Ez a vicc, fiatal koromban én is dohányzásellenes voltam. Egy buli alkalmával eléggé ittasan viszont "miért ne?" alapon rágyújtottam. Na ezt nem kellett volna. Az első pár doboz még jó volt érzésben is, furcsa bizsergés a végtagokban, stb. Utána hozzájött a tinikori kúlság-faktor meg a "ezt nem szabad úgyhogy csakazértis", a lebukás elkerülése is izgalmas volt.
Sajnálatosan ezekkel a csínytevésekkel úgy elhúzódott a dohányzással eltöltött idő, hogy azt vettem észre, hogy rászoktam. Nem a nikotin, az tapasszal megoldható. A pótcselekvés, az az ami igazán gyilkos.
Szóval most, X évnyi aktív dohányzás után rájöttem, amit már fiatalkoromban is tudtam. Nem jó a cigizés. Letenni meg baromi nehéz. Nagy elhatározás kell hozzá és mégtöbb türelem és kitartás. De lassan eljutok odáig, hogy a hócipőm telelesz a cigivel és lerakom a fenébe.
Pipázás viszont tényleg kellemes, el lehet vele szórakozni egy órát, a tisztítással, töméssel, pöfékeléssel, tömködésesel. Nem egy idegbeteg tevékenység, mint a cigi. És nem utolsó sorban, nincs olyan, hogy "5 perc múlva jön a busz, rágyujtok addig a pipára".