35 éve jelent meg a NeXTSTEP 1.0

Mach kernel, BSD userland. Fejlesztője a Steve Jobs által alapított NeXT Computer volt. Utolső végleges verziója, a 3.3-as 1995-ben jelent meg.

[ NeXTSTEP ]

Hozzászólások

Érdekes darabja a múltnak. Emlékszem, hogy egyszer nekiveselkedtem Objective-C-t tanulni, és abban még voltak NextStep-es hivatkozások itt-ott. Sok dolgot átvettek az új Mac-ekbe ebből, Jobs visszahozta a techinkát az Apple-be amikor visszament. (Javítsatok, ha tévedek!)

Igen, így volt. Ha jól tudom, a classic MacOS-nek több hiányossága volt multitasking és memóriakezelés tekintetében, ezért mikor Jobs visszakerült a céghez és hozta a NeXTStep-et, elkezdődött a MacOS X fejlesztése a NeXTStep felhasználásával. Érdekes egyveleg volt eleinte, publikum elé került egy kisérleti operációs rendszer ami már felületében hordozott MacOS Classic jegyeket, de alapvetően NeXTStep volt, ez a Rhapsody.

 

Na, de ami miatt kommentelni akartam: Melyik OSX verzió és milyen NeXTStep hivatkozások voltak, hogy kell ezt elképzelni? :O

Melyik OSX verzió és milyen NeXTStep hivatkozások voltak, hogy kell ezt elképzelni?

Verziófüggetlen, még mindig benne vannak. Az alacsonyszintű funkcionalitást nyújtó függvények és adatszerkezetek többsége mind a mai napig "NS" prefixes, pl. "NSAutoreleasePool", "NSString" vagy "NSRect", stb.
Lásd https://developer.apple.com/documentation/foundation/

Elég kezdetleges a GUI, de szerintem átláthatóbb, mint a mostaniak.
Saccra a KDE 3-4 körül volt a csúcs, azóta minden henyatlik.

Hogy rácsodálkozott az ember akkoriban egy ablakos operációs rendszerre, ami nem Windows volt.

Az átlag ember lehet, de azért nem volt ez akkoriban szokatlan. Az Atari-ra is volt GEM felület meg az Amiga is GUI-s volt, a Mac a MacOS-sel, SGI-on az Irix, IBM-nek az OS/2, de a NextStep idején már léteztek az ingyenes BSD-k, és Linux is, igaz egy kis fáziskéséssel volt csak elérhető X rajtuk, ami viszont kereskedelmi Unixokon megszokott volt, a NextStep idején akkor már többféle ablakkezelő is létezett.

Tehát annyira nem ment ritkaság számba, mint gondolnád, megint más, hogy a többségünk akkor átlag PC-s user volt, aki abban az időben volt migrálóban GUI Windowsra, mert PC az sokáig konzervatívabb platform volt a DOS miatt.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Ja, a regi szep idok, amikor DOS ala mindenki ugy irt programot, hogy eloszor keszitett egy grafikus ablakozo rendszert, ami felig generikus volt, felig meg az aktualis projekthez voltak benne hakolasok... Valahol meg nekem is van egy ilyen classom, Borland C++ ala. Baszki, de szeretnem, ha most is annyi elbaszhato idom lenne, mint anno kozepsuli alatt! :-)

Szerkesztve: 2024. 09. 20., p – 11:30

Középen lent az a kapcsoló nagyon tetszik, de az ikonok grafikái is nagyon szépek és van árnyék :-). A domborodó és kifejező ikonok, rendesen rákívántam valami hasonló kinézetre. Már csak a jobb alsó ikon rejt némi titkot számomra, kuka? Vagy online fekete lyuk? :-)

Egy időben az Afterstep volt a window managerem, azt a NextStep ihlette még annak idején.

A másik NextSep ihletésű ablakkezelő a Window Maker. Ez még karban is van tartva úgy-ahogy.

"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

Úgy ahogy karban van tartva, 1 éve jött ki belőle az utolsó verzió, azóta commit se volt hozzá, ahogy nézem, de nem baj, mert eléggé feature complete. Meg legalább nem teljesen halott projekt, és pikk-pakk lefordul modern rendszereken. Ez utóbbi nem kis szó, mert nemrég a olvwm-et próbáltam lefordítani, és az nem akar fordulni, egyelőre jegeltem a projektet. Sokáig a mlvwm sem volt működőképes modern rendszereken, de azt már megoldották, abból is jött új verzió, meg a CDE helyett is lett nscde.

A másik érdekessége, hogy erőforrásokat tekintve a legtakarékosabb ablakkezelő, a twm (X11 default), dwm, bspwm fogyasztásából egy sokkal nagyobb tudású, és felhasználóbarátabb, fullosan GUI-ból konfigurálható ablakkezelőt szállít le, nevetségesen minimális memóriafoglalással, ilyen 200-300 mega környékéből megáll az egész rendszer fogyasztása. Ideális, ha valaki SBC-re, vagy régi netbookra, hasonlóra keres grafikus felületet, de akár még modern hardverre is jó. Nem való mindenkinek a munkamenete is kicsit elavult ez a mindent az asztalra meg dokkba minimalizálunk, a retróssága is elijeszthet egyeseket, de nekem tetszik.

