Objektum orientált programozás könyvajánló

OOP -ben kezdőknek milyen könyvet ajánlanátok?

Hozzászólások

Mindenképpen olyat, amilyen segít használni a HUP keresőjét.

Számomra az volt az alapvető felismerés, hogy nem annyira az OOP alapjait (hogy van olyan, hogy objektum, meg öröklődés, stb.) a nehéz elsajátítani, hanem ezeknek a helyes alkalmazását, az objektum orientált tervezést, tervezési mintákat, stbstb.
Nyilván oda is el kell jutni valahogyan, netes jegyzetet tudok javasolni:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/objektum-orientalt/index.html

a szerzői közül kettővel volt szerencsém találkozni...

+1

Van egy szoftver fejlesztő ikertestvérem, aki a BME info-n végzett. Láttam, hogy mi mindent tanult.
És emiatt tudom, hogy annak ellenére, hogy olvastam Stroutstrup C++ Programming Language-ét, az O'Reilly-s C++ In A Nutshell-t és a C++ Pocket Reference-t (meg még néhány más C++ könyvet is) és ismerem az objektum fogalmát, mégsem vagyok programozó.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Csillió leírás van neten is, de egyik sem fog megtanítani programozni. A programtervezési minták volt az első, amely nekem egy kis ízelítőt adott, hogy valójában miről is szólna ez a gondolkodásmód.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Semmi gond: a clean code magyarul tiszta kod neven erheto el szinte barmelyik konyvesboltban

Mintha a code complete-et is lattam mar volna leforditva magyarul, annak emlekeim szerint megtartottak a cimet.

Ezen kivu a tervezesi mintak, refactoring (fowler-fele narancssarga, nem adatbazis meg tudomisenmi) es az implementacios mintak ami errol a temarol fellelheto magyarul kb.

Hasznos lehet meg az uml 2.0, a harald strolle-konyv, de fontossagi sorrend tan a tiszta kod, tervezesi mintak,, refactoring, implementacios mintak a sorrend itt..

A konyvek eredeti kiadásai nagyon jók, mármint az angol kiadások.
A magyar fordítások borzalmasok, konkrétan a JCIP (Java Concurrency in Practice) könyve tartalmaz olyan fordítást, ami nem ugyanazt jelenti, mint az eredeti írás, és nem is igaz, a Java nem úgy működik, ahogy a magyar fordítás azokon a pontokon félrefordítja.
Kölcsön is adtam több, mint egy éve a JCIP könyvet, de azt hiszem, nem kérem vissza. Párezer forintba került, de ezután a pénztárcámmal szavazok a Kiskapunál...

Azok, de csak nekik van licenszük ugye ezekre a könyvekre, sőt,talán valami keretmegállapodásik is van.

Elég sokan szavaztunk a pénztárcánkkal, így a kiadó sincs túl jó állapotban, de váltig állítják, ennek nem a fordítások botrányos mivolta az oka, néhányan a szakmában meg váltig állitjuk, hogy de.

Azt is hozzá kell tenni, hogy a magyarra fordítás mindenképp egy olyan szűrő, amelyen nem tisztán szakmai megfontolások határozzák meg, mi mehet át (pl. Licenszkérdések is). Rengeteg jó könyv van, ami nem jelenhetett meg magyarul sajnos.

Szóval, bár továbbra is állitom, ezek a könyvek hasznosak, szakmai fejlődésednek egy ponton merev gátat fog szabi a folyékony (nem körülbelüli!) angoltudás hiánya, mert nem lesz elérhető, megérthető se a közben megjelent szakkönyvekben, se az interneten fellelhető rendszerezett tudás, hanem innen-onnan tudsz csak csipegetni, felszedni dolgokat. Sajnos a tapasztalat az, a hangsúlyokat, kötőszavakat is érten kell...

+1. Amikor megláttam a Kiskapu féle magyarra ferdítéseket, majdnem elsírtam magam. Komolyan,
miért jó az, hogy az angol szakszavakat lefordítják? Mondjuk amióta amazon-ról is lehet rendelni,
a szakkönyveim jó része angol nyelvű, szinte minden területen. Nem véletlenül, magyarul vagy
nem jelenik meg valami, vagy hihetetlen pocsék fordításban, abba meg nem vagyok hajlandó energiát
feccölni, hogy átfordítsam magyarról angolra, hogy megértsem, mit is akart a kedves szerző.

Ja, és +1 a folyékony angol nyelvtudásra. Tessék megtanulni. Pont.

Azzal önmagában semmi gond nincs, hogy fordítanak, csak azzal, hogy mindent. Pl. az absztraktot mindenki absztraktnak használja és nem elvontnak. De pl. az osztályt, mint olyat, senki nem használja "klassz"-ként itthon.

(Jó, de, de azok magyarul se tudnak.)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

A licenc szót már a XIX. században is használták, németből jött be, az ottani Lizenz szóból, mint engedély.
Az egy dolog, hogy a szoftveresek a XX. század végén licensz néven újrafelfedezték, mert kikopott a hétköznapi használatból a licenc. De attól még a licenc a magyar szó erre a dologra és nem a licensz.
Amúgy meg inkább liszensz mint licensz, ha már nyelvújítani akarunk, akkor legyen kiejtés szerinti a dolog, ne valami keverék. :)