Energiatermelés

Közösségi kerekasztal

Heló,

Az jutott eszembe, hogy itt is megkérdezem, van -e valami ötlet a témában.

A fő gondolatmenetet az adta, hogy mikor elkezdtünk építkezni, akkor kértünk egy villanyórát, amiről a rosebb sem tudta, hogy "nem végleges óra", hanem csak valami játék villanyóra. No, most, hogy szeretném a végleges helyére rakatni + 3 fázisra bővíteni, kiderült, hogy közel egy arányaiban drága beruházást kell "rittyentsek", magyarán vegyek egy villanyórát ( ami a megvétel után nem képezi a tulajdonomat ?? ), illetve fizessek az elmünek 200K kürülit, mert "több ampert" fogok igénybe venni. Ugyan mondtam az ügyintézőnek, hogy a "több amber az már ott van", szóval épp mindegy nekik, milyen biztosítékot rakok fel, mert ha többet fogyasztok, többet is fizetek.. aminek ugye az áram erösségéhez vajmi kevés köze nincs...

Node, a lényeg. Ez után elém került a www.lichtblick.de, ahol elolvashattam, hogy a németeknél a VW nem kis közreműködésére szarér hugyér csinálnak áramot, fűtést meg egyebet. Leveleztem velük egy jót és kiderült, hogy nem terveznek a balkánra jönni, itthon, pedig nem találtam semmi ilyen szolgáltatót, vagy "gépet", ami kiváltaná nekem az ELMÜ -t.

( a fő gond, hogy ADMINISZTRÁCIÓS okokból, ha kérem az óra cserét és fizettem egy vagyont, elvileg max. 30 napig nincs áramom, amíg a régi órát törlik a rendszerből és beírják a vadonásat. )
----

Szummázva:
Gyakorlatilag maradjak az ELMÜ -nél, hacsak nem folyik a Duna/Tisza a hátsó kertben, vagy nem egy állandóan szeles helyen lakom.

Nos, Veresegyház egyik feltételnek sem felel meg. Köszönöm mindenkinek az ötletelést!

  • 7446 megtekintés

( skynetpro | 2011. 09. 05., h – 08:06 )

hát nem olvastam el most alaposan, de ez a lightblick dolog nekem úgy fest, hogy egy gázmotor, ami villamos energiát termel a _hálózatra_ és emellett a hulladékhőt használja a lakás fűtésére. kapcsolt üzemű energiatermelés, ennyi. ezt nem úsznád meg olcsóbban, az tuti.

Ahogy írták nem leszel 30 napig áram nélkül.

Ha nagyon függetlenkedni akarsz, akkor akár sziget üzemben (tehát vissza semmiképpen sem termelsz és néha jön kraft az elműs drótón is) napelemezz. Olcsónak biztos nem lesz olcsó, mert kell minimum 2-3 cella és egy rakás aksi, plusz az elektromos segédberendezések. Egy mai napelemnek talán 25% a hatásfoka és ragyogó napsütésben egy nm talán olyan 250W-300W áramot ad neked. Aksi csomagból túl kicsit nem érdemes tervezni, mert azzal lehet a felhős időt és az esti fogyasztás egy részét is kiváltani.

Amivel sokat lehet fogni, az a napocskás vízmelegítés. Ott inkább az a lesz probléma, hogy mit csinálj a forróvízzel. :) Télen még a fűtésre is rá tud segíteni, de persze annak is feltétele a napsűtés.

(A pontos számokról majd egy szakértőbb ír neked pontosat. Én eddig csak weboldalakról és néhány ismerőstől, akik már használnak ilyet, tájékozódtam hogy mivel érdemes kezdeni.)

Nem hiszem hogy lehet neki annyi plusz, amennyiért még a hálózati visszatermelési dologgal is megérje foglalkozni. Épp elég az aksikat feltölteni és az aktuális dolgokat (hűtőgép, világítás, gépészeti dolgok, számítógép, tv stb-t) elhajtani.

A 20-25% manapság megvan, de ez mindíg az optimális és legjobb eset nyilván a déli órákban jó beesési szöggel.

A napkollektor az kiváló dolog, ebben nincs hiba. Azzal viszont igen kevés áramfogyasztó váltható ki vagy hajtható róla. :)

abszolút hülyeség az akksikat feltölteni, ha van vezetékes áram. az áram csak drágán és nagy veszteséggel tárolható, ezért sokkal költséghatékonyabb (és zöldebb) a hálózatra visszatáplálni és kétirányú órát használni.

nasa.gov-on van koordinátára lekérdezhető napsütést (éves napsütéses órák száma) mutató grafikon.

"A 20-25% manapság megvan, de ez mindíg az optimális és legjobb eset nyilván a déli órákban jó beesési szöggel."

Ez igaz, de az egész rendszerre vetítve ez a hatásfok ennél kisebb. Az inverter, a kisteljesítményű transzformátor átlagosan veszteséges; míg az akkuk töltése nagyon veszetséges.
Egy ideig dolgoztam egy energetikai cégnél, alternatív energiaforrásokat építettek, nevezetesen szélerőműveket. Az önkormányzatok tolongtak az akkor még "talált pénz"-nek tartott szélerőmű projektek után. Azért volt népszerű a szélerőmű vonal, mert "alacson" befektetéssel, a szélenergiából lehet elég nagy energiát kinyerni viszonylag kicsi termelésből kivett területen - persze ha fújt a szél. Elővették hát a széltérképet, és látták hogy Bábolna-Tatabánya vonal egy "szélcsatorna". Osztottak szoroztak, és ki is jött hogy 1-2Mrd Ft-os erőművek akár még hasznot is termelhetnek, és az áramszolgáltató is kötelezően jó áron veszi át az energiát. Igen ám, de az elektromos energiára jellemző, hogy sokmindenre jó, de arra nem igazán hogy tároljuk. Erre mondták azt, hogy de nézzük meg Ausztriát ott mennyi van belőlük. Az Osztrákok úgy tárolják az energiát, hogy a felesleges energiát, elhasználják víz visszaszivatyúzásra a magas vízgyüjtő területekre, és amikor szükség van az energiára akkor leengedik a vízerműveiken ismét, amikor meg alacsony a fogyasztás akkor rásegítenek a duzzasztásra. Nos nálunk nincs erre alkalmas erőmű, ezért azt az energiát amire az adott pillanatban nincs szükség, azt inkább meg sem termeljük.
Közben rájött az energiahivatal, hogy a szélermű projektek őrült növekedése, az országos hálózat instabilitását okozhatja, ezért meghatározták, hogy az energiellátás 3%-os alternatív energiaforás felhasználásával lehet gazdaságos, ezért ma nem adnak ki engedélyt alternatív energiatermelésre. Hozzáteszem ez nem hülyeség. A ismét adnának ki engedélyeket, ha tovább növekedne az energiaigényünk, de a jelnelgi gazdasági körülmények között ennek nincs realitása. Megjegyzem egy ilyen projekt engedélyeztetése számos hatóság bevonásával jár ezért az engedélyeztetés 3 évig is eltarthat, míg az épités 1,-3 hónap. A beruházás meg 1,5-2 Mrd Ft. Tudok olyan szélerőművet, amit megépítettek, de már annyit sem termelt meg, hogy a kötelező karbantartásra legyen elegendő pénz, ezért évek óta áll. Egy szélerőmű 30Km/h szélsebesség alatt a saját rendszer veszteségeit sem termeli meg. Egy napelem is hasonló cipőben jár, ott is egy fényerősség ami alatt veszteséget termel.

Mint már írták sokan, családi ház méretben a napkollektoroknak van létjogosultsága.

---
http://youtu.be/wzEahz7pa7k

---
http://youtu.be/wzEahz7pa7k

A solar az adott.
Marmint van 4 nm solar a haz tetjen, az adja a meleg vizet + telen rasegit a levego futesere, azzal nincs is gondom.

Igazabol az ELMU -s kinlodas idegesit, es ha egy vagyont bele kell oljek az ELMU-s "kinlodasba", akkor mar inkabb azt is magamnak inteznem...

A napelemben nem bizom, leven az nyaron mukodik, akkor sem egyenletesen, kell egy rahedli aksi + inverter es minden...

Vízerőmű, szélerőmű... :) Mindegyik elég macerás és a szél nem is fúj mindíg. A napenergia talán kiszámíthatóbb valamivel.

Egy kis kedvcsináló a naphoz: http://conferencecenter.rec.org/

Perpill nincs eszeveszett napsütés, de azért termelget. (A papírforma szerint 27kW-os naperőmű van a ház tetején, de 24-25 főlé nemigen megy sose.)

nap ÉS szél. ha nappal nincsen nap, akkor valószínűleg van szél :-) a tapasztalatok azt mutatják (nem az enyém) hogy jól kiegészítik egymást (szél ugye van éjjel is).
területfüggő - uugy lehet tervezni a széllel is (egyébként nem lennének szélerőművek). lehet tapasztalati szinten is:
veszel egy szélmérőt, felteszed magas árboc tetéjére, és vársz egy évet, majd számítasz belőle.

Ééééértem. Tehát 200kHUF megspórolásáért csináljon egy 20 millás befektetést? Ez már a frankhitel gazdaságosságával vetekszik...
A magas árbócról csak annyit, hogy a szélgépet legalább a környezeti tereptárgyak magasságának kétszeresére érdemes feltenni. Egy 3kW-os szélgép rotorátmérője 4-5 méter közötti, névleges teljesítményét 10 m/s-os szélsebességnél adja le, ára 1.5 millió forint körül. Mo.n átlagban a szélfútta napok 36% körüliek, 8% körüli amikor eléri a 10 m/s-ot. Ez azt jelenti, hogy az év 2/3-ad részében áll a cucc, és 29 napon át adja le a névleges teljesítményét. 30 ft/kWh-val számolva 62640 HUF-ot termel évente a gép. Nem számolva az inverter és az akku költségét, alig 24 év alatt térülne meg úgy, hogy semmit nem vesz ki belőle a tulaj. Tuti befektetés....
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

he?
1) nem magyar átlagot kell nézni, hanem lemérni a ténylegest (legalább 1-2 hónapon át) a mi (külterületi) telkünkön kb 50%-ban fúj a szél amikor kintvagyok, és ha már fúj, akkor van ~8m/s (de hamarosan lesz kanalas szélmérő és lesz pontos adat)

30ft/kWh-val számolva (jobb helyeken - nem itthon - a zöld áramért többet kapsz, éppen ezért)

A közüzemi szolgáltatásként kapott elektromos energiába egy vagyont? Akkor te jó messze laksz a főúttól meg a villanydróttól... A megújulókkal történő szigetüzemű ellátásra tényleg nem kell sokkal többet költeni, csak pár nullával. Igaz, azt az árhoz nem hozzáadják, hanem hozzáírják. A szám jobb oldali végéhez...

( Hiena v | 2011. 09. 05., h – 09:01 )

A szó amit keresel az a gázmotor. De ki kell, hogy ábrándítsalak, mert családi ház méretben sokba fog ez neked fájni. Egy ilyen gép 1 millió körül indul, viszont a gázszolgáltatód határozza meg, hogy rákötheted a hálózatra, vagy sem. További probléma, hogy nem kötheted a villamos hálózatra csak sziget üzemben használhatod. Ha vissza akarsz termelni, akkor szerződést kell kötnöd az ELMŰvel. Mivel nem megújuló forrásból állítasz elő energiát, ezért az átvételi ár a béka feneke alatt van. Ráadásul az így termelt áram jóval drágább, mint a hálózati, mert fizeted a gép amortizációját, a gázszámlát, és még a kötelező karbantartásokat is.

Óracserénél max. egy órára nem lesz áramod, mert ugyan az óra csere átfutása egy hónap, de a régi elszállítása és az új felszerelése egy időben történik.

Az az érzésem, hogy netto fillerbaszásos állapotban vagy, amiből semmiképp nem tudsz olcsón kijönni. Felsorolhatom neked az összes megújuló és nem megújuló megoldást, de minden esetben szarabbul jársz, mintha az ELMŰ-nek fizetsz.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Na igen... a netto fillerbaszasban egyet ertek. Egyszeruen csak nem akarok az ELMU-nek fizetni.
Az, ha tenyleg 1 orat nincs aram az epp nem erdekel.. kibirom. Csak a villanyszerelo nyugtatott a 30 napos atfutassal es hogy arra az idore nem lesz aram.

De oszinten, jobban orulnek, ha valami megujulobol tudnek aramot elolallitani.

Tudsz, de nem éri meg.
Egy 200W-os napelemtábla komolyabb családi ház éves villanyszámlája. Csakhogy a napelem mellé kell akku, töltésszabályozó, inverter. Ha a teljes lakás energiaigényét akarod kiváltani, akkor ez több 10 millás tétel, mert a rendszert túl kell méretezned, hogy kibírja az éjszakákat meg a felhős időszakokat.
A szélenergia még rosszabb, mert hol fúj, hol nem, ráadásul a gazdaságos méretűekhez építési emgedély és komoly tervdokumentáció szükséges.
A gázmotor hatásfoka 20% alatti, a gáz energiájának a java része melegvízbe megy.
Állandó vízhozamú, közepes méretű patak elhajt egy 2-3kW-os vízkereket, de ebből elég kevés van. Egy ilyen rendszer milliós tétel.
Maradt még az megújuló energianövényes rendszer, aminek a tüzelőanyag költsége a vezetékes áram többszöröse.
Hiába no, a 40ft/kWh-val elég nehéz versenyezni...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

teljesen egyértelműen NEM éri meg szigetüzemű ellátást létrehozni - hacsak nem muszáj. (el tudom képzelni,hogy 15km áramszolgáltató általi vezetésnél már érdemes gondolkodni - tudomásom szerint 1500Ft oszlopon, 3000Ft földben méterenként)

Egyértelműen a visszatáplálás és éves elszámolás a javallott - ha megoldható.

Teljesen egyértelmű, hogy otthoni méretekben visszatáplálós rendszert NEM éri meg létrehozni. Ezek a rendszerek csakis a forgalmazóknak térülnek meg. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, az alábbi egy "haveri" alapon kapott árajánlat 3kW-os rendszerre:
200W poli napelemtábla 15 db. 1515000,-
SB2500 inverter 1 db. 752000,-
Tervezési díj E.on felé 160000,-
Bekötési díj E.on felé 80000,-
Összesen: 2507000,- HUF, ebben nincs benne az önkormányzat felé benyújtandó terv és engedély ára (plusz 100k) és a szerelési költség, újabb 100k.
Akkor nézzük a megtérülést: Ha mindent ideálisnak veszünk (értsd 12 órát 100%-on jár a mező), akkor 40 Ft/kWh díjjal számolva (a támogatott, átvételi ár 30 Ft/kW) akkor 4,7 év az elméleti megtérülés. Mi a valóság? Hazánkban a napsütéses órák száma 2000 óra körül alakul, ezzel számolva 10,4 év a megtérülés. Ha ehhez hozzávesszük a beesési szögből, a napelemtáblák koszolódásából és öregedéséből adódó veszteséget, akkor pillanatok alatt 15 évnél vagyunk.
Szóval, a hülyének is megéri...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

És vedd hozzá az üzemeltetés, javítás, elöregedés miatti cseréket,költségeket is, és rögtön 20+ évre tolódik, bár ezt tegyük fel ellensúlyozza az energiaárak emelkedése - viszont termelsz közben egy rakat veszélyes hulladékot... (döglött aksi, döglött napelem, elhullott elektronika...)

Rásegíteni drága, eseti áramszünet áthidalására meg külön szünetmentesített világítási hálózat (esetleg 1-2 kritikus berendezésnek "piros" konnektort felrakni erre a hálózatra) - Nettó fél milla körül van 5kVA-es ups, ami 1kW-os terhelésen tud cca. 50 percet - ha csak világításra kell, akkor az terhelésben ennél jóval kevesebb is lehet (LED-es, kompakt fénycsöves megoldással).

Ha áthidalásról van szó, akkor nagyságrendekkel olcsóbb egy áramfejlesztő. 3–5 kW-os áramfejlesztő, márkától függően 100–150 eFt-tól már kapható. Ez elég a hűtő mellett némi világításra, és néhány kisebb fogyasztóra, esetleg a villanytűzhely kis és közepese teljesítményű lapjának üzemeltetésére. Persze nem egyszerre mindent.

Az üzemanyag miatt ezt sem lesz olcsó üzemeltetni, de az áthidalás arról szól, hogy csak a kiesés idejére kell beüzemelni, jó esetben néhány órára. Tavaly télen, a dunántúli áramszünet idején, egyes helyeken napokig nem volt áram. Ott már a napi 7–8 eFt-os üzemeltetési költség, 2–3 nap után összemérhető lett volna a hűtőben megrohadt árú árával. Tehát ilyen hosszú időre már ez is luxus.

Bár lakótelepen „kicsit” hangos, de ott a napelemeket sem egyszerű telepíteni, az akkumulátorok tárolásáról nem is beszélve.

-----
"Ember embernek farkasa." Ezért aztán "Holló a hollónak nem vájja ki a szemét."

Lakótelepen szerintem nem is használhatod, mert a lakásban nem tárolhatod a szükséges mennyiségű üzemanyagot (nem, az erkélyen sem...).
Lakótelepi/városi környezetben azért elég gyorsan megy a hibaelhárítás - bár a pincében, fél méternyi vízben álló trafó azért érdekes problémákat vethet fel, ez igaz :)

itt jönne be a pályázati forrás, kedvező hitel.
úgy tudom, pl Angliában van arra lehetőség, hogy hasonló beruházás esetén a megtakarításból fizeted vissza a hitelt.

Azért nézzük azt, hogy 10 év alatt mennyit inflálódik az energia ára (feltételezve a 0 karbantartási ktg-t). Ha az jön ki, hogy uannyiba kerül mint a vezetékes áram (és nem nekem kell azonnal megfinanszírozni, hanem ezt megteszi a gyártó/bank/szolgáltató) akkor IDE VELE AZONNAL!

Attól még, hogy jelenleg nem feltétlen tűnik értelmesnek az, amit ott művelnek, hosszú távon elképzelhető, hogy nem hülyeség: állami pénzen fellendíteni a német szél/napelemipart (állami támogatással igényt teremtünk rá) és amikor majd a többi országban is kitör a zöld elmebaj, a jól kipróbált, immáron nagy gyártókapacitással rendelkező Németország szállíthatja a berendezéseket jó pénzért...
Az atomerőművek tervezett leállítása is ezzel függ össze: a szabályozhatatlan zöld energiát (amelyet az EUban ugye kötelező átvennie az áramszolgáltatónak) nehezen társítod az atomerőművekkel, amelyek alaperőművek (kiszámíthatóan üzemelnek hosszú ideig nagy, de állandó teljesítménnyel - ha lehetséges is, nem érdemes őket visszaterhelni, mert nagy fixköltség mellé minimális változóköltség tartozik.). Jól passzol viszont a gyorsindítású gázturbinás erőművekhez - és ebben technológiában a németek már megint csak eléggé otthon vannak - így akármennyire is környezetszennyező és drága lépés, racionális lehet az atomenergia kivonása. Ráadásul a rengeteg sötétzöld miatt politikailag is kifizetődő.

Természetesen a megújuló-lobbinak semmilyen befolyása nem volt a dologra. (de)

Rég röhögtem ilyen jót.
FYI, a napelem gyártó német cégek 90%-a kínából vásárolja a cellákat és csak a táblaépítést végzik. De vannak olyanok is, akik már ezt is kioutsource-olják. Pl. Fehérváron épül egy elég komoly gyártókapacitású napelem gyártó üzem. Ugyancsak érdemes tudni, hogy egy napelem gyártása igen egyszerű és jól automatizálható, pár forrasztó/javítódroid kivételével kevés munkaerő vonzata van, viszont mint megújuló energitermelő berendezést gyártó cég finom állami támogatásokat lehet felvenni. Ezek a cégek csak addig nyereségesek és életképesek, amíg magas a napelemtáblák ára. Tipikusan egy német és egy kínai napelem tábla közt 1.3-as szorzó van árban, ugyanakkor belül ugyanaz van.
Napelemcellát a szilicium technológia miatt, csak ott érdemes gyártani, ahol olcsó a villamos energia. Ez a hely pedig, nem Európa.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A szilícium nyilván kínai, de nem csak a cellát gyártod. Nem kevés teljesítményelektronika kell ahhoz, hogy a hálózatra is kapcsolhasd a cuccot. Ennek meg ugye különböző szabványoknak kell megfelelnie és - ha kínában is gyártják - biztosan nem ott fejlesztik ki. És akkor a szélenergiáról nem is beszéltünk, a maga őrült méretű gépészetével (szállíthatóság, ugye) meg technológiájával együtt.

Hogyne, Ningbo Windtech Optoelectronic, China W.E. Solar Energy Technology, és a Sunbe Solar & Electronic is magasanképzett német mérnökökkel terveztetik meg az invertereiket. Kérem kapcsolja ki...
Magyarországon forgalmazott szélgenerátorok 5-10kW teljesítményig bezárólag, majd mind Kínában készültek. Ugyanígy a legtöbb nyugaton forgalmazott inverter is valamelyik kínai gyártmány átcímkézve.
Igen gyártanak nagyméretű, 100kW feletti generátorokat a nagy nyugati multik, mint ahogy gyártanak ugyanezen rendszerek visszatáplálását végző rendszereket, de ez esetben néhány 100-as évi gyártás már nagyüzemet jelent. Elhiheted, nem ettől virágzik fel egy állam megújuló energia szektora...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

a kifejlesztéshez és a protopípus teszteléshez kell egy áramkörtervező progi, s egy labor ahol össze tudod építeni a prototípust. ennek költsége kvázi egyszeri. ha fasza, küldöd a tervet malajziába vagy kínába, ahol meg tömegtermeled szartig.

kínán kívül is tervezhetsz szabványokat mellőző terméket, ez nem a tömeggyártás helyétől függ.

Pályázati támogatás és hitel. Már vártam, hogy ezek mikor bukkannak fel.
1. Egy rendszer nem lesz attól életképes, hogy pályázati pénzből épül, mert a pályázati pénz valakinek ki kell fizetnie.
2. Hitel. Magyarázd meg, hogy egy rendszer ami X összegbe kerül és n év a megtérülése, hogyan fog X+kamat összegből gazdaságosabban megtérülni? Feljebb kiszámoltam, ha egy családi házra méretezett rendszered van akkor optimális esetben 15 év alatt térül meg. Ha hitelre vásárolod, akkor ez kitolódik 20 évre. Ennyi egy solar rendszer élettartama. Akkor hol van ebből hasznod, ahhoz képest, hogy simán fizeted a villanyszámlát? Ezért sem támogatják ezeket a rendszereket, mert nem térülnek meg.
A villamos energia kWh ára 2000-ben 19 Ft-volt, 2005-ben 26 Ft, most 40 Ft körül. 2000-hez képest a lakásom villamos energia fogyasztása 10%-ot csökkent úgy, hogy a gázboyler villanyboylerre lett cserélve.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Heh, pályázat :)

Ez annó nálunk úgy volt, hogy _csak_ elkészült házra adták a visszanemtérítendő hitelt.
Magyarán, miután elkészült a házunk kellett volna +300K HUF ráfizetéssel beszerelni. A támogatás mértéke pedig 400K lett volna.
Osztottunk - szoroztunk és aszontuk, hogy épp leszarom a 100K -t, mert a papírmunka + esetlegesen lecsúszunk a dologról többe kerül, mintha egyszerüen nem is pályázunk és építés közben beszereltetjük azt is.

1) a pályázatnak az lenne a lényege, hogy segít a finanszírozásban
- csökkenne a háztartások károsanyag-kibocsátása
- csökkenne az atomenergia (de főképp szénerőmű) felhasználása (most ne menjünk bele a részletekbe)
- esetleg gazdaságosabban fogyasztasz, ha neked kell előállítani (lásd, amikor a te hozod a kútról a vizet, nem pocsékolsz)
2) hitel (lásd fent). ha odáig eljutunk, hogy 25 év alatt (részletekben) fizetem ki a rendszert, ami biztosítja az áram igényemet, és ezt a banknak teszem, nem a szolgáltatónak (kWh alapon) - én anyagiakban uott voltam, csak zöldebben, nem?

Ok. Csökken a káros anyag kibocsájtás. De miből lesz erre pénz? Csak nem adóból? A magasabb adó nem azt jelenti, hogy ugyanazon termékek ára magasabb lesz, ergo többet kell dolgozni, ami többlet energiafelhasználáshoz, tehát többlet káros anyag kibocsájtáshoz vezet. Ergo, ugyanott leszünk, hacsak nem képes a rendszer az élettartamán belül financiálisan pozitív energiamérleget előállítani. Erre pedig nem képes. Ezt már korábban lefociztuk.

Az atomenergia csak a fosti sötétzöldek szemében ellenség. A humor kategória, hogy amerikában az elmúlt 10 évben több ember halt meg szélerőművek üzemi balesetének következtében, mint atomerűművekében az elmúlt ötvenben.

Nem fogsz gazdaságosabban fogyasztani, ugyanis nem leszel off-the-grid. Ha meg off-the -grid vagy, akkor duplázod a rendszered bekerülési költségét.

És mi történik a hiteleddel, ha jön egy jégeső és szétveri a paneleket? Mi történik, ha egy villámcsapás miatt kihullik az invertered? És ha el kell költöznöd?
De, tudod mit, vegyél fel frank hitelt, ezzel a logikával az is jó ötlet.
Elárulom, a szolgáltatónak így is, úgy is fizetni fogsz rendszerhasználati díjat. Arról nem beszélve, hogy az energia átvételi és a eladási ára közt 25%-os árrés van.

Szar dolog, amikor az ideológia és a valóság közt nincs átfedés. Ilyenkor érdemesebb talán az ideológián változtatni és nem a valóságot torzítani...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ugye ez ugy nez ki gyakorlatban, hogy a "háztartási mérető kiserőművek" kategoria johet szoba jozan esszel (megvannak a korlatai, de joval egyszerubb a kivitelezese es az engedelyeztetese). Itt meg eves elszamolast valaszt az ember. Napelemmel valszeg kevesebbet fogsz eves szinten termelni, mint a valos fogyasztasod, igy ev vegen csak a plusz fogyasztasod utan fizeted meg a normal arat. Nem erint hogy mennyi az atveteli es eladasi ar kozotti kulonbseg. De emlekeim szerint az arak kozotti kulonbseg csak a nem ebbe a kat.-ba eso, normal visszataplalasnal van.

Könyörgöm, ha deficites a visszatáplálás, akkor hol és hogyan térül meg a rendszer? A fenti számítások mind azt vették alapul, hogy min nullás a rendszer és nincs fenntartási költség. Ha ebben az esetben is a rendszer élettartamával megegyező a megtérülés, akkor hol térül meg deficites energiamérleggel?
A támogatott megújuló ár 1-es arány felett 30 HUF/kWh, támogatás nélkül 19 HUF/kWh. Ez az a pénz amiből fedezned kellene a rendszer fenntartását és elavulását. Ez az a pénz, amit nem kapsz meg ha nem képes a rendszer a fogyasztásod felett teljesíteni.
Háztartási méretben 10kW felett kezdenének megtérülni ezen rendszerek, de az áruk miatt ezt az átlag háztartás, még hitellel sem lenne képes fedezni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

- csökkenne a háztartások károsanyag-kibocsátása

Nem csökken, több lesz, csak máshol keletkezik.

- csökkenne az atomenergia (de főképp szénerőmű) felhasználása (most ne menjünk bele a részletekbe)

Nem csökken.

- esetleg gazdaságosabban fogyasztasz, ha neked kell előállítani (lásd, amikor a te hozod a kútról a vizet, nem pocsékolsz)

A potenciális megtérülést ez kitolja a végtelenbe.

2) hitel (lásd fent). ha odáig eljutunk, hogy 25 év alatt (részletekben) fizetem ki a rendszert, ami biztosítja az áram igényemet, és ezt a banknak teszem, nem a szolgáltatónak (kWh alapon) - én anyagiakban uott voltam, csak zöldebben, nem?

A pénz = energia. Semmit se takarítasz meg, csak olyan alternatív megoldásokkal, amelyek csak nagyban működnek, mint például 800 méter magas torony, talajmenti üvegházhatás által hajtva, naperőmű, vízerőmű, stb. A házi megoldások nem 'zöld' megoldások, hanem 'cool' megoldások, amivel fel lehet vágni a rokonok előtt.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

200W poli napelemtábla 15 db. 1515000,-

Alapvetően az a baj, hogy nagy átlagban a termékek nettó árának kb. 80 százaléka közvetlenül az energiahordozók költségéből adódik össze, vagyis ha valami 100 forint, akkor ahhoz 80 forintnyi energiát kellett befektetni, mire a végfelhasználóhoz került (gyártósor, szállítás, raktározás, hűtés, fűtés, stb.). A maradék 20 százalék pedig közvetve energiahordozó költsége lesz, csak emberi erőforráson keresztül (élelem, víz, fűtés, stb.). Ahogy egyre nagyobb fokú a gépesítés, egyre nagyobb százalék lesz a közvetlen energiahordozó aránya, ha pedig emelkedik az energia ára, akkor az emberi erőforrás aránya fog emelkedni.

Visszatérve a napelemtáblára. A legnagyobb baj a napelemtáblákkal és köré építendő elektronikával, hogy jelenleg nem adnak elég energiát a teljes láncot tekintve, hogy abból az élettartamuk végére újra elő lehessen állítani önmagukat, tehát külső energiát kell bevonni az előállításba, ez pedig akkor éri meg, ha egyébként drága lenne vezetékkel elvinni az elektromos áramot.

Egy másik szálban felmerült, hogy az állam támogassa a napelemes rendszereket, de ez azt jelenti, hogy olyan dolgot támogatunk, amely nem hoz közvetlen hasznot, talán csak közvetlen hasznot hoz, de az is elég kétséges.

Persze lehet mondani, hogy az energia árának növekedésével majd jobban megtérül a napelemes rendszer, de ahogy növekszik az energia ára, úgy fog növekedni a napelemes rendszer ára is... más alternatív megoldás pedig egyátalán nem gazdaságos egy lakás esetén, de egy utca vagy falu már tudna gazdaságos méretben üzemeltetni nap- vagy szélerőművet, de itt akkor van baj, ha éppen sötét van és nem fúj a szél... így pedig maximum 50 százalékig lehet csak növelni a jelenlegi pár százalékról az alternatív erőművek arányát.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

( neutrino v | 2011. 09. 05., h – 09:55 )

Ha ennyi pénzed van, akkor inkább hőszivattyú (fűtésre, meleg vízre) vagy napelem (ugyanez... sőt a többletet megveszi az ELMŰ)
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

60K, ehh ezzel túltetél rajtunk tavalyi átlag 53K volt.
Sajnos évről évre nő az áram ára mégha ugyanannyit is használsz fel többe kerül.
Teljesen jogos az igény a megujjuló energiának a házilagos előállítására felhasználásra, csak épp horror egy ilyen beruházás nem beszélve arról, ha még a házat is hőszigetelni kell hozzá.

nem, 60K a teljes evre.

Igen, az egyik bajom, hogy no az ara, a masik meg, hogy az elmu "szopatora" vette.
De fokent jobban szeretnem, ha az aram amit felhasznalok zoldebb lenne, mint a szen / atom kombo.
De ugye vizenergia kizart, mert se patak, se hoforras, se semmi.
Eddig egy emberrel beszeltem, aki Verest Szelesegyhaznak hivja, de szerintem reszeg.... Mert ok ok neha fuj, de nem szamottevo...
A napenergia meg korlatozott

( uid_16401 | 2011. 09. 05., h – 10:08 )

"illetve fizessek az elmünek 200K kürülit, mert "több ampert" fogok igénybe venni."

Ezt valami hálózatfejlesztési hozzájárulásnak nevezik. Az ELMÚ-nek fejleszteni kell a hálózatát, hogy te nagyobb teljesítményt vegyél ki, és a törvény szerint ennek egy részét te fizeted meg.

Az meg hogy te visszatermelj a hálózatba, nagyon sokba fog kerülni.

---
http://youtu.be/wzEahz7pa7k

Ez a "hálózatfejlesztési hozzájárulás" kb a 60-as évekből maradt még itt amikor a tanyán csak petróleum lámpa volt. A hálózat mára kivan építve rendesen mindenhol (elviekben) és azáltal, hogy valaki 16A helyett 48A szeretne a meglévő kábeleket nem kell fejleszteni.
Az áram árában illetve a megfejthetetlen számlában már így is minden xart beleszámolnak.
Ezen az alapon pl a kamionosokat is meglehetne fizetni amikor tankolnak mert nagy tankba nagy cső kell és hát az kérem már fejlesztés kérdése....

A hálózat mára kivan építve rendesen mindenhol (elviekben) és azáltal, hogy valaki 16A helyett 48A szeretne a meglévő kábeleket nem kell fejleszteni.

Ha egy embernek kell 16A helyett 48A, akkor valóban nem. De több embernek kell, akkor bizony kell fejleszteni.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

Normális felhasználást feltételezve úgy alakították ki a gerincvezetéket, hogy több házban is lehessen több ampert egyidőben kiszedni.
Ahol viszont nem ott nem is engednek csak max ennyit meg annyit bővíteni, mivel pontosan tudják, hol mi van alulméretezve vagy elbaxva.
Ettől még beszedik a hálózatfejlesztési díjat és addig nem cserélnek gerincet míg le nem ég nekik valahol valami ....
Családi házas környezetben 3x32A-t lazán szoktak engedni, még akkor is ha több házba kérik avagy van bekötve, ez felett vannak határok.

A normális felhasználás évről évre változik, a hálózat telítettsége meg adottság, amit bővíteni kell. Én teljesen egyetértek azzal, hogy aki a normál felhasználásnál többre vágyik, az fizesse ki az infrastruktúra bővítését, ne terítsék szét a többi fogyasztó között ezt a felárat.

Az, hogy melyik szolgáltató mikor mit cserél és fejleszt, az teljesen más téma. De emlékeim szerint messze jobb a hálózat minősége és rendelkezésreállása jelenleg, mint 10-15-20 éve.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home

A normális felhasználás jelenleg nem felfelé hanem lefelé viszi az amper igényt mivel rengeteg energiatakarékos új eszköznek kevesebb az igénye és ha van 3x20A bejövőd nagyon szépen szét lehet osztani az egyidejű terhelést is úgy hogy elég legyen.
A normális felhasználást viszont felfelé módosította a gáz helyetti villany használat.

Hja...
Kompakt fénycső AAA-s mosógép, hűtő mindenhol, mert takarékos, nem eszik annyit... Meg mellé az újkor átkai amik nem is léteztek (vagy nem abban a formában) mint ma.
Klíma, indukciós főzőlap, fritőz, mikró, mindenszobába tv, számítógép(ek), router...

No meg ne felejtsük el, hogy a régi Elekthermax tűzhely 2.2KW-os, egy mai több. Igaz jobb a hatásfoka is, de többet eszik. Aztán Rakéta porszívó 0.4KW egy átlag mai ritkán van 0.8KW alatt. De lehet még példákat találni.
Azért hoztam ilyen példákat, mert egy átlagos régi kertvárosi környezet méretezése idején még ilyen jellegű fogyasztók voltak...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -

Hát a régi kertvárosi környezet maradványaiból egy jó dolog maradt meg, a központi fűtés vas csövekkel. Vegyestüzelésű " kismozdony " van rákötve és addig megy a szivattyú míg meg nem melegszik a viz, utána autógravitáció - ez is áram spórolás... pluszban kiváló iratmegsemmisítő készülék és a testedzés is megvan a napi favágással :))
A régi készülékek meg fokozatosan cserélődni fognak mert 10-15 év amit birnak és helyettük csak a legjobb energiaosztályúak lesznek megvéve.
A villanytűzhely mellé lehet kertigrill és bogrács igy spórolni és jobbat lehet enni egyszerre. A hűtőket meg a pincébe kell levinni mivel hűvösebb helyen kevesebbet mennek.
Vannak újfajta villany bojlerek napkollektor bekötéssel és amik akár a szoba hőből is tudnak melegvizet készíteni,ezeket ha van hely a legmagasabb szintre érdemes rakni.
Az energiatakarékosság, kiváltás nem azért kerül előtérbe mert mindenki hirtelen " bezöldült " hanem, mert lassan nemlesz miből kifizetni a havi számlákat...

Olaszok gyártanak Ariston névre hallgat, van élet a 100 éves hajdú után, igaz ára is van de 5 év alatt megtérül mivel energiatakarékos programozható, de másoknak is van hőcserélős rendszere ami hőmérséglet különbségből, napkollektor rákötéssel tud melegvizet készíteni
(feleségem aki nem műszakis találta meg http://nuosariston.hu/nuos_2010_final.pdf)
Az épületgépész kollega ne nézzen nagyot mert egy szaktársa volt aki 3 fázisú szivattyút szerelt fel a nyomó ágba ami egy 4 lakásos társasházat is lazán eltudna látni.
A csövek két-collal indulnak és térnek vissza és ezek vannak szűkitve egy-coll majd fél coll méretre. A melegvíznek meg megvan az a hüle tulajdonsága, hogy felfelé megy magától amennyiben van keresztmetszet. Egy idős bácsikát kellett a kollega után hívni aki két napos munkával helyretette a szakkolega 4 napos barmolását.
Gázfütésnél kisújnyi, vékony befalazott csörendszernél amit a mai kollegák hegesztés nélkül szerelnek ez nem működik. Lehet hogy szép, korszerű, gyorsan kivitelezhető de egy 180 nm háznál a gázszámla 50-70 eft.

a meleg viz aramoltatja tovabb. aposomnak is ilyen kazanja van, abban meg keringetoszivattyu sincs, egyszeruen a pincebol felszall melegviz es lenyomja a hideget, fizika.
nem, ne mondd, hogy "de tuti van ott keringeto", mert nincs, az evben lettek a radiatorok atmosva es atfestve, lattam az egesz csorendszert, a fa ereje (hehe) uzemelteti.

Nem csak típustól függő hanem szakember agy(agyatlan)-tól is :))
A " nem normális " sorba köti a szivattyút és a nyomóágba, aki kicsikét ért hozzá az párhuzamosan köti és tesz rá elzáró szelepet, pluszban ha ért a villamossághoz automatizálja hőmérséklet fügéstől a szelep nyitást,zárást + a szivattyú indítást leállítást. Itt gondolok a vegyes tüzelésű kazán 85-90 fokra való melegedésére amikor nagyon jó , ha gyorsan a víz meghűl kicsit.
Vannak már olyan hőcserélők amiket a legmagasabb ponton a visszatérő ágba lehet bekötni és a " hulladék hővel" a fürdési melegvizet elő lehet melegíteni, ezt lehet még kiegészíteni napenergiás fűtéssel, így télen nyáron van rásegítés ( 10 év alatt térül meg kb)

Nézd, most lehet lovagolni a szavakon, hogy mért " hulladék hő ", de egy mester mondta ajánlotta ezt a megoldást, hogy a legmagasabb ponton visszatérőként bekötni a hőcserélőt mert így az úgymond radiátorok után még langyoska vizet fel lehet használni a bojler víz előmelegítésre a fűtési időszakban.
Tekintettel arra, hogy autógravitációs a fűtés ez a pont lesz az utolsó ami melegedni fog, mivel előtte a radiátorok szépen elveszik a meleget és mire a lakás felfűtődött és fürdeni szeretnél kész lesz a bojler előtti hőcserélő előfűtése úgy 40-50 fokra.
Vegyestüzelésnél nehéz egyenlő hőfokot tartani, így van olyan pont amikor minden radiátor meleg de ég a tűz így úgymond " hulladék hő " avagy pillanatnyilag felesleges hő van a rendszerben amitől csak melegebb a szoba, ha ráadásul még termosztátos szelepek is vannak akkor a csőrendszerben kering a felesleges melegvíz.

