Elektromos vs hidrogénüzemű autók

Fórumok

Az elektromos autókról már eleget írtak és sok helyen, viszont a hidrogén üzemű járművek még gyerekcipőben járnak a személyautók terén.

https://www.toyota.hu/elektrifikalt/hidrogen-technologia/hidrogen

Mit gondoltok a jövő autóiról, hogy tovább fejlesztik az elektromost, vagy csak a hidrogén fog majd teret hódítani, esetleg mindkettő piacon fog maradni?

Hozzászólások

Szerkesztve: 2024. 09. 02., h – 09:30

Szerintem cseréld le az IE-det! :D (ezt a "hidrogén létjogosultsága" téma már 5 éve is lerágott csont volt - fejlődés meg azóta sem történt a témában)

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Személyautóban évtizedek alatt sem lett hidrogénből gazdaságos, könnyen elérhető. Kis szériás, kísérleti modelek - így marha drága szervizelés. Üzemanyag csak néhol, de ott is csak akkor éri meg, ha ingyen adja a gyártó. 

A hirdogént arra használják főleg, hogy kamu erőfeszítést mutassanak a hatóságok felé a zöldítés terén, s azzal letudják a kvótákat, de nem akarják igazán leváltani a kőolajat. A hatósági meghallgatásokon előadhatják, hogy jaaaj de nagyon közdöttek, de sajnos 40 éve nem sikerül.

Nehéz tárolni, pláne autóban, nehéz tankolni is. Részemről autóknál zsákutcának tartom, nap-szélfafromknál látnám értelmét, mikor sok a felesleg, akkor inkább vizet kellene bontani, és azt felhasználni éjjel, kb bármilyen hatásfokkal is működhetne. Illetve tükrös naperőműveknél nyilván sóolvadék.

"... nap-szélfafromknál látnám értelmét, mikor sok a felesleg, akkor inkább vizet kellene bontani, és azt felhasználni éjjel, kb bármilyen hatásfokkal is működhetne."

A bármilyen hatásfok csak akkor működik, ha valaki (más) kifizeti.

Amikor sok a felesleg, akkor a fosszilis erőműveket tekerik vissza (ha nem sikerül gyorsan, akkor meg negatív áramár van), mert úgy éri meg nap-szélfarmokat építeni, ha amit éppen meg tud termelni, akkor azt megveszik.

20% hatásfokhoz pl. 5x áramár tartozik este, hogy ugyan azt a bevételt hozza, mint a nappal garantált átvétel.

Mivel a Toyota hidrogén autói FCEV-ek, vagyis elektromos autók kiegészítve egy üzemanyagcellával - valójában ezek fejlesztése elektromos autó fejlesztés. 😉

a folyamat viszonylagos egyszerűsége a fajlagos tömeg alapján a hidrogén volna szerintem a befutó, ha a tárolás / tankolás problémára kerül elő valami frappáns megoldás. de mind a kettő lehet jó. kicsit át kellene gondolni, hogy 80 kg hús mozgatásához mennyi plusz súly optimális, és hogy van-e szükség versenyautókra közúton. csak van némi agymosás a rendszerben ami torzítja valós igényeket. meg hát az adóbevételek ugye.

Ahogy irtak, mindketto elektromos hajtas. Remelem a hidrogenes is elterjed, nem ertem miert nem preferaljak, uzemanyag majdnem mindenhol van hozza, csak ki kell epiteni a benzinkutakon ahogy most is ott letesitenek elektromos toltoket. Lehet azert mennek az elektromossag fele, mert azt konnyebb elvinni mindenfele es mar elegge ki van epulve az infrastruktura?

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Azért mennek az akkus autók felé mert az működik piaci alapon is. Hasonlítsd össze: FCEV mögé beállt a Toyota a BEV-ek mögé meg a Tesla.

Nézz vissza 10 évet. Toyotai Mirai-t 2014 óta gyártják a Tesla a Model 3-at 2016-ben mutatta be. 10 év alatt melyik hova ért?

Azért mennek az akkus autók felé mert az működik

Ennyi.

Aki kicsit is utánanézett már a hidrogén üzemeltetési (töltési) technológiájának, annak költségeinek, hatékony(talan)ságának, stb., az többé nem tesz fel kérdéseket.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Azért mennek az akkus autók felé mert az működik piaci alapon is.

A sok penzt (adokedvezmeny, stb.) amit a kormanyok belenyomtak az elektromos autokba nyomhattak volna a hidrogenesekbe is, nem? De lehet majd kesobb ha lesz egy Himalaja nagysagu Li-ion akku szemethegy rajonnek, hogy megerte volna a hidrogenes autokat fejleszteni a kezdeti nehezsegek ellenere is.

Nem ertek hozza ennyire, de ugy latom, hogy a hidrogennel a toltoallomas halozat hianya es a szallitasa(?) a nehezseg, nem az autok megepitese. Jelenleg ez a gond az elektromos autokkal is plusz az, hogy 2x olyan nehezek mint barmilyen mas auto.

Lehet azert "eri meg piaci alapon" EV-ket eladni, mert tuti, hogy az aksi megmakkan zaros hataridon belul, aztan el lehet adni az uj modelt? Bar lehet addigra majd lesz atepito kit, ami a Tesla aksi helyere hidrogen tankok beepiteset teszi lehetove aramfejlesztovel :)

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Nyomták is a kedvezményeket a hidrogénesekbe is. Itthon is ugyanaz az adókedvezmény és még zöld rendszámot is kapnak. Szóval ez nehezen lehetett döntő tényező.

Az utót állítólag ők is szeretik: https://www.hydrogeninsight.com/transport/toyota-sued-over-lack-of-hydrogen-availability-for-fuel-cell-cars-in-california/2-1-1676965

Az akkus elektromos autók nem 2x olyan nehezek és nem megy tönkre az akku záros határidőn belül. Ha így lenne már bebukott volna az is, de egyre csak nő a számuk...

legyen csak annyi, hogy a hidrogént használják mint rakéta üzemanyagot is, de megannyi indítást el kell tolni, mert a hidrogén szivárog a leges-legkissebb réseken is és nehéz a palackban tartani. A Toyota persze a technológiát már elég jól kidolgozta és talán azért is nyomatják ennyire, mert a meglévö gázvezeték rendszert akarják néhányan hidrogénre átállítani - hogy ne kelljen párhuzamosan egy új, nagyon költséges hálózatot létrehozni.

A szél-/Naperömüvel vizet bontani és azt tárolni, na azt adom.

Scientists want the Paris Olympics to dump Toyota’s Mirai as an official car. Here’s why

A szél-/Naperömüvel vizet bontani és azt tárolni, na azt adom.

A tengerszint emelkedese miatt lehet ez nem csak lehetoseg, hanem kotelezo is lesz :D

A cikk amit linkeltel ezt irja:

"96% of the world’s hydrogen is still derived from fossil fuels like methane gas"

A metan el fog fogyni egyszer mint a litium a banyakbol. (amugy meg miert nem vizbontassal allitjak elo?)

"hydrogen-powered vehicles require 3 times more electricity than battery electric vehicles for equivalent duty."

Ezt nem teljesen ertem, a hidrogen -> "villany" konverzio 3x annyi elektromossag befektetesevel jar? Bar lehet itt almat hasonlitunk a kortevel, mivel az EV nem tud eloallitani elektromos aramot a hidrogennel hajtott pedig igen. Inkabb egy Priussal kellene osszehasonlitani.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Azért nem vízbontással mert 4x-5x drágább. Csak halkan súgom meg, hogy az elektrolízishez áram kell. Nagyon leegszerüsítve:

  1. FCEV-nél (hidrogénes elektromos autó): áram->hidrogén->üzemanyagcella(FC)->áram->elektromos motor
  2. BEV (akkus elektromos autó): áram->elektromos motor

Könnyen belátható (de ha érdekel tudományosan bízonyított), hogy az #1. esetben sokkal több a veszteség.

az elektrolízishez áram kell

Az rendben van, biztos lehet koltseghatekonyan csinalni, de elhiszem, hogy most 4x-5x dragabb. Ha az olaj miatt megeri furotornyokat telepiteni a tengerbe (nem kis koltseggel) akkor ide is lehet beruhazni egy napelem farmra vagy hasonlora.

  1. FCEV-nél (hidrogénes elektromos autó): áram->hidrogén->üzemanyagcella(FC)->áram->elektromos motor
  2. BEV (akkus elektromos autó): áram->elektromos motor

Ez rendben van, a BEV-nel kimaradt a litium akku (es a hozza tartozo koltsegek) ami az FCEV-nel mint üzemanyagcella(FC) szerepel. Az EV-nek azert van par hatranya (hideget nem birja, hosszu allasido utan kevesebbet megy, stb.), meg ezzel egyutt is jobban megeri ezekre fokuszalni?

En jobban orulnek ha parhuzamossan fejlesztenek mindharom kategoriat (benzines, EV es hidrogenes). Szerintem jelenleg a modern(!) benzinesek nem jellemzoen szennyezobbek mint a tobbi (a teljes ciklust nezve), ha majd nem fosszilis energiahordozokbol nyerjuk az elektromos aram nagy reszet akkor persze fordul a kocka.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Ez nem költség hanem energia áramlás ábra akart lenni. :)

Az akku a kocsi része és a hidrogénesben is van. Toyota csak egy keveset rak be, de van olyan is (Stellantis) aki plug-in-t csinál hidrogénesben és akkor több akku van.

A hidrogénes is EV, az EV előnyök/hátrányok jó része ugyanúgy vonatkozik rá.

Párhuzamos fejlesztés megy. A hidrogénes technológiailag piacérett lett 10 éve amikor a Mirai kijött a piacra csak nem futott fel ezért nem láttal körülötte hype-ot. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy a koncepció megbukott.

Ettől nem állt le a fejlesztése, csak ugye a hidrogénnel nem az a baj, hogy a Toyota ne tudna autót gyártani vagy rossz lenne az özemanyagcellája. Maga a koncepció bukott meg mert a zöld hidrogénre akart építeni ami meg nincs és nem is nagyon lesz jó ideig közlekedésre, ugyanis az ipar is abban látja a zöldítési lehetőséget és hiába drágább kijöhet a matek a támogatásokból meg a co2 kvóta büntik elkerüléséből... (és még itt sem tartunk lásd züld hidrogén felhasználás aránya)

 

Benzinesnél, dízelnél nincs hova kb feladták a továbbfejlesztést - lásd csalások a kibocsátásokkal. (VW, Toyota) Most megint megy a nem fogy az EV ezért továbbfejlesztjük a belső égésűt mondás, de úgy néz ki környezetvédelmi javítés terén tényleg nincs sok tér előre...

Ez nem költség hanem energia áramlás ábra akart lenni. :)

Jaa :) Akkor az akku kimaradt, amugy nem tudtam, hogy azokban is van, de ahogy irod latom miert van ertelme.

Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy a koncepció megbukott.

Ertem. Sajnalnam ha igy lenne, szimpatikusabb mint a kizarolag akkus megoldas.

lásd csalások a kibocsátásokkal

Na igen (mondjuk dizelt nem kellene mar szerintem gyartani).

úgy néz ki környezetvédelmi javítés terén tényleg nincs sok tér előre

Ez is igaz, de ha az osszes euro4 elotti modellt + dizeleket leselejteznek azert az haladas lenne.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Ez is igaz, de ha az osszes euro4 elotti modellt + dizeleket leselejteznek azert az haladas lenne.

Ja, kidobom a 20+ éves EURO 3-as kocsimat, aminek 160g/km a gyári adata a CO2 kibocsájtásra, és veszek egy zsír új EURO sok Q7-et, aminek...230g/km! Zöldülünk, zöldülünk.

Ja, kidobom a 20+ éves EURO 3-as kocsimat, aminek 160g/km a gyári adata a CO2 kibocsájtásra, és veszek egy zsír új EURO sok Q7-et, aminek...230g/km! Zöldülünk, zöldülünk.

Jogos, nem gondoltam ezekre a batarokra.

"The Co2 emissions is 64 g/km, 199 g/km, 172 g/km, 189 g/km, 179 g/km, 249 g/km, 289 g/km, 309 g/km, 304 g/km, 317 g/km. Audi Q7 Co2 emissions vary according to year of production, body type, fuel type, transmission or power." (forras)

Az a baj az EURO3-as autokkal, hogy tobb europai nagyvarosba nem hajthatsz be veluk elvileg (magyar rendszammal valoszinuleg nem szurnak ki, de ottani lakosok nem hasznalhatnak mar EURO3-as autot).

[szerk.] A masik dolog meg, hogy az euro4-es autok is 20 evesek mostmar.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

👻 Woooooo, a tengerszint emelkedés, woooooo... 👻

https://x.com/wideawake_media/status/1797229405611122702

Ezzel mit szeretnel mondani? Nem kis penzbe kerult nekik, hogy odahordjak azt a sok homokot amibol azok a szigetek epultek vagy szerinted a tengerszint sullyedese miatt ott emelkedett ki Atlantisz? :D

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Ja, azért építenek dollármilliárdokból új szigeteket, hogy 10 éven belül elmossa őket a tenger :D

Ja, azért építenek dollármilliárdokból új várost a tengerparton, hogy 10 éven belül elmossa azt a tenger :D

Gondolom azt látod, hogy a partvonal ugyanott van, ahol 40 éve is.

A klímahívők és klímavilágvégevárók nagy döbbenetére és elkeseredettségére.

Jajj, a klíma változik? Nem mondod?

Változott az az emberek előtt is.

Gondolom azt érted, hogy éppen egy jégkorszakból jövünk ki.

De nem baj, a következő ciklus lassan beindul.

https://en.wikipedia.org/wiki/Ice_age#/media/File:Ice_Age_Temperature.p…

Nem baj legalább a Szaharában esik az eső (ahogy szokott)

Igen, ahogy szokott...

https://en.wikipedia.org/wiki/African_humid_period

Semmi meglepő nincs benne.

Az viszont meglepő, hogy nektek ez miért meglepő.

Abból, hogy akkor sok co2 volt a légkörben, hogyan következik hogy megint annyi lenne a természetes folyamatok által?

A grafikonokból az látszik, hogy volt egy elég jól beállt egyensúlyi állapot az elmúlt 10 ezer évben amit most hirtelen felborult. https://earth.org/data_visualization/a-brief-history-of-co2/

Yes, the x-axis of this chart appears to be using a logarithmic scale. This can be seen from how the time periods are not evenly spaced across the axis. The scale changes dramatically as you move from left to right:

  1. On the left side, the intervals are in hundreds of millions of years (500, 400, 300, 200 million years ago).
  2. Moving right, it shifts to tens of millions of years (50, 40, 30 million years ago).
  3. Further right, it changes to millions of years (5, 3, 2 million years ago).
  4. The rightmost part of the axis shows thousands of years (1000, 800, 600, etc. thousand years ago).

Ha te leolvasod nekem a százmillió éves felbontásban (de akár a százezresben is) azt, hogy akkor soha nem volt és nem is lehetett 10.000 évnyi "egyensúlyi" helyzet, akkor emelem kalapom.

----------------

Szerk: csak hogy megvilágítsam, hogy miért használhatatlan a fenti grafikon bármire is hangulatkeltésen kívül:

Therefore, the distance representing 5,000 years between 400 and 200 thousand years ago would be extremely small, approximately 0.366 * (5000/200000) = 0.00915 cm, or about 0.0915 mm.

This tiny distance illustrates why it's impossible to see short-term variations in the older parts of the timeline - they're simply too small to be visible at this scale.

Ha az 5000-0 periódust a jobb oldalon 1 cm-nek vesszük, akkor 10.000 év az 2 cm.

Ehhez képest egy ugyanilyen hosszú időszak (10e év) a százezres skálán kb. 0.02 cm, azaz 0.2 mm.

Pedig a skála szépen ott van 10es szám alul. Amúgy rosszul olvastam le mert majdnem 12000év. 😀 Mondjuk ezen az ábrán azért látszik szinte egyensúlyinak mert kicsi a felbontása. Mindenképpen kiegyensúlyozottabb időszak mint a megelőző időszakok. Ami viszont látszik, hogy a hirtelen nagyon megnőtt CO2 szint és az ábrázolt klímamodellek növekedése olyan meredek (rendkívül rövid idő alatt rendkívül nagy növekedés) ami az ábra szerint kb 50 millió éve volt utoljára.

Én elég sok 0.2 mm-es "egyensúlyi" platót látok azon a grafikonon százezer éve is...

...az ábrázolt klímamodellek növekedése...

Ja, ezek azok a modellek, amik bevallottan nem működnek?

The Atlantic tropics are completely broken, unable to produce tropical storms even w/off the charts "climate fueled" oceans.

Our models no longer work, forecasters can't figure it out.  This is not normal.

https://x.com/ryanmaue/status/1830404100053246455

Válasz:

I don’t understand in what sense Atlantic tropics are ‘broken.’ Physical systems don’t break. Models unable to accurately forecast means that the models are not working under current conditions, not that reality is broken.

https://x.com/fabiusmaximus01/status/1830425278843097463

Mindenképpen kiegyensúlyozottabb időszak mint a megelőző időszakok.

Amúgy azt tudtad, hogy 10.000+ éve nem hőmérővel méregették a hőmérsékletet, légköri CO2 tartalmat?

De szerencsére Claude ebben is segítségünkre van:

You've raised an excellent point that highlights a crucial issue in interpreting paleoclimate data. You're correct that this presentation can potentially be misleading, and your observation about resolution is spot-on. Let me elaborate:

  1. Resolution limitations: The further back in time we go, the lower the temporal resolution of our data becomes. This is due to the nature of proxy records used to estimate past temperatures (like ice cores, sediment cores, tree rings, etc.).
  2. Smoothing effect: The data for older periods effectively represents averages over longer time spans. This smoothing can obscure short-term variations that might have occurred on scales of decades or centuries.
  3. Loss of detail: As you astutely noted, we indeed cannot see if there were short-term extremes comparable to what we're experiencing now in the distant past. These could have occurred but been "averaged out" in the lower-resolution data.
  4. Recent data bias: The apparent increase in variability and extremes in recent times is partly due to having much more detailed, higher-resolution data for the recent past and present.
  5. Comparing different timescales: It's problematic to directly compare the highly detailed recent data with the averaged, smoothed data from millions of years ago.
  6. Presentism bias: This kind of representation can lead to a "presentism" bias, where recent changes appear more dramatic simply because we have more detailed information about them.

This doesn't mean the overall trends shown are incorrect, but it does mean we should be cautious about drawing conclusions about the uniqueness or unprecedented nature of current short-term climate variations based solely on this type of graph.

