Schneider (Amstrad) CPC 464

A teszt első akadálya az volt, hogy ezeket a gépeket eredetileg monitorral "összecsomagolva" szállították, és maga a monitor tartalmazta a gép tápegységét is. Ennek kiküszöbölése nem ütközött nagy akadályba, csak a csatlakozó polaritásának helyességére kellett ügyelni, amit szerencsére a neten megtaláltam. Egy kicsivel több munka kellett a videokábel "megalkotásához", az eredetileg elképzelt scart csatlakozós megoldás nem működött valamiért, de egy Commodore 1084S monitorhoz Sakman kollega instrukciói alapján sikerült egy majdnem tökéletesen működő kábelt készíteni.

Egy kicsit mászik a kép...

A hiba mindössze annyi, hogy egy kicsit mászik a kép, könnyen orvosolható egy kondi segítségével.

Nagyobb probléma adódott viszont a magnóval. A CPC464 nagyon hasonlít külsőleg a ZX Spectrum +2-re, bár inkább fordítva kellene írnom, ugyanis a Spectrum ekkor már az Amstrad tulajdonában volt, és a Spectrum+2 a CPC 464 után jelent meg. A lényeg tehát, hogy mint a képen is látszik, beépített magnót tartalmaz. Ebben a gépben sajnos valami bibi van vele, ugyanis bármelyik magnógomb lenyomása után a gép újraindul, vagy egyszerűen lefagy.

Mivel a gép beépített magnót tartalmaz, ezért nincs rajta külön bemenet, amire esetleg rá tudnék kötni egy külső eszközt. Mellesleg, hasonlóan a C64-hez, a CPC is figyeli a gombok lenyomását, tehát a Spectrum/Enterprise párosnál használható megoldás, hogy akár pc-ről lejátszok egy hanggá átalakított programot, emiatt sem használható.

Elvileg egy illesztő segítségével lehet hozzá floppy meghajtót is csatlakoztatni, de nem az elterjedt 3,5-ös változatot, hanem az Amstrad baklövését, a 3 colos változatot (persze ki tudta akkor, hogy melyik is fog győzni...). Mivel a gépet játék során nem tudtam kipróbálni (pedig nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy milyen), ezért összedobtam gyorsan egy rövid szinuszgörbe rajzoló programocskát.

Ami nekem rendkívül furcsa volt a billentyűzeten, az a kurzormozgató gombok helye. Borzasztó rossz helyen van, a numerikus gombok felett, egészen elképesztően rossz a hozzáférhetősége. Nem tudod megtámasztani a csuklódat, hogy kényelmesebb legyen odanyúlni, mert akkor lenyomod a numerikus gombsort... Egyébként maga a billentyűzet a Spectrumhoz hasonló fóliás megoldású, tartósságáról nincs információm, gyanítom hasonló lehet, mint az többi társáé (lásd: Spectrum/Enterprise billentyű meghibásodások).

Mivel C64-en és Amigán jól ismertem a Bubble Bobble nevű klasszikust, és ez meg van kazettán, szerettem volna kipróbálni CPC-n is, de ez sajna elmaradt. Helyette kaptok egy videót. Jól látszik több helyen is a sprite-ok hiányából adódó "hiba", az alakok ugyanis egyszerűen kitakarják egymást ott is, ahol nincs rajz. (3:12-től érdekes, onnan indul a CPC464 rész)

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=EcI1VYCjJ58

Végül következzen a galéria (képre kattintva nyílik).

Szerk.: Közben eszembe jutott egy jó kis demo, ami a tavalyi évben jelent meg. Batman forever:
http://www.youtube.com/watch?v=YJosZfm560Q