[Videó] Ubuntu tablet bemutató az MWC 2013-on

Címkék

Hozzászólások

Valami új, valami jó. Nekem tetszik. A unity valahogy itt jobban tetszik.

Telefonon valami piszkos lassúnak tűnik.

És meg is mutatta, hogy a telefonon használhatatlan a color ballance...

Illetve az sem világos, hogy mitől függ, hogy egy második app a jobb oldalon fut vagy a teljes képernyőn (feltéve, hogy mindkettőt támogatja).

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Azaz pl a video alkalmazás a te példádban mindkét módot támogatja. A kérdés az, hogy alapból hova jelenik meg ha megnyitom.
Illetve az is furcsa, hogy a jobb élről induló guesture mintha csak a sidebar app-ok között váltana, ha van ilyen. Ez elég értelmetlennek tűni nekem...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

A HUD-ról pár szót... Ha valaki nem érezné át elsőre, miért jó a HUD (ahogy én is voltam vele eleinte), annak árnyalnám kicsit a képet.

Több tízezer app volt már elérhető évek óta az Ubuntu/Debian (és igazából minden nagyobb disztribúció) csomagkezelőjében, a GUI-s appok közül nagyrészt mindegyik GTK-t/QT-t használt, ezáltal a programkódban QMenu-QAction/GtkMenu-GtkAction objektumokat vezérelve. A unityval (újra)feltalált global menu ezeket kigyűjtötte nekünk, a HUD kereshetővé tette. Tehát valahol alacsonyabb szinten, az OS desktop managere által biztosított szolgáltatás "uniformizálta" az alkalmazásokat egy bizonyos szinten; lenyomod az ALT gombot és máris (hibatűrően, elgépeléseket tolerálóan) kereshetsz az alkalmazás által exportált (Q/GTK)Actionok között. Az alkalmazás újrafordítása, bővítése nélkül! Innen már csak egy lépés erre hangfelismerő szolgáltatást tenni.

Szóval kvázi egy apró szolgáltatáscsomaggal (global menu, hud, speech rec) hatalmas változást hozhat(ná)nak a HMI terén. Emiatt briliánsnak tartom az ötletet. Még egy lépés tovább és oda érünk, ahol mindennek tényleg könnyítő hatása, mégtöbb értelme van: speciális szükségletű felhasználások, pl. mobiltelefon, tablet.

A videót elnézve viszont szerintem rossz felé összpontosítanak. Azt értem, hogy cool, hogy az app fejlesztőjének csak bele kell tenni a harminc fícsört az appba (gamma, brightness, stb.), és jól jön a HUD ezek között a fícsörök között keresgélni... De nem inkább arra kellene összpontosítani, hogy maguk a _fícsörök_ legyenek élevezhetően használhatóak? A Picasabol megismert egy gombnyomásos autocorrect/"I'm feeling lucky" olyan funkció, amit még használnék is (valószínűleg jobb outputtal, minthogy egyenként állítgassam én a kontrasztot)...

Szóval jó ötlet, jó megvalósítások vannak, csak az irány nem annyira jó - szerintem. BTW. desktopon kikapcsoltam a HUD-ot (kevesebb hasznot hozott, mint amennyi bosszússágot okozott azzal, ha nem megfelelő ütemben nyomtam az alt-tab-ot, stb.)


A videót elnézve viszont szerintem rossz felé összpontosítanak. Azt értem, hogy cool, hogy az app fejlesztőjének csak bele kell tenni a harminc fícsört az appba (gamma, brightness, stb.), és jól jön a HUD ezek között a fícsörök között keresgélni... De nem inkább arra kellene összpontosítani, hogy maguk a _fícsörök_ legyenek élevezhetően használhatóak? A Picasabol megismert egy gombnyomásos autocorrect/"I'm feeling lucky" olyan funkció, amit még használnék is (valószínűleg jobb outputtal, minthogy egyenként állítgassam én a kontrasztot)...

Ez független a HUD-tól, ez az egyedi alkalmazás fejlesztőkön múlik csak. Pl. a Gimp-ben vannak ilyen funkciók, biztos más kisebb kép manipulálókban is. Illetve a most fejlesztés alatt álló, a bemutatókban is szereplő képnézegető/szerkesztő alkalmazásba is bekerülhet.

A kiskoromból megmaradt kifejezések sajnos így maradtak. [ firefoksz ] és nem [ fájöfaksz ], [ kúté ] és nem [ kjúti ], [ gétéká ] és nem [ dzsítíkí ], [ cancel ] és nem [ kenszöl ].