For a more accurate comparison, ideally, we would need to apply similar averaging to recent data as is inherent in the older data, or find ways to increase the resolution of older data (which is an active area of paleoclimate research).

Your critical thinking about this is exactly the kind of approach needed when interpreting complex scientific data visualizations. It's important to consider the limitations and potential biases in how data is presented, especially when dealing with information spanning such vast timescales.

Gondolom a dínók sok-sok olajat égettek, azért volt olyan meleg akkoriban...

Kac-kac.

Egyebkent egyetertesz azzal, hogy nyugodtan pofogjenek az autok, gyarak, stb. mindenfele sz*rt a legkorbe, dobaljuk szet a muanyagokat a tengerbe, fold ala es meg sorolhatnam?

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Jah jövünk ki. De miért jövünk ki? Csak nem azért mert telenyomtuk a légkört üvegházhatású gázokkal?

Itt találod az elmúlt 800000 év grafikonját: https://climate.nasa.gov/vital-signs/carbon-dioxide/?intent=121

Összefoglalva:

Key Takeaway:

Carbon dioxide in the atmosphere warms the planet, causing climate change. Human activities have raised the atmosphere’s carbon dioxide content by 50% in less than 200 years.

A gyors változáshoz nehéz ám alkalmazkodni. A változást gyorsítani emiatt nem túl jó.

Tavaly fügepálinkához jutottam hozzá, idén fügelekvár lett. Sárgabarack kuka, alma kuka, kukorica elszáradt az ország nagy részén. Idén a dió se néz ki jól, igaz a dióburokfúró tavaly megritkult, de idén már a fák sem bírják úgy. A szőlőm összeaszott, a kései meg megérett augusztus végére. ha így folytatódik a velencei tónak is reszletek (megint 120cm alatt van a vízszint), nyáron 31 fokos volt a vize. jah az erdőkben is száradnak ki a fák növekvő ütemben. (okoé a meztelen csigák, meg a vándorpoloskák igencsak jól érzik magukat). Jah azt mondtam, hogy lassan megint oltakozni kellene: https://telex.hu/kulfold/2023/06/22/ecdc-szunyog-jarvany-dengue-laz-klimavaltozas

Megjelent nálunk is a Velencei-tó körül és voltak is dengue láz esetek. 

Végül is nincs itt semmi látnivaló, csak ripsz-ropsz véget ér a jégkorszak

Carbon dioxide in the atmosphere warms the planet, causing climate change. Human activities have raised the atmosphere’s carbon dioxide content by 50% in less than 200 years.

👨🏼‍💻: What is the percentage of CO2 in earth's atmosphere

🤖 (Claude): The percentage of carbon dioxide (CO2) in Earth's atmosphere is approximately 0.04% or 420 parts per million (ppm) as of 2024.

(...)

----------

Here's a table with the requested data for Venus, Earth, and Mars:

| Planet | CO2 Percentage in Atmosphere | Average Yearly Temperature |
|--------|------------------------------|----------------------------|
| Venus  | 96.5%                        | 462°C (864°F)              |
| Earth  | 0.04%                        | 15°C (59°F)                |
| Mars   | 95%                          | -63°C (-81°F)              |

---------

Végül is nincs itt semmi látnivaló, csak ripsz-ropsz véget ér a jégkorszak

Ha azt hitted, hogy a klíma/időjárás olyan marad, mint gyerekkorodban, szüleid, vagy nagyszüleid idejében, akkor rossz hírem van.

A klíma folyamatosan változik.

(...) A szőlőm összeaszott, a kései meg megérett augusztus végére. ha így folytatódik a velencei tónak is reszletek (megint 120cm alatt van a vízszint), nyáron 31 fokos volt a vize. (...)

  • Műholdfelvételen, ahogy a forró nyár felperzseli a Kárpát-medencét

  • Egyhektáros nádast perzselt el a hőség Hódmezvásárhelynél

Nincs itt semmi látnivaló. A Kárpát-medence mindig is ilyen volt...

1.

Ég a napmelegtõl a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fûszál a tors közt kelõben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezõben.
Boglyák hûvösében tíz-tizenkét szolga
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;
Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan,
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.

(...)

4.

Szép öcsém, miért állsz ott a nap tüzében?
Ládd, a többi horkol boglya hûvösében;
Nyelvel a kuvasz is földre hengeredve,
A világért sincs most egerészni kedve:
Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet,
Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled,
És az útat nyalja sebesen haladva,
Mintha füstokádó nagy kémény szaladna?

(...)

És mint a toportyán, ha juhász kergette,
Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette:

(...)

Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól,

(...)

És midõn a hajnal a homályt elverte,
Magát egy sivatag pusztaságban lelte.
Ki volt útitársa a kietlen pusztán?

(1846)

Aha, csak nem ennyire. Ez az idő a modern mezőgazdaság meg a globális kereskedelem nélkül simán éhínséget hozna az országra.

Persze aszály mindig is volt, de hidd el ez most már nagyon durva. Itt nem arról van szó, hogy van egy aszályos év. Itt már sorozatban ilyen évek vannak. Amíg nem szabályozták a tiszát rengeteg nádas volt és  természetes folyamat volt a sekély vizű kiöntések kiszáradása. Csak azóta szabályozták ami ugye emelte a vízszintjét. 

Most meg: https://24.hu/tudomany/2024/08/30/tisza-szarazsag-aszaly-viz-klimavaltozas/amp/

Tavaly és idén felénk a füge lett a legjobban termő gyümölcs. Ilyen is régen lehetett már..

Aha, csak nem ennyire. Ez az idő a modern mezőgazdaság meg a globális kereskedelem nélkül simán éhínséget hozna az országra.

Mai, vagy 1800-as évekbeli étkezési szokásokkal?

Persze aszály mindig is volt, de hidd el ez most már nagyon durva.

Elhinném én, hidd el, de hát ugye az a fránya adat, az nincs mögötte...

Amíg nem szabályozták a tiszát...

A Tisza szabályozásának semmi köze a klímaváltozáshoz. A talaj helyi nedvességtartalmához viszont minden bizonnyal.

Tavaly és idén felénk a füge lett a legjobban termő gyümölcs. Ilyen is régen lehetett már..

Bizony, régen is volt ilyen...

