Tételezzük fel, hogy van két teljesen egyforma vízzel majdnem teli poharunk (lásd az ábrát). Az egyikbe felülről belelógatunk egy acélgolyót zsinórral. A másikba alulról rögzítünk egy ping-pong labdát zsinórral, hogy az ne tudjon felmenni a víz felszínére. A két poharat rátesszük egy kétkarú mérlegre.
A kérdés, hogy melyik oldal felé billen a mérleg és miért?
- 4904 megtekintés
Hozzászólások
Ha gondolkodás nélküli választ elfogadsz, akkor a pingpong labdás felé billen, mivel ott a labdát tartó zsinór, valamint a labda és a benne lévő levegő tömege is nyomja lefelé a mérleg karját, míg a másik oldalon az acélgolyó tömegét a fölötte lévő állvány tartja.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ja. A józan paraszti ész ezt diktálja nekem is. Kíváncsi vagyok, hátha erre téved egy fizikában járatosabb személy aki majd jól elmondja a dolgot :)
Egy fórumtárs véleménye különösen érdekel, aki mindig hozzá szokott szólni (okosan) a fizikával összefüggő témákhoz.
--------------
„If there were no hell, we would be like the animals. No hell, no dignity.”
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Viszont a neten olyan megfejtést találtam, hogy az acélgolyós oldal süllyed le...
Viszont én fizikából csak azért nem buktam, mert szaktárgyakból túl jó voltam. :D
Viszont minél tovább olvasgatok e témában, annál jobban belezavarodok. :)
(lásd még Archimedes! ;) - ő nagyon be tud kavarni...)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az utolsó tagmondatod cáfolatára végezz el egy "kísérletet": fogj egy pohár vizet, rakd rá egy érzékeny (tehát mondjuk gramm pontosan mérő) mérlegre - a konyhamérleg pont jó lesz (ha van). Szóval rárakod a vizet a mérlegre, nézed, mennyit mutat. Ezután dugd bele az ujjad a vízbe! Mit fog mutatni a mérleg? Pedig az ujjadat nem vágtad le (remélem ;) ), és a kezed tartja...
De akár egy vasgolyót is belelógathatsz ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Megelőztelek, csak már nem írtam le.
Pontosan ezt csináltam. :D
Bár nem volt teljesen meggyőző, de hihetőnek tűnt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez a kiszoritott viz sulya.
A kepen a kiseerleetben ez a tuloldalon is azonos. ugyanakkora a pingponglabda, mint a vas.
--
Live free, or I f'ing kill you.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tömege. Ha már fizika. ;)
Egyébként épp ez zavar az egészben.
Sajnos a pingpong labdás verziót nem tudtam kipróbálni egyelőre.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Súlya. Fizika.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezt még át kell gondolnom, de lehet, hogy igazad van...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A felhajtóerő erő, mértéke ρ[közeg]*V[test]*g - a dimenzió mellett a helyfüggő g súgja, hogy itt nem a minden irányban és azonos mértékkel funkcionáló tömegről, hanem a sugárirányú és szintén helyfüggő súlyról lesz szó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerk.: Már nem törlöm, most látom ha elolvastam volna az előttem szólókat akkor felesleges lett volna leírnom...
Szerintem:
Mivel a fém golyó fel van függesztve így csak a víz kiszorításában van szerepe, de nem függ a pohártól.
A másikban a labdának és a benne lévő gáznak ( nem biztos, hogy levegő ) is van sűrűsége és tömege mivel rögzítve van a pohárhoz így súlya is. Valamint a rögzítő szállnak is van tömege, ha csak el nem tekintünk ettől.
Azt gondolom a labdás oldal billen le. A fémgolyó és a víz kölcsönhatása lehet még necces.
( Fizikát sok félévben végig ültem... )
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Már lassan forog az agyam, de megpróbálom.
A) a pingponglabdás oldal
A mérlegre rátettünk még egy pingponglabdát, tehát a mérleget itt nyomja a pohár víz ÉS a labda súlya.
B) az acélgolyós oldal
Az acélgolyóra a víz felhajtóereje hat, így az acélgolyó nyomja a vizet (és a mérleget) a felhajtóerővel egyenlő nagyságú
erővel. (Az acélgolyót tehát a felhajtóerő és a kötél együtt tartja). A mérlegre tehát a víz súlya ÉS a felhajtóerő(vel egyenlő erő) hat.
Kérdés, melyik a nagyobb. Természetesen a felhajtóerő, hiszen ezért kell cérnával tartani a vízben a pingponglabdát.
A mérleg tehát az acélgolyós oldal felé billen.
Remélem, hogy jót és érthetően írtam. Ha nem, házi feladat megkeresni a hibát...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"az ne tudjon felmenni a víz felszínére" - ennek a kitételnek vajon jelentősége van vagy csak simán félrevezetés?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csak annyi, hogy ebből tudható, hogy a sűrűsége kisebb a vízénél, és így a rá ható gravitációs erő kisebb a rá ható felhajtóerőnél. Mivel méretre egyformák a golyók, az acélgolyóra is ugyanekkora felhajtóerő hat. Ezért igaz, hogy a pingponglabda okozta többletterhelés kisebb, mint az acélgolyó miatti többletterhelés.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Na ezért utáltam meg egy idő után a fizikát, mert ennyire szembemegy sokszor a logikával. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A newtoni fizika tök logikus. Állítólag a kvantumfizika is az, de nekem azért vannak fenntartásaim.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tán annyi a különbség, hogy a newtoniban egy gondolatkísérletet inkább elképzelni nehéz modell nélkül (mint ezt a frappáns elrendezést), mint megvalósítani, de azután már működik az ősi "hiszem, mert látom".
A kvantumfizikát látásra se nagyon lehet hinni (csak elfogadni/befogadni/behódolni neki), hát még gondolakísérletezni vele.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem megy szembe a logikával, csak látszólag. Nem gondolod végig (elég) logikusan, csak azt hiszed!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nézd meg, hányan tippeltünk arra (nem csak itt!), hogy a pingpong labda felé billen a mérleg!
:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Éppen ez a csodálatos a fizikában: meg tudja mutatni, hogy a gondolkodásunk milyen esendő. Ebben rokon pl. a programozással: hiába van nagyszerű elméleted arról, hogy a programodnak jól kell működni, ha nem működik, általában nem a géppel van baj...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Na igen. Nekem még tanítottak olyat, hogy "a számítógép az utasításaid és nem a kívánságaid szerint működik" :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a víz szinén úszna abból is tudnánk ezt. A végét nem igazán értem. Miért is következik abból, h egyforma felhajtó erő hat rájuk, hogy különbözik a "többletterhelés" (<- ez micsuda?) ?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez igaz. De csak megfogalmazás kérdése. Ha úgy tetszik, csak zavaró tényező a pingponglabdánál a kötél.
A többletterhelésen azt a súlyt értem, ami a pohár víz súlyán felül terheli a mérleget.
A különbség a két oldal között, hogy a pingponglabdánál a kötél a pohárhoz van rögzítve!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem egészen, mert ha úszik a víz felszínén, akkor nem merül el teljesen, ergó a két test térfogata nem lesz azonos.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mérleget a pohár, a benne lévő víz és a pingponglabda súlya nyomja. Ezeket akár egy objektumnak is vehetjük. Vö. fekete doboz. Hogy ezen a rendszeren belül milyen (egyensúlyt eredményező) erőviszonyok vannak, az kívülről nézve mindegy.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Oké, így nézve valóban, feletted kicsit a rendszer belső részéről volt szó, oda nem mindegy.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Az acélgolyóra a víz felhajtóereje hat, így az acélgolyó nyomja a vizet"
A pingponglabdára miért nem hat ugyanaz a felhajtóerő, mint az acélgolyóra, miközben a felhajtóerő csak a bemerülő test térfogatának és a közegnek a függvénye?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Természetesen hat, de annak ott semmi jelentősége, mert zárt rendszer (=> belső erő).
Az acélgolyónál sem lenne jelentősége, ha az állvány pl. a pohárhoz lenne rögzítve, és nem a mérleg
mellett állna. Persze akkor teljesen egyértelmű lenne, hogy arrafelé billenne a mérleg.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Víz tömege egyenlő? Képen úgy néz ki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mi a megfejtés? A Semerre?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez egy elméleti kérdés, én sem tudom a megfejtését. Arra jó, hogy vitázzunk rajta és levonjuk a következtetéseket. Vagy ha valakinek van kedve, tesztelheti a gyakorlatban is. :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem erről az ugrik be, hogy az acélgolyós felé, azért mert x-el nehezebb.
x=(acélgolyó térfogatának megfelelő víz súlya)-(ping-pong labda súlya + (ping-pong labda zsinór által kiszorított víz súlya - acélgolyó zsinór vízbeérő része által kiszorított víz súlya)).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az én megközelitésem nem fizikai, hanem...talán logikainak mondanám. A feladat jellegéből kiindulva: két különböző súlyú golyó esetén semmi furcsa nem lenne abban, hogy a mérleg kitér valamerre. Tehát mivel ez egy trükkös feladvány az a legvalószínűbb, hogy egyensúlyban marad. Persze a zsinór bezavar a dologba.