Valamint magyar (élő-)beszédben zavaró is lenne a rövidítéseket, mozaikszavakat, betűszavakat angolul kimondani. Gondolom te sem azt mondod, hogy [ mekdááánöldsz ], hanem [ mekdonálc ] ;-)

Ámde még mindezek mellett sem látom, hogy a [ kjúti ] kiejtés miért gátolna meg bárkit is abban, hogy azt írja: QT, qt, vagy qT. Szerintem inkább a QT (quicktime)-mal keverik, vagy azt gondolják, röviítés, és ezért írják rosszul.

Én meg azt gondolom, hogy jól szét is offoltuk ezzel ezt a threadet. :-)

Dehát én sem "kjútí"-nek mondanám, ha úgymondanám, hanem "kjúti"-nek. Mintha a szlenget írnád le: cutie (cute, y képzővel). Érted? Tehát nem a rövidítést mondom ki angolul, hanem a "csini"-t, "cuki"-t.

szerk: közben látom, hogy te direkt erre hívtad fel a figyelmet, hogy nem cutie, hanem cute. Akkor erre viszont - bevallom - rosszul emlékeztem.

Szerintem a tablet/mobil irányú összpontosítás sem helyes. A 700000-es android alkalmazások száma mellett eltörpül a pár tízezres számú Ubuntu alkalmazás. Ezért legalább ennyi figyelmet kellene szentelni egy Dalvik portnak Ubuntu alatt amivel az Android alkalmazások nagy része működne Ubuntu alatt is. Korábban az érintőképernyő hiánya miatt bajos volt az Android alkalmazások egérrel való használata de az új pc notebookok egyre nagyobb részén van touchscreen amin tökéletesen használhatóak az Android alkalmazások.

Normális HUP-ot használok!

A hajukra kenhetik az Androidosok a 700k-t, ha 699k gagyi vacak. Aki kicsit is ismeri a Play-t az tudja, hogy ezeknek a három negyede lényegében valaminek a skin-je, billentyű kiosztása, modulja, és a többi jó nagy része is semmire való gagyi. És a google csodás keresője a saját alkalmazásaikra alig működik, képtelenség kiszűrni a szemetet. Bár ez nyilván szándékos. Szerintem akkor már inkább legyen csak 100, de azok legyenek jók.

A szégyen az az átlagos app-minőségtől függ. Az Androidon jellemzően alacsonyabb az átlagszínvonal, arányaiban több a gagyi (legalábbis így mondják), így kevesebb app == kevesebb jó app. Amennyiben magasabb a színvonal, úgy ugyanannyi mennyiségnél több a jó app. Tehát, ha csak 10.000 app van, az lehet elég is, meg lehet szégyen is.

Igeretes, nagyon igeretes.

Es jah, egy kerdes is akad: ha van egy programom (pl Inkscape), ami letezik forrasban, eleg ujraforditanom ARM-ra, es fut Ubuntu-val tablet-en ? Nem volna rossz.

Attól tartok ez nem ilyen egyszerű.

Én is azt hittem, hogy így fog működni, de tekintettel arra, hogy nincs X-server ezeken a gépeken csak az Android SurfaceFlinger-e, ezért nekem az a gyanúm, hogy a Touch és Phone környezetben a hagyományos alkalmazások nem fognak működni.

Desktop módba váltva elvileg igen (az eredeti videó alapján), ami egy kicsit rejtélyes nekem. Ilyenkor a SurfaceFlinger leáll és bekapcsol helyette vmilyen X-server?

Zavaros még egy kicsit.

A videó nagyon tetszetős, de én nem bízom bennük. Régebben tetszett az irány, amelyet választottak (Unity), a koncepció most is tetszik, a HUD-ot egyenesen zseniális újításnak tartom, egyértelmű, hogy a "write once, run everywhere" a jövő, a gond a minőséggel van. Ameddig nem adnak ki egy olyan desktop operációs rendszert amelynek a telepítése után a felhasználó nem fut bele valami borzasztó hibába 10 perc alatt, addig nincs miről beszélni. Sajnos az Ubuntu tökéletesen megérdemli a Buguntu gúnynevet, ezért is szabadultam meg tőle. Pedig örülnék ha sikerülne nekik normálisan megcsinálni, mert ha egyszer tabletvásárláson gondolkodnék, akkor a jelenleg aktív platformok közül számomra kizárólag a Windows 8 jöhetne szóba, és persze örülnék a nagyobb választéknak.

Tizenkét program működik rajta, de például a közösségi portálok, a Facebook és a Twitter ikonja csak azoknak a weboldalára mutat. De a kezelőfelületen lévő ikonok zöme csak a leendő szoftverek helyét tartja, tehát ha rájuk kattintunk, az égvilágon semmi sem történik.

forrás (vigyázat, index)

Amúgy a videón nekem is tetszik :)