Így nem kell kidobni a gépet és friss Windows 10-en maradni 2029-ig

Mostanában mástól sem pörögnek jobban a tech-média és a fősodratú online sajtó tech-rovatai, mint a Windows 10 "koporsójáról", "temetéséről", "kukázásáról" szóló kattintásvadász, riadalomkeltő cikkektől. A közvetve a hardver- és a szoftveripar fizetett hirdetéseiből élő bértollnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy elhiggyük, számítógépünket is egyre gyakrabban újra kell vásárolnunk. Nap, mint nap, egyre több cikkben, félelemkeltő FUD hangvétellel igyekeznek bebizonyítani az egyszerű átlagfelhasználónak, hogy a Windows 10 ideje "lejárt" és 2025-ig "kénytelenek" vagyunk új gépet venni, ha a Windows 11 nem települ fel rá, mert a Microsoft épp tollvonással avultatta el a gépünket. A HVG pl. már odáig süllyed, hogy "Lassan ki kell dobni." szlogenekkel osztogatja a sokadik Windows 10 koporsójába szöget beverő cikkét.

Arról azonban már senki nem ír, hogy milyen lehetőségei vannak azoknak, akik szeretnének Windows 10-en maradni, nem szeretnének semmit kidobni, sem újravásárolni és egyébként is a tökük kivan már a rendszerüket sújtó félévenkénti változtatgatással, instabilitással és a Microsoft arroganciájával, de mégis muszáj Windows-on maradniuk, vagy szimplán csak szeretnék a megszokott felhasználói élményt. Ezt a hiányt igyekszem most pótolni.

A Microsoft a Windows 10 konzumer verziói mellett kiad egy olyan változatot is, ami a kiadásától számított 10 évig kap biztonsági frissítéseket és hibajavításokat és csak azokat. Ez azt jelenti, hogy nem kap funkciófrissítést, vagyis nem lesz félévente kékebb, sötétebb, átlátszóbb a Start menü, nem kerülnek fel automatikusan új alkalmazások a rendszerre úgy, hogy senki sem kérte őket és nem is válik bootolhatatlanná a rendszer egyik napról a másikra. Ez a változat a "Windows 10 Enterprise LTSC" névre hallgat. Az LTSC Long Term Servicing Channel-t jelent, ami nagyjából azt jelenti, hogy hosszú távon kap támogatást. Esetünkben pedig a Windows 10 Enterprise 2019 LTSC az érdekes, ami 2029-ig kap frissítéseket. A 2019 LTSC valójában egy 1809-es feature verziójú Windows 10, ami 2019-es kiadása óta folyamatosan csak javításokat kap. Leegyszerűsítve olyan, mintha egy közönséges Windows 10-en lekapcsoltuk volna a funkciófrissítéseket és csak javítások, meg biztonsági frissítések érkeznének rá.

A Microsoft természetesen nem veri nagy dobra a Windows ezen változatának a létezését, ugyanis már a Windows 7 óta nem érdeke, hogy az ügyfelei stabil rendszert használjanak. Érdeke viszont a fizető ügyfelek kísérleti nyúlnak használata instabil, alig tesztelt, bétaszoftver-minőségű funkciófrissítésekkel. Érdeke a masszív adatgyűjtögetés az ügyfelekről. Érdeke a fizető ügyfelek idejének és tudatának eladogatása reklámfelületnek. Ígyhát nem véletlen az sem, hogy az LTSC-ről szóló tudásanyagát le se fordították magyarra (ettől persze még magyar LTSC verzió létezik). A Microsoft hivatalosan nem is ajánlja LTSC telepítését desktop gépekre, csupán speciális célszámítógépekre, amik több stabilitiást és kevesebb funkciófrissítést igényelnek. Na de mi van, ha egy tudatos felhasználó is ilyennek szeretné tudni a számítógépét? Ha egy tudatos felhasználó is több stabilitást és kevesebb funkciófrissítést igényel?

 

Előnyök

  • Akár 2010-ben gyárott 2. generációs, most 14 éves számítógépek is probléma nélkül, kompatíbilis driverekkel használhatók egészen 2029-ig frissített, támogatott rendszerrel. Egy számítógép 15-20 éves élettartama már elismerésre méltó és jókora fityiszt mutat a hardvergyártók által erőltetett mesterséges elavultatlásnak.
  • Egy LTSC változat nem kap új funkciófrissítéseket, csak hibajavításokat és biztonsági frissítéseket, így életciklusa alatt egyre stabilabb és stabilabb lesz. Pont úgy, mint annak idején a 10-12 éves támogatási ciklussal rendelkező Windows XP, Vista és Windows 7 rendszerek, annyi különbséggel, hogy az LTSC 2019 óta csak javításokat kap és a 10 éves ciklus alatt már nem kap új funkciókat, csak javításokat.
  • Ezen a változaton tökéletesen fut még a Classic Shell, ami visszaállítja a rendszer Windows 7-hez hasonló értelmes, kompakt, áttekinthető és gyors Start menüjét és fájlkezelőjét.
  • A Google vállalása szerint a Windows 10 Enterprise 2019 LTSC életciklusa végéig (tehát 2029-ig) támogatva lesz, így Chrome böngészőfrissítések érkezni fognak rá, pont úgy, ahogy Windows 11-re vagy frissebb verziókra.

 

Telepítés

A legfrissebb Windows 10 Enterprise 2019 LTSC verziók letölthetők a Microsoft-tól.

  • Magyar változat
    https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/hu_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_7afb1447.iso

    SHA256: 04CB655DC55BFCB3CBB70A4FEB47AC3EF3F2F5350943861961E4039531CCD8B1
     

  • Angol (USA) változat
    https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso

    SHA256: B570DDFDC4672F4629A95316563DF923BD834AEC657DE5D4CA7C7EF9B58DF2B1

Ezek kiírhatók (egy legalább 8 GB-os) pendrive-ra Rufus segítségével.

A telepítést érdemes a netkábel kihúzásával (notebook esetén WiFi-re fel nem csatlakozással) elkezdeni, hogy véletlenül se akarjon semmilyen Microsoft fiókot csináltatni, vagy abba telepítés közben beléptetni. Később, a feltelepített rendszer első indítása után a netkábel bedugható vagy a notebook WiFi-re feljelentkeztethető. Az aktiválást már úgy kell elvégezni, hogy a gép neten van. Internetre kapcsolás után a Windows 10 elkezdi feltenni a szükséges drivereket és frissítéseket. Ez néhány újraindítást és 1-2 órát tart, de alapvetően a háttérben megy.

 

Aktiválás

Az aktiváláshoz szükséges legális termékkulcs beszerzése. Az Európai Unióban 2012-től legális a használt licenszek újraértékesítése. Így magánszemély is vásárolhat másodkézből Windows 10 Enterprise 2019 LTSC licenszt, hiába akarja a Microsoft eldugni a felhasználók orra elől a legstabilabb, legrobusztusabb, legkevesebb felesleges változtatgatást és anti-feature-t tartalmazó, legtovább támogatott Windows 10 verziót.

Használt licensz vásárlásához az alábbi HardverApró keresést javaslom, minél több pozitív értékeléssel rendelkező eladó kiválasztásával.

Aki nem bízik egyik HardverAprós eladóban sem, annak érdemes olyan hazai céget keresnie, amelyik hivatalosan ezzel foglalkozik.

 

Amire figyelni kell

  • Mindenképpen Enterprise 2019 LTSC rendszerhez vásároljunk licenszt, ugyanis csak ez támogatott 2029-ig! Tehát, pl. a 2021 LTSC nem! A megvásárolt termékkulcsok angol és magyar változatokon is egyaránt érvényesek.
  • Ne "evaluation" próbaverziót szerezzünk be, mert azt nem fogjuk tudni aktiválni!
  • Ha magánszemélytől vásárolunk használt licenszt (HardverAprón), ragaszkodjunk adásvételi szerződés írásához, valamint ahhoz, hogy az adásvételi szerződésbe bekerüljenek az eladó alábbi vállalásai.
    • A termékkulcs szerepeljen az adásvételi szerződésben.
    • A termékkulcs jogtiszta forrásból származik, ahhoz az eladó jogszerűen jutott hozzá, az nem származik bűncselekményből, sem más illegális tevékenységből.
    • A termékkulcs egyedi és/vagy nem olyan Volume License (mennyiségi licensz) sorozatból származik, ami az ECLI:EU:C:2012:407 69-es bekezdése alapján nem újraértékesíthető.
  • Ha cégtől vásárolunk használt licenszt, ragaszkodjunk az alábbiakhoz.
    • A cég vállaljon garanciát a termékkulcsra, amennyiben az hibás vagy érvénytelen, cserélje ki!
    • A cég vállaljon garanciát a termékkulcs eredetiségére, azt számlával igazolja.
  • Mindkét fenti esetben érdemes odafigyelni a részletekre a gyanúsan olcsó (10000 Ft alatti) ajánlatoknál.
    • A Windows 10 Enterprise 2019 LTSC használt licenszének ára jelenleg 12 és 28 eFt között reális.

 

Mire nem jó egy LTSC?

Lehetséges hátrány lehet, hogy a Windows 10 Enterprise 2019 LTSC egy 1809-es Windows 10 és ez így marad 2029-ig. Gyakorlatilag egy Windows Server 2019-cel egyenértékű rendszer. Ez azt jelenti, hogy azok az alkalmazások, amik ennél magasabb Windows 10 buildet (vagy Windows 11-et, Windows 12-t) igényelnek, nem fognak feltelepülni. Ezekből azonban általában régebbi (2019 körüli) verzió is megteszi. Előfordulhat, hogy egyes játékok, grafikai szoftverek (Adobe Photoshop, Premiere, After Effects stb.) ugyanebbe a problémába ütköznek, azonban ezekből is megteszi régebbi verzió.

 

További javaslatok

  • uBlock Origin tartalomblokkoló beszerzése és telepítése.
  • ShutUp10++ beszerzése és telepítése. Ez elejét veszi a rendszer árulkodásának.
  • Classic Shell beszerezése és telepítése, ha hiányzik a régi (Windows 7-es) Start menü.
  • Total Commander (64-bit) beszerzése és telepítése, ha szeretnél egy hatékony fájlkezelőt. Ingyenes alternatívája a Double Commander.

( kovi | 2024. 05. 29., sze – 21:39 )

Itt jártam, majd ránézek, köszi.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

( kvarga | 2024. 05. 29., sze – 22:17 )

A Windows 10 IoT Enterprise LTSC 2021 támogatása 2032.01.13-ig tart

( summoner | 2024. 05. 29., sze – 22:28 )

Köszönöm a írást! Bár én nem használok windowst. Azért tetszenek a z ilyen workaround-ok.

 

HVG-re én már egyáltalán be sem nézek inkább. Olyan érzésem van mintha abban a szerkesztőségben egyetlen értelmes ember sem ülne. Állandóan rémisztgetnek, ferdítenek ott minden nap meg kell halni valamiben. A cikkírók mindegyike retardált szerintem.

( bucko | 2024. 05. 29., sze – 22:47 )

Azért nem ennyire fényes a dolog!

Történetesen Windows 10 Enterprise N LTSC-t használok (Ver. 21H2, build 19044.4412). Igaz, a fent felsorolt vélt előnyök miatt én választottam. :(

Szokásomhoz híven szeretek mélyen leásni a rendszerbe. Elég sk problémám van vele.

- Az előző verzióval kezdtem, de több szoftver csak a legújabb - és nem LTSC - verziót szereti támogatni, mikozben a 21H2 uprgade-ről semmi hír. Valószínűleg hamar eléri az XP szintjét - amikor már szinte semmit nem lehet frissíteni.

- Ez a verzió alapértelmezetten nem támogatja az AppStore-t, ami miatt már egy Realtek hangdriver sem megy fel rá normálisan.

- Nem akarok most egy csomó pontatlan információt megosztani, de van vele még néhány gond. (A telefonos segítségem is azzal érvel, hogy én akartam. ;))

A Classic Shell-t bárhasználom, de nem teljes körű ésnehéz rendesen felrakni.

A létező fájlkezelők közül mindegyiket végigtanulmányoztam tobbször is. Még XP alatt a std Explorert+QtTabbart haszáltam(a régit!!). Azóta sem találtam jó darabig hasonlót, míg szebenemjött az XYplorer. Biztosan állítom, hogy ez az amire vágytam, szinte a végtelenségig testreszabható, de alapból is mindent tud.

Valószínűleg hamar eléri az XP szintjét - amikor már szinte semmit nem lehet frissíteni.

Ez olyan üres FUD, amit Raynes kolléga szokott fórumozási minimumként nyomni. Egyrészt, Google Chrome, Microsoft Edge és Firefox ESR mindenképpen lesz hozzá friss, ami a használati esetek nagy részét lefedi. Másrészt, ha megnézel egy LTSB 2015-öt, aminek jövőre jár le a támogatása, kifogástalanul használható átlagigényekre 9 évvel a kiadása után.

Ez a verzió alapértelmezetten nem támogatja az AppStore-t, ami miatt már egy Realtek hangdriver sem megy fel rá normálisan.

Nem világos, egy Realtek-drivernek miért a Windows Store-ból kéne jönnie. Fel kéne tennie a Windows Update-nek automatikusan. Ha meg nem, a driver elérhető a hardvergyártó vagy a Realtek oldaláról. Több Realtek-hangkártyás gépre is felraktam már a 2019 LTSC-t barátoknak, ismerősöknek és nem volt ilyen gond. Nem csak valami drivernek hazudott, Realtek-hez csatolt bloatware jönne a Store-ból, amit jobb, ha nem is raksz fel?

Ez olyan üres FUD, ami miatt frissítenem kellett. :-D Pl. a magyar fejlesztésű TinyWall sem hallott arról, hogy minek jár le csak jövőre a támogatása. ;)

A Realtek alap driver fent van és frissül - vagyis szól a hang. A részletes beállításokat biztosító felületet a Realtek már nem adja, és sehonnan nem rakható fel. Olyan, mint az XP-m egyik program menüje: Programok ->Szórakozás -> Hangerőszabályzó :-DD

Nem szégyen ez, hiszen az alma linux (na, az is enterprise) sem ismerte fel a Realtek csipet. Biztosan túl olcsó volt az alaplap. ;)

A telefonos segítségem néhány cégnél néhány száz vindózos gépet kezel, vagyis nem merülhet fel a hozzánemértés sem.

a magyar fejlesztésű TinyWall sem hallott arról, hogy minek jár le csak jövőre a támogatása. ;)

A magyar fejlesztésű TinyWall egy feature érett frontend a Windows Firewall-hoz. Ergo, semmivel nem kevésbé biztonságos belőle régebbi verziót használni. Egyébként meg, ha már magyar, tessék írni a fejlesztőnek, hogy mi az, hogy 2029-ig támogatott rendszert nem támogat.

A részletes beállításokat biztosító felületet a Realtek már nem adja, és sehonnan nem rakható fel.

Ha tényleg a Realtek driver ment fel, akkor ott van mellette az is a "C:\Program Files\Realtek" alatt (RAVCpl64, RtHDVCpl, RtkNGUI, MaxxAudioControl stb.), max. nem csinál rá külön parancsikont. Ha nem az ment fel, akkor meg leszeded, és felrakod, a gyártó oldaláról, esetleg a default drivert GPO-ból tiltod, hogy a Windows felülcsapja a saját driverével.

A telefonos segítségem néhány cégnél néhány száz vindózos gépet kezel, vagyis nem merülhet fel a hozzánemértés sem.

Részemről se merült fel, max. nem a legrészletesebben jártál utána minden lehetőségnek.

Ha annyi az igenyed, hogy legyen egy tobbe-kevesbe karbantartott bongeszo, arra nem kell Win10. Arra eleg egy random Linux disztro, Chromebook, Androidos tablet, meg sok egyeb is. A Linuxot a meglevo gepre is konnyen fel tudod tenni, nem kell ujravasarolnod semmit hozza - azzal ellentetben, mint amit fentebb ajanlottal (pl. Win10 erre megfelelo licenc).

Persze johetsz azzal, hogy egy Linuxos desktop maskepp nez ki, meg hasonlok, de egy tetszoleges bongeszo elinditasa utan (ami mehet automatikusan) 100%-ban ugyanaz az elmeny.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ha annyi az igenyed, hogy legyen egy tobbe-kevesbe karbantartott bongeszo, arra nem kell Win10.

Arra elég egy Windows XP is.

Chromebook, Androidos tablet, meg sok egyeb is.

Messzire szaladtál. Egyelőre arról volt szó, hogyan ne dobjunk ki egy Windows-os PC-t. Te meg már reflexből Chromebook-ra, meg tabletre vásároltatnád újra.

A Linuxot a meglevo gepre is konnyen fel tudod tenni

Én igen. Mások nem biztos.

100%-ban ugyanaz az elmeny.

Kivéve pl. hogy úgy fele annyi ideig se fogja bírni az aksi, mert még mindig nem megoldott a hardveres videodekódolás kérdése. És ez csak egy olyan tényező, amit szeretnek a desktop Linux fanok elfelejteni. Az a 100% úgy 60-70%, ha kizárólag a böngészőt nézzük.

Van hozzáfűznivalód egyébként ahhoz is, amire válaszul küldted a Linux-terelgetésed? Hogy mik azok a nem rétegigények, ami miatt egy LTSC nem opció? Vagy csak offolsz?

Elsodlegesen a Linuxot ajanlanam, csak utana a tobbit, bar erre a felhasznalasra kb. mindegy. Az ujravasarlast egyebkent te ajanlottad, a hasznalt Win licenc megvasarlasaval.

A Hupon szerintem kisebbsegben van az, aki nem tud vegigklikkelgetni egy Ubi vagy Mint telepitot (nyilvan nem az LFS valo kezdoknek).

A nemtamogatott Win10-zel meg mindig jobban jar a nemtamogatott XP-hez kepest - bar az ilyen elavult szarokra talan mar egyre kevesebbet lonek, mert egyre kevesbe eri meg.

Egyebkent a gepemben i7 7500U van, amin nem tamogatott a Win11. A kezdetektol dual bootban hasznalom az elotelepitett Win10 es Ubi (KDE-vel) kozott. Akkuido kulonbseget nem tapasztaltam a ket rendszer kozt amiota megvettem (2018), bar masra hasznalom a ket rendszert. Uj koraban volt egy alkalom, amikor epp ceges partnernel voltam, es az irodahazukban epp szereltek valamit, emiatt nem volt aram. A 8 oras munkaidot kibirta gond nelkul igy is (Linuxon, mert epp egy PyQt5-os programot fejlesztettem akkoriban Linuxos kornyezetben). Kb. 1 eve csereltem benne akkut, a korabbi mar addigra nagyon nem birta. Most megint jo.

Amikor lejar a Win 10 tamogatasa, valoszinuleg tovabb fogom hasznalni igy, a Linuxommal keverve. Esetleg meg tobbet hasznalom az Ubuntut, es a Win marad jatekra, meg arra, ami csak Winen mukodik (celfotos kamerahoz). Ubi meg tovabbra is frissul, es az LTS eleg hosszan tamogatott mindenfele trukk nelkul is.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( p2pking | 2024. 05. 30., cs – 11:24 )

+

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

( razoli v | 2024. 05. 30., cs – 18:01 )

Az akkor még IBM brand alatt kiadott 2007-es T60 notim (gyárilag Vista + XP downgrade lehetőséggel szállítva) nagyon vidáman elvan a teszt jelleggel kipróbált Win10 2021 LTSC-vel. Nem gondoltam volna, hogy 20+ használható lesz.

Jó, a Core 2 Duo meg a 3 Gb ram már nem hasít, de működik.

( Zsiraf | 2024. 05. 30., cs – 22:54 )

Ez mind szép és jó, de az operációs rendszer használata nem csak a Chrome böngésző használatából áll.

Kíváncsi vagyok, hogy pl. tervező programok meddig adnak ki újabb verziót windows 10-re.

Kérdés hogy arra a PC-re amire W10 kell (mert mondjuk HW limit miatt nem megy fel rá a 11) érdemes-e a legújabb verziót használni pl tervezőprogramból. Nekem van olyan fotós ismerősöm aki mind a mai napig CS2 PS-el tolja és nem nagyon unatkozik mert sok melót kap, jól csinálja a dolgát.

Én személy szerint inkább húzok a régi gépek linuxosításának irányába, de ez a cikk egy nagyon jó opció azoknak akik szeretnék még pár évig kihúzni a jelenlegi gépükkel és mindenképp igénylik az ablakOS-t. Közben meg lehet nézegetni az alternatívákat legyen az új gép vagy másik OS amire tényleg ugrani kell ha eljött az idő.

( elod v | 2024. 05. 31., p – 13:58 )

Egy másik gondot is látok ezzel a gondolatmenettel.

Windows 10 LTSC csak Enterprise és IoT változatok esetén elérhető. Ezek mennyiségi licencek. Ezeket nem lehet  egyenként továbbárusítani. Ha eladod, akkor az összest el kell add ugyannak az egyénnek/szervezetnek.

Át kéne, de ez az EU-ban nem érvényes, ott lehet venni/adni használtan egyedi licencet is. Persze én nem vennék, inkább Linuxot ajánlok helyette szokásosan, a legtöbb usernek legalábbis, akiknek tényleg nincs valami speciális szakmai szoftverigényük, ami Windowshoz kötné őket.

A MS a home usereknek a Win10 22H2 ESU-t szánja, de az meg marha drága, 3 évre (2028-ig támogatott) 427 dollár.

Ami miatt végképp nem ajánlom ezt az LTSC-t senkinek, mert felesleges halogatás. 2029 is eljön egyszer, utána mi lesz? Valami spéci 2021-es LTSC kiadás is van, ami 2032-ig támogatott, de az is eljön. Vagy egy 11-es vagy újabb Windowsra, vagy Linuxra átállást nem lehet elhalogatni a végtelenségig.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( ncc1701 | 2024. 05. 31., p – 15:28 )

Megsúghatná valaki, h 21h2 w10 enterprise-t hogyan tudom frissíteni 22h2-re. Mert a windows frissítés nem adja fel opcióként sajna.

( veresh | 2024. 06. 22., szo – 16:04 )

A myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/ egy teljesen hivatalos MS letöltési oldal? Szóval a letölthető ISO garantáltan nincs megpatkolva?

Hivatalos forrásból MSDN-en, de oda csak Microsoft fiókkal lehet csak belépni, ami meg nincs mindenkinek.

hu_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_7afb1447.iso
04CB655DC55BFCB3CBB70A4FEB47AC3EF3F2F5350943861961E4039531CCD8B1

en_windows_10_enterprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso
B570DDFDC4672F4629A95316563DF923BD834AEC657DE5D4CA7C7EF9B58DF2B1

Egyébként elérhető nemhivatalos forrásokból is, pl. https://pastebin.com/wxFVDFBw - ebben az általam említett kettő SHA256 stimmel az MSDN-essel. A többit nem ellenőriztem.

( Raynes v | 2024. 06. 29., szo – 00:40 )

Ajjaj, hajbikám öregszel te, most már a Double Commandert is ajánlod? Múltkor még ekézted, hogy bloat, meg lassan tölt be, stb.. Így múlik el a világ dicsősége. Mondtam én, hogy beadod a derekad, így folytatod, Linuxon kötsz ki, vagy még az is meglehet, hogy máris azon vagy, csak titkolod.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Ajjaj, hajbikám öregszel te

Van egy rossz hírem: Mindenki öregszik.

Te viszont még egyre gyorsabban felejtesz is, ugyanis nem egyszer beszéltük meg, hogy a Double Commander, az MFC-hez linkelő Lazarus LCL sajátosságai miatt feleakkora bloat sincs Windows-on, mint Linuxon, ahol GTK-bloat-hoz vagy Qt-bloat-hoz linkel. Mint ingyenes alternatívát ajánlottam, nem pedig olyasvalamit, amit én szívesen használok. Én Total Commandert használok szívesen, de ha valaki nem akarja megvenni, sem illegálisan futtatni, annak elég lehet a Double Commander.

így folytatod, Linuxon kötsz ki

Sokat segítene a dolgon, ha Linuxra is lenne MFC hatékonyságú GUI toolkit és minden GTK-hoz linkelő app arra is tudna linkelni.

még az is meglehet, hogy máris azon vagy, csak titkolod

XP a fő rendszerem, azonkívül minden más oprendszerrel heti szinten találkozom.

Az MFC már Linuxon is deprecated, újabb fordítókhoz, nyelvekhez nem is elérhető, Windowson már mindenki UWP, .NET, Electron alapon nyomja inkább.

Linuxon az MFC-hez legközelebb a Fltk, wxWidgets, Motif, GNUStep áll, de az utóbbi 3 ott is el van máris avultatva.

Nekem minden bloat már, ami GUI-s, mióta mindent terminálban oldok meg, de ettől még el kell ismernem, hogy Linuxra a legjobb fájlkezelő, ami a legtöbb funkciót tudja, meg legjobban megközelíti a Total Commandert, az a Double Commander, mögötte szorosan a Krusader van a második helyen.

Bár nekem megfelel a terminálos fájlkezelő, azok hiába nem tudnak annyit, általában shell scriptekkel írható hozzájuk plugin, meg a hiányosságokat sokszor pótolja, ha az fzf-et beledrótozza az ember (ez utóbbi kiválthatja az említett Flat View-t például). Nálam most van fent egy simple file manager (sfm) nevű cucc, rém egyszerű, nem tud sokat, de csak 2 mega memóriát eszik, plusz a terminál, amiben fut, de az meg a 2. és n. terminálablaknál nem sok többletet kér, mert a dinamikus libeket már betöltötte az első terminál, a többi azt használja.

A Double Commander valóban nem hibátlan. Lehetne soványabb, lehetne bugmentesebb, meg írhatnák rendes nyelven, nem Lazarusban összeszerencsétlekve, mint a 90-es években. Total Commander hiába jó, Windows only, azzal más rendszerek alatt a valagam kitörölhetem, akkor is, ha jól megy Wine-ban, de a linuxos meg unixlike linkeket, jogosultságokat, stb. nem tudja kezelni, meg ott lesz rajta a Wine overheadje, ami miatt még bloatabb is lesz. Élből komolytalan a zárt forráskód, Windows only volta miatt, az se szimpatikus, hogy szintén Delphi-ben van az is sajnos hegesztve, aminek nem sok komolyságot adok.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Kezdi kicsit baszni a csőröm, hogy folyamatosan az orbitális tévedéseidet kell kijavítgatnom, miközben te is pontosan tudod, hogy úgyse fogok átállni attól még, hogy noszogatsz, ráadásul hülyeségeket állítva.

Az MFC már Linuxon is deprecated, újabb fordítókhoz, nyelvekhez nem is elérhető, Windowson már mindenki UWP, .NET, Electron alapon nyomja inkább.

Ezzel szemben a tények:

  • Linuxon nincs MFC.
  • A deprecated egy ragasztott címke, amit általában az elavultató multi babzsákfejlesztője ragaszt fel.
    Bizonyos esetekben (pl. GTK2) megéri ilyenekre fejleszteni, mivel nem rántják ki alólad a talajt kéthavonta, mint a GTK3 esetében.
  • Az UWP bloat.
  • A .NET bloat.

Linuxon az MFC-hez legközelebb a Fltk, wxWidgets, Motif, GNUStep áll, de az utóbbi 3 ott is el van máris avultatva.

Ezzel szemben a tények:

  • A wxWidgets egy wrapper. Windowson linkel MFC-hez, Linuxon Qt-bloathoz, GTK-bloat-hoz.
  • Az Fltk az egyetlen a felsorolásodból, ami up-to-date, gyors, nem bloat és az MFC-vel összevethető az erőforráshatékonysága.

Nekem minden bloat már, ami GUI-s

Vagyis, burkoltan elismerted, majd beletörődtél, hogy a GUI appok mind elbloatosodtak és a terminálba menekültél, ami sok esetben szuboptimális. Én pedig használom tovább a GUI-s és terminálos appokat is egyaránt, ez által nem veszítettem a hatékonyságomból.

de ettől még el kell ismernem, hogy Linuxra a legjobb fájlkezelő, ami a legtöbb funkciót tudja, meg legjobban megközelíti a Total Commandert, az a Double Commander, mögötte szorosan a Krusader van a második helyen

Mindenben megközelíti, csupán erőforráshatékonyságban nem. Ez nem a Double Commander hibája, hanem a GTK-bloat és a Qt-bloat hibája, esetleg a Lazarus LCL GTK és Qt implementációinak a hibája. Megcsinálhatta volna FLTK-ban, vagy akár FPGUI továbbfejlesztésével (FLTK-hoz hasonló FreePascal GUI). Ugyanúgy menne minden platformon, cserébe még meg is verné a Total Commandert teljesítményben.

Bár nekem megfelel a terminálos fájlkezelő, azok hiába nem tudnak annyit

Nekem nem felel meg.

Nálam most van fent egy simple file manager (sfm) nevű cucc, rém egyszerű, nem tud sokat, de csak 2 mega memóriát eszik, plusz a terminál, amiben fut

Azzal együtt már ugyanannyit vagy többet eszik, mint a Total Commander Windows XP-n. Cserébe szart se tud.

Total Commander hiába jó, Windows only, azzal más rendszerek alatt a valagam kitörölhetem, akkor is, ha jól megy Wine-ban, de a linuxos meg unixlike linkeket, jogosultságokat, stb. nem tudja kezelni

Nevetségesnek és kétszínű dolognak tartom, hogy más TUI-s fájlkezelők esetén a melléírt kókány, összevadászandó shell scripteket élteted, miközben a Wine-ban futó Total Commanderhez egy mozdulattal hozzá tudsz csapni bármilyen hasonló megoldást, ami a Linux-os jogosultságokat is kezeli.

Élből komolytalan a zárt forráskód, Windows only volta miatt, az se szimpatikus, hogy szintén Delphi-ben van az is sajnos hegesztve, aminek nem sok komolyságot adok.

Az idő próbáját kiállta. Windows vonalon sokkal szélesebb körben kompatíbilis, mint bármi (akár a Double Commander). Atomstabil. A fejlesztések nem csúfolják meg az alapkoncepciót, mint más szoftverek esetében mostanában az oly népszerű. Egyszóval, megéri az árát. Én nem bántam meg, hogy megvettem magánszemélyként és a céggel is megvetettem az IT részlegnek.

Az MFC egy gany korbetakolas a Winapis GDI-hoz. Annak a legtobb korlatjat magaval hozza.

Fejlesztettem ezelott ugy 15 evvel egy MFC-ben elkezdett csodat (nem rajtam mult a valasztas, kesobb kapcsolodtam be). A program lenyege annyi volt, hogy halozati eszkozok adott parametereit meri, es jeleniti meg egy sima GUI feluleten (stringek, mellette szamok, semmi csicsa). A halozati eszkoznek van valami azonositoja - tipussal. A tipusbol elokeresi a neki megfelelo xml-t, amiben benne van, hogy az adott kutyunek milyen parameterei vannak, ezek hol vannak a memoriaban, es mi az ertelmuk, majd ennek megfeleloen dinamikusan generalodik a GUI (az XML forditaskor generalodik a forrasban levo makrok alapjan).

Miutan az MFC a GDI-re epul, ezert a GDI descriptorokat eszi. Ez egy globalis eroforras, ami - ha jol emlekszem - 10 bites, szoval 1024 darab van futo rendszerenkent, es ebbol egy ilyen label+szam tobbet is megeszik. Amikor elfogy, a widgetek eltunedeznek, nem veletlenul tert at mindenki arra, hogy inkabb korbetakolja. Ez amugy latszik is, ha pl. egy - szinten korabeli - Delphis programot inditasz el, ott a GDI resource-ok szama nem nagyon valtozik (talan az ablaknak kell 1-2, de nem sok). A bongeszok - sok leirot igenyelnenek - szinten valami sajatot vagy egyeb libet hasznalnak, es nagyjabol minden mas is. Egyszeruen annyira szar koncepcio, hogy senki nem hasznalta mar akkor sem, amikor meg nem volt teljesen elavult (15 eve mar az volt). Ha egyetlen halozati eszkoznek 2-300 leiro kell (akkor is, ha a hatterben fut a program), gondolhatod mennyire jo, ha az egesz windowsban 1024-re van korlatozva. :D

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az, hogy 15 éve próbáltad megerőszakolni az MFC-t a dinamikusan generálódó GUI idealizmusoddal, ne legyen már az MFC vagy a GDI hibája.

Pontosan azt csináltad, amit most is csinálnak a babzsákfejlesztők: Nem vetted figyelembe a keretrendszer működési sajátosságait.

Az MFC egy wrapper a WinAPI kore, hogy C++-bol lehessen kenyelmesebben hivni ugyanazt, amit C hivasokkal is megtehetnel. Szerinted mennyiben mukodne maskepp, ha statikus a layout? Akkor nem igenyelne hozza GDI-t? Vagy akkor nem limitalna a beepitett 1024-es korlat? Az MFC egy rossz vicc volt mar akkor is. Nem veletlenul nem hasznaljak mar.

Fogalom nelkul hype-olsz 20 eve sem javasolt, elavult dolgokat, anelkul, hogy ismerned barmelyiket. De hat masbol sem all itt a kozremukodesed. Ez az egyetlen, amire kepes vagy. Mondjuk gyakorlatod az tenyleg van ebben.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Szerinted mennyiben mukodne maskepp, ha statikus a layout?

Nem működne másképp, de a programod nem zabálná el feleslegesen az erőforrásokat.

Szerinted mennyiben mukodne maskepp, ha statikus a layout

Nem mondtam ilyet és nem is utaltam erre. Ne ferdíts a kerülőutakkal!

Vagy akkor nem limitalna a beepitett 1024-es korlat?

Az a limit egyébként 65535 és de igen, limitálná. Ha ebbe a limitbe nem tudsz beleférni, vagy félő, hogy kitolod, akkor nem a gép (nem is a GDI, nem is az MFC) a hülye, hanem te vagy babzsákfejlesztő.

Fogalom nelkul hype-olsz 20 eve sem javasolt, elavult dolgokat, anelkul, hogy ismerned barmelyiket. De hat masbol sem all itt a kozremukodesed. Ez az egyetlen, amire kepes vagy. Mondjuk gyakorlatod az tenyleg van ebben.

Helyesen: Fogalom nélkül degradálsz hatékony, időtálló, megbízható keretrendszereket, tízezres nagyságrendű tévedésekkel, miközben nem veszed észre a babzsákot a kényelmes segged alatt, ahogy 15 éve sem vetted észre.

Ugyanugy zabalna az eroforrast, mert csak egy wrapper a WinAPI fole. Lenyegtelen, hogy statikus vagy dinamikus. Ha 16 bit lett volna, nem utkozunk bele, fel sem tunt volna a korlat. Lenyegesen alacsonyabb volt. Egyebkent miert globalis? Igy ha a gepen van 10 masik fejleszto programja, eleg, ha 1 kozuluk megeszi.

Fejlesztettel egyaltalan barmit MFC alapon?

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Ugyanugy zabalna az eroforrast, mert csak egy wrapper a WinAPI fole.

Ha nem terhelnéd túl az idealizmusoddal, akkor nem zabálná.

Egyebkent miert globalis? Igy ha a gepen van 10 masik fejleszto programja, eleg, ha 1 kozuluk megeszi.

Pont ugyanez igaz mindenféle handle limitre. Nem kell bloatware-t írni, sem bloatware-t futtatni, és egyik fejlesztő programja se fogja megenni.

Fejlesztettel egyaltalan barmit MFC alapon?

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szemelyeskedes

Ez volt a feladat. Egy sima urlapon megjeleniteni az eszkozok legfobb parametereit folyamatosan frissitve. Nem okozott volna gondot a Qt-nek, GTK-nak, meg semmi ertelmesen kitalalt widget keszletnek.

Tervezesi hibas a globalis cimeivel. Ha inditok egy programot, a 0-as file handle az stdin, az 1-2-es meg az stdout es a hiba kimenet. Minden egyes programnal ezek, nincs globalis limit. Ha az egyik program egy multitaskos OS-en rosszul viselkedik, es megeszi a file handle-ket, az osszes tobbi attol meg a sajatjait tudja hasznalni, latja a sajat cimteret minden mastol fuggetlenul. Itt raadasul ez a hard limit elegge alacsony, korbe kell taknyolni. Hasznalhatsz lightweight kornyezetet, akkor neked kell megirnod a workaroundot, vagy valami ertelmesebbet, akkor a keszito mar megcsinalta helyetted. Utobbi szerintem a preferalt.

Az, hogy lehulyezlek, szemelyeskedes. Az, hogy nem ertesz hozza, es fogalom nelkul irogatsz, teny. Nem veletlenul nem hasznalja senki, legfeljebb nagyon nagyon indokolt esetben.

Sima GDI-hez is akkor nyultam, amikor nagyon eroforraskimelonek kellett lennie, es amint lehetett, mindent fel is szabaditottam (WinCE6, keves memoriaval). Ott az MFC-nek sem lenne ertelme, inkabb kezzel kezelem az eroforrasokat, ha erre van igeny.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Minden egyes programnal ezek, nincs globalis limit.

De igen, van globális limit az egyidőben megnyitott file descriptorokra, csak ez a mai 64 bites rendszereknél már alapon nagyon magas. Ettől még persze el lehet zabálni, ha szarul írsz meg valamit.

Ha az egyik program egy multitaskos OS-en rosszul viselkedik, es megeszi a file handle-ket, az osszes tobbi attol meg a sajatjait tudja hasznalni

Nem, amennyiben megeszed a globális limitet. Lásd pl. fs.file-max Linuxon, amit ha megeszel, nem lesz több file descriptorod. Az, hogy van ulimit is külön, más kérdés, de globális limitről volt szó. MFC-n GDI handle-ből is van 10K limit processenként és a globális limit 64K.

Utobbi szerintem a preferalt.

Általad.

Az, hogy lehulyezlek, szemelyeskedes. Az, hogy nem ertesz hozza, es fogalom nelkul irogatsz, teny. Nem veletlenul nem hasznalja senki, legfeljebb nagyon nagyon indokolt esetben.

A személyeskedés az, hogy az én MFC-ben fejlesztett dolgaimat akarod megtámadni azért, hogy bebizonyítsd, hogy az MFC szar, így ebbe a zsákutcába nem is vagyok hajlandó önként besétálni. Az MFC CPU- és memóriafogyasztást tekintve hatékonyabb, mint a Qt, GTK és egyéb értelmesen™ megírt™ bloated widget készletek. Az pedig egyáltalán nem baj, hogy vannak benne process-szintű és globális limitek, így a fejlesztő szigorúbb keretek között van tartva, ergo az a gondolkodás nem működik, hogy "nyugodtan írhatok bloatware-t, majd vesz több RAM-ot a felhasználó".

Ahogy az is személyeskedés, ha érvek és alátámasztás nélkül minősítesz le (nem értek hozzá, fogalom nélkül írogatok) stb. Az a tulajdonságom is a személyemhez tartozik, hogy mennyire értek valamihez. Te a személyem e részét minősíted le, hogy könnyebben megtámadhasd a véleményem.

Sima GDI-hez is akkor nyultam, amikor nagyon eroforraskimelonek kellett lennie, es amint lehetett, mindent fel is szabaditottam (WinCE6, keves memoriaval).

Tehát tudsz erőforráshatékonyan is programozni, csak általában nem akarsz, mert kényelmeskedni egyszerűbb. Ez valamivel jobb állapot, mintha nem is tudnál.

Bocs, félreírtam. Windowst akartam írni, Windowson az MFC deprecated, már vagy 10 éve. Kitalálhattad volna, hogy félregépelés, mert utána UWP-t írtam, ami szintén nincs Linuxra. .NET meg Electron az értelemszerűen van Linuxra is, csak minek. Pedig már a .NET-nél sem kell Mono-val szerencsétlenkedni, mióta a MS kiadta Linuxra a hivatalos .NET Core-t.

Lazarust nem ismerem behatóbban, nagyon sok éve próbáltam. Ma már minden ilyen Pascal, Delphi, és hozzájuk kapcsolódó megoldást elavultnak tartok. 20 éve még könnyen tanulható nyelvek voltak, míg mindenki elavult iskolai könyvekből tanult, meg nem volt nete, és offline szerezte be a segédeszközöket.

A Double Commandernél az se tetszik, hogy oroszok, ukránok fejlesztik, eleve nem szeretem a szláv gondolkodást, maradiságot. Ez a Pascal/Delphi erőltetése is maradiság, meg a git-re is nagyon sokára álltak rá, nagyon sok évig sourceforge meg egyéb hülyeségen voltak.

A wxWidget-ről ezt nem tudtam, hogy csak glue, ennek majd utánanézek. CLI/TUI megoldások bővítése scripttel csak pár sor, 1 sor a konfigfájlban, ahol gyorsbillentyűt rendelsz hozzá, a script meg maga hagyományos, bármilyen scriptnyelvet lehet használni, ki miben tud programozni, én POSIX shell scriptben tolom, de akinek jobban megy a Python (ami bloat), vagy Lua, Perl, PHP, Tcl, S-Lang, Lisp, Batch, Powershell, meg amit akarsz, az írhatja abban, akár még fordított nyelven is (C, C++, Rust, stb.). Ennél fogva nagy a rugalmassága.

A zárt kódú programokkal, mint a Total Commander az a baj, hogy OS, verzió, platform függőségei vannak, csak azokra a platformokra, OS, verziókra jók, amire lefordították, a többin lehet emulátorral szerencsétlenkedni, ami meg az overhead miatt lesz bloat. A minimalista, nyílt forráskódú megoldások könnyen portolhatók minden rendszerre, sose hagynak cserben, nem kell állandóan minden újabb rendszeren, újabb platformon új dolgokat megszokni, nem futnak lassan a leggyengébb hardveren sem. Én a saját megoldásaimat, mint a vim/neovim, fzf, Vifm, calc, saját scriptek még Androidon is használom Termux-ban, de mennek FreeBSD, OpenBSD, stb. alatt is, sőt, némelyik még Windows alatt is. A másik előnyük, hogy GUI sem kell hozzájuk, ha pl. valami probléma miatt nem megy a GUI a gépeden, vagy szerveren vagy, akkor tty vagy SSH konzolból is használhatók.

Én egyébként már lassan fájlkezelőt is alig használok. Az idő 99%-ban csak fájlok megnyitására használtam, de ebben a szerepkörben a saját megnyitós (és ki/betömörítős) szkriptem, ami fzf-et és case-esac szerkezetet használ kiváltotta. A maradék 1% egy részében is szimplán shellben használok Tab-os vagy fzf-es kiegészítést, ha csak 1 sornyi fájlműveletet kell megoldani. Így Vifm-et nagyon ritkán veszek már elő, néhány tömeges másolásra, rendezésre, stb.. A Double Commander meg vagy 5 éve nincs is fent.

Sőt, nekikezdtem az fzf-es megnyitós szkriptem bővítésének, hogy saját fájlkezelőt építsek abból, ne csak mappába tudjon váltani, meg fájlokat megnyitni, mint jelenleg, hanem lehessen benne kijelölni, és a kijelölt fájlokat, mappákat másolni, mozgatni, törölni, mert akkor meg 99,99%-ban kiváltana minden más fájlkezelőt.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

A Double Commandernél az se tetszik, hogy oroszok, ukránok fejlesztik

Hatott rendesen a britek oroszellenes agymosása a tudatodra.

Ironikus, hogy a többségben O1G beállítottságú londoni magyarok ennyire felülnek az ottani nyugati propagandának, miközben itthon a belüket kihányták a pont ugyanilyen eszközökkel működő NER-propagandától.

eleve nem szeretem a szláv gondolkodást, maradiságot.

Pedig pont ez a gondolkodás az, ami a legnagyobb érték a mai tech-világban.

A maradiság meg nézőpont kérdése. Szerintem a terminálban pötyögésed maradibb, mint hatékony, átláthatóságot növelő GUI-s alkalmazások használata.

A wxWidget-ről ezt nem tudtam, hogy csak glue, ennek majd utánanézek.

Az elgépelést nyilván elnézem, de te fogalmatlanul írogattál, amit már nem nézek el. Tessék utána nézni, mielőtt érvként használod a wxWidgets képességeit (vagy azok hiányát).

a többin lehet emulátorral szerencsétlenkedni, ami meg az overhead miatt lesz bloat

Mondtam már, hogy wine-nal egy Total Commander kevesebb memóriát eszik, mint a Qt-bloat Double Commander? :) Nem is beszélve a fél KDE-t behúzó Krusader-ről. A neve találó, keresztes hadjáratot (crusade) indít a memória ellen.

Nem vagyok Londonban, meg ez nem brit propaganda, már előtte is utáltam ezeket a szláv népeket. Szögletes a gondolkodásuk, elavult, csak a piálás meg a komcsi propaganda fekszik nekik. Nagyon szépen látni ezt az itteni lengyeleken, litvánokon, oroszokon, stb., sajnos kapom őket itt is az arcomba, mintha a Balkánon lennék.

Double Commanderből van Gtk2-es is, csak szólok. A Qt-s verzió eleve azoknak van, akik Qt-s DE-t használnak, KDE, LXQt, nekik meg már nem lesz bloat, mert a Qt-s libeket előtölti nekik az asztali környezet, vagy más futó Qt-s programok, hiszen a libeket ezek megosztják, közösen használják, nem töltögeti be mindegyik futó program a saját példányát.

Plusz azt is vedd figyelembe, hogy a Double Commander, Krusader azért elég sok mindent tud, nem csak fájlkezelést, de használhatod GUI tömörítvénykezelésre, távoli szerverekre feltöltésre (FTP, SSH, stb.), nem kell Intézőzni, stb., így egyszerre sok más programot kivált, tehát innen nézve a bloatságáért kínál is rendesen funkciókat.

A bloatság akkor gond, ha egy 1 bites, lebutított Electron vagy Java app foglalja a gigákat, mert azok tényleg nem adnak mást cserében, csak platformfüggetlenséget. Nyilván a Total Commander meg a Double Commander is bloat, ha a TUI/CLI megoldásokhoz nézed. Nálam 64 bites Linuxon a Vifm a shared libeket leszámítva csak 2,2 MiB-ot, a Midnight Commander 2,3 MiB-ot, a simple file manager (sfm) csak 384 KiB eszik, plusz ha X11/Wayland alatt futtatod, akkor a terminálablak is fogyaszt, amiben fut, de pl. X.org-on az st nálam 7 MiB-ot eszik per példány, a többi pár MiB az shared lib, csak egyszer tölti be.

Nálam a legdurvább a WM, van egy alap 1,9 MiB libfoglalás (XBC), ezen felül a bspwm 128KiB-ot, a gyorsbillentyűket kezelő sxhkd szintén 128 KiB-ot, az xss-lock 250 KiB-ot eszik csak a memóriából. Egyedül a polybar-nak van egy kis bloatsága, 2,5 MiB-ot eszik, meg még 12 MiB extra lib a WM libjein felül, de ezeket az extra libeket meg a simple terminal-lal (st) tudja közösen használni. A háttérképkezelő feh, ez ki is lép, miután a háttérképet beállította, nem foglal memóriát, csak a kitett kép marad bufferben, az foglal. Így egy komplett WM nálam megáll kb. 5 mega memóriából, plusz háttérkép, a többit már megosztja más alkalmazásokkal, ezt még 32 bites XP-vel sem éred utol, nem hogy 64 bitessel. Ugyanezt tudja a WindowMaker is, kb. ennyiből megáll a fogyasztása.

Az egyetlen bloat, ami nálam fut, az a böngésző (szokásos Firefox volt, most Brave), Steam, Tuxguitar, Carla, MuseScore nagy ritkán, meg Signal kliens (ez Elecrton szemét sajnos, de ezt  az IM-et használják az ismerőseim), ezek főleg Gtk3-asak. A legnagyobb memóriafogasztó nálam a böngésző és a IM, ezt nagyon nem lehet megkerülni, csak azt váltogatod, hogy mi fusson, Firefox, Brave, Chrome, Chromium, Vivaldi, Edge, stb., meg IM-nél hogy Messenger, Signal, Whatsapp, Discord, miegymás, de nyerni nem nyersz vele, mert mind egyformán bloat sajnos. Na, meg ha modern játékot indítok (ez is egyre ritkább), akkor az meg akár gigákat, de az mozgat is akkora grafikát, komplexitást (AI, fizika, pálya, interakciók), hogy nem lehet soványabbra faragni. Ezekből a böngésző, Steam, meg még néhány másik meg tudja osztani a Gtk3-as libek nagy részét. Ha nem menne játék, 4 giga RAM elég lenne, de az nagyon a határon lenne, 8-cal már ellennék, de nem spórolok rajta, nem sokkal drágább, már vagy 9 éve minden gépemben van 16 giga RAM. Ez is overkill, több egyelőre nem kell, bár ha most kéne új gépet építeni, venni, akkor a 32 gigán elgondolkodnék, mert lementek a memóriaárak. A 64 giga az felesleges pénzkidobás lenne nekem. Jelenleg, míg e sorokat írom, fut a bspwm, Brave (kb. 25 füllel, amiből 3-4 volt csak aktiválva), Signal, st+Vifm, 2050 MB-os memóriafoglalás van, az integrált GPU eszik le 512 MiB-ot alapjáratban, a többi csak cache, amit a kernel azonnal el tud dobni, ha valamelyik programnak kell, így kb. 13,5 giga szabad.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Double Commanderből van Gtk2-es is, csak szólok.

Bloat.

Plusz azt is vedd figyelembe, hogy a Double Commander, Krusader azért elég sok mindent tud, nem csak fájlkezelést, de használhatod GUI tömörítvénykezelésre, távoli szerverekre feltöltésre (FTP, SSH, stb.), nem kell Intézőzni, stb., így egyszerre sok más programot kivált, tehát innen nézve a bloatságáért kínál is rendesen funkciókat.

Legalább ugyanennyit tud a Total Commander, bloat nélkül.

( dash | 2024. 07. 01., h – 12:13 )

$ wget "https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_enterpri…"
--2024-07-01 10:14:15-- https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_enterpri…
Resolving myvs.download.prss.microsoft.com (myvs.download.prss.microsoft.com)... 199.232.18.172, 2a04:4e42:41::684
Connecting to myvs.download.prss.microsoft.com (myvs.download.prss.microsoft.com)|199.232.18.172|:443... connected.
HTTP request sent, awaiting response... 403 Forbidden - unexpected URL format
2024-07-01 10:14:15 ERROR 403: Forbidden - unexpected URL format.

Ez nekem valamiféle rossz DNS/loadbalancer együttállásnak tűnik. Úgy tűnik, bizonyos szolgáltatók felől nem azt a CDN-t adja ki, amit kéne.

$ host myvs.download.prss.microsoft.com
myvs.download.prss.microsoft.com is an alias for myvs.download.prss.microsoft.com.delivery.microsoft.com.
myvs.download.prss.microsoft.com.delivery.microsoft.com is an alias for sundry-f-net.trafficmanager.net.
sundry-f-net.trafficmanager.net is an alias for sni1gl.wpc.sigmacdn.net.
sni1gl.wpc.sigmacdn.net has address 152.199.21.175
sni1gl.wpc.sigmacdn.net has IPv6 address 2606:2800:233:1cb7:261b:1f9c:2074:3c

Tehát számodra a megoldás:

curl --connect-to sni1gl.wpc.sigmacdn.net:443 -O 'https://myvs.download.prss.microsoft.com/dbazure/en_windows_10_ent
erprise_ltsc_2019_x64_dvd_5795bb03.iso'