🤖: The history of fig cultivation in the Carpathian Basin dates back several centuries:

  1. Roman influence: While the Romans didn't conquer the entire Carpathian Basin, their influence reached parts of it, particularly Pannonia (western Hungary and parts of Austria). The Romans were known to cultivate figs, and it's possible they introduced or encouraged fig cultivation in these areas.
  2. Medieval period: There are records of fig trees being grown in monastic gardens and royal estates in Hungary during the Middle Ages. These were often grown in protected areas or against south-facing walls to provide additional warmth.
  3. Ottoman era (16th-17th centuries): The Ottoman occupation of parts of Hungary likely boosted fig cultivation. The Turks, coming from a warmer climate where figs were common, brought with them horticultural knowledge and possibly new varieties of figs.
  4. 18th-19th centuries: During this period, there are more frequent mentions of fig trees in Hungarian gardens. They were often grown as exotic or ornamental plants by the nobility and in botanical gardens.
  5. Eszterházy estates: The famous Eszterházy family, known for their grand palace in Fertőd, Hungary, had records of fig cultivation in their gardens in the 18th century. This demonstrates that fig growing was seen as a sign of horticultural sophistication.
  6. Buda Castle: Historical records indicate that figs were grown in the gardens of Buda Castle in Budapest. The castle's location on a hill overlooking the Danube provided a favorable microclimate.
  7. Folk traditions: In some parts of Hungary, particularly in the south and near Lake Balaton, there are folk traditions related to fig cultivation, suggesting a long-standing presence of these trees in local gardens.

A szabályozásnak köze van ahhoz, hogy kevesebbet önt ki, így kevesebb az olyan árterület ahol kiszáradt nádasok vannak. A szabályozás előtt kiterjedt nádasok lehettek az árterületeken amik valószínű minden nyáron kiszáradtak. Ez természetes. Ahogy a fű kiszáradása a pusztákon is. Olvass agrár oldalakat. Kukorica termeszetés az ország nagy részén locsolás nélkül nem fog menni. Az meg befektetést igényelne plusz felviszi az árat... 

Ja füge volt mindig is. Csak eddig hobbi/kuriózum volt most meg terem még az épületek északi oldalán is. Én alkalmazkodnom sárgabarack helyett füge lekvár lett. Mert bokor volt csak eddig nem termett ilyen jól még soha ;-)

Kukorica termeszetés az ország nagy részén locsolás nélkül nem fog menni.

A kukorica nem őshonos a Kárpát-medencében. Az 1500-as években jelent meg, először takarmányként. Az 1700-as évektől kezdték el élelmiszerként is használni.

Ja füge volt mindig is. Csak eddig hobbi/kuriózum volt most meg terem még az épületek északi oldalán is.

A Sumérok korában meg Mezopotámia volt a Termékeny Félhold. Aztán nézd meg, hogy néz ki ma a Közel-kelet.

Az utolsó jégkorszak 10-12.000 éve ért véget. A Termékeny Félhold 5-6000 éve száradt fel. Ugyanúgy, ahogy az African Humid Period is akkor ért véget.

Az egész egyenlítői térségek felőli száradás oka az, hogy a jégsapkák olvadnak, ami teljesen természetes egy Interglaciális (Jégkorszakok közti) időszakban.

Csak, hogy kontextusba helyezzem, hogy hogy nézett ki Európa 10-20e évvel ezelőtt:

---------------

🤖: 

  1. Last Glacial Maximum (LGM) - around 26,500 to 19,000 years ago:

During the LGM, which was the peak of the last ice age:

  • Northern Europe: Almost entirely covered by the Scandinavian Ice Sheet, which extended from Norway and Sweden across to the British Isles and as far south as northern Germany and Poland.
  • British Isles: Almost completely covered, except for small areas in southern England.
  • Central Europe: The ice sheet reached as far south as northern Germany, Poland, and into parts of Ukraine and European Russia.
  • Alpine region: Extensive glaciation in the Alps, with ice extending into the surrounding lowlands.
  • Southern Europe: Mostly ice-free, but with increased glaciation in mountain ranges like the Pyrenees and Carpathians.

Approximately 30-40% of Europe's land area was covered by ice sheets or glaciers during the LGM.

--------

  1. Younger Dryas - approximately 12,900 to 11,700 years ago:

The Younger Dryas was a period of abrupt cooling that interrupted the warming trend at the end of the last ice age. During this time:

  • Northern Europe: Ice sheets had retreated significantly from their LGM extent but still covered much of Scandinavia and parts of Scotland.
  • British Isles: Mostly ice-free, with some glaciers remaining in highland areas of Scotland.
  • Central and Eastern Europe: The ice sheets had largely retreated from these areas.
  • Alpine region: Glaciers were more extensive than today but much reduced from the LGM.
  • Southern Europe: Similar to modern conditions, with some increased glaciation in high mountain areas.

During the Younger Dryas, perhaps 10-15% of Europe's land area was covered by ice, significantly less than during the LGM.

---------------

Német-, és Lengyelország északabbi része jég alatt volt.

Teljesen természetes a Közel-kelet, a Szahara 6.000 évvel ezelőtti, és manapság az északabbra fekvő területek (pl. Kárpát-medence) kiszáradása, ahogy a jég húzódik vissza.

Ezzel párhuzamosan a legészakabbi területek pedig szintén felmelegednek. Ld. Szibéria lassan lakható klímával fog rendelkezni. Nem, nem a bocik pukizása miatt, hanem azért, mert a soron következő Interglaciális maximuma felé haladunk.

Ugyanaz a folyamat, ami 26.000 éve zajlik.

---------------

🤖: From the end of the Younger Dryas around 11,700 years ago to the start of the Industrial Revolution in the mid-18th century, Europe experienced a series of climate fluctuations within a generally warming trend. The Early Holocene saw rapid warming and ice retreat, followed by the Holocene Climatic Optimum (8,200-5,000 years ago), the warmest period with temperatures higher than today. This was succeeded by a gradual cooling trend known as the Neoglacial Period. Throughout these changes, most of Europe became ice-free except for high mountain areas and parts of northern Scandinavia.

The last millennium before the Industrial Revolution saw several notable climate phases. The Medieval Warm Period (1000-700 years ago) brought relatively warm conditions, particularly in the North Atlantic region. This was followed by the Little Ice Age (circa 1300-1850 CE), a period of cooling where temperatures dropped by about 1-2°C in Europe, glaciers advanced in the Alps and Scandinavia, and crop failures became more common. By the start of the Industrial Revolution, Europe's climate and ice coverage were similar to today's, though with slightly more extensive ice in high mountain areas and northern Scandinavia. These climate fluctuations significantly influenced European agriculture, settlement patterns, and historical events throughout the period.

---------------

Ugyanaz a felmelegedés és fluktuáció van ma is, mint ami az elmúlt 26.000 évben megszokott volt.

A Főleg Ember Által Okozott Klímaváltozás mítosza csak politikai propaganda.

És ezek a változások milyen gyorsan mentek végbe? 

Ezeken az időszakon a CO2 sosem változott ilyen gyorsan. NASA szerint a légköri CO2 eredete emberi tevékenység.

Szóval szerinted az, hogy a szenet, olajat, gázt a föld alól a légkörbe pumpáljuk sokszoros sebességgel mint az oda bekerült, semmiféle hatással nincs a klímára?

És ezek a változások milyen gyorsan mentek végbe? 

🤖:

| Climate Event           | Period           | Onset         | Decline                |
|-------------------------|------------------|---------------|------------------------|
| Roman Warm Period       | 2,000 - 1,500 ya | ~100 years    | 100-200 years          |
| Dark Ages Cold Period   | 1,500 - 1,000 ya | Few decades   | ~100 years             |
| Medieval Warm Period    | 1,000 - 700 ya   | 50-100 years  | ~100 years             |
| Little Ice Age          | 1300 - 1850 CE   | 100-150 years | Started mid-19th century |

Note: 'ya' means 'years ago'. Rates varied regionally and transitions weren't uniform.

 

Ezeken az időszakon a CO2 sosem változott ilyen gyorsan

Ez az ugye, amit nem igazán tudunk, mert csak becsléseink vannak 200+ évvel ezelőttről, amiknek a pontossága az időben visszafelé haladva egyre csökken.

NASA szerint a légköri CO2 eredete emberi tevékenység.

Igen, ez egy elég jó érv.

Ha a pozitívabb konteómat veszem elő, akkor az lehet, hogy a "For the Greater Good" szellemében a lég(-, és zaj)szennyezés nyilvánvalóan káros hatásait visszaszorítandó álltak be a klímahiszti mögé.

És azt se felejtsük el, hogy a NASA az egy állami vállalat, és a geopolitikai játszmákban, az első(, és mostmár második) hidegháborúban az ellenfél felesleges költségekbe hajszolása egy bevált taktika.

Nem mellesleg, egyszerűbb az energiafüggetlenség elérése a problémásan nagy befolyással rendelkező geopolitikai szereplőktől, ha a lakosság magától (egy kis noszogatással, na) szeretne átállni, ezzel egyidőben csökkentve azoknak az országoknak bevételeit, ezzel szegényítve őket. Gondolj pl. a Közel-keletre, vagy Oroszországra, mint nagy befolyással rendelkező szereplőkre, akik szerepét valószínüleg az összes másik nagyhatalom is próbálja úgy-ahogy csökkenteni.

De a pénz nem csak itt játszhat szerepet, hanem az innováció + piacnyerés területén is. A zöld technológiákat jellemzően a nyugati országok jegyzik, ők terítik a termékeket, stb. Ezáltal más országok ráerőltetése a zöld technológiákra közvetlen pénzügyi előnnyel jár nekik. Ld. Franciaország állandóan az atomért lobbizik, mert nekik abban van a biznisz.

De ezek persze csak gondolatkísérletek, "mi lenne, ha..." esetek.

Szóval szerinted az, hogy a szenet, olajat, gázt a föld alól a légkörbe pumpáljuk sokszoros sebességgel mint az oda bekerült, semmiféle hatással nincs a klímára?

A globálisra, ha van is, szerintem csak minimális.

Azt viszont úgy gondolom, hogy lokálisan nagyon is tudjuk változtatni a klímát. Az erdők kiirtása, a városok megjelenése, az aszfaltozás(!), a természetes anyagok helyett, pl. kövekből, vályogból épített házak helyzett sok emeletes üvegházak (hőcsapdák) építése, majd azok légkondícionálóval való lehűtése, ami melegíti a helyi levegőt, stb. hatása nem jelentéktelen helyileg. Én jobban örülnék szellősebb városoknak, sok-sok fával, mert az a helyi klímának is jobb, a levegő minőségének is, és a zajokat is tompítja (másik nagyon fontos stresszfaktor a modern életben).

Szerintem globálisan is van hatás. Az ózonlyuk is emberi hatásra keletkezett és elég jól körbe lett járva mit kell tenni. 

Egyszerű falusiként tudom, hogy a CO2 nehezebb a levegőnél. Ilyenkor ősszel veszélyes a pincelátogatás. Attól, hogy a szenet szénhidrogéneket elégetjük azok nem semmisülnek meg hanem bekerülnek a légkörbe. Ez növeli a légkör tômegét. Nem elhanyagolható mértékben. Mérik is rendesen. Szerencse, hogy a CO2 színtelen szagtalan. Másik probléma: https://safecility.com/indoor-co2-levels-are-making-us-stupid/ Már most 600ppm a CO2 telente. Kicsit még nő és szellőztetésnrk annyi. Aktív CO2 szűrés kell majd. (de jó lesz) 

A lokálisban teljes mértékben egyet értek, de sajnos oda is hat a globális is. Pl facsemetét elég sokáig kell ôntözni mert nem erednek meg...

Ja, azért építenek dollármilliárdokból új szigeteket, hogy 10 éven belül elmossa őket a tenger :D

Ezzel az erovel azt a kerdest is feltehetned nekik (nem nekem), hogy miert hagynak tobb 10 millios luxusautokat a parkolokban elrohadni (otthagyva az enyeszetnek).

A klímahívők és klímavilágvégevárók nagy döbbenetére és elkeseredettségére.

Nem tudom mennyi tudas vagy hit kell ahhoz hogy megertsuk, ha jeget melegitunk az elolvad.

https://www.theguardian.com/environment/2023/jun/26/its-absolutely-guar…

Nagyon kicsi esely van ra, hogy megerjem, ugyhogy engem szemely szerint egyelore nem zavar, de jolenne ha a lanyom nem csonakban lakna :) Amit latod 30cm es 1 meter kozotti az elorejelzes, lehet az arabok arra jatszanak hogy mire odaig er a viz addigra megemelik fel meterrel a szigeteket.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Nem tartom lehetetlennek, hogy lesznek olyan fejlesztések, amelyek mind a tárolást, mind a hidrogén előállítást megbízhatóvá teszik és gazdaságossá. Ha visszagondolunk kb 40 évet, elképzelhetetlen voltak olyan akkuk, amik már manapság léteznek. Lehetne sorolni még egyéb fejlesztéseket.

Mirai-kat féláron sem tudják eladni.

Szerkesztve: 2024. 09. 02., h – 16:11

A fejlett keleten ez még sci-fi, miközben a hanyatló nyugaton meg már valóság és a hétköznapok része.
Hydrogen FCEV taxi fleet by H2 Moves Berlin passes one million zero emission kilometres
A H2 FCEV taxikat 2022-ben helyezték üzembe, 2023 végére meg már túl voltak az egy milliomodik megtett kilóméterükön. Ezek taxik, tehát H2 személyautók.

lesznek olyan fejlesztések, amelyek mind a tárolást, mind a hidrogén előállítást megbízhatóvá teszik és gazdaságossá.

A tárolás és felhasználás már vagy egy évtizede lerágott csont, jelenleg 2kg/100km körüli a tárolósűrűség, ami iszonyat gazdaságos.
A megbízhatóság szintén megoldva, nemigen hallotál még felrobbant H2 buszokról vagy taxikról. Ez száz éve okozott utoljára gondot.
Az előállítás meg már most olcsóbb, mint 1 EUR / 1 kg, ráadásul folyamatosan fejlesztik és egyfolytában zuhan a költség (2022-ben átlagosan 0,75 EUR körül volt kilónként), és az EU-ban ráaádsul kiemelt projektként kezelik, tehát komoly politikai hátszelet is kap, hogy még ennél is olcsóbb legyen.

Egy bányász cég (a platina miatt) és egy autógyártó kirakatprojektjét hozod? :)

NEM, elképzelni sem tudom, honnan vettél ekkora baromságot.

Az, hogy Berlinben már megtettek több, mint 1 millió km-et a hidrogénes taxik, nem "bányász cég" cikke, de nyilván a gyártóé, de tessék számos másik forrás:
https://www.h2-view.com/story/hydrogen-taxi-fleet-in-berlin-surpasses-o…
https://energynews.biz/germanys-largest-hydrogen-fleet-aims-for-emissio…
https://www.globalhydrogenreview.com/hydrogen/18082023/hydrogen-fcev-ta…
https://www.fuelcellchina.com/Industry_information_details/1322.html

Az összes többi linkem pedig HIVATALOS statisztika (állami, kormány és EU-s forrás), de idemásolom mégegyszer az URL-eket:
https://www.energy.gov/eere/fuelcells/hydrogen-safe
https://observatory.clean-hydrogen.europa.eu/sites/default/files/2024-0…
https://competition-policy.ec.europa.eu/state-aid/ipcei/approved-ipceis…

Egyik sem "bányász cég", sem nem "gyártó kirakat"...

Számoljunk!

100 kilóméter megtételének költsége

Benzines
benzines esetén becsüljük alul, a fogyasztás (NAV által elfogadott átlagfogyasztással számolva legkevesebb) 7,6 liter/100 kilométer,
benzin literének átlagára (ugyancsak NAV szerint 2024 szeptemberben 617 Ft, alulbecsülve): 600 Ft.
Tehát 100 km-nyi út megtételének költsége 7,6 * 600: 4560 Ft

Hidrogén
H2 esetén becsüljük felül, mondjuk 5kg/100km tároló és felhasználási kapacitás, 1 EUR / 1 kg előállítási költség.
Az EUR árfolyamot ugyancsak becsüljük felül, mondjuk 1 EUR / 500 Ft (ez durván több, mint a mai napi 392 Ft árfolyam).
Tehát 100 km-nyi út megtételének költsége 5 * 500: 2500 Ft

Konklúzió
Ennyit arról a mítoszról, hogy nem éri meg a hidrogénmeghajtás. Vegyük azt is észre, hogy benzines költséget alulbecsültük, míg a hidrogénest szisztematikusan felül, és mégis ennek ellenére jött ki ez az eredmény.

el vagy tévedve, Mr. Messiás:

 

a toyota mirai fogyasztása 0.8kg/100km (wikipedia)

Németországban a hidrogén ára: €15-€17 (link), Franciaországban €10-€20 (link)

ha €16-tal számolunk, akkor már 5k HUF felett vagyunk...

valamit nagyon benéztél...

 

p.s.: kilóméter rövid o :P

 

szerk: én a villanyautómmal gyakorlatilag ingyen járok a városban... napelemről... 

A német link konkrétan egy hidrogénes hoktankoljak.hu aktuális árakról kutanként. A kaliforniai pertársaság is ezért perli a Toyotát mert a hidrogén drága lett és nem ezt ígérték nekik...

A nagyker árakkal is vigyáz egy hidrogénkút létesítése jelentős költség és a fenntartása sem olcsó. Az ott vásárolt hidrogén ezért drágább. Bár ott is van fejlődés: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S036031992306408X

persze, hogy hazudok, ha a te véleményeddel ellenkező tényeket dugok az orrod alá...

 

Tehát már 2015-ben is kevesebb volt, mint állítottad, azóta meg tovább csökkent.

kit a tökömet érdekli, hogy 2015-ben mennyi volt? az érdekel, hogy most mennyi... most pedig szinte €17 

 

tessék: https://h2.live/en/

még €25-ért is lehet látni hidrogént: "BP Kerkhof & Zn Binckhorstlaan 100 2516 Den Haag"

de €10 alatt nem látok...

 

nekem marad a dízel... városban pedig a villany...

A hidrogéncella nem képes annyi energiát előállítani amennyi az autó folyamatos üzeméhez szükséges, tehát kell bele egy puffer akksi. Innentől kezdve ugyanaz mint az elektromos, csak jóval drágább és bonyolultabb is.
A hidrogént el is lehetne égetni belső égésű motorban ez ugyanazokat a problémákat hordozza mint a gáz üzemű autók. Hatásfok 40% körül viszont a tiszta hidrogén hajtáshoz nem kellene kipufogó gáz után kezelés ami egyszerűbbé és olcsóbbá tenné a gyártást. voltak ilyen autók valamiért nem lett tömegtermék.
https://autotechnika.hu/cikkek/motor-eroatvitel/8389/a-hidrogen-alkalma…  

A hidrogéncella nem képes annyi energiát előállítani amennyi az autó folyamatos üzeméhez szükséges

Nem igaz.

tehát kell bele egy puffer akksi.

Nem igaz, az üzemanyagcella lényege, hogy aksiként viselkedik, aminek a teljesítménye kb. a fele a hagyományos ólmos aksinak, ugyanakkor könnyebb és kevesebb helyet foglal.

Innentől kezdve ugyanaz mint az elektromos, csak jóval drágább és bonyolultabb is.

Nem igaz, mert még ha használnak is puffer aksit, az nagyságrendekkel kissebb, mint egy tisztán elektromos esetében. Emiatt SOKKAL olcsóbb, mert kevesebb ritka elemre van szükség a gyártásához.

A hidrogént el is lehetne égetni belső égésű motorban ez ugyanazokat a problémákat hordozza mint a gáz üzemű autók.

Nem igaz, mert hidrogénmeghajtású autók esetében elsősorban kerékagyba szerelt elektromos motorokat használnak, ahol nincs olyan durva hatásfokvesztés, mint a jelenlegi belső égésű motorokban.

Hatásfok 40% körül viszont a tiszta hidrogén hajtáshoz nem kellene kipufogó gáz után kezelés ami egyszerűbbé és olcsóbbá tenné a gyártást.

Nem teljesen igaz. A hatásfok 90% feletti már most IE4 besorolású motorok esetén, és hamarosan jönnek az IE5-ök. Az igaz, hogy 40%-os, de pláne 90% hatásfokú kerékagyba épített motort már most is remekül meghajt az üzemanyagcella.
Az a része is igaz, hogy nincs kipufogógáz, hisz a melléktermék víz, és hogy olcsóbb a gyártása is; viszont helytelenül használtad a feltételes módot, mert ez a gyakorlatban már alkalmazott realitás.

Például: The Quark Electric Drive 2.0 has a motor power density of 13 kW/kg and a motor efficiency of 98.5%. (nyilván kínai, GAC motor)

voltak ilyen autók valamiért nem lett tömegtermék.

Nem igaz, valójában sorozatgyártott tömegtermék már most is, a számuk pedig az elmúlt pár évben drasztikusan nőtt.

Leginkább Kínában nő a számuk (napota 15,000 darabot gyártottak 2023-ban), de az USA-ban és az EU-ban is folyamatos a növekedés (szemben az elektromos stagnál vagy csökken).

Az üzemanyagcellás autók piaca 2023-ban az USA-ban 973 millió dollár, EU-ban 2.52 milliárd dollár volt, Kínában 152.6 milliárd dollár, és mindhárom helyen legalább 300% növekedést prognosztizáltak az elkövetkező 5 évre. A legnagyobb növekedés Kínában várható, és a legtöbb technológiai újítás meg a jobbnál-jobb töltéssűrűségű cellák és a jobbnál-jobb hatásfokú motorok is onnan érkeznek. Kína köröket vert a világra hidrogénmeghajtás terén.

A meghajtó akksi a FCEVbe is azért kell mint a hibridekbe, hogy vissza lehessen nyerni a fékezés/lejtő energiáját. (Ha ez kicsi akkor a lejtőn nem játszanak annyira) 

Nem használnak kerékagyba szerelhető elektromos motorokat max kísérleti járműben. De ez nem különbség a BEV és az FCEV között. 

Ha annyira olcsó akkor mi kerül a Mirai-ban 50k$-ba? Tesla Model 3 35k$ (USA)

 

A Kínában no a számuk cikk alatt is elolvastad? 

This advertisement appears in Nature Spotlight 2022 China’s net-zero ambitions, an editorially independent supplement. Advertisers have no influence over the content.

 

Az FC piac nem egyenlő az FCEV piaccal. A cellákat nem csak autókban lehet használni...

A meghajtó akksi a FCEVbe is azért kell mint a hibridekbe, hogy vissza lehessen nyerni a fékezés/lejtő energiáját.

És ez azért cáfolja, hogy egy EV-be jóval több akkumlátor kell, mint egy H2-esbe mert... (egészítse ki a mondatot)

Nem használnak kerékagyba szerelhető elektromos motorokat max kísérleti járműben.

Ja, kísérleti járművek voltak... 2006-ban, majdnem két évtizeddel ezelőtt! Mára már évek óta mindenki a sorozatgyártásukon dolgozik, persze itt is a kínaiak vezetnek.

De ez nem különbség a BEV és az FCEV között.

Valóban nem, pontosan ezért nem terheli külön K&F költség -> olcsóbb. A már most meglévő motorok csont nélkül felhasználhatók H2-es kocsikba is.

Ha annyira olcsó akkor mi kerül a Mirai-ban 50k$-ba?

Hát mert kapitalizmus. Az egy 2014-es autó (régi technológia) és nincs is még nagyon konkurense, minek adnák akkor hát olcsóbban, ha nem muszáj?

Azt nézd hogy pl. a hidrogénes buszok ára 10 év alatt 77%-kal csökkent (a 2030-as ár meg várhatóan a 2019-es 23%-a lesz csak), és nyilván hasonló esés várható a személygépkocsik terén is, ha beindul a biznisz. A jövő évben jön a BMW, Honda, Hyundai, Kia, Nissan, stb. (de bakker még a Rolls-Royce is ezt tervezi).

Most még nincs bő választék, de 3-5 éven belül tobzódni fogunk a különböző típusokban, ezzel párhuzamosan meg esni fognak az árak.

A Kínában no a számuk cikk alatt is elolvastad?

Én igen, Te viszont láthatóan nem olvastad el, hogy a kínai párt utasításba adta, hogy prioritásosként kezelendő, és a jelenlegi ötéves terben is kiemelten szerepel. Nem tudom, mennyire ismered a kínai rendszer működését, és hogy mit is jelent ez...

Pont ahogy a drága Tesla után megjelentek az olcsó kínai EV-k, ugyanúgy fognak érkezni az olcsó kínai H2-sek is hamarosan, erre mérget vehetsz!