Van-e USB4 szabványt támogató hardvered?

Címkék

A Linux Kernel 5.6-tal megérkezik az USB4 szabvány támogatása. Az USB4 szabvány specifikációi csak tavaly szeptember óta érhetők el, de a Linux kernelfejlesztők máris készen állnak a támogatására. A kernel levelezési listán bővebb információk találhatók itt.

Van.
3% (24 szavazat)
Nincs.
83% (739 szavazat)
Nem tudom.
14% (126 szavazat)
Összes szavazat: 889

Hozzászólások

Nekem csak USB8 szabványt támogató hardverem van. Csak nem tudom, hogy miért kell ezekbe még az "U". Bőven elég lenne az "SB"...

> Tehát, ha az egészségügyben a bérek nem csökkentek, az a fent említettekhez képest relatív béremelés.

"Az USB4 szabvány specifikációi csak tavaly szeptember óta érhetők el,  de a Linux kernelfejlesztők máris készen állnak a támogatására"

Aki számlázót fejleszt és a NAV-hoz csatlakozik annak normális ez a tempó. :)

Hmm 40 Gbit/s...., okes igy tenyleg nem fog hianyozni a dokkolo...

Örülnék, ha a laptop USB3-at tudna.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2020. 02. 06., cs – 08:01

Szerintem mindenkinek van olyan hardvere, amely kompatibilis az USB4 szabványban leírt
  - low speed
  - full speed
  - high speed
  - super speed
sebességkategóriáival.

Vagy nem erre gondoltál?

Hardware-esként nem vagyok túl boldog ettől. Már az ős réginek nevezhető USB 2.0 high speed 480 Mb/s adatátviteli sebessége is kellemetlen, ha PCB-t kell tervezni. Biztosítani kell a 90 Ω hullámimpedanciát az érpáron, a D+ és D- vezetékek hossza között emlékeim szerint nem lehet 1.27 mm-nél nagyobb különbség, a közbenső rétegekben nem mehet semmi az USB érpár alatt, és így tovább. És ez egy vacak USB 2.0, nem a 3.x-ről, vagy 4.x-ről beszélek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem. Ez csak azt jelenti, hogy egyre nagyobb kihívás egy hardware-fejlesztő villamosmérnöknek ezen technológiák megjelenése. Felhasználóként nem a te problémád. Jobban szeretek olyan hardware-t tervezni, ahol nem kell nagyon odafigyelni a topológiára. Jó, persze a nagyobb áramok, induktív és kapacitív áthallások, gerjedékenység, zaj, hidegítések miatt így is kell, de erre jön aztán az, hogy menjen át az EMC vizsgálaton, amit tervezek, meg ott az USB, ami topológiától függően vagy működik, vagy nem, és ekkor még csak USB 2.0 high speed-ről beszélek a maga bruttó 480 Mb/s adatátviteli sebességével.

Nem elég, hogy alig tudod elvezetni a vezetékeket, mert sokan vannak, mert egy MCU lábai sűrűn helyezkednek el, mert muszáj azokhoz közel tenni a hidegítő kerámia kondenzátorokat, de akkor nincs hely elvinni más vezetékeket, jön az USB érpár, ahol kritikus, hogy azonos hosszúságú legyen a D+ és D-, nagyon közel legyenek a track-ek, viszont idegen vezető felület ne módosítsa az elektromágneses teret, ne okozzon reflexiót, így ne legyen alatta más vezetékezés, alkatrész se nagyon legyen a környékén. Persze EMC miatt legyen limitálva a slew-rate, de ha ezt egy kapcsolóüzemű tápegységben teszed, nőni fog a disszipáció, ezáltal romlik a hatásfok. Aztán a teli táp, GND, másik táp, harmadik táp ne nagyon szakadjon szét, de hogy a fenébe, ha tele van alkatrésszel mindkét oldal.

És ekkor felsejlik az emberben a gondolat, hogy miért nem mentem péknek. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Akkor még egy ilyen kérdés: mielőtt megalkotnak egy új specifikációt nem is törődnek azzal, hogy megvalósítható-e a gyakorlatban? Vagy hogy csak nagyon gányul lehet megcsinálni?

Sztem kötelezővé kéne tenni egy működő prototípust, mielőtt előjönnek egy új specifikációval. Aztán ilyenekből vannak a dízelbotrányok

Nézd, a világ kegyetlen. Mennyi idő alatt cserélsz az autódon kereket? Én a biciklimen is rászánok egy fél délelőttöt, ha a hátsóról van szó. Aztán nézd meg, a Forma 1-ben mennyi idő egy kerékcsere. Talán már két másodperc alatt van. Egyre több kritériumnak kell egyidőben megfelelni, ez egyre nehezebb, de a fejlődés töretlen, s eljutunk a fizikai határokig. Ez van a félvezetők csíkszélességénél, a chip-re integrálható tranzisztorok számánál, ezt láthatod a sebességek növelésénél, az architekturális gyorsításoknál - L3 közös  CPU magokra, L2 már CPU magonként, L1 magonként, de már utasítás és adat külön cache, aztán utasítás queue, pipeline-ok, aztán ott van a HDD-k esetében az írássűrűség, amely a fizikailag lehetséges határát érte el.

A baj, hogy egyre nehezebb ezzel lépést tartani, s ha piacképes terméket fejlesztesz, akkor bele vagy kényszerítve előbb-utóbb ezen technológiák megismerésébe, alkalmazásába. Elmúlt már az elektronikának az a romantikus korszaka, amikor valamit kitalálsz, ami jól érthető, átlátható, viszonylag egyszerű, de mégis van benne fantázia, s megcsinálod. Ha úgy érzed, pattanásig feszítetted már a húrt, akkor is húznod kell még rajta.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerkesztve: 2020. 02. 07., p – 13:13

Magyarul a most még nagyon drága Thunderbolt kábel lesz az új USB4 kábél? Ami nem lesz oda-vissza kompatiblis az USB 3.2-vel (amit most mindenki USB-C-nek hív), de ugyanazzal a csatlakozóval fog rendelkezni, hogy ne lehessen megkülönböztetni?

ìgy is van egy csomó kavarodás, hogy melyik TypeC kábél mit tölt és mit nem... 

 

Kb mint a HDMI kábeleknél...