Részletek Rafael Sadowski blogbejegyzésében.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Ez elég gyorsan ment most nekik. Nem gúnyból írom, hanem komolyan. A BSD-k mindig hátrébb kullognak a nagy DE-k legújabb verzióinak támogatásával, van, hogy néha bő év is eltelik. A KDE6 meg még 3 hónapos sincs egészen.
Mondom ezt úgy, hogy én BSD-re KDE-t, Gnome-ot nem tennék. Ha erre van igénye valakinek, azt megkapja millió egy Linux disztrótól, általában az ember azért BSD-zik, mert valami mást akar, egyszerűbbet, soványabbat, tradicionálisan unixosabbat, retrósabban.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bullshit, a KDE4-et es 5-ot is villamgyorsan berakta mind. A 4-nel egyedul a Debian csapat ragaszkodott nagyon sokaig a KDE3-hoz, addigra mar evekben mertek BSD-ken, hogy miota van KDE4.
A tobbi DE-re lehet, hogy igaz, amit irsz. De a KDE-re fixen nem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kde5 nagyon sokáig nem volt BSD-ken, a FreeBSD törte az utat, de nem volt egyszerű menet nekik sem. OpenBSD-re nem rég jött ki, NetBSD-re nincs. Nem a gears-ról, vagy a kf5-ről beszélek, hanem a plasma desktoprol. Kde6 meg azért megy könnyen, ha már meg van a kde5, mert nem egy nagy lépcső, mint a korábbi teljes újra írások.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Látod, erre nem gondoltam, hogy a portolási munka nagyját már megcsinálták az 5-nél, így a 6-os nem tartott olyan sokáig, mint várni lehetett.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A KDE3-4-et nem tudom, mert akkor nem követtem a BSD-ket, de az 5-nél emlékszem, hogy nagyon sokáig nem volt elérhető.
Mármint úgy értem, hogy láttam már 10 éve FreeBSD-t KDE4-gyel, természetesen, azt tudom elérhető volt rá, de azt nem, hogy mekkora késéssel volt támogatva a Linux-hoz képest, hiszen akkor, mikor én találkoztam vele, már szakállas dolog volt a KDE4 is. Valószínűnek tartom, hogy akkor még nem lehetett nagy fáziskésés, mivel akkor még nem gyúrt senki Wayland-re, meg systemd-s, pulseaudiós/pipewire-ös függőségre, így könnyebb, simább volt a dolgokat portolni. Plusz akkoriban a komplexitási fok is némileg kisebb volt.
A KDE3 esetében is szerintem ez a helyet, de az még olyan korai, hogy akkor csak a Linuxot ismertem még.
“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
es ilyen az amikor valami nem hard-dependal a fos systemd-re igy felrakhato barhova :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Dependel. A szükséges részei portolva lettek, ezért jött soká a KDE5.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hm, fura, ugy emlekszem hogy niocns hard dependency csak a dbus-t hasznalja, illtve ujabban a sajat service-eit systemd-vel inditja ha azt allitja be a distro szallitoja, regebben legalabbis siman mentek a service-ek startup scriptjei systemd nelkul. hajajajajajjj, akkor bezony ok is elkurvultak, ha ezt kiszedtek...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni