( kovi | 2019. 11. 21., cs – 11:14 )

Szerintem pongyolán fogalmaztam, dehát wc-n ülve megesik.

a.,
Ránézésre azt mondjátok, hogy kap egy lökhárítót színre fúja ezzal-azzal, majd megállapodtok abban, hogy okés ez nagyjából egy százas, kifizeted neki és hala. Majd egy hét múlva felhív, hogy bazz elnyomtad a hátfalat meg elment még ez-az úgyhogy... no biztosítózzunkcsak!

b.,
Biztosítóhoz eleve úgy kerül kárfelvételre az autó, hogy még az is rossz lesz rajta, ami nem is volt. Ezt nagyon könnyű elintézni.

c., Ez most kifejezetten a felvetésedre: a másik fél autóját megnézem mikor tudod elvinni szerelőhöz. De amúgy maga a folyamat vitákra adhat okot.

d., szőr mentén: pár éve kollégám perelt parlamenti képviselőt, mivel utóbbi úgy okozott kárt neki, hogy a biztosító valamiért nem fizette rendesen. Két évig perekestek és nem volt a legszebb műsor. Mint kiderült trükkös volt a károkozó biztosítása, meg utólag belehazudott a sztoriba olyanokat ami köszönő viszonyban sem volt a valósággal.

Szóval én maradok a rendőrnél és a nem legolcsóbb biztosítónál. Ha elszabtam vállalom én, csak ne nézzenek hülyének.