A Google megvásárolta az Agnilux névre hallgató hardver startup-ot

Google

A nemrég megjelent iPad a P.A. Semi által tervezett processzorra épül. Feltehetően az iPhone 4 is e chip köré épül majd. A P.A. Semi-t az Apple 2008-ban vásárolta meg 300 millió dollár környékén. A felvásárlás után a P.A. Semi mérnökei közül többen is az Apple-nél maradtak, de nem mindenki. Néhányan elindították az Agnilux névre hallgató startup-ot. A peHUB most úgy értesült, hogy a Google megvásárolta a vállalatot, amely korábban olyan cégekkel tárgyalt lehetséges befektetésekről, mint a Cisco, a Microsoft vagy éppen a Texas Instruments. A Google szóvivője megerősítette, hogy valóban felvásárolták a vállalatot, de további nyilatkozat elől elzárkózott. Az egyelőre nem ismert, hogy a Google mennyit fizetett a vállalatért. A részletek itt.

( suckit | 2010. 04. 21., sze – 17:35 )

Szar lehet állandóan olyan cégeknél dolgozni/alapítani, amelyiket mindig felvásárol valami nagy. Elkezded a munkát, majd pár hónap múlva százmilliókért megvesznek, de az új helyen szarul érzed magad, pihensz kicsit, csinálsz egy újat, és a mókuskerék kezdődik elölről.
Szörnyű egy élet ez.

suckIT szopás minden nap! iPhone-ból iPad olcsón, házilag

( Hiena v | 2010. 04. 22., cs – 08:51 )

A P.A. Semi kapcsán, pár apró kiegészítés:
A P.A. Semiconductor elsődlegesen Power architektúra fejlesztésével foglalkozott. Az általuk fejlesztett PA6T magot, nulláról, a power architektúrát lizsenszelő AIM (Apple, Motorola/Freescale, IBM) konzorciúmon kívül fejlesztették ki. Az elsődleges céljuk, egy energiahatékony, nagy teljesítményű processzor elkészítése volt. A chip érdekessége, hogy a PPC mag mellett számos, a processzort tehermentesítő offload enginet tartalmazott (TCP, RAID, crypto )
Mivel a cég nem rendelkezett kellő tőkével a processzor tömeggyártására, ezért az Apple felvásárlási ajánlata azzal kecsegtetett, hogy ezzel lehetőségük nyílik a gyártásra és a továbbfejlesztésre.
Aztán hamar kiderült, hogy az Applenek az ARM mag integrálásához kellettek szakembereket, és fel sem merült a PWRficient használata.
Emiatt rövid időn belül távoztak azok a fejlesztők akik a fenti architektúrán dolgoztak és volt Ciscos ér Tivos alkalmazottal megalapították a Agnilux-ot.
Bár az új start-up nem volt hajlandó nyilatkozni, azért pár dolgra lehet következtetni:

Mind a Cisco, mind a Tivo használt PPC architektúrát a készülékeiben, és ezektől a cégektől szoftveres szakemberek érkeztek az Agniluxba.

A PWRficient 7W körüli teljesítményfelvétele túl sok, hogy komolyabb technológiai befektetés nélkül felhasználható legyen akár az iPadban, akár az iPhoneban.

Az Apple ARM mellé tette le a voksát, emiatt kétséges, hogy a teljes szoftveres hátterét migrálja PPC-re. Annyira nem meg jól a bolt, hogy még csak rövid időre is két komplett fejlesztői gárdát tartson fenn.

A NY Timest Mark Hayter az Agnilux COO-ja februárban azzal rázta le, hogy azért titkolóznak, mert nem akarják, hogy a gyártójuk idő előtt lelépjenek az IP-jükkel. “We want to make a splash. We don’t want our manufacturer to take our intellectual property before we’re ready,”

Ez arra mutat, hogy az Apple marad az ARM architektúra mellett, és az Agnilux olyan architektúrán dolgozik, ami inkább szerveres felhasználás felé mutat. Ezt erősíti meg a Google felvásárlása, ugyanis nekik kapóra jönne egy energiahatékony szerver architektúra.

A felmerült, Chrome OS-hez dedikált arhitektúra fejlesztése és használata, egy érdekes kérdéskör, mert a Google célja az, hogy minél több helyen legyen jelen. Ez azt jelenti, hogy sokkal több érdeke fűződik egy PC alapú OS kihozásához, és nincs akkora vásárlói célcsoportja mint az Applenek. (Értsd: Több az Applefanboy, mint a Googlefanboy)

De ez mind találgatás...

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az ArsTechnica szerint elég valószínűtlen mind a saját szerverchip, mind a saját tablet chip.
Az előbbi azért, mert még a Google-nek sem kell annyi, hogy a gyártás olcsó legyen, annyival meg képtelenség kevesebbet fogyasztani, hogy belátható időn belül megtérüljön egy ilyen fejlesztés.
Az utóbbi azért, mert egy Snapdragonnal vagy Tegrával elég nehéz lenne felvenni a versenyt...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

A saját szerverchip esetében, egy létező processzorról beszélünk, ami kis szériás gyártásban is volt, tehát a tömeggyártásának a megkezdéséhez minimális befektetés szükséges. A 2 magos, 2GHz-en ketyegő processzor 7W körüli fogyasztása szerintem elég sokat számít ha 100000-es nagyságrendű darabszámú szerverekről van szó. Ha ehhez hozzáveszem, hogy 65nm-es technológiára építkezik, akkor még több lehetőség van benne. A nagy gyártók 33 és 45nm-re történő migrálásával, rengeteg kis cég vásárolt be levetett 65nm-es technológiával. Tehát, egy ilyen processzor gyártása olcsón megoldható.

A 45 nm-re történő váltás 2-3W teljesítmény csökkenést von maga után, ugyanezt downclockal további 1-2W-al csökkenthető. Kérdés, mekkora összegeket hajlandóak ebbe fektetni.
Az ARMnak jelentős teljesítményugrása van a 600 és 1GHz közötti tartományban, ami nem kedvez a nagyobb teljesítményű mobil készülékek fejlesztéséhez.

De ez továbbra is találgatás...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Jól hangzik a 2 GHz meg a 7 W egy mondatban, de elég nagy marhaság lenne azt hinni, hogy csak úgy kidobsz egy 2-3 GHz-s Intel/AMD procit (fogyasztás 60-100W), berakod a szerverbe ezt, és ugyanazt a teljesítményt kapod tized fogyasztással.

Ennyit nem számít az architektúra, ennyire nem (voltak) jók a P.A. Semi-nél, és ennyire nem bénák az intel/amd mérnökök.

Ha egy ilyen processzor gyártása olcsón megoldható, és általános vélekedés, hogy a SUN/IBM/akármi procik jobbak performance/watt-ban is a dzsunka x86-nál, akkor vajon miért szorulnak ki szép lassan a szerverpiacról?

Ide tartozik még, hogy pont a Google az a cég, aki azzal spórol, hogy "drága" x86-os szerveralkatrészek helyett olcsó PC alkatrészekből építi a szerverfarmjait...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

A PPC es X86 kozott jelentos teljesitmenyfelvetel beli kulonbseg van, ami mogott architekturalis okok allnak. A szamitasteljesitmenybeli kulonbseg athidalhato az alkalmazasok megfelelo optimalizalasaval.
Ugyanigy jelentos kulonbseg van a van az X86 es az ARM architektura kozott. Csak, hogy erzekeltessem egy 600-as PIII-as proci 20W korul fogyasztasa nem osszemerheto egy ARM11-es TEGRA 1W- alatti fogyasztasaval.
Az X86 architektura, rossz hasonlattal, olyan mit egy urraketa, mely egy Ford T modell alvazara epul.