[szerk]
Vagy a feladat nem oldaható meg a rendelkezésre álló infók alapján.
[/szerk.]
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Minden infót megadtatok, csak nem sikerült összerakni.
Ez egy mérleg, csináljunk mérleget (erőegyensúly):
A mérleg mindkét oldalát ugyanannyi víz súlya nyomja.
A belső merev rendszer a pinpoglabdát tartó zsinór.
A külső merev rendszer az acélgolyót tartó zsinór.
Ezek merevek, mert a labda nem úszik, a golyó nem úszik és nem tud elmerülni, így a rá ható erők kiegyelítettek. Tehát merev, mert mindkét zsinórt lehetne acélrúddal is helyettesíteni az elmozdulás szempontjából.
Az acélgolyó ugyan veszít a súlyából, de ez az "erőcsökkenés" csak a zsinóron jelentkezik, ami merev rendszer és a mérlegen kívüli rendszer, tehát a mérlegre nem hat.
Tehát az pingponglabda és a zsinór súlyát elhanyagolva a mérleg egyensúlyban van, egyébkén meg a bal oldala süllyed.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem a vasgolyós oldal lesz a nehezebb. A következő gondolatsor alapján jutottam erre:
- a poharak súlya azonos és változatlan, a víz mennyisége szintén. (Azon lehet vitatkozni, hogy ennyi lesz a kiszorított víz súlya, de mivel a térfogat egyezik, ezért ez a súly is egyezik - másfelől meg tök mindegy, mert a kiszorított víz is a rendszerben marad, tehát a poharakban lévő összes víz mennyiség nem változik, így nem változik a súlyuk sem.)
- ennek alapján az dönt, hogy a rendszerbe tett két egyéb tárgy milyen hatással van magára a rendszerre. A bal oldalon összesen egy pingpong labda súlya jelenik meg többletként - de kellően trükkösen, mert le van madzagolva a pohár aljára. Ezen a ponton viszont ez tök mindegy, mert a bal oldali pohárban a súlytöbblet akkor is csak a pingpong labda súlya, ha az úszik. Azt nem nehéz belátni, hogy a pingpong labda könnyebb a víznél, tehát a bal oldali pohárba ami bekerült, az biztos hogy kisebb súlyú, mintha egy pingpong labdányi térfogatnak megfelelő, de a víz sűrűségével rendelkező anyag került volna. A jobb oldalon a vasgolyó ugyan biztosan sűrűbb a víznél, de ez meg ki van madzagolva. A kérdés az, hogy a madzag mekkora terhelést visz, azaz mennyivel könnyíti meg a vasgolyó súlyát? Mivel a vasgolyóra a felhajtó erő is hat, ezért a jó öreg Archimedesz törvénye alapján annyit veszít a súlyából, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Vagyis a madzagra a ható erő a vasgolyó súlya mínusz a kiszorított víz súlya - és ez a különbség szorozva a nehézségi gyorsulással. Ez annyit jelent, hogy a jobb oldalon az a súlytöbblet jelenik meg, amit a madzag már nem vesz át, azaz a kiszorított víz súlya. Ezt a két adatot összevetve azt látjuk, hogy a bal oldalon egy fix térfogat szorozva egy víznél kisebb sűrűséggel jelenik meg többlet súlyként, jobb oldalon ugyanezen térfogat szorozva a víz sűrűségével lesz a többlet súly. Ebből adódik az, hogy a jobb oldal lesz a súlyosabb.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ugyanazt írod, mint én.
Egy kis kukacoskodás:
" Vagyis a madzagra a ható erő a
vasgolyó súlya mínusz a kiszorított víz súlya - és ez a különbség szorozva a nehézségi
gyorsulással."
A súlyában már benne van a nehézségi gyorsulás. A tömegkülönbséget kellene vele szorozni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:-)
Ennek a mondatnak eleve többször futottam neki, mert az erő meg a tömeg nagyon nem ugyanaz. A tömegből a nehézségi gyorsulás ismeretében lehet erőt számolni. Direkt többször futottam neki, direkt belevéstem, hogy az erő számításhoz kell a "g" is, nehogy belekössön valaki a pongyolaságba.
Hát nem elböktem?! :-D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sajnos az elmúlt idők oktatási rendszerének a hírnevét nem igazán emelik az itt szereplő válaszok.
Felhajtóerő, súlyok, zárt rendszerek etc...
Az felmerült már valakiben mi a helyzet akkor ha az edényben lévő "víz" meg van fagyva?
No rainbow, no sugar
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mióta tudjuk, hogy a kék ledes cpu hűtő jobban hűt...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tekintve, hogy mérlegről van szó, a súlyon van a hangsúly. Mennyiben befolyásolja a víz súlyát (vagy ha úgy tetszik: a tömegét) a halmazállapota?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Súly és tömeg nem ugyanaz.
Mondjuk a fagyott víz már nem folyadék, így a kísérlet azt hiszem, nem működne vele.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Dehogynem!
Ebben az esetben az acélgolyó felé billenne a mérleg.
Ott a madzag, tehát továbbra is egyensúlyba marad.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De nem billenhet az acélgolyó felé, mert akkor a madzag is belefagyott a vízbe és akkor a madzag megtartja a jeget is! :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem billen sehova. A jobb oldali golyót pedig a viz nem tartja mint ahogy lentebb irta valaki, mivel fel van függesztve, nem nyomja a vizoszlopot.
-------------------------
neut @ présház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bár elméleti fizikai kérdésként szerepel itt a feladat, szerintem ez mégis inkább kísérleti fizika.
Épp ez a jó ebben, hogy meg lehet kérdezni a természetet, hogy ugyanmár, modja el, ő hogy gondolja.
Az üres poharak egyensúlyban:
(nem igazán jó ez a mérleg, ezért dobáltam az egyik oldalra kis súlyokat (pardon, tömegeket, amiknek súlyuk van...), de remélem, mindenki belátja, hogy ez nem oszt, nem szoroz)
A következő kép sajnos bemozdult; egy kicsit lebillen a mérleg a pingponglabda felé, ha betesszük a vízbe:
A harmadik képen a lényeg: belógattam a vasat. Bár ez itt most nem golyó, térfogata egy kicsit kisebb, mint labdáé. Ha igaz a gondolatmenetem, akkor ez nem okoz problémát (=ha egyformák lennének, még jobban látszana az, ami így is látszik).
Azoknak, akiknek a véleménye nem egyezik a természetével: vigyázzatok a sarkos állításokkal, biztosbak vélt kijelentésekkel (pl. a vasgolyót a kötél tartja, tehát nincs hatása a mérlegre és hasonlókra gondolok).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Képeket a postiamge.org-ra kérjük, mert nem látszanak.
-------------------------
neut @ présház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Úgy nézem, ez egy másik kísérlet.
Elfelejtetted kivenni a golyó térfogatának megfelelő vizet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miért kellett volna kivenni? (nem használsz smiley-t, így sosem tudom, mikor hülyéskedsz és mikor beszélsz hülyeséget. :) )
Végeredményben annyi az egész lényege, hogy a fémgolyóra ható felhajtóerő a vizes edényt lefelé nyomja, így hiába van a mérlegtől független helyen rögzítve a golyó (tehát azt hinné a magamfajta tudatlan, hogy nincs hatása a mérleg állására), nyomja lefelé a saját oldalát, ráadásul jobban, mint a ping-pong labda a magáét.
Így lehetne talán nagyon hülye viccet is csinálni: a két poharat nem vízzel, hanem a levegőnél nehezebb, színtelen gázzal megtölteni és csodálkozni, hogy jé, miért nyomja lejjebb a golyó, a mérleg karját, miközben hozzá sem ér. :D
(bár lehet, hogy itt kissé elszaladt a fantáziám... Tanár úr? - már ha a képek alapján jól tippelek :)) )
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bocsesz, ne a szmájlival volt probléma. Most vettem fel a szemüvegem. :(
Az én megoldásomban kihagytam egy erőegyensúlyt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nice. Respect!
--------------
„If there were no hell, we would be like the animals. No hell, no dignity.”
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ej, beh kár, hogy ezt ilyen hamar beküldted - pedig még mennyit el lehetett volna vitatkozni a kérdésen! :-D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni