Málta reggel

Ücsörgök a kávézóban, próbálom bebootolni magam.
Checklist:
- Gyerek a suliban: DONE
- Gyereknek kaja csomagolva: DONE
- Gyereken van ruha: DONE
- Gyerek kapott kakaót reggel: DONE
- Kávé & Red Bull megrendelve: DONE
- Laptop bekapcsolva: DONE

....
....
....

8-ra megyek vissza az iskolába, a tanároknak gondjai vannak Bencével, nem akar nekik semmit megcsinálni.
Hmmm... Most mit mondhatnék nekik? Anyja és két testvére hazarepült Magyarországra, ketten vagyunk meg egy segítségem egy hónapja.
Hiányzik neki a család másik fele, megértem. -- Holnap oltásra kell vinnem 8-ra Mostába, csak el ne felejtsem. --
Az igazgatóval beszéltem párszor, nagyon rendes fickó, az iskola a mindene.
Itt az iskola kicsit máshogy megy mint MO-n.
Az első szülői értekezleten még a suli nyitása előtt elmondták, hogy az alapelv egyszerű: azt szeretnék, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni.
Minden ez után jön. Fontosabb a közösség, mint az, hogy tud-e írni-olvasni az év végére.

Hozzászólások

Fura hozzaallas, de hosszutavon valoszinuleg sokkal hasznosabb mint az itteni.

Itthon a legtobb helyen inkabb kiolik a tanulas szeretetet, semmint erositik a gyerekben.

Mi sose neveltük őket így, a feleségem meg tanár végzettségű ráadásnak. Ennek ellenére a magyar oktatási rendszerből azalatt az egy év alatt elegünk lett, amíg a nagyobbik még otthon járt iskolába elsőbe. Pedig nem is volt egy rossz iskola a bp-i 11. kerületben. A két tanítónéni oké volt, a fiatalabbik különösen, de agyonterhelték őket és a többi tanártól nem voltunk elájulva. A legrosszabb meg a tornatanár volt, aki az úszást tartotta nekik, a gyerek már pár hónap után szerda reggel, amikor uszodába mentek, szorongva ment iskolába. Az az igazi, edző-küldetéstudatos faszfej, mint sok magyar tornatanár - volt szerencsém nekem is ilyenekhez, csak 30 évvel ezelőtt, még a szocializmusban. Teljesen úgy éreztük, hogy semmi nem változott a gyerekkorunk óta.

Ausztriában egy fél évet jártak uszodába. Imádja azóta is a vizet, megtanult úszni és nagyon élvezte, pedig akkor még alig tudtott németül és nehézkesen kommunikált az osztálytársakkal. Go figure.

--
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!”

Mintha a világ másik felén élnél.