Miért párás a mennyezet egy konyhában?

Közösségi kerekasztal

sorry az offért, de még kutatok ez irányba a neten.

Adott egy kertes családi ház, átlag fordított V alakú tetőszerkezettel és egy 2,5x3,5m-es konyhával.

Furcsa jelenség lett az elmúlt jópár évben: a konyhában a mennyezet 1-1 főzés után tiszta víz, látszódnak a vízcseppek.

Kérdés az, h. ezt vajon hogyan lehetne resolve-olni? Esetleg a tetőtérbe a konyha fölé lerakott több réteg fóliával kijavítható ez a dolog? Vagy azon az egy ablakon, ami található a konyhában [50x40cm-es] rést kéne hagyni, h. legyen szellőzés? Vagy egyszerűen egy párátlanítót berakni, mert úgy se segít semmi a helyzeten? A konyhára 2 bejárat is van, egyik egy általában zárt ajtó, ami egy másik folyosó szerű helységre nyílik, a másik pedig egy boltív, amin ugye nincs ajtó, az ebédlőre nyílik.

Előre is köszönöm az építő jellegű válaszokat!

UPDATE:
megoldások [folyamatban]
- pár Eft-os párátlanító berakása a konyhába [cimke szerint 60m2-es szobáig jó]
- fedőt/páraelszívót használják jobban
- 20cm-es gyapot réteg lefektetése a padlástérben a konyha fölé
- helységet jobban fűteni!

a megoldások eredményét január vége/februárban leírom ide, köszi!

  • 8603 megtekintés

( T_chris | 2011. 12. 25., v – 13:14 )

Tűzhely fölötti elszívó...
Szerk: Ja, meg használj fedőt.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -

Azért írtam, ráadásul a fedő jó pár esetben konyhatechnológiailag, és esztétikailag is indokolt lehet... Konyhatechnológiailag azért, mert a bent maradt gőz lecsapódik rajta, és így illetve a lezárt gőzzel eredményesebb a hőkezelés. Esztétikailag pedig azért, mert van akit irritál/elrettent a negyedkész paradicsomos-hagymás velő látványa, ahogy remeg az olajban... :D :D :D :D
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -

( Nextra | 2011. 12. 25., v – 13:19 )

Egy ablakra szerelhető aereco szellőző szvsz sokat segíthet a gondon. De valóban az elszívó sem rossz ötlet.

Ceresit meg egyéb baromságok: Felejtsd el. Működik, de nem elég egy 30m2-es lakáshoz sem. Attól még a havi egy tablettát ugyanúgy elhasználja. Szellőztetés a megoldás. Vagy a legjobb egy folyamatos lyuk, ahol kimegy a gőz. Ha csak a padlást szigeteled, azzal annyit érsz, hogy a pára máshol fog kicsapódni. Egyszerre kell szigetelni, és egy folyamatosan szellőző (vagy ideális esetben passzívan magas páratartalomnál nyíló/alacsonynál záró) nyílás létrehozása.

Elemest ne, semmit sem ér. Anno egy 30 m2-es részt (friss építés miatt volt tele a fal vízzel) egy 16e Ft-os eszközzel sikerült hónapok alatt párátlanítani úgy, hogy a páramentesítő folyamatosan működött. Több literes tartálya volt, és az eleinte naponta többször is tele lett.

Bakker, ha van, akkor hasznaljak, vagy szereljek le a francba. Igen, fogyasztja az aramot, de cserebe nem rohad meg az etel a lakasba, szoval szerintem a merleg hosszu tavon pozitivra jon ki. Ezt meg anyam is megertene, pedig o aztan a fogahoz veri a garast.
Ha nem birja a budzse, akkor meg szereljek le, es szelloztessenek. Ez esetben semmi ertelme a paraelszivonak, mert nem arra hasznaljak, amire valo, hanem valami nagyon masra.

