Szerintem ilyen esetben nem a "csodakepesseget" kell tovabb polirozni, hanem a gyengeseget megkeresni es azt (megprobalni) felfejleszteni az atlagos szintre. Igen, ez egyen tanulo kepzes. A tehetseg ugyis utat tor magatol.
Ez amolyan világnézeti különbség, amit nagyon nehezünkre esett elfogadni itt a finneknél. Az ugyanis a tapasztalatunk, hogy Magyarországon pont az van, amit írtál (azt kell gyakorolni, amiben rossz vagy, hogy felgyere az átlag szintre), míg itt a finneknél kimondottan az van, hogy azt polírozd, amiben jó vagy, legyél abban nagyon tuti jó. (Fontos hozzátenni, hogy a magyar alap és középszintű közoktatásról azért már két évtizedes az utolsó tapasztalom, lehet, hogy azóta ez totál máshogy van.)
Szóval, hogy melyik a jobb megközelítés, azt szerintem nagyon nehéz eldönteni, jó érvek vannak mindkettő mellett és ellen.