Amúgy ebben nem FET kapcsol? :D
Naná, de a torzításokról a lineáris alkalmazásban beszéltünk. ;) Anélkül, hogy komolyabb tanfolyamot tartanék, van némi gyakorlatom a FET kapcsoló üzemével. Terveztem 250A-es drivert. Hidd el, rengeteget lehet belőle tanulni! :-D A panel ellenállása a bemenettől a kimenetig 1mΩ. A disszipáció 4-5W 3kW kimenő teljesítménynél. A nagy hűtőborda a tervezett 112'C üzemi hőmérséklet miatt kell.
megveszed a kínai cuccot, jól átnézed, hogy mi a gyanús rajta, és azt kicseréled
Természetesen van <10eFt-ért, meg van olyan ami nagyon hasonlít. Aztán itt a vége:
- Nyilvánvalóan nem ugyanolyan minőségű alkatrészekből készült. A medve és a kapcsolóüzem nem játék! ;)
- A hűtőbordán spórolnak. Sokkal kisebb a "húsvastagsága" - a csippel érintkező felület nem tudja elvezetni a hőt.
- A hűtőborda ragasztása (nem, nem paszta) sokkal rosszabb.
- A EVB modellt a TEXAS tervezte, ezt meg a kínaiak. Kapcsolóüzemnél kritikus a topológia.
- "Az elkókat mindenki cseréli". :-D
- Az apróbb SMD alkatrészek értéke és minősége is bizonytalan.
Az én olcsóbb kínai megoldásomban az erősítő és a táp. (Ez is egy Lucaszéke projekt.)
A fentiek alapján:
- Hűtőborda kuka. -> Méreteztem egy újat. (Van adatlap!!!!)
- A csipekről lesikáltam a rákötött ragasztót és rendesen pasztáztam.
- Elkó csere.
- Egyenirányítók kuka. - Ezek a nyomorultak úgy képzelték, hogy az egyszerű júzer majd rádob egy trafót. Nagy ötlet!
- Kimeneti LC szűrő és csatlakozók kuka. - Helyette a korábban említett alkatrészek kerülen egy külső panelre.
- Még be kell applikálni egy jobb oszcillátort, mert a nagyfrekvenciás lebegés miatt közöz oszcillátor kell a két csiphez. (Tudod: adatlap.)
A méretezés után (2x150W 6Ω) csökkentett tápot választottam, ami +/-24V és LLC, azaz >>90% hatásfok. A táphoz is van elkó csere.
Maximális táppal és hűtőborda cserével is elég necces lenne a 2x420W, mert ez csak a csip adatlapján szerepel. El kéne olvasni végig. ;)
mégis mi az ördögnek 200 W egy Hi-Fi-be
Ezeknél a D-osztályú erősítőknél lehetőleg stabil tápot kell használni. A maximális kimenő teljesítmény THD 10% mellett azt jelenti, hogy a táp már elfogyott. (A kimenő színusz csúcsértéke megegyezik (megegyezne) a tápfeszültséggel, de ott már nem lineáris a kapcsolóelem sem.) A THD 1%-nál is már az előbbi határérték közelébe értünk. Ennél kisebb teljesítménynél lényegesen kisebb a torzítás is. Ezért írtam a 315W-os erősítőre 200W-ot. Ha csak 50W-ig hajtod, akkor még kisebb lesz a torzítás.
A tervezési szempontok: Yamaha NS515F, 300W 6Ω -> 3 utas 3x100W, 44-50kHz (az utóbbi mindegy is). Az egy hangszóróra adható max teljesítmény 100W -> a 150W (THD <1%) nem lesz teljesen kihajtva. Hogy a mély membrán el ne repülhessen, egy ~44Hz felüláteresztő szűrőre is szükség lehet. A másodfokú szűrő ~ 45kHz-es lesz.
nem tudom, hogy az audiófileknek nem fáj-e, hogy a jelét egy, a hangjelet közelítő lépcsőként képzelik el
Ha digitális a műsorforrás, akkor a végén van egy DAC. Annak a végén meg ott van egy másodfokú szűrő. Itt a végfokozat egy DAC és ott van a végén egy másodfokú szűrő. Nem látok különbséget, csak a bonyolultabb moduláció a PWM-nél és az 500kHz mintavételi frekvencia. Lényeges, hogy ez a DAC más fajta torzítást eredményez, mint a félvezetők és a csövek nemlineáris karakterisztikája, szóval inkább jobb, mint a lineáris erősítők.