Arrol meg mar meg sem szeretnek emlekezni, hogy az elem se olcso mulatsag.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( Qcsaba | 2011. 12. 25., v – 13:21 )

Alacsony a hőmérséklet.
Nagyon hűl a födém.
Normál esetben ott kellene a legmelegebbnek lennie.
Jól kifűtött helyiségben magas pára kibocsátáskor az ablakokon csapódik ki.

Nem normál eset pl. az, amikor a konyhában hajdan padlásfeljáró volt, amit csak bedeszkáztak, bevakoltak, és ez a 2 cm jelenti a födémet fél négyzetméteren.
Hasonló nem normál eset az, amikor az adott rész felett átsüvít egy ajtó nélküli külső padlásfeljáróból bedőlő levegő.

Ha nincs a konyhában fűtés , csak a gáztűzhely , aminek az égésterméke nagy részben víz , ugyan ez lesz az eredmény.
Fel kell emelni a helyiség hőmérsékletét szoba hőmérsékletre.(fűteni kell !)
A hő ismeri a fizikát , felfelé száll , és akkor a födém is átmelegszik.:)
Tipikusan az alul fűtött helyiségek problémája.
Nem csak a dohány füsttől lehet tüdő károsodást szenvedni , alkalmas rá a fekete penész is !

"csak a szomszédos ebédlőből van felfűtve"
Na ez a rendkívül kevés , ez nem felfűtés , hanem az engedtünk be egy kis meleget kategória.
Ha nem tudjátok megoldani a helyiség normális fűtését , akkor így is marad , hiába szigetelsz.
A szigeteléssel csak azt oldod meg , hogy lassabban hűlne ki a konyha.
De ha nincs fűtés akkor ugye nincs minek hűlnie.
Azon túl , hogy a lakás állagát erősen degradálja , a benne tartózkodók/dolgozók komfort érzete is rossz.
Ráadásul a nyirkos közegben , a penészgombák minden fajtája jól érzi magát.
Fűteni,fűteni,fűteni ! (Lenin) De lehet nem ő volt , bár megjárta szibériát.:)

"Nem csak a dohány füsttől lehet tüdő károsodást szenvedni , alkalmas rá a fekete penész is !"

A fekete penész kicsit túlzás, a dohányfüst viszont annál veszélyesebb.( Egy átlagos levegő 1 dm3-ében körülbelül 100.000 gombaspóra található. ) Na persze ha a penésztől olyan mintha feketével festettünk volna az se jó, de még penészes lakásban sem lehet tűdőkárosodást kapni a penésztől.

Visszatérve. Ez a gond valóban: "Nagyon hűl a födém."

Mindenképpen szigetelés, hogy a födém a padlástér hűvösétől ( gondolom a padlástér nem szigetelt ) ne hűljön ki annyira rohamosan hogy szobahőmérséklet alatt maradjon. Mert mindig a hidegebb felületre kondenzálódik a víz. Tehát inkább szigetelni, szigetelni, szigetelni! mert a szoba hőmérséklete felmelegítené a mennyezetet, a gyamot meg nem engedné lehűlni.

A ceresit meg tényleg felejtős. Inkább szellőztetés vagy elszívás mert a relatív páratartalom feletti vízmennyiség úgyis az ablakokon fog kicsapódni, viszont igy sokkal kevesebb.

---
Nem kenyerem a rosszkeltés, de az annak eltiprása.
Solely HP _ The Best

( Arbiter | 2011. 12. 25., v – 13:23 )

Télen gondolom nem tudsz mindig ablakot nyitni, hogy végig szellőzzön a főzés alatt.
Kell oda a páraelszívó, nálunk is így van megoldva, tökéletesen működik.
A konyha ablakai 2 méterre vannak a sarokban lévő főzőlapoktól és ha több lapon is párolgó ételt főzök, a sok pára csak így tud normálisan távozni a helységből.
Megéri, mert lehet, hogy idővel bepenészesedik a főzőlapok fölött a mennyezet.