Hmmm.... Én nem ezt mondtam.
Én azt mondtam, hogy a ma vásárolható gépek sok esetben hiába energiatakarékosak a teljesítményük jelentősen nagyobb mint a régieké.
Illetve olyan elektromos fogyasztókat is használunk amire a jelenlegi elektromos hálózatot nem tervezték.
Így én nem értek egyet azzal a kijelentéseddel, hogy az elektromos energiaigény csökken a modern eszközök miatt.
Illetve a fentiek miatt simán előfordulhat, hogy a helyi áramszolgáltató nem tudja kiszolgálni a kért energiaigényt, mert jelenleg is a kiszolgálási határt feszegetik egyes helyeken...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -

Azért csínyán kell bánni ezzel a "csak biztosíték cserés" dologgal. Nyilván a szolgáltató rendszerében van tartalék, és a fejlesztést nem adhoc végzik el hön egy jelentkező, hanem előre tervezetten. De láttam már, 30-40 éves házban, megigényelték a nagyobb biztosítékot, a haver szaki aláírta a papírt hogy alkalmas a saját hálózat, aztán a játékgép+lapostévé+mikró csaknem leégette a házat is.

---
http://youtu.be/wzEahz7pa7k

khm.. akkor most megsúgok egy érdekes dolgot..
- földvezetéknél a fali kiállásig-elosztóig
- légvezeték a pózna végén lévő csatlakozásig a szolgáltatóé, utána a tied a vezeték és ha nem elég vastag a saját költségedre kel cserélned, főleg ha több ampert szeretnél.

bocs, ezt most nem fogom. a "fő"úton oszlopon jön a villany. én földben kértem a bekötést, az első 15m-t állta a szolgáltató, a maradék 90m-t (telekhatár) nekem kellett fizetni. Telekhatáron belül (órától) meg saját hatáskörben földben tovább. (nyilván, elég vastag drót lett, ha már ásnak, talán 50A ?).
mégvalami: érdekes módon a szolgáltatónak megvan a joga, hogy az általam kifizetett 90m felhasználásával bekösse a (leendő) szomszédomat is...

"érdekes módon a szolgáltatónak megvan a joga, hogy az általam kifizetett 90m felhasználásával bekösse a (leendő) szomszédomat is..."

A te óhajod a földkábel, hát fizess. Be lehet kötni légkábelen is, csak az nem annyira trendi. A te luxusigényeid utáni rinyálást valahogy nem tudom szimpátiával fogadni. A "kábelemre ne kössék a szomszédot", meg annyira szánalmas...

---
http://youtu.be/wzEahz7pa7k

"be lehet kötni légkábelen is" igen, de azt is nekem kell kifizetni! (mint írtam, 1500Ft a légkábel és 3000Ft a földkábel). nem arról van szó, hogy zavar - csak az előző postra:

- földvezetéknél a fali kiállásig-elosztóig
- légvezeték a pózna végén lévő csatlakozásig a szolgáltatóé

válaszként írtam, hogy mennyit kell kifizeteni belőle.
Nem hiszem, hogy rinyálásnak tűnt amit írtam... (innentől kezdve a szimpátiádra főképp nem tartok igényt)
Kérlek olvasd már el párszor a kommentem, és ugyan mutass rá, hogy írtam, hogy NE kössék rá a szomszédot. Csak azt mondtam, hogy nekem felszámolja a szolgáltató - és mégis a sajátja.

Nem egészen.

Amikor odamész a szolgáltatóhoz, két választásod lehet:
- műszakilag legolcsóbb, jogszabály szerinti árazású, nem általad szabadon választott
- óhaj szerinti, szabadáras
bekötést szeretnél.

Ha a másodikat választod, akkor nem az első verzió és az általad választott verzió közötti műszaki különbözet árát fizettetik meg veled. A jogszabály szerinti (legolcsóbb műszaki megoldás) választása esetén ugyanis elő van írva, hogy milyen címen és mennyit lehet beszedni. De ez csak akkor van így, ha ezt a verziót választod. Az 'óhaj szerinti' megoldásnál bármilyen címen kérhet pénzt a szolgáltató (mondjuk kötelező közműtervezés kábelnél!)

"3000 ft a földkábel" - nem tudom, de ami ajánlatokat én láttam, ott a földkábel + a fektetés munkadíja együtt inkább a 8-10 ezer ft / m körüli áron ment, míg a légvezeték volt az 1-2 ezer. Ez azért jelentős különbség, plusz a 30-40 ezres közműterv.

Csak azt mondtam, hogy nekem felszámolja a szolgáltató - és mégis a sajátja.

Azt felejtetted ki a leírásból, hogy ha olyan közös, elosztóvezeték létesül, amit veled fizettettek meg, akkor ha arra a szolgáltató később mást is ráköt, akkor köteles újraszámolni a beruházást, az új fogyasztóval a ráeső részt kifizettetni (esetünkben a felét), és a korábbi befizetőknek az arányos részen felül fizetett pénzét visszaadni. Azaz a ha szomszédot rákötik, akkor a fele pénzt arra a vezetékszakaszra visszakapod.

én a felméréskor két opciót kaptam:
- légvezeték 1500Ft/m
- földkábel 3000Ft/m
(gyanítom, a légvezetéknél olcsóbb opció nincsen)

Nyilván értem, hogy nem a különbözetet fizettetik meg :-)

A visszafizetésről eddig nem tudtam - remélem a szolgáltató is tisztában van ezzel :-)

( skynetpro | 2011. 09. 05., h – 10:21 )

milyen háromfázisú fogyasztód van? mert ha kétszázezerért kapsz frekvenciaváltót, akkor az olcsóbb lehet neked. feltéve persze, hogy a teljesítmény elég lesz.

Nem kell háromfázisú fogyasztó de ha nem panel lakásod van ahol 25A max 32A kapsz,
egy családi házban lazán szét lehet osztani 3x16 amperes ágakat és ha villanytűzhelyed van ami 3fázisú 3x10A + villany bojler 2x8A egy mélyhűtőláda, egy hűtő + akármi már a 16A áganként is határeset...
A 3 fázisnak megvan még az az előnye, ha elmegy egy fázis még marad kettő és nem zseblámpával kell a biztosító szekrényig eljutnod :)

( neutrino v | 2011. 09. 05., h – 10:28 )

Az ipari áram biza ennyibe kerül.
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

( Jason v | 2011. 09. 05., h – 10:35 )

Úgy emlékszem, erről már sok helyen volt szó és magyarhonban jelenleg tilos visszatáplálni, mert csak (illetve törvényileg nem engedélyezett).
Ha erre gondolsz.

Törvényileg 50kW teljesítményig üzemeltethetsz mindenfajta kiserőművet, engedély vagy bejelentési kötelezettség nélkül. Az elektromos hálózatba történő visszatáplálás feltétele, hogy az adott berendezés megfeleljen az adott szolgáltató által megkövetelt élet és üzembiztonsági feltételeknek, és rendelkezzél a visszatáplálás bekötéséhez szükséges megfelelő tervdokumentációval. Ezen berendezések hálózatra kötését, beleértve a kétirányú fogyasztásmérő felszerelését az áramszolgáltató szakemberei végzik.
Tilos bármilyen visszatermelő berendezést házilag rákókányolni az elektromos hálózatra.

Napelemes rendszerekhez az EON hálózatában pl. a SunnyBOY inverterek engedélyezettek visszatáplálásos üzembeni használatra.
További részletekért és feltételekért érdemes előbb az áramszolgáltatót megkérdezni....

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ezt hol olvastad? A legtöbb szélkerék forgalmazó 1kW-ot ír, de az is nettó faszság. A történet hátterében a 2007-es VET módosítás áll amikor belengették, hogy a 20kVA-röl leviszik 0,5KVA-ra az értéket. Erről írt Olajos Péter képviselő is egy szívhezszóló levelet, ami aztán a fórumhuszárok, forgalmazók és sötétzöldek közt szállóigévé vált.
Azért is lett szállóige, mert a legtöbb forgalmazó nem képes megfelelő garanciákat biztosítani egy nagyméretű szélgépre. Egy 2-3kW-os szélgép a maga 100-120 kilós tömegével és 6 méteres lapátjaival milliós károkat tud okozni, arról nem beszélve, hogy ezen kínai szarok 1-1.5 évente szarják össze magukat. Egy divatzöldcég le is húzhatná a rolót, ha 2-3 ilyen cucc lefigyelne az oszlopról.

Amúgy az eredeti idézett rész így szól:
"115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a) építési engedélyezési eljárás,
b) üzemeltetési engedélyezési eljárás,
c) használatbavételi engedélyezési eljárás,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás,
e) megszüntetési eljárás.
116. § (1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvényben előírt engedélye szükséges.
(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.
(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni
a) az 50 kVA-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez,
b) A 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,
c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,
d) a csatlakozó berendezésre."

Aztán jött a módosítás, ami a 2008. évi XL. gáztörvénybe lett beillesztve:

(12) A VET 116. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni
a) az 50 kVA-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez,
b) A 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,
c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,
d) a csatlakozó berendezésre.”

Hmm, még mindig nincs 500W sehol.

Esetleg, nem azzal kevered, hogy a legtöbb település kikötheti a település területén felhúzható oszlop magasságát? Ez tipikusan 6 m-ben van limitálva, de vannak olyan települések ahol tiltott, vagy eltérő mindennemű oszlopállítás. Egy háztartási szélgenerátor esetében a helyi építésügyi hatóság az oszlop állításában illetékes. Ugyanezen hatóság kötelezheti az adott szélgenerátor építőjét a szerkezet elbontására, ha az műszakilag nem megfelelő kivitelű.

További faszságok írkálása helyett, ajánlott olvasmányok:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0700086.tv
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?docid=a0700273.kor
De csak óvatosan mert updatelték a földgáztörvénnyel:
http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=251&lng=1
Építési engedéllyel kapcsolatos előírások:
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700382.KOR

De ha megtalálod 500W-ról szóló jogszabályi hivatkozást, akkor kíváncsian várom.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( szokea | 2011. 09. 05., h – 10:42 )

32A -ig nem kell fizetni halőzátfejlesztést !
kérj 3x10 et az ingyenes !!!
Ha több kel azt ki kell fizetni és az ennyibe kerül .

na de ez az... 3 x 10 -el epp nem erek semmit, leven a hazat nem fogom atdrotozni, hogy az egyik fele egyik biztositekon, a masik a masikon jojjon.
egy 10A -es biztositek viszont nem fogja tudni elvinni a hazat, mosogepet hutot es a gepeimet.

Mondjuk a gepeimet tudom kulon megszakitora kotni, de akkor is..

pedig az a megoldás ha nem akarod kifizetni a 200k-t. Nálunk is hasonló volt a helyzet, így a villanyász anyagköltséggel együtt azt hiszem 45k-ból megcsinálta a drótozást. Azóta a hűtő + mosogatógép, mosógép, számítógép külön fázison van, dedikált biztosítékkal. így nem az egész hátban bassza le az áramot ha pl egyszerre megy a mosogató és a mosógép.
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

Anno kértem én is az 1x16 amper helyett 25 ampert. Nekem is kellett volna hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni. De!
20 amperig nem kell(ett) hozzájárulni. Így most 1x20 amperos bizti, van és bírja a hegesztőtrafót, mosógépet, indukciós főzőmasinát...stb.
A mérőóra után van szétosztva 4 kismegszakítóra a hálózat. Egyedül arra kell figyelnem, ha hegesztek, lehetőleg ne menjen a mosógép. (3Kw)

( bocs | 2011. 09. 05., h – 20:10 )

van ismerős szerelő, aki garantálja, hogy 30 nap helyett 0 nap kimaradásod lesz

de a pénzt ki kell csengetni

( hzsolt94 v | 2011. 09. 06., k – 23:57 )

A 3 fázis nekünk is nagyon drága lett volna, így csak 2 villanyóránk lett, 2x16A. (+ éjszakai), Ez így valamiért kevesebb mint felébe került.
Azért nem értem a dolgot, mert elvileg az elműnek is jobb lett volna ha 3 felé oszlik a terhelés, nem csak 2 felé, de hát ez van.

(Talán mert így nincs ipari áramunk, a "két fázis" együtt ugye nem jó semmire, és ők is jó magyaros dögöljönmegaszomszédteheneis módon állnak hozzá.)

A 3 fázis nekünk is nagyon drága lett volna,
...
Azért nem értem a dolgot, mert elvileg az elműnek is jobb lett volna ha 3 felé oszlik a terhelés, nem csak 2 felé, de hát ez van.

Rosszul tudod. A 3-fázis se került volna többe (neked), ha ugyanazt a 2x16A-t 3 fázisra osztva kéred. Persze az úgy már csak 10A fázisonként, azt meg egy combosabb egyfázisú cucc leveri (2.5kW már sok neki), ezért nem is javasolta senki.