Trisquel 4.0 LTS ,,Taranis''

Linux

A GNU által is elismert és javasolt Trisquel GNU/Linux változatból újabb kiadás született ,,Taranis'' kódnéven. A disztribúció készítői a kiadást a Software Freedom Day-ra időzítették.

A részletek itt olvashatók.

( Chronos | 2010. 09. 20., h – 07:18 )

"Gnash 0.8.8" kiváncsi lennék mire lehet jutni..

( padawan | 2010. 09. 20., h – 09:29 )

"A GNU altal is elismert...", ez miota extra? :)

„Explaining Why We Don't Endorse Other Systems
„Gentoo makes it easy to install a number of nonfree programs through their primary package system.”
„Mandriva also provides nonfree software through dedicated repositories.”
„openSUSE offers its users access to a repository of nonfree software.”
„Several nonfree software programs are available for download from SUSE's official FTP site.”

Ez a hozzáállás egyszerűen nevetséges. Ezek szerint ha valamelyik gyártó a kisujját is mozdítja annak érdekében, hogy nonfree szoftvert könnyebben telepíthessen a felhasználó, akkor az rosszat tett a FSF szerint? /o\

Nem az FSF, hanem a GNU, azaz RMS szerint.
Emögött az állhat, hogy ha tömegesen használnak nem szabad szoftvereket, akkor kisebb a nyomás, hogy arra a célra készüljön jó minőségű szabad szoftver is. És ebben sajnos tényleg van igazság, csak azt az időt amíg nincs az adott célra megfelelő szabad szoftver, azt elég nehéz kiböjtölni, mert ugye nem mindenki programozó, hogy megírja a saját editorát (vagy ami neki hiányzik). :-{)E
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Nekem valahogy a 90-es évek eleji Inner Circle mozgalom vonható párhuzamban a zenei oldalról. Kissé durván diszkriminatív megközelítésük van, ami egyrészt érthető, azonban ennyire agresszíven nem tudom, hogy van-e értelme. Inkább valahogy rangsorolni kellene a disztribúciókat a nf programok mennyisége/aránya/telepíthetősége szerint, mert a jelenlegi elgondolás (nem is kicsit) sértőnek érzehető. Szerintem.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

OMG. Ez nem kicsit durva :) Miert nem jo az, ha a "main" repo-ban nincs non-free sw? Ugy tunik nekik mar az is baj, ha "konnyen tud a user non-free csomagokat feltenni". Fuggetlenul attol, hogy amugy a "core"-ban nincs. Ilyen elven nincs teljesen free distro, mert mindig letezik egy ember akinek tok konnyu feltenni ra vmit, ami nem "free" :)

( uid_4263 v | 2010. 09. 20., h – 12:59 )

"Gentoo makes it easy to install a number of nonfree programs through their primary package system."

:-DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

--
"ktorrent utan az utorrent volt [...] beallithatatlan"
...

( turul16 v | 2010. 09. 20., h – 14:25 )

Es milyen WIFI kartyat javos melle a GNU ?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Egyszeruen nem ertem ezt a device firmware mizeriat. Azok kodok soha nem fognak furni a te CPU-don, siman lehetnenek egy ROM -ban az eszkozon es akkor a GNU -nak egy szava sem lenne.

A gyartok ugy gondoltak megsporolnak $1-3 azzal, hogy mindeig fel kell tolteni oket hasznalat elot. Ill. cserelhetove tettek, hogy egy hiba konyen javithato legyen. (Ill. HW hiba workaroundolhato)

Felre ertes ne essek:
- binaris zart driver gonosz
- zart BIOS/EFI gonosz

A legtobb firmware forras kodja a hardware felepitesenek ismerete nelkul, szinte tejesen hasznalhatatlan barmire is.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( goodbyte v | 2010. 09. 20., h – 14:53 )

Én sem értem... ezt az egész free - non-free progi kérdést.
Szerintem az volna a helyes, ha egy free-nek kikiáltott disztro alaptelepítésben nem tartalmazna non-free programokat, de egyszerűen megoldható lenne. Lsd. pl a Mandriva esetét, ahol van egy külön non-free repo ami default installban nincs engedélyezve. Miért kell már kibaszni szegény júzerekkel?

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

A cél a szabad szoftverek terjedése lenne. Ha nincs egy feladatra szabad szoftver és egyszerűen lehet helyettesíteni nem szabad szoftverrel, akkor a felhasználó nem biztos, hogy vált szabad szoftverre, ha esetleg később már elérhető lesz. Ráadásul ha senki sem keresi a szabad szoftvert mert mindenki jól el van a nem szabaddal, akkor a fejlesztés sem kap elég ösztönzést, hogy legyen szabad szoftver. A szoftver szabadság önmagában sajnos nem eléggé vonzó. Általában az ingyenesség tarol. (Sajnos sokszor még szoftver jogsértés árán is.)

Az Microsoft pl. úgy tudna legjobban kibabrálni az OOo-val, ha ingyen adná az MS-Officet. Az OOo 2-5 év alatt teljesen elsorvadna, aztán a Microsoft bőven be tudná hozni a kiesést, mert akkora árat mondhatna az MS-Officra, amekkorát nem szégyell! Márpedig nem az a szégyenlős fajta.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!