10-20eFt között már lehet egész normális páraelszívót kapni.
Mindenképp olyat vegyél, aminek van mosható/cserélhető szűrője, nem jó ha lerakódik a párolgó zsiradék a gépben.
És persze vezesd ki az elszívott párás levegőt a szabadba. :)

szerk: Ahogy fentebb írták, a födém hideg lehet, így esélyed sincs rá, hogy a pára az ablakok felé menjen, tényleg kell oda egy páraelszívó.

( Mandrake | 2011. 12. 25., v – 14:21 )

"Vagy azon az egy ablakon, ami található a konyhában [50x40cm-es] rést kéne hagyni, h. legyen szellőzés?"
Igen
Nem véletlenül van ott...
Ha túlképzett az usered, vegyen kaját a mekiből.
:)))

( Zsugabubus | 2011. 12. 25., v – 15:37 )

Ha csak a mennyezet párás, akkor túl hideg a födém.
20 cm olcsó gyapotot le kell teríteni, a gázszámlára is jótékony hatással van.

+1 mindenkeppen konzultalj valakivel, aki latott mar ilyet kozelrol is, nezesd meg, hogy mit lehet tenni pontosan. Illetve mielott veszed, egyaltalan szolj ra a haziakra, hogy a paraelszivo az erre valo. Nezd meg, hogy ugy mi lesz, ha meg mindig vizesedsz, akkor nezesd meg valami epiteszetben jartas emberrel a hazat, hogy mit lehet tenni.

Tudod, ez is olyan mint a betegseg, latatlanban sok okos tanacsot lehet adni, de a legjobb, ha leballagsz az orvoshoz. Itt a haz beteg.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

Légrés nélkül nem hiszem, hogy ér valamit a hőtükör...gyapot alá és betonfödémre ráadásul felesleges párazárni. Egyéb esetekben mondjuk nem árt egy páratechnikai számítást végezni, az Austrotherm oldaláról letölthető a WinWatt nevű progi, azzal el lehet játszani a rétegrendekkel.
Az olcsó gyapotra semmilyen járható borítást nem lehet tenni, nem bírja el. Páraáteresztő fóliát érdemes, óvni a víztől/portól (és a szálak közé se fúj be a szél, nem hűti ki).

Én is októberben terítettem le 20 centit, kíváncsi leszek a januári leolvasáskor mennyi lesz a spórolás. Remélem hozza a 900-1000Ft/m2-t.
Nagyon nem kell túlmisztifikálni, egy betonfödémre leterítve nem kell semmi fólia alá, a tetejét viszont nem szabad lezárni (páraáteresztő fólia ajánlott rá). A gyapot amúgy nem táplálja az égést, kioltja magát, ha nem kap tüzet - öngyújtóval tesztelve :)

Mivel nem lapostető, ezért görnyedés a széleken, ráadásul a tető sem lebeg a ház fölött (miért nincs ilyen...), ezért a rengeteg alátámasztás köré szépen be kellett szabni a gyapotot, közben nyelni a port, mert salakkal töltötték fel anno a padlást, párszor üvölteni egyet, mert néhány gerenda pont homlokmagasságban van, nomeg kb. 25 négyzetméterre egy lécvázát kellett építeni - a kémények miért ne lettek volna útban - na erre ment el 3 nap :)

gyanítom a cellulóz pont annyival drágább is mint amennyivel jobb. (nekünk 15cm van a külső falakban és 30cm a födémben - hát nem kell sokat fűteni...)
Az mindenesetre biztos, hogy a befújt cellulóz nagyságrendekkel tömörebb mint táblás gyapot (kb 3-4x több tömegre egy m3-ben mint a gyapot)

( fdavid | 2011. 12. 25., v – 16:21 )

A problema ket reszbol tevodik ossze: hohid + magas paratartalom. (A paratartalom mindig a helyiseg homersekletehez kepest, vagy a paras levegovel erintkezo targyakehoz kepest magas.)
A magas paratartalom egyertelmu, ez a konyhaban elsosrban a fozesbol es a helyisegben tartzokodo szemelyek kilegzesebol adodik.
A hohid feltetlezehto, hiszen a helyiseg leghidegebb pontjan fog a para kicsapodni. Nagy valoszinuseggel a konyha felett levo fodem nem szigetlet, es vicces modon mind a falaknal mind pedig az ablakoknal hidegebb (ez nem jellemzo)! Ami lehet, hogy esetleg kozelebb van a parakepzodes helyehez, tehat ott kicsapodik, mire mas hideg reszekre eljuthatna a para.

A hohid ellen szigetelessel, a magas paratartalom ellen pedig szelloztetessel lehet es kell vedekezni. A ketto altalaban csak egyuttesen oldja meg a problemat.

A tobbi hotani alapismeret: ralativ paratartalom / abszolut paratartalom temakoret erdemes nezegetni.

+1: a problemat surgosen kell megoldani, mert a tartosan magas paratartalom peneszesedeshez, etelek gyorsabb romalasahoz vezet, tehat mindenkeppen egeszsegugyi kockazatokkal jar.

( muchacoado | 2011. 12. 27., k – 18:33 )

A cserép alatt gondolom nincs se fólia, se valamilyen szigetelés pl gyapott. Egy idő után meg fog jelenni a penész, majd lassan elkezd peregni a vakolat és a festék.
Egyszerűen hideg a plafon.

( KG | 2011. 12. 27., k – 19:10 )

Szia,

már sokan említették, hogy a magas relatív páratartalom és valamiféle hőhidasság együttesen lehetnek az okai a jelenségnek.
Általánosságban ennyit lehet elmondani a jelenségről.
Engedd meg azonban, hogy "második generációs" építészmérnökként figyelmeztesselek:
pusztán ez alapján, "látatlanban" nem érdemes javítgatni!
Jelenleg nem ismerjük a tető pontos rétegrendjét, a rétegek vastagságát, a ténylegesen beépített anyagok tulajdonságait, stb.
Tudod, pl. a "fólia" sem korrekt megfogalmazás - milyen fólia, mi a szerepe, mik a paraméterei?
A hőszigetelő réteg alkalmazása fontos kérdés, de melyik síkra, milyen vastagságban?
A hő-és páratranszport nagyon fontos tényező, ám sajnos ezeknek gyakran még olyanok sem tulajdonítanak kellő jelentőséget, akiknek nagyon "illendő" volna...
Rosszul megoldott szigetelés is jelenthet ideig-óráig megoldást, ám szép csendben még nagyobb bajok forrása lehet.

( Cseresznye | 2011. 12. 27., k – 19:14 )

Hasonló a gondom, szigeteletlen tégla társasház, szigetelt (jó minőségű) nyílászárokkal: az északi fal (ez az utcafronti) érezhetően hideg, sarkokban nedves és itt-ott penészes, rendszeres szellőztetés, plussz, ha nem vagyunk otthon résszellőztetés mellett is.
Kintről esélytelen a szigetelés, egyedül a benti (ezt nem igazán ajánlják) maradhatna a hőhidat alkotó fal előtt.

Az épület egyik része mészkő lapokkal, a másik része klinker téglával van borítva. Kb. 50 éves az épület, sejtheted, hogy milyen állapotban lehet..
Mivel a városrész egyik "ikonikus" házában lakom, amelynek a burkolata megegyezik a mellettünk fekvő irodaépületével, az önkormányzat nem engedélyezi a módosítását. Állítólag.

Utána olvasgattam a belső szigetelésnek (leginkább a polisztirol és gipszkarton kombinációt ajánlják), a páratartamot nem tudom tovább csökkenteni (55-60% körül mozog), ez marad az utolsó mentsváram.

Igen, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ez az egyetlen járható koncepció.
Többféle konkrét műszaki megoldás létezik, ám mindig nagyon ajánlott szakértőt bevonni.
Ha ismersz szigetelésügyi szakértőt, mindenképpen kérd a segítségét. Ha nincs ilyen az ismerettségi körödben, akkor nyugodtan küldj privát üzenetet, és adok elérhetőséget elismert szakemberhez.

Az ominózus falon két termofejes lapradiátor van, a nyílászárok alatt.
Esetleg cseréljem nagyobbra?

Még egy kérdés: el tudom érni valahogy a pára ne a leghidegebb ponton, hanem valamelyest egyenletesen csapódjon le (tehát, ha a falak között nem lesz akkora hőmérséklet-különbség, akkor nem azon a két m2-en csapódik le?)?
Ezzel talán a penészesedés ellen tudok tenni valamit.
Érdekes, hogy nem az utólag cserélt ablakok körül penészesedik, hanem felette, illetve a sarokban (gondolom ebből az következik, hogy jó szar a ház hőszigetelése).

"Esetleg cseréljem nagyobbra?"
Nem tudom látatlanban , nem biztos ,hogy nagyobb kell , de hogy melegebb az biztos.
Kisebb radiátorok melegebb vízzel , intenzívebb légáramlás ugyan az a hő mennyiség.
Lehet elég volna thermofejet feljebb tekerni ?
Egyébként hány fok van nálad ?
A sarkokon az ott vezetett fűtéscső sokat segíthet , vagy valami kényszer légáramoltatás.
Egy hőérzékelővel összekötött ventilátor ?

( emberk | 2011. 12. 27., k – 22:09 )

Vegyész/fizikus szemmel.:
Egy konyhában egy rakat dolog vizet tud termelni. Forrás, maga az égés, ..... Ez emeli pártartalmat. A vízgőz moláris tömege 18g/mol, a levegő átlagos moláris tömege 29g/mol, a vízgőz a (sokkal)könnyebb, tehát felszáll, és a "felső rétegekben" halmozódik fel. Mondtad, hogy padlás is van (nem lakik fölötted senki arra akarok kilyukadni). A padlás, és ezzel a plafon hőmrséklete emiatt alacsonyabb. Tehát pont ott "hűtöd" a konyhát ahol legmagasabb a páratartalom. Abszolút loikusnak tűnik a jelenség. Szerintem a megoldás a konyhában a plafon hőszigetelése, és a pára kijuttatása.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( iwanabeguru | 2011. 12. 28., sze – 09:13 )

Nálunk is előjött a párásodás és penészedés problémája mióta hőszigetelt ablakok vannak. Elsősorban a sarkok párásodnak be, főleg a fürdőszobában.

Felmerült bennem egy olyan gondolat hogy ki kéne alakítani egy ún. hidegpontot ezekben a helyiségekben, mégpedig úgy hogy a legpárásabb sarokban átfúrni a falat és behelyezni egy a falnál jobb hővezető anyagot így az lenne a leghidegebb pont a helyiségben.
Úgy képzeltem ezt el hogy kilóg a falból és olyan alakja van ami támogatja hogy a pára lecsapódva rajta egy pontban gyűljön össze és mondjuk lecsepegjen.

Ez teljesen hülyeség vagy van benne némi ráció?

Egy jo hovezeto anyag hamar felveszi a belso homersekletet. Tehat nem biztos, hogy jo otlet.
A parat szelloztetessel el kell vezetni a helyisegbol. Ez a megoldas. Az olcsobb muanyag ablakoknal tipikusan resszellozest alkalmaznak. Ez mar sokat segithet. Ha mashogy nem megy, akkor aktiv szelloztetest kell beepiteni.

( kisbetu v | 2011. 12. 29., cs – 13:13 )

- helységet jobban fűteni!

Ez a baj.
Nem az egész falut kéne fűteni, hanem csak azt a helyiséget.

( bitvadasz | 2011. 12. 29., cs – 14:58 )

"20cm-es gyapot réteg lefektetése a padlástérben a konyha fölé"

ez csak egyszeri kiadás, ezért mindenképp javallott.

A konyha ablakot érdemes főzéskor résnyire kinyitni, csak ne felejtsd úgy, mert alkalmas behatolási pont lesz belőle.

Ha csak az utóbbi néhány évben van ez, akkor vagy a főzési gyakorlat változott, vagy a padlás lett huzatosabb.