DIGI-nél mikor lesz 2 gbit-es internet?

Web, mail, IRC, IM, hálózatok

Mikor lesz a DIGI-nél is 2 gigabites internet? A Telekomnál van, igaz úgy háromszor annyiért mint a DIGI 1 gigabites. Nagy parasztvakítás az egész, mert router nemigen van a Telekom 2 gigabites internethez. Még az 1 gigabithez is nagyon meg kell válogatni a megfelelő routert.

Szóval különösebb fejlesztések nélkül is simán megléphetné a DIGI, úgysem tudnák kihasználni az ügyfelek. :)

  • 8451 megtekintés

( gigalomania v | 2018. 03. 15., cs – 12:40 )

Békéscsabán most minden lakossági csomagot emelnek 1000/200-ra.

Kérdezte ismerős, hogy mivel lesz neki jobb, mint az eddigi 100/100. Mondtam technikailag semmivel.
Talán 600-Ft-al olcsóbb lett, annyival.

- Um, elnézést, meg tudná mondani, hogy melyik a legjobb számítógép arra, hogy a diplomamunkámat megírjam rajta?
- ?????!!!! Iiiigeeeen... Hallott már a C64-ről? - kérdem.
- Igen...
- Na azt kerülje, mint a leprát! Nem sok ember tudja, de a számítógépek nem arra készültek, hogy ennyi memóriát kezeljenek; tudja, néha akár 64000 dolog is egyszerre benne van. Ez egyenesen katasztrofális tud lenni egyes esetekben!
- Ó!
- Próbáljon ki mást, ami sokkal biztonságosabbnak bizonyult eddig. Egy ZX-81 duplakazettás egységgel; az a jó, már ha tud szerezni. Az 1K-s modell. Írja fel. Nehogy véletlenül diszket vegyen hozzá - maga is tudja milyen megbízhatatlanok, de a hagyományos audió kazetta örökké tart.
- Hé! Köszönöm!
- Nincs gond. Mi is volt a maga login-neve?

( mgabor v | 2018. 03. 15., cs – 13:05 )

Miért nem hívod fel őket és kérdezed meg? Szerinted hol lesz relevánsabb információ a hupon vagy a diginél?

( answ | 2018. 03. 15., cs – 13:25 )

Nem az a baj, hogy nincsen router, mert sajat ONT-je tudja es atlag felhasznalonak ez eleg. A baj az, hogy atlag embernek fogalma sincs rola, hogy 1 gepen soha nem lesz gigabitnel nagyobb sebesseg, mert csak gigabites interfesz van es nem tamogatja az eszkozuk a link aggregaciot. Szoval ez inkabb csaladoknak jo, ahol gyerek ha berugja a torrentet, akkor apuka masik gepen nem anyazik, mert QoS nelkul is marad savja.

Cegeknel pedig ugy sem er semmit, mert ott ugy is sajat routert hasznalnak, amivel csak gigabit erheto el T miatt.

Ja es gigabites router miert ne lenne? Mar RB750gr3 is tudta, hat meg az uj Hap Ac2. Mindketto filleres kategoria es nem gyerekjatekok.

Ezért parasztvakítás a Telekom 2 gigabitje. De biztos vagyok benne, lesznek sokan akik befizetnek miközben 1 gigát sem fognak tudni kihasználni.
Családi igényekre szerintem az 1 gigabit is bőven elég.

Nem azt írtam, hogy nincs soho gigabiter router, hanem azt hogy nagyon meg kell válogatni. Elég sok TP-Link, Asus stb hivatalosan gigabites router nem bírja a valóságban a gigabites sebességet.

Ez igy van, de mint irtam legtobben nem vesznek semmilyen routert, mert ONT-juk egyben router es AP is, ezert a router kerdes nem annyira problema ma mar (csak cegeknek). Ceg pedig TP-Link es Asus routert csak akkor vesz, ha:
- sem ok, sem az informatikus/halozati szakember nem ert semmihez (tisztelet a kivetelnek, akik OpenWRT-t raknak fel)
- nincs penzuk semmire

Szerintem korlatoznak, mert nincs akkora gerinchalozatuk. Volt korabban egy vitam, hogy nem szabadna az internet sebesseget a port sebessege alapjan hirdetni. Hiszen akkor en is csinalhatnek egy szolgaltatot, aki gigabites netet hirdet, hisz ilyen switcheim vannak, de mondjuk 56 Kbit/s az en uplinkem. Mai torvenyek alapjan ezt megtehetnem sajnos. Mertek a T sebesseget Index vagy HWSW, mar nem tudom, de torrentre vagy kulfoldre toredek sebesseg jott ki, igy biztosan korlatoznak szolgaltatas es irany szerint is. Szoval BIX fele erdemes merni es szerintem oda teljesiti (mert ugye ott nem forgalom alapjan fizetnek, hanem port sebessegre, igy nem kerul nekik semmibe). Nem jol van ez igy, de sajnos nem lehet oket megfogni.

Ezt már kitalálták 2004-ben. :) Egy tiger.hu nevű internetszolgáltató akkor kimagaslóan soknak számító 100 megabites internetet ígért. És ahogy írod valóban 100 megabites portjuk volt, na de utána bix-re... :)

Az viszont gáz, hogy egy Telekom méretű cég is hasonló trükkökkel él, még ha nem is ennyire kirívóan. Mostanában Mucsaröcsögére is megígéri a Telekom a 2 gigabitet, de arról hogy a faluba milyen gerinchálózat vezet mélyen hallgatnak.

szerintem kár ebbe belemenni.
1) ezen a szinten úgyis overbooking van. ilyen szinten még a garantált is csak elvi garantált.
2) ha megnézed, pl a Telekomnak is "csak" párszáz gigabit az uplinkje.
A Bix-en van 2x30G csatlakozása (amiből a második backup, az első pedig félig van max terhelve). Plusz ki tudja mennyi direkt peering.

Szerintem az Ő szintjükön, hogy a faluba egy adott kábelen 1G/10G/40G/100G megy le, attól függ, h mennyire van telítve.
Ha Bix 15G-ig van kitolva csúcsba, szerinted Mucsaröcsöge mennyire?

Az NMHH-nak jelenteni kell mostmár nem csak azt, h mennyit vállalsz belső hálózaton, hanem belföldre és külföldre is. Ha kíváncsi vagy, akkor nem azt nézed, hogy mennyi a havi díj, hanem kicsivel többet böngészve megnézheted ki mit ígér, és azt is, h ebből mennyit vállal - mert ezt is be KELL vallani.

Amíg 1G nemzetközi kapacitás nagyker ára peering pontot ~300EUR, addig nem várod el, hogy Te otthon megkapod 30EUR-ért ugye? :-)

A szolgáltatók nem csak a BIX-en keresztül cserélnek egymással forgalmat. Főleg a nagyobbak, szeretnek egymás között is peer-elni. + a Telekom telephelyén keresztül is lehet hivatalos BIX elérést kérni, ami 2x100G -n van (legalább) összekötve a VH-val.

Amúgy miért ne lehetne Mucsaröcsögén 10G? Pályázatból elég sok pénzt kapott mostanában a T és elég sok eszközt is cseréltek vagy cserélni fognak.
( https://www.telekom.hu/rolunk/vallalatrol/halozatfejlesztes/szechenyi-2… )

Ha nem kapna rá pályázati pénzt a Telekom, akkor ugyanúgy kifizetném a havi 6000 Ft-ot, csak 100 Mbps helyett 5 lenne az elérhető. Nem hiszem, hogy túl sok motivációja van a T-nek olyan régiókban fejleszteni, ahol nincs konkurens (kisvárosban lakok, 10E lakos). Ez legalább egy olyan EU-s pályázatból megvalósult projekt, amit én is közvetlenül ki tudok "élvezni".

Nálam amúgy mindig elérhető a max letöltési (100 Mbps) és feltöltési (50 Mbps) sebesség, eddig ezzel soha nem volt gond.

Nálunk elérhető a 2x1000 Mbps, játszadoztam is a gondolattal, hogy beköttetem 2 hétre kipróbálni (talán itt is van valamennyi elállási lehetőség)

Megj.: ha úgy gondolod, hogy nálad nem lehet kihajtani a 2 gigát, akkor egyszerűen ne fizess rá elő. Biztosan van olyan régió, ahol (megfelelő eszközökkel) ki lehet maxolni. Legalább a lehetőség megvan az előfizetésre.

Például ezért kellett volna inkább egy UPC-Digi-Tarr konzorciumnak odaadni a fejlesztési pénzt a rossz hírű monopolszolgáltató helyett. Le lehetett volna osztani az ország területeit, a kisvárosok és falvak közelében ott van legalább egy a három szolgáltató közül. Így te most választhatnál Telekom és Digi, Tarr vagy UPC között. Az utóbbi a pályázat miatt kínálná a gigabites internetet. A Telekom meg fejlesztett volna a saját pénzén és még verseny is lenne.
A monopolkapitalizmus már önmagában rossz dolog. De ha még az adófizetők pénzével tömjük is a monopol szolgáltatót az egyenesen botrányos.

inkább az a botrányos, hogy a Telekom az én adómból kapott támogatással versenyzik velem (na jó, én a Telekommal).

A másik meg - megint ha csak kicsit követnéd a dolgokat - adott területeken lehetett pályázni, és hol ez nyert, hol az.
Elvileg ki KELL építeni a megfelelő (most ne menjünk bele, hogy ez alatt ki mit ért a SZIP-en belül) az egész országban.
Ezt valahol a Telekom nyert meg, valahol meg más.

Na igen, egykori Invitel néven futó koncessziós területeknek ők nyertek. Mintha máig tiszteletben kellene tartani ezeket a rossz emlékű koncessziós monopóliumokat.
Meg nyert a kormánynak oly kedves MVM is. A verseny jegyében. :) Mindenki ismeri az MVM NET-et, híres magyar lakossági internetszolgáltató. Meg még ilyen nevek mint, Key Telecom Kft, Gelka-Hírtech Kft, akik soha az életben nem lesznek Telekom konkurencia. A falvak többségében átkozzák ezeket a helyi kicsi lehúzós szolgáltatókat csak nekik nincs más.
https://hirlevel.egov.hu/2016/08/21/nehany-even-belul-a-legeldugottabb-…

Visszavehetnél az arcodból kishaver, mert baromságokat írsz. Vagy nagyon nagyon lojális vagy.

Az MVM NET azért szolgáltat internetet meg adathálózatot. Lásd állami, önkormányzati intézmények. A BankNet is régi szolgálató, mégsem ismerik a home userek őket... Ez számít? nem hiszem...

Szerinted pl a Tarr miből nőtte ki magát?

Falvak... igen. Ezek azok a területek, ahová _üzleti_ alapon nem feltétlen éri meg elvinni az infrastruktúrát. Ezért vannak támogatások. Vannak olyan területek, ahová pl a nagyok "nem hajolnak le" mert olyan kicsik (és nincsenek rá kötelezve) ezért kisebb cégek oldják meg a lefedettséget. Üzleti alapon nekik "erre futja".
Hát, tényleg nem feltétlen olyan műszaki tartalmat kapnak mint egy megyeszékhely nagy népsűrűségű területe. Ezért tényleg ők a hibásak?

Ha összehasonlítod pl egyéb infrastruktúrális szolgáltatásokkal:
- áram - tudtommal _kötelező_ szolgáltatni az előírt területen.
- víz - szinténén kötelezve van a szolgáltató, hogy elérhetővé tegye a hálózatot
- csatorna - itt nem ismerem a pontos összefüggést, de talán az van, hogy ahol van szennyvízhálózat a településen, ott belterületen kötelező biztosítani a rákötés lehetőségét (és rá is kell kötni)

"kishaver", "baromságok", "lojális" ezeket ugyan mire dobálod?

"Meg nyert a kormánynak oly kedves MVM is. A verseny jegyében. :) Mindenki ismeri az MVM NET-et, híres magyar lakossági internetszolgáltató."

>"Az MVM NET azért szolgáltat internetet meg adathálózatot. Lásd állami, önkormányzati intézmények. A BankNet is régi szolgálató, mégsem ismerik a home userek őket... Ez számít? nem hiszem..."

lakossági vs. állami, önkormányzati intézmények, meg BankNet.
Hát PISA teszten szövegértésből nem szerepelnél valami jól! :)

Eléggé szemet szúró, hogy egyetlen valódi Telekom konkurens sincs a nyertesek között. Saját területén persze az Invitel maradhat a döbrögi.

"Szerinted pl a Tarr miből nőtte ki magát?"

Ha te komolyan azt képzeled, hogy a Gelka-micsoda valaha nagy szolgáltató lesz, a Telekom kihívója, akkor nagy baj van a fejedben.

A Telekomot okkal gyűlöli minden gondolkodó ember ebben az országban. Ahogy a jó nő mondja amikor feneke után érdeklődnek: "kemény munka van benne".
Rettenetes vállalati kultúra. A ügyfelek lefikázása, maximális visszaélés a monopolhelyzettel. Szóval kishaver aki a Telekomot felszopkodja, az csak örüljön ha nem kap súlyosabb jelzőket! :)

Az MVM-nél tényleg nem tűnt fel, h lakossági szolgáltaként hivatkozol rá, de lehet, hogy csak azért, mert neki a lakossát (tudommal) qrvára nem piac. Max ott, hogy begyűjti a közháló forgalmat az iskolából ahol a lakosság tanul...

A Tarr a Telekom kihívója? Országosan nem. Helyileg tudnak versenyezni.
Ha már Tarr: 150mbps - 10315HUF Szekszárdon.
A Telekom sokkal olcsóbban sokkal többet ad.

A Gelka-micsoda és egyéb helyi erők tudnak kihívója lenni a nagyoknak. Nem lesznek feltétlen olcsóbbak, és nem lesznek feltétlen gyorsabbak. De ettől még lehet jó alternatíva. Pl Neked, akinek zizeg a feje a hasonló nagyoktól (és inkább fizetsz valakinek 30-50%-al többet, csak ne a "multitól" kelljen megvenni ugyanazat).

Ami a trükk, hogy ezen szolgálatóknak össze kéne fogni, legalábbis bizonyos szinten egyesülni infrastrukúrálisan.

Én jó helyen lakok és kevesebb mint fele annyit fizetek mint amit a Telekom kér szerencsétlenebb helyzetű ügyfeleitől.
Semmi bajon a multikkal. A Telekommal annál több. Ha nem érted miért akkor valószínűleg nem éltél ebben az országban korábban.

Kompetenciában is gyengén teljesít a "Webshop fejlesztő" díjas Telekom. :) Bár azt el kell ismerni, hogy az 50 forintos éves BKK bérlettel árban valóban jók voltak. :D

Khm. a webshop-ot egy leánykájának a ki-tudja-milyen-honnan-hogyan beszállítója tákolta össze, az ssl-es balf@szság meg a megrendelő oldali üzemeltető sara volt.

Persze ha a saját webshop/tréportál dolgaira célzol, nos, az meg... Fogalmazzunk úgy, hogy "organikus fejlődés eredménye", hogy olyan, amilyen. Igen, az meg pláne tele volt/van fassággal (ahogy egy ex kolléga szokta volt jellemezni a dolgokat...)

nincs semmi különösebb közöm a Telekomhoz. Csak hülyeséget beszélsz.
van amit a saját pénzén fejleszt és van amit támogatásból. amire támogatást kap (legyen az 1% és 100% között bármi) meghatározzák mire kapja és csak arra használhatja fel. hidd el, hogy arra fogja felhasználni.

Emlékeim szerint az utóbbi években lehetett pályázni (település önkormányzatával karöltve) hálózatépítésre,ahol a gerincet támogatták, de a településen belüli infrastruktúrát már nem.
Most perpill a SZIP keretében nem tudom mit és mennyire támogatnak - de publikus, el tudod olvasni...

Persze, te nyilván egy önkéntes felszopó van, amolyan karitatív alapon.
A pályázati közpénzlopási gyakorlatot nem kell bemutatnod. Ismerem jól.
Arról írtam, hogy egy normális világban ez lenne az alap.
Pontosan meg van határozva, hogy hálózatát fejleszti a Telekom, lol! Mekkora korlátozás ez! Kistelepüléseken az eddigi nevetségesen lassú de drága netcsomagjaik helyett most már gyors de továbbra is drága netcsomagokat kínáljanak, megerősítve monopol helyzetüket.
De legalább az erőből MT-IX felé terelést korlátozták volna a támogatásért cserébe. Nincs akadálya annak, hogy a fejlesztéshez közvetlenül nem kapcsolódó feltételek a pályázat részét képezzék.

hm. szerintem az "önkéntes felszopó" és hasonló kommentekkel magadat minősíted, nem engem, így a továbbiakban ignorálnám...

Mi a drága? 50mbps-t ígérnek ~4000Ft-ért, 100mbps-t pedig 4500Ft-ért csomagban (csupaszon pedig 6000Ft-ért). Bruttó, magánelőfizetőnek. Ez drága? nem hinném.
Olcsóbbat szeretnél? Válaszd azt - ha van.

Én úgy tudom, hogy a Telekom (de Invitech, Digi és UPC is) országosan azonos árakat alkalmaz. Tehát nem az van, hogy Mucsaröcsögén drága lesz, mert ott messze vagy mindentől. Vagy van, vagy nincs.

MT-IX - én nem hinném, hogy az ilyen jellegű kérdéseket hatósági szabályozás meg támogatási feltétel formájában kéne szabályozni... Max azt tudnám elképzelni, hogy kötelezik őket a kétirányú peeringre BIX-en keresztül (megfelelő kapacitással) de ezt sem a pályázattal való összefüggés keretében, hanem NMHH (vagy ISZT) kitalál erre valami szabályt.

ps: még egy kérdés: ha van egy faluban 1 szolgáltató aki drága (tegyük fel, még egy régi kábelTV hálózattal ráadásul) akkor mi a jó irány? szídjuk ezt a szolgáltatót, hogy csak ez a drága és sz.r van, vagy teszünk esetleg érte valamit, hogy legyen alternatíva, és a verseny miatt esetleg Ő is fejlesszen?

A gyakorlatban nálam amíg 100-as Digi volt 104-105 gbps volt. Nem a fastethernet hálókártyád a szűk keresztmetszet? FTTB területen laksz, igaz? Hamarosan FTTH-ra cserélik a hálózatot és azzal gigabitre az internetet.
Külföldre pedig itt vannak a mérési eredményeim
Telekom pedig http(s) adatforgalmon kívül mindent korlátoz

En, nincs mas alapon lettem Digi elofizeto. A korabbi lakcimemen volt UPC, onnan sokkal stabilab kapcsolat volt Angliaba es Amerikaba. Hiaba upgradeltem azota uzleti Digi elofizetesre, hiaba lett igy 90/50 Mbps a garantalt sebesseg. Korabban az UPC 20 megabites uploadja stabilan kijott ha Anglia eszak-nyugati reszebe kellett feltoltenem valamit, Digi eseteben pedig jo ha 5-10 megabit megvan, pedig akar 100 is lehetne. En szivesen lennek ujra UPC elofizeto. Par honapja jelent meg a Telekom es igy a Flip is mint opcio, majd lehet futok veluk egy kort (azert lehet, mert a Flip nem ad csak internetet, a telekom pedig business csomag melle ad csak Fix IP-t, amihez viszont nem ir ki huseg mentes arakat, a fix ip-t pedig megkedveltem, igy ehhez a kesobbiekben is ragaszkodni fogok).

---
Apple iMac 27"
áéíóöőúüű

No igen, a külföldi sebesség egy érdekes része a digi szolgáltatásának. És a poén, hogy nem is központi probléma, mert akár házon belül is előfordulhat olyan, hogy neked szar, lassú, a szomszédodnak meg ugyanolyan sebességgel jön Hong Kong is, mint a kfki szervere. (és még mindig FTTB)
Ez viszont inkább a hanyag/ügyfelet leszaró ügyfélszolgálat, alias support sarának tűnik, amit megtalálsz bármelyik szolgáltatónál. :(

először is honnan tudod, hogy megéri? :-)

másodszor nézd meg azt, hogy az előfizetők nagy része panelházban van, ahol a szolgáltatás a műszakilag minimálisan megfelelő technológiával valósul(t) meg.
(tudom, hogy az elmúlt 1-2 évben FTTH-val már kertesházakat is bekötnek, és újabban a panelokban is cserélik a rezet optikára)

Az, hogy letesznek egy (nem managelt) switchet a házban 1db (jobb esetben 10G) optikai uplinkkel, és bekötik az előfizetőt rézzel - nem feltétlen összehasonlítható egy Docsis3 vagy VDSL szolgáltatáshoz.

Igen, ki tudnak adni rajta nagyobb sávszélességet. Upload irányban is.

Más technológia, üzemeltetés és kiépítés szempontjából nagyságrendekkel alacsonyabb ár.

Bocs, de a szolgáltató nyomora miért érdekeljen engem, mint ügyfelet? (feltételezem, te T-s dolgozó lehetsz és véded a mundér becsületét)

Amíg ezekkel az állítólag szar eszközökkel képesek a legolcsóbbak lenni és mégis elfogadható minőségű szolgáltatást nyújtani, addig a részletek nem izgatnak.

persze, Téged - mint előfizetőt - nem kell, hogy érdekeljen az sem, ha vödörrel hordják a biteket, ha a latency megfelelő.

csak annyit akartam jelezni, hogy nem a többiek a drágák, hanem a Digi az olcsó.
Ő ennyiből ilyet gazdálkodik ki, és ez (még éppen) működik. Te meg igénybe tudod venni, és általában jól is működik.
Hurrá.

ps: semmi közöm sem a Telekomhoz, sem a Digihez, sem az Invitelhez vagy UPChez. Csak van némi rálátásom szolgáltatói oldalra is.Ami persze a usert nem érdekli.

Amúgy te tényleg ennyire nem érted? A klasszikus paneles DIGI netszolgáltatáshoz az "előfizetői hurokba" 20 emberre kell venned egy switchet meg pár méter utp kábelt, és ezt az egészet kényelmesen tudod a folyosón szerelni.
Egy kertes házas környezetben ahány ház, annyi oszlopmászás, tetőn járkálás, házon belül fúrás, meg olyan kábel, ami legalább egy darabig ellenáll az elemi erőknek.
Mikor nálam szereltek T-s optikát, a bekötést végző szaki kb. 4 órán keresztül futkosott oszlop-tető-garázs között, kihúzott kb. 30m kábelt, meg hagyott nálam egy HGW-t. Ennek az egész mutatványnak legyen a költsége mondjuk 25 000 Ft. Ez bruttó 2500Ft havidíjjal mennyi idő alatt térül meg? Mi van, ha az ügyfél az egy éves hűségidő lejárta után lemondja a szolgáltatást? Megérte? Te szolgáltatnál ekkora kockázattal ennyiért? Vagy az Internet szolgáltatásnak nonprofit alapon kellene működnie? Vagy hogy gondoltad?

Az egész mutatvány költsége 25 000Ft?
Nézzük csak. Az az ember, aki oszlopot mászik (képesítéssel) és céges autót kap, szerintem alsó hangon kap ~160 000Ft fizut.
Ez durván 300 000Ft bérköltség. Optimális esetben a 22 munkanapból ~5 órát tud munkával eltölteni.
Azaz 110 óra.
Az egyszerűség kedvéért egy rezsióra így 3000Ft-ra jön ki (bekerülési áron).
A 4 óra így 12000Ft (nettó)
Egy wifis HGW (szerintem) nettó 8-10 000Ft

Ezzel már el is értünk a bruttó 25000Ft-hoz.
Még nem számoltam hozzá kábelt (200Ft*30m) optikai kötéseket, kiszállási díjat.

Azt hozzá kell tenni, hogy a Digi - olyan kertesházi övezetben ahol elérhető - a panelhez hasonló áron adja a hozzáférést.
Egyértelmű, hogy nem a neten, hanem a TVn keresnek ezek a szolgáltatók...

Alvállalkozó volt.
A padlásról indulva korrektül végighúzta az emeleten keresztül a földszintig a falban lévő csövekben a kábelt, rögzített a tetőn, meg átkínlódta a kábelt az utcán a többi, átlósan húzott vezeték felett. Ha kapkodó idegbeteg módjára dolgozik, akkor sem végzett volna egy óra alatt.

Ki gátolja a többit, hogy ugyanezt megtegye?
Pár éve a DSL-hez kötelező volt a vezetékes telefon, vagy vehetted telefon nélkül, kb. ugyanannyiért, mint telefonnal.
Aztán jött a upc, majd jött a digi a saját kábelezésével és ma már panelbe is viszik a FTTH-t, ha jól tudom. Még mindig 2500Ft/hó alatti áron.

nem egészen. A "meztelen" DSL-nek volt egy felára, uis az érpárat vagy a telefon vagy a DSL miatt üzemeltetni kellett.
(portot foglal, helyet a trunk kábelen, etc)

A Digi Rt? Nekem nem úgy rémlik. Azaz nincsenek részvényesek, akik nem bánják, hogy nyereséges a cég.
(nem tudom, hogy a Digi az-e vagy nem)

Azért mert a Digi ilyen áron megy, ne várd már el, hogy mindenki ilyen áron tolja az arcodba a netet...

Access szolgáltatónál mindig a felhordó hálózat fenntartása/bővítése a fájdalmas, nem hiába van sírás részükről, meg pénz kérés netflix-től amazon-tól, akik kb csak belógatnak +1 100Ge linket a tetszőleges IX/peering ponton és megvan a bővítés.

Transit/peering költségek eltörpülnek ezek mellett. T külön speciális eset, hiszen ott van mögötte egy DTAG (AS3320), aki egy tier1.

Az 1G/300 EUR soknak tűnhet, de egyrészt ezt általában átlépheted és nem lineáris az árazás.

Ezt én is nézegettem már. Nem töltöttem vele túl sok időt, de nekem úgy tűnt, hogy a HTTP/HTTPS forgalom az, ami át tudja lépni a 100Mb/s sebességet. Minden más esetében kb. mindegy, hogy honnan és hány TCP kapcsolaton keresztül forgalmazok, a letöltési sebesség nem nagyon lépi túl a 60-70Mbit/s-et.

Kb. 1,5 éve volt.
Amit konkrétan néztem, az a teljesen random porton kommunikáló torrent volt, ami egy másodpercre sem ment 7MB/s fölé, átlag 6-7 között volt. Mindegy, hogy 2 vagy 50 peertől.
Most, hogy ezt írtad, elindítottam egyet, hasonló a jelenség, csak most 11MB/s-nél koppan.
A másik, amit néztem, az egy másik FTTH-s Telekom előfizető és köztem felépített UDP OpenVPN tunnel volt, ami szintén 100Mbit alatt maradt. De ez sem feltétlen a szolgáltató hibája.
Különösebben nem érdekelt, mert nekem elég volt ekkora sebesség, ezért is írtam, hogy nem mértem ki, csak úgy látszott, hogy van egy ilyen felső korlát.

Jah végülis routert is csak switch-nek vesz az ember, nemde? /s

4 szinten érdemes megnézni mire képesek ezek a soho/félsoho szarok:
1) buta Layer2 switchként képes Gb-et KAPCSOLNI?
2) Layer3 rúterként képes Gb-et RÚTOLNI?
3) Layer4-ben képes Gb-et NATOLNI?
4) Layer7-ben mi újság ha tűzfal is kéne a Gb internet-hez?

A gyarló vásárló -mit ad Isten- valahogy mindig a 3)/4)-et várja el mikor a pénztárnál kicsengeti a lovettát. A köcsög gyártó(k) meg az 1) alapján marketingelik a szarjaikat.
--

Ami meg is felel az életszerűségnek. Google Youtube Facebook az országon belüli ponton csatlakozik. Az ügyfelek többsége magyar tartalmat fogyaszt vagy magyar végponttal rendelkező tartalmat.
De a házon belüli internetezés már egyáltalán nem életszerű. Annak a routernek a gyártója amely gigabitesnek mondja a csak switchre a gigabitet tudó termékét megtéveszti a vásárlóit.

+1
A legerősebb SOHO cuccok sem képesek simán CPU-ból gigabitet NAT-olni. Dual core 1.7 GHz (IPQ8065 SoC) CPU-val nem sikerült ~720 Mbit/s fölé felmennem. Biztosan lehet konfig trükkökkel kis +teljesítmény kinyerni, de sok router ennél jóval gyengébb teljesítményű, ezeknél hardveres NAT mindenképp szükséges. Szerencsére vásárlás előtt ki lehet deríteni, mi az amihez van *WRT/LEDE hardveres NAT támogatás.

https://spyff.github.io/

van olyan core2-es pc alapu tuzfalunk amin a 2x10g CX kiterhelheto (legalabbis ugy 8gbitet tudtam vele merni, routeolva, natolva, layer4 szurve a 2 iface kozott).
sokminden fugg a halokartyatol/drivertol is, intel cucok eleg sok mindent tudnak offloadolni, lattam pl olyat is hogy csak a packet headereket kuldi be a cpu-nak feldolgozasra/modositasra a csomag adatreszet nem.

es miota tudnak olyat hogy sok packetet osszefog es 1db msi-n kuldi azert a pps sem akkora problema mar, mint amikor packetenkent volt egy hagyomanyos irq.

Én is ilyet használok routernek. Kicsit kellett tuningolni, mert a "gyári" pfSense telepítéssel kb. 10 szűrő szabállyal kicsit 500Mbit/s alatt tudott két interfész között NAT-olni. Ezt sikerült kapcsolatonként 500-600Mbit/s fölé tornázni, két TCP kapcsolattal megvan az 1Gbit/s.
OpenWrt-vel is kipróbáltam, ott tuning nélkül, egy szálon is megvolt a Gibabit.

Ha gondolod majd küldök eredményt neked. Már rb750gr3 is kihajtotta ha jól emlékszem (szerk: bár most elbizonytalanodtam kicsit..), de most várok hap ac2-re, ami tesztek alapján kb 3x gyorsabb nála. Az rb2011-nél pedig 4x gyorsabb (az pedig kb 300-350 Mbit/s körül vág FastTrack nélkül!). De most kapok a jövő héten egy rb750gr3-at is, szóval azzal is lemérhetem Digi PPPoE-t gigabiten.

Általában a "Test Results" -> "Routing 25 simple queues"-ból lehet jól viszonyítani a sebességeket. Egyébként nem értem, hogy a Mikrotik miért nem mér egyszerű NAT-ot és PPPoE-t.

Nem tudom hogy megy-e vagy mióta, mert nálam nem aktív.

Changelog-ban ennyi van említve pppoe gyorsításról:
What's new in 6.35 (2016-Apr-14 12:55):
*) pppoe-client - implemented fastpath support

Szerk:
Mégis aktív, ahogy most belenéztem:
IPv4 Fasttrack Packets 977 958 948
IPv4 Fasttrack Bytes 1203.6 GiB
(ez 23 nap alatt és ~90%-a VPN-en feltöltés, viszont Digi örülhet, mert saját hálózatának egy másik végpontjába megy)

Digi PPPoE+NAT
Tehát működik Fasttrack PPPoE+NAT esetén is.

RB2011-et használok otthon, 1 gigabites Digivel. A FastTrack a firewall részben működik, szerintem a PPPoE-hez nincs semmi köze. Fasttrack nélkül, NAT-on kívül üres tűzfallal ~342/210-et mértem rajta és a processzorterhelés 100% volt. Fasttrack-kal: ~710/214 és közben a prociterhelés 70-80% között változott.

A UPC MAC address alapú azonosítása sokkal szarabb megoldás. Volt, hogy annyit szarakodott a UPC ügyfélszolgálat, hogy inkább visszavontuk a kérést és átírtuk az új router mac címét a régiére.
Amióta ezek a Technicolor csodák vannak náluk legalább az egyszeri usereknél egy gonddal kevesebb.
Viszont az ingyenes UPC router annyira gagyi, hogy jobb bridge módot kérni és egy saját normális routert használni.

Xiaomi Router 3G Erről az oldalról vettem egy még jobb akció keretében. Akkor csak 35 dollár volt. De a mostani árát is bőven megéri. Egy hasonló képességű TP-LINK Archer C7 ára több mint a duplája. Az Xiaomi routere jobb az Archer C7-nél processzorban, TP-Link Qualcomm Atheros QCA9558 cpu-ja csak egy magos, még a Xiaomi MediaTek MT7621AT cpu-ja két magos. Illetve jobb még flash tárhelyben ami Xiaominál 256MB még az Archer C7-nél csak 16MB. Ram mindkettőben 128MB. Vezetéknélküli hálózatos képességük hasonló, bár a Xiaominak 1 antennával több van. :) Amiben a TP-Link jobb, hogy 4 db gigabites LAN portja van még a Xiaominak csak 2 darab, ezért ha több vezetékes kapcsolatra van szükség kelleni fog mellé egy switch.
Gyári firmware-ben a TP-Link sosem volt jó, viszont legalább default angol. A Xiaomi router gyári firmware legalább olyan jól karban van tartva mint a mobiljaik MIUI android rendszere. Rendszeresen kap gyári frissítéseket a routerük. Hátránya viszont, hogy csak kínaiul tud. Google fordítóval jól kezelhető. De első alkalommal amikor nincs még interneted kelleni fog például egy mobilról megosztott másodlagos net a google fordítóhoz.
Alternatív firmware terén TP-Linknél természetesen OpenWRT ami most újra egyesülve a LEDE-vel megoldotta korábbi NAT sebesség problémát Cut-Through Forwarding -nak köszönhetően. Így csak QoS-ról kell lemondani.
Xiaominál OpenWRT és társai mellett van egy Padavan néven futó alternatív firmware és inkább ez utóbbi ajánlott rá. Telepítéséről itt olvashatsz leírást Van egy magyar leírás is, de eléggé lamer szagú, bár azt követve is sokan sikeresen padvanosították a Xiaomi routerüket. Ha megy az angol azért inkább a reddit-eset használd. Archer C7 OpenWRT pároshoz hasonlóan itt is a QoS-ról kell lemondani a gyors NAT-ért cserébe. 50mbps felett úgyis felesleges a QoS.

Asus R18-NU, gyári firmware, tökéletesen műx, usb3-on lóg rajta diszk, nagyon jó a szamba teljesítménye (a tp-linkhez képes usb2-n is ég és föld volt a különbség) vpn-szerver/vpn kliens kipróbálva, az is pöcc-röff, idő/eszköz alapon működő szülői felügyelet teljesen jó, bónuszként Androidos app is van hozzá, amivel wifi-re felcuppanva (de akár vpn-en keresztül távolról) teljesen jól kezelhető a doboz.
Egy átránya van: nincs 5GHz-es Wifi, de ezt az elődjének, egy TP-Link N600-nak a "lefokozásával" (switch+AP) megoldottam.

He?
Szókratészról nekem csak a bürökrácia jut eszembe. :)

Vannak vele olyan gondok, hogy (látszólag??) kinyitja az admin felületet a wan felé telepítés után. Ezt láttam is, sajnos nem teszteltem, nem tudom, hogy csak a beállítások közt jelent meg rosszul vagy valóban nyitotta a portot.
Az említett oldal, amit persze még véletlenül sem találok, privacy problémákról írt, mintha az app közelítene egy spyware-hez.

Egyébként meg én arra számítottam, hogy ami weben elérhető, az az az appból is... nem nyert.

Aha. Akkor tessen utánaolvasni... Most nézem alkalmazásból és parancssorból is a routert, és nem úgy néz ki, mintha ország-világ felé nyitva volna bármi is, kivéve a tesztelsére bekapcsolt openvpn-t.
Alkalmazás verziója 1.0.0.3.26, router firmware verziója 3.0.0.4.382_18991. Az app valóban nem tud mindent állítani, amit a webes felület, de ami tényleg fontos lehet,a zt tudja. Ha meg valami fontosat nem, azt be lehet küldeni feature request gyanánt, aztán vagy lefejlesztik, vagy sem.

Megnéztem: képet most nem tudok linkelni, de elsőre úgy indul, hogy a Remote connection be van kapcsolva. Még mindig.
Ha egyszer rábökök, kikapcsolja, ha újra, akkor figyelmeztet, hogy most bekapcsolná...

Webről még nem ellenőriztem.

Megnéztem: csodálatosan BEkapcsolta, mikor én azt hittem, hogy KIkapcsolja a wan-os admint.
Az már csak apróság, hogy kérés nélkül (gondolom a wanos admin engedélyezés miatt) bekapcsolta a ddns klienst is.

Szóval kösz, de én ebben a kis asus csodában továbbra sem bízom.

Egyszerűen telepítem az applikációt, megkerestetem a routert, a belépésnél kiválasztom az advanced options alatt, hogy https-t használjon.
Belépés után a router adatlapján, a Remote connection mellett a csúszka bekapcsolt állapotban van.
Ha kikapcsolom, akkor bekapcsolódik a jelek szerint. :(
RT-AC68U egyébként.

Nekem is RT-AC68U tipusu routerem van, es vannak furcsasagai. Ha jol emlekszem IPv4 eseten a firewall alapbol be van kapcsolva, mig IPv6 eseten nincs. Siman elkepzelhetonek tartom, hogy annak ellenere, hogy mukodik LAN-on is, kepesek megcsinalni azt, hogy bekapcsoljak a remote access-t, hogy mukodjon LAN-on kivulrol is az app. Nem mondom, hogy ez a problema, de talan egy 5 perces tesztet megerhet a dolog. Ha nem masert, legalabb kizarni mint lehetseges problema forras.

Sic Transit Gloria Mundi

én az asus-merlin firmware-t használom, de emlékeim szerint még az eredeti firmware-nél felraktam az app-ot és ezt direkt csekkoltam, mert nem szerettem volna, ha kívülről elérhető az admin-felület, és nekem mindig kikapcsolt állapotban volt (mondjuk nekem nincs konfigolva az asus dns-szolgáltatása, így ezen a módon kívülről az app nem is tud konnektálni - pl. mobilnetről sem.)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

RT-N18U, webes admin felületen kikapcsolva a "Enable Web Access from WAN". App elindít, webes admin felület kidob, app beszinkronizál, mutatja a forgalmat, diszket, stb.
Webes felületen visszajelentkezek, a "Enable Web Access from WAN" még mindig "off" állapotban.

Mindezek alatt parancssorban csekkolva az iptables-save kimenetében nincs változás. IPv6-on dettó.

Hát megnéztem: lekapcsoltam a wan-t a biztonság kedvéért, majd ssh router nvram show >nv1.txt
Utána felraktam a mobilomra ezt az alkalmazást.
ssh router nvram show >nv2.txt
A kettőt összehasonlítva azt látom, hogy a ddns_enable_x=0 ddns_enable_x=1-re változott, a misc_http_x=0 pedig misc_http_x=1-re és a webes admin felületen látszik, hogy be van kapcsolva a ddns és az admin felület a wan felől engedélyezett. (szóval korábban nem a kikapcs kapcsolta be a wanos hozzáférést, csak egyszerűen nem kapcsolta le vagy annak ellenére, hogy a figyelmeztetésnél nem hagytam továbbmenni, mégis bekapcsolta)

Előfordulhat, hogy a router vagy a mobil fertőzött, de hogy ez pont azon látszana, hogy az Asus Router nevű app automatikusan bekapcsolja a wan felől az admin felület elérését... hát legalábbis furcsa.

Annyi van még, hogy korábban egy ideig futott rajta Merlin is és úgy látom, a webes felületről kiadott Factory reset Restore vagy Initialize sem töröl feltétlenül mindent, bár ez inkább csak sejtés, mint tény)

Update: a két fenti nvram változónak úgy tűnik, nincs jelentősége(???), mert most le van tiltva a ddns és a wan felőli admin felület is, mégis mindkettő értéke 1.

csekkoltam, nálam mindkettő 0, előtte is, utána is (webes felületen a wan/ddns-aloldalon a ddns le van tiltva.)
(mondjuk nálam multi-nat van, ezért nem is tudja konfigurálni magát a ddns-script, az állapotjelzés ez: "A vezeték nélküli router személyes WAN IP-címet használ. Ez a router multi-NAT környezetben lehet és a DDNS szolgáltatás nem működik ebben a környezetben.")

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( Jason v | 2018. 03. 15., cs – 13:46 )

1 hónapja van 1Gbites T netem, ami dobozt adtak hozzá, az NEM bírja a gigabitet kiköhögni LAN irányba, kábelen. Úgyhogy nemtom mire fel adnak 2 gbitet.
(Ahol eddig laktam, több helyen is, DIGI 1000-em volt és mindenhol jött ami a csövön kifért.)

Szabvány szerint Cat5e 100 méterig bírja a gigabitet. De valóban nem árt beszerezni egy Cat6-ost. Ha panaszt tesz akkor pár méteres Cat6-on már hírhedten kötözködő Telekomosok sem tudnak fogást találni.
A 2 gigabit meg úgyis már a PC ethernet csatlakozójánál megbukik.
Ha valakinek véletlenül lenne otthon 10 gigabites gépe megérne egy NMHH vizsgálatot, hogy a felét sem tudja a Telekom 2 gigabitesként árusított internet szolgáltatása.

( uid_6201 v | 2018. 03. 15., cs – 16:03 )

Én csak 2x1 Gbps-ről tudok T esetén. Legalábbis több 1 Gbps maximális tempójú interfészen adja ki neked. Garantált az egészre 300/50 Mbps.
Ezt például Zalaegerszegen 13800 Ft/hóért adja.

A Digi 1x1 Gbps-t ad előfizetésenként hűség nélkül 2935 Ft-ért, garantált 300/50 Mbps. Ha kéred, szerintem behúz neked mégegyet, ami ekkor 2x1 Gbps. Ráadásul a 2 előfizetés miatt a garantált sávszélesség 2x 300/50 Mbps. És ez még mindig kevesebb mint felébe kerül a T áraihoz képest.

Mindeközben a marketing netovábbja, hogy az üveg lefelé irányú összkapacitása Gpon esetén 2,5 Gbps, amin a "fél utca" osztozik. Szóval "akár 2x1 Gbps" is lehet (hajnal 2 órakor).
Lásd: http://www.gpon.com/_/rsrc/1441304003937/home/QOPyDTRGjNqmgIfWLokiRbIUO…

( ncc1701 | 2018. 03. 15., cs – 18:06 )

És ha még routered is van, akkor majd a gépedbe teszel 2db gbites kártyát, h hátha esetleg majd ki fogod használni? Home usernek ez már full parasztvakítás. Én úgy vettem észre, h bővítettek itthon 100/100-ról 1000/250-re, h szóltak.

+1. Nekem is 1000/200 van, de szimmetrikus 100/100 bőven elég lenne. BTW: nemzetközi irányban egyébként jobb volt a T: ott a 120/10-esem volt és New York-kal is hozta a 100-at lefelé. A Digi a giga ellenére megáll valahol 50 körül. Annyira nem zavar, mert ritkán kell, csak ez nem fekete-fehér. Mondjuk a T felfelé szánalmas volt...
--
https://naszta.hu

Ez sajnos nem ilyen egyértelmű. FTTH esetében nem tudom, mi a helyzet, FTTB változatnál saját tapasztalat is, meg sokan máaok is panaszolják: a fizikailag távol lévő szerverek sokkal lassabban érhetőek el, mint a magyarok. Lásd: https://hup.hu/node/155963
Szóval nem "már" gyorsabb, hanem neked épp gyorsabb.
Speedtest egyébként sem mérvadó szerintem.
Ugyanabból a városból (pl. New York, esetleg másik irányban mondjuk Sydney) kinézve egy combosabb szervert (gigás v. 10gigás sávszéllel) próbálj letölteni valami tetszőleges ISO-t, lehetőleg http-n, a /dev/null-ba! Elég következetesen lassú, ha egy szálon töltesz, de sokszor már a több szálú letöltés is ilyen.
Van, hogy ilyen távoli helyekről 2-300kbps-nél nem jön több.
És lokális gond, mert akár a lépcsőházban lévő másik ügyfélnél is lehet teljesen jó...

https://turnkeyinternet.net/speed-test/
A nagyobb tesztfájlt letöltve: NY 8-9MB/s azaz 64-72mbps és furcsa módon Kalifornia gyorsabb: stabilan 12MB/s felett valamivel azaz 100mbps körül. FTTH különben. Ha FTTB van az első kérdés, hogy külön UTP kábelen jön a net vagy osztozik a telefondrótokkal. Az utóbbi eset rendesen be tud tenni a gigabitnek.

Úgy bírom ezeket a parttalan vitákat a sebességről. Attól, hogy Te meg Te nem tudjátok elképzelni, hogy mihez lehetne kezdeni a Gigabittel, vagy akár 2 Gigabittel, simán ki lehet használni otthoni körülmények között is. Nálunk 4-en használjuk itthon, megy három home FTP, az egyik magáncélra, a munkahelyem és otthon között viszek adatokat, a másik a privát dok. tárolására, a harmadik meg a rokonságnak. Plusz Raspberry-n fut torrent, weboldal, a PC-men meg 0-24-ben torrent (FHD/4K anyagok).

Így belegondolva, amikor otthon vagyunk, szinte mindig fullra van járatva a Gigabit, 2 Gigabitet még biztosan tudnánk hasznosítani, de esélyes, hogy a hármat is.

Tehát felhasználótól függ, hogy kinek mennyi az elég. Ha valaki csak weboldalakat böngészget és e-maileket küld, esetleg becsúszik néha a YouTube, arra valóban elég az 50 Mbit is.

Céges háló uplinkjén, külső site-ra menő inkrementális és hét végi full mentéssel sincs ennyi... Mindegy, ha valakit majd ...tatni kell a sozlgáltató részéről a fair use policy betartása okán, akkor fogják tudni, hogy melyik ügyfélnek kell a garantált+ráhagyásra behúzniuk a kéziféket. Anno sok-sok éve volt szolgáltató, akinél szépen duruzsoltak az Allot dobozok ilyen célra.

A BIX ma már nem releváns ilyen szempontból. Pl. a Digi-nek 40 Gigabitje van a BIX-nél, a BIX globális csúcsa pedig 235 Gigabit. Na most csak az nCore maximuma ezzel szemben 280 Gigabit, tehát látszik, hogy a szolgáltatók jórészt az egymás között kiépített kapcsolatokat használják, az, hogy mi látszik a BIX-en, nem ad semmilyen releváns infót.

Valamennyire irányadó. Tegyfük fel, hogy egy távoli galaxisban lévő szolgáltatónak az adott bolygó juzereihez van 150Gbit/sec sávja/kapacitása a külvilág felé. Azt is tegyük fel, hogy a kedves felhasználók forgalma 60%-ban elcsorog a belső hálon. Így marad 400Mbit/sec a hálózatot elhagyó forgalom egy-egy pörgetőnél. Pontosan 375db bitgenerátor ki is koppantotta a sztorit, arról nem beszélve, hogy a belső hálózat is jelentős terhelést kap.

Többen oda próbálunk kifutni, hogy az "állandóan" koppra hajtott gigabit nehéz ügy, több szempontból is. Természetesen mondhatod, hogy ez téged hol érdekel (részben jogosan), amíg mehet a pörgés, addig nemszámít.

Vannak remek kalkulátorok: http://www.dslreports.com/calculator?sz=4+TB&time=1+d&speed=&c3=Calc

A fenti szerint 4TB/nap kb. 400Mbit/sec átlagos forgalom összesen, messze nem gigabit. Ha fele-fele arányban oszlik a kimenő és a bejövő, akkor máris csak 200-200Mbit/sec-ről beszélünk. A 2x1T-s kapcsolaton egyáltalán nem biztos, hogy feleannyi idő alatt fogod leforgalmazni, hacsak nem valamilyen egylinkes (2,5Gbps szerű talán már létezik) opcióval kapod.

Vettem egy játékkonzolt. Gyakorlatilag 1 aaa cím 40-70gb letöltést jelent, meg időnként a telepített játékok egyenként alig 10gb méretű frissítései... Szóval azért nem mindegy, hogy mennyi az annyi, várakozást tekintve. És ez csak egy dolog.
Én nagyon szeretem, hogy van lehetőség gyors internetre előfizetni. Sokáig elvoltam 30mbps sebességgel, de ma már 100 alá nem adnám. Ha lehetne kicsit többért csigabit, tuti előfizetnék a nagyobb csomagra.

( littlet v | 2018. 03. 16., p – 10:38 )

Amennyiben a DIGI emel majd 2Gb-re, úgy remélem kihozza hozzá a 2Gb-es hálózati eszközöket (hálózati kártya, switch, router) is ...

Van az 1 Gbps és a 10 Gbps ethernet között köztes ethernet interfész?
Ó igen! Még langyos a szabvány: IEEE 802.3bz-2016 : http://blog.siemon.com/standards/ieee-802-3bz-2-55gbase-t-task-force
És már van legyártott PHY is hozzá: https://www.aquantia.com/products/enterprise/aqr408/

A Telekom sem egy porton nyújt 2 Gbps internetet. 2x1 Gbps trükkel van ez a Telekomos 2 gigabit. Szóval a Digi különösebb fejlesztés nélkül meglépheti ugyanezt. Sőt akár 4 gigabitre emelhet, hogy megint a leggyorsabb internetszolgáltatónak reklámozhassa magát. :) A DIGI gpon-okon ugyanis 4 db gigabites port van.

Olvasd át a hozzászólásokat. Archer C7-tel van összehasonlítva egy Xiaomi router. Hasonló ennél is a helyzet. A Xiaomi router még ennél is olcsóbb de az árkülönbség itt már nem olyan nagy. A Xiaomi hardvere itt is erősebb, 2 CPU mag és 256MB flash még a TP-Link Archer C1200 itt is csak 1 CPU magos és itt is csak 16MB flash van. Miért spórolnak ennyire a flash-el a TP-Linknél?! A különbség, hogy ez Cortex-A7 még az Archer C7 és a Xiaomi is MIPS. Itt is a 4 lan port a TP-Link előnye, ebből a Xiaomi routeren csak 2 darab van.
Még annyi, hogy a Xiaomi routeren USB3.0 van ezen pedig USB2.0 ha fájlszerverként használnád usb merevlemezzel. De tudni kell a Xiaomi routerről, hogy USB3.0 módban visszaesik a 2.4GHz-es teljesítmény. 5Ghz Wifit ez nem érinti.

( seferbt v | 2018. 03. 16., p – 13:57 )

Ez az egész nem több, mint számháború, parasztvakítás, faszméregetés a cégek marketing részlegei között. Ajánlom ennek a cikknek a keretes részét. Az egész csak marketing fogás.
Kolléga beleugrott, utána hónapokig pörgött rajta, hogy kihajtsa a gigabitet a drótból. Végül nem sikerült neki ~860Mbps fülé mennie, még úgy se, hogy megvett vmi. tesztgyőztes, 250USD-s SOHO routert, otthonra. Aztán belátta, hogy az egésznek semmi értelme, és elég lett volna az 500-as net is. Oké, hogy 5-600 Ft-tal drágább, mint a kisebb net, ami nem hangzik soknak. Csak éppen azt az 5-600Ft-ot 24-szer ki kell fizetni, az meg két év alatt nagyjából egy 120GB-os SSD ára, a semmire kifizetve.

Én ebben nem értek egyet. Azt elfogadom, hogy sok usernek elég bőven egy 100mbites kapcsolat is. De ha már valaki előfizet egy 500mbitesre értelmetlen 5-600 Ft-ot spórolni a gigabitesen. Azt a 120 GB-os SSD-t a napi kávék árán is meg lehet spórolni és azzal még az egészségünkért is tettünk egy jót. :) Sőt ebből 24 hónap alatt egy 1 TB-os SSD-t is összejön.
A plusz 360Mbps is megér havi 500 Forintot. Normális routerrel a plusz 423Mbps még inkább.
Mivel a gigabit ma az otthonokban elterjedt hálózati csatolók felső határa nem a Digi miatt lesz valamivel alatta a tényleges elérhető sebesség. Ők általában valamivel többet szoktak adni a meghirdetett sebességnél, amikor az otthoni hálózati hardver nem korált.
Hardvert venni tudni kell!
Átszámítva kevesebb mint 10 ezer forintért vettem olyan routert ami ezt tudja. Lehet venni nyilván 64 ezerért is gyengébb képességű routert de ezért nehogy már a Digi legyen a felelős. Rászántam még háromezret egy Intel dual portos gigabit ethernet kártyára, mert nem voltam elégedett az alaplapra integrálttal. A notebook ethernet rendben volt.

A Telekom 2 gigabites internet azért parasztvakítás, mert azt valóban nem lehet rendesen kihasználni otthoni eszközökkel. Még az 1 gigabitest sem lehet 100%-ra. És a Telekom nem havi plusz 500 forintot kér a dupla sávszélességért hanem ennek a tízszeresét összesen havonta 10 ezret.

( dannyboi | 2018. 03. 16., p – 14:25 )

Arra én is kíváncsi vagyok, ugyanis Újpalotán, panelben nem tudnak 500 mbitest (állítólag) nekem hozni. De még 200-at sem. Ráadásul az ígért 15 napon belüli tájékoztatást 45 nap alatt sikerült megoldaniuk, úgy, hogy én mentem utána, de leráztak, mondták nem tudnak 500-as adni. Az opció sem volt, hogy 100 - 500 között valahol...
Ja, az 500-ast nem is én akartam elsőre, 200-ast szerettem volna, de mikor bementem az ügyfél-szolgálatra megigényelni, a csávó rábeszélt az 500-asra. De ez is milyen már, 8-9 éve vagyok előfizető, és nem képesek online szerződést módosítani, vagy telefonon, be kell menni SZEMÉLYESEN az ügyfélszolgra.

Most fél év elteltével ismét neki mentem, leadtam egy 500-as rendelést:

"A csomag biztosításának technikai feltételei vannak, ezért kollégáink megvizsgálják, hogy az Ön által megadott lakcímen elérhető-e a kért csomag, melynek eredményéről és a további teendőkről legkésőbb 15 napon belül e-mail-es tájékoztatást küldenek Önnek." - nos, ezt 2018.02.04-én küldték, azóta semmi.

Szánalmas. Pedig alapból én DIGI-fan vagyok... Voltam?

Nem késedelem, most is Digi-s netem van, csak kíváncsiságból néztem rá, hogy mit hoz erre a címre a webes felület. Közben ideadta a párom a szerződéskiegészítést, amit a napokban hozott egy hölgy - őt hívtam fel közben, hogy pontosan mi ez, onnan az infó. Hogy ONT mikor jön, az jó kérdés, majd keresni fognak a szerelők.

A mobilszolgáltatásuk is érdekelne. Láttam már olyan Digi ügyfélszolgálatot tavaly nyáron ahol ott volt a kész, üres mobilállvány. De azóta sincs Digi mobil.
Nagy dilemma lehet a cégnél, mert kiváló kapcsolatokat ápolnak a Telenor szolgáltatóval, aki nyilván rossz néven venné tőlük a mobil konkurenciát. A 10Mhz frekvenciablokk sem túl sok, bár állítólag próbáltak azóta vásárolni hozzá a 3 mobilszolgáltatótól.

4 éve olvasom ezeket a biztató jelekről szóló cikkeket. A magam részéről a Digis mobil állványt is annak tartottam, az egy megfogható valami. Még sincs semmi.
Arról is pletykáltak, hogy talán a Digi veszi meg a Telenort, de szerintem az túl nagy falat lenne.

Itt Wifis DIGI_abc123 AP-k jelentek csak meg. Ez is valami tesztüzem lenne, Wifi hálózat UPC mintára?

FTTB esetén 100/500/1000 van, de az látszik, hogy az FTTB-ről tolnak át mindenkit FTTH-ra. Hmmm.. Anno még úgy kezdtem az elődjüknél, hogy 2Mbit/2Mbit LanNET modemes kábeltévés internet, most meg az utp-től is búcsúzni fogok... Anyáméknál meg még ott van valahol a 33.6-os analóg modemem is...

( winben | 2018. 03. 17., szo – 19:57 )

Én azt tapasztalom, hogy mióta már boldog boldogtalannak gigás netet adnak azóta nincs meg a 900-950 mbit letöltés csak 500-600... :(

( Tom1st | 2018. 03. 20., k – 14:50 )

Digi1000 net, - EdgeRouter Lite 3 -al, Speedtest.net, Antenna Hungaria felé mérve 5 ping, le 922.51 Mbps fel 191.97. HW nattal.

( ricsip v | 2018. 03. 20., k – 16:32 )

Kicsit offtopic:

tudja vki pontosan milyen típusú (nem a márka érdekel, hanem a specifikáció) optikai kábelen szolgáltat FTTH-t a Digi?
Én be tudok húzni saját kábelt lakáson belül, amit ők az oszlopról a homlokzatig elhozott légkábellel össze tudnak heggeszteni? Mi történik ha 1 folytonos kábellel nem oldható meg a bekötés, és 2 darabban kell behúzni?

Üfsz. használhatatlan volt, ezért kérdem hátha van itt HUP-ot olvasó Digi hálózatos mérnök.
--

A kivitelezés is beletartozik a felelősségi körbe. Ha te úgy húzod/téped az optikát, hogy az később hibásan fog működni, akkor ki lesz a felelőse? A szolgáltató, hiszen a hálózat szolgáltatói szakaszán van a hiba.

Az elején nem arról volt szó, hogy a kiépítést végző (al)vállalkozónak nem akaródzik végighúzni a lakásodon az üvegszálat oda, ahova te kéred, hanem attól, hogy bent te kábelezel, és ők csak kössenek rá a te üvegszáladra. Egyébként ilyenre elvi lehetőség adott: behúzza valameddig a saját üveget, patchpanel, onnan a te üvegeden megy tovább az ont-ig, de mérni, hibát elhárítani csak a patchpanelig fognak.

( szgabor | 2018. 03. 21., sze – 08:47 )

Kár itt koptatni a tasztatúrát hogy 500 vagy 600 jön be.. 360.000Ft/hó-ért van garantált 1G/1G. Azt meg kell rendelni és reggeltől estig nyomathatod a speedtest.net-et.