A szerverpiaci kiszorulas oka az X86 volumetrikus sulya a piacon. A vevoknek olcso, dzsunka szerver kell, brand logoval, es ezt egy max. par 100000-es gyartas eseten nem tudja kitermelni a fejlesztes koltsegeit. A szerver platformokra gyartott processzoroknal sokszor az is volt a cel, hogy ezzel vendor lock-ot biztositsanak az adott gyarto termekeire es kapcsolt szolgaltataskent el tudd adni az adott szerverhez a szoftvereidet is. Pl. egy SPARC-on elég nehéz XP-t futtatni. De ez nem csak a szerver piacon van/volt igy. Hasonlo okok miatt eroltette az Apple a PPC vonalat.

A Google eseteben mas a leanyzo fekvese. Mig az indulasnal nekik kis osszegbol kellett nagy gepszamot osszehozni, addig nekik is megfelelt az X86, viszont kezd elerni egy kritikus tomeget a gepigeny aminel mar a villanyszamla kezd kritikussa valni.
Amikor a "Google dzsunka PC-irol" beszelunk, azert jobb ovatosan fogalmazni, ugyanis az altaluk hasznalt alaplap egy specialisan az igenyeiknek megfeleloen gyartott lap. Ez feloluk egy logikus lepes, mert az altaluk hasznalt geptomeg eseteben olcsobb volt a sajat konfig fejlesztese (pl. googlenek van sajat hardware fejleszto reszlege)valamely brand gyartotol valo vasarlas helyett.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

azert ne kaverjuk ossze a teljesen egyedi arch fejleszteset a szabvanyos x86 alkatreszek kis modositasaval. a ketto koltsege nem osszehasonlithato.
a google olyan gyartokkal szerzodik, akik millio szamra adnak el alaplapokat, es ker toluk kis modositasokat, egy meglevo alaplapjukon, majd rendel belole 100e db-ot.

http://www.slideshare.net/xlight/google-designs-lessons-and-advice-from…

http://www.slideshare.net/hasanveldstra/the-anatomy-of-the-google-archi…
--
Live free, or I f'ing kill you.

Akkor magyarázd meg , miért éri meg az Applenek saját processzort terveztetni? ;)
Jahm, hogy ő is olyan gyártókkal szerződk, akik sokmillió számra gyártanak chipeket (Samsung), és kér tőlük kis módosításokat (stacked die), majd rendel belőle 100e db.-ot.
Jelen pillanatban több tucat olyan cég van a piacon, akiknek effektíve egy kapcsolási rajzot átad az ember és megkapja tokozva.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

>effektíve egy kapcsolási rajzot átad az ember és megkapja tokozva.
ez a lenyeg. egy processzor kapcsolasi rajzat 0-rl megcsinalni nem olcso. nagyon nem.
viszont ha meglevo-n rajzon kersz az eredeti alkototol kis modositasokat jo esellyel olcsobban meguszod.

ezzel enm egy teljesen uj arch jon letre. nevezzhetjuk inkabb derivativ arch-nak

--
Live free, or I f'ing kill you.

"Csak, hogy erzekeltessem egy 600-as PIII-as proci 20W korul fogyasztasa nem osszemerheto egy ARM11-es TEGRA 1W- alatti fogyasztasaval."

Nem egészen világos, hogy mit érzékeltnél azzal, hogy egy kb tíz évvel ezelőtti, 0.25 vagy 0.18µm-es csíkszélességgel készült processzor hússzor annyit fogyaszt, mint egy mai, 40nm-en készült.

Ok. Rossz hasonlat volt.
Akkor hasonlítsuk inkább össze a TEGRA600-t egy LX900-al (AMD Geode) ennél csak a processzor fogyaszt 2.4W-ot, ami 2.5X-es a TEGRA fogyasztásához képest. (Attól az "aprócska eltéréstől" tekíntsünk el, hogy a TEGRA egy SOC)
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"A PPC es X86 kozott jelentos teljesitmenyfelvetel beli kulonbseg van, ami mogott architekturalis okok allnak."

Megint ez a régi nóta. Ha megnézed egy mai szuperskalár proci felépítését (mindegy, hogy PPC vagy X86) az első egység az instruction fetch/decode blokk, ami az x86/PPC utasításokat a CPU belső, egyszerűbb utasításaira bontja. Ez a decode lépés bonyolultabb x86-nál mint PPC-nél, de ami ez után van, az - nagyon leegyszerüsítve a kérdést - ugyanaz.

Ahogy egyre kisebb csíkszélességre megyünk, egyre kisebb hányada a processzornak ez a decode rész, és egyre kevésbé számít...

Ez gyönyörűen látszott mikor az Apple architektúrát váltott. Azonos/nagyobb teljesítményt kapott azonos/kisebb hűtés (és fogyasztás) mellett. Pedig az IBM és az akkori Intel gyártástechnológiája között csak egy csíkszélesség váltásnyi különbség volt.

A 600-as PIII vs TEGRA példa nagyon sántít. Jobb példa lenne az Atom vs Tegra.
Amint megjelennek a "smartbook"-ok össze is tudjuk vetni a fogyasztást és a teljesítményt.

De még ez sem fog sokat mondani nekünk a szerver procikról, mert ezek nem nagy szuperskalár processzorok, itt az x86 decode része még relatíve nagy területet foglal el.

"A vevoknek olcso, dzsunka szerver kell, brand logoval, es ezt egy max. par 100000-es gyartas eseten nem tudja kitermelni a fejlesztes koltsegeit."
Na pont erről van szó. És ezért nincs semmi értelme saját procit gyártania még a Google-nek sem.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Engem egy dolog azert erdekelne. A P. A. Semi anno eleg konkret megrendelesekkel rendekezett a hirek szerint a PPC CPU-k reven a hadsereg fele. Az Apple felvasarlassal kapcsolatban ezzel mi lett? :) Erdekesen festene, hogy a fenn allo szerzodesekkel kapcsolatban ha folytatnia kellett a teljesitest, akkor most az a ceg katonai beszallito lett ? Erdekes kerdes ez is. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Mivel a P.A. Semi fabless cég volt, ha voltak is megrendelései, biztosra vehető, hogy csak pár száz esetleg ezer darabos tétel volt.
Amúgy nem csak a hadseregtől voltak megrendeléseik, hanem az NEC-től,a Curtiss-Wright és a Mercury Computer Systems-től is, hogy olyan apróságokról ne is beszéljünk mint a kétes hírű ACK Software Controls.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ez szep, viszont a P.A. Semi biztos rendelkezett par szabadalommal a PWRficient-el kapcsolatban. Hiaba tudjak a mernokok fejbol (ugye elmeletileg minden dokumentaciot/tervet vissza kell szolgaltatni a cegnek miutan kilepsz) a processzor teljes tervet, azt nem masolhatjak csak le ugy.

Azt mondod terveztek megint egy PPC processzort de ugy hogy mar a P.A. Semi szabadalmait se sertsek?

Szabadalmi lista: http://www.google.com/patents?as_q=&num=10&btnG=Google+Search&as_epq=&a…

[Advanced search, Assignee="P.A. Semi"]

--
http://bsdbased.com

Nem lehet tudni.
Túl gyorsan léptek le a mérnökök, túl gyorsan alakítottak egy start-up-ot, és túl gyorsan vásárolta fel őket a Google.
Ilyen, csak akkor történik, ha az új start-up jelentős IP-vel és szabadalmi portfólióval rendelkezik.
A Google nem fog leállni szabadalmak miatt csatázni az Applevel. Egy IP nélküli start-up-ot nem fog a Google felvásárolni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "