Azért be kell látni, ha valaki nem tesz bele pénzt (amiből nyilván szeretne valamivel többet kivenni), akkor termék sem lesz. Egy AAA kategóriás játék meg *NAGYON* drága.
Vagy de. Vannak freeware-ek, amik jóval hatékonyabbak, mint azonos kategóriájú, nagy cég által fejlesztett, céges társaik. Pl. hasonlíts össze egy SumatraPDF-et egy Adobe vagy Foxit Reader-rel. Vannak kiscsapatos, egyszemélyes projektek, amik mögött nem volt befektető, marketing-kampány, mégis kinőtték magukat, szimplán azért, mert átgondoltak, jók és hatékonyak (pl. Total Commander).
Nem csak a böngészők lesznek lassabbak, az oldalak is egyre komplexebbek.
Az oldalak felülete általában egyre egyszerűbb, butítottabb. Minden egyre nagyobb rajta és egyre kevesebb elemmel próbálják ugyanazt megvalósítani, legalábbis én ezt látom.
Bocsika, szabad ramról beszéltem, pontosabban adaptív működésről.
No problem, így akkor jobban értelek. :) Én viszont arról beszéltem, amikor egy bloatware miatt nincs szabad RAM.
A lényeget nem akartad megérteni. Nem mindegy, hogy mire optimalizálunk. Az erőforrások kihasználása csak egy a sok másik szempont közül (fejlesztési idő, skálázhatóság, karbantarthatóság, sebesség, stb.). És általában egyik a másik rovására szokott menni.
Mert mi a lényeg? Egy kisvállalati projektnél, ahol egy olyan rendszert kell fejleszteni, amit a vállalat fog használni, max. 100-200 gépen, amik korszerűek, valószínűleg nem okoz senkinek problémát, ha sok memóriát és CPU-t eszik, mert a menedzsment a fejlesztési időre (és költségre) optimalizált, ezért valami bloat, de viszonylag egyszerűen használható framework-ben lett leimplementálva a cucc. A gépek elektromos többletfogyasztása is elenyésző, amit a cég akár kompenzálhat is megújuló energiával, amit pályázatból is megszerezhet. Ilyen esetben nagy gond nincs, sőt, ezt még meg is tudom érteni. Amikor viszont olyan terméket fejlesztesz, amit millók, tízmilliók, százmilliók használnak, akkor ha a végtermék pazarlóbb lesz, mint egy "jó példa", akkor ez egyszerűen a fejlesztési igénytelenség, nemtörődömség és felelőtlenség kategóriája. Méghozzá azért, mert a felhasználási költség ilyenkor megsokszorozódik és a felhasználók számával kell szorozni. Tehát ergo olyan, mintha eladnál freon tartalmú dezodorokat. Ha 100 embernek adod el, nem lesz ózonlyuk, ha többmilliónak, igen. Na és akkor ez kinek a felelőssége? Csak a vevőké? Mert bár nem vagy közvetlenül felelős a felhasználás módjáért (legalábbis felelősségrevonható nem vagy), de ettől még okozója vagy annak, ha valaki a lassú és pazarló szoftvered miatt kidobja a gépét, elpazarolja az áramját, mert annyira nem ért hozzá (vagy nem igényes), hogy alternatívát (jó példát) használjon.