Fórumok
Egy ideje jönnek szembe velem ezek a hirdetések a Facebookon, amik "Linux Rendszergazdákat" oktatnak. Alapvetően nem is magával az oktatással van gondom (bár azzal is vannak fenntartásaim) hanem inkább a "pontokkal" itt van egy:
Kicsit olyan érzésem van, mintha arról beszélnénk, hogy van szövegszerkesztő pl az "MS Word" és oktatást szerveznek a Libreoffice-nak...
Én valahogy soha nem értettem azt, hogy egy operációs rendszert külön kéne oktatni (Nálunk egyetemen is volt OS előadás, de általánosságban, nem adott OS-re) Mint OS az OK, hogy tanitják, de egy "terméket" oktatni, nekem kicsit fura...
Nektek mi erről a véleményetek?
Hozzászólások
Talán azért szükséges, mert senki sem szívja az anyatejjel a linuxot. Bár szívesen elvégezném ezt a tanfolyamot csillagos ötösre és kíváncsian várnám hova vesznek fel 27 óra után üzemeltetni. :-D
A fő probléma pedig pont az, hogy nincs itt semilyen "termék". Inkább csak általános alapismeretek. Legfontosabb az AI és az etikus hackelés. ;)
Az egyetemi oktatást ne keverd ide, mert az teljesen másról szól.
Igen, de ha altalanos ismeretekrol beszelunk, akkor miert kell konkretan Linuxrol beszelni? Ez csak egy Oprendszer, semmiben nem mas (szamomra) mint a Windows vagy a macOS.
Az első pont is: "Linux telepítése...." Itt most akkor egy Ubuntu installt kapunk next next finish-el? Nekem az egesz ilyen parasztvakitasnak tunik. Meg "halozati alapok" Allitunk be IP cimet meg gatewayt?
Azt sem ertem, ki a celcsoport? A teljesen amatorok? Nekik minek? A "windowsos rendszergazdak"? Olyanok leteznek egyaltalan? (ugy ertem, aki CSAK windows..)
Ha a Windows és linux telepítése számodra ugyanolyan, akkor egyiket sem bíznám rád. :-D
Talán írd le pár mondatban az AIX 3.1 telepítése QIC-ről kezdő lépéseit, hiszen az is csak egy oprendszer. :-D Ha erre a primitív kérdésre sem tudsz válaszolni 2 perc alatt, akkor talán felébredsz.
Abban igazad van, hogy 27 órában az a célcsoport, aki elhiszi. ;)
Ugyanúgy kell telepíteni, mint minden más általam még nem telepített oprendszert.
1. Utánanézni, hogy hogyan kell, és miért pont úgy, vagyis megismerni a filozófiát. Ennek eszköze a google / chatGPT / fórumokban való kérdezősködés
2. Beszerezni a szükséges eszközöket, telepítő médiát, hardvert, stb.
3. Nekiállni és megcsinálni. A közben felmerülő váratlan hibákat, illetve nem várt helyzeteket értelemmel kezelni.
:-)
meg amit kihagytal meg. Dobozos cuccokhoz illik dokumentaciot adni.... :) De a nem dobozosokhoz is... IKEA szekrenyt is rajz alapjan raksz ossze, nem csak ugy hasbol... (foleg eloszor)
Ez a lenyeg sztm... Tanitsanak altalanos OP rendszer ismereteket, tobbire ott a dokumentacio... (Vagy a net, ahogy irtad)
Már, akinek nincs fantáziája! A dokumentáció a gyengék fegyvere! :D
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"
Vagy az, hogy valaki pénzért elmagyarázza. :)
Ha jól értem, akkor a tanfolyam célközönsége pont ők.
Maradjunk abban, hogy a windowst és a linuxot is lehet "egyszeruen" meg "bonyolultan" is telepiteni... En nem ugy allok hozza h linux vagy windows... hanem felhasznalo szint, vagy "rendszergazda szint". Azert ha ezen a vonalon haladnank gyorsan eljuthatnank oda, h a windowst csak hulyek hasznaljak, a Linxot meg csak "okosok" ez pedig azert nagyon nincs igy...
Tehát a kérdésemre, hiába "az is csak egy oprendszer", mégsincs válasz. Ilyenkor van az, hogy tanfolyamra kell menned vagy kellő tapasztalat után önképzés útján is megtanulhatod.
Amit írsz, annak teljesen más a lényege. Nem létezik "ilyen-olyan szint", csak - ha tudod mit csinálsz és esetleg némi gyakorlattal - akkor előre ki tudod találni mit is szeretnél. Todományos körökben ezt hívják tervezésnek. ;) Ha valamit is ér ez a tanfolyam, akkor a kezdő betekintést nyerhet a tervezési szempontok világába.
Ismerkedésem a vindózzal úgy kezdödött. hogy érdeklődésemre a helyi guru megmondta: A Windows-t a (szak)ember havonta újrahúzza. Évtizedes AIX fejlesztői/üzemeltetői gyakorlat után ez nem tűnt számomra opciónak, ezért összeállítottam magamnak egy Windows XP SP2-t, amit utána 14 évig használtam. Hát nem érdekes?
Teljesen masrol beszelsz. (es valamiert belem is alltal, direkt egy olyan kerdest felteve, amire nyilvan ugyis tudod a valaszt...)
Az en OP rendszerekhez valo "hozzaallasom" nem csak ugy jott a levegobol, egeszen egyszeruen igy tanitottak... (ha picit lentebb gorgetsz, egeszen pontosan lathatod, h kicsoda :) ) OP rendszer felfogasban soha nem szabad adott redszerre "specializalodni". Globalisan kell erteni azt, mi hogyan mukodik. A tobbi csak dokumentacio meg telepitesi utmutato kerdese.
A windowsos ismerkedeseddel kapcslatban. Nem tudom ki lehetett a "szakember" aki szerint a wint ujra kell huzni, en koszonom, jol elvagyok a 8 eve folrakott windows 10-emmel. De bent a cegnel is jol erzik magukat a 6 éves winserver2016 telepitesek. (évi 1-2 ujra inditassal). Es ezek teljesen standard dolgok, semmi extra mokolas. Korabban volt egy Ubuntu home servervem , o 16.04 tol "kovetett" 22.04 ig, folyamatosan frissitve (sőt, meg be is virtualizalva, mert eredetileg bare-metal kent kezde a palyajat.)
Nem. Te áll'tottad, hogy ha "csak egy oprendszer", akkor neked mindegy. => Ezért felesleges a pont linux tanfolyam.
Csak erre mutattam egy példát. Nem az a lényeg, hogy egy olyan kérdést tettem fel, amire én úgyis tudom a választ, hanem még egy olyannak is tudtam érdekességet mondani, akinek minden oprendszer is egyforma. Aztán van olyan is, akinek egy linux telepítés is új információt hordoz. Ez a tanfolyam minden bizonnyal mindkettőnknek felesleges lenne, de ebből nem az a tanulság, hogy mindenkinek az.
Igen, de a te peldad szerint, ha pl valaki meg akarja tanulni az altalad emlitett operacios rendszer telepitesi folyamatat, ahhoz egy oktatasra kellene mennie. Nem volna eleg 10+ vagy meg tobb ev egyeb rendszerrel valo tapasztalat, valamint az adott rendszer (esetunkben az AIX) tanulmanyozasa, megismerese. (pl dokumentacio, könyv, forumok, stb segitségével)
Nyilvan nem kene elmagyarazni ebben az esetben, hogy mi a halozat, storage etc, max azt hogy AIX szempontbol hogyan kell kezelni ezeket.
Ezt erzem en nagy kulonbsegnek.
Az AIX-et és "környékét" tanfolyamon és kollégáktól ;) nagyon jól meg lehet ismerni - Az alapokat (storage, hálózat, jogosultságok, unix filozófia, stb.) nulla közeli alapok esetén el kell magyarázni.
Mondjuk az is igaz, hogyha van néhány OS-sel tapasztalatod (pl. AIX, Linux, Solaris), akkor egy HP-UX alap tanfolyamon előfordulhat olyan kérdés, hogy minek is mentél oda :-)
Lassanként közeledünk az igazság felé. Tehát, ha valakinek áfogó képe van "az operációs rendszerek" fizikai modelljéről, akkor már csak a helyi nyelvjárást kell megismernie. Az AIX egy üdítő kivétel az összes általam ismert rendszerek között, mert teljesen dokumentált. Ott nem igazán fordulhat elő, hogy valamiről hiányos vagy pletykaszintű ismerettel rendelkezel, vagy fórumozni kell hozzá. Elég, ha olvasni tudsz és persze hajlandó is vagy. ;) Sajnos főként a Windows, de a linux sem ilyen.
(Ide tartozik, hogy a Windows XP eszközkezelőjében valamelyik tökfilkó a volume managert hangerőszabályzónak fordította. Én meg csak rémülten néztem, hogy ez mit keres ott. :-D)
Azért írtam korábban a saját XP-ről, mert AIX után könnyű dolgom volt, csak a megszokott elemeket kellett keresni. Viszont a Microsoft Certifieed Expert bármilyen kérdésemre a "Nem vagyok én rendszermérnök!" választ adta. Hasonlóan bármely "magasabb rangú" MS szpeszialiszt megtorpant, ha teljesítményre kellett méretezni egy gépet.;)
Természetesen a legprecízebb, mindenre kiterjedő Windows Server hangolási útmutatót az IBM kiadásában olvastam. :-D
Állítom,hogy az átlagos Windows alapokkal rendelkező embernek még ez a gagyi linux tanfolyam is sokat adhat a tudásához.
Nekem ezzel más bajom van. Ezek inkább linuxos alapismeretek. Nem lesz valaki két-három hét alatt rendszergazda a semmiből. Másfelől azzal épp nem nagyon van bajom, amivel neked. A Linux egy család, eléggé más egy Debian vagy egy Fedora például. Továbbá nagyon általánosan nem lehet erről beszélni, mert egyrészt valami konkrét eszközön lehet gyakorolni. Igen, általában kell szövegszerkesztést tanítani, amit viszont konkrétan lehet demonstrálni MS Word-ön vagy LibreOffice Writer-en.
Csak akkor, ha felületesen gondolsz erre. Én úgy kezdem a telepítést, hogy álmodok egy háttértár layout-ot, megágyazok neki, s remélem, hogy a telepítő megérti, mit akarok. Vagy nem használok telepítőt, mert költözik az oprendszer. Desktop gépemben van két 500 GB-os SSD RAID1-ben, valamint két 2 TB-os HDD szintén RAID1-ben. Az SSD-n van FAT32 EFI, ext4 /boot, swap, ext4 root fs, illetve a HDD-n ext4 /home. Ráadásul korábbi gépemről, teljesen más layout-ról hoztam át a már telepített oprendszert. Azt sem triviális kitalálni, hogyan csináld, hogy boot-olható legyen a végén. A filerendszerek LVM kötetekben vannak.
Ez így közel sem next-next-finish, azt gondolom, az operációs rendszer telepítéséről beszélni a másfél óra kevés.
Szerintem valaki pénzt akar a videókért, holott ezek az információk ingyen összeszedhetők az online térben.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
OK de a tervezes megint egy nem OS specifikus dolog. tevezni kell win alatt is (pl RAID-ot mindenkepp). Ok nyilvan fajlrendszerben meg van kotve az ember keze, de azert egy particionalassal is el lehet lenni, ha pl egy SQL szervert telepitesz. (meg akar blokk meret vonatkozasaban is)
+0,5, szerintem már a "szövegszerkesztést kell tanítani" mantra is bullshit. Persze, meg kell tanítani a szövegszerkesztés elméleti részét is, de akkor is van egy munkaeszközöd, amit (egy idő után) már ismersz, arról nem triviális átugrani egyből valami másra.
Programozóknál nagy divat ez, hogy ó, hát csak a programozáshoz kell érteni, egy új nyelvet bármikor megtanulhatsz egy hét alatt. Hogyne. Amikor meg a sok multitálentum nézegette, hogy a Linuxra fordított, self-contained .NET assembly-nk miért omlik össze egy adott kódrészletnél, akkor egy hét rutinnal nagyon kicsi az esélye, hogy eszedbe jut az az issue, hogy ha a compiler a "-p:PublishTrimmed=true" kapcsolóval fordít, akkor trimmelt belőle valami olyat is, amit nem kellett volna, de csak akkor, ha Linuxra fordítasz, csak akkor, ha self-contained binárist csinálsz, és csak úgy, ahogy az adott kódrészlet meg volt írva (valami reflectionös bizbasz volt, ki emlékszik már rá :))
Az alapján, amit itt leírtál, itt nem a nyelvvel volt baj, hanem a compiler implementációjáva. Nyilván egy új nyelvet nem tanulsz meg egy hét alatt, de a példa rossz volt :)
Nem volt rossz a példa, pontosan ezt az üzenetet akartam vele közvetíteni. :)
Megtanulok neked ~tetszőleges nyelvet egy hét alatt, csak nem fogok érteni a toolinghoz, az ökoszisztémához, a best practicekhez, a rejtett nyűgökhöz, stb. Röviden: nem fogok tudni produktív munkát végezni. Ez a baj azzal az érveléssel, hogy nem LO-t/Wordöt/akármit kell tanulni, hanem szövegszerkesztést. Aha! Csak utána mondjuk le kell ülni a gép elé, és határidőre megcsinálni benne feladatokat, és máris kiderül, hogy ja, hát szép dolog a kerning, csak nem tudom, hol kell beállítani az új szoftverben.
Már miért ne tanulnék meg? A K&R-féle C könyv mellékletek nélkül ~150 oldal.
Amit itt példaként előadtál, az egy adott compiler adott oprendszeren elkövetett hülyesége. Ez nem nyelvi kérdés. Amihez egy adott nyelv kapcsán jellemzően nem fogsz érteni, azok a különféle programkönyvtárak, és azok működése. Ha erre hivatkoztál volna, akkor azt mondom, hogy igazad van. Így nincs.
Így van.
Így van.
Így van.
Hát, hogy egyetértesz-e, az majdnem mindegy, én két dolgot állítottam:
Nem értem, hogy pontosan min vitatkozunk.
Nem sokon :) Abban egyetértettem veled, hogy egy nyelvet nem lehet pikk-pakk megtanulni. Csak annyit állítottam, hogy a korábbi példád ebből a szempontból irreleváns, mert ott egy fordító implementációs hülyeségével támasztottad alá ezt az állítást. Szóval ennyi az egész kár rá több betűt vesztegetni.
"Már miért ne tanulnék meg? A K&R-féle C könyv mellékletek nélkül ~150 oldal."
Az olyan, mintha múlt/jelen/jövő idő és a 100 legfontosabb angol szó és kifejezés lenne a tarsolyodban - az életben maradáshoz elég, a valamire való kommunikációhoz meg khm. nagyon kevés. (A kifejezések, a nyelvi fordulatok, nyelvjárások, beszélt nyelv ismerete kell hozzá - mint a C esetén minimum a legfontosabb library-k készségszintű használata - az adott környezetben megfelelő módon, ide értve a kód lefordításához szükséges ismereteket is.)
Esküszöm, Friczy és a te kommentjeid után olyan érzésem van, mintha teljesen más nyelven beszélnénk.
Nem erről pofázok én is már második napja?
De. Azaz a K&R bese&&elése és megértése, készségszintű tudása annak, ami ott le van írva nem jelenti a C-nyelv valóban használható megtanulását. Persze ha így értjük egy nyelv "megtanulását", akkor valóban gyorsan lehet tanulni - csak épp érni nem fog sokat _gyakorlati_ ismeretek és _tapasztalat_ nélkül. Ugyanilyen, ha van egy pár órás gyorstalpaló akármiből (jelen esetben Linux üzemeltetésből), aminek az elméleti alapjait, a legfontosabb parancsokat ugyan le lehet darálni, de a tényleges rögzüléshez, a valóban használható tudáshoz ez maximum az alapokat rakja le - azaz junior rg. talán lesz a résztvevőből a végére, akire azért egy combosabb éles infrastruktúrát még nem bíznék.
Microchip fejlesztői környezetben korábbi változatokban volt olyan, hogy a default radix hex, persze a decimális argumenumok simán lefordultak, ha a szám nem fért el egy byte-ba, az csonkolódott az alsó 8 bitre, aztán gyere rá, hogy az amúgy hibátlan assembly kódod egy frissen telepített fejlesztői környezetben lefordul, de nem fut jól. :) Persze attól, hogy a default hex, még nyilván értelmes maradt a 0x prefix, ahol használtad. Szóval azzal kellett kezdeni, hogy a default-ot át kellett állítani decimálisra.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Irta valaki regebben, hogy o keruli a "Micro" szoval kezdodo cegek termekeit. Lehet, hogy igaza volt.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Valahol megértem. :) Ezek közül én csak a Microsofttól kapok lábrázást, a Microchip dolgaival jól megvagyok, bár futottam bele olyasmibe, ami nem volt jól dokumentálva, s emiatt elszúrtam a tervezést. MCU-ban három DAC, de csak egy követőerősítő van hozzájuk. Ki lehet választani, melyik kapja meg a követőerősítőt, a maradék két DAC akkor mehet belül analóg komparátorra, vagy műveleti erősítőre, szóval azokból lehet impedancia illesztőt csinálni, ha az kell. Csak ez nincs világosan leírva. Mondjuk úgy, kidebugoltam az MCU felépítését. :-/
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ez talán azért van, mert épeszű ember hexben írja az assembler programot. :-D A 0x prefix az csúnya C szokás, míg decimálisan írogatni a Basic programozók szoktak. Pl.:
POKE 53280,1The screen frame color will be changed into white. /forrás: C64 wiki/Nem tudom, feltűnt-e, hogy az adatlapok is mindent hex és binárs értékekkel írnak le? ;) Igaz, néha láttam h postfixet és elvétve 0x-et is. Érdekes módon decimális érték nincs. Bezzeg for ciklus az van, miközben a rept, irp, irpc direktívák hiányoznak (amit még a ChatGPT is úgy tud, hogy nem hiányoznak :-DDD), így aztán lehet sokkal többet írni! Az inc és lkr fájlok össze-vissza mindent használnak, hogy definiált legyen az elmezavar (==C++ programozók írták ;). Nekem különösen a H'5F18' formátum teszik. :-D
A kód meg általában assembler, amit (macro-)assembler fordítóval fordít az ember. ;) Az assembly az más.De nem hibáztatlak, mert még ők sem bírják két bekezdésben kétszer egyformán leírni:
/Forrás: MPASM USER’S GUIDE with MPLINK and MPLIB/
/Forrás: file.org: ASM file/
Szóval bödösnagy káosz van! ;) Mindenesetre pályafutásom első 35 évében nem használtam az "assembly program" kifejezést, és körülőttem mások sem, ahogy az "assembly programozó" is ismeretlen. Csak assembler programozó volt. Utána meg már úgymaradtam, bármennyire is okosabbak a fiatalok. :-D
Az assembler a fordító. Az assembly a nyelv.
Én a hexadecimálist jelölöm, alapvetően 10 ujjam van a kezeimen, nem 16. :) Ha egy ciklusnak 43-szor kell lefutnia, akkor nem így kezdek neki:
movlw 2bH ; ide inkább 43-at írok
movwf loopvar
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Megteheted, de ASM-es körökben tényleg a hexa jelölés a szokás. Ennek nem a szakbarbárság és az elitizmus az oka, meg hogy laikusok számára olvashatatlanná tegyék, hanem 16-os számrendszerben sokkal könnyebb látni az alsó-felső 4, 8, 16, 32 bites tagjait egy értéknek, meg látni melyik bitje mi, meg debugoláskor is több minden beazonosítható hexa-nézetben. Plusz API-knál, architektúra/OS dokumentációk is a legtöbb értékre hexában hivatkoznak eleve, ezért könnyebb belőlük kódot írni. Ezért vált szokássá, de nem szentírás, abban adod meg az értékeket, amiben csak akarod, ha neked a decimális vagy oktális jelölés tetszik, használod azt, nem rúgja rád érte az hexás kommandó az ajtót.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Szerintem ezekkel locsemege tisztaban van.
Viszont van egy mikrokontrolleres project, amiben vannak technikai igenyek, amik a mikrokontroller felepitesebol meg a kornyezo alkatreszek tulajdonsagaibol adodik (pl. menjen a kommunikacio a masik mikrokontrollerrel UART-on, 9600 bps-el, 8 biten, sima stop bittel, paritas nelkul), es vannak uzleti igenyek, amik a specifikaciobol jonnek (tudjon a rendszer masodpercenkent 5 merest, vegye eszre a gombnyomast 5ms-en belul, ADC-n 20 mintankent atlagoljon a PID szabalyzo elott, ha a user 3* ranyom valami gombra, akkor valtson modot, stb.).
Altalaban a technikai nem baj, ha hexaban van, a doksiban is ugy lesz benne, hogy az 9600-hoz milyen osztot mire kell allitanod, ill. a 8 bit, single stop-hoz milyen regiszter milyen bitjet mire allitsd. Ez hexaban lesz, ugy kenyelmes. Viszont az "uzleti" igenyek meg pont ugy jo, ha megmaradnak abban a formaban, ahogy a specifikaciobol jottek. Egy ilyen konstanst nem fogsz 14h-kent (vagy 0x14-kent) irni, hanem marad 20. Lehet, hogy ez nem annyira jo pelda, de talan ertheto. Egy rendszerben sokkal tobb az ilyen technikai szam, szoval siman lehet, hogy 80%-ban hexaban lesz, es a maradek 20%-ban decimalisban. De attol meg letezik ez az utobbi is. A tripla gombnyomast nem fogod 0x03-kent irni :).
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Szerettem volna a klasszikus fordítókra hivatkozni (Intel ASM80, MS Masm, DR Macro 80), de nem is szükséges.
Hátha az IBM is rosszul tudja. Tessék: Assembler language reference :-D Legalábbis számomra világos, hogy egy assembly source-ot fordító program is assembler, de egy assembler language source-ot fordító program is assembler. Azért írtam, hogy az utóbbihoz (macro-)assembler fordító szükséges, mert a "csak" assembly nyelvi elemeket tartalmazó forrás az alap, míg a sokkal több (pszeudo-)utasítással, direktívával, stb. rendelkező forrás már másik nyelv. Ezt őkígy írják:
Tehát vannak olyan nyelvi elemek, amelyek nem gépi utasítások (mnemonic) vagy szimbólumok (saját változó ill. a kód elhelyezését meghatározó elem), ezért nem részei az assembly nyelvnek. Ilyen pl. a macro/endm. Ha ezek nem részei az assembly nyelvnek, akkor melyiknek?
Javaslok egy egyszerű tesztet:
1)
assembly source -> assembler -> code
code -> disasm -> assembly source
2)
assembler source -> assembler -> code
code -> disasm -> assembly source != assembler source
Hoppá! Ha néhány makrót elhelyezel a forrásban, akkor nem kapod vissza az eredeti forrást, hiszen másik nyelven íródott. Pontosan úgy, mintha C-ben írtad volna.
A 10 ujjadról pedig annyit, hogy a 0c vagy a 12 esetén tudod kapásból megmondani, hogy mely bitek értéke 1? És a 5f4 vagy az 1524 ésetén látod azonnal, hogy melyik lapon van a cím? A 43-as ciklusra meg írjál .43-at! ;)
Sokak fejeben sajnos az Ethernet interfeszen allitunk be IP cimet es gatewayt. Szoval nem art egy kis "halozati alapok" kepzes :)
Vilagos, de megint ott vagyunk h ez inkabb altalanos ismeret, nem op. rendszer. Azert mert a Win "eltakar" rengeteg mindent a user elol (alapesetben) azert megbizonyos dolgok ott is hasonlokepp mukodnek.
Nyilvan. Egy ilyen gyorstalpalotol mondjuk sokat azert nem varnek. Azt vegkepp nem, hogy peldakat hoz kulonfele problemak megoldasara, a melyukre as, majd a kozos nevezot megkeresve altalanosit, es igy epit fel egy tudasbazist.
Elso korben elmondjak, hogy ott a halokartyad (az villog, igen), kell neki egy cim, netmask, meg gw. Talan megmondjak, hogy beallithatod kezzel, meg DHCP-n keresztul. A gw az a router, de ahhoz csak a halozatos kollegak nyulhatnak a 28 oras halozati rendszerszakerto kepzes utan (itt lehet jelentkezni).
Ugyanazok, akik a programozo bootcampeknel.
Ennek a cégnek a piaci jelenléte számomra rejtély. Több brand alatt futtatnak képzéseket, de hogy kik és miért veszik meg ezeket...
Úgy látom a 2023-as évre elfelejtettek beszámolót leadni.
Gondolom mivel megírta már a hávéesvé is 2023-ban, h. a kóder bootcamp-eknek befellegzett, a megmaradt néhány szerencsevadász cég most épp rendszergazdákat (itt éppen linuxosat) próbál tenyészteni. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol épp a kovid alatt felvett juniorok (köztük gondolom rendszergazdákat is) többségét rugdossák ki az elmúlt 2 évben minden hazai cégtől.
0. pont: Telepítés előtti előkészületek. HW és SW RAID közti különbség és ezek bemutatása, mikor, melyik. Cache megoldások, értelmük és használatuk. Fájlrendszerek ismertetése, ext4, ZFS, XFS, stb mikor melyik. Milyen RAID megoldást válaszunk, performancia kérdések. Mitől más egy igazi szerver, iLO, iDRAC stb. Remote telepítés. Tömeges szerver telepítési lehetőségek. Linux mappastruktúra, melyik mappa menjen külön kötetre (már ha a választott fájlrendszer így hívja), annak konfigurálása, security kérdések. Automatikus "unattended" telepítés előkészítése.
40 óra
Bónusz: Cloud Specialist Training
Hogyan kell megvenni és egy kattintással létrehozni (telepíteni) egy Linuxot bármelyik Cloud-ban.
5 perc
:)
Ez szerintem egy amolyan "nesze semmi fogd meg jól" féle csomag amiért pénzt lehet kérni. Kb. mint egy Teleshop termék: előállítási költség 2 dollár, fogy.ár: 200 dollár.
A másik gond az, hogy a MS már 30 évvel ezelőtt megerősítette a monopol helyzetét azzal, hogy kizálólagosságot követelt meg magának az állami szerveknél, hivataloknál, közintézményeknél, valamint az oktatásban. Ennek lett az eredménye, hogy ha oprendszeről van szó, akkor mindenki a windowsra gondol. Ha olyat hallanak, hogy Apple, macOS, linux, akkor már megy a sipítozás. Mégis milyen egyértelmű számukra az okosteló, okos TV és egyéb okosságok, amikben semmi MS nincs.
A MS folyamatosan minden olyan, rá veszélyes céget vagy fejlesztést tönkretesz amit nem tud felvásárolni. És felvásárlás után is az van, hogy vagy szarrá teszik és úgy megy tovább, vagy bedarálják.
Kicsit elkanyarodtam... Lényeg az, hogy szerintem amolyan kedvcsinálónak jó egy ilyen tanfolyam. Anno 20 évvel ezelőtt én is csináltam ilyen Linux Rendszergazda tanfolyamot (alap, közép és felső szint), de ott sokkal konkrétabb oktatás ment. A lényegre, részletekre törekedtek. Ez itt iszont csak egy limonádé.
27 ÓRA ~ 1 kredit az egyetemi matek szerint
NIK-en azt hiszem 5 kredites tárgy volt az operációs rendszerek.
És akkor abban nincs benne a hálózatok, sysadmin, AI, scripting, security, distributed computing.
ME-n az volt az biztos... (kedvenc targyam volt amugy :) )
dettó... az egyetlen tárgy volt amit 102%-ra teljesítettem :) (lehetett bónuszpontot szerezni)
Kinél tanultad?
Prof. Dr. Kovács Szilveszter
Nemcsak az orat, az eloadot is szerettem. Egyik legjobb volt az eloadoim kozul. Ő tartotta a Számítógép architektúrákat is, azt is szerettem.
Még az egyetemi számítóközpontban volt kollégám - igaz akkor még minden "előtag" nélkül :-D Aztán kieg.műszaki infón tanított is...
Mint irtam, en szerettem. 2007-2008 kornyeken jartam hozza. Pont most rakerestem, hogy mik a velemenyek rola, a regiek jobbak voltak, az ujabbak szerint mar kicsit "out of date" :) Lehet o is oregszik :D
Errol a beszelgetesrol most eszembe jutott az Analizis eloadom... Tóth Lajosné Dr. Tuzson Ágnes... Na tőle letettem a hajam az biztos :D :D (ok, a matek az nem volt a szivem csucske, csak a "szukseges rossz" de első előadás után lehozott az életről :P )
Igen, mindenki halad előre a korral - és vagy alakul picit a fiatalabb generációhoz, úgy ismeretekben, mint hozzáállásban, viselkedésben, vagy sem. Az "sárga ház" nekem (sárgára volt anno festve új korában az informaitika intézetnek helyet adó új épület...) sok kedves oktatót juttat eszembe - olyat is, aki sajnos már nincs közöttünk (Dr. Vadász Dénes).
A matek intézet más tészta, ott azért bőven kijuthat az embernek jó és kevésbé jó oktatóból - anno Dr. Csernyák László zseniálisan összerakott előadásait imádtam, de például a valszámot Fegyvernekivel nem igazán :-)
Akkor kezdtem Miskolcon mikor ő meghalt. Én már nem ismertem, De az első előadásunk (már nem emlékszem melyik tárgyból) az ő képét ábrázoló diával kezdődött. Nekünk kicsit furcsa volt, hiszen nem mondott nekunk tul sokat, de aztan hallotam a sztorikat rola, hogy milyen sokat tett az informatikaert.
Nekem nincs nagy bajom a kiírással, ezek inkább unixos alapoknak tűnnek, modern környezetben (Linux) oktatva, max. még ennyitől senki nem lesz rendszergazda, de kezdésnek jó, főleg olyan konzervatívabb rendszergazdáknak, akik eddig csak Windowson voltak és Linuxot bottal se mertek piszkálni.
Van persze néhány bullshit pont, etikus hekkelés, karrier és interjú, de hát azok minden magyar képzésen vannak, ezt el kell fogadni. Vannak emberek akik ilyen alapokat csak képzésen tudnak elsajátítani, ha magyarul a szájukba rágják, mert maguktól utálnak olvasni, és a YouTube-on meg egyéb kurzusoldalakon lévő előadásokat meg azért nem tudják használni, mert azok angolul vannak.
Szerintem az elég általános, hogy „Linux”-ot oktatnak, a termék az lenne, ha RHEL-t vagy SUSE-t oktatnának kifejezetten. Szerintem itt nem konkrét disztrót tanítanak, bár a feltelepítés, meg példák egy adott konkrét disztróhoz kötődnek, de próbálták úgy a tananyagot összeállítani, hogy a legtöbb mainstream, systemd-s disztróval használható legyen.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Igen ertekek, nem is feltetlenul az oktatassal van bajom , most hogy eltelt egy kis ido es jobban emesztettem , hanem azokkal akiknel szol :) Nekem az a fura, h aki azt allitja magarol , h evek, evtizedek ota rendszergazda (pl windowsos) annak mi szukseg van egy ilyen oktatasra? Tudnak neki ujat mondani , olyat, amit egy doksi elolvasasa utan nem lenne egyertelmu? Pl networking, mondjuk bondolas. A lenyeget , az alaveto hasznat nezve teljesen ugyanaz minden op rendszer alatt. A megvalositas (pontosabban az adott rendszer beallitasa) mar mas kerdes, de ez nem op rendszer oktatas.... Hiszen meg ket kulon distroban sem biztos h ugyanugy kell... (netplan vs NetworkManager vs wicked)
Ebben van valami. Az nekem is furcsa lenne, ha valaki évtizedek óta rendszergazda, még ha Windows-vonalon is mozgott, ennyi linuxos tudást azért fel kell szedjen. A kiírás nem is azt írja, hogy rendszergazdáknak van, hanem hogy rendszergazdává képez ki, az egy kicsit vad, de hát kell valami marketing, amivel a képzést csábítóvá tudják tenni.
A disztróknál valóban van egy kis különbség a hálózati konfigolás körül, de ha szerver, vagy embedded egyszköz, az úgyis vezetékes lesz, és általában a legtöbb disztróban elég hozzá dhcpd-t mókolni (felparaméterezni, initrendszerben engedélyezni), esetleg a systemd-seken lehet netctl-t, mert az is univerzális. A NetworkManager-t szintén fel lehet tenni akármi alá.
Nyilván én nem mennék el ilyen képzésre, mert én megtanulom, megtanultam az ilyesmiket magamtól, van türelmem olvasni meg angol oktatóanyagokat nézni. De én nyilván helyzeti előnyben vagyok, hogy nem csak ilyen tanfolyásos tudás, hanem egy évtizede csak Linux megy szinte minden gépemen, és kénytelen voltam megtanulni mindent azon megoldani, beállítani, automatizálást megtanulni, mindenféle csalás, Windowsra átbootolgatás, és egyéb baromság nélkül, így ez a tudás meg évtizedekig nem csak magánban fog kamatozni, hanem esetlegesen munkában is.
Ezt szoktam is mondani laikusoknak, meg Windows fanboyoknak, hogy mikor jönnek, hogy ők Linuxot nem tanulnak, meg csak pár % a részesedése (igen, de csak desktopon), és ők így ebbe munkát, tanulást nem tesznek bele, minek, meg nekik nincs idejük, életük van, amit a Facebookon töltenek el. Azért, éri meg, mert minden alatt ott van már, ami nem desktop, és sokféle formában hasznosul. Ráadásul nem is avul el soha, aki annak idején valami Unix-variánson felszedte ezeket, annak már hosszú évtizedek óta folyamatosan kamatozik. Annak idején beletettem sok munkát, de már kb. 5 éve csak minimálisat, és folyamatosan kamatozik, takarít meg időt, már csak az hatalmas időkímélés volt, hogy nem kellett az évek során a Windows hülyeségeivel szopni, afelett minden extra, hogy mennyi másra is használható, vettem hasznát már routerrel szórakozás, műholdvevővel vitézkedés, munka során, felhős webtárhely, androidos telefonnal, BSD-s NAS-sal, stb.-vel mókolás során is, retrózáskor, illetve használhatóvá tudtam vele tenni túl gyenge, régi hardvereket is. De pl. ahhoz is jó, ha az ember alternatív OS-ekkel kísérletezik, mivel a legtöbb POSIX kompatibilis (Haiku, Redox OS, stb.), ott is utcahossznyi előnyt ad azokkal szemben, akiknek ez a tudása nincs meg.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Saját desktopjaimon 100 %. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Lehet, hogy az az etikus hekkelés, hogy `cat /etc/valami` -> permission denied -> `sudo cat /etc/valami` :)
Eeeh, azért visszagondolva az elmúlt pár évre, amikor interjúztattam, egyáltalán nem tűnik már bullshitnek, hogy ezt is oktatják.
Olyan botrányosan el voltak tévedve néhányan, hogy azt hittem, valami kandikamera műsorban vagyunk.
nem annyira ertem mi a bajod ezzel. na jo leszamitva az AI-s 9. pontot az wtf?
en meg palyafutasom elejen a 90-es evek vegen (talan meg 2001 korul is) tartottam ehhez hasonlo tematikaju tanfolyam masodik (haladobb) felet egy oktato cegnek kulsos oktatokent. en elsosorban a halozattal ismertettem a jelentekzoket, elmagyaratzam nekik a netmaskot, a routingot, a linux tuzfal alapjait (ipchains/iptables), dns mukodeset (dig, bind konfig, reverse dns, degroot stb), apache es samba conf fontosabb beallitasait, mail szervert. akkoriban foleg novell es win rendszergazdak jartak erre, akiket erdekelt a linux mint alternativa, ha jol emlexem 2 hetvege volt, talan 2x16 ora, elso az alapok (telepites alap beallitasok filerendszer kernelforditas stb) de azt nem en tartottam.
persze 25 eve meg a linux elegge ujdonsag volt, akkoriban kezdett ismert lenni, de meg nem nagyon hasznaltak a kkv-knel sem. de sokakat erdekelt mint alternativa a win nt es a novell helyett.
hogy manapsag miert menne valaki ilyen tanfolyamra, mikor tele a net ingyen is informaicokkal, az jo kerdes persze.
Az AI-t már mindenbe beleteszik, marketing buzzword, megpróbálnak vele mindent eladni. Meg lehet, hogy van, akinek a munkája során is jól jön, ha linuxos környezetben be tudja röffenteni valamelyik LM-t.
A többiben egyetértek, aki 25 éve megtanulta, annak már vastagon megérte, kamatozott egy csomó területen, és az elkövetkező 25 évben sem nagyon várható benne érdemi elavulás. Közben meg egy Novell, OS/2 már rég sehol sincs, és ha a MS ilyen ügyesen taktikázik kamikaze módra, néhány éven belül a Windows is ugyanerre a sorsra juthat.
Az ilyen tanfolyamokat viszont sok ember igényli, mint írtam, lusták olvasni, dolgoknak utánakeresni, nem megy nekik az angol, számos oka van. Van egy ilyen embertípus, aki igényli az ilyeneket, mindig is lesz piaca, függetlenül attól, hogy ez a tudás tök ingyen is elsajátítható a netről, számos forrásból, szinte tobzódni lehet bennük. A másik réteg, akinek igazából nincs szüksége rá, de mégis elvégzi ezeket a képzéseket, mert papírokat akar, mert mondjuk nincs informatikai tárgyú diplomája, de mégis kell neki valami igazolás egyfajta IT-s tudásról.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
Borzasztó sokan csak egy hangzatos cert-et akarnak és egyáltalán nem bánják ha fingfestő lvl az egész, ha a papírra az van ráírva, hogy linux rendszergazda. Az másik kérdés, hogy az ilyen cert az "cert" -e vagy ér is valamit.
Az ilyen low level kazánkovácsból -> nőgyógyász ígéretű képzéseknél sokan csak a papírt akarják és túlesni rajta. És nem is várják el, hogy izzó forráskód alakú tűzlabdákat tudjanak lövöldözni 99. szintű linux sorcerer-ként :)
Én csak munkaerőpiaci túlélő szaknak hívom ezeket :)
-42-
Ez egy áttekintő, alapozó tanfolyam lehet. Az AI-t kicsit furcsának érzem benne (már mindent ezzel akarnak eladni), és az etikus hekkelés is furcsa (egy jó nagy témakör, gondolom röviden kitérnek rá). A kiírás alapján egy jó kezdő tanfolyam lehet, annak aki most ismerkedik a témakörrel.
Attól tartok, kevered az elméleti oprendszer ismereteket a gyakorlati, rendszergazdai ismeretekkel.
Elméletben tudod, hogyan kell telepíteni és elindítani egy oprendszert? Tök jó! Akkor telepíts és indíts Novell Netware 4-et az elméleti tudásoddal. Ja, hogy ha jól csináltad a telepítést, akkor DOS indul el, és nem a Netware?
Megtanultad a fájlrendszerekkel kapcsolatos elméletet? Akkor a gyakorlatban a BeOS fájlrendszeréből hogyan tűnhet el egy olyan futtatható fájl, ami épp a memóriában betöltve fut?
Kábé ilyen példákkal tudnám vázolni, miért kell a rendszergazdi ismereteket konkrét oprendszer(ek)en tanítani, tanulni. Mert más az elmélet, és más a gyakorlat :-)
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Naugye. Arany is bizonyára rendszergazda volt a Kisfaludy Társaságnál :-)
Az "elméletben tudod" is idővel valami nagyon más lesz, ha nincs meg mellé a gyakorlat.