Magyar tankönyvsorozat rendszergazdáknak, fejlesztőknek és informatikatanároknak

Címkék

Megjelent az E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ új, elektronikus kiadású tankönyvsorozata. A szabadon letölthető kötetek: Unix és Linux rendszergazdai alapismeretek; Linux rendszerek alapvető beállításai, üzemeltetése; Hálózati szolgáltatások szabad szoftverekkel; Qt programozás; WordPress; LibreOffice Writer és LibreLogo tankönyv.

A tankönyvsorozat lehetővé teszi, hogy minden informatikai szakember, felhasználó, érdeklődő korszerű szabad szoftveres ismeretek birtokába juthasson magyar nyelven is: bár a tárgyalt szoftverek ingyenesen is elérhetőek, hasonlóan egyszerűen, illetve szabadon hozzáférhető magyar nyelvű tankönyvvel nem rendelkeztek idáig.

E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ tankönyvek

A rendszergazdai kötetek célja annak elősegítése, meggyorsítása, hogy a magyar közigazgatás, illetve cégek minél inkább kihasználják a szabad operációs rendszerek előnyeit: 2011-ben a KSH, amely a fejlett technológiákra vonatkozó felmérésébe először emelte be a nyílt forráskódú szoftvereket, még csak a hazai cégek harmadánál talált szabad operációs rendszert (összehasonlításképp: a világ kétezer vezető vállalatának 75%-a használt szabad szoftvert az üzletileg kritikus szoftverportfoliójában 2010-ben, és két éven belül 99%-uk fog az előrejelzés szerint).

A Qt tankönyv egyik célja, hogy enyhítsen a hazai szakalkalmazások platformfüggésén. A kötet segítségével a szakalkalmazás-fejlesztők és -fejlesztetők keresztplatformos szabad, vagy zárt szoftvereket is fejleszthetnek a kiváló és szabad Qt-keretrendszerre és Qt Creatorra alapozva, így akár a legfőbb akadályt is elháríthatják a szabad operációs rendszerre történő migrációk elől.

A Wordpress alapismeretek kötet célja, hogy bevezessen egy modern, moduláris, kényelmes és szabad webes tartalomkezelő használatába, melynek révén még több vállalat, intézmény lehet valóban jelen a világhálón.

A LibreLogo tankönyv bemutatja, hogyan lehet – a kompetencia központ fejlesztései révén a LibreOffice részévé vált – LibreLogo vektorgrafikus programozási keretrendszert a közoktatásban felhasználni, a legfiatalabbak és tanáraik között is népszerűsítve ezzel a szabad szoftvereket és az olyan modern, nyílt dokumentum- és webes szabványokat, mint az ODF és az SVG.

A hivatalos LibreOffice kézikönyvek Writer kalauzának magyar fordítása azt a célt szolgálja, hogy még többen válasszák tudatosan ezt a népszerű dokumentumszerkesztőt: a KSH felmérése szerint a hazai cégek fele már ismeri és használja a szabad irodai programcsomagokat, amelyek közül a LibreOffice kiemelkedik független és erős alapítványi hátterével, közösségi és szabad szoftveres cégek nyújtotta terméktámogatásával, és a kompetencia központ által karbantartott magyar honosításával.

A tananyagok szabad felhasználását, terjesztését és módosíthatóságát mindenki számára biztosítja azok CC-BY-SA szabad licenc alatti kiadása. A kötetek frissítése, bővítése a jövőben is folytatódik a visszajelzések alapján, és a szabad szoftverek fejlődését követve.

A tananyagok kapcsolódnak a kompetencia központ egyéb eredményeihez, a tananyagban is hivatkozott, azt több helyen kiegészítő keretrendszerhez, a bevezetési projektekhez, szemináriumokhoz és tudástárhoz is.

A kompetencia központ az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) részeként, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságának irányításával jött létre, az Európai Unió támogatásával.

2014. április 11., E-Közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ

Hozzászólások

Qt könyv, 133. oldal, 17.1-es alfejezet: nem dh_make akarna lenni? (szóközök nélkül)

Mindenféle javaslatot szívesen veszünk az esz2k2 @ gmail.com e-mail címen. Itt gyűlik majd egy helyen minden hiba és javaslat, kérjük használjátok ezt! A beküldött javításokkal és módosításokkal majd hamarosan javított változatokat adunk ki azokból a könyvekből, ahol szükséges.

Bármilyen javaslatok jöhetnek. Nem biztos, hogy megfogadjuk, de meg fogjuk fontolni. A jópofáskodás az én bűnöm is, a szerző elküldte az első két-három fejezetet, mikor elkészült és én úgy gondoltam, hogy ez belefér, legalább nem annyira száraz. Meg fogjuk beszélni, hogy kell-e, érdemes-e csiszolni rajta.

Akartam írni, hogy +1 a poénkodás mellőzésére, de beleolvasva ezt még elviselhetőnek tartom.
Volt már egyébként viszonylag jó könyv a kezemben, amit a túlzott humorizálgatás miatt dobtam félre, de amit a Qt könyvetekbe belelapozva láttam, azt még el tudom viselni. Hogy C++-ra épül, azt kevésbé ;)

Nem értek Qt-hez, így nem nagyon tudom eldönteni, hogy én vagyok ügyetlen, vagy a példaprogramok túlnyomó többsége tényleg nem fordítható le. (OpenSuSE 13.1 + repóból telepített Qt és QtCreator, ha kell írok pontos verziószámokat.)

Szerző írja egy helyen, hogy a Qt afféle mozgó célpont. Lehet, hogy máris maga mögött hagyta a könyvet? Ha így van, akkor nem ártana leírni, hogy pontosan miből milyen verziók szükségesek.

---
Science for fun...

Melyik nem fordul le ?
Én is SUSE 13.1-en, ráböktem egy random forrásra, és az lefordult. Ami gond lehet, (én is szoptam vele), hogy Qt5-t raktál fel, ez is van 13.1-es suse repóba, csak épp nem kompatibilis a Qt4 több megoldásával. A pédák pedig Qt4-gyel fordulnak...

--
Fontos! Ha berágok, nem feltétlen személyed ellen szól...
openSUSE 13.1 x86_64

Nálam volt a hiba, bár be kell valljam, fogalmam sincs, hogy mi. Qt-ből a 4-es van fent, szerintem a projectfájlok körül keverhettem el valamit, vagy ötletesen összemásoltam a saját kódomat a példaprogramokkal, mert egyszerre nézegettem őket.

Szóval vaklárma volt.

---
Science for fun...

:)
Az egyik todo listes nekem sem fordul le, panaszkodik rá, hogy resize-s tagfüggvénye nincs az adott elemnek (elfelejtettem a konkrét nevét.) Ha belefutsz, elég csak kikommentelni a sort, aztán kész is a javítás.

--
Fontos! Ha berágok, nem feltétlen személyed ellen szól...
openSUSE 13.1 x86_64

Ha ráejtesz a lábadra egy 600 oldalas lexikont, tuti nem azt fogod mondani, hogy "jajjj", hanem, hogy "baszd meg!".
Ha legyen már egy könyv szerzője annyira nyitott, hogy igenis írja bele, hogy "hagyjuk a francba". Ami nem mellesleg még nem is annyira "csúnya" mint a "hagyjuk a picsába" vagy egyéb "helyek", ahol hagyni lehet... Nem egy leánykollégium házirendjéről van szó, hanem felnőtt embereknek szóló könyvről. Ebbe a kategóriába simán befér egy-két "baszd meg" is. Vagy mondjam, hogy az általános iskola udvarán ettől durvábbakat adnak elő?

--
Fontos! Ha berágok, nem feltétlen személyed ellen szól...
openSUSE 13.1 x86_64

Engem rendszeresen megszólnak, hogy sokat káromkodom, de attól még ha valamilyen dokumentumot írok, nem teszel bele a baszdmegolást.

A doksi ugye pont attól másabb, mint az élő beszéd, hogy ha mentálisan esik rád egy lexikon, és azt írod be, hogy a kurva anyját valaminek, akkor még mindig vissza tudsz törölni, ha pár másodperc múlva megnyugszol. ;)

Pusztán elméleti síkon: A kiadvány egy kormányzati (állami) szervezet nevében jelent meg. Ezt támasztja alá a holnap címe is (http://szabadszoftver.kormany.hu/). Egy kormányzati kiadvány ne akarjon bizalmaskodni. Szerintem. De ez csak a stílus, és természetesen ennek ellenére szakmai szempontból még lehet egy színvonalas könyv.

„van szó, hanem felnőtt embereknek szóló könyvről.”
A letöltés előtt nem kérdezett rá az oldal az életkoromra, tehát ez a kitétel vagy nem állja meg a helyét, vagy hanyag volt az oldal készítője. Én inkább az elsőre tippelnék.

-----

(&%;_98\<|{3W10Tut,P0/on&Jkj"Fg}|B/!~}|{z(8qv55sr1C/n--k**;gfe$$5a!BB]\.-

És miért ne lehetne egy állami cucc is olyan, mint a hétköznapi kommunikálás? Én ezt az egész "te helyett ön, vagy jössz? helyett jön?" dolgot, szóval a magázódást is rühellem.. Az ideális munkahelyet is úgy képzelem el, hogy ha kell egy tűzőgép, akkor oda mész a főnökhöz "Hé Béla, adjá má egy tűzőt", nem úgy, hogy "fö, fö, főnök úr, elnézést, adjon egy tűzőgépet, és hamuzzon a szemembe". Ugyan ez bőven lehet egy kormányhivatalban is. Oda mész, Gizike a pultnál. "Szia Gizike, ez-meg-az a problémám" satöbbi.. Hogy a tökömbe jutottam ide?.. Ja hogy: Kell egy újabb nyelvújítás, ami eltörli a magázódást, és a hivatalos nyelvezetbe is belefér a bazmeg.

"A letöltés előtt nem kérdezett rá az oldal az életkoromra"
Erre csak kiemelném:
"A tankönyvsorozat lehetővé teszi, hogy minden informatikai szakember..."

--
Fontos! Ha berágok, nem feltétlen személyed ellen szól...
openSUSE 13.1 x86_64

Azért nem fér bele, mert egy állami szerv támogatta és ezzel a szerző az országot és annak oktatási rendszerét képviseli. Nem tudom, mennyire örülnél neki, ha a gyereked úgy jönne haza az oviból, hogy indulatszavakat sorol egymás után, mert az óvónéni egy felnőttoktatásról jött épp vissza és ott ezt tanulta (ergo azt gondolván, hogy ha ott ezt lehet, akkor a munkahelyén is).

Nekilátok végigolvasni, hátha tanulok valami újat ;)

Szerk: Vagy elválasztás, vagy ökörpisi jobb margó. A kettő együtt nagyon igénytelen. Szerintem. Nagykötőjel a felsorolásoknál, nem mutat jól ez sem. A kék hátterű részek után lehetne picivel nagyobb helyet kihagyni, stb. Tartalmilag bízok annyira a t. szerzőkben, hogy nem kötök bele mindenbe - de pl. a qmail esetén is leírható lett volna a Postfix két nagyon előnyös tulajdonsága :-)
Sendmail esetén meg az nyomul m4 makrókkal, aki nem beszéli natívan a sendmail.cf -et :-D

Csak az m4-re reagálok: ha jobban körülnézel, ahol ma sendmail van, ott már a direktben sendmail.cf szerkesztése majdhogynem unsupported :-(

(Amúgy köss belet tartalmilag nyugodtan, a cél a javítás - én pl. ma reggel vettem észre az egyik saját részemben egy elég csúnya hubát! - chgrp-t írtam az egyik helyen newgrp helyett)

Én is átfutottam a könyveket.

Egy-két megjegyzés, reményeim szerint konstruktív kritikaként:

II. könyv

- A mentésekről írtatok egy hosszú fejezetet, amelyben nagyon kevés szó esik a visszaállításokról. Szerintem ezt a részt érdemes lenne kicsit átdolgozni vagy bővíteni úgy, hogy bemutatjátok, milyen esetekben (gép meghal, rendszer megkergül, kerge felhasználó letörli a saját fájljait stb.) jó, ha van mentés és melyik esetben hogyan tehető gördülékennyé a visszaállítás. A fejezet most nagyon olyan, hogy mentsünk, mert az önmagáért jó - a valóságban ez nem így van.

- Személyes tapasztalatom szerint a sávszélesség-szabályozás nem olyan témakör, ami a könyv célközönsége számára használható lenne. Sokan megpróbálkoznak vele, de nagyon kevés sikert érnek el, mert általában nem az a baj, hogy rosszul van elosztva a sávszélesség, hanem hogy az igényeknek egyszerűen nem elegendő a sávszélesség. Ha mégis megmarad ez a fejezet, akkor kellene hozzá néhány gyakorlatban is előforduló megoldásra példa (ADSL-en lógó iskola, 128k-s vonalon lógó takarékszövetkezet stb.), enélkül ez is kicsit levegőben lógó elméleti dolog, ami túl sokat nem segít.

III. könyv

- Az NTP-s fejezetben megemlítenék még egy programot, a chrony-t. Bár én falra mászom tőle, de egyre több disztribúcióban látom mint default NTP megoldás, így elég esélyes, hogy egy-egy rendszergazda belefuthat.

- Az apache-os fejezet némileg elfogult - a debian-féle apache config felépítést mutatja be. Említés szintjén érdemes lenne beleírni, hogy más disztribúciókon (pl. CentOS-en és Gentoo-n) máshogy van megcsinálva a dolog, és bár a konfigurációs direktívák azonosak, a fájlok nevei nem stimmelnek.

- A Samba 4-es fejezet tartalomjegyzéke viccesen néz ki:

További előkészítő munkálatok...............................................................................................................97
server 0.hu.pool.ntp.org..................................................................................................................97
server 1.hu.pool.ntp.org..................................................................................................................97
server 2.hu.pool.ntp.org..................................................................................................................97
server 3.hu.pool.ntp.org..................................................................................................................97

Szerintem a szerver sorok nem is önálló fejezetek :-)

- A slapd helyett általános felhasználásra a FreeIPA-t is lehetne javasolni. A célközönség számára sokkal jobban érthető, magasabb szinten megvalósított dolog, mint az eléggé low-level OpenLDAP.

Mindezek mellett tök jó könyvek, köszönet értük!

Mindenre van n+1 (meg még több) megoldás (mentésre duplicity pl.), de ez is, mint más területen a kiválasztott megoldás ízlés és megfelelő tudással rendelkező szerző függvénye. A mezítlábas ldap esetén a slapd jó lehet, kliens oldalon viszont érdemes lenne az sssd-t megemlíteni, és a "ha már lúd, röfögjön" elven mellérakni a FreeIPA-ról valamit. (Tudom, szerző kerestetik... Rendben, alszom rá egyet (vagy többet))

Nagyon király, hogy van ilyen!! Köszönet az alkotóknak.

Köszönet mindenkinek akinek szerepe van ezen kiadványok elkészítésében!
Jó látni, hogy még ha kicsik is, de vannak jó lépések a megfelelő irányba.

... mire már nagyrészt megtanultam, nagyrészt autodidakta módon, már itt is a könyv... De aki most kezdi a dolgot legalább kap egy jó doksit. Csak az a fránya pdf... ami semmire se jó azonkívül, hogy minden gépen egyformán jelenik meg. Egy ?zip-pelt html azért sokkal használhatóbb lenne... (szerintem)

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

A html pont arra jó, hogy a forráskód (pre-tag) pontosan karakterhelyes lesz, és a szövegben bekezdések is együtt maradnak. A pdf-nél kimásoláskor pl. a TAB-ok space-szel helyettesítődnek, a sorvég meg sorvég marad, akármekkora lapra illesztem be... a bekezdések így értelmezhetetlenné válnak. Ha meg neadjisten hasábolt a pdf, ... ... zzzzz

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

Pc-n általában elég nagy a kijelző, hogy ne kelljen újratördelni. Mobilos acroread meg tartalmaz olyan funkciót, amivel olvasható méretben újratördeli a lapokat. Igaz, a forráskódok így használhatatlanná válnak, de minden egyéb olvasható lesz. (Android, más platformon nem tudom, mi a helyzet)

_Wordben_. Megnyitni és elmenteni. Nyilván. :P

Inkább készítünk hozzájuk még egy-két sablont, hogy legyen A4, 16:9, mobil és ebook formázású változat is. De addig azért ne álljatok fél lábon, inkább olvassátok a pdf-eket :D A könyvek egy részét profi tördelő tördelte, azokat még át kell majd tördelni LibreOffice-ban, a többiekre is ráfér még a javítás. Majd az után. Először inkább a tartalommal törődünk, ha nem baj. :D

Hm, ezek érdekesnek tűnnek, muszáj leszek belenézni. :) Köszönöm minden résztvevőnek a befektetett munkát!

--
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!”

Hasznosnak tűnnek. A Qt-sat át is fogom futni, hogy ragadjon rám valami, ha már ezzel foglalkozom :)

A Qt könyv kapcsán feltűnt, hogy talán nem ideális a margók mérete. A számozás gondolom a lap külső szélénél lenne, viszont ott nagyobb a margó. A gerinc felé eső margó meg keskenyebb. Szvsz ez pont fordítva kellene legyen, hogy bekötve jól nézzen ki. :)

Mondjuk a kisebb margó és nagyobb betűméret sem lenne rossz.

Bash és C programozás mért nincsen? Ha már linux van, ezek fontos részét képezik a rendszernek.
......................
Egymás segítésére még: http://pc-kozosseg.com