WinSrv2022 hyperv licenszeles vs. linux es win desktop vmek?

Gugliztam mar rengeteget de egyre zavarosabb.

Azt ertem, hogy ha win servereket akarnek virtualizalni, akkor a host gepre (is?) tobb licenszt kell venni (bar az kicsit zavaros hogy 2 vm-enkent kell uj licensz). De nem azt akarok.

Win kliensek (win 7/10/11) lennenek vm-ekben teszteleshez, meg par linux (foleg ubi 22/24 lts).

Kerdes, hogy ez menni fog-e sima Standard edition-el 1 win licensszel, vagy mindenkepp Datacenter licensz (ami jo draga) kell?

Hozzászólások

Standard: ha van pár (~1-4 darab) Windows Server vm-d, akkor éri meg.
Datacenter: ha sok Windows Server vm-d van (pl: 10 darab), akkor éri meg.
A határt nem tudom most fejből megmondani. Ki kell számolni.

Se a Standard, se a Datacenter nem tartalmazza a desktop Windowsok virtualizálásának jogát, csak a Windows Serverét.

Igen, elég 1 darab Std licence.

A Windows kliens licenceknek meg olyanoknak kell lenniük, hogy legyen jogod a virtualizált futtatásra. Link: https://www.microsoft.com/licensing/docs/view/Virtualization

Egy régebbi doksi, de talán áttekinthetőbb a variációkról: https://download.microsoft.com/download/9/8/D/98D6A56C-4D79-40F4-8462-D…

Szerkesztve: 2024. 07. 07., v – 07:11

Fuuuu... Remelem, lesz itt valaki aki megmondja a tutit!! Nagyon régóta érdekel a dolog, de még nem találkoztam olyan MS szakértővel aki minden kérdésemre egyértelmű választ adott volna! (Árakkal!!)

Amit idág tudok, (vagy inkább tudni vélek):
- Standard-en 2 db VM futhat. A kijelentés nem tesz különbséget a guest renszerekben, ezért azt gondolom, hogy az lehet linux es win is, de összesen 2 db. Ha többet vm-et akarsz akkor kell kiegészítés a standardhez, és egyszer csak eléred a datacenter árát.
- A datacenteren talan nincs korlat, amit a vas elbir.
- Ha RDP-n több kliensnek akarod kiadni az egyszer feltelepitett rendszert, akkor ahhoz TerminalServer licenc kell (meg talan az office se mindegy, de ezt megint nem tudom). :-(
- Ha a datacenteren win szervereket virtualizalsz, akkor minden usernek adhatsz win szervert egyesevel, de akkor mindegyikre kell ugye az office is. Plusz, a server egy kicsit mas mint a desktop, leginkabb multimediaban. Tehat a user prüszkolni fog.
- Ha desktopot szeretnél virtualizálni, akkor kell valami VD licensz. Ami szinten nem volt olcsóság amikor utoljára neéztem. A sima desktop licenszeket nem használhatod virtializált környezetben (szerintem).
- Ha meg egy linuxos virtualizációs környezetben szeretnéd a Win szervert futtatni, akkor ott is volt valami kavarás, hogy annyi magra kellett volna megvenni a windowst ahány mag volt a clusterben, mert ugye annyin futhatott volna... Vagy valami ilyesmi. De itt se kaptam egyértelmű választ és árat évekkel ezelőtt.
- És persze linuxos virt környezetben is kell a VD licensz a desktopra.

Javitsátok ki kérlek benneteket, ha valamit helytelenül írtam!!

Úgy tudom a desktop virtualizáció megjelenése környékén a Microsoft a PC-s Windows piac védelmét figyelembe véve alakította ki a kliens Windowsok virtualizációs licence feltételeit és annak árait. Tehát az akkoriban felmerült igény, hogy Linuxos vékonykliensekkel virtualizált Windowsokhoz történő csatlakozással váltsák ki a Windows desktopokat azért nem terjedt el mert a licence költségek miatt annyira nem éri meg.
Tehát más előnyei miatt használd a desktop virtualizációt, VDI-t mert az MS szándékai alapján azzal a szoftver költségeiden nem fogsz spórolni.
Úgy 10 éve kisebb, kb. 20 klienses esetben a Windows Terminal Serveres megoldás jött ki licence szempontból a legolcsóbbra.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

Nem tudom, milyen MS szakértőkkel találkozhattál, de lehet, hogy rossz helyen kerestél. Ha valaki MS megoldásokkal foglalkozik, tipikusan nagykertől veszik a licenceket, ahol azért vannak, akik ezekben a kérdésekben tudnak segíteni. Azaz ha a viszonteladó nem tudja a választ, akkor tud hova fordulni. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, azzal nehéz mit kezdeni, valószínűleg alapvető gondolkodásbeli problémák vannak a cégnél és jobb megszakítani a kapcsolatot, mert más területen is bevihet a susnyásba.

Másik opció, hogy nem értetted meg, mint mondtak/írtak. Ez sem lenne meglepő, mert a kérdés bonyolultabb lehet annál, hogy az árlista melyik sorát nézd.

Röviden általános szabály nincsen, mert többféle licenc konstrukció létezik és vannak eltérések.

Windows Server esetén az a lényeg, hogy a hagyományos modell szerint nem a VM-et licenceled, hanem a vasat. A vasra aggatott licenc határozza meg, hogy hány (és milyen) Windows Server VM-et futtathatsz. Van olyan licenc, ahol megfelelően licencelt (elegendő mag) vas szerint 1db Windows Server Standard licenc 1 db Windows Server Standard VM futtatását teszi lehetővé, de olyan is (talán ez a "tipikusabb"), ahol 2. Datacenter esetén tetszőleges számú Standard/Datacenter futtatható.

Windows Server esetén kijött (talán 2 éve) egy rugalmasabb licencelési mód, amikor magát a VM-et is tudod licencelni, de itt is vannak megkötések.

Linux VM licencelése a Linux kiadástól függ. Debianhoz például nyilván nem kell licenc, RedHat esetén RedHat licenc.

Windows desktopot kb jól írtad, valaki feljebb belinkelte. Röviden annyi a lényeg, hogy a "normál" (PC/notebook esetén használatos) licencek nem használhatók olyan környezetben, ahol a felhasználó nem az adott gép fizikai képernyőjénél ül.

RDP-n nem a darabszám a lényeg (bár technikailag 2-re van korlátozva), hanem a felhasználás módja/célja: felügyelet stb céllal használható a beépített 2 elérés lehetősége, egyébként már 1-től is Remote Desktop licenc kell.

Általánosan valószínűleg senki nem fogja neked leírni az összes lehetőséget, mert nagyon sok opció van, tipikusan nemcsak OS licencelés van, hanem valami alkalmazás is és a felhasználás módja is számít (például saját célra vagy szolgáltatáshoz).

Az a baj, hogy mikor a disztribútor már nem tudja a licenc kérdésre a választ, és megkérdi az MS szakértőjét, akkor különböző napokon, különböző MS szakértőket elérve sokszor különböző válaszokat kapnak...

Nekem az az érzésem, hogy direkt úgy van kitalálva a licencelés, hogy mindenképp legyen a végén benne hiba az ügyfél oldalon, és adott esetben meg lehessen fogni vele az ügyfelet...

Vannak licencek, amiket nem lehet külsőleg, üzletileg nyújtott szolgáltatáshoz használni (röviden kb alapelv, ha szolgáltató rendszeresen díjat kap adott szolgáltatásért, akkor Microsoft felé is rendszeresen kell perkálni). Adott telepített szoftver - főleg telepítéskor - nehezen fogja tudni eldönteni magáról, hogy ő most belső használt vagy külső szolgáltatás.

Nem vagyok benne biztos, hogy egyszerűsítené a felhasználó dolgát, ha például SQL Serverből annyiféle telepítő lenne, ahány licenceléssel és telepítési móddal elérhető. Az értékesítés ez esetben is pont olyan bonyolult lenne, cserébe még a telepítés fázisában is további bonyodalmak jöhetnének elő, még több anyázás lenne.

Ne érts félre, nem áll szándékomban védeni a Microsoftot, mindössze arra próbáltam felhívni a figyelmedet, hogy - sajnos - meglehetősen bonyolult a sztori.

A másik oldalról ugyanakkor valamilyen szinten jogos, hogy eltérő használathoz eltérő lehetőségek vannak, ha valaki használni szeretné, akkor találja meg azt, ami számára a leginkább megfelelő. Ez is egy szakterület a sok közül.

Nem állítom, hogy minden nagyker minden "szakértője" azonos szinten van, de nekem eddig mindig sikerült a végén megnyugtató megoldást találnom. Gondolkodás és visszakérdezés nyilván sosem árt.

Nekem inkább az az érzésem, hogy azért drága a Microsoft, mert sok szakértőt el kell tartani :-)

Standard-en 2 db VM futhat. A kijelentés nem tesz különbséget a guest renszerekben, ezért azt gondolom, hogy az lehet linux es win is, de összesen 2 db. Ha többet vm-et akarsz akkor kell kiegészítés a standardhez, és egyszer csak eléred a datacenter árát.

Mar itt rossz, standarden annyi VM futhat, amennyit nem szegyellsz, annyi, hogy 2 db Windows Server VM licence van benne az arban. Tehat:

  • 1 Windows Server host + 2 Windows Server guest + n db Linux = jo
  • 1 Windows Server host + 1 Windows Server guest + 1 Windows Client guest + n db Linux = nem jo

de még nem találkoztam olyan MS szakértővel aki minden kérdésemre egyértelmű választ adott volna! (Árakkal!!)

Ezt amugy nem teljesen tudom hova tenni, szerintem ha a fenti bulletpointokat egy az egyben bekopizod egy ertelmes MS partnernek, fogsz kapni termeklistat, arakkal. Vagy nem? Ennyire szar lenne manapsag a helyzet a partner okoszisztemaban?

Szerkesztve: 2024. 07. 07., v – 10:11

No, én ugyan MS licenc szakértő nem vagyok, de a munka miatt ki kellett okosodni erről a részről valamennyire az utóbbi években. Amit megtudtam eddig:

Windows Server Standard

  • Csak önállóan, fizikai szerveren, egy adott licenc kulccsal egy példány futtatható bármennyi szerepkörrel, annyi magra kell licencelni amennyi a szerverben van. Lehet rajta minden más mellett Hyper-V szerepkör is.
  • Ha a fizikai szerveren kizárólag a Hyper-V szerepkört kapja meg az adott licenckulccsal telepített szoftver (akár asztali élménnyel - GUI, akár Core telepítéssel), akkor (további) kettő virtuális példányban futtatható ezen a fizikai Hyper-V szerveren azonos licenc kulccsal Windows Server Standard (a virtuális példányokon tetszőleges számú szerepkör működhet).
  • Ezen belül akkor is kettő virtuális példányban futhat tetszőleges számú szerepkörrel egyetlen Windows Server Standard licenc kulccsal, ha a host nem Windows/Hyper-V, hanem bármi más (VMware, Proxmox, stb.).
  • Mindig a host-ban lévő magszámra kell licencelni, függetlenül attól, hogy csak fizikai vagy vegyes, vagy csak VM futtatás lesz, és függetlenül attól, hogy mennyi vCPU-t kap egy-egy a VM.
  • Fizikai host-ra telepített Windows Server Standard-on futó Hyper-V szerepkör tetszőleges számú VM futtatását engedi, amíg a host bírja erőforrással. A lényeg, hogy ha MS OS fut a VM-ekben, akkor (a fenti speciális esetet kivéve) azokat külön licencelni kell. Linux-ból is bármennyi futhat, ott ugye nincs licenc kérdés.
  • Speciális kivétel az Essentials licenc, ami 2022-es verzió esetéban már egy Standard licenc-en alapul, korlátozásokkal (2019-nél még külön termék volt). A korlátozások egyike, hogy ezt csak egyetlen virtuális példányban lehet futtatni, nem kettőben, virtualizálás esetén. És mivel 10 magos limitje van, ezért a host-ban nem lehet több 10 fizikai magnál (merthogy az Essentials nem egészíthető ki core licencekkel, mint a Standard).

Windows Server Datacenter

  • Ez egy jóval drágább licenc, és az a lényege, hogy egy fizikai gépen és/vagy korlátlan számú VM-ben használható az adott licenc kulcs egyetlen fizikai hardveren.
  • Itt is lehet az, hogy a fizikai gép nem Windows/Hyper-V, a korlátlan számú VM pedig ugyan azzal a Datacenter licenc kulccsal fut. De csak egy fizikai gépen.
  • Ha két host-on szeretnék 20-20 Windows Server VM-et futtatni, akkor két Datacenter licenc-re lesz szükség, függetlenül attó, hogy a host-okon Windows/Hyper-V vagy bármi más virtualizáció fut.
  • Itt is igaz, hogy a host magszámára kell licencelni minden esetben az összes licencet.

Windows desktop OS

  • Csak azt a verziót lehet legálisan VM-ben futtatni, aminek a licence ezt kifejezetten megengedi. A többi nem lesz jogszerű.
  • Tudtommal a Windows 10/11 Enterprise for VDA ilyen licenc (meg E3/E5 licenc szintek is), meg nyilván az előfizetéses licenc konstrukciókban vannak ilyen fajta licencek. Ezek ugyan drágák, de spórolni a központosított menedzsmenten és a sokkal olcsóbb (elvileg) kliens oldalon lehet velük. Nyilván nem könnyű kiszámolni, hogy a VDI vagy a fizikai teljes desktop-ok érik meg jobban, mert igen sok a szempont.