A másik érdekessége, hogy megfér más ablakkezelők mellett, tud párhuzamosan futni másik tty-ban. Sok gyakorlati haszna ennek nincs, de királyság, nem sok ablakkezelő tudja ezt.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

NextSTEP-en előbb volt DOOM, mint MS-DOS-ra, mert azon fejlesztették: https://doomwiki.org/wiki/NEXTSTEP

Az Objective-C egy nagyon érdekes, dinamikus környezet, pl. az osztályokat teljesen dinamikusan tudod létrehozni a memóriában, és akár futásidőben módosíthatod. A metódushívás üzenetküldés alapú. Persze az ObjC fordító ezeket automatikusan megcsinálja neked, de ha akarod, akkor kiterjesztheted. Ezeket a funkciókat is kihasználták a DOOM és Quake fejlesztésénél, hogy gyorsabban tudjanak haladni.

Mi is így csináltuk meg a legjobb ObjC (iOS, MacOS) - Java binding eszközt, a Nat/J-t: https://multi-os-engine.org

Pedig ez elég köztudott, már a Doom elkészülte után közvetlenül Carmack meg Romero nyilatkozta az interjúkban, hogy NextStep-en fejlesztették, mert a PC-k nem voltak hozzá elég erősek, mármint a feljesztéshez. A futtatáshoz is épp hogy elegek voltak.

Másik történeti érdekessége a NextStep-nek, hogy azon fejlesztették az első böngészőt, meg azon futtatták az első webszervert is a CERN-ben, ahol még mindig fut ez az első weboldal. Átlag emberek nem annyira használták, már csak a több ezer dolláros ára miatt sem, de a történeti fontossága nagy ennek a rendszernek, és a hagyatéka is él tovább a modern MacOS-ben.

Kicsit olyan ikonikusak, mint az SGI-Irix rendszerek, azok se voltak épp elérhetőek a legtöbb ember számára.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Szerkesztve: 2024. 09. 21., szo – 18:44

Én nem használtam, de érdekes rendszer volt. Nagyon vagány, hogy postscript alapon oldotta meg a grafikus felületet, meg a GUI-ja is jópofán retrós, néha be is izzítom a lélekbeli utódát, a WindowMaker-t, az Afterstep-et még nem próbáltam.

Egyben nekem ez nagy szívfájdalmam, hogy X alatt nem lehet akármilyen felületet fekete-fehér monokrómmá tenni, csak olyan kijelzőn, ami támogatja a színtelítettség állítását, pl. tévé.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

> postscript alapon oldotta meg a grafikus felületet

 

Gondolom ennek az orokseg volt az, hogy sokaig (talan ma is) a Mac OS volt a nyomdai szedes szabvanya. Hiaba hasznaltal ugyanolyan szoftvert, mondjuk Quark-ot, akkor is fontos volt, hogy Mac-en legyen kiszedve valami, mert a WIndows-os betutipuskezeles nem volt az igazi. Vagy legalabbis a nyomda nem azt varta. 

Szerintem a nyomdai szabvánnyá válása a Mac-nek korábban volt, mint lett volna a Next. Emlékeim szerint a quark szoftver, az adobe betűk, szoftverek előbb voltak mac-re, mint pc-re, így a Mac lett a kvázi szabvány (preferált) kiadványszerkesztő gép. Lehet a Windows és MacOS között más különbségek is segítették a Mac-et. Például MIDI esetén is jött ki minden szarra MIDI csatlakozás, de az Atari ST maradt sokáig a kedvelt platform, mivel abban ott volt benne és kedvező ára volt.

"Az élet tele van kérdésekkel. Az idióták tele vannak válaszokkal."

"Its easier to fool a man than it is to convince they have been fooled"

Jól összerakott rendszer volt. Sikerült annak idején szerezni egy eredeti CD-t, összerakni egy gépet amin fut, mert elég háklis volt milyen hardvereken indul el, és végül amikor elindult, kimondottan tetszett. A CD-t nem tudtuk lemásolni valamiért, a tipp az volt, hogy raw szektorok kellettek volna, a cooked nem volt elég. De lehet az olvasó volt szar, lehet az író, ilyen időtávból már passz. Úgyhogy pár hét után ment vissza a telepítő, a gép meg kellett másra. A kinézete tetszett, az ötletek tetszettek benne, a display postscript tudom akkortájt nagy dobás volt, de számunkra a próbálgatáshoz semmit sem adott.

"Az élet tele van kérdésekkel. Az idióták tele vannak válaszokkal."

"Its easier to fool a man than it is to convince they have been fooled"