Régen minden jobb volt?

HUP cikkturkáló

Érdekesség. Különösebben nem meglepő a kontent, de a konkrét számok érdekesek lehetnek benne.

https://kiszamolo.hu/regen-minden-jobb-volt-2/?utm_source=feedly&utm_medium=rss&utm_campaign=regen-minden-jobb-volt-2

  • 1841 megtekintés

( dyra | 2020. 08. 21., p – 21:44 )

Szerkesztve: 2020. 08. 21., p – 21:47

Mivel ez egy szubjektív téma nekem bizony régen minden jobb volt. Fiatal voltam, semmire nem volt gondom csak a foci meg csavargás ment naphosszat vagy a ráfon bringázás egy szarráhegesztett Csepelen a mostani carboncsodám egy semmi ahhoz képest (az idegen lépcsőházi kukatárolós víznél azóta se ittam finobbat! Ezek a mai vizek palackból akár a hűtőből már már teljesen ihatatlanok ezért is szoktam át a sörre!). Hiányoznak a 80-as évek. Az úttörőtáborok, a Double Drgaon a játéktermekből (most is fut szimulátoron de nem ugyanaz mikor a 2 vagy az 5 forintosra cérnát kötöttem és úgy adogattam magamnak a krediteket). Ez ami most van semmi azokhoz az időkhöz képest.

Az egyik ok, hogy régen ezek az emberek mind fiatalabbak voltak, kevésbé vették észre a problémákat és egyébként is jobban alkalmazkodtak hozzájuk a koruk miatt és hát az idő is sok mindent megszépített.

Nem azért volt jobb életed, mert rosszabb volt a biciklid, hanem mert a rossz biciklivel szórakozni jártál, a jóval meg dolgozni. :D

Azért a cikk alapján értelmezd a számokat is! Kicsit kiegészítem.

Az EU normák szerint még mindig az életszínvonal része az, hogy van-e színestévéd. - Egyre kevesebbeknek van.

Régen volt, aki élete végéig hiába várt telefonra. - Ma már évente elköltöd az átlagfizetés 40 százalékát lapostelefonra.

A kádári időkben föltalálták azt a szőőőrnyűűű trappista sajtot. (A cikk szerzője tán soha nem evett  belőle.) - Ma már tényleg ehetetlen.

Viszont jóval kevesebb féle sajtot lehetett kapni. - Azóta az óvári sajt beszerezhetetlen, mert megvette egy olasz cég... A modern sajtokat meg többször is lehet hőkezelni, mire rájönnek. :-D

Ugyanígy fejlődött a téliszalámi, a debreceni, a disznóhús, a csirkehús, a hentes(fehér)áruk, a paradicsom, a kenyér és pékáru. Az utóbbi bizonyára a nosztalgiátol büdös, már a vásárlás pillanatában. Hiába, no! Fejlődött az élelmiszeripar, az álattenyésztés, a feldolgozó ipar és nem utolsó sorban az élelmiszervegyészet is!

A Posta színvonala is sokat fejlődött - már ami a sebességet illeti.

( bucko | 2020. 08. 22., szo – 06:28 )

...amikor olyan, ma már szinte ismeretlen betegségek vittek el embereket, mint a tuberkulózis vagy a kanyaró.

Hupplá! Ezt elkapkodtad! XD

( peterson v | 2020. 08. 22., szo – 07:08 )

Régen minden jobb volt.

Kivéve a Kevert, mert az régen is szar volt. :)

"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

( Carter | 2020. 08. 22., szo – 11:51 )

A kiszámolós fickó? Ő az, aki kétszer írt már róla részletesen, hogy az átlagfizetés miért teljesen hamis és csalóka, majd most ugyanezt az átlagfizetés adatot hozza fel a példáiban?

( uid_17626 | 2020. 08. 22., szo – 13:09 )

"2008-ban az átlagos budapesti újépítésű lakások négyzetméterára 366 ezer forint volt, ez a mai fizetésekre vetítve 677 ezer forint. (2019-ben 900 ezer forint volt a medián újépítésű ár Budapesten.)"

Mondjuk mindenki a belvárosban akar lakni: szmogban, koszban, meg csövesek társaságában. Tömeg, forgalom, lehetetlen parkolás, Kari Geri félpályás útlezárásos tüntetésével fűszerezve.

 

Az emberek egy része ezért a "luxusért" még 900-at is megad.

Szerintem Budapest zöme gettó. Csepel és Rákosborzasztó kivétel.

A belváros élhetetlen, a hegyi részeken lehetetlen a közlekedés, pláne télen, szemét mindenhol, lepukkant házak, panelok, autóforgalom. A tömegközlekedést rollerrel is lehúzom. Biciklisként az ember megtanulja, hogy előzni kell a buszt, bármennyire veszélyes, mert végig a kipufogóját fogod szagolni és folyamatosan megállsz miatta.

A legtöbb részen ingyér sem élnék.

Most sajnálkozzak, hogy a putriban  900-ért mérik az ingatlanok négyzetméterét?

( lcsaszar v | 2020. 08. 22., szo – 15:12 )

Az élelmiszer régen tényleg sokkal jobb volt, a sokkal szűkebb választék ellenére (vagy tán pont azért).

Bocs, de a xart volt jobb.

- májkrém: ide lehetett eltüntetni az ipari szalonnát

- Vadász szalámi, turista szalámi: itt még látszott is, hogy a fele zsír

- bolti kolbászok, hurkák: paprikával és vérrel fedték el a vágóhídi szemetet

- Pesti kenyér: ehetetlen, íztelen nyúlós vacak volt, amikor pesten jártunk, csodálkoztunk hogy lehet ilyet megenni

- éttermi étel és kiszolgálás: ugyanaz az 5féle zsírban úszó, agyonpaprikázott egyeníz, állott húsból, kiszolgálásnál örültél h nem köptek le

- Édességek: Kajla tejbevonó nugât és társai a kakaópótlékokkal... épphogy fintorogva meg lehetett enni. Dunakavics cukor és társaiba beletört a fogad.

Emlékszem külön program volt, hogy a hentest kellett figyelni a darálthússal, hol vágja át az agyadat.

Ami jó volt, az otthon anyukád csinálta, amit boltból vettél, az eleve gyanús volt.

Talán pont azért volt még valami íze is, mert „elfedték” a szemetet! Szerencsére vidéki nagyközségben nőttem fel, nem voltak problémák az éttermekkel sem és mintha gyakrabban mentünk volna, jobb volt az étel minősége is, mint manapság. Egy piaci talponállóban vett hurkának is volt íze a zúzapörköltről nem is beszélve! Ma már egyeníze van mindennek! A banán és a paradicsom csak formában és színben tér el a bolt polcain! Dinnye? Volt még különbség a tájankénti dinnyék ízében, a hevesi futót meg már senki sem ismeri...

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

Nekem a védőgázas felvágott a kedvencem. Rendesen ki kell evés előtt nyitni 15 perccel, hogy a gáz bűze kimenjen belőle. Nekem már ment el tőle az étvágyam.... 

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Sose fulld trollba a kretént.

Furcsa egy látásmód.

Az a baj, hogy nem csak furcsa, de még csak nem is igaz.

A múltban ha valami jó volt, akkor az az élelmiszer. Amiben igazad van, az a pesti kenyér és a darált hús. Ezzel slussz.

Minden más hülyeség amit írsz. A májkrém abszolút minőségi volt, nem csak íze, de fennséges illata is volt. A globus mint márka, világhírnek örvendett. A turista szalámi egy fogalom volt, a kolbászok minősége változó volt, de ez sok mindentől függött. Nem részletezem, hogy mitől. A nugát az meg ma is nugát, aki veszi az egye is meg.

A maihoz képest abszolút delikát volt a hétköznapi teavaj, a tejtermékek, sajtok nem csak olcsók, de jók is voltak. A felvágottak minőségét a ma kaphatók egyike sem éri el, sajnos még a magasabb árkategóriába tartozók sem. 

Az éttermek kínálatának ízvilága ma is éppen úgy szóródik, mint akkoriban. A kiszolgálás szintén. Nem egy negyed-osztályú kocsmába kell menni ebédelni és nem lesz gond a kiszolgálással sem. 

A húsdarálót meg már elég régen feltalálták.

Ezt tapasztalatból meg tudom erősíteni. De régen még az egyszerű 3.60-as pesti kenyér is jobb volt, mint ma a többség. A mai morzsálódik, megpenészedik 2 nap alatt, nincs állaga. Ha anyám leküldött a sarki henteshez, ott mindig volt egy nagy akváriumban ponty, ezenkívül a pulton sertésmáj, vese, velő, pacal (nem mintha ma vágynék ezekre), többféle sertés- és marhahús, csirke, na jó bélszín és borjúhús az ritkábban volt. Ma már hentes is alig van. Piacon megtalálhatók ezek, de kicsit félek az ottani vásárlástól. Étterembe ritkán jártunk, mert relatíve drága volt, és normális család otthon főzött, jobbat mint az éttermi kaja. Ne felejtsük el a negatív jelenségeket sem: a pincérre fél órát kellett várni, szeretett vastagon fogni a ceruzája, tisztelet  a kivételnek.

Ami jó volt, az a biztonság. Aki tudja, mit értek ez alatt, az tudja. Aki nem, annak nehéz elmagyarázni. Nem a közbiztonságra gondolok.

De a lényeg: fiatalok voltunk. Mások, mint a szüleink, hajviseletben, zenében, öltözködésben, életszemléletben, és ez hatalmas szabadság-érzést adott. Igaz, hogy be voltunk zárva, nem lehetett (egyénileg, teszem hozzá) nyugatra utazni, nem voltak nyugati cuccaink, de bezárva is lehet szabad az ember, mert máshol van a lényeg.

Na jó, nem nosztalgiázok, mert ma is rengeteg jó dolog van, csak élni kell vele.

Az akkori kenyér többsége messze nem volt jobb, mint ma a többség - persze kérdés, mit értünk az akkori alatt. Mivel nekem a gyerekkorom a 60-as, 70-es években volt, akkorhoz tudok viszonyítani. Az átlag kenyérgyári kenyér bizony gyengébb volt, mint amit a Sparban ma megveszek (a legolcsóbb, félbarna kenyérről beszélek, nekem az megfelel), pár napos kenyérrel már lehetett volna súlyos testi sértést is okozni. Ha elmentünk valamelyik pékség saját boltjába, ott jobb volt a kenyér, de az messzebb is volt, mint a közért, és 10-30 perc sorbanállás is kellett hozzá többnyire.

Túl sok felvágottat nem ettünk, de pl. a vadász felvágottban még a katonai szolgálatom idején is a zsírcsomók domináltak a hús helyett.

Úgy látom, nem vagy szakértője a honvédségi élelmezésnek. ;)

A katonák számára rengeteg olyan termék készült, ami a polgári életben nem létezett, vagy létezett olyan néven, de a katonainak az össztétele és minősége sokkal rosszabb volt.

Ha már a fókusz a szalámikon, azoknak is volt receptúrája, a benne levő zsírnak előírt mérete. A boltokban jó és állandó minőségű felvágottakat lehetett kapni. Még emléxem a karácsonyi/újévi ebédre: disznótoros. Na, olyan összetételű hurkát és kolbászt se láttak még a polgárok! ;) Ugyanakkor a tiszti étkezdében kacsasült volt...

Manapság is van jó. Csak éppen sikerült olyan szinten optimalizálni az iparnak, hogy ma már ételnek tűnhet a szemét is. 
Régebben meg volt egy szint, ami alá nem tudtak menni, mert nem állt össze.

Na meg lehet a legtöbb boltban csak az "olcsó" szemetet kapod meg, mert hiába van tele a polc, de ugyanazzal a szeméttel van tele az egész. A minőségibb élelmiszer itthon már aranyárban van, mert a szemétre van kereslet. Így rétegigény lett a normális élelem, az meg drága. Más országban valahogyan meg tudják azt oldani, hogy hasonló árakon sokkal jobb minőségű élelmiszert kaphatsz, mert ott egyszerűen nem mennek egy szint alá, mint itthon.

A minőségibb élelmiszer itthon már aranyárban van, mert a szemétre van kereslet. (...) Más országban valahogyan meg tudják azt oldani, hogy hasonló árakon sokkal jobb minőségű élelmiszert kaphatsz, mert ott egyszerűen nem mennek egy szint alá, mint itthon.

Mennyi ideig éltél "más országban", mennyire követted az ottani híreket, hogy ezt ilyen jól meg tudod ítélni?

As many as 20 million adults in the UK can’t afford healthy foods, which poses major problems for the Government’s high-profile obesity campaign, according to a new report. (link)

Almost 4 million children in the UK live in households that would struggle to afford to buy enough fruit, vegetables, fish and other healthy foods to meet the official nutrition guidelines, a groundbreaking food poverty study reveals. (link)

The fact is that our society is set up to make unhealthy, over-processed food cheap and easy to get and serve, whereas healthy food is more difficult, and often more expensive, to find and prepare. (link)

Two-thirds of children living in relative poverty in the UK are from families where one, or both, parents work.

(...) Millions of people, tonight, will not have a meal to fill their stomachs. For one nurse who contacted me, breakfast tomorrow will be a slice of bread before they dress for work, plaster on a smile, close their front door and project to the world another reality – one where they hide the truth of their cold damp house with its empty kitchen cupboards.

For these people, eating healthy food is secondary to eating at all. For families with children, the risk of buying new products, which might be wasted and left on the plate, isn’t practical.  When you have a £2 coin in your pocket, and no money in the bank, you think ‘quantity’ of food, not quality. You search for things you know are filling, and will be eaten. (link)

Csak hogy értsük. A UK népessége ~68 millió. Az emberek harmada(!) nem engedheti meg magának az egészséges ételeket.

Odaig van igaza, hogy legalabb a polcon megtalalod. Es legalabb hagyomanya van a fizetokepes kereslet fogalmanak, es statisztikailag kimutathato merteke is draga (es egeszseges) elelmiszerek eseten is.

Magyarorszagon egy rakas elelmiszert pusztan azert nehez megtalalni, mert draga, es ezert kicsi ra a fizetokepes kereslet. Nem tudom kerestel-e mar pl. homart magyar boltokban, vagy akar csak egy UMF certified Manuka mezet. De veganok is tudnanak meselni, mennyire nem trivialis csicseriborsot meg kulonbozo babtipusokat megtalalni.

Ez mondjuk több összetevős. A UK nagyon heterogén, irgalmatlan mennyiségű náció él itt különböző konyhával, ízlésekkel, nyilván ki kell szolgálni az igényeket. Ázsiai szekció, indiai, néha lengyel polcok. Elvileg van/volt a külváros környékén valami magyar bolt is, de sose jutottam el odáig, hogy megkeressem. Itt nyilván nagyobb a választék, mint a homogénebb magyar piacon.

Az ottani viszonyokat nem ismerem, de ha idehaza vetítjük le: nem engedheti meg magának a minőségi élelmiszert, de az iphone-t, a TV-t, a külföldi nyaralást, a cigit, az autót, a piát azt igen.

Nem a kisnyugdíjasokról beszélek, de sokan úgy tudnak rinyálni, hogy "nincs pénz kajára", pedig közben minden szarra elmegy sokkal több.

Nyolc hónapig minden második héten hamburgban voltam. Egy hét szegeden, egy hét hamburgban. Így még durvább volt a kontraszt. Hétről hétre azt láttam, hogy itthon nőnek az árak a boltokban, miközben a választék szerény, a minőség meg khm. Négy hónap után úgy éreztem itthon kevesebbet ér a pénzem a boltban. Mikor véget ért a kinti projektem számomra, akkor kezdtem el itthon a hozzám kicsit távolabb eső aldi és lidl üzletláncokba járni. Azokban is csak halvány árnyéka a választék és a minőség, mint egy sima német rewe, edeka pláne egy német aldihoz képest. Viszont kinn a penny market, amiben jártam az ott itt kelet-európai feeling volt, az lehet itthon igényesebb :D
Tejtermékekért, sajtért, tésztáért, rizsért és konzervekért azóta is aldiba járok itthon. A coop / cba / tesco és társai vonalon eléggé egyhangú és számomra hiányos a választék. A magyar konzervek mióta a globust eladták, teljesen moslék szintre estek vissza. 

Ebből persze nem lehet általánosítani, mert más városban, más országban mások lehetnek a viszonyok. Annyiféle sajtot, túrókészítményeket, rendes felvágott féléket, gyümölcsleveket és konzerveket azóta sem ettem, mint kinn. Arról nem is beszélve, hogy itthon az eléggé silány felvágottak is elérik az árát a németeknél próbáltaknak. Persze van az az "olcsó" szint, amit a németeknél nem találni meg azokban az üzletekben, ami itthon megvan. De talán ott arra a szintre nem kényszerülnek az emberek. Sőt, volt hogy direkt kerestem olyan termékeket, amit itt és kinn is kapni. A maggi termékek már összetevőiket tekintve is sokkal silányabbak itt - persze a többségüket itt nem is kapni, vagy más ízűnek mondják, hogy ne lehessen összehasonlítani direktben.

A másik meg, hogy kinn például édességekből az eredeti márka termékei jobb áron voltak, mint itthon a gagyi utánzatok. Knoppers, kitkat, snickers, 8-10-es kiszerelésben 1-2 euro körül volt szokszor, de talán a 10-12-es kiszerelések se voltak 2.5 euro felett. Itthon nem találsz ilyet, darabra árulják vagy 3-as csomagot kapni hasonló áron. Néha aldiban van 900 forintért nagyobb kiszerelés. Sajtokbl 200-500g kiszerelésben voltak 1-3 euro között nagy választékban. Nem trappista :D Nem vagyok nagy gyümölcsevő, de almát, banánt is lehetett kapni hasonló áron, mint itthon. Nem bomló állapotban, mint a cba-ban :D

Árak szempontjából még azt sem lehet mondani, hogy kifejezetten olcsót kerestem volna, mert sokszor a főpályaudvari vagy épp a reptéri edekába mentem, mert vasárnapi érkezéskor azok voltak nyitva. 20-25 euro körül pakoltam meg egy bevásárlótáskát. Itthon sem úsztam meg hasonló dolgok vásárlását olcsóbban. Most pedig, már kb másfélszeres árak vannak itthon a két évvel ezelőttihez képest. Lehet most hamburgban olcsóbb lenne a napi kajám.

Nagy főzéseket nem csaptam, bár volt konyha is az apartmanomban. Napközben a környékbeli 30-40 féle különböző étkezdékben kajáltunk. Egy sima ebéd, ami nem puccos frakkos pincéres hely, ott 7-15 euro közt kijött.  A 7 euro szint is már igazi kínai kajálda, leves és sült kacsa és desszert. Ugyanennyi az igazi olasz puttánázó pizzériában a pizzák és a tálban sütött és főtt tészták. A 15 az már puccosabb hely volt, pl egyik helyen a kért tésztákból előtted készítette az ételt a szakács. Viszont érdemes megjegyeznem, hogy előtte pár évvel jártam berlinben is egy hetet és ott alapból egy menza 15 euro körül volt, szóval nagyon nem mindegy melyik város. 
Magasan verték a legtöbb itthoni kifőzdét. Ja és a belvárosi iroda melletti pékségben 1-1.5 euroért olyan szendvicsek voltak, hogy megszólalt. Utána itthon is próbáltam reggel pékségben venni szendvicset, 500 forintért egy szottyadt zsemlébe tett olcsó felvágottra futotta. Bár ez lehet szegedi betegség, mert pesten sokkal többféle hely van. Például a mostani projektem kapcsán amikor fenn voltam, akkor ott volt jó kajálda (zöld ház ételbár) az ottani iroda mellett. Szegeden is nyílt már pár új hely, ami már karcolja alulról azt a szintet, szóval nem teljesen reménytelen - kivéve ha csődbe mennek a mostani körülmények miatt.

Ja egyébként felsorolás szinten, ha hamburg + a neve kombót googele mapsban megadod keresésre, akkor képeket is ad hozzájuk:
Eat - kínai, Thai-food - táj, NOM - vietnámi, vapiano - ez a puccosabb olaszos látványkonyha, News restaurant - klasszikus német, Kardelen - török, egyszer a Karlsons skandinávot is próbáltuk.....

Egyik hely ahová jártunk, mert sokféle van egymás mellett, az ez volt
https://www.youtube.com/watch?v=O4eDDyPTJsM
Van nálunk az országban olyan, ami akár megközelíti ezt a helyet? Pesten a westend is csak messziről közelíti. 

Egyébként nővérem már vagy 25 éve kinn él, ő frankfurt mellett telepedett le. Régen, amikor látogatóba jöttek magyarországra, akkor itthon bevásároltak mindenféléből és vitték magukkal. Az utóbbi 15 évben meg drágállják és panaszkodnak az itteni üzletekben tett látogatások után, csak a minimális útravalót veszik meg nálunk. Amúgy a szállások árai is marhára el vannak szállva magyarországon, ha legális, nem teljesen lepukkadt helyeket nézünk. A lényeg, hogy simán el tudnám képzelni az életet hamburgban. Olyan mint egy nagy szeged, csak jobb :D
Magyarósi Csaba csinált egy videót a városról tavaly: https://www.youtube.com/watch?v=yROFqfdMc3A

Az egészéséges táplálkozás kapcsán pedig a haburgi kajáldák, szendvicsek után nem éreztem magam folyton éhesnek. Az itthoni kaják után általában marad valami hiányérzet. Ha valaki hajlandó ott főzni, akkor még olcsóbban tud jókat enni. De a sima proli kajálási lehetőségek is bőven jók és talán egészségesebbek is voltak. Ráadásul rengeteg féle ország kajái közt lehet hamburgban választani. Az általad idézett egészségtelen táplálkozásban nagy szerepe lehet annak, hogy uk-ban úgy hírlik ritka rossz az iskolai étkeztetés is sok helyen, valamint ott is hamarabb esznek meg egy sajtburgert, mint hogy vegyenek pár alapanyagot és főzzenek.

Ehhez csak idei friss élményem tenném hozzá:
2020. február, Dánia, Koppenhága. Világ egyik legdrágább város címmel büszkélkedhet, ami részben igaz is. Viszont egészséges élelmiszerek területén jóval előrébb járnak. Kisebb cukortartalom és/vagy kisebb zsírtartalom - élelmiszertől függően.

Kollégámmal bementünk az egyik plázában (Fisketorvet) lévő Lidl-be. Nem Fotex, nem Netto. Én magamnak csak 1 literes kakaós tejet vettem (Matilde classic). A normál bankkártyámmal (semmi Transferwize és társai) kemény 228 Ft-t fizettem érte (5 korona volt). És finom volt, hasmenésem se volt tőle (ami az itthon kaphatóakról nem mondható el). És nem, nem volt akciós. Ismétlem: 1 liter. Mennyi is itthon a piros pöttyös ára 1 literre számolva? 600-700-800 Ft?
A dán sajtokról már nem is beszélek. Összehasonlíthatatlanul jobb az itteni sajtnak nevezett horrorhoz képest.
Kollégám ásványvizet vett. Tény, hogy az 1,5 literes verzióból nem volt 10 féle, mint itthon. És 1 palack került 5 vagy 8 koronába (már nem emlékszem pontosan).

Szóval véleményem szerint át vagyunk itthon baszva. Nem kicsit, hanem nagyon.

Aztán megy a maszatolás az élelmiszeripari multik részéről, hogy á, dehogy, meg az eltérő ízlés miatt mások az egyes országokban eladott termékek receptjei. Ha meg szorongatnák őket, legfeljebb átneveznék a terméket, s nem mondhatod, hogy ugyanolyannak kell lennie, mint kint, mert ez más, hiszen már a neve is más lett.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Sajnos van ennek egy olyan vonzata is, hogy amíg az emberek nagy része a lehető legolcsóbbat veszi meg és nem ismeri fel azt sem, hogy esetleg a kicsit drágábból több és jobb, táplálóbb ételt tudna készíteni, addig az olcsó sz@r lesz a polcokon drágán. Mint a nyugdíjas néni, aki inkább leveszi a szárnyat a polcról 399-ért, mint a sokkal több húst tartalmazó alsó combot 430-ért, amiből kétszer is tudna főzni táplálóbb ételt. Amúgy arra tippelek, hogy van egy ár, ami alattit nem érdemes árulnia a boltnak, így annál olcsóbban nem fog adni semmit. Szóval ha a szemetet elviszik annyiért, akkor az lesz annyiért. 

A jobb minőségű ételek, meg részben azért is drágák, mert alig fogy belőlük. Meg úgy általában a sok legolcsóbb termékből kevesebb pénzbeli forgalom van egy magyar boltban, mint egy németben, ahol a drágább cuccok is szépen fogynak. A magyar boltokban eléggé ritkán látom, hogy lejárat előtt már napokkal leértékelnének termékeket, hogy inkább elfogyjon olcsóbban, minthogy teljes veszteség és szemét legyen belőlük. Itthon, szegeden ezt is főleg az aldiban láttam az ünnepek előtt, hogy sok mindent kiszórtak 30-50% kedvezménnyel, mert tudták, hogy nem fog elfogyni a szünnapok miatt.

Hiányzik egy fajta kultúra szerintem a magyar kereskedésből. Mondjuk éppen pesten találkoztam azzal, hogy egy belvárosi kis üzletben a rosszul működő hűtőkből romlott ételeket árultak. Előtte ilyen igénytelenséget 30 éve tapasztaltam a szülőfalumban. Na jó nem teljesen igaz, mert azt is tapasztalatból tudom, hogy nyáron nem szabad kisebb tescoból jégkrémet vagy mirellitet vennem, mert többször felolvadt és újrafagyasztott szemét szokott lenni.

Jelen pillanatban Nógrád megye északi részén az egyik határátkelőtől 5 kilométerre élek. Átjárunk vásárolni a Szlovák kaufland-ba, mert 50-60 €-ból púposra rakom a nagy méretű bevásárlókocsit, ráadásul  az élelmiszerek minősége is magasan jobb, mint az itthon kapható. A felvágottak hústartalma (nem csontról mechanikusan lefejtett) magasabb, a 3.5% zsírtartalmú tej a magyar 2.8-a árán van, a zöldség-gyümölcs friss és olcsóbb. A kenyér négynaposan ehető, nem egy morzsálódó, szikkadt kartonpapír. Félelmetes, hogy az átváltási veszteség mellett is ~ 30%-al olcsóbban vásárolunk, jobb minőségű élelmiszert, kozmetikumot, bármit.

A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt. / Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!! / Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. /  "Az udvariasság olyan, mint a nulla a számtanban. Egymagában mit sem jelent, de sokat változtat azon, amihez hozzátesszük." - Freya Stark 1893 - 1993

( Leno | 2020. 08. 22., szo – 15:35 )

Nehezebb volt az élet az biztos. De hogy rosszabb lett volna? 

( Zsugabubus | 2020. 08. 22., szo – 15:38 )

Azoknak az emberek, akik a 47nm-es önkormányzati lakásukat 100.000 Ft-ért megvehették, valóban jobb volt, mint most azoknak, akik piaci áron kényszerülnek a lakásvásárlásra.

Én és a felmenőim (majd valószínűleg a leszármazottak is...) ugyanabban a lakásban élünk, mióta megépült a ház (ez 100+ év eddig) Budapest egyik jobb környékén. Anno megvették piaci áron, aztán elvették tőlük. Majd levágtak belőle. És beköltöztettek idegeneket is. Végül voltak olyan rendesek, hogy a kicsinyített lakást visszavásárolhatták. Szerintem azok közül, akik nyomott áron megvásárolhatták így a lakásukat, szívesen kihagyták volna ezt a jó lehetőséget, meg ami együtt járt vele a múltban.

Azért osztottak színes TV-t is a pártértekezleten.

Felemás világ volt. A lakosságot a nyomorult parasztviskókból víz, WC, világítás nélkül modern városi panelekbe költöztették millió számra.

Voltak jó káderek, akik ingyér is kaptak ilyet.

Ma a hideg ráz minden jó érzésű embert a panelektől, meg a Kádár kockától, de abban a korban ez minőségi ugrás volt. Némelyik elvtárs panel nyaralót is épített magának, olyan trendi volt.

Gazdagabb lett a társadalom, az 1 millió panel és 800.000 Kádár kocka sok. Nekik minőségi ugrás volt, neked fájdalmas örökség.

Egy kis adalék a Kádár kockákhoz:

A háború után az 50-es években a szétbombázott/lőtt országot újra el kellett látni lakásokkal. A Kádár kockában az volt a nagy was ist das, hogy az állam ingyen adta a terveket, a népnek csak fel kellett építeni a házat, ami jelentős segítség volt (akkoriban se terveztek ingyen). Ezért van az, hogy a kockaházak egy jelentős része vegyes alapanyagból van építve, mert a leleményes emberek csak úgy tudták hazalopni az építőanyagot.

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

> A háború után az 50-es években a szétbombázott/lőtt országot újra el kellett látni lakásokkal.

Tulképp elég keveset hallani látni arról, h a vidékben milyen kárt tett a háború. Budapest más, itt az egész háború egyik legpusztítóbb ostroma tartott hónapokon keresztül. De vidéken? Persze voltak csaták, de talán nem a  városokban. Igazából nem tudom, csak fura, h kevésbé kap nyilvánosságot. 

Lényegében a lakótelepek építésének egyenes következménye volt hagyományos családi egység felbomlása. A család, mint olyan, a kommunista ideológiában burzsoá métely, ami alól fel kell szabadítani az embereket, különösen a gyerekeket. Nyilvánvaló volt, h a 1,5 - 2 szobás lakásokban nem tudnak együtt élni a generációk - csak apa, anya és a gyerekek. Érdekes ahogy nyelvben megmaradt a kifejezés "családi ház", jelölve h abban generációk tudtak együtt élni.  Esetleg össze lehetne vetni, h akkoriban a nyugaton mennyire volt jellemző a panelosítás!  pl NDK-NSZK viszonyában. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Dunaharasztin front húzódott, a templomtornyot a magyar haderő robbantotta fel stratégiai okokból.

 

Szolnok teljes szőnyegbombázást kapott a vasúti pályaudvar miatt. A Balatonból még mostanság is emelnek ki vadászgépeket.

 

A Gyulai Vár egyik fala rekonstrukció, mert a világháborús harcokban robbantották fel.

 

Egy települést sem adott önként fel a magyar haderő. Tavaly orosz dunai világháborús roncsot vettek ki a Dunából.

Most keresgettem: pl Debrecent többször is bombázták. 

http://hbml.archivportal.hu/id-1508-debrecen_elso_bombazasa_1944_junius…

A vasút volt a célpont, de lakott területeket és bőven ért találat. 42-től már folyamatosan voltak légvédelmi riasztások, de mindig vaklármának bizonyultak és így 44 júniusában már nem vették komolyan az emberek.  Meg senki nem gondolta, h  a un. szövetséges erők Debrecent bombázni akarnák. 1000 felett volt a halottak száma. Aztán a front is átment rajtuk persze. Illetve volt még a közelben a Hortobágyi Páncélos Csata - rémlik h ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű csata volt a II VH-ban. Lehet olvasni beszámolókat a veszteségekről meg az épületekben történt károkról is. De nehéz elhelyezni, h ez milyen pusztítást jelenthetett. 

Nyilván több városban is voltak bombázások, pl Miskolcot is említik.  De azért nem rémlenek olyan képek a vidéki nagyvárosokról, mint amilyeneket az ostrom utáni Bp-ről látni. 

A panelosítás meg nem a háború után közvetlenül jelent meg, hanem 60-as végén, 70-es évek elejétől kezdődően. Gondolom akkor lett hozzá technológia. Így a háború utáni újjáépítéshez nincs köze közvetlenül. Inkább a Ratkó-korszak távolabbi következményeként jelentkező demográfiai felívelés és a tervgazdálkodás eredményének gondolnám. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

A panelosítás meg nem a háború után közvetlenül jelent meg, hanem 60-as végén, 70-es évek elejétől kezdődően. Gondolom akkor lett hozzá technológia. Így a háború utáni újjáépítéshez nincs köze közvetlenül. Inkább a Ratkó-korszak távolabbi következményeként jelentkező demográfiai felívelés és a tervgazdálkodás eredményének gondolnám. 

 

Rosszul. A panelosítás előtt a 4 emeletes tégla volt a "menő". A panel és a kádár kocka nagyon is hozzásegítette az országot a háború utáni állapotokból való kilábaláshoz. A társbérletek, ha lassan is, de megszűntek, a vagonlakások, falu széli purtrik is felszámolódtak. Az nem számít, hogy 20 évvel a háború után, mert az egész nem egy 10 perces folyamat volt.

Nyilván csak 62 után kezdhették, mert előbb meg kellett lenni az elméleti megalapozásnak:

https://en.wikipedia.org/wiki/Behavioral_sink

In the 1962 study, Calhoun described the behavior as follows:

"In the experiments, Calhoun and his researchers created a series of "rat utopias" – enclosed spaces in which rats were given unlimited access to food and water, enabling unfettered population growth."

"In the 1962 study, Calhoun described the behavior as follows:

Many [female rats] were unable to carry pregnancy to full term or to survive delivery of their litters if they did. An even greater number, after successfully giving birth, fell short in their maternal functions. Among the males the behavior disturbances ranged from sexual deviation to cannibalism"

Tulképp elég keveset hallani látni arról, h a vidékben milyen kárt tett a háború. Budapest más, itt az egész háború egyik legpusztítóbb ostroma tartott hónapokon keresztül. De vidéken? Persze voltak csaták, de talán nem a  városokban.

Ez nem teljesen igy van. A háborúban a nemzeti vagyon 40%-a megsemmisült. Budapesten az épületek 80%-a semmisült meg, vagy szenvedett súlyos károkat. Vidéken se volt jobb a helyzet, az infrastruktúra romokban, a vasútból kb nem maradt semmi (mivel az összes nagy csomópontot (Miskolc, Szeged, Szolnok ..stb bombázták a Szövetségesek), az eszközállományt vagy megsemmisült, vagy nyugatra került a front elől. Az összes hidat felrobbantották (nem csak Budapesten), a mezőgazdaság nullázva lett (se állat, se eszköz). Szegeden több mint 1000 épület sérült vagy semmisült meg a 44-es bombázások alatt (amúgy pedig 70 egynéhány légiriadó volt csak Szegeden a háború alatt, pontos számra nem emlékszem)

 

De íme egy kis ízelítő hogy vidéken mi volt:

Tiszaföldváron a szovjetek hadtápbázist alakítottak ki, aminek következtében a lakosságot kitelepítették a külterületekre. A kiürítés idején a katonák mind a lakóházakat, mind a középületeket felhasználták saját céljaikra, a községházában például laktanyát rendeztek be. De nem úszta meg a pusztítást a külterületen fekvő martfűi iskola sem, melynek állapotáról 1945. június 1-én tett jelentést Halassy Sándor helyi tanító. Ebből kiderül, hogy a katonák a tantermeket istállónak használták, aminek következtében a padlózat teljesen magába itta a lovak ürülékét. Az udvaron 50-60 centiméter magasságban trágya és rothadó állati tetemek hevertek, amely rettenetes bűzt árasztott. Az ajtókat és ablakokat részben eltüzelték, és nem maradtak tanszerek, szemléltető képek és írószerek sem az iskolában. Magától értetődő, hogy ilyen körülmények között lehetetlen volt elkezdeni a tanítást. A szintén tiszaföldvári mezőgazdasági népiskola épületét a településen megjelenő román katonák tették tönkre, akik minden elképzelhető faanyagot feltüzeltek az iskola területéről

 

Szeged bombázása képeken

Még egy szegedi

Meg még egy

Békéscsaba

Debrecen

 

Viszont a pusztítás nagy részét a Vörös Hadsereg követte el.  Hódmezővásárhely pl 3 nap alatt elesett, a ruszkik viszont olyan vérengzést csináltak a városban hogy még ma is emlékeznek rá. A város határától tankokkal lőtték az amúgy gyéren védett várost. A front  áthaladását követően nem engedték eltemetni a halottakat, az egyik város széli tanyánál ahol egy magyar raj próbált meg tenni a valamit a támadók ellen, 3 elesett honvéd napokig feküdt az árokparton, mert az oroszok nem hagyták eltemetni őket.

 

Szóval azért mert a csapból is Budapest ostroma folyik, még nem csak ott volt háború....

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

Itt is van olyan család, aki a ház megépülése óta itt lakik. 20-as években vidékről beköltöztették őket az akkor új házakba. 90-es évekig bérlők voltak, akkor eladták nekik gombokért. Fenntartani azelőtt se az ő dolguk volt, ezután se vették túlságosan magukra a feladatot.

( muszi v | 2020. 08. 22., szo – 17:09 )

Már a nosztalgia sem a régi...

 

:-)

( uid_395 v | 2020. 08. 22., szo – 17:52 )

Régen minden jobb volt, pl a kenyér..

Szegény nagymutert nem tudtuk arról leszoktatni hogy amit ma a boltban megvesz az nem áll el ~két hétig. :/

Cserébe hoztunk """""friss"""""" kenyeret a boltból.

( BlinTux v | 2020. 08. 22., szo – 20:47 )

Szerkesztve: 2020. 08. 22., szo – 20:59

Jobb volt hát!
Régen lementem a boltba 200 Ft-al, hoztam haza két szatyornyi élelmiszert!
De ma! Mindenhol biztonsági kamerák vannak! :D

( Friczy v | 2020. 08. 23., v – 12:51 )

Némileg árnyalja a konkrét számokat, hogy mindenhol, ahol 1988 előtti adatokat hoz fel, ott a fizetéseken nem volt rajta az SZJA, a bruttó és a nettó bér között nagyjából 10-15% különbség voltugyanaz most nagyjából 30%, de volt időszak, amikor még több volt. Szóvla ha bruttó béreket hasonlítunk össze a különféle időszakokban, torz lesz az eredmény.

( SkyNET | 2020. 08. 23., v – 17:44 )

régen fiatal voltam, és az bizony jobb volt

( Sulc v | 2020. 08. 23., v – 18:21 )

Szerkesztve: 2020. 08. 23., v – 18:22

"Régen minden könnyebb volt, például én is!"

( Tassadar v | 2020. 08. 23., v – 22:24 )

Szerkesztve: 2020. 08. 23., v – 22:30

Az életminőséget nem az határozza meg, hogy mennyi keresetedből vehetsz színes TV-t, hanem a szociális biztonság, az egészségügyi - oktatási rendszer, a természeti és emberi környezet minősége, a kultúrához való hozzáférés, a társadalmi egyenlőtlenség mértéke.

Egy ilyen komplex összehasonlításban a Kádár rendszer nem biztos, hogy vesztes lenne.

Most érzed jobbnak az életed, hogy 1 Gbiten játszol 4k-ban, vagy amikor kézzel cipeltétek a CRT monitorokat a haverokhoz? :) 

( pepelopez | 2020. 08. 24., h – 08:20 )

rigmusok is jobbak voltak, 20 Ft a meleg lángos, éljen soká Kádár János :)