Így nem kell kidobni a gépet és friss Windows 10-en maradni 2029-ig

Mostanában mástól sem pörögnek jobban a tech-média és a fősodratú online sajtó tech-rovatai, mint a Windows 10 "koporsójáról", "temetéséről", "kukázásáról" szóló kattintásvadász, riadalomkeltő cikkektől. A közvetve a hardver- és a szoftveripar fizetett hirdetéseiből élő bértollnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy elhiggyük, számítógépünket is egyre gyakrabban újra kell vásárolnunk. Nap, mint nap, egyre több cikkben, félelemkeltő FUD hangvétellel igyekeznek bebizonyítani az egyszerű átlagfelhasználónak, hogy a Windows 10 ideje "lejárt" és 2025-ig "kénytelenek" vagyunk új gépet venni, ha a Windows 11 nem települ fel rá, mert a Microsoft épp tollvonással avultatta el a gépünket. A HVG pl. már odáig süllyed, hogy "Lassan ki kell dobni." szlogenekkel osztogatja a sokadik Windows 10 koporsójába szöget beverő cikkét.

Arról azonban már senki nem ír, hogy milyen lehetőségei vannak azoknak, akik szeretnének Windows 10-en maradni, nem szeretnének semmit kidobni, sem újravásárolni és egyébként is a tökük kivan már a rendszerüket sújtó félévenkénti változtatgatással, instabilitással és a Microsoft arroganciájával, de mégis muszáj Windows-on maradniuk, vagy szimplán csak szeretnék a megszokott felhasználói élményt. Ezt a hiányt igyekszem most pótolni.

A Microsoft a Windows 10 konzumer verziói mellett kiad egy olyan változatot is, ami a kiadásától számított 10 évig kap biztonsági frissítéseket és hibajavításokat és csak azokat. Ez azt jelenti, hogy nem kap funkciófrissítést, vagyis nem lesz félévente kékebb, sötétebb, átlátszóbb a Start menü, nem kerülnek fel automatikusan új alkalmazások a rendszerre úgy, hogy senki sem kérte őket és nem is válik bootolhatatlanná a rendszer egyik napról a másikra. Ez a változat a "Windows 10 Enterprise LTSC" névre hallgat. Az LTSC Long Term Servicing Channel-t jelent, ami nagyjából azt jelenti, hogy hosszú távon kap támogatást. Esetünkben pedig a Windows 10 Enterprise 2019 LTSC az érdekes, ami 2029-ig kap frissítéseket. A 2019 LTSC valójában egy 1809-es feature verziójú Windows 10, ami 2019-es kiadása óta folyamatosan csak javításokat kap. Leegyszerűsítve olyan, mintha egy közönséges Windows 10-en lekapcsoltuk volna a funkciófrissítéseket és csak javítások, meg biztonsági frissítések érkeznének rá.

A Microsoft természetesen nem veri nagy dobra a Windows ezen változatának a létezését, ugyanis már a Windows 7 óta nem érdeke, hogy az ügyfelei stabil rendszert használjanak. Érdeke viszont a fizető ügyfelek kísérleti nyúlnak használata instabil, alig tesztelt, bétaszoftver-minőségű funkciófrissítésekkel. Érdeke a masszív adatgyűjtögetés az ügyfelekről. Érdeke a fizető ügyfelek idejének és tudatának eladogatása reklámfelületnek. Ígyhát nem véletlen az sem, hogy az LTSC-ről szóló tudásanyagát le se fordították magyarra (ettől persze még magyar LTSC verzió létezik). A Microsoft hivatalosan nem is ajánlja LTSC telepítését desktop gépekre, csupán speciális célszámítógépekre, amik több stabilitiást és kevesebb funkciófrissítést igényelnek. Na de mi van, ha egy tudatos felhasználó is ilyennek szeretné tudni a számítógépét? Ha egy tudatos felhasználó is több stabilitást és kevesebb funkciófrissítést igényel?

 

Előnyök

  • Akár 2010-ben gyárott 2. generációs, most 14 éves számítógépek is probléma nélkül, kompatíbilis driverekkel használhatók egészen 2029-ig frissített, támogatott rendszerrel. Egy számítógép 15-20 éves élettartama már elismerésre méltó és jókora fityiszt mutat a hardvergyártók által erőltetett mesterséges elavultatlásnak.
  • Egy LTSC változat nem kap új funkciófrissítéseket, csak hibajavításokat és biztonsági frissítéseket, így életciklusa alatt egyre stabilabb és stabilabb lesz. Pont úgy, mint annak idején a 10-12 éves támogatási ciklussal rendelkező Windows XP, Vista és Windows 7 rendszerek, annyi különbséggel, hogy az LTSC 2019 óta csak javításokat kap és a 10 éves ciklus alatt már nem kap új funkciókat, csak javításokat.
  • Ezen a változaton tökéletesen fut még a Classic Shell, ami visszaállítja a rendszer Windows 7-hez hasonló értelmes, kompakt, áttekinthető és gyors Start menüjét és fájlkezelőjét.
  • A Google vállalása szerint a Windows 10 Enterprise 2019 LTSC életciklusa végéig (tehát 2029-ig) támogatva lesz, így Chrome böngészőfrissítések érkezni fognak rá, pont úgy, ahogy Windows 11-re vagy frissebb verziókra.

 

Telepítés

A legfrissebb Windows 10 Enterprise 2019 LTSC verziók letölthetők a Microsoft-tól.

  • Magyar változat

    SHA256: 04CB655DC55BFCB3CBB70A4FEB47AC3EF3F2F5350943861961E4039531CCD8B1

    https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/hu_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_7afb1447.iso

    Alternatív link (archive.org), ha a fenti nem működne:

    https://archive.org/download/msdnsub_202105/hu_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_7afb1447.iso
  • Angol (USA) változat

    SHA256: B570DDFDC4672F4629A95316563DF923BD834AEC657DE5D4CA7C7EF9B58DF2B1

    https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso

    Alternatív link (archive.org), ha a fenti nem működne:

    https://archive.org/download/msdnsub_202105/en_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso

Letöltés után az SHA256 ellenőrzőösszegeket hasonlítsuk össze. Ez legenerálható Total Commander-rel (Files -> Create CRC-checksum files), vagy a letöltési könyvtárban nyitott parancssorból (cmd.exe), a certutil paranccsal.

certutil -hashfile hu_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_7afb1447.iso SHA256
certutil -hashfile en_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso SHA256

A telepítők kiírhatók (egy legalább 8 GB-os) pendrive-ra Rufus segítségével.

A telepítést érdemes a netkábel kihúzásával (notebook esetén WiFi-re fel nem csatlakozással) elkezdeni, hogy véletlenül se akarjon semmilyen Microsoft fiókot csináltatni, vagy abba telepítés közben beléptetni. Később, a feltelepített rendszer első indítása után a netkábel bedugható vagy a notebook WiFi-re feljelentkeztethető. Az aktiválást már úgy kell elvégezni, hogy a gép neten van. Internetre kapcsolás után a Windows 10 elkezdi feltenni a szükséges drivereket és frissítéseket. Ez néhány újraindítást és 1-2 órát tart, de alapvetően a háttérben megy.

 

Aktiválás

Az aktiváláshoz szükséges legális termékkulcs beszerzése. Az Európai Unióban 2012-től legális a használt licenszek újraértékesítése. Így magánszemély is vásárolhat másodkézből Windows 10 Enterprise 2019 LTSC licenszt, hiába akarja a Microsoft eldugni a felhasználók orra elől a legstabilabb, legrobusztusabb, legkevesebb felesleges változtatgatást és anti-feature-t tartalmazó, legtovább támogatott Windows 10 verziót.

Használt licensz vásárlásához az alábbi HardverApró keresést javaslom, minél több pozitív értékeléssel rendelkező eladó kiválasztásával.

Aki nem bízik egyik HardverAprós eladóban sem, annak érdemes olyan hazai céget keresnie, amelyik hivatalosan ezzel foglalkozik.

 

Amire figyelni kell

  • Mindenképpen Enterprise 2019 LTSC rendszerhez vásároljunk licenszt, ugyanis csak ez támogatott 2029-ig! Tehát, pl. a 2021 LTSC nem! A megvásárolt termékkulcsok angol és magyar változatokon is egyaránt érvényesek.
  • Ne "evaluation" próbaverziót szerezzünk be, mert azt nem fogjuk tudni aktiválni!
  • Ha magánszemélytől vásárolunk használt licenszt (HardverAprón), ragaszkodjunk adásvételi szerződés írásához, valamint ahhoz, hogy az adásvételi szerződésbe bekerüljenek az eladó alábbi vállalásai.
    • A termékkulcs szerepeljen az adásvételi szerződésben.
    • A termékkulcs jogtiszta forrásból származik, ahhoz az eladó jogszerűen jutott hozzá, az nem származik bűncselekményből, sem más illegális tevékenységből.
    • A termékkulcs egyedi és/vagy nem olyan Volume License (mennyiségi licensz) sorozatból származik, ami az ECLI:EU:C:2012:407 69-es bekezdése alapján nem újraértékesíthető.
  • Ha cégtől vásárolunk használt licenszt, ragaszkodjunk az alábbiakhoz.
    • A cég vállaljon garanciát a termékkulcsra, amennyiben az hibás vagy érvénytelen, cserélje ki!
    • A cég vállaljon garanciát a termékkulcs eredetiségére, azt számlával igazolja.
  • Mindkét fenti esetben érdemes odafigyelni a részletekre a gyanúsan olcsó (10000 Ft alatti) ajánlatoknál.
    • A Windows 10 Enterprise 2019 LTSC használt licenszének ára jelenleg 12 és 28 eFt között reális.

 

Mire nem jó egy LTSC?

Lehetséges hátrány lehet, hogy a Windows 10 Enterprise 2019 LTSC egy 1809-es Windows 10 és ez így marad 2029-ig. Gyakorlatilag egy Windows Server 2019-cel egyenértékű rendszer. Ez azt jelenti, hogy azok az alkalmazások, amik ennél magasabb Windows 10 buildet (vagy Windows 11-et, Windows 12-t) igényelnek, nem fognak feltelepülni. Ezekből azonban általában régebbi (2019 körüli) verzió is megteszi. Előfordulhat, hogy egyes játékok, grafikai szoftverek (Adobe Photoshop, Premiere, After Effects stb.) ugyanebbe a problémába ütköznek, azonban ezekből is megteszi régebbi verzió.

 

További javaslatok

  • uBlock Origin tartalomblokkoló beszerzése és telepítése.
  • ShutUp10++ beszerzése és telepítése. Ez elejét veszi a rendszer árulkodásának.
  • Classic Shell beszerezése és telepítése, ha hiányzik a régi (Windows 7-es) Start menü.
  • Total Commander (64-bit) beszerzése és telepítése, ha szeretnél egy hatékony fájlkezelőt. Ingyenes alternatívája a Double Commander.

Hozzászólások

Itt jártam, majd ránézek, köszi.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

A Windows 10 IoT Enterprise LTSC 2021 támogatása 2032.01.13-ig tart

Köszönöm a írást! Bár én nem használok windowst. Azért tetszenek a z ilyen workaround-ok.

 

HVG-re én már egyáltalán be sem nézek inkább. Olyan érzésem van mintha abban a szerkesztőségben egyetlen értelmes ember sem ülne. Állandóan rémisztgetnek, ferdítenek ott minden nap meg kell halni valamiben. A cikkírók mindegyike retardált szerintem.

Azért nem ennyire fényes a dolog!

Történetesen Windows 10 Enterprise N LTSC-t használok (Ver. 21H2, build 19044.4412). Igaz, a fent felsorolt vélt előnyök miatt én választottam. :(

Szokásomhoz híven szeretek mélyen leásni a rendszerbe. Elég sk problémám van vele.

- Az előző verzióval kezdtem, de több szoftver csak a legújabb - és nem LTSC - verziót szereti támogatni, mikozben a 21H2 uprgade-ről semmi hír. Valószínűleg hamar eléri az XP szintjét - amikor már szinte semmit nem lehet frissíteni.

- Ez a verzió alapértelmezetten nem támogatja az AppStore-t, ami miatt már egy Realtek hangdriver sem megy fel rá normálisan.

- Nem akarok most egy csomó pontatlan információt megosztani, de van vele még néhány gond. (A telefonos segítségem is azzal érvel, hogy én akartam. ;))

A Classic Shell-t bárhasználom, de nem teljes körű ésnehéz rendesen felrakni.

A létező fájlkezelők közül mindegyiket végigtanulmányoztam tobbször is. Még XP alatt a std Explorert+QtTabbart haszáltam(a régit!!). Azóta sem találtam jó darabig hasonlót, míg szebenemjött az XYplorer. Biztosan állítom, hogy ez az amire vágytam, szinte a végtelenségig testreszabható, de alapból is mindent tud.

Valószínűleg hamar eléri az XP szintjét - amikor már szinte semmit nem lehet frissíteni.

Ez olyan üres FUD, amit Raynes kolléga szokott fórumozási minimumként nyomni. Egyrészt, Google Chrome, Microsoft Edge és Firefox ESR mindenképpen lesz hozzá friss, ami a használati esetek nagy részét lefedi. Másrészt, ha megnézel egy LTSB 2015-öt, aminek jövőre jár le a támogatása, kifogástalanul használható átlagigényekre 9 évvel a kiadása után.

Ez a verzió alapértelmezetten nem támogatja az AppStore-t, ami miatt már egy Realtek hangdriver sem megy fel rá normálisan.

Nem világos, egy Realtek-drivernek miért a Windows Store-ból kéne jönnie. Fel kéne tennie a Windows Update-nek automatikusan. Ha meg nem, a driver elérhető a hardvergyártó vagy a Realtek oldaláról. Több Realtek-hangkártyás gépre is felraktam már a 2019 LTSC-t barátoknak, ismerősöknek és nem volt ilyen gond. Nem csak valami drivernek hazudott, Realtek-hez csatolt bloatware jönne a Store-ból, amit jobb, ha nem is raksz fel?

Ez olyan üres FUD, ami miatt frissítenem kellett. :-D Pl. a magyar fejlesztésű TinyWall sem hallott arról, hogy minek jár le csak jövőre a támogatása. ;)

A Realtek alap driver fent van és frissül - vagyis szól a hang. A részletes beállításokat biztosító felületet a Realtek már nem adja, és sehonnan nem rakható fel. Olyan, mint az XP-m egyik program menüje: Programok ->Szórakozás -> Hangerőszabályzó :-DD

Nem szégyen ez, hiszen az alma linux (na, az is enterprise) sem ismerte fel a Realtek csipet. Biztosan túl olcsó volt az alaplap. ;)

A telefonos segítségem néhány cégnél néhány száz vindózos gépet kezel, vagyis nem merülhet fel a hozzánemértés sem.

a magyar fejlesztésű TinyWall sem hallott arról, hogy minek jár le csak jövőre a támogatása. ;)

A magyar fejlesztésű TinyWall egy feature érett frontend a Windows Firewall-hoz. Ergo, semmivel nem kevésbé biztonságos belőle régebbi verziót használni. Egyébként meg, ha már magyar, tessék írni a fejlesztőnek, hogy mi az, hogy 2029-ig támogatott rendszert nem támogat.

A részletes beállításokat biztosító felületet a Realtek már nem adja, és sehonnan nem rakható fel.

Ha tényleg a Realtek driver ment fel, akkor ott van mellette az is a "C:\Program Files\Realtek" alatt (RAVCpl64, RtHDVCpl, RtkNGUI, MaxxAudioControl stb.), max. nem csinál rá külön parancsikont. Ha nem az ment fel, akkor meg leszeded, és felrakod, a gyártó oldaláról, esetleg a default drivert GPO-ból tiltod, hogy a Windows felülcsapja a saját driverével.

A telefonos segítségem néhány cégnél néhány száz vindózos gépet kezel, vagyis nem merülhet fel a hozzánemértés sem.

Részemről se merült fel, max. nem a legrészletesebben jártál utána minden lehetőségnek.

Ha annyi az igenyed, hogy legyen egy tobbe-kevesbe karbantartott bongeszo, arra nem kell Win10. Arra eleg egy random Linux disztro, Chromebook, Androidos tablet, meg sok egyeb is. A Linuxot a meglevo gepre is konnyen fel tudod tenni, nem kell ujravasarolnod semmit hozza - azzal ellentetben, mint amit fentebb ajanlottal (pl. Win10 erre megfelelo licenc).

Persze johetsz azzal, hogy egy Linuxos desktop maskepp nez ki, meg hasonlok, de egy tetszoleges bongeszo elinditasa utan (ami mehet automatikusan) 100%-ban ugyanaz az elmeny.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ha annyi az igenyed, hogy legyen egy tobbe-kevesbe karbantartott bongeszo, arra nem kell Win10.

Arra elég egy Windows XP is.

Chromebook, Androidos tablet, meg sok egyeb is.

Messzire szaladtál. Egyelőre arról volt szó, hogyan ne dobjunk ki egy Windows-os PC-t. Te meg már reflexből Chromebook-ra, meg tabletre vásároltatnád újra.

A Linuxot a meglevo gepre is konnyen fel tudod tenni

Én igen. Mások nem biztos.

100%-ban ugyanaz az elmeny.

Kivéve pl. hogy úgy fele annyi ideig se fogja bírni az aksi, mert még mindig nem megoldott a hardveres videodekódolás kérdése. És ez csak egy olyan tényező, amit szeretnek a desktop Linux fanok elfelejteni. Az a 100% úgy 60-70%, ha kizárólag a böngészőt nézzük.

Van hozzáfűznivalód egyébként ahhoz is, amire válaszul küldted a Linux-terelgetésed? Hogy mik azok a nem rétegigények, ami miatt egy LTSC nem opció? Vagy csak offolsz?

Elsodlegesen a Linuxot ajanlanam, csak utana a tobbit, bar erre a felhasznalasra kb. mindegy. Az ujravasarlast egyebkent te ajanlottad, a hasznalt Win licenc megvasarlasaval.

A Hupon szerintem kisebbsegben van az, aki nem tud vegigklikkelgetni egy Ubi vagy Mint telepitot (nyilvan nem az LFS valo kezdoknek).

A nemtamogatott Win10-zel meg mindig jobban jar a nemtamogatott XP-hez kepest - bar az ilyen elavult szarokra talan mar egyre kevesebbet lonek, mert egyre kevesbe eri meg.

Egyebkent a gepemben i7 7500U van, amin nem tamogatott a Win11. A kezdetektol dual bootban hasznalom az elotelepitett Win10 es Ubi (KDE-vel) kozott. Akkuido kulonbseget nem tapasztaltam a ket rendszer kozt amiota megvettem (2018), bar masra hasznalom a ket rendszert. Uj koraban volt egy alkalom, amikor epp ceges partnernel voltam, es az irodahazukban epp szereltek valamit, emiatt nem volt aram. A 8 oras munkaidot kibirta gond nelkul igy is (Linuxon, mert epp egy PyQt5-os programot fejlesztettem akkoriban Linuxos kornyezetben). Kb. 1 eve csereltem benne akkut, a korabbi mar addigra nagyon nem birta. Most megint jo.

Amikor lejar a Win 10 tamogatasa, valoszinuleg tovabb fogom hasznalni igy, a Linuxommal keverve. Esetleg meg tobbet hasznalom az Ubuntut, es a Win marad jatekra, meg arra, ami csak Winen mukodik (celfotos kamerahoz). Ubi meg tovabbra is frissul, es az LTS eleg hosszan tamogatott mindenfele trukk nelkul is.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Nem világos, egy Realtek-drivernek miért a Windows Store-ból kéne jönnie. Fel kéne tennie a Windows Update-nek automatikusan. Ha meg nem, a driver elérhető a hardvergyártó vagy a Realtek oldaláról. Több Realtek-hangkártyás gépre is felraktam már a 2019 LTSC-t barátoknak, ismerősöknek és nem volt ilyen gond. Nem csak valami drivernek hazudott, Realtek-hez csatolt bloatware jönne a Store-ból, amit jobb, ha nem is raksz fel?

Realtek driver szinten sajnos én is tapasztaltam már, hogy a store-ban lévő alkalmazás nélkül pl. nem működik a kombo-jack csatlakozó, ami egyszerre mikrofon és fejhallgató is. Vagy csak mikrofonként, vagy csak fejhallgatóként működik a füles, de a "kombo-jack" tudás, hogy egyetlen csatlakozón egyszerre működik minden, csak akkor megy, ha a store-os app fent van, és a jack csatlakozó bedugásakor fut a háttérben, és felugrik az ablaka. De néhány asztali gépen már az is problémás, hogy az app nélkül nem lehet váltani az előlapi és a hátsó jack csatlakozó között. A drivert sajnos úgy csinálták meg, hogy bár tudja ezeket a funkciókat, de csak a store-ban lévő app ad felületet, hogy ezeket aktiváljuk / beállítsuk. 
Ha rádugom a jack csatlakozót, a store-os app felugró ablakában megadom a beállítást, és már működik, utána akár le is törölhettem a store appot, amíg nem húzom ki a jack csatlakozót, működni fog. 

Nagy Péter

RtkNGUI még .inf-ből is feltelepül, max. parancsikon nem lesz hozzá.

Store pedig bekapcsolható LTSC-n is, ha nagyon akarod. Más kérdés, hogy én inkább eltöltenék egy napot azzal, hogyan tudom megoldani Store nélkül a Realtek problémát (már ha tényleg létezik és nem csak egy parancsikon hiánya egy elkényelmesedett felhasználónál), mintsem felraknám a Store-t.

+

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Az akkor még IBM brand alatt kiadott 2007-es T60 notim (gyárilag Vista + XP downgrade lehetőséggel szállítva) nagyon vidáman elvan a teszt jelleggel kipróbált Win10 2021 LTSC-vel. Nem gondoltam volna, hogy 20+ használható lesz.

Jó, a Core 2 Duo meg a 3 Gb ram már nem hasít, de működik.

Ez mind szép és jó, de az operációs rendszer használata nem csak a Chrome böngésző használatából áll.

Kíváncsi vagyok, hogy pl. tervező programok meddig adnak ki újabb verziót windows 10-re.

Kérdés hogy arra a PC-re amire W10 kell (mert mondjuk HW limit miatt nem megy fel rá a 11) érdemes-e a legújabb verziót használni pl tervezőprogramból. Nekem van olyan fotós ismerősöm aki mind a mai napig CS2 PS-el tolja és nem nagyon unatkozik mert sok melót kap, jól csinálja a dolgát.

Én személy szerint inkább húzok a régi gépek linuxosításának irányába, de ez a cikk egy nagyon jó opció azoknak akik szeretnék még pár évig kihúzni a jelenlegi gépükkel és mindenképp igénylik az ablakOS-t. Közben meg lehet nézegetni az alternatívákat legyen az új gép vagy másik OS amire tényleg ugrani kell ha eljött az idő.

Egy másik gondot is látok ezzel a gondolatmenettel.

Windows 10 LTSC csak Enterprise és IoT változatok esetén elérhető. Ezek mennyiségi licencek. Ezeket nem lehet  egyenként továbbárusítani. Ha eladod, akkor az összest el kell add ugyannak az egyénnek/szervezetnek.

Át kéne, de ez az EU-ban nem érvényes, ott lehet venni/adni használtan egyedi licencet is. Persze én nem vennék, inkább Linuxot ajánlok helyette szokásosan, a legtöbb usernek legalábbis, akiknek tényleg nincs valami speciális szakmai szoftverigényük, ami Windowshoz kötné őket.

A MS a home usereknek a Win10 22H2 ESU-t szánja, de az meg marha drága, 3 évre (2028-ig támogatott) 427 dollár.

Ami miatt végképp nem ajánlom ezt az LTSC-t senkinek, mert felesleges halogatás. 2029 is eljön egyszer, utána mi lesz? Valami spéci 2021-es LTSC kiadás is van, ami 2032-ig támogatott, de az is eljön. Vagy egy 11-es vagy újabb Windowsra, vagy Linuxra átállást nem lehet elhalogatni a végtelenségig.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Ami miatt végképp nem ajánlom ezt az LTSC-t senkinek, mert felesleges halogatás. 2029 is eljön egyszer, utána mi lesz?

Azt próbáld meg felfogni, hogy nem mindegy, hogy 6 évesen kell kidobni egy gépet vagy 12 évesen. Aki mondjuk 2018-ban vett 7. generációs gépet, fogalma nem volt arról, hogy a Microsoft tollvonással fogja elavultatni. Persze, nyilván, nem kell kidobni, mert bárki maradhat támogatás nélkül is adott OS-en, csak valakinek ez nem opció, ahogy a Linux terminálos szutykaiddal való erőlködés sem.

Azt is próbáld meg felfogni, hogy baromira nem minden felhasználó igényli a félévenkénti változtatgatást, ami az LTSC-ben nincs, helyette van egy atomstabil rendszer, ami egyre stabilabb lesz, a támogatási ciklusa alatt.

valakinek ez nem opció, ahogy a Linux terminálos szutykaiddal való erőlködés sem.

 

Azért ha majd egyszer veszed a fáradtságot, és elkezded megismerkedni a "terminálos szutykokkal", akkor meglátod, hogy mennyivel jobban kézre esik úgy minden, mint a kitt-katt-nem-tudom-hol-van-eldugva-az opció a felhasználói felületen.

Képzeld, vettem a fáradságot és ennek köszönhetően minden ilyen terminálos szutykot ismerek.

kitt-katt-nem-tudom-hol-van-eldugva-az opció a felhasználói felületen.

Éppen arról van szó, hogy lehetőség szerint nem használok használhatatlan UI-jal rendelkező alkalmazásokat. Ez igaz mind a szanaszét butított, érintőképernyőre optimalzált, csiligány, tapicskoló, óvodás UI-okra, mind a fossá-húggyá almenüzött, hatékonyságot távolról sem ismerő, túltervezett, túlbonyolított UI-okra.

Megsúghatná valaki, h 21h2 w10 enterprise-t hogyan tudom frissíteni 22h2-re. Mert a windows frissítés nem adja fel opcióként sajna.

A myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/ egy teljesen hivatalos MS letöltési oldal? Szóval a letölthető ISO garantáltan nincs megpatkolva?

Hivatalos forrásból MSDN-en, de oda csak Microsoft fiókkal lehet csak belépni, ami meg nincs mindenkinek.

hu_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_7afb1447.iso
04CB655DC55BFCB3CBB70A4FEB47AC3EF3F2F5350943861961E4039531CCD8B1

en_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso
B570DDFDC4672F4629A95316563DF923BD834AEC657DE5D4CA7C7EF9B58DF2B1

Egyébként elérhető nemhivatalos forrásokból is, pl. https://pastebin.com/wxFVDFBw - ebben az általam említett kettő SHA256 stimmel az MSDN-essel. A többit nem ellenőriztem.

Ajjaj, hajbikám öregszel te, most már a Double Commandert is ajánlod? Múltkor még ekézted, hogy bloat, meg lassan tölt be, stb.. Így múlik el a világ dicsősége. Mondtam én, hogy beadod a derekad, így folytatod, Linuxon kötsz ki, vagy még az is meglehet, hogy máris azon vagy, csak titkolod.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Ajjaj, hajbikám öregszel te

Van egy rossz hírem: Mindenki öregszik.

Te viszont még egyre gyorsabban felejtesz is, ugyanis nem egyszer beszéltük meg, hogy a Double Commander, az MFC-hez linkelő Lazarus LCL sajátosságai miatt feleakkora bloat sincs Windows-on, mint Linuxon, ahol GTK-bloat-hoz vagy Qt-bloat-hoz linkel. Mint ingyenes alternatívát ajánlottam, nem pedig olyasvalamit, amit én szívesen használok. Én Total Commandert használok szívesen, de ha valaki nem akarja megvenni, sem illegálisan futtatni, annak elég lehet a Double Commander.

így folytatod, Linuxon kötsz ki

Sokat segítene a dolgon, ha Linuxra is lenne MFC hatékonyságú GUI toolkit és minden GTK-hoz linkelő app arra is tudna linkelni.

még az is meglehet, hogy máris azon vagy, csak titkolod

XP a fő rendszerem, azonkívül minden más oprendszerrel heti szinten találkozom.

Az MFC már Linuxon is deprecated, újabb fordítókhoz, nyelvekhez nem is elérhető, Windowson már mindenki UWP, .NET, Electron alapon nyomja inkább.

Linuxon az MFC-hez legközelebb a Fltk, wxWidgets, Motif, GNUStep áll, de az utóbbi 3 ott is el van máris avultatva.

Nekem minden bloat már, ami GUI-s, mióta mindent terminálban oldok meg, de ettől még el kell ismernem, hogy Linuxra a legjobb fájlkezelő, ami a legtöbb funkciót tudja, meg legjobban megközelíti a Total Commandert, az a Double Commander, mögötte szorosan a Krusader van a második helyen.

Bár nekem megfelel a terminálos fájlkezelő, azok hiába nem tudnak annyit, általában shell scriptekkel írható hozzájuk plugin, meg a hiányosságokat sokszor pótolja, ha az fzf-et beledrótozza az ember (ez utóbbi kiválthatja az említett Flat View-t például). Nálam most van fent egy simple file manager (sfm) nevű cucc, rém egyszerű, nem tud sokat, de csak 2 mega memóriát eszik, plusz a terminál, amiben fut, de az meg a 2. és n. terminálablaknál nem sok többletet kér, mert a dinamikus libeket már betöltötte az első terminál, a többi azt használja.

A Double Commander valóban nem hibátlan. Lehetne soványabb, lehetne bugmentesebb, meg írhatnák rendes nyelven, nem Lazarusban összeszerencsétlekve, mint a 90-es években. Total Commander hiába jó, Windows only, azzal más rendszerek alatt a valagam kitörölhetem, akkor is, ha jól megy Wine-ban, de a linuxos meg unixlike linkeket, jogosultságokat, stb. nem tudja kezelni, meg ott lesz rajta a Wine overheadje, ami miatt még bloatabb is lesz. Élből komolytalan a zárt forráskód, Windows only volta miatt, az se szimpatikus, hogy szintén Delphi-ben van az is sajnos hegesztve, aminek nem sok komolyságot adok.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Kezdi kicsit baszni a csőröm, hogy folyamatosan az orbitális tévedéseidet kell kijavítgatnom, miközben te is pontosan tudod, hogy úgyse fogok átállni attól még, hogy noszogatsz, ráadásul hülyeségeket állítva.

Az MFC már Linuxon is deprecated, újabb fordítókhoz, nyelvekhez nem is elérhető, Windowson már mindenki UWP, .NET, Electron alapon nyomja inkább.

Ezzel szemben a tények:

  • Linuxon nincs MFC.
  • A deprecated egy ragasztott címke, amit általában az elavultató multi babzsákfejlesztője ragaszt fel.
    Bizonyos esetekben (pl. GTK2) megéri ilyenekre fejleszteni, mivel nem rántják ki alólad a talajt kéthavonta, mint a GTK3 esetében.
  • Az UWP bloat.
  • A .NET bloat.

Linuxon az MFC-hez legközelebb a Fltk, wxWidgets, Motif, GNUStep áll, de az utóbbi 3 ott is el van máris avultatva.

Ezzel szemben a tények:

  • A wxWidgets egy wrapper. Windowson linkel MFC-hez, Linuxon Qt-bloathoz, GTK-bloat-hoz.
  • Az Fltk az egyetlen a felsorolásodból, ami up-to-date, gyors, nem bloat és az MFC-vel összevethető az erőforráshatékonysága.

Nekem minden bloat már, ami GUI-s

Vagyis, burkoltan elismerted, majd beletörődtél, hogy a GUI appok mind elbloatosodtak és a terminálba menekültél, ami sok esetben szuboptimális. Én pedig használom tovább a GUI-s és terminálos appokat is egyaránt, ez által nem veszítettem a hatékonyságomból.

de ettől még el kell ismernem, hogy Linuxra a legjobb fájlkezelő, ami a legtöbb funkciót tudja, meg legjobban megközelíti a Total Commandert, az a Double Commander, mögötte szorosan a Krusader van a második helyen

Mindenben megközelíti, csupán erőforráshatékonyságban nem. Ez nem a Double Commander hibája, hanem a GTK-bloat és a Qt-bloat hibája, esetleg a Lazarus LCL GTK és Qt implementációinak a hibája. Megcsinálhatta volna FLTK-ban, vagy akár FPGUI továbbfejlesztésével (FLTK-hoz hasonló FreePascal GUI). Ugyanúgy menne minden platformon, cserébe még meg is verné a Total Commandert teljesítményben.

Bár nekem megfelel a terminálos fájlkezelő, azok hiába nem tudnak annyit

Nekem nem felel meg.

Nálam most van fent egy simple file manager (sfm) nevű cucc, rém egyszerű, nem tud sokat, de csak 2 mega memóriát eszik, plusz a terminál, amiben fut

Azzal együtt már ugyanannyit vagy többet eszik, mint a Total Commander Windows XP-n. Cserébe szart se tud.

Total Commander hiába jó, Windows only, azzal más rendszerek alatt a valagam kitörölhetem, akkor is, ha jól megy Wine-ban, de a linuxos meg unixlike linkeket, jogosultságokat, stb. nem tudja kezelni

Nevetségesnek és kétszínű dolognak tartom, hogy más TUI-s fájlkezelők esetén a melléírt kókány, összevadászandó shell scripteket élteted, miközben a Wine-ban futó Total Commanderhez egy mozdulattal hozzá tudsz csapni bármilyen hasonló megoldást, ami a Linux-os jogosultságokat is kezeli.

Élből komolytalan a zárt forráskód, Windows only volta miatt, az se szimpatikus, hogy szintén Delphi-ben van az is sajnos hegesztve, aminek nem sok komolyságot adok.

Az idő próbáját kiállta. Windows vonalon sokkal szélesebb körben kompatíbilis, mint bármi (akár a Double Commander). Atomstabil. A fejlesztések nem csúfolják meg az alapkoncepciót, mint más szoftverek esetében mostanában az oly népszerű. Egyszóval, megéri az árát. Én nem bántam meg, hogy megvettem magánszemélyként és a céggel is megvetettem az IT részlegnek.

Az MFC egy gany korbetakolas a Winapis GDI-hoz. Annak a legtobb korlatjat magaval hozza.

Fejlesztettem ezelott ugy 15 evvel egy MFC-ben elkezdett csodat (nem rajtam mult a valasztas, kesobb kapcsolodtam be). A program lenyege annyi volt, hogy halozati eszkozok adott parametereit meri, es jeleniti meg egy sima GUI feluleten (stringek, mellette szamok, semmi csicsa). A halozati eszkoznek van valami azonositoja - tipussal. A tipusbol elokeresi a neki megfelelo xml-t, amiben benne van, hogy az adott kutyunek milyen parameterei vannak, ezek hol vannak a memoriaban, es mi az ertelmuk, majd ennek megfeleloen dinamikusan generalodik a GUI (az XML forditaskor generalodik a forrasban levo makrok alapjan).

Miutan az MFC a GDI-re epul, ezert a GDI descriptorokat eszi. Ez egy globalis eroforras, ami - ha jol emlekszem - 10 bites, szoval 1024 darab van futo rendszerenkent, es ebbol egy ilyen label+szam tobbet is megeszik. Amikor elfogy, a widgetek eltunedeznek, nem veletlenul tert at mindenki arra, hogy inkabb korbetakolja. Ez amugy latszik is, ha pl. egy - szinten korabeli - Delphis programot inditasz el, ott a GDI resource-ok szama nem nagyon valtozik (talan az ablaknak kell 1-2, de nem sok). A bongeszok - sok leirot igenyelnenek - szinten valami sajatot vagy egyeb libet hasznalnak, es nagyjabol minden mas is. Egyszeruen annyira szar koncepcio, hogy senki nem hasznalta mar akkor sem, amikor meg nem volt teljesen elavult (15 eve mar az volt). Ha egyetlen halozati eszkoznek 2-300 leiro kell (akkor is, ha a hatterben fut a program), gondolhatod mennyire jo, ha az egesz windowsban 1024-re van korlatozva. :D

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az, hogy 15 éve próbáltad megerőszakolni az MFC-t a dinamikusan generálódó GUI idealizmusoddal, ne legyen már az MFC vagy a GDI hibája.

Pontosan azt csináltad, amit most is csinálnak a babzsákfejlesztők: Nem vetted figyelembe a keretrendszer működési sajátosságait.

Az MFC egy wrapper a WinAPI kore, hogy C++-bol lehessen kenyelmesebben hivni ugyanazt, amit C hivasokkal is megtehetnel. Szerinted mennyiben mukodne maskepp, ha statikus a layout? Akkor nem igenyelne hozza GDI-t? Vagy akkor nem limitalna a beepitett 1024-es korlat? Az MFC egy rossz vicc volt mar akkor is. Nem veletlenul nem hasznaljak mar.

Fogalom nelkul hype-olsz 20 eve sem javasolt, elavult dolgokat, anelkul, hogy ismerned barmelyiket. De hat masbol sem all itt a kozremukodesed. Ez az egyetlen, amire kepes vagy. Mondjuk gyakorlatod az tenyleg van ebben.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Szerinted mennyiben mukodne maskepp, ha statikus a layout?

Nem működne másképp, de a programod nem zabálná el feleslegesen az erőforrásokat.

Szerinted mennyiben mukodne maskepp, ha statikus a layout

Nem mondtam ilyet és nem is utaltam erre. Ne ferdíts a kerülőutakkal!

Vagy akkor nem limitalna a beepitett 1024-es korlat?

Az a limit egyébként 65535 és de igen, limitálná. Ha ebbe a limitbe nem tudsz beleférni, vagy félő, hogy kitolod, akkor nem a gép (nem is a GDI, nem is az MFC) a hülye, hanem te vagy babzsákfejlesztő.

Fogalom nelkul hype-olsz 20 eve sem javasolt, elavult dolgokat, anelkul, hogy ismerned barmelyiket. De hat masbol sem all itt a kozremukodesed. Ez az egyetlen, amire kepes vagy. Mondjuk gyakorlatod az tenyleg van ebben.

Helyesen: Fogalom nélkül degradálsz hatékony, időtálló, megbízható keretrendszereket, tízezres nagyságrendű tévedésekkel, miközben nem veszed észre a babzsákot a kényelmes segged alatt, ahogy 15 éve sem vetted észre.

Ugyanugy zabalna az eroforrast, mert csak egy wrapper a WinAPI fole. Lenyegtelen, hogy statikus vagy dinamikus. Ha 16 bit lett volna, nem utkozunk bele, fel sem tunt volna a korlat. Lenyegesen alacsonyabb volt. Egyebkent miert globalis? Igy ha a gepen van 10 masik fejleszto programja, eleg, ha 1 kozuluk megeszi.

Fejlesztettel egyaltalan barmit MFC alapon?

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ugyanugy zabalna az eroforrast, mert csak egy wrapper a WinAPI fole.

Ha nem terhelnéd túl az idealizmusoddal, akkor nem zabálná.

Egyebkent miert globalis? Igy ha a gepen van 10 masik fejleszto programja, eleg, ha 1 kozuluk megeszi.

Pont ugyanez igaz mindenféle handle limitre. Nem kell bloatware-t írni, sem bloatware-t futtatni, és egyik fejlesztő programja se fogja megenni.

Fejlesztettel egyaltalan barmit MFC alapon?

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szemelyeskedes

Ez volt a feladat. Egy sima urlapon megjeleniteni az eszkozok legfobb parametereit folyamatosan frissitve. Nem okozott volna gondot a Qt-nek, GTK-nak, meg semmi ertelmesen kitalalt widget keszletnek.

Tervezesi hibas a globalis cimeivel. Ha inditok egy programot, a 0-as file handle az stdin, az 1-2-es meg az stdout es a hiba kimenet. Minden egyes programnal ezek, nincs globalis limit. Ha az egyik program egy multitaskos OS-en rosszul viselkedik, es megeszi a file handle-ket, az osszes tobbi attol meg a sajatjait tudja hasznalni, latja a sajat cimteret minden mastol fuggetlenul. Itt raadasul ez a hard limit elegge alacsony, korbe kell taknyolni. Hasznalhatsz lightweight kornyezetet, akkor neked kell megirnod a workaroundot, vagy valami ertelmesebbet, akkor a keszito mar megcsinalta helyetted. Utobbi szerintem a preferalt.

Az, hogy lehulyezlek, szemelyeskedes. Az, hogy nem ertesz hozza, es fogalom nelkul irogatsz, teny. Nem veletlenul nem hasznalja senki, legfeljebb nagyon nagyon indokolt esetben.

Sima GDI-hez is akkor nyultam, amikor nagyon eroforraskimelonek kellett lennie, es amint lehetett, mindent fel is szabaditottam (WinCE6, keves memoriaval). Ott az MFC-nek sem lenne ertelme, inkabb kezzel kezelem az eroforrasokat, ha erre van igeny.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Minden egyes programnal ezek, nincs globalis limit.

De igen, van globális limit az egyidőben megnyitott file descriptorokra, csak ez a mai 64 bites rendszereknél már alapon nagyon magas. Ettől még persze el lehet zabálni, ha szarul írsz meg valamit.

Ha az egyik program egy multitaskos OS-en rosszul viselkedik, es megeszi a file handle-ket, az osszes tobbi attol meg a sajatjait tudja hasznalni

Nem, amennyiben megeszed a globális limitet. Lásd pl. fs.file-max Linuxon, amit ha megeszel, nem lesz több file descriptorod. Az, hogy van ulimit is külön, más kérdés, de globális limitről volt szó. MFC-n GDI handle-ből is van 10K limit processenként és a globális limit 64K.

Utobbi szerintem a preferalt.

Általad.

Az, hogy lehulyezlek, szemelyeskedes. Az, hogy nem ertesz hozza, es fogalom nelkul irogatsz, teny. Nem veletlenul nem hasznalja senki, legfeljebb nagyon nagyon indokolt esetben.

A személyeskedés az, hogy az én MFC-ben fejlesztett dolgaimat akarod megtámadni azért, hogy bebizonyítsd, hogy az MFC szar, így ebbe a zsákutcába nem is vagyok hajlandó önként besétálni. Az MFC CPU- és memóriafogyasztást tekintve hatékonyabb, mint a Qt, GTK és egyéb értelmesen™ megírt™ bloated widget készletek. Az pedig egyáltalán nem baj, hogy vannak benne process-szintű és globális limitek, így a fejlesztő szigorúbb keretek között van tartva, ergo az a gondolkodás nem működik, hogy "nyugodtan írhatok bloatware-t, majd vesz több RAM-ot a felhasználó".

Ahogy az is személyeskedés, ha érvek és alátámasztás nélkül minősítesz le (nem értek hozzá, fogalom nélkül írogatok) stb. Az a tulajdonságom is a személyemhez tartozik, hogy mennyire értek valamihez. Te a személyem e részét minősíted le, hogy könnyebben megtámadhasd a véleményem.

Sima GDI-hez is akkor nyultam, amikor nagyon eroforraskimelonek kellett lennie, es amint lehetett, mindent fel is szabaditottam (WinCE6, keves memoriaval).

Tehát tudsz erőforráshatékonyan is programozni, csak általában nem akarsz, mert kényelmeskedni egyszerűbb. Ez valamivel jobb állapot, mintha nem is tudnál.

Bocs, félreírtam. Windowst akartam írni, Windowson az MFC deprecated, már vagy 10 éve. Kitalálhattad volna, hogy félregépelés, mert utána UWP-t írtam, ami szintén nincs Linuxra. .NET meg Electron az értelemszerűen van Linuxra is, csak minek. Pedig már a .NET-nél sem kell Mono-val szerencsétlenkedni, mióta a MS kiadta Linuxra a hivatalos .NET Core-t.

Lazarust nem ismerem behatóbban, nagyon sok éve próbáltam. Ma már minden ilyen Pascal, Delphi, és hozzájuk kapcsolódó megoldást elavultnak tartok. 20 éve még könnyen tanulható nyelvek voltak, míg mindenki elavult iskolai könyvekből tanult, meg nem volt nete, és offline szerezte be a segédeszközöket.

A Double Commandernél az se tetszik, hogy oroszok, ukránok fejlesztik, eleve nem szeretem a szláv gondolkodást, maradiságot. Ez a Pascal/Delphi erőltetése is maradiság, meg a git-re is nagyon sokára álltak rá, nagyon sok évig sourceforge meg egyéb hülyeségen voltak.

A wxWidget-ről ezt nem tudtam, hogy csak glue, ennek majd utánanézek. CLI/TUI megoldások bővítése scripttel csak pár sor, 1 sor a konfigfájlban, ahol gyorsbillentyűt rendelsz hozzá, a script meg maga hagyományos, bármilyen scriptnyelvet lehet használni, ki miben tud programozni, én POSIX shell scriptben tolom, de akinek jobban megy a Python (ami bloat), vagy Lua, Perl, PHP, Tcl, S-Lang, Lisp, Batch, Powershell, meg amit akarsz, az írhatja abban, akár még fordított nyelven is (C, C++, Rust, stb.). Ennél fogva nagy a rugalmassága.

A zárt kódú programokkal, mint a Total Commander az a baj, hogy OS, verzió, platform függőségei vannak, csak azokra a platformokra, OS, verziókra jók, amire lefordították, a többin lehet emulátorral szerencsétlenkedni, ami meg az overhead miatt lesz bloat. A minimalista, nyílt forráskódú megoldások könnyen portolhatók minden rendszerre, sose hagynak cserben, nem kell állandóan minden újabb rendszeren, újabb platformon új dolgokat megszokni, nem futnak lassan a leggyengébb hardveren sem. Én a saját megoldásaimat, mint a vim/neovim, fzf, Vifm, calc, saját scriptek még Androidon is használom Termux-ban, de mennek FreeBSD, OpenBSD, stb. alatt is, sőt, némelyik még Windows alatt is. A másik előnyük, hogy GUI sem kell hozzájuk, ha pl. valami probléma miatt nem megy a GUI a gépeden, vagy szerveren vagy, akkor tty vagy SSH konzolból is használhatók.

Én egyébként már lassan fájlkezelőt is alig használok. Az idő 99%-ban csak fájlok megnyitására használtam, de ebben a szerepkörben a saját megnyitós (és ki/betömörítős) szkriptem, ami fzf-et és case-esac szerkezetet használ kiváltotta. A maradék 1% egy részében is szimplán shellben használok Tab-os vagy fzf-es kiegészítést, ha csak 1 sornyi fájlműveletet kell megoldani. Így Vifm-et nagyon ritkán veszek már elő, néhány tömeges másolásra, rendezésre, stb.. A Double Commander meg vagy 5 éve nincs is fent.

Sőt, nekikezdtem az fzf-es megnyitós szkriptem bővítésének, hogy saját fájlkezelőt építsek abból, ne csak mappába tudjon váltani, meg fájlokat megnyitni, mint jelenleg, hanem lehessen benne kijelölni, és a kijelölt fájlokat, mappákat másolni, mozgatni, törölni, mert akkor meg 99,99%-ban kiváltana minden más fájlkezelőt.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

A Double Commandernél az se tetszik, hogy oroszok, ukránok fejlesztik

Hatott rendesen a britek oroszellenes agymosása a tudatodra.

Ironikus, hogy a többségben O1G beállítottságú londoni magyarok ennyire felülnek az ottani nyugati propagandának, miközben itthon a belüket kihányták a pont ugyanilyen eszközökkel működő NER-propagandától.

eleve nem szeretem a szláv gondolkodást, maradiságot.

Pedig pont ez a gondolkodás az, ami a legnagyobb érték a mai tech-világban.

A maradiság meg nézőpont kérdése. Szerintem a terminálban pötyögésed maradibb, mint hatékony, átláthatóságot növelő GUI-s alkalmazások használata.

A wxWidget-ről ezt nem tudtam, hogy csak glue, ennek majd utánanézek.

Az elgépelést nyilván elnézem, de te fogalmatlanul írogattál, amit már nem nézek el. Tessék utána nézni, mielőtt érvként használod a wxWidgets képességeit (vagy azok hiányát).

a többin lehet emulátorral szerencsétlenkedni, ami meg az overhead miatt lesz bloat

Mondtam már, hogy wine-nal egy Total Commander kevesebb memóriát eszik, mint a Qt-bloat Double Commander? :) Nem is beszélve a fél KDE-t behúzó Krusader-ről. A neve találó, keresztes hadjáratot (crusade) indít a memória ellen.

Nem vagyok Londonban, meg ez nem brit propaganda, már előtte is utáltam ezeket a szláv népeket. Szögletes a gondolkodásuk, elavult, csak a piálás meg a komcsi propaganda fekszik nekik. Nagyon szépen látni ezt az itteni lengyeleken, litvánokon, oroszokon, stb., sajnos kapom őket itt is az arcomba, mintha a Balkánon lennék.

Double Commanderből van Gtk2-es is, csak szólok. A Qt-s verzió eleve azoknak van, akik Qt-s DE-t használnak, KDE, LXQt, nekik meg már nem lesz bloat, mert a Qt-s libeket előtölti nekik az asztali környezet, vagy más futó Qt-s programok, hiszen a libeket ezek megosztják, közösen használják, nem töltögeti be mindegyik futó program a saját példányát.

Plusz azt is vedd figyelembe, hogy a Double Commander, Krusader azért elég sok mindent tud, nem csak fájlkezelést, de használhatod GUI tömörítvénykezelésre, távoli szerverekre feltöltésre (FTP, SSH, stb.), nem kell Intézőzni, stb., így egyszerre sok más programot kivált, tehát innen nézve a bloatságáért kínál is rendesen funkciókat.

A bloatság akkor gond, ha egy 1 bites, lebutított Electron vagy Java app foglalja a gigákat, mert azok tényleg nem adnak mást cserében, csak platformfüggetlenséget. Nyilván a Total Commander meg a Double Commander is bloat, ha a TUI/CLI megoldásokhoz nézed. Nálam 64 bites Linuxon a Vifm a shared libeket leszámítva csak 2,2 MiB-ot, a Midnight Commander 2,3 MiB-ot, a simple file manager (sfm) csak 384 KiB eszik, plusz ha X11/Wayland alatt futtatod, akkor a terminálablak is fogyaszt, amiben fut, de pl. X.org-on az st nálam 7 MiB-ot eszik per példány, a többi pár MiB az shared lib, csak egyszer tölti be.

Nálam a legdurvább a WM, van egy alap 1,9 MiB libfoglalás (XBC), ezen felül a bspwm 128KiB-ot, a gyorsbillentyűket kezelő sxhkd szintén 128 KiB-ot, az xss-lock 250 KiB-ot eszik csak a memóriából. Egyedül a polybar-nak van egy kis bloatsága, 2,5 MiB-ot eszik, meg még 12 MiB extra lib a WM libjein felül, de ezeket az extra libeket meg a simple terminal-lal (st) tudja közösen használni. A háttérképkezelő feh, ez ki is lép, miután a háttérképet beállította, nem foglal memóriát, csak a kitett kép marad bufferben, az foglal. Így egy komplett WM nálam megáll kb. 5 mega memóriából, plusz háttérkép, a többit már megosztja más alkalmazásokkal, ezt még 32 bites XP-vel sem éred utol, nem hogy 64 bitessel. Ugyanezt tudja a WindowMaker is, kb. ennyiből megáll a fogyasztása.

Az egyetlen bloat, ami nálam fut, az a böngésző (szokásos Firefox volt, most Brave), Steam, Tuxguitar, Carla, MuseScore nagy ritkán, meg Signal kliens (ez Elecrton szemét sajnos, de ezt  az IM-et használják az ismerőseim), ezek főleg Gtk3-asak. A legnagyobb memóriafogasztó nálam a böngésző és a IM, ezt nagyon nem lehet megkerülni, csak azt váltogatod, hogy mi fusson, Firefox, Brave, Chrome, Chromium, Vivaldi, Edge, stb., meg IM-nél hogy Messenger, Signal, Whatsapp, Discord, miegymás, de nyerni nem nyersz vele, mert mind egyformán bloat sajnos. Na, meg ha modern játékot indítok (ez is egyre ritkább), akkor az meg akár gigákat, de az mozgat is akkora grafikát, komplexitást (AI, fizika, pálya, interakciók), hogy nem lehet soványabbra faragni. Ezekből a böngésző, Steam, meg még néhány másik meg tudja osztani a Gtk3-as libek nagy részét. Ha nem menne játék, 4 giga RAM elég lenne, de az nagyon a határon lenne, 8-cal már ellennék, de nem spórolok rajta, nem sokkal drágább, már vagy 9 éve minden gépemben van 16 giga RAM. Ez is overkill, több egyelőre nem kell, bár ha most kéne új gépet építeni, venni, akkor a 32 gigán elgondolkodnék, mert lementek a memóriaárak. A 64 giga az felesleges pénzkidobás lenne nekem. Jelenleg, míg e sorokat írom, fut a bspwm, Brave (kb. 25 füllel, amiből 3-4 volt csak aktiválva), Signal, st+Vifm, 2050 MB-os memóriafoglalás van, az integrált GPU eszik le 512 MiB-ot alapjáratban, a többi csak cache, amit a kernel azonnal el tud dobni, ha valamelyik programnak kell, így kb. 13,5 giga szabad.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Double Commanderből van Gtk2-es is, csak szólok.

Bloat.

Plusz azt is vedd figyelembe, hogy a Double Commander, Krusader azért elég sok mindent tud, nem csak fájlkezelést, de használhatod GUI tömörítvénykezelésre, távoli szerverekre feltöltésre (FTP, SSH, stb.), nem kell Intézőzni, stb., így egyszerre sok más programot kivált, tehát innen nézve a bloatságáért kínál is rendesen funkciókat.

Legalább ugyanennyit tud a Total Commander, bloat nélkül.

Igen, de azt csak Windowson. Ami épp úgy bloat, csak ott máshogy van kiegyensúlyozva, be van építve az OS-be gyárilag, fixre drótózva, és nem a Total Commander szállítja, sőt, be sem tölti, mert már a Windows betöltötte őket előre. Linuxon meg ugye kell a programoknak a lib, grafikus toolkit még külön, amin futnak. Cserében viszont a Linux az erőforrásokkal takarékosabban bánik, és behozza ezek nagy részét. Ez egy elég komplex kérdés, nem lehet csak arra levetíteni, hogy melyik alkalmazás mennyi memóriát eszik, hanem az egész összképet kell nézni.

Windowson maradni halott ötlet, csak olyan usereknek ajánlom, akik tényleg valami speciális szoftverrel kell dolgozzanak, ami Linuxon nem elérhető. A userek 99%-a kb. nem ilyen.

Azt is komolyan érzem, hogy a Windows alól fut ki a talaj. Rosszabbak a főverziók évről-évre, egyre bloatabb, egyre több görénységet tolnak a userre, kötelező frissítés, fiókkényszer, mesterséges elavultatás Win11-zel, reklámok, kémszoftverek (Recall), kötelező titkosítás, stb. most jött rá erre a Crowdstrike botrány. Még pár ilyen, és a legtöbb felhasználónál elszakad a cérna.

A Win10-et is hiába ajnározod, hogy rajta maradni 2029-ig, a Win10 már kiadásakor egy szutyok volt, minden nagy évszakos update-tel egyre szutyokabb. Eleve adoptálni se kellett volna, már akkor válthatott volna mindenki Linuxra. Csak az szépíti meg neked meg sok embernek a Win10-et, hogy a Win11 még szarabb, a 12-13, stb. meg még annál is ocsmányabb lesz.

Ha levennéd a szemellenzőt, akkor látnád, hogy hosszú távon csak a unixos-unixlike/POSIX rendszerek maradtak fent az evolúciós szűrőn. Ilyen a MacOS, iOS, Android, Linux, BSD-k, Solaris/Illumos, Intel procikban a Minix-alapú Management Engine, stb., ezek hajtanak mindent, mobil, IoT-s, SBC-s és beágyazott kütyükön át, a szerverekig, szuperszámítógépekig. Még a hobbi OS-ek is mind ilyenek már, Haiku, RedoxOS, meg amit akarsz. A nem unixlike rendszerek kikoptak idővel (Amiga, CP/M, klasszik MacOS, MS-DOS, BeOS, OS/2). Hosszú ideje már csak a Windows volt különc, hogy desktop PC-ken tartotta a dominanciáját (azt is csak játékok, és néhány exkluzív húzóapp miatt, mint MS Office, Adobe szoftverek, Autodesk szoftverek), de mióta a MS szándékosan zülleszti el, ennél is várható, hogy elesik. Annyira optimista nem lennék, hogy jövőre jön a desktop Linux éve, mert azért kell idő, hogy a Windows teljesen beleálljon a földbe, ez egy hosszabb folyamat lesz, nem máról holnapra játszódik le. Már egy 12 éve zajló folyamat, a Win8-cal kezdődött, és mindig elér egy újabb állomást, ahogy az aktuális Windows lesz egyre rosszabb, a Linux meg jön fel (legutóbb Steam, DXVK, Proton, Steamdeck, nyílt NV driver, XP kiszivárgott kódbázisán fejlődő Wine, legutóbbi kernelben NTSYNC modul, egyre több MS Office alternatíva, már nem csak LibreOffice van, hanem OnlyOffice, WPS, stb., erre jön rá, hogy ma már a legtöbb fontos app platformfüggetlen az Electron alap miatt, chatprogramok, VoIP, OBS, stb.), majd a kettő összeér egy ponton. Az idő majd szép lassan hozza az állomásokat.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Igen, de azt csak Windowson. Ami épp úgy bloat, csak ott máshogy van kiegyensúlyozva

Nem, egy Windows XP sokkal kevésbé bloat, mint egy hasonló funkcionalitással és GUI-val bíró Linux desktop. Ne gyere a termináloddal, mert az is többet eszik a Linuxodon, mint XP-n bármilyen terminál.

Cserében viszont a Linux az erőforrásokkal takarékosabban bánik

Ezen jót röhögtem. A Linux akkor bánik takarékosan az erőforrásokkal, ha takarékos alkalmazásokat futtatsz rajta.

behozza ezek nagy részét

Nem.

Windowson maradni halott ötlet, csak olyan usereknek ajánlom, akik tényleg valami speciális szoftverrel kell dolgozzanak, ami Linuxon nem elérhető.

A Linux desktop pedig már úgy a GNOME3/GTK3 eljövetelekor meghalt, mint desktop. Azóta egy idióta, erőforráspazarló, óvodás szintre butított, csiligány tapicskolda lett.

Rosszabbak a főverziók évről-évre, egyre bloatabb, egyre több görénységet tolnak a userre, kötelező frissítés, fiókkényszer, mesterséges elavultatás Win11-zel, reklámok, kémszoftverek (Recall), kötelező titkosítás, stb. most jött rá erre a Crowdstrike botrány.

Nem muszáj friss Windows-t használni, de ha kell a friss rendszer, akkor sem kötelező feature ágat használni, ahogy Linuxból is jobban megéri stabil ágon maradni az ingyentesztelői Stockholm-szindróma helyett.

Még pár ilyen, és a legtöbb felhasználónál elszakad a cérna.

Ezen is jót röhögtem. Hányszor tette feature frissítés a Windows 10-et bootolhatatlanná az elmúlt 10 évben? Jóval többször és jóval több gépet, mint a CrowdStrike. A CrowdStrike érintett kritikus infrastruktúrát. Azért lett negatív visszhangja, mert a multik is dollármilliókat veszítettek rajta. Ha csak sima felhasználókat (értsd: a tech-multik szempontjából fogyasztókat) érintett volna, a tech-lakájmédia már hozta is volna le a FUD cikkeket, hogy a felhasználóknak így sincs más választásuk, mint Windows-on maradni és bekapcsolva tartani a frissítéseket, meg amúgy is új gépet kell vásárolni (ha mondjuk csak régebbi típusokon jött elő a hiba), de ne aggódjunk, mert a Microsoft hiperszuper™ mérnökei és rocksztár™ programozói (valójában: inkompetens babzsákfejlesztői) már dolgoznak a probléma elhárításán.

A Win10-et is hiába ajnározod, hogy rajta maradni 2029-ig, a Win10 már kiadásakor egy szutyok volt

Minden Windows szutyok volt a kiadásakor. Az XP is az volt 2001-ben. A Windows 10 Enterprise 2019 LTSC ágon viszont van 10 éve csak és kizárólag javulni, stabilizálódni, újabb funkciókkal bejövő tucatnyi bug integrálódása nélkül, ami nem kevés időtartam.

Eleve adoptálni se kellett volna, már akkor válthatott volna mindenki Linuxra.

Lehet, hogy nem engem kellett volna hiába győzködni az XP elhagyásáról, hanem azokat, akik adoptálták a Windows 10-et? :P

Ha levennéd a szemellenzőt, akkor látnád, hogy hosszú távon csak a unixos-unixlike/POSIX rendszerek maradtak fent az evolúciós szűrőn.

Ha levennéd a (támogatottság- és frissítésmániás) szemellenzőt, akkor látnád, hogy egy OS addig marad fenn, amíg azt valaki képes és hajlandó használni.

mióta a MS szándékosan zülleszti el, ennél is várható, hogy elesik

Ebből sehogyan sem következik, hogy bármelyik UNIX-like rendszer jobb lenne nála, mivel azokat is züllesztik. Sokkal inkább problémának látom a túl nagyra nőtt szoftvermultikat, mint azt, hogy UNIX-like vagy nem UNIX-like egy rendszer. Ha valaki a kétezres évek elején azt jósolja, hogy a Linux desktopon kötelező lesz a systemd és tabletek érintőképernyőjére lesz optimalizálva, azt kiröhögik. Multiék pedig azóta megoldották, hogy így legyen és ez legyen a sztenderd, aki meg ellene megy, az maradi™, lemarad=kimarad™, fejlődésellenes™, luddita™ stb.

Annyira optimista nem lennék, hogy jövőre jön a desktop Linux éve, mert azért kell idő, hogy a Windows teljesen beleálljon a földbe, ez egy hosszabb folyamat lesz, nem máról holnapra játszódik le.

Hogy még te, nagy Linux-desktop-huszárként is ezt mondod, szépen mutatja, hogy a Linux desktop lezüllesztésben jóval előbbre jár, mint a Windows, továbbá, hogy csak második harmadik helyről (a második a MacOS) tud felmászni az üres dobogóra, az által, hogy a versenytársai kikoptak. Pedig hatalmas potenciál lett volna benne, ha a Red Hat nem szabotálja el.

Az a baj, hogy veled nem érdemes vitatkozni, akármit írok, kiejelented, hogy nem. De, takarékosabb, lemezműveletek simábbak, memóriát jobban kezeli, jobban gyorsítótárazza vele az I/O műveleteket, simábban múködik, reszponzívabb a rendszer ugyanazon a gépen nézve. Pont ez a bajom a BSD-kkel is, azok soványabbak, mint a Linux, de mégis lassabban futnak, bootolnak, stb., mert nincsenek olyan szinte optimaliziálva. Nem csak a memóriafoglalást kell nézni, hanem az összképet.

XP-n nem tudom értelmezni, hogy mennyit foglal a terminál. Arra nincs is, a beépített Parancssor egy vicc, egy ótvar szar, az nem is terminál. Van valami terminálprogram, de az modemezéshez van benne az XP-be. Illetve telepíthető Putty, az se a kedvencem.

Félre ne érts, én nem teljesen vagyok egyébként a Win10 és Win10 LTSC ellen, csak otthoni felhasználónak, ha nincs rá szüksége, nekik nem ajánlom fő rendszerként a Windowst egyáltalán. A Win10 EOL engem is érinteni fog egy kicsit, ezt is le kell szögeznem. Egy évtizede Linuxot használok, de van egy sokadlagos asztali gépem, az csak játékra lett véve, azon van Win10 Pro, az csak tényleg játékra van használva, semmi másra, de ritkán használom, már több, mint fél éve nem volt bekapcsolva.

A Win10 vége nálam így szimbólikus lesz, Ha eljön az EOL, vagy bevezetik a kikapcsolhatatlan online fiókkényszert (értd: trükkökket se lehet kjátszani), akkor dobom, és soha többet nem nyúlok Windowshoz, még csak kiegészítő jelleggel sem, sokadlagos gépen vagy virtuális gépen sem, tejes bojkott lesz.

Már a Win11-et sem akartam kipróbálni, de azt 2 éve mégis teszteltem, mert azzal jött egy új laptopom, és 2 napig, a hétvégéig nem volt időm Linuxot húzni rá, így azzal teszteltem a gépet, amivel jött, hogy a hardver működik-e. Tudtam, hogy fos a 11-es, de sokkolóan szar volt. A Win12-őt még ezen a szinten sem fogom kipróbálni, azonnal szántom le, akkor is, ha nincs épp rendes rendszert telepíteni, akkor felhúzok gyorsba egy Mintet, Lubuntut, vagy hasonlót, amíg nincs időm Arch installra.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Az a baj, hogy veled nem érdemes vitatkozni, akármit írok, kiejelented, hogy nem.

Ez szimplán nem igaz. Te is, én is, egyetértünk a másikkal bizonyos dolgokban, az OS-használatról alkotott alapvető véleménykülönbségünk ellenére.

De, takarékosabb, lemezműveletek simábbak, memóriát jobban kezeli, jobban gyorsítótárazza vele az I/O műveleteket, simábban múködik, reszponzívabb a rendszer ugyanazon a gépen nézve.

A kernel lehet, hogy takarékosabb. A rá elérhető, azonos funkcionalitást biztosító alkalmazásokkal együtt pedig bloat-abb.

XP-n nem tudom értelmezni, hogy mennyit foglal a terminál.

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szemelyes-ketely

Arra nincs is, a beépített Parancssor egy vicc, egy ótvar szar, az nem is terminál.

Linuxon is csak a TTY van, mint "beépített" terminál, esetleg az xterm (ha dependenciája az xorgnak), de egyébként ugyanúgy fel kell raknod egy normálisat, ahogy XP-n is.

Félre ne érts, én nem teljesen vagyok egyébként a Win10 és Win10 LTSC ellen, csak otthoni felhasználónak, ha nincs rá szüksége, nekik nem ajánlom fő rendszerként a Windowst egyáltalán.

Csakhogy míg egy klasszikus Windows-élményhez (Windows 7, 8.1) szokott otthoni felhasználó mindenféle nehézség nélkül fog tudni használni egy LTSC-t, addig nem feltétlenül fog tudni egy Linuxot. Pláne, hogy a Linux sem különb már abban, hogy évente-kétévente rántja ki a talajt a frissítéseivel a felhasználó alól és okoz mindenféle jöttment, inkompatíbilitási problémákat, amire semmi szükség nincs. Kivétel ez alól mondjuk egy LTS vagy egy AlmaLinux, ahol van hosszú távú support a rendszer babzsákfejlesztők általi szétbarmolása nélkül.

A Win10 vége nálam így szimbólikus lesz

Úgy várod a Windows világ végét, mint mások a messiást. 7 éve is már temetted a Windowst, aztán még mindig van és Hajbi is még mindig XP-t használ.

Így van, a Windows végét nagyon várom. Mert mindig is egy fhosch volt, ha beleáll a földbe, nálánál normálisabb, szabványos rendszerek el tudnak terjedni, és nem lesz mindenkinek muszáj windowsozni.

A Linux mindig is jobb volt. Igen, eleinte nem volt akkora alkalmazásválaszték rá, meg drivertámogatásban nem állt úgy, de maga az OS, kernel, ökoszisztéma mindig is jobb volt, mint a Windows. Így is nagyon sajnálom, hogy csak 10 éve álltam át rá, és előtte elvesztegettem a Windowsra 2 évtizedet. Ha visszamehetnék az időben, és tudnám, amit most tudok, akkor a kora 90-es években áttérnék.

Azokat az embereket irigylem legjobban, akik a Unixot, valamelyik POSIX shellt, vi-t vagy Emacs-t, X-et, C-t, stb. megtanulták már a 70-80-as években használni, és ahogy kijött a Linux, arra váltottak, kihagytak mindenféle CP/M, Amiga, DOS, klasszik MacOS, OS/2, Windows, egyebet, aminek nem lett jövője. Az alapokat már akkor megtanulták, és azóta kamatozik nekik ez a tudás, mert 40-50 éve nem avul el, nem kellett mást megszokjanak, nem kellett nekik felülni mindig másik hájpvonatra. Nem kellett nekik vergődni, hogy XP POSReady, Win7 ESU, Win10 LTSC-n túléljenek, meg új Apple/Mac hardvert vegyenek, meg warezoljanak. Ők ezt az egész mókuskerekezést átugrották bölcsen, mindjárt a jó tudásba fektettek be, jó taktikával.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

A Linux mindig is jobb volt.

Kernelben, ökoszisztémában. Elérhető alkalmazásokban, GUI-ban mindig szarabb volt. A 2000-es évek vége felé volt egy kis reménysugár, hogy jobb lesz, mint a Windows (GNOME 2 és KDE 3-4). Aztán elkezdték majmolni a Windows és az Android agyfasz baromságait, csiligány, tablet-idealista, animációbuzi, óvodás szintre butított, tapicskoló kezelőfelületét (GNOME 3, GTK 3, KDE Plasma), az architektúrát el-Windows-osították (systemd, pulseaudio, pipewire stb.), a KISS irányelveket szembeköpték. Ráadásul a trenddiktátor Red Hat által, amit nehéz és sok munka megkerülni. Így lett a desktop Linux a Windows egy ótvar szar alárendelt másolata.

GUI-ban mindig szarabb volt.

Hűha! Mégis miben? Megjelenítésben? Beállítási lehetőségekben? Funkciókban? Annak idején a KDE3-mal tudtam olyat mutatni XP felhasználóknak, hogy csak tátották a szájukat.

csiligány, tablet-idealista, animációbuzi, óvodás szintre butított, tapicskoló kezelőfelületét

Ezt véletlenül nem a Windows 8-tól kezdve kiadott verziókra akartad írni?

Hűha! Mégis miben? Megjelenítésben? Beállítási lehetőségekben? Funkciókban? Annak idején a KDE3-mal tudtam olyat mutatni XP felhasználóknak, hogy csak tátották a szájukat.

Most pedig az XP-sek tudnak neked olyat mutatni, amit csak gconf-editorral vagy csak a GTK/Qt sajátkezű patchelésével és újraforgatásával tudsz csak elérni. Mielőtt nekiállsz kötekedni, esetleg olvasd el a hozzászólásom: A KDE3 idejében magam is úgy gondoltam, hogy a Linux desktop előbb-utóbb felül tudja múlni a Windows-t, mivel ez irányba haladtak a fejlesztések. Aztán jött az egésznek a szétbarmolása, lebutítása, tapicskoló, tablet-idealista, animációbuzi elsilányítása. Ha a desktop Linux fősodor marad a GNOME2 és KDE3 irányzatnál, akkor mára már eljött volna a Linux desktop éve, elvégre nem lenne olyan hozzáértő felhasználó, aki nem váltott volna (jómagam is beleértve).

Ehelyett mink van most? Van egy Trinity Desktop Environment-ünk, ami kompatíbilitási patcheket kap, fejlesztéseket alig (ettől még értelmes projektnek tartom), meg van Qt5-bloat, Qt6-bloat, GTK3- és GTK4-bloat, amivel készült egy alkalmazás többet zabál, mint az egész KDE3. Ja meg van az ezek köré tákolt GNOME 3 és KDE Plasma, ami mindkettő bloatware és hol az okostelefonok, hol a Windows szuboptimális UI-át majmolgatja.

Ezt véletlenül nem a Windows 8-tól kezdve kiadott verziókra akartad írni?

De igen, és azok Linux-oldali ótvar majmolására.

A gconf az egy Gnome-specifikus izé. Ez a Gtk/Qt sem kötelező, bár a legtöbb program, főleg a népszerűek használják, de ettől neked nem kötelező ezeket használni. Egyedül audio DAW, böngészők, game launcherek azok, ahol megkerülhetetlenek.

A Linux, meg a unixlike rendszerek lényege, hogy teljes kontrollt ad a kezedbe. Választhatsz egy csomó ablakkezelő és asztali környezet között, ezeket variálhatod is modulárisan, komponens szinten, vésaját megoldást építhetsz belőle, végtelen kombinációban, nem csak egyszerű témázást tudsz, hanem az összetevőket lecserélni, viselkedésüket teljesen megváltoztatni, hogy méretezzék automatán az ablakokat, hogy kezeljék a virtuális asztalokat, több monitort, milyen asztalon-monitoron, milyen panelek legyen, milyen menük, vagy dokk, stb.. Ezt az XP nem tudja, XP-nek egyféle felülete van, annak a korlátaival. A Linuxnál úgy képzeld el, mintha Windows-on futtathatnál 3.1-es Windowsos, Win95-98-as, XP-s, Win7-es, Win8-11-es, MacOS-es, amigás, stb. felületet, amik még csak nem is nagyon hasonlítanak egymásra. Linux még ennél is extrémebb, mert csempéző ablakkezelők, speciális görgetős ablakkezelő is van már. Ráadásul ezeket még mindenféle kompozitorral tudod effekt-szinten is tovább bonyolítani, lekerekített sarkak, extra árnyékok, animációk (pl. berugózó ablakok, kicsinyítési effekt, elégés effekt, stb.), blur/átlátszóság, 3D-s effektek, stb.. Egyszerűen evolúciós szinten keresztben-hosszában veri az XP-det. Kb. mintha a DOS-t hasonlítanád a Win7-hez. Eleve már sokszor hardveres gyorsítás miatt is verik ezek a felületek a kedvenc XP-det, fontsimításról nem is beszélve. Meg amivel mindig jövök, hogy pl. XP-n a GDI objektumok száma korlátozott, eleve sok futó programtól lehalhat a rendszer, hiába van szabadon dögivel memória. XP-n az ikonok is alapból 48×48 pixelesek, ez registry hack segítségével megnövelhető 256×256 pixelesre, de nem tovább. Modern OS-eken akármekkora lehet, meg sok esetben kezelnek vektorgrafikus ikonokat. A legtöbb modern GUI és toolkit pl. lehetővé teszi, hogy testre szabd a görgetősávot, átpakold az ablakkezelő gombokat, azok körét bővítsed, lehet több paneled is egyszerre az asztalon, stb.. Akkor még elérhetők ilyenek, hogy windows snapping, aktív képernyősarkok és élek, dokkok, virtuális asztal és monitorváltást lekövető sticky ablakok, XP-n ilyenről nem is álmodhatsz. XP nem tud olyat se, hogy keret nélküli ablakok, meg Mac-stílusú képernyő tetején lévő ablakmenük, amiket én személy szerint utálok, de van, aki szereti, igényli. Egyes ablakkezelők tudnak olyat is, hogy egy ablakban fülekként összevonnak több másik ablakot (BeOS-ben jelent ez meg először, jelen van Fluxboxban, meg most a Cosmic-ban), meg ablakot összekicsinyítenek fejléc méretűre, meg ablak ikonját az asztalra küldik le (ezt tudta a Win 3.x). Asztalról nyíló, jobb klikkel, eseményekre dinamikusan generálódó menüpontokat kezelő menük (Openbox-ban van ilyen), fuzzy keresési módszerrel operáló launcherek, stb. is olyan adalékok, amik nem érhetők el XP-re. Azért volt fejlődés GUI technikák terén, még ha látszólag sok felület dizájnja default visszafelé fejlődött. Ezeket a feature-öket nem minden felület támogatja, de megint itt jön képbe a modularitás, választási szabadság, hogy választhatsz olyat, ami a neked kellő funkciókat tudja. Vagy ha nagyon ergya gépen futtatod, akkor választhatsz az XP-nél soványabb, butább ablakkezelést. A GUI ráadásul mindenkinél ízlésfüggő, én pl. utálom a szalagmenüt, meg a hamburgermenüt is, de vannak felhasználók, akik szeretik.

Ennek a Qt-s, Gtk-s, egyéb toolkites cuccoknak is az a lényege ám, amit megint szem elől tévesztesz, hogy platformfüggetlen, bármilyen unixlike/POSIX, X/Wayland rendszerre portolható. A Win32 csak Windows only, és már valójában nem is nagyon használják modern alkalmazások, inkább csak régebbiek, meg hagyományosak (pl. Total Commander, Nirsoft termékek, WinRar, stb.). Gyakran egy megoldásban nem csak a memóriafogyasztást kell nézni, hanem a benne lévő rugalmasságot, portolhatóságot, modularitást, extra funkciókat, pluginezhetőséget, stb.. A másik, amit írtam, az a dinamikus libek, hogy igen, egy betöltött programnál bloat a Qt, Gtk, de a többi program már nem tölti be még egyszer, így gyakran egy modern rendszeren egy betöltött lib-et használ vagy 50 egymás mellett futó megoldás (DE, böngésző, mindenféle egyéb program), úgy, ha annyi felé osztod az extra „bloat”, máris minimális többlet jön ki.

Ezt a hibát anno a Win9x-NT váltásnál is elkövették a szűk látókörűek, NT alap Windowsokat ekézték, hogy bloat, meg nagyobb hely, több memória kell nekik, de azt nem nézték, hogy pl. mennyivel stabilabb, fájlredszer jobb, biztonság jobb (ACL-ek miatt), stb.. Csak azt látták, hogy nagyobb hardver kell neki, meg nem mennek rajta az elavult DOS-os szarjaik, meg nem érik el alatta közvetlenül a hardvert, és egyből mumus lett.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Hát azt lélegzetvisszafojtva megnéztem volna hogyan állsz át az egyfloppis linuxra! :-D

Méghozzá abban a korszakban, amikor internet még nincs, de a legtöbb progam CP/M-re van. A UNIX még embargós, majd a 90-es évek elején már kapható SCO, Coherent és Xenix. Akkor, amikor a linux már másfél floppis is volt. A gazdagabb cégek még leselejtezett AS 400-at is vettek. A hazai "szoftveripar" C64 alapú volt. Az elég jó fizetésem 10200, a kirakatban a PC AT 1.000.000 Ft. A szakemberek java része DOS, Novell és VMS környezetben nevelkedett.

Ettől kicsi én is rettegek, hallottam, hogy nehéz volt eleinte, mindent magadnak kellett forgatni, kicsit Linux from Scratch (LFS) jelleggel ment. A ténylegesen, több csomagból álló, nagy disztrók, amik CD-n érkeztek az már később volt, bár ezeknek több lemezterület is kellett, meg CD meghajtó. Igen, az internet hiánya is nagy gátló tényező lenne, ez a mai napig hibája egyébként a Linuxnak, hogy nagy majer vagy vele, amíg van net. Bár már lassan minden modern OS az állandó netkapcsolatra épül, lásd Windows és MacOS online fiókkényszere, Android, iOS, stb.. A CP/M, DOS, régi Windowsoknak valóban megvolt az az előnye, hogy fix bináris, offline feltetted a megszerzett offline programjaiddal együtt, és futott, nem kellett állandóan mindenféle update, patch.

Bár akkor ezek még Linuxon se kellettek, nem pörögtek így a verziók. Ha a 90-es évek elején az egyfloppy-s Linuxot felküzdötted, azt használtad 2-3 évig, mindenféle frissítés nélkül. Nem is volt miért frissíteni, nem az, hogy sechole-oket foltoztál volna be, mert internet nélkül azoknak sem volt szerepe. Ez CP/M-en, DOS-on is így ment, hogy sok ember sok verzióval volt lemaradva, eleve CP/M-nél sokan a 2.2x-es ágon maradtak, mert a 3.x hiába volt újabb, nem volt teljesen kompatibilis, vagy egy új CP/M verziót csak olyan formában tudott volna megszerezni a user, hogy az más memóriaméretre volt fordítva, stb.. DOS-on is jellemző volt, hogy az offline korban sokan még csak régebbi DOS verzión voltak, meg pl. én az ősidőkben Norton Commander 3-at is nagyon sokáig használtam, egyszerűen mert a 4-eset nem tudtam megszerezni sokáig. Az 5-ösnél dettó, bár azt mire megszereztem, addigra már a DOS Navigatorra tértem inkább át, az volt a new sheriff in town, meg a rá megjelenő modernebb windowsos fájlkezelők, FAR, Windows Commander, stb., a Norton Commander 5 kb. senkit se érdekelt már onnan, ezt a Norton is érezte, bele is állt a fejlesztése a földbe. Pedig kihozták az 5.5-őt, meg a megjelent Win9x-re a GUI-s verzió, de addigra elpártolt tőle mindenki, nem is fejlesztették tovább. Visszanézve hiba volt, lehetett volna erősebb konkurenciája a Windows Commandernek, amit később Total Commanderre neveztek át. Pedig van a Total Commandernek is versenytársa, FreeCommander, EFCommander, Double Commander, de ez későbbi fejlemény.

Persze ebben a Linux-szal kb. azonos korszakban megjelenő 386BSD meg korai Net/FreeBSD se volt jobb, könnyebben telepíthető.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Az általad szidott CP/M nem volt olyan rossz. Akkoriban számomra az Enterprise 128 volt megfizethető, aminek az ISDOS 1.0 bővítménye CP/M kompatibilis volt. Ehhez jött egy bővítés, amivel IBM kompatibilis floppit lehetett írni-olvasni és 768kB memóriája lett a gépnek.(640k + 128k CMOS "elemes" ram, readonly átkapcsolási lehetőséggel.) A munkahelyi V20-as XT-ről hazavitt anyagokat otthon is tudtam kezelni, mert ment rajta a WordStar 3.30, Turbo Pascal 3.0 és a Macro 80, míg a PC-n egy Intel Isis II emulátoron dolgoztam. (A V20 natív i8080-at tudott.)

Későbbiekben AIX-en dolgoztam. Az otthoni munkához 386+4MB ram, a 2x20MB diszket 350MB scsi-re cseréltem. Az AIX ksh-t pdksh/bash helyettesítette, és az xlc (cc) helyett jó volt  gcc. Ez 94-95-ben volt és nem kellett forgatni, +spéci videokártya a Magic Combo, amely CGA és Hercules+ monokróm üzemmódokat is tudott. Erre írtam olyan drivert, amivel 2 (!) és 16 színnel ment az X. :-D 96-ban vettem egy Motorola Atlas 604-et (PowePC 604, 16MB ram 839eFt, később összesen 4 diszk +2 scsi csatoló +cache 64MB ram bővítés 560eFt). A következő gépem IBM eServer p615, POWER4+, 1GB ram, 4x36GB diszk, az ára 2MFt. Ezen dolgoztam 2012-ig. Persze ehhez már kellet az XP a sok putty ablakkal. ;)

Ilyen előélettel kialakult az a véleményem, hogy boltban max. olyan méretű diszket szabad megvenni, amilyet az IBM is ajánl a szervereihez, mert annak eléggé kiforrott a technológiája. Ugyanúgy az a linux rúghat labdába, amelyik IBM szervereken is elfutkározik. Ezért a kollégám a SLES (helyett OpenSuse) vonalatt követi, én meg a RHEL klónokat - jelenleg Rocky.

Azért a CP/M ellátottság nem volt ennyire rossz. A feketeöveseknek volt valamilyen build procedúra, amivel testreszabható a rendszer. A 8 bites faék egyszerűségű, mert csak 64k-t kezel, a CP/M 16-hoz meg kaptad a megfelelő rendszert. (Pl. VT16) Volt szerencsém MP/M-en is dolgozni, méghozzá egy Dolch gyártmányú logikai analizátoron.

A júzerek ellen elkövetettt legnagyobb bűn a Kópirájt Pítör Norton és klónjaiklón kommanderek. Ez egyes tétel az, hogy aki ilyet használ, az általában nem tudja használni sem a kommandert, sem önmagában az operációs rendszert. Rendes file manager volt annak idején az XtreePro Gold. Néhány billentyűcsapással el lehett érni pl.: Jelöld ki az összes diszken az összes info.txt-t és csinálj vele valamit. És nem az F5-F8-at használtad, mert a copyhoz a C, a movehoz az M betűt kellet megnyomni!! Akkoriban nem volt divat az Alt és AltGr használata. Egy normál DIN szabványú billentyűzettel (Enterprise) a DOS és UNIX felhasználók is jobban tudnak dolgozni. Igaz, itt is van némi eltérés az  angol és német nyelvterületre szánt termék miatt, de a CTRL és a két slash a "helyén" van és az ESC megnyomásához sem kell felnyúlnod. A jelenleg alérhető csúcs a számomra a Logitech Pro X TKL CAPS->CTRL map + repülőékezet. (Nem, világitani nem szoktam vele, sőt videót sem nézek rajta. :-D)

A körülményekhez képest tökéletes és ronggyá konfigolható az XYplorer, a TeraCopy integrálva. (Én Windows 10 Enterprise N LTSC-t használok, a párom, aki nem IT szakember Rocky 9-et. :-D, és a sok ablakhoz SuperPuTTY a menő.) 

...se volt jobb, könnyebben telepíthető.

Csak ha volt streamered.

$ wget "https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_enterpri…"
--2024-07-01 10:14:15-- https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_enterpri…
Resolving myvs.download.prss.microsoft.com (myvs.download.prss.microsoft.com)... 199.232.18.172, 2a04:4e42:41::684
Connecting to myvs.download.prss.microsoft.com (myvs.download.prss.microsoft.com)|199.232.18.172|:443... connected.
HTTP request sent, awaiting response... 403 Forbidden - unexpected URL format
2024-07-01 10:14:15 ERROR 403: Forbidden - unexpected URL format.

Ez nekem valamiféle rossz DNS/loadbalancer együttállásnak tűnik. Úgy tűnik, bizonyos szolgáltatók felől nem azt a CDN-t adja ki, amit kéne.

$ host myvs.download.prss.microsoft.com
myvs.download.prss.microsoft.com is an alias for myvs.download.prss.microsoft.com.delivery.microsoft.com.
myvs.download.prss.microsoft.com.delivery.microsoft.com is an alias for sundry-f-net.trafficmanager.net.
sundry-f-net.trafficmanager.net is an alias for sni1gl.wpc.sigmacdn.net.
sni1gl.wpc.sigmacdn.net has address 152.199.21.175
sni1gl.wpc.sigmacdn.net has IPv6 address 2606:2800:233:1cb7:261b:1f9c:2074:3c

Tehát számodra a megoldás:

curl --connect-to sni1gl.wpc.sigmacdn.net:443 -O 'https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_ent
erprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso'