben a szakmában erősen felülreprezentáltak az Aspergeresek és egyéb ilyen-olyan kommunikációs és társasági zavarokkal küzdők. Náluk sem biztos, hogy érdemes ilyesmivel próbálkozni.

Régebben, amikor új helyeket keresgéltem, az ilyen kérdéseknél vettem a kalapom, és búcsúztam el azzal, hogy "Bocsánat, úgy látom rossz helyre jöttem." Persze ahogy az ember öregszik, úgy csiszolódik is. Ma talán már egy "Köszönjük az érdeklődését! Kérdését továbbítottam a csokigolyó osztály számára." vagy egy "Sajnálom, nem árulhatom el, ez üzleti titok" lenne a válaszom.

Egyébként jól látod, valóban még csak két alkalommal hozta úgy a sors, hogy nekem kellet valakit felvennem, nem véletlen tehát, hogy az ilyen "agyzsibbasztó" kérdéseket a fenti indokok végiggondolása nélkül ösztönösen is a HR bullshit kategóriába sorom.

Nem az a lényeg, hogy tudja-e, hogy a drazsírozás, illetve az erre szolgáló gép hogy működik, hanem maga a reakció, hogy a nem várt feladatra hogyan reagál, próbál-e megoldást találni, megoldani a feladatot, vagy sem. Ha nem, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a munkája során is így fog viselkedni. Oké, egy szögelődroid munkakörben ilyenre nem igazán van szükség, de egy rendszergazdai poziban, még junior esetben is jöhet szembe olyan dolog, ami első blikkre nem várt/nem kapcsolódik szorosan a feladataihoz, de a megoldásban neki is szerepet kell vállalnia.

Jól összefoglaltad, köszi. Még azzal egészíteném ki, hogy a munkák többségénél fontosabb, hogy milyen az ember, mint az, hogy mennyit tud, mert ha hajlandó tanulni úgy is szintre lehet hozni. Váratlan stresszes szituáció pedig sajnos az IT-ben elég gyakori, ennek a kezelése alapvető. Az egy személyes csoport is ritka, ha meg együtt kell dolgozni másokkal, az sem lényegtelen, hogy jön ki a többiekkel.

Értem én, hogy mit akar vele, csak szerintem nagyobb a mérési hiba, mint a mérendő érték.

Ha tényleg gyorsan kell megismerni valakit (1-2 óra) akkor az csak úgy lehet, hogy ki kell egy kicsit billenteni a "szerepéből". Ez nem tanulható, vagy van érzéked hozzá, vagy nincs, hiába van akármennyi HR-es diplomás (nekem egy sincs). Nálam úgy dobta a gép, hogy van valamennyi érzékem az ilyen feladatokhoz, de ismerek olyan "látót" aki egészen elképesztő szinten műveli ezt, néhány óra alatt olyanokat meglát egy emberben, amit talán még maga sem tudott és tudnék olyan történeteket mesélni amit itt senki sem hinne el :)
Arról meg, hogy kit vesznek fel valahogy dönteni kell.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Nem kell sokat agyalni rajta :) a legegyszerűbbek az élelmiszeripari "hogyan készül" kérdések pl, Rafaello, halrúd panírozás, konyakos-meggy de lehet más is, mint paintball golyó, villany vezeték, vagy hogy mérjűk meg valami keménységét stb.
Mondjuk a legtöbb tátott szájat a, "hogyan mondod meg a kollégádnak, hogy büdös?" kérésnél szoktam látni :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

    2. Meglátod, hogy a kollégád lekérdez adatokat egy ismerőséről egy BM-es rendszerben, mit teszel?

Először elképednék, hogy "rendszergazdai" segítség nélkül egyáltalán belépni képes volt a rendszerbe (nemjellemző), az meg a csoda kiterjesedése, hogy ha még egy lekérdezést is végre tud hajtani segítség nélkül (majdcsak SCIFI kategória). Amúgy itt mi a helyes válasz? Megfelelően kitöltötte a jogszabályi hivatkozást és az ügyiratszám mezőt ami a lekérdezéshez kell? :) 
 

Itt lehet alakítani természetesen a kérdést egy helyi bizalmas rendszerhez, a lényeg, hogy mit reagál a bevallása szerint egy szerinte bűncselekmény felfedezésére. Itt sincs egyértelműen jó válasz, inkább az emberi reakció megfigyelése a cél. A rossz válasz a semmit :) A felnyomom a főnökömnek sem rossz, de a kérdőre vonom, hogy mit művel és utána döntök is jó.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Nincs jó válasz, mert szándékosan fiktív és nem pontos a szituáció. A reakció megfigyelése a lényeg és nem a válasz, elvben simán lehet, hogy benéz valamit, rákérdez és kiderül, hogy teljesen kóser amit a másik csinál és akkor ha jelentené, egy beköpködős hülye lesz belőle a többiek szemében.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ha hozzám tartozik a rendszer én is. Bár ilyenre még nem volt szerencsére szükség, pedig kíváncsi lennék mit kezdene vele a kiszervezett ITpapersec. ;)

De ha például kiszúrom, hogy pénzügyes Gizike épp a szomszédasszonya adóbevallását hekkeli az eszja.nav.gov.hu-n az nem üti meg a szintet.  (bár a véleményem azért meg van róla, de van főnöke és kétlem, hogy az én tisztem ellenőrizni ki mivel tölti ki a munkaidejét és az sem mellékes, hogy Gizikét olyan tolta be akivel nem érdemes ujjat húzni :P)

Én azért a junior rendszergazda (tehát van min. 1 év gyakorlati tapasztalata) és a "wanna be junior rendszergazda" (csak olvastam dolgokat, de eddig mással foglalkoztam) típusú emberek között különbséget tennék. Ha még soha nem foglalkozott IT-vel nagy lesz a szakadék még a juniorhoz képest is. Itt olyasmiket is felsoroltak páran, amik abszolút nem junior dolgok. osod88-cal teljes mértékben egyetértek. Azokat én is inkább architect / devops kategóriába sorolnám. Jelen esetben nézzük mi is javasolt mindenképpen egy juniornak minimális gyakorlattal a háta mögött?

Az általános számítástechnika rész az nagyon base, azt még a wanna be-nek is illene tudni.

AD rendben van, bár egyes helyeken még az erdő / fa fogalmát is be szokták hozni interjúknál.
(Megjegyzem ezt így még nem láttam leírva: „előző verziók” szolgáltatás. Akkor ez nekem 0 pont? :) Ez most a VSS akarna lenni?

 

 

A listádat én még ilyesmikkel egészíteném ki, hogy kicsit gyakorlatiasabb legyen:

Hálózatnál:
UTP bekötés (B szerint), de elrontott sorrendben. Találja meg hol a hiba a felsorolásban!
Lehet-e B osztályú  pl. a 192.x.x.x cím?
Bármilyen kábeles kérdés: Pl. legalább 2 különbség a cat5 és cat5e között? FTP és S/FTP között?
Az egyik gép IP ütközést ír ki. Milyen debug lépéseket csinálna a problémával kapcsolatban? (Ha nagyon rinyálós a user, milyen tűzoltás jellegű megoldást csinálna gyorsan arra az időre, míg fel nem deríti a hiba tényleges okát?)
Mi a static dhcp, hogyan állítja be?
Bármilyen VLAN-os kérdés
Mi az a LAG?
Hogyan érhető a legegyszerűbben tetten, hogy az ISP nem publikus tartományból adja neked az IP-t, hanem NAT-olt hálózatot használ?
Végére pedig kis subnet calc-os gyakorlati feladat

Hiányolom a hardverhez köthető, főleg kliens oldali kérdéseket. Pl.:
User arra panaszkodik, hogy megemelkedett a toucpad, mire gyanakszol első körben?
Nincs hang a gépen, milyen opciókat vizsgálnál meg?
User szeretne háttérvilágítást a billentyűzetén, de hiába nyomja a hotkey-t, nem működik. Hogy tudod "megjavítani"?
Nem ad képet a monitor, csak egy szöveg vándorol a képernyőn. Sorolj fel legalább 2 dolgot, amit megnéznél / kipróbálnál!
User arra panaszkodik, hogy lenyomta a szóközt és helyette mindig törlődik a soron következő betű, akárhányszor megteszi ezt. Mi okozhatja?

Az Exchange szó már önmagában vicc. Inkább általánosabb levelezéssel kapcsolatos kérdéseket tennék fel, mint amilyen a 2-es pont.
Vagy pl. 25-ös portra rákérdezés? ( vagy 110, 465, 993, 995)
mail alias fogalma
Ha mindenképp windows, akkor pst / ost-re rákérdezés
több signature közötti váltogatások (pl. angol és magyar)
nk2
Ha linux, akkor maildir, mbox, postfix, exim, sendmail témakörben bármi / ugyanígy Courier, Dovecot...
visszapattanó mailekben lévő hibaüzenetek "megfejtése" (sajnos tapasztalat, hogy ez is sokaknál atomfizika)
mail logban találjon meg hibát

juniorok közül sajnos sokan még olyan egyszerű dologra sem tudnak válaszolni, hogy miként küldj levelet úgy, hogy a címzettek ne tudjanak egymásról

De a kedvencem eddig az volt, amikor 5+ év rutinnal a háta mögött valaki olyat nem tudott megoldani, hogy van egy Outlook kliensed, POP3-ra van belőve. Meg kell oldani, hogy a jövőben egy újabb gépen lévő kliensről is elérhessem ezt a fiókot és mind az eddig inbox és sent levelek, mind az ezutániak is szinkronban legyenek. Annyi még ment neki, hogy a másik gépen beállította a fiókot, +1x már hallott arról, hogy az IMAP-nak és a szinkron szónak esetleg lehet köze egymáshoz, tehát az újnál már ezt használta. Csak ott állt meg a tudomány, amikor az újabb gépen a sent mappa üres volt.

 

Továbbá ami szerintem napjainkra már elengedhetetlen:

DB-nél az a minimum, hogy legalább egy PHPmyadmin-t alaposan ismerjen.

Minimális bash / powershell ismeret.

PHP / python valamelyikének legalább minimális ismerete

Az szintén plusz pont, ha tud gyakran használatos módosításokat végrehajtani valamilyen ismertebb GUI-s tűzfalon, és érti is amit csinál.
Pl. Stormshield, IPFire, NG, Pfsense, OPNsense Smoothwall.

 

Nagios/Icinga alapismeretek

WP/Joomla/Drupal valamelyikének minimális üzemeltetői ismerete szintén megkerülhetetlen napjainkban. (kivéve, ha az adott cégnél nem foglalkoznak ilyesmivel, mert ki van szervezve)

Kis apache, vagy nginx ismeret sem árt

 

Ezeken kívül pedig szokott olyan szitu is lenni, amikor a minimális feltételeket legalább 2 jelentkező is teljesíti és akkor kell valami szétlövés, hogy könnyebben eldönthető legyen ki a szerencsés kiválasztott? Olyankor érdemes nem lexikális / hozott tudást nézni, hanem inkább a problémamegoldó képességet érdemes vizsgálni. Tehát olyan feladatot adni nekik, amivel biztosan nem találkoztak soha életükben. Kapnak 1-1 netre kötött gépet, reális időlimitet, aztán hajrá!

Nem csoda, hogy a "hagyományos" rendszergazda kicsit kihalófélben van. Az itt felsorolt dolgok elég nagy részére egy modern cégnél lényegében nincs szükség. Ennek én nem örülök, de sajnos nagyrészt tény - és emiatt erőltettem a threadben, hogy nem feltétlenül kell nginx meg még ki tudja milyen ismeret, mielőtt beleugrana valaki abba, hogy Kubernetesezzen vagy Terraformozzon vagy ilyesmi.

Picit tételesebben végigmegyek a listádon, de a válaszokat ne vedd a szívedre, nagy részüket inkább viccnek szánom, mint valódi kritikának :-)

UTP bekötés (B szerint), de elrontott sorrendben. Találja meg hol a hiba a felsorolásban!

Figyelembe véve az időigényt, a munkadíjakat, a hibázási arányokat anyagilag sokszor jobban megéri előre gyártott kábelekkel kábelezni irodát, és sok esetben géptermet is. Emiatt ez egy eléggé irreleváns tudás, ráadásul a Google viszonylag gyorsan megmondja a színsorrendet, ha mégis kellene valamiért. Ennél több értelme van megjegyezni más dolgokat.

Lehet-e B osztályú pl. a 192.x.x.x cím?

Nem. De ez is olyan, hogy a Google segítségével néztem meg én is, hogy melyik a B osztály, mert CIDR. Belső hálózaton nincs értelme nem 10.x.x.x-szel indulni nulláról, minden más IP-tartományt meg kívülről kap az ember úgyis, az osztály meg tökmindegy.

Bármilyen kábeles kérdés: Pl. legalább 2 különbség a cat5 és cat5e között? FTP és S/FTP között?

Az FTP-nek nincs köze a kábelekhez. A kábelekről pedig érdemes nem a cat5 és hasonlókat leolvasni, hanem azt, hogy hány méteren milyen átvitelt ígérnek, a cat5 és a cat5e lényegtelen.

Az egyik gép IP ütközést ír ki. Milyen debug lépéseket csinálna a problémával kapcsolatban? (Ha nagyon rinyálós a user, milyen tűzoltás jellegű megoldást csinálna gyorsan arra az időre, míg fel nem deríti a hiba tényleges okát?)

Hát, ha valaki rá tudja csatlakoztatni a gépét a céges hálózatra, és ilyet tapasztal, akkor az vagy az ő hibája a hülye statikus IP-jével a gépén (ilyenkor kedvesen el kell árulni neki, hogy nem tartja be a játékszabályokat) vagy valahol a DHCP és/vagy a NAC környékén van a hiba. Jogosan dühös az user, ha hülye, azért, ha nem hülye, akkor meg tényleg nem az ő hibája.

Mi a static dhcp, hogyan állítja be?

Ne állítsa be, jobb lesz tőle a világ. Az IP-cím MAC-címhez rendelése nem jó gyakorlat, több munkát termel, mint amennyi problémát megold.

Bármilyen VLAN-os kérdés

Ennek lehet értelme, de nem egy juniornál. Inkább úgy kérdezném, hogy milyen előnyöket és hátrányokat lát abban, ha a menedzsmentnek és a köznépnek külön hálózata van.

Mi az a LAG?

Késleltetés! Ööö, és? :-D Ha a link aggregation-re gondolsz, akkor meg abból is jóval kevesebbet látok - az 1 Gbps és a 10 Gbps helyett 2-4 vagy 20-40 nem túl hasznos a gyakorlatban.

Hogyan érhető a legegyszerűbben tetten, hogy az ISP nem publikus tartományból adja neked az IP-t, hanem NAT-olt hálózatot használ?

Miért kellene ezt tudni? Az a fontos, hogy tudsz-e internetezni az IP-dről, meg az lehet fontos, hogy az internet irányából elérhető-e az IP-d. Mindkettőt elárulja az ISP-d. A technikai részletek mellékesek.

Végére pedig kis subnet calc-os gyakorlati feladat

Ennek is lehet értelme, de szintén nem egy juniornál.

User arra panaszkodik, hogy megemelkedett a toucpad, mire gyanakszol első körben?

Rátette a kávéscsészéjét. Esetleg új laptopra van szüksége, és hazudik, és nagyon nem fog örülni, amikor a sűrítettlevegő-spray vagy a PornDownloader.exe kikapcsolása megoldja a problémáját.

Nincs hang a gépen, milyen opciókat vizsgálnál meg?

Van hozzá hangszóró és be van dugva? Amúgy ez egy elég jó kérdés.

User szeretne háttérvilágítást a billentyűzetén, de hiába nyomja a hotkey-t, nem működik. Hogy tudod "megjavítani"?

Megint új laptopot akar a user. Amúgy ez tud elromlani? Konkrétan ebbe nem futottam még bele.

Nem ad képet a monitor, csak egy szöveg vándorol a képernyőn. Sorolj fel legalább 2 dolgot, amit megnéznél / kipróbálnál!

??? Küldjön képet az user, ezt én is megnézném, akkor lehet, hogy tudnék segíteni.

User arra panaszkodik, hogy lenyomta a szóközt és helyette mindig törlődik a soron következő betű, akárhányszor megteszi ezt. Mi okozhatja?

A kávéja a touchpadról beledőlt a billentyűzetbe is. Új laptop kell neki.

Vagy pl. 25-ös portra rákérdezés? ( vagy 110, 465, 993, 995)

A levelezés manapság a 443-as porton zajlik, az SMTP, POP3, IMAP és ezek TLS-es változatai elmúltak.

mail alias fogalma

Ha eleget ittam, én is kíváncsi lennék rá, hogy ki mit gondol róla, de úgy alapból nem annyira érdekes a téma.

Ha mindenképp windows, akkor pst / ost-re rákérdezés

Mit keresne a levelesláda az user gépén? Netje legyen inkább.

több signature közötti váltogatások (pl. angol és magyar)

Pl. a Gmail-ben ilyet alapból nem lehet... illetve most megnéztem, úgy látom, hogy lehet. Oké, ma is tanultam valamit :-D

Ha linux, akkor maildir, mbox, postfix, exim, sendmail témakörben bármi / ugyanígy Courier, Dovecot...

Minek ezeket tudni, ha a levelezésed úgyis a Google-nél vagy a Microsoft-nál van?

visszapattanó mailekben lévő hibaüzenetek "megfejtése" (sajnos tapasztalat, hogy ez is sokaknál atomfizika)

Nálam is, pl. amikor valami Google vs. Microsoft dolog miatt bizonyos meeting request-ek nem forward-olhatóak a címemre, pedig nálam tényleg minden rendben van. Ezt legfeljebb utálni lehet, megoldani nem nagyon.

mail logban találjon meg hibát

grep hiba /var/log/mail.log (vagy végig is lehet olvasni, végülis...)

juniorok közül sajnos sokan még olyan egyszerű dologra sem tudnak válaszolni, hogy miként küldj levelet úgy, hogy a címzettek ne tudjanak egymásról

Hát, a bcc tényleg nem egy túl deskriptív dolog, és nem mellesleg nagyon ritka az a levelező, ami kiírja, hogy blind carbon copy vagy titkosított másolat, azon a környéken. Rosszak a levelezőkliensek.

De a kedvencem eddig az volt, amikor 5+ év rutinnal a háta mögött valaki olyat nem tudott megoldani, hogy van egy Outlook kliensed, POP3-ra van belőve. Meg kell oldani, hogy a jövőben egy újabb gépen lévő kliensről is elérhessem ezt a fiókot és mind az eddig inbox és sent levelek, mind az ezutániak is szinkronban legyenek. Annyi még ment neki, hogy a másik gépen beállította a fiókot, +1x már hallott arról, hogy az IMAP-nak és a szinkron szónak esetleg lehet köze egymáshoz, tehát az újnál már ezt használta. Csak ott állt meg a tudomány, amikor az újabb gépen a sent mappa üres volt.

Ez fel se merül, ha Office 365-öt vagy GSuite-ot használsz.

DB-nél az a minimum, hogy legalább egy PHPmyadmin-t alaposan ismerjen.

Sose szoktam PHPMyAdmin-t használni, pedig simán tudom, hogy SELECT * FROM tábla (meg a fejvadászok kérdésére reagálva - igen, a HAVING is megy, sőt, ha kell, akkor a CONNECT BY-t is be tudom gépelni, volt már rá példa). De a PHPMyAdmin tényleg nem szokott előkerülni, MySQL-nél se. Mindegy.

Minimális bash / powershell ismeret.

Ez tényleg hasznos, csak sajnos a bash elég iszonyú első programozási nyelvnek, és minél többet tudok róla, annál inkább így látom. A Powershell-lel meg nem fogsz tudni mit kezdeni igazán, amíg nincs ismereted az objektumorientált programozásról ÉS a .NET framework-ről legalább egy kicsit.

PHP / python valamelyikének legalább minimális ismerete

Ez még hasznosabb, tényleg.

Az szintén plusz pont, ha tud gyakran használatos módosításokat végrehajtani valamilyen ismertebb GUI-s tűzfalon, és érti is amit csinál.
Pl. Stormshield, IPFire, NG, Pfsense, OPNsense Smoothwall.

Sose találkoztam egyikkel se, viszont láttam AWS-es VPC-t meg Azure-os Virtual Network-öt. Az nem jó? De.

Nagios/Icinga alapismeretek

Cloudwatch, Datadog, New Relic. Sokkal-sokkal hasznosabb.

WP/Joomla/Drupal valamelyikének minimális üzemeltetői ismerete szintén megkerülhetetlen napjainkban. (kivéve, ha az adott cégnél nem foglalkoznak ilyesmivel, mert ki van szervezve)

Aha, szerintem is a kiszervezéshez kell inkább érteni :-D

Kis apache, vagy nginx ismeret sem árt

Vagy kis Kubernetes esetleg :-D

Statikus DHCP: Kérdés, hogy van-e, és milyen IPAM a cégnél? Mert ha a "nézd meg a DHCP-t" szint, akkor bizony szükség lehet rá, mint ahogy akkor is, ha a tűzfalon kell mancikának kizárólag valami szabályt beállítani, és a tűzifa nem képes máshogy erre, csak úgy, hogy mancikának a gépe fix ip-t kap. Mind messze van a jelenkori "best practice"-től, de a magyar rögvalósághoz viszont nagyon közel. Ahogy a saját üzemeltetésű levelezés is. Ezzel kapcsolatban meg rögtön kettéválik a dolog: Exchange vagy postfix/Exim/bármimáshagyományos megoldás van? Mert egészen másképp/máshol kell és lehet akár beállításokat, akár hibakeresést csinálni.

DB: ott a pont, ne egy eszközt, hanem egy értelmes select-et tudjon összerakni, ha már szükség van rá, illetve adott DB-szerveren tudjon a rendszerről, táblákról, userekről beállításokról információkat kinyerni, ha szükséges. (Kapcsolódó kedvenc kérdés írassa ki az aktuális dátumot!)

Hálózati határvédelem esetében a junior ne piszkálja a tűzfalat. Pont. Tudjon feladni egy korrekt tűzfallal kapcsolatos igényt, tudja meghatározni, hogy adott feladathoz milyen szabályt kell implementálni az eszközön (azaz tudja megmondani, hogy mancika user és a gépe a forrás, tcp a protokoll, 29 a port, és egyébként sftp fog menni rajta az 1.2.3.4 című szerver felé, vagyis képes legyen lefordítani mancika "nem megy a feltöltés a ficfac szerverre" problémáját egzakt változáskérésre)

Monitoring témában Zabbixot is előszedném, mert az is bőven van, illetve jó, ha látott mondjuk Grafana-t is.

Belső, saját üzemeltetésű webszerverek elég gyakoriak, úgyhogy de, célszerű érteni a "láttam már"-nál komolyabban Apache és/vagy Nginx-hez, de kifejezetten hasznos emellett valamilyen alkalmazásszerver alapszintű ismerete. Azaz ott is legyen képes megtalálni a megfelelő kalapácsot a feladatként kapott szöghöz.
 

Sajnos IPAM-ot nagyon kevés cégnél láttam eddig. Nálunk pl. van és hasznos dolognak tartom.

Teljesen egyetértek veled abban, hogy nagyon sok magyar cégnél a best practice és a valóság köszönő viszonyban sincsenek egymással.

Nekem az a tapasztalatom, hogy a saját Exchange sok magyar cégnél jó úton halad a kihalás felé. Felismerték, hogy O365 (Elnézést! Rossz berögződés. :) Microsoft 365 helyesen.) választásával hosszabb távon jobban járnak. Igazság szerint ennél és a Gsuite-nál már annyira nem is beszélhetünk olyan szintű klasszikus üzemetetésről, mint pl. Postfix esetén. Ugyanis a 2 óriás rengeteg terhet leszed a vállunkról. Az esetek nagy részében marad a user create, alias, licence hozzárendelés, group tagságok, + néhanapján 1-1 blacklist vagy log keresés. Utóbbi esetben 99%-ban mindig arra vezethető vissza, hogy a user bénázott. (Bár ugye vannak dolgok, amiket ezekből is lehet automatizálni és akkor annyival kevesebb meló van vele.)

Én sem vagyok a "csak egy eszköz" ismeretének a híve, de egyrészt a PHPmyadmin elég elterjedt, másrészt arra nagyon jó, hogy valaki ezzel kezdjen. Utána lehet szélesíteni a tudást. Azért is írtam úgy, hogy az a minimum. Ha még ezt sem ismeri, meg egy select-et sem adott ki életében, akkor off az illető. Kivéve, ha az adott cégnél semmilyen DB-s tudásra nincs szükség.

Tűzfallal kapcsolatban csak részben értek egyet. Már meglévő dolgokat valóban ne piszkáljon, mert nem látja át. De ha az adott tűzfalat már használta, tudja mit csinál, akkor vannak esetek, amivel nem csinál bajt. Mondok példát. Pl. hozzon létre még egy auth szervert. Ha csak erre megkéred, azzal nem csinál semmilyen bajságot. Vagy hozzon létre egy olyan új szabályt, ami csak a meglévők után hajtódik végre és csak valami újként létrehozott dologra van hatással, másra nem. Szerintem azzal megint nem csinál bajt. Komolyabb tűzfal szabályok sok esetben még senioroknál is okozhatnak bonyodalmakat. De ilyenkor ugye fel szoktuk tenni a kérdést, hogy van-e mentésed a korábbi jó configról? Esetleg használsz-e verziókövetést? Mi a helyzet a backup tűzfallal, amire pár pillanat csak átállni. Szóval meg lehet csinálni valamit jól is, meg rosszul is...

Igen, a Zabbix is eléggé elterjedt, Grafanát viszont kevés helyen láttam még. Az, hogy látott-e már a junior ilyet elég kevés. Mert nézegetni mindenki tud bármilyen progit. De pl. az, hogy húzza fel úgy, hogy pl. az ELK stack ott legyen mögötte, hogy valami gyakorlati haszna is legyen, már nagyon nem junior feladat.

IPAM: a legtöbb helyen vagy a dhcp, vagy a dns, vagy a közös emlékezet az, ami IPAM helyett működik. Na ez az utóbbi a legrosszabb - tud szép IP-ütközést generálni, ha egy 1024 évente bekapcsolt, mindenki által elfelejtett, dns-be fel nem vett (vagy mert "nem pingik, törlésre kerül a dns-ből") gépet bekapcsolnak, aztán jön a döbbenet az x percenként leszakadó ssh-val meg a random működő alkalmazással... Lehet egy xls-is, csak legyen naprakész, ez a lényeg.

A saját kézben lévő levelezés kontra felhős szolgáltatásként vett levelezés érdekes dolog - sokféle megközelítést láttam - van, ahol mostanság álltak át egy ősrégi környezetről saját Exchange-re, ami elé oda kellett rakni egy Postfix-et spamszűrésre meg bizonyos naplózási feladatokra (a kimenő levelek subject-jét kellett logolni, mert a felhasználók arra tudtak nagyjából visszaemlékezni...).
Ott pár éven belül nem lesz O365/Google Apps (vagy hogy a fenébe hívják ezeket manapság...), de még így is előrébb léptek a löbetűs ócskaságról...

Nem vagyok junior már egy ideje :) tűzfalas témában is volt egy rakat gyártó/termék a kezem alatt, de a mostani helyemen read-only vagyok a tűzfal esetében - és ez így van jól. At itsec/hálózati határvédelem célszerűen olyan terület, amivel kapcsolatos feladatok nem a junior kollégára tartoznak - kivéve akkor, ha később a tűzfalat is kell majd bactatnia.
Az, hogy a tűzfal konfigurációjában _kötelezően_ kell lenni rollback-nek, sőt a legtöbb esetben az is elvárt, hogy az egyes változtatások, illetve rule-ok köthetőek legyenek hibajegyhez/jóváhagyott kérésekhez, az természetes. Hogy ezeknek egyik vagy másik eszköz hogy tud eleget tenni, na az jó kérdés.

A "látott már"-on azt értem, hogy látta, használta, látta, mi kell hozzá, tudja mire való, lett légyen az a valami egy virtualizációs környezet, hálózati eszköz vagy épp üzleti alkalmazás, vagy más szoftver. Az, hogy ötöt kattintott valamiben, az a "userként látott már" szint :-)

Zizi! Ez nem 1 vizsga volt, hogy megoldjad az összes feladatot. :)

Ötleteket próbáltam adni, hogy milyen típusú kérdéseket érdemes feltenni, hogy egy junior általános tudását felmérje az ember, rálátást kapjon, hogy milyen területeken van otthon. Nekem van egy ismerősöm, aki junior korában egy elég átfogó tesztre ment el egy multihoz. Arra kevés volt, amire jelentkezett, de mivel látták, hogy van olyan terület, amiben meg egész jónak tűnik, kicsit kérdezgették még belőle. Ugyanis heteken belül az a pozi is megüresedett. Arra meg felvették. Szóval jó az, ha kicsit jobban kifaggatnak.Természetesen nem kell mindent tudnia, mindenhez értenie, de ahogy gyuri23 is írta, vannak kérdések, amivel azt nézed, hogy mennyire kreatív, hogyan találja fel magát, stb. Abban igazad van, hogy a klasszikus, kicsit mindenhez is értő rendszergazda kihalófélben van. Igen, ha egy adott területre specializálódsz, akkor az jobban fizet, ez sokakat motivál. Viszont vannak kis cégek is, amelyek nem engedhetik meg, hogy pl. komplett hálózatos teamjük legyen, külön webfejlesztő teamjük, stb. 2 megoldás marad: Vagy kiszervezi, vagy pedig felvesz olyat, aki ugyan nem expert mindenben, de ahhoz a pár dologhoz, ami oda kell hozzá tud szólni és boldogul vele a napi üzemeltetés során. Vagy ha kicsit vastagabb a pénztárcája a cégnek, akkor vesz fel 1-1 területre nagyobb tudású embert is, de semmiképp sem team-et. A gond csak akkor lesz, ha az illető kap egy jobb ajánlatot, de a helyére hónapokon át nem talál senkit. Sajnos láttam már ilyet nem egyszer. Vagy sokat kért a jelentkező és a cég beintett neki, vagy pedig kevés volt a jelentkező tudása. Ilyenkor jól jönnek az adott cégnél az olyan IT-sek, akik a napi feladatokat át tudják venni, mert ahhoz is értenek kicsit.

Azt mondták már előttem is többen, junior ne Kubernetes-szel indítson. Szóval ezeket most ne keverjük már ide, mert off topic. Ha az lett volna a kérdés, hogy miket javasoltok a juniornak, hogy tovább fejlődjön, akkor van helye.

Igen, igazad van, sok esetben olcsóbb megvenni a kábeleket. De vannak olykor speciális esetek. Ezek szerint te még soha nem futottál bele olyanba, hogy kihívnak "A" munkára, közben sorra estek ki a csontvázak. Kiderült, hogy B és C probléma is van, baromira nem kábelezés miatt mentetek ki, rátok esteledik, boltok bezártak, stb. Azért csak tudjon már egy rendszergazda egy krimpelést megcsinálni! OK, színsorrendre ott a Google, de itt nem is az volt a lényeg, hogy mit tud bemagolni. Az is jó válasz, hogy nem szabványos, de ha SOS kell valami, akkor elég, ha a másik vége is ilyen és akkor menni fog, vagy 4 szálon is elmegy, ha nincs nagy sávszél igény és másnap megcsinálod rendesen, stb., stb.

Olyan szinten azért jó képben lenni a kábelekkel, hogy ha vhova gigabit kell, akkor nem az évek óta rádragadt cat5-öt emeled le a polcról. Azt megpróbálod olyan ügyfélre rásózni, ahol mondjuk csak localban megy a kommunikáció, az is minimális. pl. egy munkagép és egy szerver között, ahová bőven elég. (Természetesen nem egy plotterre gondoltam)

Ezt fejtsd már ki nekem, nagyon kíváncsi lennék mire gondoltál:

Az FTP-nek nincs köze a kábelekhez

A B osztály elméleti kérdést volt, hogy tudja-e egyáltalán mi az? Azt tegyük már félre ennél, hogy gyakorlatban miket osztunk!
Static DHCP-nél is inkább azon volt a hangsúly, hogy hallott-e már róla, tud-e kezdeni vele valamit? Ha olyan munkája lesz, hogy "megörökli" egy cég üzemeltetését mástól és rendet kell vágni, akkor ismerje már fel, ha ilyet lát. Az a baj, hogy sokan olyanokban gondolkodnak, hogy elmennek 1 céghez, ahol minden szuperül működik, minden jól be van állítva, a már korábban ott lévők mindent átlátnak és csak a fejlesztésekben, új megvalósításokban kell részt venni. De nem mindenhol van kolbászból a kerítés.

IP ütközés: Isten állatkertje nagy, sok a kísérletező kedvű user. Ezt nem is ragoznám tovább, szerintem itt mindenki találkozott már nem 1 ilyen userrel.

VLAN: amit te írtál az már nagyon base kérdés. Iyet számtech-es diákoknak tennék fel. Nem kell advanced módon ismerni, de egy GUI-s felületen új VLAN-t hozzáadni, vagy egy Proxmoxon adott VLAN-ba betenni egy VM-et csak klikkelgetés, semmi extra. Az idő max annyi, amíg megkeresi hol van. (Vagy segít a Google, ha úgy gyorsabb.)

LAG: persze, hogy a link aggregation-re gondoltam. Hidd el nekem, hogy optikánál érezhető a különbség!

subnet calc: Ne viccelj már! Sulikban tanítják, mint ahogy a számrendszereket is. Ez full elméleti dolog, könyvekből tanulható, míg mondjuk egy log elemzésre inkább mondanám, hogy az évek, meg a rutin többet ér.

megemelkedett a toucpad: Nem sok közöd van a hardverhez, azt látom. :) Segítek: Az akksi körül keresd a problémát!
Valóban vicces, amiket írtál, és igen, vannak ilyen rafkós userek, akik bepróbálkoznak mindennel. De az IT-s sem idióta, meg sok főnök sem. Nekem volt olyan főnökön, aki azt mondta erre, hogy magadnak csináltad a bajt, akkor használd így tovább. Nem próbálkozott az illető utána semmivel.

háttérvilágítás: Előző feltevésemre itt is ráerősítettél. :) BIOS-ban nézz szét, a backlight szót keresd!

A levelezés manapság a 443-as porton zajlik, az SMTP, POP3, IMAP és ezek TLS-es változatai elmúltak.

Jobb helyeken valóban így van. De amikor még 2021-ben olyanokat látsz, hogy MS termékeket használóknál nem csak és kizárólag Win10-ek vannak, akkor utána ne lepődj meg semmin! És itt most nem arról beszélek, hogy az autószerelő 30-40 éve megvette a fékpadhoz a szoftvert és azóta ugyanaz a DOS futtatja. Hanem amikor egyes irodákban XP-t meg Win7-eket látsz, akkor égnek áll a hajad és nem is vagy utána kíváncsi arra, hogy milyen elavult eszközöket, szoftvereket használnak. :)

A következő reakcióknál nagyon egysíkúan gondolkoztál és csak MS-t + Google-t látsz magad előtt. Sokan szeretnek a mai napig saját szervert üzemeltetni. Most is csak hangsúlyozom, a kérdések általános tudást mérnek fel, és ahogy gyuri23 is én is csak javaslatokat írtam, nem pedig azt, hogy akkor ezek közül egy az egyben majd valaki vegyen át mindent, mert az a szent grál. Természetesen, ha nálatok egy darab Linux sincs, akkor nem kell feltenni az arra vonatkozó kérdéseket a junior felvételizőnek.

Szerintem mail kliens ismeret nem árt, mert nagyon sokan az elmúlt 15 évben Outlookon szocializálódtak és van akit TB-re átszoktatni is kihívás, nemhogy meggyőzni arról, hogy browserből levelezzen. Tudom, hogy vicces, amikor Outlookból használ valaki Gmail fiókot, de van ilyen is.

PS reakcióddal nem értek egyet. Én a bash-t jobban ismerem, nem mondanám magam egy nagy PS gurunak. De ahhoz, hogy ha nekem AD-ból ki kellett szednem nagyon gyorsan infókat, arra egy zseniális találmány és kb. 5 percen belül megvolt mindig a megoldás még akkor is, ha be kellett vetni a Google-t. Nekem ne mondja senki, hogy egy juniortól nem várható el, hogy tudja használni a Google-t pl. arra, hogy pl. a Get-ADUser-t hogyan kell használni!

 

Nagios/Icinga: Cége válogatja, hogy mit használnak. Én csak azt soroltam fel, amit álláshirdetésekben is látok gyakran + tapasztaltam cégeknél, hogy alkalmazzák. Sajnos hivatalos statisztikám nincs arról, hogy az általad és az általam említett szoftverek milyen százalékban vannak jelen a magyar cégeknél. Az egy dolog, hogy mi a hasznosabb, meg hogy mit használnak cégek. Te ha valahova elszegődsz, egy alkalmazott leszel. Javaslatot adhatsz ugyan, de ha a főni azt mondja, hogy ezt használtuk eddig, ezután is ezt fogjuk, akkor sok beleszólásod nincs. Vagy ad valamire pénzt, de neked max annyiból kell megoldanod.

A B osztály elméleti kérdést volt, hogy tudja-e egyáltalán mi az? Azt tegyük már félre ennél, hogy gyakorlatban miket osztunk!
 

1993 óta van CIDR, azóta deprecatedek a classok, legalább 20 éve semmi érdemleges nem routeol classok alapján. Mi a fenének kellene tudni egy junior rendszergazdának, amit már akkor se használtak, amikor max a csattógós lepkét tologatta, de inkább csak képzelgés volt anyu fejében? 

Ezt fejtsd már ki nekem, nagyon kíváncsi lennék mire gondoltál: "Az FTP-nek nincs köze a kábelekhez"

Itt is viccelni próbátam, pont ugyanúgy, mint a LAG-nál, kár, hogy nem írtam oda, hogy az FTP Wi-Fi-n is megy ám, csak akkor még nem jutott eszembe :-D (Egyébként tudom, hogy a foiled twisted pair-re gondoltál, de arra szerintem nem kell gondolni, tényleg. Mondjuk a file transfer protokollra se, az igaz.)

Egyébként igen, a válaszaimban direkt úgy fogalmaztam, hogy fogalmam sincs a hardverről, és nem is érdekel. Ez valóban így van. Ha jönne egy junior, én tényleg inkább a felhőt meg az IaC-t meg a Kubernetest javasolnám neki, nem a kábelezést meg a laptop javítást. Sokkal több benne a lehetőség.

Ehhez kapcsolódóan egyébként nemcsak Te, hanem többen is írtátok, hogy "magyar cégek". Szerintem ebben a tekintetben sem érdemes önkéntes korlátokat vállalni. Érdemes angolul megtanulni.

2021-ben az angol elengedhetetlen az IT-hez, annyira alap dolog. Lehet a beszédet meg tudja úszni, de az olvasást biztosan nem. Rengeteg manual, és hasznos infó csak angolul van meg. Ha boldogulni akar, akkor kell és kész. (OK-OK, ha leleményes, van Google translate is. De olykor akkora badarságokat ír ki, hogy jobb ésszel és meglévő tudással együtt használni.)

Szerintem félreértettél. Én nem azt írtam, hogy menjen el szerelőnek. Természetesen, ha van választása, akkor menjen a jobb lehetőségek felé. De én azt mondom most is, hogy kárára nem válik, ha hardverben is otthon van kicsit. Ki tudja mikor kellhet? Lehet 2 ember közül pont emiatt fogják őt választani. Minden attól függ, hogy hova megy dolgozni. Ha csili-vili irodába egy multihoz, akkor minden bizonnyal nem kell ez a tudás. Az ilyen helyeken ha elromlik egy periféria, megy a kukába és vesznek másikat. Ha elromlik 1 laptop, már veszik is elő a hideg tartalékot a usernek. A rossz gép meg megy a szervizbe. De ha egy kisvállalkozásnál ő lesz "A rendszergazda", akkor ott ő fog csinálni mindent.

magyar cégek: Magyarországon ezekből van több, minden bizonnyal azért írtuk. Kicsi az esélye, hogy a TOP20 cég közé fog menni egy junior minimális tudással. (Ezekre a helyekre ahogy szokták mondani vagy születni kell :) vagy nagyon jó szakembernek kell lenni. Utóbbi egyetlen hátránya, hogy akkor ő viszi a hátán az adott team-et, mert mindenki más a sógor / koma / jóbarát hármasból került be.) Ettől függetlenül mehet külföldi cégekhez, meg más országokba is dolgozni.

"ha leleményes, van Google translate is. De olykor akkora badarságokat ír ki, hogy jobb ésszel és meglévő tudással együtt használni" - A gugli fordítónál csak a magyar nyelvűre lefordított hibaüzenetek borzasztóbbak - ha van kellő tudása, hogy visszafordítsa angolra a keresgélés előtt, akkor oké, de egyébként igen sok esetben alaposan meg van lőve a dolgozó a magyar hibaüzikkel.

Engem is meglepett, de az MS-nek van erre működő megoldása: Localized Error Message Lookup

Megadod a hibaüzenetet, kiválasztod a magyar nyelvet, és megmondja az angol eredeti szövegezést.
Mondjuk nem lenne rossz, ha kapásból egy Google keresést indítana a kiadott eredeti üzenet, rákattintva :-D

A csokigolyó gyártásra nyilvánvalóan a helyes válasz: nem tudom, de ha a munkakör betöltéséhez szükséges, felkészülök belőle :-)

Egyébként jó a kérdéssor, mi is anno hasonlókkal teszteltük a jelentkezőket, csak több volt bennük a gyakorlati kérdés. Nem érdekel, tudja-e fejből az OSI hét rétegét, és hogy ebből Ethernet mit valósít meg, ha össze tudja rakni és fel tudja konfigurálni a hálózati eszközöket, és a hibakeresésnek is képes módszeresen nekilátni. Sok nagy arcú jelentkező már ott elvérzett, hogy egy hálózati nyomtatás sikertelensége esetén hol kezdené a hibaelhárítást. Rögtön szervert akartak rebootolni, holott még azt sem tudták, hogy a hiba hány gépet érint, vagy hogy egyáltalán van-e printer szerver a hálózatban :-)

( tgerczei | 2021. 05. 20., cs – 06:43 )

Értő módon, gyorsan olvasni angol nyelven. A saját képességeivel és korlátaival tisztában lenni. Szakmai alázatot tanúsítani. Kitartóan és szisztematikusan képezni magát. (A legjobb, ha önálló motiváció sarkallja erre, mert a kényszer nem tart ki.) Minden másra ezek teszik majd alkalmassá és képessé.

Majdnem 100%-ig egyetértek. Annyival egészíteném ki, hogy nagyon fontos, hogy ne csak tanuljon, hanem akarjon tanulni(ahogy a kolléga már írta a kényszerrel kapcsolatban) és ne azért mert ez kell a munkájához. Érdekelje mi a probléma megoldása és ha lehet a probléma gyökerének megtalálása is érdekelje. Óriási plusz az adminisztrációs fegyelem és bizonyos helyeken a munkaidő betartása. Nagyon jól jön az olvas/megfigyel -> tájékoztat/engedélyt kér -> cselekszik gondolkodásmód (cowboy üzem sokszor visszaüt). Szintén fontos lehet, hogy tudjon csapatban dolgozni, magányos harcosok számára az út eleje könnyebb, a közepétől az élet egyéb igényei a munkával együtt felőrölik. Talán utolsó sorban a nyugodtságot emelném ki, ami segítheti a pánikban történő cselekvést ami azért ebben a szakmában rendszeresen előfordul (lehetőleg csak a kliensek részéről) és elég nagy nyomást jelenthet. 

Minden más szinte opcionális. Mondhatnánk ezeket hogy mind soft skill, de megfigyelésem szerint szinte kizárólag ezek számítanak, és a tanulási gyorsaság árazza be az értéket. 

A nyitó hozzászólásban listázott ismeretek a kezdeti tapasztalati hiányt helyettesíthetik, az összefüggések értése mellett a tanulást segíthetik és a kezdeti csapatmunkát is segítheti ha van közös nyelv és a betanítás rövidebb ideig tart.

Persze, az internet világában ez már hasznos képesség, de azért felnőtt és megöregedett pár IT-s generáció anélkül, hogy angolból olyan erősen ki lett volna gyúrva. Arról nem is beszélve, hogy a mainframe világban évtizedekig német nyelvű IBM dokumentációkat evett minden admin reggelire :-)

Tiszta sor, én is a Commodore 64-em német nyelvű kézikönyve és magazinok segítségével okultam '85 magasságában annak idején az angol mellett (!), de a kérdés nem a múltra, hanem a jelenre vonatkozott, és ma több okból is szükséges az angol nyelvismeret. (Azt nem mondtam, hogy "kigyúrt" kell, mert junior szinten elégnek gondolom az értő olvasást, és azt sem mondtam, hogy csak angolul szabad tudni.)

Engem nagyon érdekelne, hogy egy mai IT szakember angol tudás nélkül hogyan tanulja meg a munkájához szükséges technológiákat? Pláne egy kezdő vagy junior, akinek mindenképp kurrens dolgokat kell ismernie, nem a 20-30 évvel ezelőttieket, amiről esetleg van magyar nyevű irodalom.

Én majdnem naponta találkozok olyannal, hogy senior-nak mondott (kora és eltöltött munkaideje alapján) szakember hétköznapinak mondható, egyszerű dolgokkal nincs tisztában, vagy minden nap előforduló, egyszerűbb problémákat nem tud megoldani, mert nem tudja elolvasni a neten, hogyan kell, mert nem tud angolul.

( SySERR | 2021. 05. 20., cs – 08:00 )

Ahány cég, annyiféle rendszer és annyiféle elvárás a rendszergazdától.

Felvételiztetéskor első körben kizárólag olyan alap kérdéseket teszünk fel amit egy rendszergazdának bármilyen cégnél és környezetben tudnia kell. Ezek nagy része rendkívül egyszerű kérdés, cserébe a válaszok kiértékelése jóval szigorúbban történik.

Második körben már olyan a kérdéssor ami az adott cég informatikájára jellemző, tehát felvételiző nagyjából már tisztába lesz azzal, hogy milyen rendszeren kell dolgoznia. És képes azt eldönteni, hogy el tudja-e vállalni. Itt már nem elvárás, hogy minden kérdésre hibátlanul válaszoljon, de ha el tudja vállalni, akkor meg van benne a tanulási hajlandóság.

( zoid | 2021. 05. 20., cs – 08:48 )

Szerintem, ha egy gyárba megy rendszergazdának valaki akkor körülbelül az alábbiakhoz értenie:

- hálózat legalább CCNA szinten,

- tűzfal konfigurálás

- alapszintű Linux, bash szkriptelés

- virtualizáció (leginkább vmware)

- valamilyen cloud technológia (pl.:azure)

- windows szerver (AD, DHCP, DNS, Exchange, SCCM, TS, print server, file server)

- storage, és valamilyen backup technológia

- powershell legalább alapszinten

- desktop windows oprendszerek alapos ismerete

- nyomtatók troubleshootolása (jó ez nem nagy kunszt, de el tud venni időt az ember életéből mire rájön 1-2 hibára...)

- valamilyen MDM rendszer ismerete

- naprakész hardver ismeret

- ipari megoldások ismerete (termelési rendszerekhez kapcsolódó PC-k, ipari hálózati megoldások, címkenyomtatók, vonalkódolvasók stb.)

- szünetmentesek, aggregátorok

- ezenkívül felkészültnek lenni, hogy az IT eszközök beszerzése, az IT budget beosztása, éves tervezése is a te feladatod lesz

- hozzá tartozhat a szolgáltatókkal való kapcsolattartás -> bérelt vonalak, telefon vonalak, mobil... stb

- nem árt, ha láttál már voip rendszert, mert nagy eséllyel az is van

- felkészültnek lenni, hogy bármi aminek kis köze is van az IT-hoz, ahhoz hozzá kell nyúlni (beléptetőrendszer, mágneszárak, security kamera rendszer)

tehat mar egy juniortol is elvarjuk, hogy mindenhez ertsen.
milyen tuzfal konfig? iptables, nftables, ufw, egyeb? esetleg valamelyik entreprise gyarto appliance firewall-ja?
linux ES windows is? stb.stb.

Ez a fenti felsorolas szerintem legalabb 3 ember de inkabb tobb, foleg junior szinten, 1 windows rendszergazda, 1 linux rendszergazda, 1 desktop support.

( zrubi v | 2021. 05. 20., cs – 09:04 )

Amiket itt felsoroltál azok alapvető elsajátításához is 5+ év gyakorlat szükséges ;)

 

Szerintem a legfontosabb - ahogy ezt már valaki előttem is kifejtette - az hogy ÉRDEKELJE a téma. Márpedig ha érdekli, akkor otthon virtuális gépben, saját routerein fog játszani, kísérletezni, tanulni.

 

Ha tényleg 0 ismerettel indul, akkor először is egy átfogó képet kell kapjon, hogy egyátalán mik azok a témák amiket felsoroltál, melyik mire való, stb.

Aztán amlyik táma teszik és/vagy kell az adott pozíciójához azzal fog több időt tölteni, és jó esetben tapasztalatokat szerezni...

(Persze ilyenkor bennem felvetődik, hogy ha eddig nem érdekelte ez a terület, akkor most vajon mitől látja érdekesnek?)

 

Amit én látok a gyakorlatban:

Az ifjú titán épp hogy kilépett az iskolából, mivel diplomája van ezt erősen lobogtatva top IT fizetést vár el, miközben az égvilágon semmi nem érdekli. Nyilván a gyakorlatban így semmire nem is használható....

Persze vannak kivételek úgy 10-ből talán 2

Akit valóban csak a pénz motivál az mondjuk elég sokáig elt tud 'lébecolni' bármelyik multinál - és bizony sokaknak ez elég is.

 

Én mondjuk fordítva csináltam, egy kis cégnél szereztem (10+ év alatt!) olyan tudást, amit ma már egy multinál 'kamatoztatok'.

És bátran mondhatom, hogy a szakmai ranglétra tetejére 'beülni' azért egészen más dolog ;)

 

Ezt a váltáskor bővebben ki is fejtettem:

http://zrubi.hu/2013/andrews/

(Aaz akkor leírtakkal kapcsolatban így ~8 év 'multis' tapasztalattal sem változott a véleményem!)

zrubi.hu

Lehet, hogy ehhez a szinthez kell a gyakorlat, de a legtöbb cégnél a 'Rendszergazda' pozició, az egyszemélyes hadsereg, polihisztor biorobot. Széleskörű IT alapműveltség nélkül baromi nehéz lehet eligazgatni egy cég informatikáját úgy, hogy a napi feladatok mellett foglalkozni kéne a fejlesztésekkel is. És állandóan megszakítanak egy egércserével, vagy jelszó resettel...
Ez esetben azt mondanám, hogy lehetséges, hogy olyan, hogy junior rendszergazda nem létezik.

Nem én mondtam! Kisebb cégeknél ráadásul a volt rendszergazda lesz a főnököd. Mert a munka már fáj neki de a fizetésre továbbra is igényt tart. Többször láttam ilyen céget. Ezért hibás hozzáállás ha maximálisan kihajtják az embereket. Ráadásul a megélhetési minimum alatti fizetéseket adnak a kezdő munkavállalónak. Jó, értékes emberekből csinálnak állatokat. Akik a folyamat végére csak annyit képesek mondani, nyomjad, ez semmi, hiszen ő sokkal többet dolgozott és sikerült feljebb kerülnie a ranglétrán. Non plusz ultra amikor az ilyen emberek zokon veszik ha a kezdő élhető fizetést akar. Hiszen nekik se adatott meg, mit akar "ez, itt"?

( Tassadar v | 2021. 05. 20., cs – 14:19 )

Szerkesztve: 2021. 05. 20., cs – 14:19

Kiváncsi vagyok, hogy munkáltatói oldalon mennyit tartanak piaci bérnek a fenti tudással rendelkező junior rendszergazda számára.

Pont ilyen munkát nem fog találni. Új helyen midig kell tanulni valamit. Az sql-t biztosan hamar számon kérnék ha kis céghez megy. Ellenben bízom benne, linuxos környezetben bárhol örömmel fogadnák. Divat az okj-s és a gyorstalpaló képzéseket ekézni. Gondoltam nosza hajrá, akkor hogy nézne ki az ideális képzés, a lehető legolcsóbban. Oktatókkal gyorsabb, de hatványozottan drágább. Szóval marad az autodidakta út.

A cég azt fogja megfizetni amire szüksége van.

IBM linux support esetében level1-nél fog kikötni. Valahol az rhcsa és az rhce között van az elvárás. + Hálózati ismeretek. Fizetés: 220e

Első kézből úgy hallottam, az epamnál az ideális junior devopsal szembeni alapkövetelmény: docker, swarm, kubernetes, jenkins, git, hálózati alapismeretek, ansible és nagy piros pont ha valaki linuxos. Nem elvárás az informatikai múlt. Ha sikeres a felvételi, akkor a jelentkező részt vehet a céges képzésben. Fizetés: 300-320e nettó

Spanyolországot tudom. Madridban évi bruttó 30ezer euró. Nettóban 1930 eur-t kapna. Békés szegénység, de nem több. Kijönne minden hónapban, beleértve a kávézókat, az önkéntes nyugdíjpénztárt és a biztosítást is, és könnyen félretehetne 150-200 eur-ot ha megelégszik egy szobával.

Spanyolországot tudom. Madridban évi bruttó 30ezer euró. Nettóban 1930 eur-t kapna. Békés szegénység, de nem több.

Na jó, de gondolom nem junior rendszergazdaként képzeli el a következő 5-10 évét, szóval jó eséllyel ez a bérezés megy feljebb is. Juniorként meg sehol se fog tudni egy szobánál többet kifizetni. 

Amúgy Spanyolországról/Portugáliáról csak annyit tudok, amennyit a UK-be átköltözött spanyol/portugál kollégáktól hallottam: kevés pénz, irgalmatlan munkanélküliség a fiatalok körében, a 8 óra munka az sokszor inkább 10, stb.

Azért, ha valaki ott hagyja a spanyol/portugál klímát, hogy átköltözzön a ködös Albionba, az valószínüleg jelent valamit :)

Ha nálunk nem maszkíroznák el a közmunkaprogrammal a munkanélküliséget, akkor kétlem, hogy a spanyolok munkanélküliségi rátája rosszabb lenne mint a miénk. Pillanatnyilag némelyik tartományban több állásajánlat van mint itt az egész országban. Népességarányosan nincsenek annyival többen. Az informatika, főleg az üzemeltetés viszonylag válságálló munka. Mond, te elmennél dolgozni ha eltartanak? Lehet. Mire költenéd a keresetedet? A hobbidra vagy félretennél?

Spanyolországban ez úgy néz ki a család eltartja a fiatal felnőtt gyereket. Bőven 28-30 évesen is otthon laknak. Mindaddig kvázi gyereknek számítanak, amíg nem akad egy komoly kapcsolat és jön egy gyerek. Így fordulhat elő, hogy egy 24-26 éves titkárnő beosztású hölgy milliós autóval jár kozmetikushoz. Megtetszett neki, megvette. Másra úgy se költ. Ugyan a fizetése elegendő lenne arra, hogy megéljen, de inkább otthon marad és befizet valamennyit a kasszába. Szokott lenni egy átmeneti 2-3 éves szakasz, amikor elköltöznek otthonról. Általában valamilyen vita miatt. Aztán ha megjelenik a baba, akkor felbukkannak a nagyszülők is. Nem csak idővel és energiával hanem anyagilag támogatva az utódotokat.

A munkaidő valóban gyakran hosszabb, de más a tempó.

A ködös Albionban biztosan jobb fizetést kapni. Én se Spanyolországba mennék, ha a fizetés a legfontosabb. Ráadásul a spanyol nők sokba kerülnek.

Juniornál kb. reális az általad írt br. 450-480e közötti epam fizu. De szerintem az nem Junior szint, hogy jól ismerje az Ansible-t + Kubernetest. A Docker alapismeretek még OK (a Swarm viszont már nem) Továbbá az már egy haladóbb szint, ha vki ért a Kuberneteshez, esetleg OKD-hez is. Ha mindezt úgy várják el, hogy tanfolyam után kell csak tudni az ott leadottakat, majd azután a folyamatos fejlődés az elvárt, úgy akkor OK. Ha nem így van, akkor bolond, aki odamegy. Máshol biztos lábakon álló ilyen tudással min. 800 is megvan, de a misi feletti fizuk sem ritkák.

( hopehely | 2021. 05. 20., cs – 16:40 )

Szerkesztve: 2021. 05. 20., cs – 16:41

Jó lenne ha mindenki ennyire cuki lenne az állásinterjúkon. Nekem más a tapasztalatom. Annó, juniorként a lelkemet kitettem volna, a kutyának se kellett.

Szeretnék a témánál maradni. Hogy nézne ki a tematika ha te dönthetnéd el mi legyen benne? Könyveket és videókat is ajánljatok!

( evilroy | 2021. 05. 20., cs – 17:59 )

Sajnos meg kell említenem, hogy sokat számít a "smúzolás", a "finom nyalás" képessége, ha juniorként bekerülsz egy nagyobb céghez (vagy akár egy ötfős kkv-hez). Dolgoztam együtt olyan seniorokkal, akik a felét nem tudták annak, ami szükséges lenne, de remekül nyaltak.... :(

( gabrielakos v | 2021. 05. 20., cs – 18:02 )

Az interjún inkább logikai készségeket tesztelnék, attitűdöt néznék.

A kezdeti tudásnál sokkal fontosabb hogy mit tud az első hét, az első hónap és a harmadik hónap végén.

Gábriel Ákos

A menedzserek általában nincsenek felkészítve az interjúztatásra. A gyakorlatban kissé megfoghatatlan ez a logikai követelmény. Az számít logikusnak vagy alapnak amit a menedzser annak vél. Még rosszabb, amikor indirekt kérdésekkel igyekeznek túlmenő következtetéseket levonni egy egy válaszból. Aztán vagy sikerül vagy nem. Megérne egy másik topikot a téma. Nem csupán a hr-rsek, hanem óhatatlanul a menedzserek is szórnak ki amúgy alkalmas jelentkezőket.

Ez a jéghegy teteje, gyakran a jelöltekkel szemben támasztandó követelményeket sem vagyunk képesek megfogalmazni és szinkronban tartani az üzleti igényekkel, nincs valós képünk a munkaerőpiacról, stratégiánk arra, hogy betanitsuk a munkaerőt és hosszútávon képesek legyünk megtartani. A jelenség egyáltalán nem magyar sajátosság. 

A leírt státuszú jelölt a szakmán belül nulla kompetenciával rendelkezik ergo szakmán belüli kérdések alapján nem fogod tudni helyesen felmérni.

Itt jön a képbe a felsőoktatás egyébként, akinek van mondjuk egy matematikus BSc-je arról tudhatod hogy legalább tanulni tud és esze is van.

Gábriel Ákos

Tiltakozom! A tanulékonyságot nem kellene összekeverni a diplomával! Tudom, megteszik, de előítéleteket szül, és hibás döntésekhez vezethet.

A tanulás képessége csupán részben adottság kérdése. Ha valaki megcsinált egy értettségit, akkor semmiképpen sem reménytelen. Egyetemen elsősorban a tanulás technikán múlik a siker. Aki rájön a hogyanra, annak nyert ügye van. Ha nem, akkor a legtöbb szakon sok szorgalommal elérhet egy közepes eredményt. Pedig nem kellene így lennie. Egyszerűen generációk óta hiányzik az oktatásból az információ feldolgozásának és megtanulásának tanítása. Nagy zűrzavar uralkodik a fejekben ha tanulásról van szó. Garantálom, sokan hiszik magukat butának, csupán azért, mert rosszul tanulnak. Holott, csak nem voltak elég szerencsések, hogy elsajátítsák a megfelelő technikákat.

A "leírt státuszú" jelölt lehet, hatékonyabban tud tanulni mint az átlag egyetemista. Mert pl. elolvasta Walter Pauk: How to Study in College könyvét. Esetleg elsajátítja a gyorsolvasást. Sőt, hobbiból mnemotechnikával foglalkozik. Mielőtt azt mondanád, nem ez az általános. Valóban extrém lenne. Viszont ne felejtsd el, olyan autodidakta tanulóról van szó akinek minimális segítséggel sikerült egyről a kettőre jutnia. Mit kellene még bizonyítania?

"A tanulékonyságot nem kellene összekeverni a diplomával!" - Szerintem senki nem kever semmit össze. Az, hogy valakinek van egy műszaki/reál diplomája, az erősen arrafelé mutat, hogy az illető képes új ismereteket elsajátítani, komplex összefüggéseket megérteni, a tudását alkalmazni. Meg persze ismeri a vas-szén állapotábrát (a pontokat két tizedesjegyig minimum), vagy épp legszebb álmából felébresztve is tudja mi az, hogy aszinkron gép kördiagramja - és alkalmazni is tudja :-)

Látom, megfogtad a lényeget. Akkor másképpen mondom: Természetesen egy diplomás ember várhatóan képes új ismereteket elsajátítani. Még sem szabadna a diplomát a tanulékonyság fokmérőjének tekinteni. (Akinek nincsen diplomája az gyanús vagy kiesett, akinek van az pipa.) Az a menedzser aki így válogat, pazarlóan bánik a humánerőforrással. Létezik olyan munkakör, ahol valóban ellengethetetlenek az egyetemi ismeretek. Ugyanakkor a legtöbb rendszergazda feladata nem tartozik ebbe a kategóriába.

Sőt, tegyük fel két jelentkező közül kell választani. Az egyik most végzett az egyetemen, de a munkahelyen minden új lesz neki. A másik soha se járt egyetemre, de önerőből felkészült és kvázi képben van a cégnél alkalmazott technológiákkal. Szerintem az első jelentkező pár év alatt jó lesz vezetőnek vagy a csapat agyának, de az utóbbi fog hamarabb hasznot termelni.

Persze, a valóságban simán rábíznak olyan munkát egy kezdőre, amit nem kellene, mert nincsen ember. Nagyon erősek az előítéletek, és diploma nélkül hatványozottan nehezebb munkát találni. Részben érthető, mert az okj-s képzések valóban ontották magukból a rossz szakembereket. Ám sajnos az előítéletek komoly károkat okoznak a cégeknek, hiszen súlyosbítják a munkaerőhiányt. A "cég majd fizeti" se pálya, mert a legtöbb cég nem fizeti. Akkor sem, ha szó szerint ingyen dolgoznál. Tudom, mert többször próbáltam. Ráadásul jó, ha három négy olyan hazai cég van, ahol junior képzéseket indítanak.

A diploma mutatja, hogy képes tanulni, új ismereteket, satöbbi. De sehol nem írtam, hogy ez visszafelé is lenne, sehol nem írtam, hogy csak a diplomás képes erre. A felsőfokú képzés jó esetben ad egy olyan szemléletmódot, hogy szükség esetén képes az ember 2-3 lépést hátrálni, és onnan nézni a feladatot/rendszert, tudja, hogy az összefüggéseire, külső kapcsolataira is oda kell figyelni, és egy nagyobb egész részeként kell kezelni a saját "gombócait".

A HR-esek általában csak kulcsszavakra keresnek, sokszor nem is tudják mi-mit jelent. Akár telefonban, akár személyesen bármilyen szakmai bullshittel meg lehet vezetni őket. Én pont emiatt nem szeretem az első köröket, mert nincs sok értelmük. Kötelező jópofizás, megveszed a modoroddal, de semmi szakma. A 2. - 3. köröknek már van értelme pl. egy CTO-val, vagy minimum egy team leaderrel. Managerekbe szerencsére még nem futottam bele interjún, engem nem büntettek soha velük. :) De tény, hogy IT szempontjából szakmailag csak nagyon kis százalékuk üt meg egy bizonyos szintet. Sokszor alap dolgokról nincs fogalmuk.

( ggallo | 2021. 05. 20., cs – 18:29 )

Ha az én igényeimből indulok ki, és KKV szintre keresnék kezdőt üzemeltetési vonalra, akkor szerintem:

  • TCP/IP-vel, OSI modellel, hálózati alapismeretekkel legyen tisztában (ne én mondjam el, hogy mi a route-olt forgalom, mi a VLAN, meg hogy miért .97 az első cím az adott IP tartományban és nem .100)
  • tudjon telepíteni önállóan egy random Linux disztróval szervert a leggyakoribb szolgáltatásokkal (webszerver, MySQL, PHP, NTP időszinkron, ilyesmik ha nem is mind) - ez azt jelenti, csinált már ilyent
  • valamilyen SW tűzfalat ismerjen - nem ragadt le a TP-Link-nél, esetleg tett már ilyenre DDWRT-t.
  • bármilyen menedzselhető switch-en tudjon VLAN-t konfigurálni - akkor tisztában van a legfontosabb layer2 dolgokkal
  • csináljon gondolkodás nélkül mentést arról, amihez hozzányúl, mielőtt hozzányúl - nem dönti be a rendszert azért, mert elírt valamit és nincs hová visszamenni
  • valami programozási alapja legyen és azt mutassa meg (csak az érdekelne, tud-e úgy gondolkodni, mert nagyon sok mindenhez kell ilyemi) - majdnem mindenhez kell már algoritmizálni vagy legalább struktúrákban gondolkodni
  • tudjon olyan komolyabb IT dolgot mondani, amiről olvasott, próbált, látott, hallot, és meglep, hogy egy kezdő ilyenbe belenézett (pl. IPv6 ismeretei vannak, tudja mi az a Wireguard vagy olvasott Ceph-ről, stb.) - erdekli, nem csak egy munka lesz, hanem hivatás is válhat ebből
  • nagyon érdekelje a téma, annyira, hogy munka után szabadidőben olvasson utána annak, amivel megakadt melóben (ne úgy gondolja, hogy a 8 órás fizetés csak arra van, hogy képezze ezalatt magát, otthon pedig szabadidő pihenés van) - segítem a fejlődését, de nem azért fizetem kizárólag, hogy tanuljon, azért dolgozni is kell valamit az elejétől (nem takarítani meg kávét főzni persze)

Csatlakozom az előttem szólóhoz, hogy legfontosabb az affinitás kiderítése, és aztán, hogy mennyit fejlődik néhány hát-hónap alatt. A felvételinél csak annyit kell eldönteni, hogy érdemes-e neki néhány hetet-hónapot adni. Nem azt (egy kezdőnél), hogy konkrétan mennyi bevételt tud azonnal termelni (mert valószínűleg semennyit).

Szerintem nem konkrét szoftverekkel, rendszerekkel való konkrét tudást kell elvárni, mert olyan gyorsan változik az IT világ, annyira sokrétű, és ahány cég, annyi igény, hogy nem lehet előre készülni mindenre is kezdőként. Amiket itt sokan felsoroltak, azokat már több éve a szakmában dolgozótól lehet kérni szerintem. Sőt, némelyik lista alapján én sem kapnám meg a junior pozíciójukat, 25 év változatos üzemeltetési gyakorlattal... Vagy én értelmezem a juniort rosszul, és az nem kezdőt jelent.

nagyon érdekelje a téma, annyira, hogy munka után szabadidőben olvasson utána annak, amivel megakadt melóben

Szerintem meg biztosíts neki időt, hogy munkaidőben képezni is tudja magát. Ha azt várod el, hogy munkaidőn kívül is a cégnek dolgozzon, adj neki ezekre a plusz órákra is pénzt.

Nyilvánvaló, hogy ha van egy nagyobb probléma, akkor az ember agya nem csak munkaidőben kattog, hanem gondolkodik rajta éjjel-nappal, de ennek inkább kivételnek kéne lennie. Remélem, nem célod a kiégett alkalmazottak gyártása.

Ha nem volt pontos a megfogalmazásom: nem úgy értettem, hogy munkaidőben csak dolgozni (termelni) szabad, tanulni otthon kell. Hanem úgy értettem, hogy munkaidőben is tanulhat (sőt, jó lenne), de ez ne érjen véget akkor, amikor 4-et üt az óra. Folytassa otthon a tanulást valamilyen mértékben, hisz ez a saját érdeke elsősorban, és csak megsegítettem, hogy végül is pénzért kezdi aznap is a tanulást. Szánja rá a saját idejét is (ne csak az általam fizetett időt), hogy egyre jobb legyen. Ezzel elsősorban nem nekem spórol, hanem magának termel, mert annyival hamarabb lesz elég tudása jó fizetésnyi munka elvégzéséhez.

Azt azért egy munkáltatótól sem lehet elvárni szerintem, hogy felvesz egy előképzettség nélküli érdeklődőt, teljesen a saját költségén kiképzi (munkaidőben csak tanul, aztán ha otthon is tanul, kifizetem mint túlórát).

De pont ez a mai IT világgal a baj, hogy akár szakirányú végzettségű emberek sem tudnak semmit sem (csak végig ülte az iskolát, aztán papírt kapott róla, hogy ott volt végig), és azt gondolják, majd mostantól fizetésért megtanulják azt, amit már igazából tudni kellene, és munka helyett tanulnak X ideig. De ha megszerezték a megfelelő tudást (a foglalkoztató költségére, munkaidőben), akkor már jár nekik a magasabb poszt és fizetés azonnal, mert elvégre képzett szakemberek. Ez a "régi világban" úgy volt, hogy tanulmányi szerződés, és annak lejárta után minimum elvárt alkalmazotti viszony vagy visszafizetés. Ma ez elképzelhetetlen, mert az emberek túlnyomó többsége él abban a hitben, hogy neki pénz jár mindenképpen, de ő választhat, hogy azért a pénzért mit csinál, vagy épp csinál-e bármit egyáltalán.

Ennek a teljesen hibás hozzáállásnak a következtében itt kínlódunk szakemberek és/vagy tanulni akaró emberek nélkül. Jóformán csak olyanok vannak, akiknek fizetési igénye az van, de semmit sem tud cserébe ajánlani (még szorgalmat vagy hajlandóságot sem), mert úgy is talál olyan helyet a nagy munkaerőhiányban, ahol meg is kapja a pénzt ellenszolgáltatás nélkül. Aztán ilyen helyen ellébecol Y időt, és ő már seniorrá vált, jár a több pénz, jobb poszt az új helyen. Ugyan arra a nulla tudásra. :-(

Ne érjen véget 4 órakor (vagy 5-kor)... köszi. Járjál meetupra meg mindenhova és legyen család, meg minden legyen, hát persze. Az a meglátásom, hogy a "nem haladnak a dolgok" és a "tovább kell lépnünk" c. dolgok abból jönnek, kevés és az adott feladathoz (még) kevéssé értőt vettek fel, és úgy gondolták, hogy mindenkinek a farzsebében van a saját speciális probléma megoldása, hiszen ájtis.

Az önképzéssel nyilván egyetértek, de az egyáltalán nem biztos, hogy kötelezően egybe kell essen a munkáltató érdekével.

Mindezt úgy mondom, hogy elég sok helyen, elég sok időt tettem bele dolgokba és relatív kevés ezzel járó mondjuk úgy elismerés, vagy megbecsülés érkezett. Aztán ezekről leszoktam, meg már család is van, egyszerűen nem lehet ennyi felé szakadni.

Szerk: "Amit tudni kéne": Jellemzően egy csomó dolog vagy gyerekcipőben járt vagy nem is létezett, amikor az iskolát csinálták. Mindezt azzal súlyosbítva, hogy a tantervek eleve 1-2 éves lemaradással voltak minimum az aktuális korhoz képest. Nekünk anno boldogan építettek BNC-s ethernet hálózatot, mikor már látható volt, hogy az ethernet kábelezés és a switchelés lesz a jövő. Ugyanígy volt DOS batch file vizsga, baziszigorúan, ami igazából már szintén látható volt, hogy a múlt. (Azért a logikája nem változott, de azt magoltatni, 5 perces hibamentességet elvárni, háááááááát.....)

Nem vitába szállásért, hanem egy másik nézőpont megismeréséért:

Adott az a szituáció, hogy van egy valamilyen IT területen frissen végzett ember (legyen Ő a junior rendszergazda). Az mindegy, hogy főiskola/egyetem vagy valami OKJ, mert egyiken sem tanítanak semmi olyant, amit egy, a szakma iránt érdeklődő már ne tudott volna beiratkozáskor. Na, szóval van ez az ember érdeklődéssel, elszánással de nulla gyakolrati tudással. Kvázi mindent meg kell tanulnia, amire szüksége van (és lesz) a választott munkájához.

Én mondjuk alkalmazom ezt az illetőt annak ellenére, hogy egy Forintnyi hasznot nem tud termelni (legjobb szándéka ellenére, még jó pár hónapig legalább), és vállalom, hogy mostantól nem csak a saját, de az Ő pénzét is megkeresem addig, amíg Ő is be nem tud szállni a jövedelem előállításába. Ezen felül munkaidőben nem kávét főzetek meg irodát söpörtetek vele, hanem gépet és feladatot teszek elé, meg mindenre válaszolok, amit kérdez, és tudom a választ. Hogy tanuljon, képezze magát (remélhetőleg olyan irányba, ami aztán az én vállalkozásomban kamatoztatható). Persze közben azért adok neki olyan feladatot, ami nekem besegít, és Ő is meg tudja csinálni már. Ezzel közvetlen még nem hoz pénzt ugyan, de nekem moondjuk kicsit lazább lesz a napom, és az már nekem jó egyenlőre.

Namost a kérdés az, hogy túlzott elvárás-e, hogy a fentiek után szeretném, hogy a szabadidejéből is szánjon már időt arra, hogy a nap közben elkezdett témát tovább tanulja, és így hamarabb szerezzen hasznos tudást, vagy el kell fogadnom ,hogy 8-16 között a fizetéséért képzi magát, majd aztán haza megy, társas életet él, kikapcsolódik, pihen, és másnap 8-kor folytatja a tanulást, munkaidőben.

Vagy, ha Te lennél az alkalmazó, akkor örülnél-e neki, ha olyasmit tanulna a felvett ember munkaidőben, ami Neked nem hasznos? Vagy annak, hogy munkaidőben tanul olyasmit, ami Neked hasznos, de aztán otthon tök más terület tanuilásával foglalkozik, így Neked annyival tovább kell fizetned, hogy munkaidőben tanulja meg azt, amiért végül is felvetted? Persze ez utóbbiért nem szólhat senki, mert otthon azt csinál amit akar, valóban. De morálisan, erkölcsileg nálam ez azért nem áll meg, és sohasem csináltam ilyent.

Nem azt mondtam, hogy dolgozzon fizetős problémákon otthon, munkaidőn és fizetésen kívül, nem azt mondtam, hogy az összes szabadidejében, pláne az én érdekemben tanuljon (miközben valójában az az ő érdeke, mert örökké nem fogom tudni és akarni fizetni, hogy tanul nálam), hanem azt, hogy ne úgy kezdje a pályát, hogy 8-16-ig "meló" (ami az elején csak tanulás, haszon nulla), aztán szabad vagyok mint a madár, le se ejtem az egészet.
Legalább is én így voltam az elejétől, és 25 év után a mai napig is tanulok, képzem magam a szabadidőmben, ráadásul most már pénzt is költök rá, ha olyasmit találok amire érdemes, nem csak a netről olvasok ezt-azt.

Szerencsére van jónéhány éves betekintésem a munkaadói oldalba, legyen ez szerződéses vagy alkalmazói vonal, sőt akár partneri vonal.

Elsőre szeretném leszögezni, hogy a túlóra vagy munkaidőidő eltolás nem zavar, pláne nem, hogy ha ezt szépen szervezve, normálisan lecsúsztatva oldják/oldjuk meg. Ez pláne ilyen szakma, hiszen érthető okokból a normál irodai időn lehet nagyobbat karbantartani, akármilyen szuperfelhő csoda van, lesz amit jobb olyankor.

Az szerintem elvárásnak túlzó, hogy kifizetem az emberemnek a kialkuldott bért, majd azt várom, hogy ne napi 8 órát, hanem 10-12-t dolgozzon. Hiába győzöm meg róla, hogy óhát igazából ő csak magát képzi, ez mégiscsak nettó munkáltatói érdek, hogy adott projekt hamarabb záródjon. Természetesen ha a hobbija a munkája és van átfedés az aktuális munkahelyi projekttel, akkor örül mindenki, de jellemzően a kiégés felé sodrod, hogy ha nem tud elszakadni a melójától vagy sodorja magát, hogy ha nem mondja azt, hogy na akkor most tökmást csinálok. Ez pláne akkor hasznos, ha egy probléma nagyon elakad, mert sok esetben reggeli fogmosás közbeni "megvilágosodás" hozhatja el a megoldást, hiába görcsölt rajta az illető 6 órát előtte.

Ha a munkáltatónak kifejezett tudásra van szüksége, felvesz vagy megbíz már tapasztalt embert, vagy ha újonc a témában, akkor el tudja küldeni az illetőt tanfolyamra, akár úgy, hogy ha 1-2 éven belül felmond, akkor meg kell térítenie a tanfolyam díját részben vagy egészben. Ezen kívül tudja biztosítani a teszt vagy tanulási környezetet, akár tapasztalt kollégát, aki néha besegít. Ezzel szemben jellemzően van egy igénylista, vagy elváráscsomag, amiben a napi ügyek vitele mellé gondolja még azt a megbízó, hogy akkor majd hirtelen a farzsebből kiugrik az X megoldás hirtelen, miközben a napi ügyek a munkaidő (akár alkalmazotti akár szerződött idő) 80-90%-át simán elviszik. Egyszerűen szólva további embert kéne felvenni, de ahogy mondani szoktam: "az erőforrásokat az igényekhez kell igazítani, vagy az erőforrásokhoz rendeljük az igényeket."

A munkáltatóktól azt láttam, hogy ugyan a közvetlen főnök adott esetben szuperjó volt, mindenfélét kiharcolt, normális határidők voltak stb stb, de fmégentebb már 0 volt az elismerés. Gondolok itt a fizetés és hasonló embermegtartó dolgok kellő követésére, illetve általában az ájti emberszámba vételére. Nem csak velem voltak így, hanem úgy általában az ájtival. "Jóvanmegcsinálták,csak legyen csöndben és menjen minden" típusú hozzáállás akkor ütött vissza, amikor az illető eltávozott, és hirtelen lett egy halom gazdátlan dolog, amire csak részleges ismeret volt, meg főleg minimális tapasztalat, vagy akár konkrétan kiesett az a tudás.

Ha alkalmazó lennék most, akkor bazira meg lennék rémülve, hogy mennyi zsetont kellene kitermelnie a cégnek egy jó ember normális bérére. Akkor pláne meg lennék rémülve, hogy ha nem tudnám úgy ellátni feladattal, hogy ne töltse ki a munkaidejét nekem fontos dolgokkal. :) Szóval, ha munkaidő van, akkor ha mégsem tudok neki feladatot adni, azt neki nem kéne felróni és terelgetni, hogy figyeljmár, kéne egy jó hobbi, de olyan ám, ami jó a cégnek. :) Itt a munkaidő kitöltésbe az is beleértendő, hogy viszem kvázi betanítom, a külsős melókhnál megy az illetékes kollégával stb, elküldöm vagy viszem akár 1-2 napos tréningre, termékbemutatóra (az legalább ingyér van és van kaja), vagy olyan önképző feladatot kap, ami nekem jó elsősorban. Igen, ez pénzbe kerül, hogy egy új ember beilleszkedjen a cégbe és a cég befogadja, ez simán 1-2-3 hónapos folyamat lehet.

+1

Ha a cég junior kollégát vesz fel kis pénzért, akkor vállalja a betaníttatás költségeit is.

Vagy vegyen fel medior/senior embert jó pénzért; akkor nem kell a betanítással vesződni, de költségesebb...

De az nem megy, hogy "hát fizetgetek, de te márpedig áldozd fel a szabadidődet is"...

Félre ne érts, teljesen egyetérek a legtöbb dologgal, amit írsz. Sőt, amit az előző hsz.-ben írtál, azzal is.

De itt olyan új emberről szól a topic, aki full kezdő és nem tud érdemben pénzt termelni a munkájával. Én mégis felveszem (nem egy multi HR-eseként, hanem egy pár fős cégbe), vállalom a kockázatot és a költséget (mert ugye az is benne van, hogy nem lesz alkalmas, nem érdekli eléggé, nem tetszik neki, stb. és így kuka az idő meg a pénz is 0 megtérüléssel). Cserébe azt kérem, ne csak munkaidőben tanuljon, hanem utána is szánjon rá időt. Nem szerződésben írom le, nem kötelezem rá, csak kérem tőle, mert ez lenne az Ő (és persze az én) érdeke(m is). Erre azt mondjátok többen (egyébként értem milyen alapon, és ha nem lennék ebben benne, valószínű én is ezt mondanám...), hogy a munkáltató vállalja az "extra" kockázatot és kiadást, de a munkavállalónak ezzel szemben elég a 8 óra "meló" (ami itt tanulás, az iskola helyett), többi szadidő, és a munkáltató így járt, hogy olyan hülye volt, hogy kezdőt vett fel.

De ha tényleg ez a normális, akkor a kezdő hol tanulja meg a szakmát? A munkáltatónak nem éri meg fizetni a semmiért, így nem veszi fel. De a kezdő meg nem tud fejlődni munkahely nélkül (mert ugye az iskola mit sem ér igazából), ráadásul megélhetési forrás nélkül önképezni sem tud, mert valamivel csak kell pénzt keresni, ami elviszi az idejét.

És akkor arról nem is beszéltem, hogy miután így-úgy "kitanítottuk" valamilyen szintig, akkor azonnal pattan plusz 5 ezerért egy új helyre (nincs lojalitás, stb. rég, függetlenül a fizetés mértékétől), vagy lelép 1-2 kisebb ügyféllel, hogy megy ez már önállóan is, nem nagy dolog vállalkozni.

Ahhoz meg, hogy a mai világban egy random kezdő aláírjon tanulmányi szerződés, hát, nem is tudom milyen csilliárdos tanfolyamra kellene befizetni. Mert ugye az elköteleződés meg a felelősség vállalás kiment a divatból. Mindenkinek csak jogai vannak, kötelességei nincsenek.

Mikor fog a junior munkavállaló hamarabb pénzt termelni? Ha ledolgozik napi 8 órát és délutánonként még határozatlan idejű plusz időt foglalkozik a munkával vagy ha inkább pihen?

Milyen gyakran és meddig tanuljon délutánonként? Minden nap vagy hetente kétszer? Elég ha csupán első 3-6 hónapban teszi?

Miért ne kaphatna határozott idejű munkaszerződést tanulmányi helyett? Olcsóbb és határozott idejű munkaszerződést ugyan úgy nehezebb felmondani mint a határozatlant.

Hány évet dolgozzon egy kezdő az első munkahelyén? Létezik középút a cég és a kezdő érdekei között? A cégnek ugye a megtérülés a kezdőnek a megélhetés és a fejlődés a legfontosabb. Szakmailag érthető ha a kezdő x év után tovább áll.

"És akkor arról nem is beszéltem, hogy miután így-úgy "kitanítottuk" valamilyen szintig, akkor azonnal pattan plusz 5 ezerért egy új helyre (nincs lojalitás, stb. rég, függetlenül a fizetés mértékétől)"

A Mercer-féle globális elkötelezettség skálán az alapfizetés csak a 7. helyre került a 12 tényező közül.

De most őszintén! Azon vitázunk itt, hogy egy IT-ban dolgozó bármilyen szinten képzett embernek elég a 8 óra a szakmával foglalkozni? Egészen biztosan nem elég. Vagy ha elég, akkor 1) nem érdekli, csak egy munka (ergo sose lesz igazán jó), 2) bele van fásulva valami rutin tevékenységbe és nem is várnak többet tőle. Ha széles körű ismerettel rendelkező ember kell (rendszergazda úgy áltlában) a teljes munkaidejét végig tanulja is, maga választott IT témában, akkor is rettentő sokára lesz "munkaképes", ha csak a munkaidőre korlázotta magá szakmai fejlődésben.

Egy kicsit kifordult már a topic (számomra), mert a legtöbb hosszászólás odáig megy, hogy nemhogy senior, de a feletti szint lenne "elvárt" egy junior pocíciónál, de egyébként a 8 óra szent, azt használhatja tanulásra is, és nem kell magát képezni otthon, mert jobb, ha pihen, kikapcsolódik. Ha ezt a kettőt összehozzuk, akkor kb. a 4.-5. munkahelyen fog először pénzt termelni, mert addig csak a fizetéséért tanulja azokat a felsorolt dolgokat, amik itt a hosszú elvárás listákon szerepelnek.

Na persze, ha az eredeti kérdés nem rendszergazdára vonatkozott volna (ami az én értelmezésemben általános, teljesen vegyes rendszerek üzemeltetése további specifikáció nélkül - és úgy tűnik, így értették sokan), hanem valami jobban definiált (szak)területre szorítkozunk, akkor ott valószínűleg sokkal rövidebb idő alatt bele lehet jönni, és onnan már mehet a 8 óra meló, 16 órá teljesen más.

Az meg, hogy a globális elköteleződési skálán hol van a fizetés: szerintem, érzésre, Magyarországon nem a 7. helyezett. Vidéken legalábbis.

Nem, a realitásokról beszélgetünk. Pár évvel ezelőtt teljesen egyetértettem volna veled. Én is így csináltam. Rá kellett jönnöm, magamból csinálok hülyét ha abszurd dolgot várok el a kollégáktól. Ha utána nézel mennyit képes egy átlag ember dolgozni és tanulni, könnyen belátható, nem jön ki a matek. Ergó vagy a munka vagy a tanulás vagy hosszútávon a munkaviszony látja kárát.
A több év betanulási időt biztosan te se gondoltad komolyan. 3-4 hónap után számos dolgot rá lehet bízni egy kezdőre. Persze, húzzon bele az első pár hónapban. Utána legfeljebb keressen rá a kolléga ha valami nem hagyja nyugodni és aludja ki magát. Mint bárki más a szakmában. Ennyi, és nem több.
Ahol 5000 forintért vált a munkavállaló ott nagy baj van. Lehet túl alacsony a fizetés, esetleg nem az anyagiak a valódi probléma. Sokan hajlandóak lemondani a magasabb fizetésről egy amúgy jó munkahelyért. Nem csak külföldön, hanem nálunk is*. Ha az anyagiak az ok, akkor nincs értelme elvárható lojalitásról beszélni.

*https://www.penzcentrum.hu/karrier/20200206/nem-minden-a-magas-fizetes-…

Nyilván a hibát ott követem el, hogy magamból indulok ki, és ez nem igazán jó ezen a téren alapnak. Ezek szerint.

Viszont a 3-4 hónappal azért nem értek egyet, mert ahhoz már kell előképzettség (tehát nem kezdő, hanem junior az illető), hoyg 3-4 hónap alatt belerázódjon az új helybe. A kezdőre semmit nem lehet ennyi után rábízni szerintem.

A pénz nagyon érdekes terület. Felénk azért nem ritka, hogy jónak mondott körülmény és jónak mondott pénz esetén is váltanak meglepően alacsony összegű plusz pénzért. Na lehet nem 5000 Ft-ért, hanem 25e Ft-ért. na persze az lehet, hogy azt mondja, hogy jó a pénz/körülmény, de nem úgy gondolja...

Vagy, ha Te lennél az alkalmazó, akkor örülnél-e neki, ha olyasmit tanulna a felvett ember munkaidőben, ami Neked nem hasznos?

Nálam ez úgy szokott működni, hogy rugalmasságban lekövetem a munkáltatót. Ha napközben belefér neki, hogy eszembe jut valami, és annak utánanézzek, akkor nekem is belefér, hogy néha este rá kell nézni a melóra, vagy hajnalban kell kelni mert valami megborult. Ha pontos elszámolásra van igény, az sem baj, akkor lesz pontos elszámolás.

Szubjektív véleményem szerint az első változatot jobban szereti a legtöbb munkáltató, de erre csak akkor jön rá, amikor az ő kezdeményezésére átváltottunk a másodikra. :)

Plusz ezer.

Mi pont ugyan ezt éljük meg szolgáltatóként is, sajnos egy bér-üzemeltető sokszor olyan elbírálás alá esik a laikusnál, mint egy junior alkalmazott. Sok-sok, alkalmazottként fizetett, hozzá nem értő rendszergazda után szerződnek velünk az addigi emberek pénzének töredékéért, majd azt gondolják, egy hét elteltével rendbe lesz téve, ami már 10 éve is rossz volt, meg az is, amit a eddigi hozzá nem értő emberek összerontottak mellé.

( chx | 2021. 05. 20., cs – 20:22 )

Full nulláról? KISS: csak menj el egy bazi nagy SSC-hez, tech de lehetőleg ne vindoz vonalra (hint: az alkalmazás üzemeltetés egyre jobban fizet, DBA is, Linux is). 1-2 év és rájössz merre tovább.

echo crash > /dev/kmem

Ebben az esetben érdemes a projektről faggatozni, mert jellemzően szét vannak dobva a feladatok a csapatok között, így egy komplexebb rendszernek csak egy nagyon pici részét fogja látni, a munka is alacsony hozzáadott értékű lesz és jellemzően nem cél, hogy rotáljanak a pozíciók között. 

Persze, ez nem törvényszerű, SSC-kben is vannak érdekes projektek. 

Microsoft ökoszisztémában jártas DevOps-ot baromi nehéz találni (még Indiában is), 100 jelentkezőből talán pár darabra emlékszem, akinek volt tapasztalata Windows Serverrel, PowerShell-el, Azure-el, Azure DevOps-al, .net-el és esetleg nuget-el. Ez most egyáltalán nem rossz pálya és a Microsoft széleskörű képzéseket, vizsgákat ad mindenhez. 

Van akit untat ugyanazzal a dologgal foglalkozni állandóan.

Nagyon untat.

Másrészt aki csak 1 dologhoz ért, de ahhoz nagyon (specialista), az általában megragad egy bizonyos szinten, mert nem lesz elég rálátása/tapasztalata más területekre/technológiákra.

Szóval Senior vagy Principal developer, ne adja ég, Architect esetleg Team Lead, Engineering Manager elég nehezen lesz belőle, mert egyszerűen túl keveset tud horizontálisan.

Arról nem beszélve, hogy sokkal kevésbé rugalmas a tudása az új technológiákhoz alkalmazkodni. Ha kiesik valami, nem az van, hogy felvesz valami újat a többi megmaradó mellé, hanem kvázi nulláról lehet kezdeni. Márpedig informatikában nehéz 40+ éves lóra tenni.

Ha kiesik valami, nem az van, hogy felvesz valami újat a többi megmaradó mellé, hanem kvázi nulláról lehet kezdeni. Márpedig informatikában nehéz 40+ éves lóra tenni.

+1

Pont emiatt kezdtem el Senior Backend Java pozi mellett elkezdeni megtanulni a macOS/iOS fejlesztést is. Egyrészt érdekel, másrészt sokkal jobban tetszik mint a web frontend, és szívesen foglalkoznék vele, tetszik amerre az Apple halad manapság.

Szóval másfél hónapja megpályáztam egy iOS developer pozíciót, ahol nem volt elvárás, de pozitívum volt a Java tudás. Elmagyaráztam a HR-es hölgynek, hogy az iOS tapasztalatom nem feltétlen production-ready, de Java oldal felől szívesen közelítenék. Először iOS-re interjúztattak, nem volt rossz, de azon nem mentem át (nyilván), ezért a HR-es hölgy sűrűn elnézést kérve mondta, hogy igazából Senior Java-ra kellett volna először interjúztatniuk (azon nyilván átmentem); mondjuk nem gond, élvezem az ilyen kódolós interjúkat.

Rövidre fogva: felvettek volna Senior Java devnek és betettek volna a mobilos csapatba úgy, hogy Java-val foglalkozom, és közben felszedem az iOS fejlesztést is, így a fizetésem nemhogy nem csökkent volna egy Junior iOS dev szintre, de még nőtt is...

Végül nem azt az állást választottam, mert ugyan baromira érdekelne az iOS programozás megismerése enterprise környezetben, de a cég 800+ emberes, ezért inkább egy kisebb, ~70 fős céget választottam, ahol talán gyorsabban tudok vertikálisan lépkedni, ahogy nő a cég, Principal dev, Team Lead és talán feljebb irányba.

Baromi nehéz döntés volt, hogy melyiket válasszam, mert mindkettőnek megvannak az előnyei. A nagy cégnél iOS + Kotlin + GCP lett volna amit fel kell vennem a Java mellé, itt AWS + Python lesz.

Egy specialistának nincsenek álmatlan éjszakái amiatt, hogy melyik ajánlatot fogadja el (amelyik többet fizet), de generalistaként azért eléggé meg kell gondolni, hogy az alatt a 2-3-4+ év alatt, amit a cégnél tölt az ember, merre és hogyan lehet fejlődni, mik a középtávú kilátások karrierben.

Mit kell tudnia egy junior MS devopsnak?

Elég ha felmegy a Microsoft oldalára ha végig csinálja a kihívásukat?

https://developer.microsoft.com/en-us/offers/30-days-to-learn-it

Esetleg jobban teszi ha nem kapkod és lépésről lépésre halad?

https://docs.microsoft.com/en-us/learn/certifications/devops-engineer/

Szüksége lesz a certekre, vagy nem fontos kifizetnie?

Mi mást kellene tudnia, egy sikeres karrier starthoz?

"Szüksége lesz a certekre, vagy nem fontos kifizetnie?"

Nem szükséges, de mindenképpen jól jön és elsődlegesen nem a papír miatt. 

DevOps Engineer Expert Certificate nagyon jó választás, AZ 400 (Azure DevOps) és AZ 104 (Azure Adminstrator) vizsga letétele kell hozzá. 

Ha komolyan veszed a felkészülést rá, akkor nagyon átfogó képet fogsz kapni a DevOps-ról, ami bőven többet jelent egy Junior szintnél. A két vizsga költsége olyan 70 ezer körül van, 100 ezerből kijön a vizsga + online kurzusok + vizsgakérdések + homokozó Azure-ben.

AZ 400 a DevOps elméleti alapok mellett lefedi az ADO összes szolgáltatását, sőt nekem egy kis Jenkinst, Linuxot és Docker is dobott. Ebben is vannak Azure szolgáltatások, Monitor, App Service + Insight biztosan. 

AZ 104-nál érdemes a network részre rákészülni, mert az anyag legalább 70 százalékát ez adja, van még némi Compute resource, Storages, AAD. 

A Microsoft által biztosított ingyenes training szerintem nem elég a sikeres vizsgához, ha napi szinten nem dolgozol vele, de Pluralsight-on vagy Udemy-ben mindkettőre van kurzus, illetve az ADO és az Azure is biztosít free tier-t játszani. 

Ami ezekből kimaradt, az egy scriptnyelv ismerete, valamelyik IaC megoldásban tapasztalat, code coverage és security eszközök. 

De, ha ezeknek csak a fele van meg, akkor is érdemes jelentkezni hozzánk. :) 

( uid_4656 v | 2021. 05. 21., p – 01:42 )

Ha el akarsz menni egy (nem teljesen nulláról induló) céghez dolgozni, akkor ott már fogsz találni dolgokat:

  • számítógépeket, amelyeken emberek dolgoznak
  • egy rakás lokálisan használt szoftvert, pl. böngészőket
  • valamilyen kiépített hálózatot, ami ezeket összeköti egymással és az internettel
  • a cég által igénybevett "felhős" szolgáltatásokat, pl. GSuite-ot vagy Office 365-öt
  • a cég által nyújtott IT szolgáltatásokat, pl. a cég weboldalát
  • (direkt kihagytam, mert ritkul, de találkozhatsz saját szerveres infrastruktúrával is)

Jó esetben rendszergazdaként ezekkel kell foglalkoznod majd. Azt cége válogatja, hogy pontosan milyen technológiák (vagy rosszabb esetben hitvallások és mániák) számítanak éppen menőnek az egyes helyeken. Lehet, hogy istenítik a Ciscot, vagy épp drágának találják. Lehet, hogy utálják a Microsoft termékeit, és mindent linuxon akarnak futtatni, vagy épp fordítva csinálják. Lehet, hogy a kis magyar VPS szolgáltatóban bíznak, de lehet, hogy a GCP-ben hisznek.

Ha jó junior akarsz lenni, akkor nem kell érteni ezek közül egyikhez se, de bármelyiket záros határidőn belül meg kell tudni tanulni. Én alapvetően arra gyúrnék, hogy menjen:

  • a számítógépezés úgy nagy általánosságban
  • a google erős használata, a jellemzően segítőkész site-ok ismerete (pl. a stackoverflow sitejain általában jobb válaszok vannak, mint az experts-exchange-en)
  • az angol nyelv olvasása (ehhez ez a Chrome addon kötelező. ha még nem tudsz angolul: https://chrome.google.com/webstore/detail/google-dictionary-by-goog/mgi…)

Ha ezek mennek, akkor meg általánosságokat tanulnék, pl. elolvasnám a The Practice of System and Network Administration, utána meg a The Practice of Cloud System Administration című könyveket, amiből semmilyen technológiáról nem fogsz tudni semmit, viszont mindenről tudni fogod, hogy pontosan hogy működik, és miért működik úgy. És remélhetőleg nem a tök képzetlen senior rendszergazda hiedelmeit tanulod esetleg meg, hanem érteni is fogsz valamit.

Lesznek itt sokan, akik nem értenek majd ezzel egyet, de sebaj - a fentebbiekkel én egész jól elélek, és ha Téged is lebeszélnek ezekről, akkor kevesebb lesz a konkurencia :-D

pl. elolvasnám a The Practice of System and Network Administration, utána meg a The Practice of Cloud System Administration című könyveket, amiből semmilyen technológiáról nem fogsz tudni semmit, viszont mindenről tudni fogod, hogy pontosan hogy működik, és miért működik úgy.

 

Juniorral elilvastatni 2000+ oldalt úgy, h. semmi kézzel foghatót nem profitál belőle, hibás pedagógia. Lehet h. Te 10+ év tapasztalattal a hátad mögött élvezetesnek tartod, mert az olvasottakat össze tudod kötni azzal amit már láttál belőle az életben. De egy kezdő, aki azt se tudja merre van előre, kínszenvedés lesz neki a száraz elméletet olvasgatni 3-4-6 hónapig. Közben meg semmi sikerélménye nem lesz, ami megerősítené benne h. folytassa tovább az olvasást.

Én az ilyen könyveket annak ajánlanám, aki már eltöltött 1-2 évet a pokolban a pályája elején, és most már rádöbbent saját maga h. érdemes képeznie magát ezen a területen.

Ott a pont: az adott cégnél/általában használt sw/hw eszközök működésével legalább legyen alapszinten tisztában, illetve ne ott akarja az első Linux/Windows szerverét felhúzni, ahogy DB/Web/App/virtualizáció terén is legyen már túl a tűzkeresztségen, azaz legalább hobbiprojektben próbálgassa ezeket.
És ami a legfontosabb: akarjon és tudjon is önállóan tanulni, tudja bővíteni az eszközkészletét, és tudja ezek között megtalálni az aktuálisan szembe jövő feladatra az optimálisat.

"milyen technológiák (vagy rosszabb esetben hitvallások és mániák)" :-) Vagy épp csak olyan helyre kerül, ahol a belépéskor azzal fogadják, hogy "itt történelemből sok van" :-D Ez utóbbi esetben viszont legyen kellő önmérséklete, és ne akarja azonnal megváltani a világot.

( dyra | 2021. 05. 21., p – 08:43 )

Szerkesztve: 2021. 05. 21., p – 08:56

Gondolom rendszergizdából is több típus van, nem elvárható, hogy "mindenhez" érts. Inkább össze kell tudnod rakni a puzzelt és kell egy rálátás amivel a céged vagy cégeid informatikai rendszerét tudod üzemeltetni/tervezni.

több mint 20 éve csinálom, ezalatt sokmindenhez kellett adoptálódnom. Biztonsági rendszerek, kamera rendszerek, beléptető rendszerek, IP telefonok nem IP telefonok, Nyomtatás,  WIFI-k WIN és Linux szerverek, Networkok, infrastrukturai kérdések volt, hogy a tervezést is be kellett vállalnunk.

Ciscoban egész jó voltam aztán meg HP vagy Mikrotik elé kerültem a logika ugyanaz nyilván a konfigurálásuk más. Egyszerű weblapok összeállítása stb..

Talán azért is szar ez a szakma mert semmihez se ért az ember mélységében és manapság már nem kellenek ilyen általános fickók. Parázok is a jövőtől evégett. De hát a fene tudja 43 évesen mire kéne váltani.

UI: És a legfontosabb! Ha user supportot is csinálsz akkor iszonyat mennyiségű türelem. Nagyon sok ember mint egy robot ugy dolgozik azon a szoftveren amire betanították, a legkisebb gigszertől is sokan bepánikolnak főleg 40 felett de azalatt is találkoztam érdekes emberekkel. Őket is kezelni kell.

Ami amugy nekem mindig adott powert az az, hogy szeretem ezt a szakmát. Pl a kábelezésben expert vagyok, sokan lenézik én szeretem. Bevágtam a szabványokat, kitanultam az optikát stb.. A volt fönököm mindig mondja hülyegyerek munka. Lehet, hogy az, de én akkor is szeretem (és ne tudd meg mennyi kokler van ha mással csináltatod a hálózatot nézz alaposan rájuk megfogsz döbbenni mennyire hülyék az átlag infokábelt telepítők aztán meg csodálkozol, hogy szar a hálózat). Annó mikor Linux-al kezdtem foglalkozni mindenki hülyézett. Mi a francnak? Aztán hihetetlen mennyit profitáltam és profitálok belőle a mai napig.

De a Windows-ban is meglehet találni az érdekes dolgokat. Jó ez a szakma, végül is egy a fontos szeresd. :D Aztán minden megy magától :D

( ricsip v | 2021. 05. 21., p – 17:22 )

Amúgy csak amolyan offtopic említeném meg h. az meg van ugye mindenkinek hogy a nagyok (gugli, amazon, msft, és tsai) mind azon ügyködnek hogy a rendszergazda foglalkozás mint olyan a kihalt szakmák listájára kerüljön a közeljövőben?

( hopehely | 2021. 05. 21., p – 20:58 )

Nem találom, de létezik egy nagyon jó feladatsor megoldások nélkül. Kifejezetten önképző rendszergazdáknak írták. A cél, egy junior rendszergazda szintje mire sikerül teljesíteni a feladatokat.

+1 https://www.reddit.com/r/sysadmin/wiki/bootcamp

Plusz skillek, amik jól jöhetnek.:

Jogosítvány.

Nálunk nem szokták mérni, külföldi állás hirdetésekben láttam.: Gépírás. Minimum 50 szó per perc volt az elvárás.

Megértés, empátia és magas szintű rezisztencia, ha igazságtalanul, türelmetlenkedés miatt szidnak.

( _Franko_ v | 2021. 05. 25., k – 00:55 )

Végigolvastam, aztakurva. J-u-n-i-o-r. Amit leírtatok, annak a nagy része már évek tapasztalata, sőt, néha annak is rettentően örülnék, ha egy platform kapcsán a felét tudná egy 5 éve dolgozó rendszergazda, nemhogy mindent is ismerjen.

https://iotguru.cloud

Na, ha ennyire eltérőek a kezdők irányába támasztott elvárások, akkor különösen érdemes beszélni róla. Úgy viszont nem ér, ha csak megszólod a többiket de nem adsz hozzá a beszélgetéshez. Nem tudom mi a szakterületed. Ha esetleg linux, akkor szerinted mit lehetne mellőzni a legelső hozzászólásban megadott ajánlásból?

Pedig pont irtad feljebb is: A cég azt fogja megfizetni amire szüksége van. Azaz nem mindent is kell tudnia a rendszergazdanak (persze az lenne az idealis) hanem azokat az eszkozoket amikre szukseg van. En is terelgetek neha rendszerek ki a retre aztan be az akolba, de ha peldaul valaki ebbe be akarna segiteni akkor az itt tonnaszam felmerulo Exchange/AD dolgokkal semmire se menne (en pl azt sem tudom hogy mik ezek, azon tul hogy ilyen windozos akarmik, es asszem emailezni lehet veluk). De ha nem tud az illeto kiepiteni egy site-to-site VPN-t es arra egy MQTT bridge-t adott topic-okra ugy hogy veletlenul se kezdjen el loopolni, akkor morcos lennek elegge. Nyilvan egy irodai munka tamogatasahoz alkalmazott rendszergazdanal meg pont az Exchange/AD-t kell ismerni, es tokmindegy hogy mi az a site-to-site VPN meg MQTT. 

( hopehely | 2021. 05. 25., k – 15:42 )

Szerkesztve: 2021. 05. 27., cs – 22:23

A fentieket összefoglalva.:

A gyorstalpalók ajánlata:
https://masterfield.hu/hu/tanfolyamok/rendszeruzemelteto-akademia
Tematika:
Operációs rendszerek (Linux, Windows)
Hálózati ismeretek
Biztonsági kérdések
Vállalati környezetek
DevOps témakörök
Folyamatautomatizálás
Continuous Integration/Continuous Delivery
Rendszerek monitorozása
Logelemzés
Cloud rendszerek
Virtualizált környezetek

https://karrierstart.training360.com/junior-alkalmazas-uzemelteto-kepze…
Tematika:
WINDOWS ALAPOK
HÁLÓZATI ALAPOK
ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI ALAPOK ÉS ALKALMAZÁSSZERVER
POWERSHELL
MICROSOFT SQL SERVER
WINDOWS SERVER
ITIL ALAPOK
SHAREPOINT
AZURE
LINUX RENDSZERADMINISZTRÁCIÓ

Az eddig leírtak alapján a valós elvárás a rendszergazdák szerint.:
Elsősorban soft skillek: stressz tűrés, nyitott hozzáállás, érdeklődés, tanulékonyság, találékonyság, jó logikai készségek és elemző képesség, maximális terhelhetőség, csapatjátékos
Angol
Szakmai ismeretek:
Hálózati alapismeretek.
Ideális esetben:
-Egy operációs rendszer alapszintű rendszergazdai ismerete. Béreljen ki egy vps-t és telepítsen fel egy pár szolgáltatást pl. egy vpn vagy webszerver. Csak úgy, mert érdekelte.
-Tudjon információt keresni. Az operációs rendszerben és a neten egyaránt.
-A jelentkező legyen tisztában az aktuális technológiákkal. Jó ha tudja mi mire való.
Senki se várta el az okj-s képesítést. Általában nem feltétel az egyetemi végzettség, de van ahol elengethetetlen.

A cégek hozzáállását a haszonelv határozza meg. A gyorstalpalók tananyagait a vállalatok megrendelései alapján alakítják ki. Nekem soknak tűnik a rendelkezésre álló időhöz képest. Kivéve, ha csak megmutatják a tanulóknak mi hogy néz ki, de nem várják el a mélyreható ismereteket.

Kihagytam valamit?

( uid_3194 | 2021. 05. 26., sze – 19:05 )

Szerkesztve: 2021. 05. 26., sze – 19:07

- Fel tudjon telepíteni egy Windows
- Fel tudjon telepíteni egy grafikus Linuxot
- Be tudjon állítani egy nyomtatót (hálózatit is)
- A csatornámon lévő hálózati alapismeretek videósorozat az utolsó két rész kivételével ne mondjon neki semmi újat
- Virtuális gépet tudjon telepíteni és abban kísérletezni, játszadozni
- Tudja elolvasni a hibaüzeneteket és megfeleően keresni a Google-ben (legalább read only angol)
- Az előző sor még egyszer és még egyszer
- A kapott találatokat tudja szétszálazni és valamerre elindulni, aztán X óra múlva akár valami megoldást is felmutatni
- Legyen kíváncsi, érdeklődő, lelkes, akarjon tanulni és dolgozni és sose adja fel ( ha nem ment 10. alkalommal se akkor se)

Ha ez megvan már csodálatos!

> - Tudja elolvasni a hibaüzeneteket és megfeleően keresni a Google-ben (legalább read only angol)

+1, egyszerúen vicc, hogy néha a 

remote: HTTP Basic: Access denied
remote: You must use a personal access token with 'read_repository' or 'write_repository' scope for Git over HTTP.
remote: You can generate one at https://gitlab.company.tld/profile/personal_access_tokens

üzenetet magyarázni kell diplomás mérnököknek :\ 

Egy regi baratom/kollegam pont ezt hozta fel nehany napja. Erdekes, es nem egyedulallo a problema, foleg, ha elvonatkoztatunk az epp aktualis hibatol.

A mernoki kamara szerint a C-szintu, onallo munkara alkalmas mernok a paletta kozepen van. Ha valami piramist kepzelunk el a kezdo-felsovezeto retegek kozott, akkor valoszinuleg a kezdokbol van sok.

Egy egyetemrol/foiskolarol kiesett mernoktol, sajnalatos modon, nem feltetlen varhato el az erto olvasas, kritikus gondolkodas. Az erto olvasas hianyaval nem ertem, hogy hogyan kuzdi at magat barmilyen felsooktatason. A kritikus gondolkodast azonban nem sok helyen preferaljak vagy viselik el, foleg nem oktatjak.

Egy egyetemrol/foiskolarol kiesett mernoktol, sajnalatos modon, nem feltetlen varhato el az erto olvasas, kritikus gondolkodas.

Imho az egyetemnek elsősorban pont ezt a kettőt kellene oktatnia. Főleg informatikában, ahol ha technológiákat oktatsz, vizsgaidőszakra elavul a félév során megtanult anyag. Nyilván sok akadálya van, a gondolkodó hallgatóval foglalkozni kell, bántja a tanár egóját, stb., szóval értem, hogy miért nem így történik, de azért szomorú.

Ha valami piramist kepzelunk el a kezdo-felsovezeto retegek kozott, akkor valoszinuleg a kezdokbol van sok.

Nem, nem kezdőkből van sok, hanem balfaszokból, annak semmi értelme, hogy életkor vagy szakmában eltöltött évek alapján elképzelsz egy piramist, mert egy téglalap lenne belőle, hiszen nem fogynak el a kezdők, ahogy haladók vagy szakértők lesznek.

Azért van piramis, mert vannak, akik fejlődőképesek, akár nyugdíjas éveikben is és vannak, akik képtelenek az önálló tanulásra vagy akár az önálló munkavégzésre, csak úgy képesek magas hozzáadott értéket előállítani, ha valaki folyton ostorozza őket vagy kikényszeríti a technológiaváltást, különben ilyen kényszerek nélkül képesek akár 20 évet is ugyanott és ugyanúgy lehúzni, blokkolni minden fejlődést.

Mondok példát, egyik cégnél, ahol szakértek, volt egy életkor alapján senior fejlesztő, ő vitte a JDBC dolgokat és nyomoztunk egy memleak problémát, amikor kiderült, hogy a PreparedStatement példányokra csinált egy saját cache implementációt, mert mindig is így szokta. A bökkenő az, hogy a JDBC-ben kicsit több mint 20 - azaz húsz - éve jelent meg az implicit statement caching...

Egy egyetemrol/foiskolarol kiesett mernoktol, sajnalatos modon, nem feltetlen varhato el az erto olvasas, kritikus gondolkodas.

Elvárható, csak az a baj, hogy az oktatás az általános iskolától kezdve nagyrészt arról szól, hogy egyedül oldasz meg már ismert problémákat segítség nélkül, lexikális tudást felhasználva és nem arról, hogy csapatban hogy kell dolgozni olyan körülmények között, hogy bármilyen segítséget használhatsz - sőt, nem opció, hanem bármilyen segítséget fel kell használnod. Kell pár év, mire az ember átáll arra, hogy amit és ahogy az iskolában tanult, az egy értelmetlen és haszontalan berögződés.

A kritikus gondolkodast azonban nem sok helyen preferaljak vagy viselik el, foleg nem oktatjak.

Ez már egy teljesen más problémakör.

https://iotguru.cloud

Elvárható, csak az a baj, hogy az oktatás az általános iskolától kezdve nagyrészt arról szól, hogy egyedül oldasz meg már ismert problémákat segítség nélkül, lexikális tudást felhasználva és nem arról, hogy csapatban hogy kell dolgozni olyan körülmények között, hogy bármilyen segítséget használhatsz - sőt, nem opció, hanem bármilyen segítséget fel kell használnod. Kell pár év, mire az ember átáll arra, hogy amit és ahogy az iskolában tanult, az egy értelmetlen és haszontalan berögződés.

Sőt, egyetemen az a fasza gyerek, aki a prof által írt, a prof által kiadott, csak a profnál előre emailben megrendelhető példatárból minél több példát be tud seggelni, s a vizsgán azok közül random ötöt irreálisan rövid idő alatt visszaböfög.

De legalább a profnak megvan a betevője, mert „ilyen fizetésért ezt nem csinálná senki, hát érti Vilmos, mi jót teszünk Önökkel, önzetlenül oktatunk”.

Na ja... Utolsó előtti év második félév, mechanika tantárgy. Jegyzet valami 1000Ft körüli áron valamikor késő tavasszal megjelent (1993-at írunk!) - naná, hogy szinte senki sem vette meg csak azért az egy rohadt félévi vizsgáért... Vizsga augusztusban, kis csapat beül a terembe, első ember húz egy témakört: egy szabadságfokú lengőrendszerek (Nagyjából az utolsó két előadás/gyakorlat anyaga lehetett...). Tételhúzásra váró kolléga felsóhajt magában, hogy na, ezt megúszta - mert a többi téma az azért más jegyzetekből többé-kevésbé megtanulható volt.
Mire a tanerő: jaj de jó, ebben a félévben még nem volt lengéstanos feladat a vizsgákon, úgyhogy midnenki olyat fog kapni! ... A végén már (a sosem látott) jegyzetet használva se nagyon sikerült érdemi eredményt elérni a feladat megoldásában szinte senkinek... Tanerő sopánkodik: Hogyan adjak maguknak ezekre elégségest...? Hogyan?  Na adják az indexeket, és menjenek Isten hírével, de tagadják le, hogy valaha is tanultak dinamikát!

Nem kell tagadni, merthogy tényleg nem tanultunk :-D

Node az értő olvasáshoz és a kritikus gondolkodáshoz ne vicceljünk már, hogy diploma kell. Előtt volt egy érettségi, meg 4 év valamilyen középiskola.

Pontosan az a probléma mindenkinél, amit Franko írt, hogy "hátkiiírta, ok és nemtom", brávó. Ennek szerintem semmilyen diplomához, meg kritikus gondolkodáshoz nincs köze, pusztán értelmi képesség.

( Mcsiv v | 2021. 05. 27., cs – 02:03 )

"Kubernetes, Terraform"

Aztán egy nginx config-ot nem lehet rábízni, mert leírás alapján se érti, hogy csavarja össze a biteket helyesen, de egy fél kubernetes cluster-t összerak.

Szerintem kicsit megfordult a világ :D

// Happy debugging, suckers
#define true (rand() > 10)

Ez a felhő nagy rút álnoksága: kattintgatsz jobbra-balra, esetleg ha pró vagy már szkripteled. Látszólag csinálja is amit akarsz, de valójában kúrvára nem érted mi zajlik az azúr színfalak mögött. A mikroszoft meg 7pecsétes titokként védi nem hogy a mögöttes architektúra részleteit, de még azt is, h. lásd melyik VM-ed melyik rack-ben fut a datacenter building-ek valamelyikében. Aminek talán még a pontos helyét se mondják meg neked, mert hogy az nem rád tartozik. De te csak rúgd ki az sql, exchange, sharepoint stb. master embereidet, nem kell a helyettük gombokért alkalmazott juniornak semmihez értenie, csak nyitogassa bőszen a tiketet az azúr szupportra.

Azúr behelyettesíthető aws, és gcp-re is természetesen.

Szerintem meg téves elképzelés az, hogy _muszáj_ ismerni az nginx-et ahhoz, hogy nagyon jól érts a Terraformhoz vagy a Kuberneteshez.

Van egy kolléganőm, aki Kubernetesezik, de a Kubernetesén .NET-es cuccok futnak, az ingress controllere meg nem nginx, hanem AWS load-balancer controller. Tök jól elvan, tök jó dolgokat csinál, és fogalma sincs az nginx-ről.

Ezek a dolgok nem épülnek egymásra.

( Tassadar v | 2021. 05. 28., p – 14:14 )

Szerkesztve: 2021. 05. 28., p – 14:16

Ezt csak érdekességképpen dobom be, ügyfél-oldalról jött a kérés hogy egy ehhez nagyon hasonló feladattal mérjük le a probléma-megoldó képességet.
Bash-be lett targetálva, de bármi egyéb használható helyette.
Screen-sharing-el, 30 perc a szintidő, legjobb barátunk szabadon használható.

:
 1 Check the files in a specified directory ( take as input in the script ): IE: /var/lib
  2 - which files are owned by the user xxx ( take as input in the script )
  3 - check that the permission are compliant with the one specified ( take as input in the script )
  4 - count how many are not compliant
  5 - show them to the user
  6 - ask for confirmation and fix them
  7 - how to make the bash run execution secure
  8 - validate the input
'  

( peterson v | 2021. 05. 29., szo – 08:24 )

Nem szakmai, hanem emberi feltétel: ne legyél kíváncsi, és ne légy szószátyár.

A rendszergazda szükségszerűen sokmindent láthat. Igénye sem lehet arra, hogy ránézzen bármire ami technikailag nem indokolt. Ha meg indokolt, akkor az info alapján elhárítja a problémát, és elfelejti.

Nekem ez ösztönös, ezért nem tudom, hogy tanulható-e.

"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

( ggallo | 2021. 05. 29., szo – 08:41 )

Nekem az jött le a szép számban gyülekező hozzászólások napokon át olvasgatása során, hogy nagyjából mindenki szerint olyan ember legyen a (junior) rendszergazda, aki alapjában véve rettentő sok dologhoz ért, vagy nem ért, de legalább képben van valamennyire, vagy ez sem, de érdekelje minden és hajlandó legyen megtanulni mindent. Mert kell ehhez a munkához.

Tehát olyan klasszikus rendszergazdára vágyik minden munkáltató, aki nagyjából minden üzemeltetéssel kapcsolatos témához hozzá tud szólni, vagy meg tudja tanulni. Ergo a rendszergazda iránti elvárás (a mindenhez is értsen) nem változott az elmúlt 30 évben. Annyi engedmény van, hogy ha kezdő vagy junior, akkor van, aki nem vár(na) el (komolyabb) tudást, van aki kevesebb tudást várna el, és van aki minden tudást elvár, csak nem max. szinten. Meg van aki max. szinten tudja csak elképzelni a belépő junoirt is.

Ezzel szember a rendszergazda hiányra építő fizetős oktatások nem ilyen embereket képeznek, hanem egy-egy területre mennek rá (ami jellemzően az éppen túlhípe-olt lesz). Pláne nem szelektálnak olyan téren, hogy ki alkalmas egyáltalán arra, hogy időven minden területtel foglalkozzon és érdemben át tudja látni.

Azt is megfigyeltem, hogy többen (sőt, aránylag sokan) várnak el Kubernetes és hasonló szintű felhős technológiai ismereteket (és nem csak elméletet, hanem tudjon is hozzá nyúlni). Ez azért lep meg, mert én ugyan be vagyok szűkülve vidéki mikro- és kis-közép vállalatok szintére és multinál sohasem dolgoztam, így itt nem igazán kell sehová ilyen felhős technológia, emiatt nem értem, miért ennyire fontos? Tényleg ennyire fontos? Vagy csak a hozzáállás "mérőszáma", hogy ehhez is ért?

"én ugyan be vagyok szűkülve vidéki mikro- és kis-közép vállalatok szintére és multinál sohasem dolgoztam, így itt nem igazán kell sehová ilyen felhős technológia"

Addig örülj, amig ez így is marad! A felhős multik bevallottan és hangosan részben a lokál (nemjunior) rendszergazdák (fizetését) akarják megspórolni a kkv tulajoknak.

Igen, ez egészen valószínű. De valóban meg lehet ezt spórolni KKV szinten ilyen rendszerekkel? Vagy ez a marketing duma része, és a végén nem lesz olcsóbb (sőt), csak más zsebébe folyik a pénz (a felhő szolgáltatóhoz meg a konzultációs céghez) a helyi rendszergazda meg a helyi hardver kereskedő helyett.

Ha a "helyi rendszergazda" szintén egy felhő, akkor is drágább, mint a nagyobb szolgáltatók szolgáltatása és kevesebb szolgáltatást nyújt, ez sajnos egy ilyen világ. Ha meg nem felhő, hanem helyben van a vas, a szoftver meg az ember is, akkor KKV szinten csak sokkal drágábban tudod kihozni a szolgáltatásokat és akkor se lesz annyira kényelmes. Mondj például egy Google Docs vagy Office 365 on premise szoftvert, amit aztán biztonságosan el lehet érni bárhonnan.

https://iotguru.cloud

Értem amit mondasz és egyet is értek. Viszont nagyon sok helyen nincs szükségük arra a plusz szolgáltatásra. Az átlag user a helyi dolgait sem tudja normálisan használni, kezelni, nem még valami más, számára új és szokatlan rendszert.

A Docs meg Office365 valóban nagyon jó megoldás irodai általános melóra egy helyi Postfix meg gépenként telepített irodai csomag helyett. De pl. mit ajánlanék itthon egy közepesen komoly raktár/számlázó/stb. rendszer helyett, felhősen? Ezek jellemzően helyben telepített, sokszor nem is webes felületű, hanem telepített klienssel operáló rendszerek. Vagy itt ugyan az futna, csak a felhőben (ergo valaki más szerverén)? És az olcsóbb lenne összességében?

Én azt nem látom, hogy ha a felhős szolgáltatás használatához, helyi bevezetéséhez, támogatásához is kelleni fog szakember, ami szintén nem lesz ingyen, akkor mit is nyertünk? Attól, hogy nincs helyben szerver, meg rajta OS, meg rajta futó szerver szolgáltatás, attól még az user csak simán használni akarja, nem akar belejönni a felhős rendszer kiválasztásába, megrendelésébe, beüzemelésébe, stb. Ez pedig mind pénz lesz akkor. Megint ott tartunk, hogy olcsóbb sem lett, meg a felhasználó szemszögéből többet sem tud (nem használja ki a plusz tudást), csak változott valami.

Igazából ez nem vitaindító, hanem engem az nagyon érdekel, hogyan lehet kis cégeknél is elindulni a felhő irányába, rendesen. Amit látok, az nem az. Attól, hogy a helyi levelezés meg gépenkénti Office csomag helyett előfizet a cég Office365-re mert egy kereskedő rébeszéli a jutalékáért, még megmarad a helyi szerver, emberrel, mindennel a számlázónak, raktár kezelőnek, fájl megosztásnak, stb. Mert nem igazán van ember, aki úgy értene hozzá (kis cégnek megfizethető mennyiségű pénzért cserébe), hogy mindent felhőbe költöztessen, ne csak egy szeletet. Ha pedig nem költözik minden, akkor csak növekszik a költség, nagyjából azonos szolgáltatás mellett.
Ahol teljes felhős átállásról beszélnek, írnak a neten (ami még talán sehol nem valósult meg tényleg), azok mind nagy cégek grandiózus projektjei, nem kicsiknek valók.

"akkor mit is nyertünk?"

Tervezhetőséget. Pontosan tervezhető összeget kell fizetned, amiért a cloud szolgáltató biztosítja a folyamatos szolgáltatást. Minimalizálod az üzleti kockázatot. 

Sokkal kevésbé nyomja a válladat, hogy mi lesz, ha az IT munkaerő szabadságra megy, vagy felmond és nem leszel képes pótolni. 

Nem neked válasz, hanem a szálnak:

Tök jó, tapsolnak is elegen, egyre kevesebb feladatra kell majd valódi üzemeltető, mert mindent ki lehet szerverzni, tervezhető költséggel és minden egyébbel, ez tényleg csodálatos. De akkor felmerül a kérdés, hogy miből fogtok élni, amikor a ti munkátokat is ezzel a magasztos címszóval szántják be? Illtve akkor is a taps megy majd, ugye?

Nem, nem lesz/lehet mindenkiből cloud meg devops "megmégszázfélebuzzword"-engineer (szerencsére). Már csak azért sem, mert nem mindenkit érdekel ez a vonal, sőt.

Anno a patkolókovácsok is megtalálták a helyüket - a gépesített közlekedéshez is kellett kovácsmunka. Én anno DOS+Windows, Fortran, Pascal, picike C/C++ meg halovány dBase, illetve alapvető unix (user) ismeretekkel indultam neki a munka világának - ebből az "alapvető unix" ismeretek egy szeletkéje (merthogy anno nem sh/bash/ksh, hanem csh volt, amit kaptunk - hozzáteszem, hogy azért, mert a MicroVAX II.-ben megkotlott a diszk - ha nem így történik, akkor vms-t tanulunk...) az, amit manapság is hasznosítok a napi munkában.
Az eltelt huszonsok év alatt szoftverek/hardverek/hálózati eszközök és miegyebek jöttek-mentek - egy dolog maradt: az állandó változás, és az állandó tanulás, az adott feladathoz szükséges tudás gyors és hatékony megszerzésének az igénye. És ez nem csak juniorként volt "must have", hanem az évek során gyakorlatilag folyamatosan - még most is.

De akkor felmerül a kérdés, hogy miből fogtok élni, amikor a ti munkátokat is ezzel a magasztos címszóval szántják be? Illtve akkor is a taps megy majd, ugye?

Nem tudom, észrevetted-e, de évente szűnnek meg szakmák és jönnek létre újak és ugye rendszerek jönnek-mennek, de a szopás marad.

https://iotguru.cloud

Ezt sokkal borusabban látom. 

Nem volt eddig a világtörténelemben olyan gyors és olyan széleskörű változás a munkaerőpiacon, mint ami a következő évtizedekben lesz.

Eddig is tűntek el munkakörök, de olyan soha nem volt, hogy az összeset érintse a változás nagyjából egyszerre. 

Sokan azzal fognak szembesülni, hogy nem lesz lehetőségük más pályára váltani, mert minden más lehetőséget elért az automatizáció. 

Sokan azzal fognak szembesülni, hogy nem lesz lehetőségük más pályára váltani, mert minden más lehetőséget elért az automatizáció. 

Szerintem valahol az ipari forradalom környékén ment félre a dolog, amikor emberekből csináltak gépsort, most fog helyrebillenni ezt, hogy nem kell heti 40 órát (vagy 72 órát - lásd 996 work culture) dolgozni, hanem visszatér az ipari forradalom előtti átlag heti 20-25 óra munka.

https://iotguru.cloud

Én évek óta elvagyok heti 16-20 órával, ami kevesebb mint fele pénzt jelent. De elég így is, például nem biztos, hogy mindenre valóban szükséged van a boldog élethez, amid van... vélhetően emberek tömegei élnek fele annyi pénzből, mint te.

https://iotguru.cloud

Én évek óta elvagyok heti 16-20 órával

Ez lehet, hogy müködik a te Software Architect életpályáddal.

Egy gyári melós nem tud fele annyi dolgozni, mert az arányosan alacsonyabb fizetéséből nem fog tudni megélni, a külföldi tulajdonú termelő pedig a megtakaritott költségeket nem fogja adóként befizetni, hogy azt szociális transzferekkel vissza tudják osztani.

Sokkal reálisabb, hogy hazaviszik a "magországokba" a termelést, mert magasabb költség lesz a szállítmányozás, mint a munkerő.

Egy gyári melós nem tud fele annyi dolgozni, mert az arányosan alacsonyabb fizetéséből nem fog tudni megélni, a külföldi tulajdonú termelő pedig a megtakaritott költségeket nem fogja adóként befizetni, hogy azt szociális transzferekkel vissza tudják osztani.

Egyrészt, ha automatizálunk, akkor olcsóbbak lesznek a dolgok, másrészt a kézi munkák értékesebbek.

Sokkal reálisabb, hogy hazaviszik a "magországokba" a termelést, mert magasabb költség lesz a szállítmányozás, mint a munkerő.

Másrészt, ha körbeér a világon az automatizálás, akkor valamit kezdeni kell a helyzettel, a gyár hiába 100 százalékban automatizált, ha nem lesz, aki megvegye a terméket, viszont az se járja hosszútávon, hogy hétből hat nap 12 órában állni kelljen a szalag mellett.

https://iotguru.cloud

Hát igen, nagyjából én is így gondolom a jövőt ilyen betanított munka szinten. De amíg körbeér a világon az automatizálás, és az után amíg rájönnek a vállalatok és a kormányok, hogy lépni kell valamit, mert elfogyott a fizetőképes kereslet, nagyon sok embernek lesz nagyon nehéz az élete...

Ráadásul ez elsőre Európa és USA munkavállalóit fogja súlytani, mert pl. Ázsia országaiban a mai napig olyan alacsonyak a bérek, hogy nem éri meg a robotokat kifejleszteni és megvenni az élő munkaerő helyére. Amíg ott olcsó az emberóra, itt meg drága, addig vagy oda megy minden betanított alapú gyártás, vagy ott marad a mostani, itt meg automatizálnak. De a "költséges" EU és USA munkavállaló megszívja így is, úgy is, valószínűleg.

Nem, IT-n belül ezt nem érzem relevánsnak. A kollégáim huszonéve üzemeltetnek Linuxot, és tizenéve, és eredendően nem is kívánnánk ezen változtatni.

Hát pedig főleg az IT-n belül releváns, hogy szakmák tűnnek el és bizony könnyen lehet, hogy át kell képezned magad vagy több lábon kellene állnod, ha valamelyiket kirúgják, mert mondjuk egyre kevésbé kell már konkrétan szervert üzemeltetni, helyette üzemeltető script írásra kell áttérni, leírni, hogy mi a szerver elvárt állapota (lásd Puppet és társai). Megfelelő eszközzel könnyen lehet egy emberrel több ezer szervert üzemeltetni, megfelelő eszközök nélkül egy tucat szerverhez is több ember kell. És nincs ember a piacon, hiány van, főleg hozzáértőből, mert balfaszokkal nem vagyunk előrrébb.

https://iotguru.cloud

Hát az, hogy mi mit szerenénk dolgozni, mihez értünk, szerintem a világot nem érdekli semennyire...

Vígasztalhat az, hogy nem az IT munka szűnik meg, tehát nem pályát/szakmát kell váltani, hanem "csak" szakterületet. Persze ez adott esetben lehet akár olyan differencia is, mint egy teljesen más szakma.

Anno a DOS/Win3.1 meg Novell Netware ismereteket kukáztuk, mert kimentek a divatból. Aztán a Windows Server Essentials kisvállalati rendszerről kellett váltani Linux alapú (főleg, mert ingyenes) megoldásokra a piaci igények alapján (ezt mondjuk nem bántam meg :-) ), és most itt van ez a topik is, hogy a felhős technológiákat elő kell venni, mert kiesik előbb-utóbb mindőnk alól a helyi szerver (ezt sem annyira bánom igazából, csak még üzletileg nem látom, nagyon kicsiben hogyan lehet ezt eladni).

És az olcsóbb lenne összességében?

Olcsóbb, mert csak arra kell helyi erőforrás, ami helyi specialitás, nem kell svájcibicska-rendszergazda, akinek minden is a feladata, hanem egy olyan, akinek a helyi dolgok a feladata. A többi dologra ott vannak a meglévő szolgáltatások, nem kell mindent helyben se kifejleszteni, se üzemeltetni.

Megint ott tartunk, hogy olcsóbb sem lett, meg a felhasználó szemszögéből többet sem tud (nem használja ki a plusz tudást), csak változott valami.

Te például mennyiből tudsz kihozni egy 100-200 GB / fiók levelezést 7/24 felügyelettel on-premise, mondjuk 200 felhasználónak, benne mentés, vault, spam-szűrő, közös címjegyzék, és legyen bárhonnan elérhető? Érdekelne a becslésed.

https://iotguru.cloud

+1, a 7x24-es felügyelet onnan indul, hogy minimum 4, de inkább öt fő (8760 óra egy év, egy dolgozó havi átlagban teljesít 168 órát, az 12*168 óra - lenne, de van neki szabadsága is, úgyhogy 1848 óránál többet nem fog normál munkarendben gályázni, azaz marad készenléttel lefedendő 6912 óra évente, azaz átlag 576 óra havonta. Készenlét lehet havi 168 óra talán, ergo az 576 óra minimum négy fővel fedhető le biztonságosan (3 fő akkor lenne elég, ha a napi normál munkarendben nem 8, hanem 12 óra lenne lefedve - viszont ebben az esetben a szabadságok kiadásában lehetnének komoly gondok (2 hét egyben nagyon nehezen lenne összehozható úgy, hogy a készenlétes időket se lépje túl senki.) Igen, tudom, "megy az három fővel is", mert csináltam ilyet - de az hosszú távon kifejezetten negatívan hat az ember egészségére meg a környezetére is - a munka minőségét meg hatékonyságát nem is említve...

 

Az a baj, hogy nem jól definiáltam (nem definiáltam) a vidéki KKV méretét, amit én gondolok erről. Mi 5-50 fős cégeknek, szervezeteknek dolgozunk. Jellemzően csak egy külsős szolgáltató van rendszer/It üzemeltetésre, esetleg van helyben egy IT-s (aki főleg a napi desktop üzemeltetést csinálja), és mellette üzemeltetünk szervert/hálózatot. Szóval ilyen korlátok között szerettem volna a fenti kérdéseket feltenni. Ahol már alapból van 2-5 fő IT-s, az nálam már nem KKV. Tudom, EU szinten a KKV-t sok százmilliós vállalatokig értik, úgyhogy akkor legyen mikro vállalkozás inkább, nem is KKV-nak írom.

A becslést sajna ezekkel az adatokkal nem tudom elvégezni, mert ilyen méretű rendszert nem csináltunk eddig, és nem is vállalunk sehol 7x24 felügyeletet sem, így azt sem tudnám tapasztalat nélkül beárazni. Ami kis cégeknek mi dolgozunk, oda legtösször meg szokott felelni használt (felújított) hardver garanciával, OSS szoftverek, stb. Nyilván ez nem a sok kilences SLA záloga, de ez az ügyfélkör nem is igényel ilyesmit (munkaidőben működjön mindig az elvárás), és pénz sem tud/akar szánni a rendelkezésre állás szintjének emelésére.
De tippre ebből a legnagyobb költség on-prem a 7x24 felügyelet díja lenne (ez mindjárt 2-3 műszakos munkarendben legalább 4-5 ember), aztán a hardver (pláne ha vadi új minden), aztán a rendszer telepítési, majd üzemeltetési díja. Esetleg még a hardver elé vagy mögé kerül a sorban a szoftver, ha mondjuk Exchange szerver szükséges, nem csak egy "egyszerű" Linux alapú levelező szerver. De elnézést, ha mindez amit írok amatőr, ilyen irányú tapasztalat hiányában nem tudok erre a volumenre tervezni.

Egyébként mennyi egy ilyen rendszer on-prem költsége? Nagyságrendileg? Ahol ilyen volumen van itthon, azok kb. milyen arányban váltanak a költség, SLA miatt felhős megoldásra?
Felénk azért még mindig kevés az ügyfél oldali bizalom a nem-helyi dolgok irányában, ez sem segít.

Mi 5-50 fős cégeknek, szervezeteknek dolgozunk.

Akkor nekik ti vagytok a felhő.

A becslést sajna ezekkel az adatokkal nem tudom elvégezni, mert ilyen méretű rendszert nem csináltunk eddig, és nem is vállalunk sehol 7x24 felügyeletet sem, így azt sem tudnám tapasztalat nélkül beárazni.

Akkor nem is egy ligában játszotok.

Egyébként mennyi egy ilyen rendszer on-prem költsége? Nagyságrendileg? Ahol ilyen volumen van itthon, azok kb. milyen arányban váltanak a költség, SLA miatt felhős megoldásra?

On-prem saját emberrel, saját összerakott rendszerrel minimum évente minimum ~50 millió, de ebben az árban még sok szopás és kényelmetlenség van, a felhős megoldás meg ~5 millió és akkor mindenkinek már minden van, mint búcsúban. A munkabér a sok, meg az, hogy hiába is fizetnének ki 4-5 embert, akik ezt viszik, mert nincs 4-5 ember a piacon, akik össze tudnák rakni és üzemeltetni tudnának egy ilyen rendszert és épp alkalmazottak, az emberhiány is a felhő felé löki a cégeket. És ebben teljesen mindegy, hogy a felhő az a Google, a Microsoft vagy a helyi Pistike és társa Bt., mert ugyanúgy nem nála vannak a dolgok.

https://iotguru.cloud

Akkor nekik ti vagytok a felhő.

Na, így már értem a relációt.

Akkor nem is egy ligában játszotok.

Ez pontosan így van. Nem is gondoltam, hogy egy bármilyen felkészült on-prem csapat tényleg versenyezni tud minden téren egy felhős szolgáltatással. Magunkról meg pláne nem gondoltam, hogy így lenne. De nem is célunk szerencsére.

On-prem saját emberrel, saját összerakott rendszerrel minimum évente minimum ~50 millió, de ebben az árban még sok szopás és kényelmetlenség van, a felhős megoldás meg ~5 millió és akkor mindenkinek már minden van, mint búcsúban.

Na, így már látom, hogy ha az ügyfél igény az általad leírt, akkor valóban durván olcsóbb a felhős megoldás. Igazából akkor ennek örülnek is nagyon az érintett cégek, mert amíg nem volt felhő, addig az egyetlen megoldás az volt, hogy ezt fizetik helyben.

( _Franko_ v | 2021. 05. 29., szo – 17:41 )

Na, összefoglalom az új hozzászólások tükrében: az ideális junior rendszergazda egy senior rendszergazda, aki nem kér sok pénzt.

https://iotguru.cloud