Hasonló könyvet keresek

Offtopic

Sziasztok,

Kezem közé akadt a minap Isaac Asimovtól "A Hold tragédiája".
Elképesztő ez a könyv. Tudtok ajánlani hasonlót?

  • 3331 megtekintés

( lx | 2012. 11. 18., v – 21:32 )

Mérő László összes könyve, amelyek másképpen ilyenek.

Visszagondolva, minket tudkönyvileg piszkosul elkényeztetett hajdan a cuclizmus.
Még 10-12 éves porbafingóként kézbe kaphattam - mert még hozzánk hasonló csóringer családnál is házhoz állhatott - a Gondolat Zsenkönyvek közül az Elemi részek. Annyira nem értettem, és ez annyira bosszantott, hogy feszt újra elővettem, ami oda vezetett, hogy évek múltán a középiskolás fizikának ez az obskúrus epizódja lett az, ami sosem bizonytalanított el.

Inkább az az elszomorító, hogy nincs magyar tudományos ismeretterjesztés. Akkoriban talán volt, hála az égnek, kellően fiatal vagyok ahhoz, hogy ne emlékezzem erre, a szocializmus végnapjaiban még óvodás voltam.
De könyvtárból kölcsönöztem jó pár 70-es, 80-as évekbeli könyvet is.
Meglepően jók és korrektek voltak, az általános iskolások számára Öveges könyvei még mindig példaértékűek, és nem csak a kísérleti filmek, hanem például a Sugárözönben élünk, de nekem a Fegyverek fizikája is tetszett, főleg a rakétaelv levezetése és bemutatása.

Manapság főleg külföldi szerzők fordításait lehet csak olvasni, magyar tudományos ismeretterjesztés nem igazán van (ha van, akkor kérem a szerzőt, címet és már megyek is a könyvesboltba megnézni :))

Nagyon fiatalként még lekötött az Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok c. kétkötetes sorozat, egy tizenévesnek nagyszerű olvasmány most is.

Viszont ha elmegyek a könyvesboltba, egyre több szemetet, áltudományos művet találok (Egely és társai, meg a kreacionisták). Sajnos :(

Félreértettél. Nekem azzal van bajom, hogy eleve vallásos indíttatású, tudományos módszertant nélkülöző könyveket a tudományos könyvek között találhatsz meg, más, áltudományos baromságokkal együtt. Nekem semmi bajom a vallással, mindenkinek olyan hite van, amilyet csak akar magának, amíg ezzel másnak nem árt. De a dolgokat a helyén kell kezelni.
Nyugi, a Bibliának sem a fantasy részen van a helye szerintem, ahogy a kreacionista könyveknek sem, és Egely könyveinek sem a tudományos könyvek között.

Jó szemmel a fontosat ki lehet válogatni az összekutyult könyvek labirintusából.

A tudomány egyes tételei sokszor mozognak olyan területeken vagy határmezsgyéken, amelynek bizonyítása még nem vált teljessé, és csupán teóriákon alapulnak, viszont a hangadó tudós társaságok rámondták az áment.

Ezeknek a különféle elméleteken alapuló téziseknek a tekintélyes emberek által őrzött várfalai mögül sok ágyúlövedék éri a nem hagyományos megközelítésben gondolkodni merészelő zseniális magánzókat, amelyeknek egyike-másika valóban hajmeresztő gondolatokkal felesel a rizsporos elmék által fényesre sikált lózungokra.

Semmelweis Ignácnak már az egyszerű klórmészoldatos kézmosás bevezetése miatt is erőteljes csatákat kellett megvívnia az elit tudós világgal, pedig kézzel- és értelemmel könnyedén felfogható dologról volt szó.

Lehetséges, hogy amire máma megvetően rálegyintenek, hogy ez pusztán áltudomány, az maholnap már a jövő tudományának és végül a mindennapi tudománynak a rangjára fog emelkedni.

Azt csak az egelyfélék állítják, hogy a tudomány gonosz kaporszakállúak által körülbástyázott monolit.
A Newton óta elfogadott módszerrel
- állíts és,
- kísérletileg igazold az állításodat; vagy
- mutass be,
- magyarázd meg (állíts),
- a magyarázat alapján jelezz előre
- ha a kísérletek vagy előrejelzések cáfolnak, vedd fontolóra az állításod igazát
ma is elméletek jönnek és mennek (ha nem így volna, a Thin Lizzy ma nem csak egy patinás rockcsapat, de még mindig a hűmicsodajárgány volna.

Az egelyféléknek ez a módszer nem fekszik - legfőképpen a fontolóra vétel - csak ők tudják, miért nem. Viszont konteók gyártásában már számos áttörést hoztak.

"nem hagyományos megközelítésben gondolkodni merészelő zseniális magánzókat"
Rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat követelnek. Semmi baj azzal, ha valaki a jelenlegi tudásunknak teljesen ellemtmondó dolgot állít, de hitelt érdemlően be is kell azt bizonyítania olyan értelemben, hogy elméletének prediktív erővel kell rendelkeznie, jövőbeni kísérletek eredményét sikeresen kell megjósolnia (ezt érjük a tudományos elmélet prediktív erején).

Ezen kívül semmi, de egyáltalán semmi gond nincs azzal, ha valaki szembemegy a tudománnyal, Semmelweis is így tette, és addig, amíg a többi tudóstársa meg nem bizonyosodott arról, hogy igaza van, addig nem is hittek neki, de utána már igen. Így alakul ki a tudományos közvélemény. Meg kell tudnod győzni bizonyítékokkal a többieket arról, hogy igazad van. Ehhez persze szükséges, hogy rajtad kívül más is el tudja végezni a kísérleteket, amik alapján azt állítod, hogy másként kell bizonyos jelenségeket értelmezni, mint addig a tudomány tette. Azaz másoknak is reprodukálniuk kell az eredményeket, addig, amíg ez nem tehető meg, a kérdés tudományosan nem vizsgálható. Egyszer előforduló, anekdotaként mesélt dolgok tudományosan nem kezelhetők.
Pont az a baj az áltudománnyal, hogy a tudományos módszertant hagyja figyelmen kívül.
Nem az a bajom, hogy olyan állításokat fogalmaznak meg, amik ellentmondanak a tudománynak. Láttunk már erre számtalan példát. A lényeg, hogy a tudományos módszertant be KELL tartani. Pont azért, mert az ember tévedhet, és a tudományos módszertan (azon belül is a falszifikálhatóság fogalma) teszi lehetővé azt, hogy a tévedésünket felismerjük.
Nagyon jó példa erre az ún. N-sugarak elmélete, amit kísérletileg sikerült megcáfolni. A tudós, aki terjesztette az N-sugarak meglétét, tévedett és a tudomány segítségével be lehetett látni, hogy téved.

Azonban az áltudományos művek szerzői, az áltudomány hirdetői tévedhetetlennek tartják magukat, nem hajlandók egyáltalán arra, hogy a tudományos módszertant betartsák, tudásukat megosszák a világgal (reprodukálhatóság miatt), a legtöbb esetben összeesküvéselméletekkel takaróznak (lásd: free energy supression), illetve pénzt kérnek a további munkákhoz, látatlanban.

Az áltudomány nem azt jelenti, hogy tudományosan nem elfogadott állítás, hanem olyan, tudományosnak beállított állítás, amit valójában a tudományos módszertan teljes kihagyásával mondanak ki. Ilyet pedig a tudomány nem csinál. Vannak el nem fogadott teóriák(húrelmélet, M-elmélet, kvantumgravitáció stb), rengeteg ilyen van, ezek nem is tekinthetők tudományos elméleteknek, csak teóriáknak, de egy közös van bennük: tudományos módszerrel születnek ezek az eredmények.

Manapság főleg külföldi szerzők fordításait lehet csak olvasni, magyar tudományos ismeretterjesztés nem igazán van (ha van, akkor kérem a szerzőt, címet és már megyek is a könyvesboltba megnézni :))

Vince kiadótól a Tudomány - Egyetem sorozat. A kortárs magyar tudomány élvonalának ismeretterjesztő könyvei. Csermely Péter, Csányi Vilmos, Venetianer Pál, Falus András. Nagyon jók.

Csaba

( gyuri2012 | 2012. 11. 19., h – 01:32 )

Asimovnak van még minimum egy ilyen könyve..., címet sajnos nem tudok mondani, dobozolva vannak a könyveim.

( k_oxi | 2012. 11. 19., h – 07:29 )

A 'Trilógia' is nagyon jó, nem fogod tudni letenni.

1. Alapitvány
2. Alapitvány és birodalom
3. A birodalom bukása... lehet nem pontosan ez a cime.
Asimov
*-------------------------------*
* Ami nem öl meg, az erősít..*
*-------------------------------*

Ha a sci mellé a fi is idekeveredett, megemlítenék egy kevésbé emlegetett, de - egyszervolt/jelenlegi/egyszerlesz kutyásoknak főleg - kötelező: Clifford D. Simak: A város.
Ennél bájosabb (anti)utópiát még nem tett le író az asztalra.

- o-

Egy másik darabot nem annyira a korszakalkotása miatt említenék meg (azért jó könyv), hanem mert számomra örök emlék maradt. Arthur C. Clarke A gyermekkor vége c. darabjának felénél bedobott egy jópofa kulturális vagy ha úgy tetszik, kultúrtörténeti jelentőségű geget, amely geget valamiért még pislákoló talánykorában megéreztem, és erre fenemód büszke voltam.

Rövid időn belül másodszor látom az ilyetén felmagasztalását (lehet, hogy a másik is te voltál :), ezért ideje lesz rámozdulnom.

Amúgy - kis kamingaut - halálosan fáraszt a fantasy, ezért >20 éve kerülöm, és én botor azt hittem, hogy Terry Pratchett Korongvilág-művek is csak annyit takarnak, amennyit a címek sugallanak.
Két évig kerülgettem a Rudolf Péter-féle hangoskönyveket, míg belehallgattam a bevezetőbe, és leesett, hogy itten bizony Rejtő szelleme által megszállva írtak nekem "fantasyt".

( persicsb | 2012. 11. 19., h – 08:35 )

Tudományos ismeretterjesztő (popsci) könyvből rengeteg van, én az Akkord Kiadó Talentum Tudományos Könyvtár sorozatát szeretem, kb. 10 megvan otthon is.
http://moly.hu/polcok/akkord-kiado-talentum-tudomanyos-konyvtar-ttk

Ezen kívül az MTA-nak van egy új könyvsorozata, az Új polihisztor, ebből egyelőre csak Penrose klasszikusát, A császár új elméje c. könyv és a Humor a tudományban c. magyar könyv van meg.

Egy kicsit filozofikus mű Douglas Hofstadter nagy klasszikusa, a Gödel, Escher, Bach: Egybefont Gondolatok Birodalma, de nagyon érdekes.

Én szeretem még a TypoTex kiadó Principia Philosophiae Naturalis sorozatát is, tudósok eredeti műveinek válogatását (mind filozófiai, mind tudományos) adják közre. Nekem a kedvencem Einstein és Neumann művei.
http://www.typotex.hu/index.php?page=konyv&series_id=22

Végignézve a könyvespolcomat, amit még tudok ajánlani, azok a Mérő László-könyvek, nagyon jó mind.
Ezen kívül James Burke Kapcsolatok c. könyve is egész jó.

De a legutóbbi két kedvencem Tim Harford Az élet rejtett logikája c. könyve, illetve Charles Duhigg A szokás hatalma c. könyve, bár ezek közül az előbbi jobb, de rövidebb is sajnos, egy hétvége alatt elolvasható.

Szerk. Teljesen kiment a fejemből, de most megnéztem újra a könyveket, Richard Feynman összes könyve nagyon jó, bár a kedvencem a nem teljesen tudományos könyvek közül a Tréfál, Feynman úr, a tudományosak közül pedig a Hat majdnem könnyebb előadás, illetve ami még jó tőle, az A fizikai törvények jellege c. könyv (ez Talentum Tudományos Könyvtár része).

Matematikai jellegű könyvek közül Simon Singh A nagy Fermat-sejtés könyve iszonyatosan jó még, bár ezt eléggé régen adták ki, és cska könyvtárban fogod tudni megtalálni, boltban nem igazán.
Ezen kívül Singh könyvei közül a Ködkönyv c. olvastam még, a különféle titkosítások, titkosírások történetét dolgozza fel ismeretterjesztő jelleggel. Ezt is csak könyvtárban fogod megtalálni, jó régen adták ki.

Tudós életrajzi könyvek is érdekesek, számomra a két klasszikus Erdős Pál életéről szóló A prímember c. könyv, illetve a Walter Isaacson-féle (ő írta a hivatalos Steve Jobs életrajzot) Einstein-életrajz.
A prímemberből nemrégen jelent meg új kiadás, legalábbis két hete láttam könyvesboltban, előtte 2000 körül jelent meg, az a kiadás könyvtárban is megtalálható.

Szerk. Köszönöm a pontosítást, valóban, a könyv címe nem tételt, hanem sejtést tartalmaz :)

+1 a Principia Philosophiae Naturalis sorozatra. Az eredeti művek meglepően olvashatóak, és kevés ember tudja jobban összefoglalni, mit is akartak mondani a nagyok, mint maguk a nagyok. :)

-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO

( rpsoft v | 2012. 11. 19., h – 15:06 )

A Hold tragédiája szerintem azért is különleges, mert nem csak jól ismert tudományos eredményeket mond el, hanem egy-két új ötlet is van benne. Tényleg nagyon jópofa.

De sima ismeretterjesztő sok jó van, magyarul is rengeteget adtak ki, főleg régebben (ez volt pl. a Gondolat könyvkiadó egyik fő tevékenysége):
csillagászat:
Kulin György - Róka Gedeon: A távcső világa (Gondolat, 1959, 1975, 1980, az újabb kiadások kevésbbé elavultak): van benne minden, a csillagászati ismeretterjesztéstől kezdve, egészen az amatőrcsillagászoknak szóló kézikönyvig
fizika:
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete (2 régi kiadás: Gondolat, új kiadás: Akadémiai), nem csak a fizikáról mesél sokat, hanem az általános kultúrával való kapcsolatáról, a korról, amikor az egyes felfedezéseket megtették.
Leon Lederman: Az isteni a-tom (TypoTeX): a részecskefizikáról szól, kísérleti fizikus szempontból
kozmológia:
Steven Weinberg: Az első három perc (kiadóra nem emlékszem): az Univerzum kialakulása, ősrobbanás
J.D. Barrow: A világegyetem születése (Kulturtrade, Világ-Egyetem sorozat): egy újabb, modernebb kozmológiakönyv
P.C.W. Davies: Az utolsó három perc (Kulturtrade, Világ-Egyetem sorozat): a kozmológia másik fele: mi lehet az Univerzum jövőbeli sorsa
fizika és filozófia kapcsolata:
J.D. Barrow: A fizika világképe (Akadémiai, 1994)
matematika:
Sain Márton: Nincs királyi út! (Gondolat, 1986): a matematika története; számomra egy kicsit kevésbé volt olvasmányos, mint A Fizika kultúrtörténete, de lehet hogy csak azért, mert a fizika jobban érdekel, mint a matek
Egmont Colerus: A ponttól a négy dimenzióig (Franklin társulat, "A búvár könyvei" sorozat, év nincs): nagyon régi könyv, az a szép benne, hogy kiderül, a geometria nem is olyan baromi unalmas, mint egy gimnáziumi matekórán; elsősorban projektív geometria
D.E. Knuth: Számok valóson innen és túl (Gondolat, 1987): a számok és a végtelen számok egy lehetséges (nem a szokásos) axiomatikus felépítése; nagyon szórakoztató, szépen mutatja, hogy hogyan is működik a matematika
G.H. Hardy: Egy matematikus védőbeszéde (Európa, 2001): arról, hogy mi is az a matematika, és miért csinálják a matematikusok (szerintem az a része, ahol a matematika alkalmazásairól beszél, ma már nem teljesen állja meg a helyét: ma már igenis a matematika legújabb eredményeit is alkalmazzák a fizikában)

Colerustól olvasható még "Az egyszeregytől az integrálig" illetve "Pythagorasztól Hilbertig".

Mind a kettő világos és nagyon jól olvasható.

Kalmár László: Integrállevél. (Nem csak az integrál fogalma miatt, hanem Kalmár attitűdje miatt is (főleg!) nagyon érdekes olvasmány.)

+sok a Fizika kultúrtörténetére, most adták ki angolul, mert ehhez fogható könyv nem nagyon van más nyelven. Ez azért elég sokat elmond. :)

-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO

( Fari | 2012. 11. 19., h – 22:34 )

Szerintem Carl Sagant is illik megemlíteni (Az éden sárkányai, Milliárdok és milliárdok, Broca agya).