Tanenbaum-könyv ma

Hálózatok általános

Egy barátom számítógép hálózatokat szeretne tanulni alap szinten, kérdezte tőlem mit olvasson, de igazán nem értek a témához.

A Tanenbaum hálózatok könyv Magyarországon 8 éve jelent meg. Akkor még egyetemista voltam, én abból tanultam anno. Tudtok azóta frissebb, jobb könyvről a témában vagy még mindig azt érdemes olvasgatni első körben?

  • 9460 megtekintés

( Exit | 2012. 08. 03., p – 13:44 )

Tudtommal Tanenbaum korben halad a konyveivel es x evente atirja oket. A halozatosat 2003-ban irta at legutobb, az jelent meg nalunk 2004-ben. Az egy nagyon jo konyv, de a baratod lehet valami egyszerubb es rovidebbre vagyik. A Tanenbaumot akkor ajanlanam, ha mindent reszletesen akarna megtanulni.

( Lacyc3 v | 2012. 08. 03., p – 13:53 )

Nálunk (Debreceni Egyetem) az "ajánlott irodalom" témakörben van.

Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok, 4. kiadás, Panem-Prentice Hall Könyvkiadó
Kft. 2003.

( andrej_ v | 2012. 08. 03., p – 14:02 )

Létezik egy Távközlés c. tankönyv (Házman István féle), amiben egész jól ott vannak mindenféle alapok mindenféle hálózathoz. Ebben elég sok alapvető dologgal találkozhat, amivel el is tudja a mindenféle hálózatok között helyezni a számítógépest és hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz (pl. miért imád(ott) a T-Kom 2Mbites bérelt vonalat adni). Ez után lehet/érdemes specifikusan belemélyedni a számítógép hálózatokba szerintem.

Igazából a natív v6-os otthoni routerek száma is elég kicsi és a dolog ott indulna szerintem. Ha a végfelhasználók nagyrészénél meglenne, akkor szép lassan minden szerverre jutna v6-os cím és talán a SSL-s oldalak is végre nagyrészt SNI-vel elérhetőek lennének. Egy megatonna fölöslegesen használt v4-es cím szabadulna fel és a v6 már nem is hordozná ezt az őrületet. :)

Pont ezt mondom én is - lehet naagy csinnadratta, hogy xyz szolgáltató valamennyi gerinchálózati, meg adatközponti eszköze ipv6-képes, meg minden, az adatközpontjaiban lévő kanócra tudnak ipv6-ot adni, ha a felhasználói oldalon gyakorlatilag nincs natívan ipv6, maximum csatornázva. (Hogy erősítsem a magyar terminológia használatát :-))

( tovis v | 2012. 08. 03., p – 14:39 )

Hiába no, öreg vagyok :( Nekem még a második kiadás angol nyelvű változata van meg. Szerintem ha az alapokat akarja megtanulni, és érteni miből lett a cserebogár akkor a harmadik kiadás is tökéletes. A legtöbb fejlődést a WiFi -s hálózatok mutatják, ehhez biztos kell majd utána nézni a legfrissebb fejleményeknek.
Esetleg, jónak mondanám a magyarul is megjelent
Deon Reynders és Edwin Wright: "TCP/IP és Ethernet hálózatok a gyakorlatban" ezt 2005 -ben hozta ki a Kiskapu és a 2003 kiadásra alapul - kicsit gyakorlatiasabb, kevesebb a történelem és a modell leírások.
Talán ez nem annyira "megterhelő".
Viszont, a hálózatok tanulása helyett/mellet inkább az angol nyelv elsajátítását javasolnám. A műszaki szöveg (szerintem) némi szótárazás után az alapfokú angol nyelvtudással is olvashatóvá válik, éps ezen a nyelven rengeteg különféle szintű cikket/könyvet/segédletet lehet találni a neten, minden szintű alaptudásnak megfelelően.

OFF:
Egyébként az "akadémikus" tanulás nem rossz dolog, de ha tud konkrétabb célt kitűzni, mint a hálózatok általában akkor sokkal gyorsabban jut használható tudáshoz - ezeket a műveket szinte jobb "átfutni" és csak a tartalom jegyzéküket "bevágni" - ha kell meg tudd találni a szükséges információt.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

jo jo, csak egy velemeny volt, termeszetesen ugy ir konyvet ahogy akar, foleg amig a szakmai oldala korrekt. (ebben legalabb nem hasonlit egy bizonyos masik grafoman illetohoz aki kozel all hozzank.)

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

( NEUROFiRE | 2012. 08. 03., p – 17:45 )

Kollega ajanlgatta anno: Kurose, James F.; Ross, Keith W. - Computer Networking: A Top-Down Approach (magyarul: Számítógép-hálózatok működése - Alkalmazásorientált megközelítés). Allitolag eleg ertelmes es konnyen emesztheto.

Mit értesz rossz fordításon?
Az erőltetett terminológia-magyarítást, követhetetlen a mondatszerkesztés, sok a félreértés, tárgyi tévedés, etc.?

Úgy rémlik, hogy a magyar kifejezések erőltetése koncepció volt, a kiadónak egyfajta küldetése, hogy megteremtse a magyar szaknyelvet. Más kérdés, hogy ezt az egészet megtámogathatták volna jó szerkesztéssel (például egy szószedettel), mert így tényleg nagy ellenállást váltott ki. Meg aztán nem is volt mindig pontos.
Például annak idején váltottunk pár levelet Szy Gyurival a reguláris kifejezésekkel kapcsolatban. Ez ugye "szabályos kifejezés"-ként fordul náluk, tévesen, hiszen itt a "regular" a Chomsky-féle nyelvosztályok harmadikára utal, amire megvan a frankó magyar matematikai szakszó (reguláris). Persze a végén maradt "szabályos" :)

Ami ezekből a panaszokból igazából kilátszik, hogy a legjobb az eredetit elolvasni. Friss és legfeljebb nyomdahibát találsz benne. Ráadásul rengeteg helyen, különféle formában letölthetsz elektronikus verziókat.
Tanulj angolt megéri.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

( Joejszaka v | 2012. 08. 04., szo – 09:53 )

Mindenkinek kösz az ötleteket!