Évi 12 milliárd dollárra tehető társadalmi kárt okozott Németországban az atomerőművek leállítása a 2011-es fukusimai atombaleset után. A társadalmi kár elsősorban abból fakad, hogy az atomstoppal összefüggő légszennyezés statisztikailag évi 1100 ember idő előtti halálát okozhatta – legalábbis egy nemrég publikált amerikai kutatás szerint.
[...]
Az egyik, nem különösebben meglepő eredménye a modellezésnek, hogy a német energiaárakat megnövelte az atomerőművek lekapcsolása. A másik, meglepőbb konklúzió, hogy az atomreaktorok lekapcsolása közvetetten nagyjából két százalékkal növelte a levegő kénmonoxid és a szállópor koncetrációját ahhoz képest, mintha nem kapcsolták volna le őket.
További részletek itt.
- 525 megtekintés
Hozzászólások
nagyjából két százalékkal növelte a levegő kénmonoxid és a szállópor koncetrációját
Erre a hülyeségre kellene egy számpélda is.
Sajnos kicsit ütődött vagyok, ezért nem tudom mennyi lenne a 100% kénmonoxid és a szállópor koncetráció. Azt sem tudom, hogy mennyi volt előtte. Azt meg az AI sem tudja, hogy ehhez képest az autók forgalma mennyit változott.
Ha a bolha összes lábát kitépik, akkor megsüketül.
A szennyezés arra vezethető vissza, hogy a kiesett atomenergiát nagyrészt fosszilis energiahordozókkal pótolták. Ez annak ellenére is igaz, hogy összességében nem nőtt jelentősen a német fosszilis erőművek termelése...
...Ennek oka, hogy ha az atomot nem kapcsolják le, a gazdasági racionalitás alapján az annál drágább és szennyezőbb szénerőműveket a megújuló források növekvő áramtermelése mellett még nagyobb arányban lehetett volna kivezetni.
Lefordítom: A fogyasztás nőtt, ezért a szennyezés is nőtt.
Ha öreganyámnak ..... akkor öregapám lett volna.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Erre a hülyeségre kellene egy számpélda is."
Eddig x volt a kénmonoxid koncentrációja, a leállítás után lett 1,02*x.
"Lefordítom: A fogyasztás nőtt, ezért a szennyezés is nőtt."
Nem egészen. Attól a fogyasztás nem csökken, hogy leállították/leállítják az atomerőműveket, ezért a kieső termelést pótolni kell. A pótlást meg csak szennyezőbb technológiával lehet megvalósítani, ezért nőtt a szennyezés.
Akkor nem nőtt volna a szennyezés, ha a németek az atom helyett vízerőműveket építettek volna.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ésszerű amit írsz.
És a cikket is olvastad?
Vagy legalább azt amit idéztem?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"És a cikket is olvastad?
Vagy legalább azt amit idéztem?"
Mindkettőt. A németek megcsinálták az energiewende-t, amellyel tulajdonképpen az atomot lecserélték szén+szél erőművekre. Elméletileg a szél (és nap) erőművekkel ideális esetben 60% körül lehet csökkenteni a mellé pakolt fosszilisek kibocsátását (mind szennyező mind ÜHG tekintetében). A legjobb arány 65% körül van/lesz, amit az angolok építenek bent az északi tengeren.
Ez végső soron azzal járt, hogy rengeteg pénzből és magas lakossági villamosárral és a szomszédos országok energia rendszerét "rángatva" (az észak-déli gerinc kapacitás bővítésére már nem jutott pénz) sikerült szinten tartaniuk a kibocsátásukat, bár azért indították a programot, hogy "zöldítik" az elektromos energia termelését. A németek maradtak a ~300-350 g/kWh értéken, szemben a francia ~80-95g/kWh, de ők főleg atom+vízzel zöldítés nélkül érik el és persze olcsóbban.
Papíron persze ez úgy néz ki, hogy a megújulók mellé van egy kis lignit, de a valóságban fordítva működik mert a fosszilis kibocsátást lehet csökkenteni azzal, ha épp fúj a szél vagy süt a nap. Szél termelésben kb 40x eltérések is vannak, amikor tudnak termelni vagy amikor majdnem szélcsend van az egész országban. A nap ebből kiszámíthatóbb, mert a legnapsütésesebb kora nyári (amíg nincs meleg, mert akkor meg azért csökken a napelemek termelése) maximum 0-ra lemegy estére. A fenti okok miatt önmagában nem használható a szél+nap, csak mellé pakolt "backup" kapacitással. Ez ideális esetben víz, legrosszabb esetben lignit (mint a németeknél), a közép út meg a gáz.
A többszörözött kapacitás persze jóval drágább: fizetni kell a szélért és fizetni kell a fosszilisért is, ami arra vár, hogy ne fújjon a szél illetve azért is fizetni kell, ha fúj a szél, de nincs szükség az áramra.
Lassan viszont javulni fog náluk a helyzet, mert az északi áramlattal már szén helyett orosz gázzal tudnak áramot termelni. A megújuló kapacitás további bővítése viszont szerintem tolja feljebb az árakat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sok a hablaty, lássuk a számokat!
|
|
|
Az atomenergia csökkenésének másfélszerese volt a megújulók növekedése.
Ez a növekedés háromnegyedét fedezte, míg az egynegyedét a fosszilis. Ezen belül is a baráti földgáz kb 5,5x annyit növekedett, mint a többi fosszilis.
Eközben a fosszilis tüzelőanyagok aránya 2,4%-kal csökkent.
Az össz fogyasztás viszont 10,2%-kal nőtt. Ezen belül csak 2% emelkedést mutatott a káros anyagok növekedése.
AI nélkül is látszik, hogy bármilyen növekedést a fogyasztás növekedése okoz.
Persze ezt lehet az atomerőművek kivezetésére is fogni. Meg arra is, hogy aki megszavazta az vegyen már egy picivel kisebb tévét és tévézzen napi 1 órával kevesebbet. Ez kb. fedezné a "növekedést". :-D
A szennyezés arra vezethető vissza, hogy a kiesett atomenergiát nagyrészt fosszilis energiahordozókkal pótolták.
Ez a táblázat alapján nem igaz, mert a fosszilis aránya 2,4% csökkenést mutat.
A relatíve összetett és emiatt azért nem 100 százalékos pontosságú modell úgy jött össze, hogy a német erőművek áramtermelési adatait és ezzel párhuzamosan az energiaárak és a helyi légszennyezési adatok változását vizsgálták egy gépi tanulási algoritmussal.
Hurrá! Tán az autózási szokások változását és a nem villany fűtés arányát is belerakhatták volna a vizsgálatba, meg még egy két apróságot. Ezekkel az adatokkal azt is elfogadjuk, hogy kizárólag az energiatermelés szennyez. Pedig az autóforgalom is termel szálló port és kén-monoxidot. Aztán a vizsgált az időszakba esik a dízel botrány fele is. ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Sok a hablaty, lássuk a számokat!
...
Ez a táblázat alapján nem igaz, mert a fosszilis aránya 2,4% csökkenést mutat."
Remek. Hablaty ide, hablagy oda, nagy vonalakban én is ezt írtam (" sikerült szinten tartaniuk a kibocsátásukat"). Ezt a 2,4%-os csökkentést viszont száz milliárd eurókból hozták össze, amit lehet szépíteni, de összességében a "zöld" villamos energia termelés célja alapján ez az első 10 év egy méretes bukás.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem tisztában voltak vele, hogy méretes bukás lesz anyagilag az első időben.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Szerintem tisztában voltak vele, hogy méretes bukás lesz anyagilag az első időben."
Ha 30%-al akarjuk csökkenteni a kibocsátást 20 milliárd euróból és a végén 25% lesz viszont 200 milliárdba kerül, akkor az valóban anyagilag bukás, de legalább a célhoz közel kerültük.
Amikor viszont 200 milliárdból sikerül pl. 2,5% csökkenést elérni az nem csak anyagilag bukás ...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Itt a legfrissebb 2019-es adatok - 2018-hoz képest. Nem is olyan rosszak, és a fogyasztás is csökkent.
|
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A fogyasztás 11%-os növekedéshez csak 0,3% hullanövekedés járul. Szerintem elég jó. ;)
Kb. 15 éve (??) olvastam a Nagy Német Naperőmű Programról ;), amely a Szaharába telepített naperőművekről szólt. Nagy beruházások történtek és iparágakat állítottak rá eme nemes célra. Azóta is lelkesen várom a híreket...
Vagy tán összekeverem Hitler valamelyik csodafegyverével? :-D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"A patinás amerikai nemzeti gazdaságkutató hivatal (amely valójában egy magánalapítvány) által december végén közzétett tanulmány azt kísérelte meg modellezni egy gépi tanulási algoritmussal, hogy mennyiben változott volna a német áramár és a károsanyag-kibocsátás, ha nem kapcsolják le 2011 után az atomreaktorok nagy részét, illetve nem döntenek úgy, hogy 2022-ig teljesen felhagynak az atomenergia-termeléssel.
...
A relatíve összetett és emiatt azért nem 100 százalékos pontosságú modell úgy jött össze, hogy a német erőművek áramtermelési adatait és ezzel párhuzamosan az energiaárak és a helyi légszennyezési adatok változását vizsgálták egy gépi tanulási algoritmussal.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy algoritmusnak megmutattak 4,5 millió adatpontot arról, hogy 2015 és 2017 között hogyan változott órára lebontva a német erőművek termelése, ezzel párhuzamosan hogyan változott az energiaexport és -import mértéke, valamint mekkora volt az adott órában az energiakereslet, milyen volt a helyi időjárás, mennyi volt az aktuális áramár és termelési költség, stb.
Az algoritmus ezen adatpontok alapján “megtanulja”, hogy hogyan működik a német energiarendszer, és elvileg képes modellezni, hogy egyes változók változása hogyan hat rá. Az így modellezett termelési adatokat aztán az egyes erőművek hatékonyságával és szennyezési adataival, illetve a helyi légszennyezés változásaival kiegészítve kiszámolták, hogy milyen ökológiai hatással járt az atomerőművek lekapcsolása helyi szinten.
Ebből aztán korábbi felmérések alapján megbecsülték, hogy a megnőtt kibocsátás hogyan hat a lakosság egészségére, ez alapján jött ki, hogy az áramtermeléshez köthető pluszkibocsátás a fent említett évi 1100 fős számmal növelte a halálozást. (Európában évi 400 ezer idő előtti halálért okolják a légszennyezést.)"
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ki az az Évi?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Alexa magyar hangja.
Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A kis butus nemetek, naluk biztos nincs energetikai szakember aki elore latna a folyamatokat....
Bezzeg a magyar kormany megveszi Lölö fosszilis eromuvet miutan deficitbe hajlik az uzemeltetes. A rossz uzlet is uzlet! Szeleneria gyakorlatilag betiltva, stb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni