( bucko | 2023. 07. 24., h – 16:04 )

Nem rossz az elgondolás.

Feltaláltad az MP3-at és a túl-/közelmikrofonozást! ;)

Az MP3 pont úgy működik, hogy a domináns frekvencia melletti kisebb amplitúdójú oldalsávokat "kifelejti", hiszen az elfedési effektus miatt úgy sem hallanád. Ezzel egyúttal a tozításit is csökkenti, miközben sokkal nagyobb torzítást visz be. Egyes mai "modern" számokat úgy "terveznek", hogy az MP3 jól ábrázolja a zenét. Tehát kis hangterjedelem, eccerű, tiszta hangok. :-D

A közelmikrofonozásnál az egyes hangszereket vagy hangszercsoportokat külön rögzítik, majd az egyes csatornákat összekeverik, hogy "jól szóljon". Ezzel nagymértékben kizárják a terem hangzását, de kissé idegen és "szőrös" hangkép lesz a végeredmény.

A valóság a fentiekhez képest brutális, mert sok hangszerrel bonyolult hangzást kell rögzíteni, tehát soha nem az 1kHz mérőfrekvenciát hallgatjuk. ;)

Kb. '80 körül hallgattam pár előadást Sallay Lászlótól a hifi erősítők tervezéséről. Lényegében a hangerősítőt is ugyanolyan elvek mentén kellene tervezni, mint a rádió adó-vevőket, de mégsem teszik. Ez csak a 2N3055 miatt ugrott be. Volt egy nagyobb feszültségű párja (2N3442) amivel szellemes módon konstans minőségű  és nagyteljesítményű erősítőt készítettek (Quad 405) a következő módon: A nagy teljesítményű AB osztályú erősítőt hídba kötötték egy jó minőségű A osztályú erősítővel. Az előbbi torzítását az utóbbi kiegyenlítette - ezzel még az alacsony határfrekvencia által keltett hibát is javította. Ennek ellenére Sallay úr véleménye a Quad 405-ről igen velős volt: Zenehallgatásra alkalmatlan. :-D

És van benne valami. Akkoriban terveztem egy "másik quadot" jóval kisebb teljesítménnyel, de a végtranzisztorok határfrekvenciája ~1 helyett 12MHz volt. Még a "quad IC-t" is egy mégjobb műszererősítőre cseréltem. A hallgatóság szerint sokkal szebben szólt. Nem is csoda, mert a javítanivaló is kevesebb volt, tehát a tranziens torzítás is csökkent.

meglepne, ha manapság nem lehetne elég jó eredményt elérni tranzisztorral vagy FET-tel is

Engem meg meglepne, ha évek elteltével a fizikai állandók "javulnának". :-D

Amúgy az milyen torzítás, amit a kimenő trafó okoz, a vasmag szintén vadul nemlineáris karakterisztikájával?

A kapcsolástól ill. az előmágnesezéstől függ. A osztályban még a lineáris(abb) szakaszon lehet tartani a munkapontot, ellenütemnél pedig a tekercseléssel lehet igazítani egy kicsit. Az igazi hifi erösítőben nincs traszformátor.

... a transzformátor magja az anódáram miatt folyamatosan elő volt mágnesezve. Ekkor a transzformátor a vasmag mágnesezési  karakterisztikájának  egy  lágyan  változó  szakaszán  dolgozik  és  így  csak  főleg
alacsony fokszámú harmonikusokat állít elő. További érdekesség, hogy nagyobb frekvenciákon a transzformátor  induktív  jellege  miatt  kisebb  áramok  folynak,  így  a  torzítás  is  alacsonyabb, azonban mélyebb hangok esetén az induktív áram nő és a torzítás növekszik. Mély hangok esetén –  ahogy  azt  már  korábban  említettük  –  a  torzítás  kifejezetten  kellemes,  mély  hang  kiemelő hatású.

Forrás

Az audio-transzformátorok által okozott torzítás teljesen eltérő jellegű, mint a tranzisztoros erősítő által keltett torzítás. A harmonikus torzítás a transzformátorokban a legalacsonyabb frekvenciákon a legnagyobb, és gyorsan „szelídül”, amikor a frekvencia növekszik, míg a tranzisztoros erősítőkben a torzítás általában a frekvencia emelkedésével nő. Ennél is fontosabb, hogy az intermodulációs torzítások alacsonyabbak a transzformátorokban, mint a tranzisztoros erősítők esetében.

Forrás

És ott a pont! Az utolsó mondat szerint ez is a "fülnek kellemesebb torzítások" közé tartozik.