Windows Terminal Services

  • Minden Windows Server kettő egyidejű TS kliens csatlakozást enged adminisztrációs céllal, TS szerver szerepkör nélkül.
  • Ha ettől több TS kliens kell, akkor kell a Terminal Services szerepkör, és megfelelő számú TS kliens licenc hozzá. Az, hogy per User vagy per Device, a felhasználás dönti el.
  • Az új, sok komponensből álló, akár elosztott, intenret-biztonságos TS szerver is telepíthető úgy, hogy egyetlen szerveren fusson, proxy meg az egyéb extrák nélkül (mint a régi egyszerű TS szerverek anno).
  • A TS szervert tartományi felhasználásra tervezték alapból. Működik munkacsoportos (nem tartományi tag) szerveren is, de ekkor per Device licencre lesz szükség, mert egyébként nem lesz jó a licencelés. Szerencsére a per User és per Device licenc oda-vissza konvertálható az igények alapján a licenc kezelő felületen.

A tévedés jogát persze fenntartom! Ha valamit rosszul tudok, akkor kérem jelezze, aki biztosan tudja, hogy (már) nem így van. Nem dolgozunk igazán nagy cégeknek, így még nem esett át egyik ügyfelünk sem licenc auditon, így azt nem tudom, ezek közül bármivel megbuknánk-e. De a doksikból és a támához jobban értőktől ezt sikerült összeszedni.

Nem is értem, hogy olyan Linuxot minek tenne fel valaki. Egyébként nekem nem is az a bajom a corporate disztrókkal, hogy adott célra fizetősek, hanem hogy tele vannak corporate bullshittel. A Linuxnak pont az az egyik legfőbb lényege, hogy nem kell a nagy céges bullshitet elviselni, mint a Windows, MacOS, kereskedelmi Unixok esetében.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Mindig a host-ban lévő magszámra kell licencelni, függetlenül attól, hogy csak fizikai vagy vegyes, vagy csak VM futtatás lesz, és függetlenül attól, hogy mennyi vCPU-t kap egy-egy a VM.

Mint fentebb írtam, egy ideje (~2 év) VM-et is lehet Windows Serverre licencelni, nem feltétlenül kell a teljes vasat. Ha valakinek van egy 24 magos szervere (vagy több 24 magos szervere) és kevés Windows VM-je, ami akár mozog is közöttük, akkor ez nagyon praktikus például.

Teszteleshez vannak a MS-nak ingyenes - de korlatozott ideig mukodo - VM-jei. Ha nem kell folyton, megerhet egy probat. Eredetileg az IE-Edge vonal miatt vezettek be, de utana is hasznaltam mar ilyesmit.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Szerkesztve: 2024. 07. 08., h – 14:41

Valóban régen (több mint 3 éve) tettem fel a kérdéseimet a viszonteladóknak, és látszik, hogy nem is vagyok nagy windows-os. Azóta "lett datacenter", meg windows cluster, és a desktopokat is rendeztük, szóval áthidalódtak a problémák.
Nem vagyok teljesen tisztában a szerepkörökkel sem, de ennek majd utána nézek. Viszont, ha már ilyen hasznos információkhoz jutottam (amit nagyon köszönök!), lenne még kérdésem:

Csak önállóan, fizikai szerveren...

Ez azt jelenti, hogy nem futtathatom olyan gépen, ami egy Proxmox, Xen vagy Vmware cluster része? Mert volt egy olyan mondás is:

...ha a host nem Windows/Hyper-V, hanem bármi más (VMware, Proxmox, stb.).

Tehát, ha van egy Proxmox szerverem, egymagában, akkor azon, mint virtuális gépként futtathatom. És ha jól értem annyi magra kell licencelnem amennyi a Proxmox fizikai magjainak száma?! Mert ugye vasra licencelünk.

Következő kérdésem még mindig az "Önálló fizikai szerver"-re vonatkozik. Ha a környezetem olyan, hogy a szerverben magában nincs storage, hanem pl. iscsi-n kapja a háttértárat, akkor az "önálló szerver"-nek minősül-e?
Ehhez az a gondolatom, hogy a Windows server egy stanalone Proxmox VM-ben fut. A virtuális gép iscsi-n kapja a diszket. Ha megrohad a host, akkor egy másik standalone vason el tudom inditani a virtuális gépet, mert az elérheti az iscsi-t, ha a magok számában jó vagyok.

Az iscsi alatt lehet egy elosztott fájlrednszer is. Pl. egy CEPH. Na ez aztán tényleg nem egy önálló szerver! Erre nem tehetem a virtuális windows szerver diszkjét? (Az előző kérdésemre kapható válasz, ezt is megválaszolhatja...)

Láttam már olyan szervert, ahol iscsi diszket is meg lehetett adni, mint a rendszer boot diszkje. Akkor ez sem játékos, mert nem "egy önálló szerver"?

A fenti kérdések érdekelnének Vmware környezetben is! Mert gondolom a nagyok Vmware-el operálnak, és gondolom nem ESXi-n. Vagy ők megvesznek egy datacenter licencet a Vmware cluster mind a 2000 magjára?

A Windows 10/11 VDA licenc árát megtaláltam. Havi dijasan 8 eFt körül. "Dobozost" nem találtam. :-( Keressem még, vagy nincs?

Ismét elismétlem: kb 2 éve már VM-et is lehet licencelni, nemcsak fizikai gépet.

Fizikai gép licencelésénél teljesen mindegy, mi a virtualizációs technológia, ugyanúgy a fizikai gépet kell licencelni a magok alapján.

Az iSCSI (és még sok más) a tárhelyet, CPU-t nem biztosít a VM számára, így irreleváns Windows licencelés szempontjából (egy adott vas CPU-ját/it használja futáshoz). Ha áll (nem fut) egy Windows VM, akkor nem kell neki licenc.

Fürt: ha egy VM több vason futhat és vasat licencelsz, akkor is ugyanaz a szabály: egy vas akkor futtathat VM-et, ha kellő licenc van. Ha megrohad a vas és máshol szeretnéd futtatni a VM-et, akkor másik vasnak kell megfelelő licenccel rendelkeznie. Igen, sok helyen az a megoldás, hogy mindegyik vasra Datacenter licenc, de nem feltétlenül. Ki kell sakkozni, melyik megoldás mennyi. OEM licenc nem helyezhető át. Ha viszonylag kevés a Windows VM, akkor megfontolandó a Virtual OSE licencelése és akkor mozoghatnak.

Dobozos VDA-t szerintem ne keressél.

Utána olvastam gyorsan ennek a virtuális Windows Server licencelésnek, és azt írja, csak Software Assurance szerződés megléte esetén lehet ilyen licenceket vásáolni, "dobozos" termékként nem létezik. Az SA szerződés pedig eléggé borsos árazású valami (minden ezt taglaló oldal szerint, nekem nincs ismeretem róla).

Ez így van, jól értem, vagy van költséghatékony virtuális Windows Server licencelés is.

Annál is inkább érdekes ez, mert a normál per fizikai mag licencelt termék nem mozoghat egy klaszter hoszt-jai között szabadon pl, hanem minden egyes hosztnak rendelkeznie kell a megfelelő licenccel (tehát 4 gépes klaszter esetén 4x annyi fizikai mag szerinti licenc kell, mint virtuális Windows Server...). Ezt feloldja a virtuális OSE licenc, de az meg nem vehető csak úgy, akárkinek, olcsón az eddigi olvasmányaim alapján.

Rosszul olvastad, mert nemcsak SA-val érhető el, hanem előfizetéses konstrukcióban is: https://getlicensingready.com/HandoutStore/Licensing%20Windows%20Server…

Licensing by virtual machine is an option for customers who have licenses with Software Assurance or who have subscription licenses.

Az, hogy mi az olcsó/költséghatékony, viszonyítás kérdése, a környezetnek megfelelő licencelést kell választani. Ha van egy fürtöd sok vassal és sok maggal, de csak néhány Windows VM, akkor hasznos lehet. Ha egy szervered van viszonylag kevés maggal, nem feltétlenül fogja megérni.

Dobozos lehetőség valóban nincs. Az előfizetéses konstrukció ("CSP") bárki számára elérhető, nem kell szerződéseket kötni.

hanem minden egyes hosztnak rendelkeznie kell a megfelelő licenccel (tehát 4 gépes klaszter esetén 4x annyi fizikai mag szerinti licenc kell, mint virtuális Windows Server...)

Ez csak részben igaz:

  • ha van DRS ("mozoghat ... szabadon"), akkor tudod korlátozni, hogy mi hova (ne) mozogjon
  • nem kell feltétlenül abból kiindulni, hogy az összes Windows VM egyszerre ugyanazon a vason fog futni (főleg ha nincs DRS)

De ez megint egy matek konkrét környezettől függően (hány VM, hány szerver, hány mag, van/nincs DRS, komfort/átláthatóság/egyszerűség faktor, ...).