Miért nincs (még) kész a Linux a desktop-ra?

Linux

"Mind ismerjük őket. Mind utáljuk őket. Általában túlzóak, elfogultak és pontatlanok ahogy az értelmetlenség határát közelítik (vagy néha átesnek ezen az említett határon). Igen, azokról a "Linux kész a Desktop-ra" cikkekről beszélek. Mégis, ez most más."

Az OSNews.com-on megjelent egy cikk arról, hogy a Linux miért nincs még kész desktop-ra. Az eredeti cikk itt, illetve a lista amit elemeznek itt.

( trey | 2009. 05. 19., k – 19:06 )

A 0. Premise-ig olvastam. Komolytalan.

--
trey @ gépház

Szerintem eleg korrekt lista. A Premise 0-t en nem tettem volna bele, mert az inkabb velemeny, mint vedheto tenymegallapitas. A maradekrol viszont lehet hasznos vitat nyitni es a legtobb esetben nehez vedeni a Linuxos allaspontot.

Nekem leginkabb az X (fontkezeles, gui toolkitek es idiota design), a hangrendszer (illetve a hasznalhato hangrendszer hianya) es a package management (a jelenleg hasznalt 4-5 eltero helyeken elbaszott rendszert lehetne helyettesiteni egy jol megtervezettel) temak tunnek a legfontosabbnak.

Nem vagyok admin, de ugy kepzelem, hogy pl. az authentikacios rendszerek egysegesitese sokat tudna segiteni.

Van lehetoseg az authentikacios rendszerek egysegesitesere egy cegen belul, illetve lehet konkret megoldasokat kiadni (sot, mar vannak is ilyenek) egyseges infrastrukturara; azonban tul sok program van, soknak kevesse konfigolhato az authentikacios metodusa (egyes Cisco termekek ilyenek, MS termekek), igy valahol meg kompatibilisnek is kell lenni.

Arrol nem beszelve, hogy jo, hogy ennyifele lehetoseg van, mert ki lehet valasztani a legmegfelelobbet. Nem mindenhova jo az LDAP authentikacio, es ugyanigy nem mindenhova jo az SQL authentikacio, mas es mas a ket megoldas altal lefedett celok listaja.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Van amiben tenyleg. Viszont eleve az open source elegge akorul oszpontosul, hogy a "valasztas szabadsaga". Szoval kar sirni, hogy van qt/gtk, miert baj az, minnel tobb annal jobb. Ilyen elven Linux meg mas OS sem kene, mert van mar mas (pl windows), pont az a jo, hogy lehet valasztani. Aztan ott vannak azok a dolgok, melyek mindig kettos erzest valtanak ki a kozossegbol, pl pont audio kapcsan ezert jott letre a pulseaudio, de erdekes modon pont ezt vitatjak legtobben "minek ez a hulyeseg, en nem akarok plusz reteget a driver es az app koze, en dpkg --purge azonnal, es hasznalom az audio device-t kozvetlenul". Mondjuk itt is benne van a kalapban az, hogy akinek nem kell, ne hasznalja, legabb megvan a lehetosege ra.

Szerintem az OS nem a valasztas szabadsagarol szol. A forraskod nyitottsagarol szol. A valasztas szabadsaga az szerintem tobbnyire egy kellemetlen mellekhatas.

Pl. ha nekem van egy problemam Redhat alatt, akkor tobbnyire nem tud rajtam segiteni a Debian-os guru (mivel a hiba az o platformjan nem reprodukalhato esetleg nem is letezik). Es meg szamtalan ilyen valasztasi lehetoseg van, ami egeszen kicsi niche-be zarja be a usert, es egeszen kicsi kozossegekre osztja az OS tabort. A Gentoo felhasznalok, pedig tulajdonkeppen magukat szopatjak halalba....

Szerintem a Mac platform renomejat eppen a valasztas korlatozottsaga elteti (nem pedig a minoseg, ahogy egyesek szeretnek elhitetni). Nagyon keves hardver es szoftverelem, raadasul ezek tobbseget az Apple szallitja. Az nem hoz letre annyira valtozatos konfiguracioju rendszert, konnyebb tesztelni, tamogatni. Ezert kepes az Apple kis merete ellenere is egy versenykepes desktop platformot szallitani, es ezert nem is igazan torekszik mindenfele szerver es beagyazott platform hegemoniara, jol elvan azon a terepen, ahol talan ove a legszofisztikaltabb megoldas.

Termeszetesen lehetne plusz is a valasztas szabadsaga, de csak akkor ha az alternativak szamat a szukseges minimumon tartanak es az egyes lehetosegek minosege es integralhatosaga egyforman magas lenne. Sajnos nem ez a helyzet. Pl. az ablakozok eseteben a KDE es a GNOME kozul az egyik szuksegtelen es egyikrol sem mondhato el, hogy igazan versenykepes lenne a Windows vagy a Mac desktop megoldasaval. Azzal a winxp-vel nem igazan versenykepes, ami 2001-ben jelent meg.

En eppen bennunk, az OS kozossegben latom a hibat. A valasztas szabadsagat preferaljuk a minoseg helyett. Szerintem uj alternativak felbukkanasa eseten a kozossegnek nagyon komolyan meg kellene fontolnia, hogy mennyi bizalmat szavaz az uj opcionak. Amig a deviancia erosebb erv a valasztas mogott, mint a rendszer technologiai ertelemben vett minosege, addig eleg rossz iranyban haladnak a dolgok.

En ugy erzem, hogy valamelyest azert tisztulhat a kep. Pl. a disztribuciok nagy resze elobb utobb ki fog halni erdeklodes hianyaban es marad nehany kereskedelmileg is szeles korben tamogatott rendszer (pl. imadtam a Slackware-t, de ma mar keves ervet tudnek felhozni mellette). Ha nem lenne tobb disztrib a SuSE-Debian-RedHat-Ubuntu negyesen kivul, akkor sem sirnek es meg talan ez is sok.

"a KDE es a GNOME kozul az egyik szuksegtelen"

A KDE/GNOME felhasználók jelentős részének a másik nagyon nem felel meg. Annyira szükségtelen az egyik vagy a másik, mint mondjuk a Linux a Windows mellett, vagy a Mac OS X Linux mellett.

"Azzal a winxp-vel nem igazan versenykepes, ami 2001-ben jelent meg."

Desktop környezet szempontjából teljesen versenyképes, hol van pl. Windowson KIO-hoz, kdewallethez, KWin-hez hasonló megoldás? Van, ahol lemaradásban vannak a Linux disztrók a Windowshoz képest, de ez nem a desktop environment, sőt.

Azert a disztibek nagy szama nem olyan rossz dolog, amig nem kezdik el nagy hangon hirdetni magukat. Mittomen, a Gentoo - annak ellenere, hogy relative nehez vele dolgozni - jo kis kozosseget formalt maga kore, es mi pl. majdnem minden disztro hasznalojanak tudunk segiteni. Aki nem vadaszni jar az erdobe, az hadd tehesse mar meg szive szerint!
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

"A Gentoo felhasznalok, pedig tulajdonkeppen magukat szopatjak halalba...."

Szerintem a Gentoo es a hozza hasonlo disztibuciok adjak vissza leg jobban a Szabad Szoftver lenyeget. Miert mazohizmus hogy az ember maximalisan elnitud a valasztas lehetosegevel? Ugygondolom a szabad szoftverekben az a leglenyegesebb hogy mindenki igenyet kepesek kielegiteni azzal hogy szabadon modosithatoak. Ez a nagy valasztas lehetosege csak ennek a mellek termeke...

De en meg csak veletlenul se neveznem a Gentoo-t desktop oprendszernek. Lehet vele desktopot csinalni, ez teny (bizonyitek erre ez a komment), de ettol meg nagyon messze van a desktop oprendszer minositestol.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Nem igazan valasztasi lehetoseg az, hogy kulonfele opciokkal ujra tudod forditani a rendszeredet. Ha programozol c/c++ kornyezetben, akkor tudhatod, hogy mennyire veszelyes jatszadozni a szoftverkonfiguracioval. A felhasznaloknak (es nem csak az egysegsugaruaknak) egyszeruen nincs eselye arra, hogy az exponencialisan sok konfiguracio mindenfele hibait kepes legyen megoldani.

Nagyon rosszul latod a dolgot. A userek nem szeretnenek valasztani, foleg nem olyan dolgokbol, amiket nem ertenek. A userek szeretnek, hogy valaki egy eleg jo rendszert szallitson nekik (opensource vagy nem, egyremegy). Nevezzuk ezt "Alap"-nak. A WindowsXP es az OS-X is eleg jo "Alap", nincs benne tul sok szoftver, de ami van az kielegiti a felhasznalok igenyeit. A maradekot pedig megszerzik warez, ingyenes vagy fizetos forrasbol. Az eredmeny pedig nagyon hatekony.

A linux viszonylag tisztesseges bongeszo-bongeszo-chat-mediaplayer funkcionalitast tud adni. A poweruserek igenyeinek viszont keveske. Csak egy par dolog, amire tudtommal eleg sovany:
- hangszerkesztes
- kiadvanyszerkesztes
- CAD/CAM

Hozok egy masik apro peldat. Szamtalan jobb-rosszabb ketpaneles filekezelo van linux-ra, de egyik sem eri el a TotalCommander/Far Manager szintjet.

Szerver szinten eleg koran sikerult egy jo Linuxos alapot osszerakni. Jelesul a LAMP olyan integraltsagot adott, ami tobbnyire eleg versenykepes a windows megoldasokkal. Fuggetlenul attol, hogy pl. az Apache lenyegeben dominans.

Mivel tudom, hogy a krusader fejlesztoje is olvassa az oldalt, leszogeznem, hogy eszem agaban sincs barkit is megserteni.

Azonban nagyon-nagyon hianyzik egy olyan ketpaneles fajlkezelo, ami nem csak annyit tud, mint a TC, de kabe ugy is nez ki.
Hogy miert? Nos, nagyon egyszeru: az emberek alapvetoen hulyek. Ugy ertem, tenyleg azok. Ha valamit megszokott, hogy az a Halozatok -> FTP letoltes lista alapjan menupont alatt elerheto, akkor mindenutt ezt fogja keresni, es ertetlenul fog rad nezni, hogy ez most akkor miert nincsen, noha van, csak eppen mas menupont alatt rejtkezik (bar ezt a funkciot konkretan nem tudom, hogy a krusader implementalja-e).
A krusader olyan ertelemben jo iranyba ment el, hogy eleg sokmindent tud magatol is, de eddig tulsagosan is raepitett a KDE szolgaltatasaira, igy olyan funkciok is szulettek, amik lehet, hogy sokkal jobbak lennenek, ha inkabb maguk alltak volna neki a sracok, es gyurtak volna oket rendesre. Raadasul most itt a KDE 4 is, ez megint egy jo hosszu idoszak lesz, mire kijon egy, mar ehhez a rendszerhez szabott verzio.

Hab a tortan, hogy a krusader mindenkepp igenyli maga moge a teljes KDE alrendszert, akkor is, ha eppen Gnome vagy FluxBox alol hasznalna az ember; ez pedig semmikeppen sem jo dolog, bar megertem, hogy a KDE alrendszereire meg mindig konnyebb epitkezni, mint valami fuggetlen cuccal eloallni.

Nem mondom, hogy a krusader rossz, vagy bloated, megvan neki a maga helye, en csak azt mondom, erdemes a kerdest ilyen szemszogbol is megnezegetni.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Nekem ez nem hiányzik. Én nem akarom hogy minden hülye windows user Linuxos legyen. Ha a Linux desktop elterjedése kb 4-5% lenne ezért semmi probléma nem lenne vele hardverfronton, vagy kis hazánkban állami helyeken felismernék hogy számítógép =/= windows (és nem agyon VB-scriptelt táblázatokat kéne kitöltenem tljesen nyílt pályázatokhoz) akkor elégedett lennék.

Nem akarom hogy teljesen ugyanolyan programok legyenek/teljesen úgy működjön mint a windows. Ha ezt akarod használj ReactrOS-t. Ha valaki nem találja mert nem ott van, és ez probléma neki, az ne is legyen Linux felhasználó.

Amúgy a Linux filozófiája sokkal jobban támogatja az 1 problémára - 1 program filozófiát. File managernek meg ott az mc.

Kezdjuk a vegen, mert annal nagyobb okorseget meg eletembe nem hallottam. Linuxon minden problemara kabe 5-6 program van, es ez meg az also hatar volt. Pont, hogy nem tamogatja az 1 problema - 1 program filozofiat, hiszen mindenki szabadon megirhatja a sajat cuccat - ez a nyilt forras altal meg a kozosseg altal meg segitve is van-, es biztos lesz n ember, aki azt fogja mondani, hogy awesome.

Aztan gondom van a hozzaallasoddal is, mely oly jellemzo a Linuxos kozossegre ("akinek nem tetszik, el lehet menni innentol messzire"). Nem mondom, hogy csabitsunk at minel tobb Windowsos felhasznalot (bar nem lenne rossz dolog), de tenyleg olyan nagy bun segiteni az atteresuket hasonlo logikaju programokkal, mint amit megszoktak? Mint mondtam, mindenki megirhatja a sajat verziojat egy temara, miert ne lehetne egy olyan verziot is irni, ami a Windowsos userek eletet konnyiti meg?
Felreertes ne essek - nem azt mondom, hogy irjuk meg a Windows-t nyiltforrasban (arra ott a ReactOS), de az azon a platformon tobbszorosen bizonyitott programokrol peldat venni (like Total Commander) nem hiszem, hogy nagy hiba lenne. Nyilvan a lonak ket oldala van, es nem kellene egyikre sem atesni, azonban ha sikerul megulni, abbol sokan profitalhatnanak...

En sem akarom, hogy a Linux Windows legyen, mert nem az. De jelenleg nagyon sok problemaval kuzd, es a legkissebb a Total Commander hianya. Az osszevissza asztalfeluletektol kezdve, a sok helyen szabalyozatlan fejlesztesen at, egyes disztribucio-forgalmazok sokszor atgondolatlan, egyeni preferenciakon alapulo politikajaig rengeteg problema var megoldasra ahhoz, hogy egy elismert Desktop oprendszer valhasson a Linuxbol. Am az, hogy a tobbi operacios rendszerben nem csak a legyilkolando gyulolt ellenseget latjuk, hanem a _jo_ dolgokbol probalunk otletet meriteni, nagyon sokat segithetne ebben a folyamatban. Ehhez keves egy fejleszto, keves tiz ember, a kozossegnek kellene igy viszonyulni a dolgokhoz. Erdekes modon, en olvasgatok Mac-es forumokat is neha, meg azert erdekel az az oldal is, megse hallottam meg soha, hogy lepten-nyomon szapultak volna az MS-t, holott ha valakitol, hat az Apple-tol nagyon sokat lopott az a ceg. Linuxos/Unixos korokben szinte majdnem minden tema eseteben felbukkan annak a cegnek a szapulasa. Talan el kellene gondolkodni, hogy nem-e esetleg bennunk van a hiba...
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

A linuxos DE-k nagyon sok dolgot vettek át a Windowsból, legfeljebb sok mindent a "csináljunk vmi hasonlóan jót" és ne a "másoljuk le" módon, de sok mindent az utóbbi módon is. Ha nem csak a hasznos dolgokat vennénk át, hanem a konkrét (nem mindig legésszerűbb) megoldásokat, csak az átállás rövid időszakát könnyítenénk meg. Lenne értelme, ehhez nem kéne külön programokat írni, csak a meglévő programokhoz alternatív (Windows-szerű) GUI elrendezéseket. AFAIK pl. a KDE programoknál (mint a Krusader) ezt elég könnyű megcsinálni, csak egy XML-t kell átírni.

Bocs lehet hogy nem jól fogalmaztam. Azt akartam mondani hogy a Linuxon az a filozófia hogy egy program általában nem kezel le több problémát. Pl szövegszerkesztés = vim emacs vagy amit akarsz.
levelezés = postfix /vagy más
Ezért szeretem a Linuxot, mert moduláris.
Én marhára nem használok krusader-t (pedig kizárólag KDE felhasználó vagyok) mert ha file művelete akarok => mc vagy dolphin. Ha (s)ftp-zni akarok => kftpgrabber. Ha böngészni akarok => konqueror vagy firefox. Ha megnyitok egy fájlt a böngészővel, akkor is az általam beállított program induljon.
Attól még szépen össze van rakva, hogy mindig az induljon ami kell. És hála a rendes library kezelésnek ez a több program kevesebb memóriát eszik mint ha ugyanezeket windows alatt valósítanám meg.

A linux alapvetően nem úgy van felépítve mint a Microsoftos dolgok hogy Exchange = minden ami egy negyvállalatnak kell.
Linuxon is lehet hasonlót csinálni, de az több (érsd: esetleg több száz) komponensből épül össze (Nem egy ilyen dolgot árul például a Novell - gondolom ebből élnek).

Felhívnám a figyelmed hogy ÉN nem szapultam az MS termékeit. Én is használom őket, pl játszok rajta. (Szerintem arra való, És kérelek ne flameljetek szét azért hogy a windows alatt milyen szuper AD, meg exchange, meg miaf*sz van. Nem érdekel. SZVSZ ugyanezeket Linuxon is meg lehet már oldani, ha kell -lehet hogy fiztni kell érte. Az nem kifogás hogy a felhasználó nem tanulták meg, mert csak windowst tanultak - tanulják meg. Az sem hogy ilyen olyan 3rd party program nem megy - megírhatnák Linuxra is) De el tudok képzelni olyan esetet - modjuk kis cég nagy cég által írt programot használ ami nincs Linuxra - hogy egyesek windowst használnak.

Csak arra reflektáltam Linux legyen ilyen-olyan. Ne legyen! Nekem tetszik a bazáros felépítés, a nem központi irányítás. Ezeket ne változtassuk meg. Meg lehet nézni mekkora fejlődés van/volt a Linuxban az elmúlt 10 évben (szerintem hatalmas). Meg lehet nézni mekkora volt a fejlődés a Microsoft termékeinél (szerényebb). Meg lehet nézni hány ötletet lopott a Microsoft a Linuxtól hogy aztán hatalmas fejlesztésként beharangozza (né' má' grafikus felület nélküli server, meg shell!).

A Linux nem Windows. Nem is akarom hogy az legyen, és számomra nem baj ha ettől kevesebb felhasználója van a Linuxnak. A Linux legyen egyszerűen jó (Szerintem ezért is fog fennmaradni, mindig lesz aki azt mondja hogy: Nekem ez tetszik bütykölök rajata egy kicsit hogy még jobb legyen).

Milyen fajta hangszerkesztésre gondolsz?

Múltkor pl. Audacity bőven elég volt arra, hogy digitalizáljak egy régebbi magnókazettát, megvágjam és zajszűrést csináljak rajta.
Ezután pedig az eredmény ment CD-re, a végtermék tökéletes lett.

(Ráadásul rá kellett jönnöm, hogy anno már egyszer ugyanezt a programot használtam Win alatt is zajszűrésre.)

Nekem már a címmel is problémám van.

A "Miért nincs (még) kész a Linux desktop-ra" helyett valami ilyesmi címet kellett volna adnia: "Miért nincs (még) kész a Linux desktop-ra _az átlagos Windows felhasználó számára_".

Ha ez lenne a címe és nem alapvető tévedésekkel indulna már az első menüpont, talán még értelme is lenne.

--
trey @ gépház

A fene tudja. Számomra a Desktop azt jelenti, hogy odaadhatom az angolul nem beszélő, de az Office alkalmazásokhoz valamennyire konyító apukámnak, az angolul nem beszélő és a számítógéphez nem értő anyukámnak, használhatom én is, mint fejlesztő, használhatja a barátom is, aki egész nap csak játszik / WoWozik / fordításokat ír és használhatod Te is aki jól értesz a géphez.

Azt észre kell venni, hogy ezeknek az embereknek más és más elvárása. Neked az, hogy hogy gyorsan reagáljon a felület és hogy létezzen rá sok jól konfigolható tool (vagy akármi.. Te biztosan jobban tudod). A barátomnak erre nincs szüksége, neki olyan dolgokra van szüksége, amikre neked nincs (például hogy minden játék működjön rajta, és ilyen szempontból a hardware támogatva legyen).

Ami a cégeket illeti fontos, hogy ne legyen ingovány fejlesztéshez. Legyen egységes, hogy oktatható, supportálható legyen (például a GUI, azaz ne legyen XFCE, Gnome, KDE). Támogassa a könnyű terjesztést, stb. (így van RH alatt, úgy Ubuntu alatt, amúgy meg SuSe alatt. Persze gentoo alatt meg máshogy.)

Szerintem ezen kívül a desktop környezeteknek maximálisan ki kellene szolgálni azt az igényt is, hogy ez a végső szint a felhasználó és az adatok között, így nem szabadna megelégedni annyival, hogy kiírjunk valamit, vagy hogy működjön a görgő, vagy hogy stabil és gyors legyen az ablakozó rendszer, hanem alapelvárásnak kellene lennie az egységes, az ember érzékeléséhez idomuló kifinomult felület (pl. win/mac OS vs Ubuntu, vagy Linux alatt a default fontok, ahogy azt a srác is írta).

Az összes feltételnek egyébként szerintem egyik desktop os sem felel meg, de ha a céges és a felhasználók igényeit is nézed, akkor az biztos, hogy a Linux valahol nagyon a messze van a win és a Mac OS mögött.

Nem tudom mivel javítható a helyzet, de a megoldást én abban látnám talán, hogy pár jó tervezőmérnök a kezébe fogja az egész rendszer felügyeletét és diktáljon (mondjuk az összes disztribúciónak követnie kelljen a lefektetett szabályokat), de ez teljesen ellentétes a linux filozófiájával.

Well.. majd meglátjuk mi lesz.

én egyáltalán nem akarom hogy olyan legyen ez is mint a win. akkor inkább ne használják azok, akiknek nem tetszik. nem kéne ezt a jól működő (egyesek szerint nem, személy szerint én elégedett vagyok) rendszert elbaszni a windózpistikék és a marketingesek kedvéért.

ez a "ne legyen több asztali környezet" és hasonló felfogás totál blődség például. jól példázza azt a felfogást, miszerint a "kék e betű == internet".

jo dolog a tobb fele asztali kornyezet, de! amikor egy ceg megprobal kiadni egy szoftvert, akkor valasztania kell, hogy melyiket tamogassa elsodlegesen (widget keszlet meg hasonlok), persze akkor a masik tabor megsertodik es sir, hogy miert a szar GTK/Qt/motif/stb (megfelelo alahuzando) widget keszletet hasznalja, miert nem az isteni GTK/Qt/motif/stb (megfelelo alahuzando) widget keszletet. Es ez meg a kisebb problema
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra

amikor egy ceg megprobal kiadni egy szoftvert, akkor valasztania kell, hogy melyiket tamogassa elsodlegesen

...
gtk/qt - nem teljesen mindegy? szerintem nem ez fog senkit visszatartani sem a használattól, sem a fejlesztéstől. (illetve de, mert a qt talán fizetős for-profit felhasználásra)
(jó, a motif már enyhén retró számba megy)

Hát, amit írsz szép, de inkább hosszú.
Ami lista ott van, mondvacsináltan van köze a desktop-hoz, sokkal több köze van az emberi megszokásokhoz, nyugodtan bármelyik másik nem win oprendszer (mint elterjedt oprendszer esetére oda lehetne tenni). Annál több köze van a windowshoz (2.4.3.2 By default most distros come without good or even compatible with Windows fonts.).
Amikor ilyen kijelentéseket olvasok azok teljességgel nélkülözik azt a nézőpontot, hogy figyelmen kívül hagyják a meglévő tudást, és a megszokásokat, és ezek nélkül vizsgálják miért nem jó. Itt is ez van.
Ezen kívül a listában _nagyon_ sok hiba van a 0, baromság aki írta tájékozatlan, és összemos, de pl ott a 1-es is (1. No reliable sound system, no reliable unified software audio mixing). Több mint 10 éve van linux "desktopom" kizárólagos jelleggel. 6-8 éve 2 vagy több hangkártyával, mpeg2 dekóderrel, tvkártyával. Voltak gondjaim mondjuk 4-5 ével ezelőttig néha, de egyáltalán nem igaz a fenti kijelentés, és összehasonlításképpen az akkori windows környezet a gépem hwitől egyszerűen összecsuklott volna.
A másik gond a listával, hogy benne vannak a fejlesztők sirámai ami nem oka a "desktop" linux mostani helyzetének (1 No good stable standardized API for developing GUI applications (like Win32 API). Vagy mesterségesen generált desktop igények: (5.4 It's impossible to watch Blue-Ray movies. ). Egyrészt a blue ray lemez piac messze van a DVD piactól, és a számítógépes lejátszási igény még messzebb. Nem desktop hiányosság, hanem sajátosság a AACS-LA key hiánya. Emellett ez a kijelentés nem igaz.
Vagy pl. 9.3 ((Being resolved) Huge shutdown time. ). Mihez képest? Win95 shutdown time? XP frissítés shutdown time? Vagy mi?
Vagy pl. 14.1 No software policies. (az a baja, hogy több is van el sem tud ilyet képzelni, neki csak linux van mint "desktop".
Emellett a listában nem vagy csak elvétve kap helyet olyan ami tényleg gond. Pl.: Nincs reális eszközmeghajtó szállítás igénye a hardvergyártók részéről, egyszerűen leszarják a linux desktop .1% felhasználóit mert nem éri meg 100000 ember miatt fejleszteni ez inkább terjedési kérdés ugyanez pl macosx-re is igaz lehetne, vagy pl a nyomtatók nehézkes használhatósága ami valóban desktop bug.
Szóval ez egy hányaveti, teljességgel inkompetens, rossz vizsgálati pontú lista amivel még foglalkozni sem érdemes.
A linux desktopra ajánlható. Ehhez kell az, hogy az ember ne azt várja hogy windowst kap linux felirattal. Windowsot nem ismerő gyerekek, idősek a környezetemben frusztráció nélkül használják a linux desktopjaimat. A munkahelyemen a windowshoz szokott kollégáim könnyedén kezelik a linux desktopokat.
Nem jó arra, hogy pistike otthon a tescoban megvásárol szoftvercd berakása után játszhasson a simcity200000 -val.

Hihihi, a SC sorozat pont az, aminek egesz jo a wine-s tamogatottsaga, szal egy picit mellefogtal :-).

De amugy reszben igazad van.

A stabil API desktop reszrol csak annyiban problemas, hogy a gyartok nem igazan kedvelik a mozgo celpontokra valo fejlesztest. Azt mondom, hogy ha csak masfel evig fejlesztenek mondjuk egy appot, akkor a megjeleneskor a vilagon semmi garancia nincs arra, hogy az futni is fog (glibc valtasok, sok widgetkeszletben ennyi ido alatt tonnanyi API valik deprecatedde). Legalabb a fobb vonalakon kellenenek forras es binaris contract-ok, hogy a kulso app jol tudjon futni a ket evvel ezutani verzion is.

A kernellel egyfelol megint ez a baj, masfelol pedig az egyre atlathatatlanabb fejlesztesi modell, az inkabb szemelyes preferenciakon, semmint megalapozott szakmai velemenyen alapulo minosegkezeles nagyon sokat ront a Linux, mint platform hitelen.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Igen, ez azért van mert az egész piacnak akarnak szolgáltatni, és nem a disztribúcióknak. Ez érthető. A Linux kernel fejlesztése pedig önállóan felfogott egység, és a forma1-ben sem tetszik senkinek egy olyan új szabály ahol a technika nem fejlődik. Tény, hogy mindenki nyugodtabb lenne, ha a változások körét meghatároznák. Pl. driver api change limit in X.Y.Z.K esetén Y -ban vállalt Z az a verzió K meg a verzió javítása. Ez extra munkát önmagában nem generálna, mert az elnevezési koncepció változna, és az nem bonyolult.
A baj csak az, hogy míg a debian-ban 2.6.19.11 lenne, ugyanakkor az arch-ban 2.104.1.7. Így nem lehetne az értelmezhetetlen kompatibilitásra hivatkozni. Az API ahogy te nevezted változásai esetenként idegesítőek, de más esetekben ezek viszik előre a fejlesztést, azt meg nem lenne célszerű megváltoztatni, talán a szabályok felállításával nehezebb lenne, és átgondoltabb a változtatás, azonban eddig sem az ide-oda csapongás volt jellemző, hanem a fejlesztés ígérete ösztönözte.

Hat ehhez az utolsohoz azert igen erosen szo fer a kernel tekinteteben, no de ebbe ne menjunk bele.

Amit mindenkepp szeretnek elmondani: nehogy azt higgyje barki is, hogy az API change ellen vagyok, nyilvan van, amikor szukseges. A gondom inkabb az, hogy a regi API-t a legtobben egyszeruen kidobjak a francba, akkor is, ha minimalis munkaval megoldhato lenne a visszafele kompatibilitas. Kellene egy olyan szabaly, hogy API fuggvenyeket torolni mondjuk csak ot evente lehet. Ekkor a gyarto biztos lehet abban, hogy amit o kiad driver, az ot evig mukodokepes marad. Ettol meg lehet uj dolgokat krealni, lehet biztonsagot/stabilitast/sebesseget javitani, megis megmaradna egyfajta biztonsag a 3rdparty gyartok oldalarol, es volna bosegesen eleg ido arra, hogy a valtozasok lekovethetok maradjanak. Ma semmifele biztositek nincs arra nezvest, hogy a do_this_job() fuggvenyt holnap (vagy akar ma ejjel) nem dobjak ki hirtelen otlettol vezerelve. Tudom, hogy ez fejlesztoi oldalrol megkotesnek szamit, azonban egy ilyen biztositekkal mindenki csak nyerne. (Bele lehetne kotni, hogy 5 ev rohadt sok, de ez csak egy pelda. Lehet ot honap is, vagy akarmi, itt sokkal inkabb a garancia a lenyeg).
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

>> "A stabil API desktop reszrol csak annyiban problemas, hogy a gyartok nem igazan kedvelik a mozgo celpontokra valo fejlesztest"

Miért kéne mozgó célpontra fejeszteni? Szépen írsz egy programot a szükséges librarykat meg hozzácsomagolod, azt hívod őket, nem pedig a natívat. Vagy írhatsz olyan programot is aminek a GUI-stb része open-source-os csak legyen aki fejlessze.

>> "A kernellel egyfelol megint ez a baj"

Ha drivert akarsz hozza fejleszteni akkor ez tényleg baj. De kiadhatod NDA-val a specifikációt és a kernel fejlesztők írnak neked egyet.
Ez szerintem megint szemléletbeli kérdés. Megszoktad/A hw gyártók megszokták hogy ők adnak a hw mellé agy CD-n v. DVD-n drivert. Erre tényleg nem alkalmas a Linux.
Amúgy fordítottál már kernelt? Felraktad az újat? És ezért újra kéllett húzni az egész gépet?
A Linux egységes API-ja a userspace <-> kernel között van. Nem a kernelen belül. Próbálnád meg ezt egy Windowssal (Szar windows: mé' nem megy mikor kicserélem a Vista kernelét XP-re?)

>> "masfelol pedig az egyre atlathatatlanabb fejlesztesi modell, az inkabb szemelyes preferenciakon, semmint megalapozott szakmai velemenyen alapulo minosegkezeles nagyon sokat ront a Linux, mint platform hitelen."

Te nyilván up-to-date vagy ilyenekben. Én ezt magasról lesz*rom. Néha rakok új kernelt mert van benne olyan újabb funkció amire kiváncsi vagyok vagy kéne.
Én azért azy hiszem túlzás azt mondani hogy "egyre átláthatatlanabb". Minél? Régen átláttad? Most nem?

1) Stabil API a userspace - kernelspace kozott sincsen, ezt jobb ha most tudod meg. Csak a procfs valtozott kismillioszor, pedig az ugyancsak kobalta stilusu API.
2) En mint hardvergyarto valoszinuleg sokkal jobban ismerem a termekemet, mint akarmelyik programozo az utcarol, kovetkezeskeppen en valoszinu, hogy gyorsabban megirom a drivert, mint ok, mert nekik meg a hardvert is meg kell ismerniuk.
3) Haaaaat... gondoljunk egy 2.4-2.6 kernel valtasra barmely iranyban. Ahhoz, hogy felrakd, ujra kell tenned a rendszert. De meg a 2.6-os szal korai verzioirol sem hiszem, hogy van egyszeru ut.
4) Azert XP-s driverek is elindulnak a Vistaval (bar teny, hogy nem mindegyik, de nagyon sok igen)
5) atlathatatlanabb: regen sem volt egy kovetheto valami, de a kaosz fokozodasat fel lehet ismerni akkor is, ha az ember magat a kaoszt amugy nem latja at. Amig nehany fejlesztocsoport vitte a dolgokat elore, addig valami mintaszerut lehetett latni a kaoszban, most meg szinte minden sarkon (oke, minden masodik sarkon) ossze tudsz olyan emberrel futni, aki fejlesztett mar Linux ala valamit, es kitette a netre.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Pár kósza gondolat:

Blu-Ray-t még Blu-Ray lejátszóban se játszol le feltétlenül. Erősen figyelni kell, hogy melyik BD specifikáció figyel benne. A lemez berakásától és a film nézéséig eltellik 4-5 perc.
Egy lemez ára a DVD-s változat kétszerese körül mozog.
Egyelőre a BD a túlélésért kapálózik. Majd ha egyszer jó lesz, akkor le akarom játszani. (egy-két év?)

Szerintem a túl ócsó vagy a túl drága hardver eszközmeghajtója esetén van fejfájás. A szeméthez eleve olyan minőségű a driver is, tehát nem nagy kár érte, ha nem megy. Érdemesebb valami normális eszközt venni, többért. Még Windows alá is.
Nyomtatók esetén sajnos a GDI nyomtatók vannak többségben. Szemétre való egy valamik, de legalább olcsók. Az én HP LaserJet 1020-as nyomtatóm például annyira primitív, hogy nincs saját firmware-e. A nyomtató bekapcsolódásakor töltődik csak fel rá! Érdemes előtte körbenézni, hogy a kívánt eszköz menni fog-e vagy sem az aktuális oprendszer alatt, mert azzal elkerülhető némi fejfájás.

Mikor vállalkozó voltam, akkor döbbentem rá, hogy mennyire kiszolgáltatott az ember. A gyártók is azok!
Én a vásárlásommal döntök, hogy kinek adok lehetőséget a túlélésre. Igaz, hogy az én kis vásárlásom nem fogja alapjaiban megrengetni a kapitalista világot, de ha már sokan ésszerűen vásárolnak, akkor a kis torta-metszetért küzdő cégek (különösen most a válság idején) megpróbálnak kedveskedni és akkor többek között driver gond se lesz.

"Egy lemez ára a DVD-s változat kétszerese körül mozog."

baromsag, itt majdnem egy arban vannak mar (UK), persze kivetelek tenyleg vannak
Es ez szerintem igenis valos igeny napjainkban, mellesleg teny h windowson sem egyszeru lejatszani rendesen.. orakat szarakodtam mire sikerult ...

Itt nem. (Hu)
Az olyan filmek is aránytalanul drágák, amiket ingyen se vinnék el. Nem értem miért szaroznak az árakkal ennyire. A gyarmatokon is érdemes győzni, nem csak a stratégiailag érdekelt helyeken.
Ami még néhány akadályt gördít a siker elé: Üres lemezek horribilis árai, Az írók árai és választékai, na meg az asztali olvasók. Ha majd valamivel lesz drágább, akkor meglátjuk.
Mielőtt még valaki meg szeretne győzni az árakról, az előtte nézze meg hogy hanyas BD specifikációs a termék. Mert tudjuk, olcsó húsnak...
A Merthülyeazértnemvagyok Bótban azért van pár embernek az arcán bőr. A kimaradt és eladhatatlan HD-DVD lejátszókat, mint kihagyhatatlan ajánlatot hírdették!

ures lemezek nemtuom mennyibe kerulnek, en mar lusta vagyok optikai lemezre archivalni dolgokat, mar dvdt se nagyon irtam szinte evek ota, inkabb hdd-ket veszek idonkent. Ugyhogy blu-ray bol is csak "lejatszot" vettem (ilyen volt: http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/B0017O3FE6 ,bar mintha csak 60 font lett volna akkor) film nezesre.
Teljesen jol mukodik, bar a hozza kapott powerdvd az alapbol nem jatszotta le a blu-ray filmeket, kerte hogy frissitsem mert nem ismeri a lemez formatumot.. frissitettem, akkor meg mar semmit se jatszott le, hanem csak jol elcrashelt az egesz program (vista64). Aztan probalkoztam meg windvdvel de az se volt hajlando vinni, kiirta hogy "play" aztan gondolkodott egy kicsit es kiirta hogy "stop"... vegul a TotalMedia Theater player 3-mal jott el az hogy minden hibatlanul mukodik...

Remélem nem jársz úgy a LiteOn-nal, mint én. Nagyon rosszak a tapasztalataim, igaz Blu-Rayt abból még soha se vettem, talán egy új technológia miatt előrukkoltak egy jó termékkel.
Már írtam, de azért megint rátérek. Ennek olyan magyaros utóíze van. Szinte minden új TV HD-Ready vagy Full-HD, de még HD adást sehol se láttam. Egyedül egy-két boltban, ahol a Blu-Ray demóként szolgál. Ettől persze az emberek jól elkábulnak. Apukám! Ugye milyen szép a képe? Vegyük meg! Aztán, hogy a 4:3-as adás olyan medernesen nézzen ki, mint abban az elektronikus bótban, jól széthúzza 16:10-re...
Az persze fel se tűnik neki, hogy a készüléke nincs kihasználva, de van neki Full-HD!

meg ha nem is full hd kepes cuccra nyomod ki a kepet akkor is eszmeletlen kulonbseg van eloben egy dvdrol es egy blu-rayrol nezett film kozott. Egesz mas hatasa van mint az ilyen aruhazakban mutogatott tajkepekkel szemleltetett kedvcsinaloknak. En magam is meglepodtem rajta hogy mennyire eg es fold a kulonbseg, egyik monitorra benyomtam dvdrol masikra blu-rayrol ugyanazt a filmet es elinditottam oket kb egyszerre, es annak ellenere hogy mar lattam, vegigneztem ujra az egeszet mert egyszeruen muszaj volt latnom ilyen reszletesseggel is :) nekem nagyon bejott. Ami a lite-on -t illeti, meg sose volt liteon termekem, de gyakorlatilag arban annyiba kerult hogy meg ha tonkre is megy, kettot tudok venni annyibol mint amennyibe a kovetkezo modell kerult, ugyhogy ki tudja, hatha szerencsem lesz es meg tartos is.

A minőségben erősen számít a HDMI verziója is! Mint írtam, a műszaki boltok jellemtelenül átkurálják a dolgozót. A régit szépen besúvasztják, aki nem tudja miről van szó, már meg is vette. Pedig csak a HDMI esetén is nagy a difi...
A jelek szerint, még kint vagy JúKéjben. Egyik haver most jött vissza és ezt mondta: "Amikor haza jöttem, az órámat vissza állítottam egy órával, a naptáramat meg 200 évvel."

ja, hat nem 80 evvel ezelott epitett hazban kell lakni :) (en is laktam anno olyan helyen ahol nem volt de ott is csak tipikusan a furdoszobaban, konyha nem). Viszont lehet mindent neten intezni es fizetni, es lehet mindent kartyaval fizetni... Nem ugy mint otthon mikor CHShez mentem otthagyni egy jokora osszeget es kozoltek hogy "hat igen ez egy szamtech nagyker, de kartyaval nem lehet fizetni..." rohej...

Nem tudom, de nálunk a családban minden gépen linux fut. Mikor a szüleimnek mondtam, hogy nem vagyok hajlandó azzal foglalkozni, hogy a bigbrother termékei miatt aggódni és fizetni pláne, próbára feltettem nekik az Ubuntu-t, mert amire nekik kellett bőven elég volt még a 4.04-is. (web,iroda,mozi). A dolog odáig fajult, hogy anyú privát gépére is Ubi került, majd öcsém szerzeményére is. Az asszony pedig első pillanattól elfogadta, hogy otthon nincs BB-s termék. Pedig egyik sem számítógép guru. (sőt...) Igaz, hogy eleinte naponta hívtak, majd hetente, majd havonta, de mára a helyzet odáig "fajult", hogy jó ha évente 1-2x nem értenek valamit...

A fene tudja. Számomra a Desktop azt jelenti, hogy odaadhatom az angolul nem beszélő, de az Office alkalmazásokhoz valamennyire konyító apukámnak, az angolul nem beszélő és a számítógéphez nem értő anyukámnak, használhatom én is, mint fejlesztő, használhatja a barátom is, aki egész nap csak játszik / WoWozik / fordításokat ír és használhatod Te is aki jól értesz a géphez.

Szerintem ez nagyon nem így van, legalábbis saját magam nem tapasztaltam. Tanár szüléim régi laptopom használják, ubuntu van rajta, jó magyarítással. Eleve nem is láttak windowst csak kb fél évig, azóta jól elvannak a linuxszal. Az oprendszerrel soha egy gond nem volt eddig. Netezésre, szövegszerkesztésre, skype-ra amire használják, kiválóan alkalmas. Jó a skype-pal (+kamera) volt egy kis gond, de amióta be van állítva nekik, azóta minden rendben.


Nem tudom mivel javítható a helyzet, de a megoldást én abban látnám talán, hogy pár jó tervezőmérnök a kezébe fogja az egész rendszer felügyeletét és diktáljon (mondjuk az összes disztribúciónak követnie kelljen a lefektetett szabályokat), de ez teljesen ellentétes a linux filozófiájával.

Szerintem meg pont ez a jó, hogy divergens az egész linux-világ. Akik enduserek, azok használnak ubuntut vagy mást disztrót, akik poweruserek azok vigéckednek gentooval, vagy amivel nekik tetszik. Enterprise vonalra meg ott van az rh/centos, suse, stb. Véleményem szerint egy-egy disztrón belül azért megvalósul az, amit írsz (követnekk megfelelő szabályokat).

Az angolul beszélés miért érdekes?

Én odaadtam angolul nem beszélő édesanyámnak (Uhu-t, később Debiant vagy Kubuntut, nem emlékszem), vidáman használta több éven át. Később új gépet vett, ahhoz Windowst adtak, azóta most az van.
Volt nejem (angolul beszél, de magyarul használja) Kubuntut használ a mai napig évek óta.
Nevelt lányom (angolul nem nagyon beszél, de nem is angolul használja ő sem) az én Debian desktopomat vidáman tudja használni.

Persze én is használom. Bevallom, én angolra állítva. Persze mind a négyünknek mások az igényei, és rajtam kívül egyikük sem ért mélyen a géphez.

G

+1
Anyam windowsozott eleg sokaig, egyszer az en gepem ele ult le, mert nala valami gond volt, es siman tudta a gepet hasznalni, csak azert hivott fel, hogy mondjam mar meg a jelszot, hogy belephessen. Tegyuk hozza, talan tiz szot, ha tudott angolul (mostanra kikupalodott ilyen teren, csak nezek neha, ez van, internet).

Ma mar azert tart ott az asztali kornyezetek lokalizacioja, hogy az megfelelo legyen.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

"Miért nincs (még) kész a Linux desktop-ra _az átlagos Windows felhasználó számára_"

Nem akarok értetlenkedni (illetve kötekedni) de nem ez az alapértelmezés?
Gondolom nem a BeOS, FreeBSD, DOS, OS/2, AmigaOS (stb.) usereket akarjuk elhódítani kedvenc operációs rendszerüktől.

"Nem akarok értetlenkedni (illetve kötekedni) de nem ez az alapértelmezés?"

Nem :)

"Gondolom nem a BeOS, FreeBSD, DOS, OS/2, AmigaOS (stb.) usereket akarjuk elhódítani kedvenc operációs rendszerüktől."

Mit _akarunk_ csinálni? Én nem akarok elhódítani senkit sehonnan. Hogy te kit akarsz honnan elhódítani, az a te dolgod. :)

--
trey @ gépház

Ja, kezdem kapisgálni. Szóval azért nem desktop amit én használok, mert nincs pl. Total Commander az operációs rendszeremre. Ez a fokmérője az "desktop"-nak. Már megértettem. Akkor én feltehetően szervert futtatok. :)

"Elég paprikás vagy ma...:)"

Paprikás? két smiley-val a postomban? Mennyi kéne bele még :D

--
trey @ gépház

Nem az a kérdés, hogy te mit futtatsz, hanem az hogy milyen tudással ill. felkészültséggel teszed azt.
Ma a Linux teljesen megfelelő az IT szakemberek számára, de a Windows userek számára (akik a legkisebb hozzáértéssel rendelkeznek) még mindig kivást jelent.

Ez az amiért azt mondtam, hogy ők a célközönség, mert ők a legképzetlenebbek. Ha nekik is meg fog felelni, akkor el fog terjedni.

(Egyébként számomra teljesen neutrális az egész, én csak szemlélem a dolgokat, nem akarok senkit megtéríteni...:)

Éppen 3 db, windows user által használt windows-os desktop maradvány áll az asztalom mellett, "haladéktalanul meg kéne csinálni, mert teljesen összeomlott" kéréssel.

A legkisebb hozzáértéssel rendelkező windows userek számára a Windows használat is (leküzdhetetlen) kihívást jelent.

Hódítgatni meg pénzzel lehet, már ti. annak, aki akar.

Kösszbammeg! :)

Remélem én a kivétel vagyok. Bár filozófusként általában nem számítok kivtelnek, sőt.
Bár ha az emberek nem Sebeőkről, meg az efféle kriplikről vennék a példát... hahh...

Na mindegy, azért bölcsészként (társadalomtudósként, filozófusként) használom tovább a Linuxot. :) Meg telepítem magamtól. :)

Dávid

Egészségedre! :)

Nem ismerlek, így nem általánosítok. Induljunk ki abból, hogy te vagy a kivétel és ha mégsem így van, akkor majd módosítjuk. :D

Tudom, hogy buta - és OFF - kérdés, de mit csinál egy filózófus a XXI. sz. elején? Miből él? Publikál?
Bocsánat, de kevés filozófus ismerősöm van! A legtöbb bölcsész szakon végzett ismerősöm egy percig nem dolgozott a szakmájában.

Ők is telepítették és lőtték be? Mert szerintem 0 tudással még mindig könnyebb egy adott gépen a windowst tökéletesen feltelepíteni, mint linuxot. Az már más tészta, hogy a windowst sokkal könnyebb 0 tudással 1 (hó)nap alatt tönkre vágni, mint a linuxot :D.
Az ilyen "szüleim, nagyszüleim is azt használják..." példákkal is csak az a gond, hogy a történet előtt ott van valaki, aki feltelepítette és belőtte (akár kernelt is forgatott) a rendszert számukra, ami azért sok esetben nem csak annyiból áll, hogy fogja az ember a cd-t berakja, kattint párat (közben gyönyörködik a sületlet propagandaszövegeken :) és kész. Szerintem manapság a desktop valami plug and play dolog akarna lenni - minél kevesebb tudással egyre többen tudják használni. Az ember csak fogja, "bedugja" és használja. Biztos van olyan eset, amikor ez a win esetében sem igaz, de szerintem sokkal több linuxos példa van rá.

Bocs, de te már nagyon rég jártál linux közelében... most egy Ubuntu telepítés is azt a hatalmas inteligenciát igénylő feladatot jelenti, hogy határozd meg a (legközelebbi) várost, mond meg a neved (és amit a win telepítőben ugyan úgy megtalálsz) particionáld a diszket.
A két telepítés közt csak annyi a különbség, hogy még a jó öreg kék hátteres, karakterüzemmódos telepítést bámulod egy órán át verzió van a win alatt, addig pl az Ubuntu esetében egy teljes értékű alap rendszert használhatsz a telepítés egész folyamata alatt, és nem karakter üzemmódban nyomigálod az F8, L és egyéb menüket, hanem grafikusan egerészed össze az egészet.

Ez az egész hasonlítgatás mindig csak arra megy ki, hogy ki mit akar kihozni belőle... mindig szubjektív. Érdekes lenne egyszer tényleg, függetlenü (ok, legyen inkább összefogva) definiálni, hogy mi is a követlemény egy desctop rendszerre... és ebben osztályozni a lehetőségeket.

... és a paticionálónál a default válasz a "oldd meg", ami faszán particionál. Legalább nem kell kézzel baszakodnom minden installnál.

Ja, és ha nem alternative discet használsz, akkor a livecd-n GUI-ban telepítesz, közben tudsz pl netezni.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Heh!

Most nem jövök azzal, hogy telepítsünk XP-t SATA vinyós gépre, amiben nincs floppy, mert ez övön aluli (nekem a laptopom pl. ilyen, és alapból XP-t adtak rá).

De felteszem az XP-t, és utána nincs hálózat, 800x600-ban indul el, nincs hang, stb.

Valóban, a HP oldaláról minden letölthető, de először le kell töltenem egy ethernet vagy egy wifi drivert egy másik gépre, és pl. USB-n (vagy CD-re írva) áthozni, hogy a többit le tudjam már kényelmesen tölteni.

Ugyanezen a gépen a linux telepítés az annyi, hogy beteszem a Debian CD-t, és kb. entert nyomogatva végigmegy. Ha vezetékes internet van, akkor rögtön minden megy alapból, ha wifi, akkor szívás, mert a wifihez nincs a driver a CD-n.
De a wifin kívül se videoval, se hanggal, se bluetooth-szal, sem más egyébbel nem kell szórakozni, nem kell drivert vadászni.

Ha már minden driver megvan, akkor meg a beállítás kb. ugyanaz. Kiválasztani a hálózatot, stb.

G

Hát, nem tudom...tőlem linux telepítő még soha nem kért sata vezérlő lemezt floppyn 2009-ben...
mert a winxp egy mai gépen az első percben ezzel indít, és átlag júzernél ezzel is fejezte be, de azonnal,
mert nem látja a hdd-t.Nagyon felhasználóbarát.
Sőt, a modern grafikus kártyák telepítése is idesorolható,
mert az xp-hez nincs ATI/NVIDIA repo, csak a kártyához adott cd,
amiről átlag júzer szintén nem tudja mire való, arról nem is beszélve,
hogy 96.xx-os sorozatú ősöreg nvidia driver szokott lenni rajtuk,
a friss pedig 180.xx felett jár.
ATI telepítő .NET frissítés nélkül sokszor szintén nem rúg labdába...
HDAudio patch nélkül sok xp-s gépen nincs hang, és lehetne ragozni
a winxp többmagos és 64-bites támogatását is,
de előtte kérek valami nyugtatót síró-, és röhögőgörcs ellen...
Nem a Linux Desktopban van itt a probléma,
(néhány hiányosság ellenére, de az xp sem tökéletes)
hanem a fejekben.

Olyanok vagyunk, mi xp és linux felhasználók,
mint a benzines és a dízel autók tulajdonosai...

-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"

Azt azért vedd hozzá, hogy nemsokára már a Vista (2006) is elavult termék lesz, nemhogy az XP (2001). Csak a HUP-on szokás őswindows-szal összehasonlítani (ld "persze hogy ismerem a winfo$t, láttam már a 3.0-s verziót!!!")

A 2001-es, de még a 2006-os kiadású Linux disztroknak is komoly gondjai vannak a mai gépek SATA vezérlőjével.

Pl. édesanyámnak én telepítettem fel a Linuxot, igen.
És édesapámnak is én telepítettem fel a Windowst, szintén.

Mert tök mindegy, hogy melyiket mennyire egyszerű (egyébként kb. ugyanaz, talán a windows egy kicsivel többet kérdez, de ezek olyan egyszerű kérdések, amikre bárki tud válaszolni. Ők is tudnának, ha megpróbálnák), félnek tőle. Tegye fel más.

G

Az elmúlt 10 évben volt pár operációs rendszer, amely a windows idézőjelbetett másolásával akart jobb windows lenni mint a windows. Ez a taktika csúfosan megbukott. Biztosan jó ez az irány? Azzal számolva, hogy évi több 10 millió ember születik, és hal meg, elég hamar tud változni a windows felhasználók aránya.

Szerintem sokkal inkább az oktatáson múlik. Hiába születik 10 millió ember, ha nekik is azt tanítják hogy számítógép=Windows és internet=kék E betü. Hogyha egy gimiben például linuxot oktatnának, mondjuk Ubuntut vagy Fedorát, ami elég kényelmes, és azon tanítanák meg a "hogy kell másolni egy file-t", vagy "hogy állítsuk be a monitor felbontását", stb... feladatokat, akkor Ők valószínüleg az Ubuntut/Fedorát tudnák használni, és egy Windows-on pislognának, amikor telepítés után mondjuk nem menne a wlan. Bár ehez elkéne dönteni hogy tényleg szeretnénk-e, hogy r=0.5 userek milliói használják a Linuxot, és akkor ilyen irányba fejleszteni, például valami grafikus setup utility-t, ami szükség esetén kattintásra letölt/beállít/lefordít egy kernelt a gép hardwarekiépítésétöl függően, illetve nemártana egy kis program, ami kiirja egy hardware-konfigurációrol, hogy tartalmaz-e olyan elemet, ami nem linux-kompatibilis. És hogyha tömegesen elkezdene terjedni, például oktatásban is, akkor valószínüleg a gyártóknak is lenne mitováció.

De ahogy látom, sokkal inkább a "jólvan így, ahogy van" hangulat a jellemző a fejlesztők körében, ami persze nem feltétlen rosz, csupán értelmetlenek a hasonló "miért nem lesz az idei a linux desktop éve az átlag Windows userek számára" elemzések, mert a célközönségnek így is tetszik a Linux desktop, ahogy van.

Nem értek veled egyet!
Semmi esetre sem!
Szerintem a cikk címének így kellene hangzania:
"Miért nem vagyok képes, grafikus felhasználói felületet kezelni? Talán azért mert nem windows xp?"

Mellékesen az indokok nagy többsége a cikkíró tájékozatlanságát és oda nem figyelését tükrözi!

----
Nyicc-egy-csört?

Nekem csak arra a kérdésre adj választ - maradva a bevezetőnél -, hogy hogyan jön ide, hogy van-e _open source_ CAD vagy bármilyen más program. Van valami korlátozás a Linux kernelben, ami megakadályozza a zárt forrású, proprietary felhasználói programok futtatását? Vagy wtf?

Az Oracle open source lenne? Az Adobe Flash Player open source lenne? Hogy a bánatba jött ide az open source?

--
trey @ gépház

lehet hogy most kiderül hogy nem vagyok penge a témában és akkor jön a hurr-durr, de nekem linuxra váltáskor egyik fő tényező volt hogy ezentúl csak free szoftvereket használjak (free = opensource, nem? illetve logikailag talán inkább fordítva.)

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

ezesetben sorry, és kösz a linkeket
beletuszkolom az elmémbe ezt az újabb adag információt

update: ha jól látom, a felhasználhatóság a fő különbség a két fogalom között. mindenesetre nem akarom én is offolni ezt a témát, van itt már elég nagy tömeg.

[insert line here]
B.C. 3500 - DIY Vehicle / A.D. 30 - DIY Religion / A.D. 1991 - DIY OS

Ha csak a bináris public domain, akkor se nem free software, se nem open source, ha a forrás public domain, akkor free és open source is. Valóban nem ugyanaz, de nagyon kevés olyan szoftver van, ami valamelyik kategóriába beletartozik, a másikba pedig nem.

Nekem pl. tetszett, hogy ezentúl nem kell lopni. Nem kell Windows letölteni, meg TurboC++-t kapni valakitől CD-n, meg CD író programot, meg mittudoménmit.

A használt programok nagy része ingyenes.

Nem minden, viszont így is minden legális. És ez jó érzés. Windows alatt is lehetne minden legális, de nem kevés pénzbe kerülne. Amikor váltottam, nem engedhettem meg magamnak.

G

Legutóbb egy agyonwarezolt windowson kellett volna egy iso-ba felhuzni egy CD-t. Na még ilyen program nem volt rajta. De végülis fél óra alatt lewarezolt a tulajdonosa egy progit :D, serialgenerátorral, meg minden jóval :)

Már pont mondani akartam neki hogy linuxon alaból megvan rá a program. De inkább röhögtem magamban. Jó az...

Nem sok olyan dolog van, amire Linuxon van ingyenes program, Windowson pedig nincs, de fizetős van. Legfeljebb amikor programot keres az ember Windowsra, oda kell tenni az "open source" keresőszót. (Nem "free software", mert akkor bejönnek a "free software downloads" címek is, free- és sharewareekkel.)

0. Premise
premise: előzetes feltevés
to premise: előrebocsát, előzetesként megemlít

Ez a nulladik pont. Valóban nincs közvetlen köze a Linuxhoz, viszont ha belegondolsz, hogyan képesek a disztribúciók működni (főleg saját fordítású, saját patchekkel toldott nyílt programokkal - zártat nem patchelsz könnyen az adott más-más library (más library API) verziókhoz), és meg akarod érteni mit mond, akkor látod, miért tette bele.

Látom, hogy beletette, kb. le is festette a kompetenciáját azzal, hogy arról hadovált, hogy "a bonyolult szoftverek mint a játékok, 3D alkalmazások, adatbázisok CAD-ek (számítógéppel segített tervezés), stb. amelyek dollármilliókba kerülnek és emberórák évei szükségesek a kifejlesztésükhöz, sosem lesznek nyílt forrásúak."

Rendben. De ennek mi köze a Linux desktop-hoz?

--
trey @ gépház

Valójában megoldható, hiszen ott az OpenGL 3... ja várj melyik driver is támogatja? Oh egyik sem, még a 2.x implementálása is évekbe telhet a legtöbbnél, elnézést. (ha valamelyik véletlenül támogatná is, az nem válasz, hogy "vegyél xyz grafikus kártyát a meglévő helyett amivel más rendszeren működik az OpenGL)

A GNU/Linux desktop annyi sebből vérzik, hogy a tüneti kezelés amit egy-egy új technológia vagy egyedi szoftver hoz, már nagyon régen nem elég.
Az integritás teljes hiánya, szétziláltság, rossz fejlesztési modell ("add ki a prealphát aztán majd szopjanak vele a terjesztők") - a gyökereknél kellene kezdeni a takarítást és javítást.

Én is nagyon sajnálom, hogy effektekkel próbálják pótolni a kreativitást egy játék esetében. Nem arra gondolok, hogy 320x200-as sprite grafika rulez, de nem attól lesz jó egy játék, hogy a GL/DX verzió mekkora.

Személyes kedvenc Death Rally kontra Mashed. Utóbbi alázza természetesen grafika terén, de hiába

Lássuk csak: volt az alapvetés, miszerint mi köze az OS desktopságának ahhoz, hogy mennyi FOSS szoftver van hozzá. Erre jött az a felvetés, hogy márpedig a játékok azok húdenagyon fontosak, de nem akármelyik, csakis a legújabbak. Mire te kifejtetted, hogy húbazz nincsen OGL3 és kapcsolt részei, az nvidia meg egyébként sem ér, mert az már szelektált hardver.
Erre megjegyeztem, hogy nem attól lesz egy játék valami, hogy OGL3 és tsai, mire te kinyilatkoztattad, hogy szerinted én a játékot egynek gondolom a 3D-vel. És még te kéred számon rajtam, hogy szerinted nem a leírtakra reagálok?! Komolytalan vagy, akárcsak a kiindulópontnak szánt cikk

http://developer.nvidia.com/object/opengl_3_driver.html

Ha jól látom, akkor van Windows-os, Linux-os, FreeBSD-s és Solarais-os OpenGL 3.1 driver is. GeForce 8000 fölött mindegyik kártya támogatja. Még a nyavajás Macbook-omban is egy GeForce 9400-as van. Egy ilyen VGA kártya 4e-5e Ft körül van. Akkor miről is beszélsz?!

Én most indulok egy *jót WOP-ozni a netre (kalózhajós pálya rulez),
aztán megnézem a DFTD 3-ik kiadásában a parancsnoki hídról a naplementét a tengeren,
mert már nagyon unom azt, hogy "linuxra nincs játék"...
Megyek játszani.Punktum.
-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"

Képet szerkeszteni nagyon kúl, mára már becsúszott a desktop definíciójába. :D
Mondjuk az is igaz, hogy már minden szarra a ps-t használják a júzerek. Olyan dolgokra is, amire egy sima paint is bőven elég.
Cad: Csak az áramkörös részt ismerem, ott az OrCad és a Pads nem használható Linuxon, de az Eagle minden gond nélkül (kifejezetten Linuxos verziót is lehet vásárolni).

Nos, ha mar aramkortervezes, akkor az IC tervezesrol tudok nyilatkozni, es a ket legnagyobb, a Cadence es a Mentor ezen software-ei KIZAROLAG Unix/Linux kornyezetben futnak. De ha mas RF aramkortervezoket is megnezek, ott is bezony tobbszor van linuxos verzio prioritason. Meg van par masik program ami kutatas/fejlesztest segiti es a linux tamogatott (pl, LabView, MATLAB, Maple, Mathematica).

De ezeknek semmi kozuk a desktophoz, ezek workstation alkalmazasok.

Fair leszek, a CAD programokat hoztam fel példának, egy másik vita során. Erre előhoztak több profi linuxos CAD programot. Szóval VAN CAD linux-ra. Az, hogy ingyenes open source nincs az nem érv. Igen így nem lehet CAD programot kapni alapból egy Ubuntu telepítéssel, de tudtommal Windows licenchez sem jár semmilyen profi CAD program. Még a dobozoshoz sem! :-)

A desktop linux-al inkább az a baj, hogy az állandó regresszió miatt, gyakran elcsesződik valami, ami korábban működött. Windows-on sem ismeretlen az ilyen, csak win-en általában vírus trójai meg egyéb kártevők a felelősek. Addig egy Ubuntu-n az upgrade rendszer csinálja ugyanezt. Ezt valahogy kevésbé tűrik az egyenjúzerek. Ha már elromlik valami, lehet szidni a szemét hekkereket, akik persze krekkerek. :-) De, hogy a rendszer hivatalosan csessze el magát, az mégiscsak skandalum! :-)

A másik baj a desktop linux-al, hogy nincs mögötte igazi cég, aki a márkanevet építené desktop irányba is. Minimálbéres tesco-beszállító informatikai béték ráhánynak mindenféle interneten talált linux változatot az akciós Pc-re csak azért, hogy ki lehessen pipálni a kötelező "OS mellékelve" négyzetet.
Így aztán nem meglepő, hogy szerencsétlen vásárló első találkozása a Linux-al egyben az utolsó is.

A desktop linux-al inkább az a baj, hogy az állandó regresszió miatt, gyakran elcsesződik valami, ami korábban működött. Windows-on sem ismeretlen az ilyen, csak win-en általában vírus trójai meg egyéb kártevők a felelősek.

Javaslom a Service Pack szaka keresését ilyen kontextusban a Google-ban...:-DDD

Például amikor a Winn2000 server nem engedte be a régi jelszóval az adminokat a SP telepítése és reboot után, mert változtattak a jelszókezelő DLL-en...:-)))

A Blender egyre inkább alternatívája ezeknek a stuffoknak. Itt is igaz az, mint sok helyen, hogy nem azért terjed lassan professzionális felhasználók körében mert rossz, hanem azért, mert más mint a megszokott és használt rendszerek. Nálunk például remekül bevált a játékfejlesztésben.

"Ez a nulladik pont. Valóban nincs közvetlen köze a Linuxhoz, viszont ha belegondolsz, hogyan képesek a disztribúciók működni (főleg saját fordítású, saját patchekkel toldott nyílt programokkal - zártat nem patchelsz könnyen az adott más-más library (más library API) verziókhoz), és meg akarod érteni mit mond, akkor látod, miért tette bele."

Furcsamód, ha egy cég úgy dönt, hogy kiadja a programját Linuxra, bármilyen (elterjedt) disztróval lehet futtatni. Emlékeim szerint a következőket jópár disztrón használtam, pedig bináris formában állnak csak rendelkezésre: netscape, opera, rar zárt valtozatai, google termékek, adobe termékek, AVG, realplayer, doom3, enemy territory, quake wars, ... vmware ... mittomén.

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_proprietary_software_for_Linux

Némi szemezgetnivaló. Igen, ha Windows mellett másik platformot is támogatni akarunk, mindegy, hogy a Linuxról van-e szó, az pluszmunkával jár. Libeket meg nem patchelgetnek meg forgatnak újra, hanem statikus libeket pakolnak mellé, ugyanúgy, ahogy Windowson szokták. (nézegess bele egypár user app könyvtárába, és számolgasd össze hányszor szerepelnek ugyanazok a libraryk ezernyi helyen). Vagy extrémebb esetben beforgatnak egy rakás libet a szoftverbe, legalább biztos futni fog (pl. Skype statikus buildje). Ezen kívül igen, kell valami kultúrált installer (nagyon soknál lehet találni, ha jól rémlik a TeamSpeaknek van egy InstallShield félesége), stb. Van pluszmunka, mert _másik oprendszerre_ is elkészítik a szoftvert, és nem (csak) azért, mert az a másik oprendszer a Linux.

********************
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkens)
http://holo-media.hu

Azt hiszem elvesztettem a fonalat.
A hír címe az, hogy "Miért nincs (még) kész a Linux a desktop-ra?".
Desktop Linux esetén olyan disztrót kellene belekeverni, ami valóban az (Ubuntu, Fedora, OpenSUSE, Mandriva, blackPanther, UHU stb)?

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

Csak arra akartam utalni, "szeméyleskedés nélkül", hogy nálam 4-5 éve megy komolyabb gond nélkül a Linux, mint desktop op. rendszer. Mind céges (fejlesztés), mind otthoni környezetben. Sokkal kevesebb gondom volt vele, mint korábban a Win95/98/XP trióval az évek alatt. Pedig úgy érzem, hogy ezeknek is megismertem a lelkivilágát elég rendesen.

Szeretném jelezni, hogy az Ubuntu 9.04-gyel out-of-the box működik a 6.5.0-s VMware Workstation. Annyira, hogy grafikus felületen át mutatja az usernek ahogy pörgeti le a kernel modulokat. Megjegyezném, hogy ez a 6.5.0-s kiadás nem mai gyerek. 2008 októberében jelent meg.

--
trey @ gépház

Oracle 9i-vel például sokat szoptam, és ha jól emlékszem, végül nem sikerült Debian alá feltenni. (A telepítő hasalt el, ha jól emlékszem path meg java meg ilyesmi gondjai voltak).
RedHat alá simán felment.

Oracle10g-nek ha az ember azt hazudja, hogy RedHat van alatta, akkor simán felment.

Tehát azt így kijelenteni, hogy kiadják, és az majd megy jól mindenhol, azt nem lehet.

G

Ne tekerd ki az érvelést, mert nem erről volt szó. Hanem: létezik olyan program, illetve fölhasználási terület, ami a desktop kategória része, és jelenleg a Linux ott még vagy egyáltalán nem rúg labdába, vagy igencsak van mit behoznia.

--
"How do you work in a team situation when all the other team members are fools and idiots?"

Sehogy nem jön ide az open source.

Többek között azt fejtegeti az írás, hogy nincs egy stabil a API ami bináris felfelé/lefelé kompatibilitást garantálna. Ha closed source fejlesztésben gondolkodsz, ez halál.

Emellett megemlíti az írás azt a tényt is, hogy ami van alap, az lassú, szerencsétlen, bugos. Ergo nem építhető rá olyan zárt forrású alkalmazás, ami szeretne legalább egy windowson megszokott minőséget hozni.

(én nem erre az üzenetre válaszoltam. máderfáker)

--
Simplicitas Sigillum Veri

Pedig a többi elég érdekes, és a leginkább fájó pontokra tapint rá...

Amivel nem értenék egyet:
- A software patent dolog meg nem szép, visszaveti a fejlődést, és így nem merném kijelenteni hogy örökre megmarad, de a nagy cégek szeretik egymásra dobálni és nemnagyon tesznek ellenük.
- Az eldobható gazdaságos nyomtatók (winprinter ;p) nemtámogatása túl van hangsúlyozva, nagyon ritkán találkozni velük (viszont tényleg 0% a kompatibilitás)
- A sudo nem csak CLI-ből elérhető (de nem is nagyon igyekeznek egy olyasmit csinálni, mint a "Run As" contextmenu elem)

Ez a teljes lista töredéke. A többi, valós probléma viszont pont a "nembeszélünkróla-elsunnyogjuk" kategória a közösség nagy részének; végre valaki összeszedte ezeket (ennek ellenére változtatásra, főleg a kernel/driver és rendszerintegritás dolgoknál, nemnagyon van esély)

szerk: az OSNews cikke pedig a szokásos linuxos válaszát mutatja - "lesz?rom/WORKSFORME"...

"A sudo nem csak CLI-ből elérhető (de nem is nagyon igyekeznek egy olyasmit csinálni, mint a "Run As" contextmenu elem)"

Egyrészt van gksu, másrészt a "Run as", mint contextmenu elem nálam alkalmazva van Thunar fájlkezelő alatt (Edit -> Configure custom actions segítségével lehet hozzáadni).

Már csak azt nem értem, hogy a Linux desktop és a zárt forráskódú szoftver miért ellentmondás, én legalábbis nem csak nyílt forráskódú szoftvereket használok (Adobe Acrobat Reader, Nero, Opera, Matlab, Mathematica, Neverwinter Nights, Unreal Tournament kliensek stb.).

A legtöbb felvetés egyébként jogos, bár nálam nem lassú a grafikus felület, és nem találom bugosnak a GTK-t, QT-t, a probléma inkább az azokat használó alkalmazásokkal szokott lenni.

A felvetések egy része meg nem érint, integrált hangkártyát tudom használni sztereó fülhallgatóval, a hangerőszabályzás központilag alsamixer, vagy alkalmazásonként külön (bár ezt nem minden alkalmazás támogatja, de többek között a Flash plugin és az MPlayer igen). Codekkek, fontok a megfelelő csomagok telepítése után használhatók, antialiast nem használok.
Az Arch Linux miatt a csomagkezelés problémái sem érintenek, az AUR miatt minden létező alkalmazást elérek és pacman, yaourt segítségével egyszerűen telepítek.

Az általános lassúság már nagyobb probléma, az OpenOffice tényleg lassan tölt be, a Firefox lassabb, mint Windows-on.

"A legtöbb felvetés egyébként jogos, bár nálam nem lassú a grafikus felület, és nem találom bugosnak a GTK-t, QT-t, a probléma inkább az azokat használó alkalmazásokkal szokott lenni."

Eléggé lassú lett Linuxon az alkalmazás amit fejlesztünk. Belemásztunk profilerrel, hogy vajon miért. Kiderült hogy éppen a GTK lassúsága miatt. A képek egymásra rajzolása művelet valamiért egy nagyságrenddel lassabb, mint Windowson. Ennél mélyebben nem diszkutáltuk a problémát, mivel a megrendelő Windowson futtatja a rendszert úgyhogy nem érdemes ezzel többet törődnünk.

Igen, de a Windows előre cache-el mindent. XP akkor szedi elő a prefetch állományokat, amikor az adott alkalmazást indítod, Vista és 7 meg már jóelőre, az általa felmért felhasználási szokásaid szerint cache-el előre. Tessék ugyanezt megcsinálni Linux alatt is, ajánlott alkalmazás a readahead. OO.o olyan gyorsan indul Ubuntun, mint MSO Windowson... és érdemes megnézni a FF, Gimp, K3b elindulási idejét is előrecache-eltetve... Szerintem alapvetően elhibázott lépés bármilyen Linuxot Windowshoz mérni, de igen elbillen a mérleg nyelve, ha a vizsgálatok messze nem azonos feltételek között zajlanak.

-------------------------
Trust is a weakness...

( dblaci | 2009. 05. 19., k – 19:30 )

Nem tudom kész van-e, mindenesetre én évek óta használom asztalon (kizárólag Linuxot), munkára, filmre, mindenre. És utóbbi hónapokban több ismerősömnek is telepítettem, akik leváltották a windowsukat, közte 3 laptopon is. Ehhez képest jó tudni, hogy még nincs kész, milyen lesz ha kész lesz?

+ a magas labda, nem bírom kihagyni: A windows kész van a desktopra? LOL.

Sajnos tovább is mentem. Az egész olyan összegooglézott zavarnak tűnik. Néhol van értelme annak amit ír, de...

"Most distros don't allow you to easily set up a server with e.g. such a configuration: Samba, SMTP/POP3, Apache HTTP Auth and FTP where all users are virtual. LDAP is a major PITA. Authentication against MySQL/any other DB is also a PITA."

Oh, my. Ez miről beszél? Tipikus desktop alkalmazások? Van ez csak úgy belement a levesbe? Vagy nem desktop-ról beszélünk?

--
trey @ gépház

Hát itt most van privoxy (webszűrő) ami egy kisebb proxy is tjképpen, van cupsys server a nyomtatóhoz, van Xserver (Xorg), van MTA /exim /(localhostos), debian szeret ragaszkodni hozzá . és végül is néhány alkalmazás (debsecan, cron) ezen keresztül is küld értesítést, jól vanez végülis /, NATol egy crosslink kábellel összekötött laptophoz , van apcupsd (lokális). Az egy más kérdés hogy *-on, vagy localhoston, localnet en "listen" el ,vagy sem. szépen magyarul fogalmazva. De a fentiek közül nem egy "alkalmazás" azért "serveren" is megtalálható. :-)

van valami sql* akármi amarokhoz is.

Most akkor ez desktop, vagy nem desktop ?

És most azt nem is mondtam hogy időnként chrootolt apache is fut egy felső random választott porton, v. v. egy ftpd. de ez nagyon ritka.

a torrent az ritka, de megesik.

--------------------

r=1 vagyok, de ugatok...

Hát nézd, naponta látok "rendszergazdákat" céges éles SQL, DNS, stb. szerverről Index-et olvasni, de mégsem gondolom, hogy az desktop lenne... :D (Erről persze egyes "rendszergazdáknak" teljesen más a véleménye. Az egyik egyszer odáig ment, hogy a céges bazi nagy, több processzoros IBM Notes szervert MP3 lejátszó desktopnak használta. Sajnos annyira belakta magát, hogy kedvenc 3D képernyőkímélőt is telepített, amitől aztán olyan kegyetlen lassú lett a Notes szerver, hogy ki kellett menni a helyszínre. Hahotáztunk. Nem értette, hogy miért nem kéne.)

Másik kedvencem, amikor valaki bolti backoffice szervert Microsoft Office szoftverrel rendel - "spóroljunk meg egy gépet, megbírja, bika gép ez". Azon megy a komplett áruház egész pénztárgépes rendszere, Jucika pedig - rendszergazdaként - a tetejében meghívót szerkeszt holt nyugodtan. Néha-néha felkacsint az internetre és rá-rá tekint az MSN-jére is. Nehogy unatkozzon már :D

--
trey @ gépház

Nem akarok extrem peldaval elni, mint pl anyam, legyen csak a batyam, akinek azert mar van erzeke a mai technologiakhoz, de ketlem, hogy tudja, hogy van sqlite a firefox alatt, azaz sql szerver, es hasonlok, mert beavatkozas nelkul megy, mint pl az alap postfix install /eximet nem szeretem, nem tudom, milyen a default/. Valoszinuleg mas OS alatt is rengeteg hasonszoru dolog van. /egy extrem ellenpelda szamomra egy szotar progi win ala, ami mysql-t telepit maganak/.
Az biztos, hogy az en "desktop" notimon van egy valag szerver funkciot ellato csomag is, harom fele virtualizacio, es meg sok, nem alap desktop funkciot ellato program, de pl a REX nem fut linux-on /vagy nekem nem hajlando/, ezert szamomra nem tokeletes. Kinek, mi a desktop :)

Hat a jo eg tudja, de egy tipikus otthoni szervernel szerintem nem olyan nagy PITA hogy nem megy a LDAP. Egy otthoni szervernel max samba van, meg iptables. Ha kicsit advancedebb, akkor van meg smtp smarthost is. Ezekre pl. a Mandriva, SuSE termekei tokeletes megoldasokat adnak, egyszeru konfigolas. A Samba kezelese jelenleg KDE-bol peldaul szinten tamogatott. Majd minden disztro szallit grafikus tuzfal kezelo alkalmazast.
SQL? Web szerver? Minek?
FTP: ott a pureftpd. A vilagon nem kerdez semmit, egyszeruen kiszolgal, a publius cuccokat a /home/ftp alol, a bejelentkezett usereket meg bechroot-olja a sajat home-juk ala. Varom az indoklast mi kellene meg egy otthoni szerverre.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Hát lehet, hogy senki sem fogja elolvasni, de a téma érdekel, ezért reagálok rá.

Végigrágtam én is a cikket és bizonyos részekkel egyetértek, bizonyos részekkel nem. Nem mennék rajta végig pontonként, hanem inkább leírnám a személyes tapasztalatomat a kérdésben.

Előrebocsátom, hogy viszonylag friss linux használó és újrahasználó vagyok. Azaz már többször feltettem linuxot és sok esetben megharagudtam valamiért rá és leszedtem. Eljutottam oda viszont, hogy kialakult bennem valamiféle ragaszkodás a linuxhoz ezért jelenleg is azt használom.

Leírnám először is, mi az amit szeretek benne. Tetszik az, hogy legálisan ingyenesen használhatom a rendszeremet szinte bármire. Nyilván windowson is megoldható ez, de csak illegálisan és borzalmasan elegem van a crackekből, mindenféle lopkodott serialokból, pedig elég sok mindent megvettem rá. Itt minden legálisan és ingyen van. A telepítés, szoftverek frissítése stb, rendkívül jó a csomagkezelőn keresztül, nincs az-az őrület, hogy százféle telepítő letölt és mindegyiknél külön-külön install next->next->finish. Egy windows installnál kell rengeteg lemez a szoftverekhez, és minden hardware eszközhöz a letöltött legfrissebb driver amit egyenként telepíthetek. A hálózatos repository egy áldás. Szeretem azt is, hogy ugyanazon a hardwaren gyorsabb, stabilabb, mint egy windows, itt nincsen olyan, hogy egy adott alkalmazás sokszor szinte lefagyasztja a rendszert. Főleg periféria olvasási hibánál, vagy hálózati hibánál jön ez elő windowson. Linuxon is extrém esetben van ilyen, de irgalmatlanul ritkán.

Mi az ami miatt problémám van vele?

Előre venném a fajsúlyosabb, hátrébb a kevésbé fajsúlyos problémákat.

0. A legnagyobb gondom a speciális szoftverek hiánya. Ez a dolog felemás, mert bizonyos szoftverek meg vannak írva, amikkel elégedett vagyok, de van pár szoftver amiből nincs olyan jó, mint windowsra. Ezzel szerintem a legtöbb olyan ember küzd aki speciális célra is használja a gépét, túlmutatva egy nagyon egyszerű felhasználón. pl. a fotósok panaszkodnak, hogy a bármilyen linuxos megoldás pl. gimp nyomában sincs a photoshopnak. Beszéltem zenész ismerőseimmel is és ők is panaszkodtak, hogy nincsenek olyan jó speciális stúdió szoftverek, mint windowsra vagy MAC-re. Az én esetemben kezdjük a file managerrel. Én már öreg programozó vagyok, norton commanderen nőttem fel, ezért nekem a kétablakos file manager ami kell. VAn ebből linuxra egy zsáknyi mint, krusader, mucommander, mc, gnome-commander stb. Én mind kipróbáltam, de egy sem olyan jó, mint a total commander, minddel van valami bajom. A krusader lenne talán a legjobb, de ott gnome alatt nálam van valami furcsa frissítési probléma ami miatt a felülete néha elzazásodik. A mucommander nagyon ígéretes, ha megcsinálják azt a pár dolgot amit ígérnek. Nincs olyan jó ftp kliens, mint windows alatt. Én ott megvettem a smart ftp-t, de a linuxos kliensek a nyomába sem érnek. Egyedül a crossftp az ami ha nem is annyira jó kielégíti az igényeimet, ami fizetős, meg is vettem. Két tulajdonság amit nagyon hiányolok és a crossftp az egyedüli ami mindkettőt támogatja. Ez a queue letöltése után egyedi parancs futtatása, a gép újraindítása esetén a queue megjegyzése. Mondjuk a smart ftp-hez képest a dolog igencsak fapados, de legalább működik. DVD szerkesztés. WIndowson tengernyi kiváló program amivel családi felvételekből dvd-t csinálok, mint corel ulead dvd factory stb. A legjobb program a qdvdauthor, de nyomába sem ér a windowson elérhető programoknak. Summa summarum, jó dolog a lelkesedésből fejlesztés, de bizony hiányzanak a nagy költségvetéssel fejlesztett komoly szoftverek.

1. A hardware-ek szoftver támogatása sokszor nagy gond. Az én esetemben volt egy firewire profi külső hangkárty és fejhallgatós erősítő, ahol kb. három éve planned a fejlesztés. Bizonyos szoftvereket nem írnak meg linuxra. pl. itunes vagy a logitech harmony távom kezelése. Az itunes megoldottam, hogy egy virtuális gépben vmware-ből futtatom, a logitech harmony távhoz van fapados támogatás, scriptekkel, de akár mehet a vmwareből az is. De pl. a navigációs eszközöm frissítője is only windows.

2. Én pc-t videólejátszásra használok vetítővel. Ez nekem egy komoly hobbim. Itt bizony a linux sokkal gyengébb. Egyfelől ugyanazon hardwaren az ffmpeg erőseben terhelődik, mint gyakorlatilag ugyanazon kódon alapuló ffdshow windowson. Az nvidias vdpau megy, ami jó dolog. A legnagyobb probléma az eltérő filozófiában rejlik. A linuxon nincs olyan egységes médialejátszó szisztéma, mint a windowson a directshow. A linuxon nagyjából három lejátszóprogram az ami elterjedt, xine, mplayer, vlc. Ezek használnak közös könyvtárakat, de nem egységesen. Sőt pl. a xbmc az teljesen saját fejlesztést használ. A windoson a lejátszóprogramok, ha van belső dekóderük, akkor is tudnak sima frontendként működni. Ez a rendszer rendkívül jó, mert én állítom össze, hogy a videóanyagok milyen módon dekódoljanak. A linuxon ez lejátszóprogram függő. Nem sikerült mplayerrel olyan képminőséget elérnem, mint ffdshow+avisynth párossal. Linuxon sajnos avisynth sincs tudtommal.

3. Egységes beállítóprogramok hiánya. Ez elsősorban a kezdők életét nehezíti. A linuxos programok ugye az esetek 99%-ban külső konfigurációs állományokkal kezelhetőek. Természetesen számos konfigurálóprogram íródott, sőt a disztribúciók eléggé jó toolokat tartalmaznak alapból, de ha ezeken túlmutató problémába ütközik az ember akkor bizony hosszú heteket lehet guglizni. Én programozó lévén ezen túlteszem magam és kitúrom a dolgot, mint pl. az nvidia kártyákon a kimenetváltás megjelenítők között xrandr segítségével stb.

Eszembe jutott néhány apróság:

"Avisynth 3.0 is a powerful frameserver for Windows and Linux."
http://avisynth3.unite-video.com/

DVD készítés házi videóból, menüvel:
KMediaFactory

iTunes
Ha megelégszel a nem legeslegfrissebb, előző kiadással...az szinte hibátlanul fut wine-ban.
(azóta már lehet hogy a legújabb is)

videólejátszás:
mplayer, SMPlayer frontend, legújabb libek (kodekek), w32 codec pack.
nvidia vga, vdpau, video output pedig nem xv vagy x11, hanem gl2.

DVD nézéshez ott az InterVideo LinDVD. Fizetős, de minőség.

Esetleg wine + (winetricks) Windows Media Player 10...

Krusader: én KDE 3.5.x alatt használom, és nincs vele bajom.
(nüansznyi hülyeségek voltak, de nem tudom eldönteni hogy a program hibája,
vagy a saját "tudatlanságom", régi nortonos megszokásszerű kezelés okozta-e...

Egyébként a Konqueror-hoz van kétablakos filekezelő preset.
Jól behangolva, a feladathoz megfelelő szervizmenükkel feltöltve meglepően jó,
és mindenre képes amit maga a kde biztosítani tud.

nVidia és tv kimenet gondok:
nvidia-settings és nvtv
-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"

Kösz a választ!

"Avisynth 3.0 is a powerful frameserver for Windows and Linux."
http://avisynth3.unite-video.com/

Köszönöm utánanézek a fentieknek. A probléma annyi csak, hogy az avisynth ugye egy scriptelős video konvertáló nyelv, amit én csupán mint felhasználó használok, kifejezetten a videó lejátszás röptében való képjavítására. Ezek speciális képélesítő algoritmusok, melyekhez nem találtam sajnos az mplayerben megfelelőt.

DVD készítés házi videóból, menüvel:
KMediaFactory

Megnézem mit tud, köszönöm.

videólejátszás:
mplayer, SMPlayer frontend, legújabb libek (kodekek), w32 codec pack.
nvidia vga, vdpau, video output pedig nem xv vagy x11, hanem gl2.

DVD nézéshez ott az InterVideo LinDVD. Fizetős, de minőség.

Ezt a témát rendesen körbejártam, kb. két-három hónapot töltöttem azzal, hogy elérjem azt amit windowsban. Nekem a vetítésre egy teljesen különálló pc van, amit távirányítóval használok. Sikerült is mindent elérnem, de alapvetően két problémába ütköztem. Nem sikerült olyan frontendet találni ami számomra az igényeimnek elfogadható eredményt adna. A másik a képminőség amiben nem tudtam elérni a windowsos rendszert. A leghasználhatóbb frontend az xbmc, de ott a belső lejátszóprogram minőségével nem vagyok megelégedve. A vdpau is ment természetesen mind mplayerrel (itt egy alternatív kódvonalat kellett befordítanom), mind xbmc-vel. A gond vele ugyanaz, mint windows alatt is a gpu-val való lejátszással, hogy hiába a kis hardware igény a minőség nem elegendő. Kit érdekel, hogy 8% cpu-val játszom le, engem az érdekel, hogy minél jobb legyen a minőség, azért van a proci, hogy dolgozzon. A gpu lejátszásnál, pedig ugrik minden postprocess tuning. Nyilván az emberek 99%-nak elegendő, de nem nekem és azoknak sem akiknek a mozizás, és vetítés a hobbijuk. A linuxos xbmc-vel ugye nagy baj az is, hogy a legjobban tuningolható lejátszó az mplayer ugyan beállítható a saját belső helyett, de ez nem működik jól a jelenlegi verzióban. Ha kijavították a hibát, megfontolandó alternatíva. Windows alatt egyébként megy a külső lejátszó pluginelése. Szóval a linuxos lejátszás egyelőre nem jött össze, pedig nagyon akartam. a másik dolog az, hogy picit az ember magányos harcos, senki sem értette a mozis fórumon, hogy minek küzdök a linuxal amikor ott a windowsos megoldás. Hát fogalmam sincs jobban szeretem a linuxos rendszert. Én programozó vagyok és sokkal jobban tetszik a linuxos architektúra.

Krusader: én KDE 3.5.x alatt használom, és nincs vele bajom.

Ez megoldódott, a 9.10-es ubuntuval eltűnt a video színezési probléma. Valószínűleg valamiféle olyan rejtett hiba volt ami az én hardware környezetemben jött elő, amit a valamilyen grafikus komponens javítása megoldott. A krusader totálisan helyettesíti a total commandert.

nVidia és tv kimenet gondok:
nvidia-settings és nvtv

Ezt már tulajdonképpen megoldottam. A linuxnak ugye nagy előnye, hogy hetekig lehet túrnia doksikat a megoldás után, de ha az ember megtanulta meg tudja oldani. A win 7-esen a kimenet váltás a mai napig köhög, mert az új driverből kihagytán az nview-t.

házi videózáshoz érdemes megnézned a MythTVt. főleg ha dedikált PCt használsz hozzá.
vannak erre épülő komplett disztribúciók,
a RedHat/Fedora alapú MythDora
az Ubuntu alapú Mythbuntu
vagy a Knoppix alapú KnoppMyth

ezek a TVzésen kívül videolejátszáshoz is kényelmesen használhatóak, DVD, winchesteről illetve hálózatról való filmek lejátszásának támogatással.
ha a projektorod rca/scart bemenetes, akkor hollywood+ kártyákkal nagyon jó képet lehet elérni. mplayer jól támogatja.

Néztem a mythtv-t, de nem nagyon jött be. Nyilván az én igényeim mások, bár én is nason tartom a filmeket nem képzek könyvtárakat belőle. A sima fájl rendszer kiválasztója pedig nagyon rossz, és tv-t pedig nem nézek. Az xbmc mint frontend nagyon jó, de ott a lejátszóval vannak gondjaim. Említetted, hogy van avisynth, de hogy azt hogyan tudom használni azt guglizni kell.

úgy lett kitalálva, hogy távirányítóval is lehessen használni. ez néha jó, máskor kevésbé. mythbuntunál adott a klasszikus gnome felület is, bár úgy nincs sok haszna a mythnek:)
avisynthet nem én említettem. utoljára windowson használtam jó régen és csak kényszerből. eredetileg arra volt használva, hogy az egyébként DVD kezelésére képtelen VirtualDub avisynt frame szerverén keresztül számára értelmezhető bemenetet kapjon a DVDről.
lehet, hogy jobban a szűrői az mplayernél. eddig elégedett voltam az mplayer saját szűrőivel is.

"az nvidia kártyákon a kimenetváltás megjelenítők között xrandr segítségével"

Ezt le tudnád esetleg írni, hogyan működik?

Ati kártyán, nyílt meghajtóval olyan szépen hasznlható a kétmonitoros megjelenítés, nvidia kártyánál pedig olyan nehezen kezelhetőnek láttam... ill. azt szerettem volna elérni, hogy két külön desktopom legyen egymás mellett, mindegyiken a megfelelő programokat futtatva... túl sokat nem szórakoztam vele, de max. azt sikerült elérnem, hogy két monitorra terítsen ki egy desktopot...

Kösz a tippeket ez a kettő kimaradt a reagálásomból.

DVD készítés házi videóból, menüvel:
KMediaFactory

Hát igencsak gyengécske, de ígéretes az irány. A template properties-re pedig kifagy. :( ez sajnos nem tud egy corel dvd moviefactory-t helyettesíteni, még akkor sem ha működne. Sajnos.

iTunes
Ha megelégszel a nem legeslegfrissebb, előző kiadással...az szinte hibátlanul fut wine-ban.
(azóta már lehet hogy a legújabb is)

Ez nem gond, beraktam egy virtuális gépbe, így hordozható és szépen menthető. Az apple egy idióta cég, gondolkodok majd egy android alapúra váltáson a telefon terén, de az ami az iphonnal vetekszik, pl. hero, állati drága.

KMediaFactory :
a letölthető template-ekkkel nekem is volt néha gondom, a "gyáriakkal" nem.
(SuSE 10.1-en, MediaFactory a Packman repo-ból
egyébként "cipőt a cipőboltból", tehát KDE alapú alkalmazásokhoz
ajánlott egy kimondottan KDE-támogató disztró)

Egyébként ha összetettebb videószerkesztési feladatom adódik,
akkor a MainConcept AG MainActor 5.5 programját használom, linuxos verziót.
(ez most abandonware, mivel megszüntették,
tehát nem tudom megvásárolni mivel nem kapható,
de letölthető innen-onnan és serial van hozzá a neten.)

MPlayer:
Nem vetítési célra, de használok egy mplayer-alapú szettet,
ahol egy sima DigiTV beltéri kompozit kimenete kerül egy Rage Theater bemenetére,
az mplayer veszi, és az xorg dri-vel gyorsított ATI kártya kimenetére küldi
a GL2 kimenet felhasználásával, 1280x960 felbontásra felhúzva.
(egyébként gondolkodtam már a vetítésen is, ha időm lesz, megépítem)

postprocessing:

Próbáld ki a Xine-t, és a Chain Reaction postprocessing szűrőket.
(amit abban nem lehet beállítani, azt még fel sem találták)

-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"

tehát KDE alapú alkalmazásokhoz
ajánlott egy kimondottan KDE-támogató disztró)

Eléggé nehéz, csak KDE vagy GNOME alapokon maradni, mivel hol qt-s hol gtk-s szoftvert talál az ember megfelelőt. Nincs ellenemre mondjuk áttérni KDE-re, de a KDE verziós ubuntuval nekem voltak gondjaim, mindig elszállogatott valamelyik widget. A 9.10-es verzióhoz nem is láttam KDE disztrót. A SUSE nekem annyira nem tetszett, leginkább azért, mert igyekszem olyan disztrót használni ami közkedvelt, tehát ha valami gondom van akkor elég sok infót találok a neten. Az ubuntu ugye ilyen. Szinte mindenhol támogatott, jól dokumentált.

Régebben volt rá doksi, hogy hogyan lehet áttérni GNOME-ról KDE-re, de a legújabb ubuntuhoz nem látok. továbbá elvileg tök mindegy mi az ablakkezelő, annak nem szabadna befolyásolnia a futtatott szoftvert hiszen a szükséges grafikus könyvtárak GTK vagy Qt ott vannak.

Mindettől függetlenül a KMediaFactory egy nagyon gyenge szoftver a windowsos konkurenciához képest. A teljesség igénye nélkül sonic, adobe, pinacle, corel stb. Ezek mindegyike 30-40 templatel, animált menükel két perc alatt ragyogó dvd-t, esetleg blu-rayt összekattintható szerkesztő programok. Amikor speciális programokról beszélek, akkor ilyesmiről beszélek. Hiába van mondjuk egy-kettő olyan nagyon speciális videószerkesztő program linuxon amit talán már nem is fejlesztenek, ha nekem nem elérhető és nem használható. Az a gond, hogy linuxra pénzért sincs ilyen program. ingyen meg senki sem fog fejleszteni. Én fejlesztő vagyok tisztában vagyok vele mekkora meló egy ilyen program. Én azon csodálkozom, hogy open source programok egyáltalán ilyen minőségben vannak.

postprocessing

Nézegettem a xine-t, de az mplayer jobban konfigurálhatóbbnak tűnt. Mindazonáltal linuxon gyengébb képet tudtam összerakni, mint windowson ahol az ffdshow-avisynth párost használom. pedig állati sokat küzdöttem vele.

apt-get install kubuntu-desktop
ennyi a kubuntura való áttérés. nem tudom, hogy írhattak ebből egy howtot korábban:)
nekem eddig semmi problémám nem volt kde/gnome kereszt használatában. KDE alatt is mentek gnome programok, és Gnome alatt is kde programok, problémák nélkül.
a Kubuntuval eddig nem tapasztaltam problémát azon computeren, ahol van. igaz az maradt lts hardy, KDE3mal. a KDE4 viszont valóban nem stabil kellően. így ha a KDE4et használt az a kubuntu amit kipróbáltál, akkor inkább ez lesz a gond.

Világos, hogy egyszerű az áttérés, de volt valami okoskodás még a menükkel. :) Kipróbálom a kde-t, mert amúgy jobban tetszik és többnyire kde-s progikat használok. Nekem is mennek természetesen kde programok gnome alatt, pont azért írtam, hogy nem értem miért gond, ha nem kde alatt futtatok valamit, ami qt-s cucc, mint a kérdéses dvd athoring progi.

ez az "áttérés" nem is a legmegfelelőbb szó. az Ubuntu, Kubuntu, meg Xubutnu nevek sugallhatják, hogy más eltérő rendszerekről van szó. nálam Debianon és Gentoon is egyszerre fent volt a teljes KDE és Gnome kiadás. hely úgyis van a winchesteren, memóriába csak akkor töltődik be ha használom, szóval miért ne?:)

KDM és GDM közül csak az egyik legyen fent. elfutnak egymás mellett, persze csak az egyiket látod, de felesleges és gondokat is okoz.
próbáld ki, hogy CTRL+ALT+F1 átváltasz virtuális terminálra és ott kilövöd az teljes Xet, és a KDMet is, vagy a GDMet. figyeld a childthreadeket is, szeretnek bezombulni:)
utána hozz létre a home könyvtáradban az .xinitrc fájlt így,
echo "exec startkde" > ~/.xinitrc

majd startx
így indítsd el a KDEt.
egyébként KDE3 vagy KDE4?

Szerintem kde4. Az van, hogy megjelenik a kde felülete, de totál csupasz, semmi nincs benne, se menu, se widget. A totál kilövés mit jelent? Miket rúgjak ki? Most gnome-ban vagyok, így működik a dolog, de kicsit felemás ugye, mert kde-s bejelntkező ablak és a várakozó kurzor is.

kde bejelentkezőablakból azaz KDM, illetve gnomeosból azaz GDM is lehet indítani mindkét rendszert. jópár éve, még volt olyan, hogy jobb volt GDM mellett használni a KDEt, mint a saját KDMjével, mert csak GDM után volt jól beállítva az iso8859.2 karakterkészlet a nem kde alkalmazásoknál.
válts át virtuális terminálra, és ott jelentkezz be. majd,

sudo killall -9 X
sudo killall -9 gdm
sudo killall -9 kdm

majd nézd meg, hogy valóban ki lett lőve rendesen minden,
ps faxu
a kdm illetve gdm a kiindulószál
ha jól csináltad a következőkre nem kapsz semmit, csak magát a keresőprocesszt

ps faxu | grep X
ps faxu | grep gdm
ps faxu | grep kdm

utána az előző hosszásólásomban írtaknak megfelelően startxel indítsd az xwindow rendszert.
mint írtam a KDE4el még most is lehetnek bajok, próbáld inkább a KDE3 ágat.
ezeket ne a grafikus felület valamelyik terminál emulátorából add ki, hacsak nem akarod magad alatt kivágni a fát, azaz a grafikus rendszert:) baja nem lesz tőle ugyan rendszernek, csak nem szerencsés.

Engem is érdekel a vetítő-téma, már kacérkodom vele egy ideje,
bár azt hiszem építeni fogom, úgy mint a már meglévő házimozi hangrendszert.
(műanyag alkatrészt nem igazán tartalmaz, B3010 első sztereo pár,
mély és beszédsugárzó átépített dupla Orion HS480-asok,stb...)

A Xine / Chain Reaction postprocessing nem hagyott nyugodni,
vetítő híján dvd-t játszottam vele 21"-os Sony Trinitron képcsöves
IBM P260 monitoron, 1600x1200-ra skálázva, egy GF6200 kártyán,
185.18.36-os kézzel fordított nvidia driverrel.
Nem látok képminőségbeli problémákat, bár a vetítés lehet hogy kihozná.

(A vetítő-projektre félretettem alapnak egy Matrox G550 DualHead kártyát,
az egyetlen gondom, hogy a vetítéshez LCD vagy TFT technológia fog kelleni,
de utálom az LCD / TFT képét, mert szerintem egy rakás verébtojás egy jó CRT-hez képest.
CRT RGB vetítő cuccot viszont ma már nehéz beszerezni...)
-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"

hát DLP vetítőt kissé nehezebb lenne házilag kivitelezni:) a leggyorsabb megoldás írásvetítő és egy LCD monitor. itt egy tomshardware leírás róla, ez pedig a II. része.
az is sokat számít milyen bemenete van a projektornak, mert a CRT monitorokkal szemben ezek már digitális képmegjelenítők, amiknek nem használ az analóg bemenet. legrosszabb eredmény a d.sub kábellel lehet elérni, általában gyenge projektor oldali AnalogDigitalConverter miatt. LCD monitorokkal ugyanez a helyzet. még a kisebb felbontású SVideo bemenettel is jobb képet kaphatunk, mert legalább az SVideojel normális digitalizálásához egy gyengébb ADC is elég.
de az igazán profi megoldás a DVI vagy HDMI belemet. DVI esetében természetesen digitális jellel DVI.A nem jó csak az DVI.I vagy DVI.D. szerencsére a csak analóg dvi ritka. imho full digitális összeköttetés esetén alapból tökéletes lesz a kép, nem kell avisynth szűrőkkel javítani az analók kábel miatt elrontott képet.

Kösz a tippeket és a műszaki ötleteket.
A tomshardware-féle DIY projektort ismerem, egész egyszerű a dolog,
nekem a CRT és LCD/TFT képe közti különbség kábeltípustól
és az illesztés rendszerétől függetlenül bántja a szemem,
elég sok grafikai munkát végzek hivatásként és hobbiként is,
de csak crt-n dolgozom.
Ettől függetlenül a vetítőépítés mint műszaki probléma
piszkálja a csőröm annyira, hogy talán nekifogok.
(a feleségemnek már elszóltam magam arról, hogy milyen lenne
egy fal méretű tv a nappaliba...na innen már nincs visszaút...:)
-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"

és is kedvelem a CRT monitorokat, színhűségben ma is túltesz egy jó crt monitor az LCDken. lehet, hogy majd megismétlődik a csöves hangerősítőknél tapasztalt reneszánsz egykor itt is.
a projektorépítés szerintem a lehető legnagyobb felbontású monitorral hozza a legjobb eredményt. a probléma ebben az, hogy 1024*768 feletti felbontású monitor 15" méretben talán nincs is, nagyobb méretű lcdhez pedig nehéz olyan írásvetítőt találni, amire rá is fér.
ha ennyire kedveled a CRTt akkor lehet, hogy CRT projektor tetszene neked. előnye a jobb színhűség, "szebb" kép, felbontása "végtelen" mert 3 fekete fehér képcsőt használnak lyukmaszk nélkül az RBG színekhez. hátránya, hogy mozis szinten sötétített szoba kell hozzá és nehéz. ebayen lehet látni néha, de nem árt ha közel van, mert a postaköltség nem lehet kevés. DIY sajnos nemigen építhető meg.

ha olyan jó noti, ami simán le tud játszani egy h.264 hd videót, akkor azért sajnálnám szétszerelni. pár év múlva, már lehet hogy nem:) de valóban notebookokban lehetnek a megfelelő LCDk. mert asztalinál ha már nagy felbontásút gyártanak, akkor inkább nagyobb méretűt is. hely úgyis van egy desktop mellett. notebookoknál viszont spórolni kell a méretekkel, viszont a nagyobb felbontás eladhatóbbá teszi.

Így van. (Amúgy HD video-t csak egyszer játszottam vele, akkor vitte, de hogy full HD-volt-e, nem tudom... annyira nem új gép.)

Egyébként a nagyobb felbontás egyrészt eladhatóbbá, másrészt használhatóbbá teheti a gépet... persze minden attól függ, mire használják... web-oldalak böngészéséhez jelenleg teljesen fölösleges ekkora felbontás.

Amúgy a manapság divatos szélesvásznú őrület lehet, kicsit rontja a dolgot, már ami az írásvetítő projectet illeti...

marad a két fekete csík, ami a 16/9et illeti. egy 1600x1200as 4/3 LCDből marad 900sor. még így is több, mint egy 1024x768ból megmaradó 576. ennél az 1400x1050 LCDnél 787 maradna, ami legalább a 720as HD szintet megüti. 1920x1440es lcdt raknak valamelyik notebookba? az pont jó lenne:) vagy 16/9 arányú HD lcd kellene úgy max 14" átmérővel. ha a 15" 4/3 arányú épp ráfér az írásvetítőre akkor egy 14" 16/9 lcd is ráfér, és a kimaradó helyet kell csak letakarni az vetítőn.
kérdés, hogy van e ilyen LCD? a Sony Vaio notebookjaihoz szokott ilyen kis méretű és extrém nagy felbontású lcdt csinálni.

prygme,

Kösz a segítséget, de gondoltam tiszta vizet öntök a pohárba, leradíroztam a komplett rendszert és feltettem a 64 bites kubuntut. Úgy tűnik valamit javítottak, mert tökéletesen működik. megnézem majd a dvd author progit. Nagyon tetszik a KDE felület.

A videólejátszást elvetettem, de talán újra előveszem és xine alapokon. Az lenne a jó ha az xbmc alá be tudnék pluginelni tetszőleges lejátszóprogramot, mert az egy tökéletes megoldás lenne. A másik eset, hogy felfúrják a lejátszóprogramjukat úgy, hogy postprocesselni lehessen. Jelen pillanatban a lejátszóprogram csere ami elérhető, de bugos a dolog, mert az xbmc annyira erőszakosan az előtérbe helyezi magát, hogy a film a háttérben fut, csak a hangja hallatszik. Ez egy bug amit talán már kijavítottak.

Nagy kár, hogy linux alatt a lejátszás, nem szabványos apin keresztül történik, hanem ahány lejátszóprogram annyi féle megoldás.

prygme, lehet, hogy privátban kéne folytatnom, mert nagyon OFF már amit itt csinálok.

szerintem a problémád speciálisan magyar illetve középkeleteurópai probléma. nyugaton de főleg a USAben, ha valaki windows programokhoz szokott és egyébként nincs sok baja a win környezettel akkor winodowst használ és pont. ott azok használnak MÁS operációs rendszert desktopra, akik valamiért elégedetlenek a windowsal és a win világban elérhető alkalmazásokkal. ezek az emberek nem azért tértek át egy másik OS napi használatára, hogy egy másik alternatív windowst kapjanak, pár dolgot esetleg kicsit megváltoztatva. azért használnak más OSt, mert döntően MÁS rendszert akarnak. ezért azok akik csak azért próbálnak linuxra váltani, hogy egy "jobb windowst" kapjanak nagy valószínűséggel csalódni fognak.

az írásodból azt vettem ki, hogy a windowsal az egyik fő bajod, hogy warezolni kell rá, és ezzel sok nyűg van, serialok, crackek és egyebek. a USAben, ahol jelenleg a keredkedelmi gnu/linuxok fejlesztése összpontosul ez nem komoly "probléma", mert ott többnyire megvásárolják a szoftvereket. akik warezolnak, azok ezt főleg azért teszik, hogy ne kelljen autóba ülniük és "elpazarolniuk" egy délutánt valamelyik pláza szoftverboltjában. ez főleg a neten felnőtt generációknál jellemző tömegesen. nekik nyílnak mostanában a webes market place helyek.
viszont pont ezért nem várható megoldás a problémádra az amerikai kereskedelmi gnu/linux világból, nekik ez nem probléma ezért nem is akarják megoldani.
Európa nyugati része kicsit más. kulturális és történelmi okokból is sokakban visszatetszést kelt a "warezellenes inkvizíció". talán az sem véletlen, hogy Európában van az Ubuntu központja, amelynek már céljai között szerepel a windowsal szembeni alternatíva nyújtása. de ez még mindig nem jelent egy alternatív ráncfelvarrott windows klónt. bár általában nyugateurópában elutasítják a home warez ellenes kampányokat, de azért az üzleti szintű warezolást már nem pártolják. sőt üzleti szinten már a szellemi termékeket, intellectual property, hasonló szintű védelmet élveznek, mint a USAben. például szoftverszabadalmak ellen az EPben ment a lobbiharc, nem egy "gerilla warezháborúra" készültek a szoftverszabadalmakkal szemben. ezért egy Ubuntu sem fogja soha teljesen lemásolni a windows kezelői felületét vezérlőpulttal registryvel és a többi megszokott windows kellékkel. ugyanez igaz sok általad felsorolt alkalmazásra is.
így igazán nyugat európából sem fogod megkapni azt a linuxot, amit szeretnél.

Oroszország már egy másik eset. ott a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy szinte mindenki warezolt. van egy DVDm, nem írott rendes gyári DVD, van rajta orosz windows, office, photoshop és egyebek. talán 10dollár lehetett az ára, és még nyomtatott dobozt is adtak hozzá:) több ilyen orosz "software collection" cég is van. ott aztán van valódi piaci verseny:D a G8 tagság miatt ugyan meg kellett hozni pár szerzői jogot nyugati módra kezelő törvényt, de ezeket az orosz kultúrába való újabb nyugati agresszív beavatkozás eszközének tartja a széles közvélemény. ezért lassan nemzet öntudat részévé válik a linuxozás:) természetesen Oroszországban szóba sem jön a szellemi tulajdonnak az a szörszálhasogató jogászkodó védelme, mint amerikában. ezért minden szívfájdalom nélkül lemásolták a windows kezelőfelületét. ez a linux xp. talán egyszer Oroszországból fog eljönni az a linuxos windows, amit keresel. ha a szellemi tulajdonjogokat szintén nagyon rugalmasan kezelő TávolKelet és Oroszország egymásra talál desktop gnu/linux fejlesztésben... akkor sok izgalmas disztribhez lehet egyszer szerencsénk:)

photoshopos, zeneszerkesztős, filmvágós problémával kapcsolatban. az ismerőseid mind azok a "középhaladó" userek, akik megszokták azokat az alkalmazásokat, amiket pont nekik fejlesztettek. ugyan minek kellene mást használnia egy magyar grafikusnak ha jól elboldogul a photoshoppal? másrészt minek photoshop annak, akinek sohasem kell grafikai munkával pénzt keresnie?
azok a highend profi grafikusok, akik Hollywood A kategóriás produkcióin dolgoznak, nagyon jól elboldogulnak gimppel. nekik is voltak fenntartásaik, ezért csináltak neki egy forkot Cinepaint néven. bár nagy részük nem csak egyszerűen mezei grafikus, hanem többnyire programozók és grafikusok és a szakma legjobbjai. hasonló a helyzet a zenei programokkal is.
a mai Gnu/Linux egy furcsa mutáns:) a Darwin kacsacsőrű emlőse talán találóbb lenne, mint Tux pingvin:) a Unix eredet miatt, egy évtizede még a mainál sokkal több kereskedelmi program volt Linuxra, mint ma. ezek baromi drága programok voltak. még az olcsóbbaknak is párszáz dollártól indult az áruk, de jellemzően pár ezer dolláros kategóriába tartoztak. minden volt sőt, mindenből sokkal jobb volt, mint windowsra, de minden baromi drágán. ezt a piacot lovagolta meg a Caldera, amely később érdekes pályát futott be. Magyarországon ez a korszak, érthető okokból teljesen kimaradt. pénz akkoriban nemigen volt rá, a warez pedig ezt a világot nem érintette.
az imho a helyes irányú fejlődés eredménye, hogy ma már nem kell száz dollárokat fizetni gnu/linuxon egy barátságos desktopért, normális hangtámogatásért stb.
Maya, Houdini, számtalan profi CAD program, a mai napig elérhető linuxra, sőt célszerű linuxon használni őket. de ezeknek az ára, és a hatékony használatukhoz szükséges tudás kívül esik annak a középhaladó tábornak a spektrumán, amit a magyar piac, illetve ide beeső megrendelések képesek eltartani.
sok helyi tényező miatt alakult ki az a sajátos torz szemléletmód sok magyarban a Linuxról, amit mindannyian jól ismerünk, és hungarikum is lehetne:). ez nem egy második windows amit a bsa pofájába lehet vágni, ha rád törik az ajtót:) talán majd az oroszok egyszer azzá teszik...
ez a vérprofi és drága unix világból érkezett sajátos örökös, amely forradalmat hirdetett a unixok elitizmusa ellen, és mára nagyjából el is tüntette a workstation/desktop unixot. furcsamód ezzel mégis megmentette a unix kultúrát, mert ha nincs gnu/linux, mára már a windows végezte volna ki, de az egy másik kultúra.

még egy megjegyzésem lenne. hiányolod a számodra megfelelő Norton Commander alternatívát, azt írod azon nőttél fel. sokan csak pár évig használták ténylegesen a NCt. és a win95el áttértek a windows/total commanderre, és azt használták több, mint egy évtizedig. mégis még ma is norton commandert emlegetnek.
a midnight commander pedig sokkal közelebb áll a norton commanderhez, mint ezek ablakos változataik. total commander klónra természetesen szükség van, az egyik fejlesztőjét elérheted itt a hupon is.

Láthatóan és érthetően elég sok ember van, akiknek bizonyos szempontokból a Linux a jobb, más szempontokból a Windows. Az is teljesen változó, hogy melyik szempontból melyik a jobb, bár a Windows érthető módon leggyakrabban szoftvertámogatottság és hardvertámogatottság miatt kerül előnybe. Tőlük pedig, akiknek vannak problémái a Win környezettel is, szerintem érthető az a hozzáállás, hogy szeretnének olyan OS-t használni, ami a Linux és a Windows előnyeit is nyújtja.

Másrészt a világnak elég nagy részén (ettől még lehet, hogy az USA-ban nem), és elég régóta van piaca a Windows kiváltását célzó, ahhoz hasonlóan kezelhető disztribúcióknak, ld. SuSE - Németország, Mandriva - Franciaország. Nem másolják le egy az egyben a Windowst, mert már rájöttek, hogy most már nem a kezelőfelület a probléma a Linuxra áttérőknek (tapasztatom szerint egy jól belőtt KDE-t vagy GNOME-ot simán tudnak használni); joguk lenne hozzá, valószínűleg nem sértene sokkal több szoftverszabadalmat, amik EU-ban úgyse érvényesek. bodhidarma-nak se ez volt a problémája, hanem bizonyos szoftverek hiánya, ill. minősége. Ezek viszont objektív problémák, ha egyéb előnyei miatt desktopra akarja használni a Linuxot, de az adott problémák/hiányosságok fellépnek. Ha ezekre megoldás születik, az nem csak Windows-másoló orosz disztrókba, hanem az összes desktopra szánt disztróba be fog kerülni.

A legviccesebb az a tévhit a linuxról, hogy problémás használni. Az átlag usernek összehasonlíthatatlanul egyszerűbb egy linux distrót felrakni, mint egy windowst. Beteszi a lemez bambán végignyomkodja a végén frissít és kész a totálisan felkonfigurált rendszer, office programcsomaggal, rajzolóprogrammal stb.

én úgy fogalmaznék, hogy egy olyan usernek egyszerűbb linuxot használni, aki korábban még soha nem használt semmilyen számítógépes környezetet. ez ma főleg a nagyszülő korosztály Magyarországon. valamint az egészen fiatal gyerekek, akiknek a szülei linuxot használnak és ebbe "nőnek bele".
a totál kezdőknek főleg a KDE alapból 1klikkes rendszere nagy segítség. de az 1klikkesre átállított Gnome is könnyen tanulható.

Igazabol a gond nem is a telepitessel, vagy a hasznalattal van, hanem akkor, ha valami nem teljesen gombolyu. Mindket grafikus rendszer kellemesen kriptikus hibauzenetekkel tud elszallni, ami korulbelul 80 kulonbozo hibat fedhet le. Raadasul adott esetben nem biztos, hogy van a kozelben egy Linux-hoz erto emberke is (ugy ertem, aki nem szetbarmolja, hanem megoldja a problemat), gyereket/unokat meg odarangatni nem biztos hogy mukodik.

Hab a tortan, hogy nem kepesek egyik grafikus rendszerbe se betolni egy olyan szintu lognezegetot, mint Windows alatt az eventvwr.msc. Nem az kell, hogy szovegesen tudjam nezegetni a logfajlokat, hanem egy grafikus cucc kell, amivel keresni tudok benne, filterezni tudok, nezni tudom, nyomtatni belole, meg ilyenek. Esetleg felkuldeni valahova bugkent.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

hrgy84,

Ha valami gáz van, akkor hiába a grafikus log nézegető, windows alatt is ugyanúgy meg vagy lőve. Sőt az esetek nagy részében soha nem tudod megtalálni a hibát, hanem újrahúzod a rendszert és reménykedsz, hogy eltűnik. Ezért én nagyon óvatos vagyok windowson, csak a nagyon szükséges dolgokat teszem fel, mert olyan sérülékeny, mint egy hímes tojás.

"hanem újrahúzod a rendszert és reménykedsz, hogy eltűnik"
Te a tv-t is féltéglával kapcsolod ki, ugye?

Ez sajnos a windows hülyesége. Ha óvatlanul felteszel valami hülye codec packot, az életbe nem jössz rá, hogy miért nem működik valami. Természetesen a módszer nem jó. Mit gondolsz, miért is próbálok a linux felé közeledni? :)

Ezt most mire írtad?

Windowson a médialejátszós kérdésbe annyira beleástam magam, hogy írtam egy 30-40 oldalas színes szagos leírást ami alapján a fórumról (nem erről), 4-5 ember mindenféle előtudás nélkül htpc-t rakott össze, mármint a szoftveres részt. Amikor a linuxal foglalkoztam, akkor amikor beleütköztem egy problémába, nem tettem fel a kezemet, hanem akár több hónapot rászántam arra, hogy utánanézzek.

Linuxot nem azért akarok használni, mert a windowst nem értem. ;)

Azért, mert egyszerűen sok esetben egyszerűbb. pl. feltettem az ubuntut ami ugye default gnome-al jött, de kde grafikus rendszerrel akartam használni. Feltettem a kde csomagot, de elkezdett köhögni a gdeslettől, meg a cairo docktól valamiért. Elkezdetem vele küzdeni kb. fél óra után a vége az lett, hogy a két grafikus rendszer menüjét összekutyulta. Nyilván meg lehetett volna oldani a dolgot, de sokkal egyszerűbb volt újrahúzni egy kubuntuval az egészet. Nálam a rendszer, és telepített programok, mindig külön partíción vannak, tehát a rendszert és a programokat kell újratelepíteni. Linux esetében cd betesz, kb. 15-20 perc alatt fenn akomplett install, aztán a már lementett "apt-get install csomagok" sort megfuttatom egy terminál ablakban, és kész a telepített rendszer. Az fstab-ba, suduers-be, bemásolok pár sort ezek után még. A krusaderben kb. két perc alatt benyomkodok a színeket és pár dolgot. Egy óra alatt megvan az egész.

Ez esetben SEM volt egyszerűbb az újrahúzás.
apt-get remove --purge libgnome* magával rántja az egészet (kde esetén meg ugyanígy kdebase*). 2 perc ha nagyon lassú a merevlemezed... de gondolkodással, utánanézéssel, esetleg guglizással együtt sem lehet 10 percnél több.

Windowson ugyanígy megoldható majdnem minden (vírus/malware esetén valóban kemény dió, de normálisan használva a rendszert a fertőzés veszélye is elenyésző, nemhogy a valós fertőzések - nálam is van winen víruskereső de kb dísznek)

Csigaa biztosan úgy van ahogy mondod, de tekintettel a kezdő voltomra, valószínüleg nagyon sok utánaolvasásba került volna, felesleges kockázatot vállalok azzal, ha megpróbálok rájönni, hogy hogyan tegyem rendbe a dolgot, és esetleg nem jól csinálom. Ezért az adott szituációban ez volt a leggyorsabb, legegyszerűbb megoldás.

Amit leírtál szépen elraktározom, ezért van egy TODO fájlocska ahová gyűjtögetem az okosságokat.

Ha jól emlékszem pedzegettél valami olyasmit itt a fórum témájában, ami engem is foglalkoztat. Linux esetében ugye a hardware gyártók rendkívül ritkán teszik közzé a drivereiket linuxra. Ezért inkább az van, hogy a rendszer maga mindent felismer. Ez egyfelől jó dolog, de másfelől problémás, mert egy közösségi driver valószínüleg kevesebbet fog tudni, mint a gyártó által fejlesztett. Én azt gondoltam ez azért van, mert nem éri meg a gyártónak fejleszteni drivert linuxra, tekintettel arra, hogy kevesen használják. Te azt pedzegetted, hogy a gyártók elkészítenék, de a kódot a legtöbbször zártak tartanák, ezt pedig a linuxos közösség nem szereti. Ha ezért az ellenállásért van kevés gyártói driver, akkor egyetértek veled ezt nem kellene akadályozni.

inkább arról van szó, hogy a gyártói driverek esetleg több funkciót támogatnak, viszont gyakran borzalmas gyány kódokról van szó. a nyílt forrásó driverek kódminősége jó, hw dokumentáció hiányában nem biztos, hogy tudnak minden funkciót támogatni. a gnu/linux szervereken szárnyal, az üzleti világban hosszú ideje nagyon jól produkál. a siker fontos része a stabil driverek, ami a gyakorlatban a hardver kerneltámogatását jelenti. nemcsak desktop a világ.
a gnu/linux először nem más PC rendszerrel szemben vált sikeressé szerver OSként. a PC és szerver szó egy mondatban emlegetése egykor vicc kategória volt. IBM HP SUN SGI Digital és a többi nagy Unix gyártó saját hardverplatformra készítette a saját Unixát. természetes, hogy minden hardverelem nagyon jól támogatott volt. nagy pénz volt a Unixban, ügyeltek is a jó kódminőségre, mert igényes a Unix vevőkör ha már annyi pénzt kell áldoznia rá.
a gnu/linux elsőként faragott a nagy Unix/Risc szerverekkel versenyképes platformot az olcsó konzumer hardverre szakosodott PCből. ennek fontos része volt az, hogy minden driver újra meg lett írva jó kódminőséggel. a gyártók ahhoz a PC vásárlóközönséghez igazodtak, amik olcsó computereket akartak. olyanok is voltak a drivereik, tisztelet a kivételnek.
a linux dolgát segítette, hogy egyre több korábbi Unix fejlesztő kezdett Linuxot fejleszteni.

a kereskedelmi szoftverek jelentős részére kódminőségére jellemző a gyatra kódminőség. érdemes megnézni a megnyitott korábbi kereskedelmi szoftverek forráskódját. ajánlom a Netscape forráskódot, borzalmas.

"a kereskedelmi szoftverek jelentős részére kódminőségére jellemző a gyatra kódminőség"
+1

Bár az open source projektekben is kevés az olyan projekt, ahol egy patch bekerülési követelménye az egységes kódolási stílus és elnevezési konvenció (nagyon rossz egy kódot olvasni, hogy össze-vissza van írva).

Én ezt eléggé általánosításnak érzem. Én 20 éve dolgozom a szakmában (informatika), ebből legalább 13-15 éve kifejezetten fejlesztőként. Az utóbbi 5-6 évben java nyelvel és az arra épülő megoldásokkal foglalkozom leginkább, a korábbi C/C++, clipper, foxpro, assembly vonal kihalt, maradt még pl/sql programozás. Szóval a java ugye alapvetően open source világ, rendkívül kevés a zárt kód. Szóval láttam én ezekben az open source kódokban olyan dolgokat, hogy égnek állt a hajam. Ugyanakkor a C/C++ időkben sokat nézegettem a microsoft kódját, és az bizony eléggé szépen volt kódolva. Nyilván van olyan, hogy ránézésre gány, rosszul olvasható, de amúgy szemantikailag jó a kód, és lehet ránézésre szép, de szemantikailag rossz kód.

Szóval hiába van egy video driver ami atom stabil, és akár két hétig működik gond nélkül, ha a fele olyan gyors, mint mondjuk egy kevéssé stabil, de egy film megnézéséig ami max. 4 óra sokkal jobban teljesítő kód.

Én nem is azon akartam vitatkozni melyik a jobb a zárt kód vagy a nyílt, hanem azon, hogy a linux közösség ezen aggályok miatt "akadályozza-e" a driverek fejlesztésében a gyártókat. Ezt Csabee vetette fel, és ha igaz (bár nem tudom hogyan tudnák a gyártókat korlátozni), akkor ez nem jó. Szerintem engedni kell a gyártókat, mint az ATI, Nvidia esetében kénytelen kelletlen engedik is. Pl. a wifi belső kártyám drivere is zárt a laptopomon. De jobb egy zárt, mint egy nem létező nyílt.

Ezt most betudom annak, hogy nem ismered elegge a platformot. Meg hogy te is olyan user vagy, aki azt mondja: "Nem tudom mitol van, nem is erdekel, ujrahuzom oszt jovan". Warez windowssal ezt meg lehet csinalni, penzert vett rendszerrel azonban mar necces, mert az ilyen hozzaallas mellett konnyen ki lehet loni a netes aktivalasok engedelyezett szamat, szoval ott ra vagy kenyszeritve, hogy utanajarj.

Arrol nem beszelve, hogy adott event id-kre keresve sokkal jobb, es reszletesebb leirasokat talalni a neten, mintha csak a codec pack nevere keresnel ra. Sot, az event viewer-ben nagyon szep es reszletes hibaleirasok is talalhatok, nagyon sokszor mar abbol ki lehet talalni mi a baj.

En eleg sokat hasznaltam Windows-t, tehat tudom, mit beszelek.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Ha ezt elmondod egy atlagusernek, akkor siman a kepedbe vagja a billentyuzetet.

En is tudom, hogy grep-pel meg awk-val miket lehet csinalni, de... most komolyan, tenyleg olyan nagy cucc felparsolni egy syslogot es csinalni hozza egy grafikus tool-t? Belegondoltam, es elroh... akarom mondani elkacagtam vala magamat.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Warez windowssal ezt meg lehet csinalni, penzert vett rendszerrel azonban mar necces, mert az ilyen hozzaallas mellett konnyen ki lehet loni a netes aktivalasok engedelyezett szamat, szoval ott ra vagy kenyszeritve, hogy utanajarj.

Ebben igazad van, de ez is egy olyan ok a sok közül ami miatt linuxot akarok inkább használni. Az jogos, hogy pénzt várnak az oprendszerért, ha a "fizetős oprendszer" üzleti modellben gondolkodik a microsoft, de mi a francért szívatja a felhasználókat ezzel. Ezzel a warezos nem találkozik az átlag user meg szív miatta. Ez kb. olyan mint a videofilmek esetében a "ne lopj!" rész, amit kizárólag az lát aki megvette a filmet. Én ezért szerettem azt a windows verziót használni, ami céges célra van és nem kell aktiválni.

Masreszrol viszont... miert telepited ujra? Nem lenne jobb megoldani a problemakat, ezaltal tanulni valamit a rendszerrol, mint allandoan ujratelepitgetni? Persze, en is tudom, hogy a problemak nem mindig a legjobbkor jonnek, de hat ez Linux alatt sincs sokkal maskepp. Ugyanakkor egy Linuxot nem telepitget az ember allandoan ujra, inkabb megoljda a felmerulo problemakat - akar egy frissitessel, akar egy konfig fajl atirasaval, akar barmi massal. Vajon ez nem megteheto Windowson?
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

azaz jobb ha nem is foglalkozik a logokkal az a felhasználó, aki csak grafikus felületen tudná filterezni:) a log filterezésével ugyan még nem okoz bajt, de az ok, ami miatt piszkálná a logokat végül oda vezetne, hogy csak elrontaná a rendszert a beállítások módosításaival. jobb ha el sem kezdi:)
egyébként a barátnőm /szőke/ meg tudta tanulni a unix text szűrés használatát. inkább az emberiség ellustulásáról van szó. a korábbi jelszó az volt, nem akarom tudni mitől működik, csak működjön ha megnyomom a kapcsológombot. mostanában ez úgy módosult nem akarom tudni hogyan működik, de azért meg akarom csinálni:D itt kezdődnek a problémák.

Windowsban működnek a hardware-eim. Linuxban viszont egyre kevésbé, méghozzá ugyanazokban a gépekben.

Az is lehet, hogy másoknak viszont lehet hogy windowsban *nem* működnek a hardwerei és ezért használ más rendszert.
Ez teljesen gépfüggő, hogy melyik rendszerrel megy a legjobban. Szvsz azt kell felrakni a vasra, amelyik a legmegfelelőbb, v. a legkevésbé rossz megoldás.

------------------------

r=1 vagyok, de ugatok...

FYI: itt o egy tendenciat emlit inkabb, hogy az egyre frissebb Linuxok egyre kevesbe tamogatjak a rendszeret, noha a Windows-a mindeddig tokeletesen viszi.

Mondjuk persze ez a tendencia megvan a Windows-nal is, csakhogy az ott deklaralt dolog, es nem a Microsoft-on mulik, a Linux viszont pont az ellenkezojet deklaralta a dolognak (minel tobb hardvert tamogatni), es csak nagyon keves dolgot lehet 3rdparty gyartora kenni (madwifi, fgrlx, nvidia).
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

a "frissebb Linuxok" túl általános kategória. abból a szempontból valóban vannak problémák, hogy egyes disztribúciók, pl Ubuntu memóriaigénye jelentősen megnövekedett az utóbbi időkben. ezáltal már szinte használhatatlanná volt olyan computereken amiket nem lehet 256Mbnál többre bővíteni. a Debian korábban nem ilyen volt. volt egy alap memória és cpu igénye. amelyik computer annak megfelelt, nyugodtan lehetett bővíteni, az új kiadás után is használható maradt a meglevő hardverrel. új programcsomagok, vagy teljes DE rendszerek miatt, mint a Gnome lehet hogy bővíteni kellett a memóriát. de ha maradt a felhasználó a megszokott pl fvwm alakkezelőnél akkor nem kellett.
vannak azért ma is disztribúciók, amik takarékosan bánnak a computer erőforrásaival.

ha a kérdés úgy merül fel, mint "driver probléma", akkor viszont nem értek egyet. a gnu/linuxra mindig is az volt a jellemző, hogyha egyszer támogatott valamit, akkor a támogatás megmaradt. régebben pont az új hardverek támogatásával volt gond, de ma már ez sem igazán probléma. csak megfelelően kell választani. a régi hardver támogatása pedig jobb, mint a windowsoknál. egy Gravis Ultrasound ma is támogatott gnu/linuxon. windowson már régóta nem használható. ugyanez igaz egzotikus régi scsi kártyákra stb.
egyébként linuxos computer választásánál érdemes ügyelni a következőkre,
VGA
ha fontos a jó 3D grafikai teljesítmény Nvidia a megoldás.
amennyiben elég egy alap 3D, akkor az Intel vga is megfelelő.
Radeonokkal még ma is sok a probléma. Sis vgat meg kerülni kell mint a pestist.

Hang
ezzel ma már nincsen gond. desktop PCnél érdemes beszerezni egy SB live vagy audigy kártyát, a valódi hw multichannel hang miatt.

Nyomtató és scanner
HP és nem lesz semmilyen probléma.
Epson, Canon elmegy, de lehetnek gondok. Lexmarkkal csak szívás van.

Raid
vagy minőségi scsi raid. ata/sata esetén csak 3ware.
"alaplapi raidet" soha. inkább softRAID. egyébként ma már a linux softRAID tökéletes akár szerverre is.

LOL
Tehát van egy adott hw-d, de vegyél bele 10 éves hangkártyát hogy működjön. Lapot esetén mit javasolsz? 100 Ft-os Sokolt is "lepipáló" usb-audio recsegő?

Az pedig nem igaz hogy amit egyszer támogatott annak a támogatása később nem veszik el. A kritikán aluli intel driverekről hallottál már?

szövegértési problémáid vannak?

idézet "Hang
ezzel ma már nincsen gond. desktop PCnél érdemes beszerezni egy SB live vagy audigy kártyát, a valódi hw multichannel hang miatt."

a valódi multichannel hang csak az igényeseknek fontos. az alaplapi integrált hangkártyák 99%a ugyanúgy nem tudja ezt windowson, mint linuxon. nincs szügség 10éves hangkártyára. ezt honna vetted?! a Sound Blaster Audigy ma is kapható, dobozos és mezítlábas kiadásban is. sokaknak van SB live kártyája, azt miért ne használná egy új PCben? a hangkártya nem romlik meg mint a tej:) mivel egy régi SB live kártyának is szebb hangja van, mint egy mostani alaplapi hangkártyának. ha nem tetszik lehet újat is vásárolni. mit értetlenkedsz?

semmi problémám nem volt az Intel hw linux alatti használatával.

a valódi multichannel hang csak az igényeseknek fontos.

Ezek szerint akinek csak ket ezer forintos prunytyogore futja az igenytelen, vagy csak a linuxos audio driverek allapotat akarod elsikalni? Hihetetlen igeny 2009-ben ugy megnezni egy DVD-t/HD-t, ahogy anno a hangmernok kitalalta.

---
pontscho / fresh!mindworkz

ma már problémával linuxon főleg wineal kapcsolatban lehet találkozni. natív linux alkalmazásoknál nincs probléma. Linus bevallottan nem értett a hangkártyák programozásához, és ez sokáig rá is nyomta a bélyegét a linux hangtámogatásra. majd két évtized után azért már sikerült megoldani. imho a probléma tökéletes szoftveres kezeléséhez microkernel alapú rendszer kellene, de sem a linux sem a windows nem ilyen. de ez csak a vájt fülűeket zavarja. a wine alatti gondok, viszont jól hallható hibák, ezért tartom szerencsésnek ma is SB kártya használatát.

Ez egeszen addig igaz, amig a nem-vajt-fulu talalkozik egy jobb cuccal. Utana meg fogja hallani a kulonbseget. En sem cserelnem mar le a cuccomat ujra valami kis pruntyire, pedig nem kerult milliokba, de meg szazezrekbe sem. Megis hallhato a kulonbseg. Mondjuk eleve ugy kezdtem, h analog helyett optikan megy at az audio igy a hangkartya szerepe tulajdonkeppen nullara redukalodott. Meg eri befektetni, ezt az ember egyszer csinalja csak meg utana sok-sok evig jol szolgal ha korultekintoen oldja meg a kerdest.

Mondjuk ahogy neztem ALSA-t es a tobbi ilyen vackot ez linux alatt sem "ketkattintasos" megoldas lenne. Jellemzo pelda, h OpenAL soft render valtozatanak 9 drivere kozul 7 max. 15k meretu, addig az ALSA 35. :) Pedig ALSA mar kezd hasznalhatonak tunni, de a frontendek meg mindig nullak hozza.

---
pontscho / fresh!mindworkz

DOS, már ha egyáltalán elindul:) a FreeDOS szerencsére rendben karban tartott, de azzal is le kell mondani olyan apróságokról, mint 64Mb feletti memória bármely módon való használata, multitask és hasonlók:) egyébként egy GUS kártya nemcsak az egykori melléadott programok miatt érdemes a használatra. ha már linux, a ma széles körben használt ALSA hangrendszer Gravis Ultrasound linuxos driveréből nőtte ki magát.

Hat nem eppen. Vannak regi hardverek, amiknek egyszeruen hirtelen eltunik a tamogatasa, aztan csak les az ember, hogy mi van. Arrol nem beszelve, hogy a 3rdparty drivereket sem lehet hasznalni par honapnal tovabb, mert egyszeruen nem fordulnak le az epp aktualis kernellel, vagy nem futnak vele. Persze, lehet azt mondani, hogy hasznaljon az ember olyan drivereket, amikhez meg ma is letezik a gyarto ceg, es ad is ra supportot, de ez adott esetben nem biztos, hogy jarhato ut.

Van nekem egy Genius GeniScan kezi szkennerem, amihez driver utoljara a 2.2-es kernelhez jelent meg. Mar a 2.4-es kernellel is problemas volt leforditani, 2.6-tal pedig lehetetlen. Ugyanakkor, ez a scanner (egy adott programmal) vidaman uzemel Windows XP alatt, gyakorlatilag majdnem nulla hekkelessel. Jo, tizenpar eves cucc, szoval nem mai darab - de a tamogatasa teljes mertekben elveszett a linux oldalrol.
Nyilvan persze lehet mondani, hogy ez most az API miatt volt, ez meg emiatt volt az meg amiatt volt... am pont itt jon a lenyeg: az a program, ami Windows alatt kezelte ezt a cuccot, meg 16 bites program volt, Win 3.1 ala irodott. Ma hol talalsz olyan programot/drivert ami a 2.4-es kernelhez irodott, es meg ma is lefordul es fut problemamentesen $RANDOM DE alatt? Sehol. Pedig a 2.4-es kernel kevesbe volt regen, mint a Windows 3.1!

Masreszrol pedig vicces az uj eszkozokkel valo nem-kompatibilitas is. Sokszor mukodesre lehetne birni egy eszkozt azaltal, hogy egyszeruen felveszik az azonositojat az egyik driverbe. Nem feltetlen lesz tokeletes, de legalabb mukodik - de nem. Inkabb megvarjak, mig a fejlesztoje hozzaigazitja a drivert az eszkozhoz, aztan majd tesztelik, visszadobjak, vitatkoznak rajta... a felhasznalo meg inkabb visszamegy winre, mert ott hamarabb kijon a driver az eszkozehez.

Igazabol nekem sokszor az az erzesem, hogy sokan inkabb a sajat oromukre irnak opensource dolgokat, semmint a kozosseg szamara. Olyan "nezd milyen fasza gyerek vagyok, tudtam ilyet is irni" ize van az egesznek. Nagyon keves olyan fejleszto(csapat) van, aki tenyleg foglalkozik a visszajelzesekkel, es ertelmes valaszokat ad. Nagyon gyakori az, hogy elhajtjak az embert gyakorlatilag a halal f*ara, mert nekik "fontosabb" dolguk is van.

Nem tudom. Tenyleg. Most valoszinuleg az olvasok fele hulyenek fog kikialtani, a masik fele trollnak, de nem erdekel. En ezt tapasztaltam, ha masnak pozitivabbak a tapasztalatai, en orulok neki talan a legjobban. Persze ez nem azt jelenti hogy feladom, csak neha ugy erzem, hogy nem azt kapom a Linuxtol es a nyilt forrastol, amit varok. De lehet, hogy az en elvarasaim nagyok. Sot, biztosan.

Szerk: erdekes, nem is erre a kommentre nyomtam valasz gombot...
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Az MS:
- nem próbálja ellehetetleníteni minden lehetséges eszközzel a külső cégek által fejlesztett, zárt drivereket
- nem ígérgeti, hogy "adjá specifikációt, oszt gányolunk valamit a kernelbe", amire ha valóban tömegesen kapnának, egyértelmű hogy nem lenne kapacitás

Szvsz a vista esetében bevezetett új driver-modell elég lehetetlen helyzetbe hozta a gyártókat. Vszeg ha nem lettek volna a piaci hype miatt rákényszerítve, akkor esernyőt sz.tak volna inkább, mint nekifognak vistásítani

A második felvetésed meg olyan, mint a "ha a nagyanyámnak fasza lett volna...". Mellesleg a gányolás az épp elmondható a gyártók termékeiről is. Van h a gány-géza hobbidrivere jobban hajt, mint az űberisten gyártóé

( vomberg | 2009. 05. 19., k – 19:39 )

Elementáris baromságok is vannak benne:

A lot of WinPrinters do not have any Linux support

Ha egyszer definitíve windowsos printer, akkor hogy a fenébe lenne hozzá linuxos support egészen addig, ameddig a gyártója nem ad ki hozzá specifikációt? Onnantól kezdve meg már nem WinPrinter amúgy sem...

Applications development is a major PITA. Different distros can use a) different libraries versions b) different compiler flags c) different compilers. This leads to a number of problems raised to the third power.

"Elfelejtette" hozzátenni, hogy az XP-Vista-7-es vonal mentén ugyanez a katyvasz lesz várható és volt is, nem véletlenül lesz a 7-ben egy komplett XP emulátor.

"Elfelejtette" hozzátenni, hogy az XP-Vista-7-es vonal mentén ugyanez a katyvasz lesz várható és volt is, nem véletlenül lesz a 7-ben egy komplett XP emulátor.

de windowsnál nem párhavonta lesz broken egy program hanem pár évente! Tudom, nehéz felfogni a kettő közti eltérést.
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra

A winprinter sok esetben működik linuxon out-of-the-box...
A baj ott szokott kezdődni, hogy a bugázott-kummantott-utángyártott-USAonly,stb
patron és festékkazetta nem megy, mert nincs linuxos crack,
meg patron-kiütő program...
A magyar ember viszont sokszor akkor sem vesz legális,
garanciális, és jól működő hardvert, szoftvert és kelléket,
ha egyébként anyagilag megengedhetné magának.

Egyébként a winprinter és a winmodem sztori is csak azt példázza,
hogy a gyártója darabonként 10 fillért megspórolt azon, hogy valamit
kihagyott belőle és olcsó win szoftverrel pótolta,
egyszóval a várt többlethaszon reményében nem átallotta
röptében szomorítani a saját édesanyját sem...
Konzekvencia: sz**rágó gyártóktól nem vásárolok,
és csodák csodája: mindenem működik a linux desktopomon. (nem is egyen)
-
"Attempting to crack SpeedLock can damage your sanity"

( Gaab | 2009. 05. 19., k – 20:03 )

"Most distros don't allow you to easily set up a server with e.g. such a configuration" - ennek mi koze a desktophoz? :o

* amellett hogy onmagaban az allitas igaz

( Kronosz v | 2009. 05. 19., k – 20:15 )

Egy ismerősöm azt mondta valamikor (nem pontosan e szavakkal): "a linux-szal gondolkodni kell, míg a windows-szal csak kattintgatni. Az emberek nem szeretnek gondolkodni"
És valahol szerintem ez igaz...

Kronosz
________________________________________________
http://kronosz.sinuslink.hu ---> "koczka" gyűjtemény

Minden nézőpont kérdése :D
Én, ha magamból indulok ki, mindent megtudok csinálni mind linux alól, mind windows alól. Használom párhuzamosan mindkettőt. De biztosan vannak dolgok, amik nem mennek linux alól, de hát ez benne van a pakliban.

Kronosz
________________________________________________
http://kronosz.sinuslink.hu ---> "koczka" gyűjtemény

Az OSX nem érdekel... valójában az OS sem számít: Van egy gépem BD meghajtóval, van egy BD lemezem, beledugom, elvárom hogy lássam a filmet.

Nem azt várom, hogy bedugom, és azonnal menjen, hanem hogy megoldható legyen. És nem csak a BD, hanem bármi más (webcam, TV kártya, hangkártya, stbstb).

Az OSX tipikus Apple termék, Apple támogatással: a terjesztő saját alkatrészboltjában megvehető a kompatibilis hw elemek nagy része. Ami nem, azzal szívhatsz, nincs garancia.

A GNU/Linuxnál nincs a terjesztőknek saját alkatrészboltja, így marad a másik: szívhatsz, nincs garancia.

szerk: amihez Linuxot adnak és támogatást rá, természetesen más tészta (brand serverek, a fent említett Dell gépek, stb). Ezeket ritkán bővíted forgalmazói támogatás nélküli eszközökkel; amire van támogatás, arra vállalják, hogy ha beledöglenek is, de működni fog.

Te most tényleg a hardvergyártók lustaságát akarod leverni az operációs rendszeren??? Ezen az alapon teljesen jogosak voltak a kékhalálos piszkálódások, meg a driverproblémák a vista első évében. Ez egy annyira álságos dolog...
Pont a Canonical volt az, aki bevállalta a driver megírását, csak dokumentálják már a szutyok harvdert rendesen. Mellesleg a BD még nem kész a desktopra :)

Csak a Neil Armstrong-os első holdraszállást tagadják vagy az összes többit is? (Appollo 12, 14, 15, 16 és 17)

És ha nem volt sikeres az Apollo program, akkor hogy kerültek az ALSEP-ek (és az Apollo 11 esetében az EASEP) a Hold felszínére? És mi van az LLR (lunar laser ranging) passzív eszközökkel amik 1977 után is használatban maradtak.

Mindezekről fénykép és filmfelvételek is készültek.

Honnan származnak a Holdról hozott kőzetminták?

És amennyiben nem volt sikeres az Apollo program mi volt ennek az akadálya (pénzügyi, technikai akadály)?

A wikipédián (angolul) egyszer elolvastam az egészet (úgy értem, azt a szócikket, ami arról szól, hogy sokan nem hisznek benne). Nagyon érdekes. De tényleg.

Most már csak egy dologra emlékszem: a Flat Earth Society szerint az bizonyítja, hogy nem jártak emberek a holdon, hogy a fényképeken a föld gömbnek látszik, pedig a föld az bizony lapos.

Na és ezek után te még csodálkozol, hogy vannak emberek, aki szerint az egész csak kamu volt...

G

Ez hogy jön az OSS-hez, vagy a boltban vett random hw-hez?
Igen, összeválogatni, többszörösen korlátozva a lehetőségeket, anyagiakat nem sajnálva vagy minőségigényeket lecsökkentve, találsz olyan hw-t, ami megy Linuxszal. Ha csak ez a szempont. Mindenki más meg megveszi azt, amit használni akar, mert a tulajdonságai neki megfelelnek...

Laptopok esetén:
- ha márkás gépet veszel, akkor szinte biztos, hogy menni fog
- ha ipari hulladékot veszel, akkor nem, de egyrészt az semmilyen OS alatt nem fog működni rendesen [tudnék mesélni a FuSi laptopról, ami telepített grafikus driverrel lassabb, mint VESA-val]. Elég sokszor vannak az ilyen gépekkel bugos vagy egymással összeakadó driverek mellékelve, amiket a gyártó nem javít, az OEM meg nem tud. Így az XP is lassú és instabil rajta, nem csak a Linux.

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

pl. i965 (X3100) VGA-val szerelt gép nem ipari hulladék, de lerágott csont, hogy állandóan addig toldozzák-foldozzák amíg csak nem megy.
ATi VGA-val szerelt gépeknél szintén gondok lehetnek.
Az agyonfikázott zárt driveres nvidia az egyetlen jó választás... csak az alaplapi chipset menjen rendesen vele.

Sajnos nagyon sokat kell sakkozni hogy jó legyen a gép a Linuxnak.

Az intel graf kártya az pont a második pont, hogy van rá driver, de a "sokkal nagyobb fun izgalmas fícsöröket implementálni, mint visszafelé kompatibilitásra gyúrni vagy bugokra vadászni" mentalitás miatt nem megy most rendesen. Már a stabilizációs/összecsiszolós szakaszba ér a dolog lassan, de nem volt szép közel egy évig korlátoltan használhatóvá tenni a legjobban támogatott grafkártyákat :(

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

Én is marha pipa voltam, amikor naív módon felraktam az NWN-t, aztán egy hét guglizás után rájöttem, hogy nem fog menni. Most lehet menne már (vagy még fél év múlva)... majd Karácsonykor meglátom.

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

Igaza is van, ez a gondolkozás a probléma. A célnak annak kellene lennie, hogy ha dolgozol valamin, akkor ne az operációs rendszer "szeszélyei" vagy hagyományőrzésből megmaradt hülyeségei foglalják le az erőforrásaidat, hanem a probléma, aminek megoldásától előre megy a világ. Ugyanis attól, hogy minden user tisztába lesz pl. a mount parancs használatával, még nem lesz jobb a világ, sőt... ez az energia mehetne másra is. Persze vannak dolgok, aminek megismerését nem lehet elkerülni, de a linuxban sok mindennek nem kellene, hogy ilyen legyen.

( vomberg | 2009. 05. 19., k – 20:21 )

Ez a duma viszont maga a csoda...:-DDD

there's zero protection against keyboard keyloggers

Egy transzparens hardveres eszközzel mi a fenét kezd bármilyen oprendszer???

( balintdavid | 2009. 05. 19., k – 20:26 )

Már csak az hiányzott a listából hogy nem megy rajta a Win-es passziánsz
szerk: csak most jutottam az 5.2-es pontig
-------------------
Xubuntu Jaunty+LXDE

( skynetpro | 2009. 05. 19., k – 20:28 )

FUD
kevés volt a flame a hupon, vagy ez a "hír" most mire fel?

Nem értettem tisztán mire gondolt. Én úgy gondolom, hogy megbeszéltünk egy olvasó által beküldött cikket. Kíváncsi lennék, hogy mit értett itt trollkodás alatt. Hogy érveket ütköztettünk pro és kontra? Szerintem az itt közreműködőkkel kultúrált - személyeskedés mentes - beszélgetés alakult ki. Ami meglehetősen nagy előrelépés egyesek heti, múlt heti teljesítményéhez képest (olyan beszélgetésekben, amikben részt sem vettem). Bár csak az összes szál ilyen lenne!

--
trey @ gépház

( tomsolo | 2009. 05. 19., k – 21:00 )

"Slow (libraries) linker. Braindead slow linker. Intolerably slow linker. "
Itt némi érzelmi töltet veszek észre. :D

No rainbow, no sugar

( skylooker | 2009. 05. 19., k – 21:02 )

Úgy látszik, tévedésből használok linuxot compacq vagy éppen noname gépeken x+y éve.

( Yorirou | 2009. 05. 19., k – 21:21 )

Az én meglátásom:
1.) az audio részben sajnos igaza van, fájó pont, hogy nem lehet egy normális DAW-ot összepakolni Linuxon. Pedig nem sok dolog van, amiért néha Windowst bootolok, a Guitar Rig az egyik.
2.) a GTK és a Qt instabilitásáról nem tudok, a lassú GUI-t nem tapasztaltam (nvidia-s desktop gép, csak vesa-ra képes fusi laptop, intel-es thinkpad). A font témába annyira nem vagyok benne, nem vagyok fontnáci.
3.) az egységes konfiguráció hiányában is van igazság, bár ha az ember leragad egy disztrónál, akkor nem olyan nagy gond. Az Ubuntu törekvése tetszik ezen a téren, ami ahelyett, hogy disztróra drótozott control paneleket gyárt, inkább megpróbálja a GNOME-ot felruházni kattintgatós konfig eszközökkel (bár a YaST-hoz képes még egy kicsit le van maradva).
A kevés csomag dolgot megint nem értem, lassan 6 éve használok Linuxot, egyszer kellett egy spca drivert forrásból rakni a kamerámhoz (új volt, és még nem került be a portage fába). Azt is vagy 4 éve, és ha 2 hónappal később veszek a webcamot, akkor nincs is ez a gond.
Az egységes csomagformátumban megint igaza van, az RPM-et pont erre tervezték, kár, hogy a deb terjedt el jobban :( A tar.gz-t nem lenne bölcs dolog kiválasztani, mert nem tud semmire sem dependelni.
4.) Erre nem tudok mit mondani, igaz. Bár az is, hogy ha leszámítjuk az Apache-PHP-MySQL-PostgreSQL négyest (ami nem r=1 desktop user szint), akkor egyedül a trackpointomért kellett konfigot szerkeszteni. Ez elég jó ütemben javul.
5.1.1) Ezek megint olyan szoftverek, amikkel relatíve kevés ember dolgozik hivatásszerűen (értsd: megvan neki legálisan, és pénzt keres vele), aki warezolja, annak a legtöbb esetben a jóval kevesebbet tudó nyílt forrású alternatíva is bőven elég lenne (nem kell ahhoz photoshop cs4, hogy egy Tokio Hoteles képre rószaszínnel ráírja valaki, hogy "Szeretlek Bill", aztán meg teleglitterezze).
5.2) Ez igaz, sajnos elég kevés játékot adnak ki Linuxra.
5.3) Ez alapból kevéssé jellemző. Kevés olyan hardver van, ami nem kínai dzsunkaszutyok, és nincs támogatva Linux alatt. Inkább az a jellemző scenario, hogy van driver, de valami inkompatibilitás miatt nem megy.
5.4) Erre már bizonyos esetekben vannak workaroundok, de itt spec nem a Linux a ludas, hanem a DRM.
5.5) Szoftverpatent, remélem minél hamarabb megszűnik.
6.) Fejlesztési modell hiba, talán az egyik legnagyobb hiba.
7.) Ebben a propiertary szoftverek sem jobbak. A szoftverben mindig vannak bugok, csak a nyílt forrásúakban könnyebb észrevenni.
8.) Ez nagyon sokat javult az elmúlt pár évben.
8.1) Nem ide tartozik, nem átlag user terület.
9.) Ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltam Vista vs Linux tekintetében.
10.) Ez is igaz, előfordul, hogy csak úgy nem indul egy alkalmazás, aztán konzolból kell indítani, hogy lássam mi a baja :(
12.) FUD
13.) Igaz sajnos.
14.) Erre van a RHEL meg a SLES/SLED, bár itt is van még mit fejlődni.

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

8.1) Van Ubuntura LAMP csomag, állítólag abban össze van rakva (én nem azt használom). A tasksel-hez kellene valami épkézláb GUI.
12.) Linuxra van security megoldás (SELinux, AppArmor stb). A legnagyobb disztrók egyiket szállítják alapból. Antivírus is van rá (avg, clamav stb). Ha célponttá válik, akkor ugyanúgy lesznek rá erős security megoldások, mint Windowsra (a fél internet alatt Linux van). Mivel _jelenleg_ nem ez a legégetőbb gondja a Linuxnak, ezért nem összpontosul rá nagy erőforrás.

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

8.1-nek ugorj neki ujra.
bemasolom ide, hogy megtalald:
"8.1 Most distros don't allow you to easily set up a server with e.g. such a configuration: Samba, SMTP/POP3, Apache HTTP Auth and FTP where all users are virtual. LDAP is a major PITA. Authentication against MySQL/any other DB is also a PITA. "
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra

LAMP: ez már majdnem meg van oldva, egy sort kell a terminálba beírni
Samba: ez is alakul (bizonyos dolgokra van már GUI), bár itt még lenne mit javítani
SMTP/POP3, Apache HTTP auth, LDAP, MySQL/egyéb db auth: ez nem r=1 user kategória. Vagy van olyan use case-ed, amikor ez kellene egy teljesen átlag embernek?

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

SELinux/AppArmor kezeléséhez van GUI?
Addig amíg apache-t akarok engedélyezni, nincs gond, ahhoz van előre megírt (jóóó hosszú) policy, amit minimálisan elég módosítani. De ha egy teljesen új, példakonfigoktól eltérő alkalmazást akarok betenni, akkor bányászhatom a syslogból, melyik fileokat, könyvtárakat, portokat piszkálja, és akarom-e engedni.

Elég triviális feladat: ha máshonnan nem, a syslogból automatikusan begyűjtetni és kijelezni ezeket (esetleg folyamatosan figyelni és megerősítő ablakot feldobni), majd megírni és érvényesíteni a megfelelő formátumú policy filet. Tényleg nem írta még meg senki?

Elég triviális feladat: ha máshonnan nem, a syslogból automatikusan begyűjtetni és kijelezni ezeket (esetleg folyamatosan figyelni és megerősítő ablakot feldobni), majd megírni és érvényesíteni a megfelelő formátumú policy filet. Tényleg nem írta még meg senki?

Írd meg! Akkor:

1. Lesz ilyen.
2. Másoknak is lehet rá szüksége, te is ingyen kaptál szoftvert a közösségtől így adsz is vissza.
3. Híres is leszel.

Csak pozitív hozadéka van. Hmmm...???

Ha lesz rá elég időm, és még mindig Linuxot használok (Solaris vagy FreeBSD helyett) akkor lehet róla szó.
De se támogatásra, se folyamatos fejlesztésre nem lehet számítani, hobbiprojectből meg ritkán lesz kritikus biztonsági rendszerkomponens... szóval legfeljebb magamat szórakoztatom vele ;) (de legalább élvezem)

SELinuxot és Apparmort konkrétan nem ismerem, de szokott lenni úgynevezett tanuló módja a hasonló megoldásoknak.
Az ember bekapcsolja, futtatja az alkalmazást, a cucc meg szépen elkészíti magának a konfig fájlt, ami később, már nem tanuló módban engedi mindazt, amit a program tanítás közben csinált.

G

3. Éppen most akadtam el egy XP Home SP2-vel, mivel a biztonsági központ eltér a Prof-tól, a Vista-tól és a Win 7-től, egy felderíthetetlen hálózati hiba van, amit vmi rejtélyes víruspajzsnak vagy tűzfalnak tulajdonítanék, ha ki tudnám deríteni legalább azt, hogy hol is lehetne kideríteni (de már kaptam tanácsot hc-s windows supportertől: reinstall os). Szal ez az egységes konfiguráció hiány Windowson éppúgy létezik, mint Linuxon.
4. Ő... Mondjuk amúgy Windowson is hasonlóan kell pl. konfigurálni a Apache-PHP-MySQL-PostgreSQL négyest, mint Linuxon.
5.1.1 Nem vágom, hogy egy OS milyen mértékben "hibás" azért, mert nem fejlesztenek rá valamit. Amúgy pl. van vmi Pixel nevű sw is, ismeri vki?
10. Viszont mit csináljak Windows alatt, ha csak úgy nem indul egy alkalmazás? Végképp hiába próbálkozom CLI-vel.
stb.

utalnék trey-re amúgy mélységesen egyetértve a kérdéseivel, nem világos mi a desktop, illetve a számonkért keresdelmi szoftverek hiánya visszavezethető-e és milyen alapon az OS-re, hasonlóképp a hardverekkel (ugyebár eszerint az OSX se kész a desktopságra).

Szvsz mindennek helye és ideje van. Véleményem szerint egy bagolyköpetnyit sem kevésbé desktop-kész a Linux, mint a Windows, és ugyanennyire értenek jobban az r=1 userek a windowshoz, mint a Linuxhoz. Teszem azt a Windows isteni platform játszani, az OSX DTP-zni, a Linux webre fejleszteni. És persze lehet írni elmélkedéseket "miért nincs (még) kész a Windows a desktop-ra?", "miért nincs (még) kész a Linux a desktop-ra?", "miért nincs (még) kész az OSX a desktop-ra?", "miért nincs (még) kész a * a desktop-ra?" címekkel. ;)

Nem teljesen ismeretlen, egyszer mutatták a tévében ;)
De úgy az esetek 60-80 %-ban nem túlságosan értékelhető többlet információt tartalmaz, ámbátor tényleg ismerek embert, aki tud (ill türelme van) "kézzel" postscript file-okat írni, illetve hexaban átírni egy fat partíció regisztereit. ;)

a. ismeretlen hiba történt...
b. ismeretlen modulban...
c. veremkiíratás.

De pl. a konkrét problémára vonatkozóan (titokzatos tűzfal vs víruspajzs) a következő (egyetlen) bejegyzés található a napló(k)ban:

"A rendszer megállapította, hogy a hálózati kártya (\DEVICE\TCPIP_{$ITT_A_SZOKASOS_KODJEL}) a hálózathoz volt kapcsolva, így normális működést kezdeményezett a hálózati kártyán.

További tájékoztatást a súgóban talál a következő helyen:
http://go(...)"

Visszakanyarodva: itt nem pro-kontra rendszer ócsárolás volna a lényeg, hanem desktopságosság.

Másodpediglen ha jól értelmeztem a kútfő felvetést, bármiféle rendszernapló, logfile és CLI az mínusz pont a desktopságosság terén. :)

V

( gd | 2009. 05. 19., k – 21:32 )

Néhány pont értelmes, nagy része hülyeség.
0. Akár lesznek mindig zárt szoftverek, akár nem, az indoklás hülyeség. Egy oprendszer vagy irodai programcsomag is millió dolláros, mégis van nyílt.
2. Hát, sok alkalmazás tényleg bugos, de a GTK vagy a Qt hol instabil? 2. pont többi része az átlag desktop felhasználót nem érdekli.
3. Csak azt felejtik el, mint sokszor, hogy ez csak fizetős alkalmazásoknál probléma, a többit a disztribútor becsomagolja, a fejlesztőnek nem kell vele foglalkoznia. Az is biztos, hogy ha egy valóban fontos fizetős programból egy binárist kiadnának Linuxra, akkor a disztribútorok megoldanák, hogy menjen. Ja, régóta nem találkoztam olyan programmal, ami nem volt benne valamelyik openSUSE repóban, és a fejlesztők se adtak működő csomagot vagy installert, főleg nem desktop programmal.
4. Máshol nem tudom, openSUSE-n amit be lehet állítani, és desktop dolog, azt GUI-n is be lehet állítani.
5.1. Szóval az átlagos Windows felhasználóról van szó (familiar Windows software kit érdekel, ezen az alapon Windows sem ready, nem megy rajta a familiar KDE szoftverem, ill. Being resolved). Az említett "hardcore" szoftverekre meg a felhasználók töredékének van szüksége.
5.3. Miért vegyek olyan printert, ami nem megy az OS-emen, amikor van hasonló árban és funkcionalitásban olyan is, ami megy?
5.5. US Linux felhasználók miért ne tudnák letölteni a kodekeket a megfelelő szerverről? (Nagyobb desktop disztrókban elég straightforward.)
8.1. Ez mióta desktop felhasználás? (Az még OK, hogy egy kisebb hálózathoz könnyen fel lehessen állítani ilyeneket, de miért virtuális userekkel?)
9.2. >3 éve van parallel boot a nagyobb disztribúciókban.
10. WTF?
11. WTF?
12. Keylogger-t bármilyen rendszerre lehet rakni. Social engineering: bármilyen rendszeren megy. sudo GUI-ról: kdesu/gksu, (KDE-ben) Menü/Run command/Options/Run as different user, a rendszerbeállító programok pedig bekérik a jelszót. Az igaz, hogy ezek semmit nem érnek, mert aki felhasználói jogot szerez, az be tud rakni egy ugyanígy kinéző programot vagy keyloggert sudo/kdesu/gksu helyett, ez, gondolom, Windows/Run as...-nál is így van.
13. Lásd 3.

5.3: miert kelljen azt gugliznom, hogy melyik printert viszi a rendszerem?

Nem kell azt guglizni.

1. Ha benne van a nevében, hogy "Win", akkor az valószínű nem lesz jó
2. A többi általában jó

Amúgy meg linuxprinting.org és megnézem a listát. Én azt találtam, hogy a teszkó gazdaságos filléres gagyik nem szoktak menni linuxszal, igaz azok windowsal sem, meg néha bekapcsolás után saját maguk sem...

Kapsz egy gépet, hogy rakd újra a Windowst, mert nem bootol. Nincs nálad Linuxos livecd, nem otthon vagy (elmész rokonhoz), nincsenek meg a géphez kapott driver lemezek. Betolod az SP3-as XP-t, a hardverek közül alig ismer fel valamit (hang, video, wifi nincs, lankábelt meg nem húzhatsz keresztül 5 szobán a routerig). Mit teszel? Hiába kapcsolódik az XP a WinUpdate-hez, onnan eddig nekem még 1 hw-t sem talált meg.

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

512 MB RAM-mal szerelt gépre nem telepítenék Vista-t :)

Elég sok embernek nem tetszik a Vista, pont azért amiért a Linux: nem ugyanolyan, mint az XP. Az r=1 user kb xmacro szinten kezeli a gépet, olyan szemmel pedig a Vista egy teljesen másik oprendszer, mint az XP.

"A fejlesztot azert fizetik, hogy oldja meg a problemat. Ez egy kemeny szakma." - Chain-Q

Utánajártam, és olyan hw-t vettem, amivel nem kell tökölni. Ennyi.

Minden csupán hozzáállás kérdése.

Hozzáteszem, nem két nap alatt dőlt el a dolog, mert notebook-ot vettem. Annál pedig egyébként sem hamarkodja el az ember a vásárlást.
--
http://blog.zsoc.net | http://trustno1.hu | http://www.runatabor.com
Born to be alive!

Korábban már valaki kifejtette helyettem, de tessék, újra:

Egy normális ember, jobb esetben azért utánanéz annak, hogy mit vesz a pénzéért. Főleg hogy pont az ilyen hardverek nem a kétforintos kategóriába tartoznak (persze, lehet szkennert, nyomtatót olcsón kapni... talán pont ez a rész a kivétel), természetes, hogy az ember utánanéz a lehetőségeknek

Egyébként meg az r=1 usernek is meg kell tanulnia valahonnan a dolgokat, ha mást nem, a saját kárán. Hogy ha ezek után meg nem fogja fel, hogy hülyeséget csinált, akkor szvsz meg is maradhat annak ami.

Ami pedig a támogatottságot illeti, nekem inkább az a tapasztalatom, hogy a régebbi, vagy a noname dolgokkal vannak leginkább problémák.

--
http://blog.zsoc.net | http://trustno1.hu | http://www.runatabor.com
Born to be alive!

Én elhiszem, hogy a legtöbb ember bemegy valamelyik electro-tacskóba, aztán leemeli a legolcsóbb vacakot, hazaviszi, és nyílván bosszankodik.

De az ilyen ember jellegzetesen:
- Ugyanúgy megtudja járni windowson is.
- "A linux az nem mosópor márka?" vagy "Az nem olyan mint a DOS?" esetleg "Nem tudok rajta játszani!"
- Nem is akarja átlátni, ezért magával cseszik ki...

És még lehetne sorolni.

(Speciel legtöbb ilyen helyen egyébként helyben is lehet technikai segítséget kérni, bár arra már nem fogadnék, hogy linux témakörben is... Ez viszont már megint nem a disztrók hibája.)

--
http://blog.zsoc.net | http://trustno1.hu | http://www.runatabor.com
Born to be alive!

Azt már meséltem, hogy a szervizünkben a nyomtatós kolléga állítja, hogy a Linux-nak sokkal jobb az out-of-the-box nyomtató támogatása mint a Windows-nak? És hogy Linux-szal tesztel? És hogy a Microsoft egyik saját felmérése szerint minden tizedik Vista-ra történő nyomtató telepítés kudarcba fullad? És hogy az előbb említett kolléga nemrég egy nagy hadrvergyártó szaktanfolyamán amikor kimondta a Vista szót, hahotázásban tört ki az előadó?

--
trey @ gépház

Bejött a vevő, hozta a gépét és annyit közölt hogy olyan videókártya kell amivel pörög a kocka is Linux alatt. Eladó/szervizes gépbe kártya beszerel, driver telepít. Ügyfél megles, örül, fizet, elmegy.

--
Elméletileg nincs különbség elmélet és gyakorlat között. Gyakorlatilag van.

Anno én is így mentem a sokat emlegetett wifi kártyámat megvenni. Megfogtam szüleim notiját, elmentem a boltba. Mondtam, hogy kinéztem a kártyát, mondtam mi a bajom, ki lehetne-e próbálni? Mondták igen. Fölismerte, látszólag ment...

Aztán huzamosabb használat során kijöttek a bugok, fagyások, amit csak tetézett a distupgrade.

----------------
Lvl86 Troll

5.3. Egyrészt: kb. 3 perc kideríteni (akár google-lel fórumokról, akár az openprinting-ről), hogy megy-e, nem túl fárasztó; másrészt Windows-ra se árt utánanézni, hogy mik a vélemények az adott vasról.
5.5. Szerzői jog: nincs köze a kodekekhez, azokkal szabadalmi problémák vannak. Szabadalom: AFAIK csak az büntethető, aki eladja, tehát haszna van belőle; aki letölti (a külföldi szerverről) nem. Ha nem így van, tehát büntethető, akkor is valószínűleg sokkal olcsóbb egy licenc, mint egy Windows (aminek az árában szintén benne van a támogatott formátumok licence), aki meg warezolná a Windowst, azt az se zavarja, ha a codec warezolt.

5.5: szerzoi jogokrol, patentekrol hallottal?
Tehát a jenki szomszéd feljelent az FBI-nak, ha a Debianomon DVD-t vagy DivX filmet, mp3-akat játszok le, mert volt pofám "apt-get install vlc(mplayer,xine,audacious,etc.)" parancsot kiadni és használni ezeket...
Akkor az USA-ban a Windows felhasználók pl. a K-Lite Codecs pack-et sem telepíthetik "legálisan". :(
Gusztustalanok ezek a szoftverszabadalmak, nem véletlenül tüntettünk 2004-ben!

---
Mézi 4Ever!

( numen v | 2009. 05. 20., sze – 06:22 )

made my day:)
érdekes cikk egyébként. egyik fele olyan, mintha gamerpisti most töltötte volna le, a másik fele pedig mindha a szaralinugz fórumtopicokból lett volna összeollózva.
nem szedném darabokra, mások már megtették – de megnyugtató, hogy a vázolt problémák jelentős része megoldott/szubjektív/nemlétező. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( turul16 v | 2009. 05. 20., sze – 08:08 )

0. Baromsag
1. Ez igaz.
2. Tulzas.
3. No problem.
4. Nem lehet mindenhez GUI-t irni, valoban komplex programok finom beallitasait nehezebb is lenne megoldani vele.
5. Minden OS -nel talahato olyan eszkozok amikhez nincs driver, nincs itt semmi latni valo.
6. Disztrok feladata a mezei usernek hasznalhato kernelt szallitani.
7. Par valoban letezo, tobb usert erinto peldara kivancsi lennek.
8. PEBKAC
9. LDFLAGS="-Wl,--hash-style=both -Wl,--as-needed -Wl,-O1" , address space randomizacio bebasz a preilinknek, nekem gyorsnak tunik igy is.
10. Legtobb alkalmazasnal nem fontos, hogy a falhasznalot a stdout-ra kifosott adatokkal zaklassuk.
11. WTF
12. WTF
13. 5+ evre viszamenoleg nem volt komoly valtozas, az emlitett masik OS -is regi libek feltelepitesevel( +virtulizacioval) , oldja meg kompatibilitast, ez a lehetoseg nyitott, de valodi igenyt nem latok ra.
14. Ezekre van megoldas, minden cegnel meg van a sajat standard way.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( exciplite | 2009. 05. 20., sze – 07:15 )

Sziasztok

Hogy őszinte legyek én végig se tudtam olvasni mert nekem kicsit valami reklámszagú valamiként jött le az egész. Mindenki használjon amit akar, mindenki olyan ideológiát gyártson magának amilyet akar és nem kell fikázni semmit. De lehetne kiadni olyan cikkeket is, hogy a kereskedelmi OS-ek miért verik át a vásárlót, vagy miért nem biztonságos addig ameddig meg nem vettél még 10-20k-ért ilyen meg olyen szoftot. De ez kit érdekel? Aki Linux-ot használ az biztos megvan vele elégedve, aki meg nem az lehet h nem is ismeri. Talán ez így is a jó.
De a totális baromság az, ha valamit úgy minősítünk hogy nem is használjuk vagy nem is láttuk még.

És nekem kész van desktop-ra mert kb. 5 éve használom és soha nem volt vele problémám, mindig minden működött és király és kész!

( wladek1 | 2009. 05. 20., sze – 07:33 )

Van, amiben igaza van, de ettől függetlenül nagy része baromság, másrészt viszont van az a bizonyos 1%, aki használja; ennek fele (köztük én is) csak Linux -ot Desktopra.
Nekem nincsenek vele gondjaim. (Problémáim igen, ugyanakkor ismerem a billentyűzetet...onnéttól meg nincs.)
Amire nincs kész a disztróm, nem is használom.
Ez kimerül a pörfőforgó kockában, ami egyébként nem is lényeges...
Jellemzően viszont elmondhatom, hogy előbb forgatok le bármit Linux alatt forrásból, mint hogy a Windowsos properitary alternatívája felmenjen kattingatós installerrel...

Mondjuk a 11 ponton leöntöttem az asztalt kávéval...

szürkehrteg
azenoldalamponthu

Engem annyira zavar az, hogy megpróbáljuk olyan emberekre erőltetni a Linux -ot, akik arra sem képesek, hogy egy Windowsos installert _utasítások_és_EULA_elolvasásával_ tudjanak végigfuttatni.
A következmények meg ugye ismerősek.
Ezek az emberek egy használhatóbb linux -szal sem fognak normálisan boldogulni szvsz.

szürkehrteg
azenoldalamponthu

( zolix | 2009. 05. 20., sze – 07:46 )

1999 óta használom desktopként (irodai munkára, multimédiára, játékra, stb), az utóbbi négy évben ERP-jellegű munkára is. Győzzön meg valaki, hogy nem lehet használni... gigalol

Igen van ilyen jelenség..., de tudod mindig ugyanazokra válaszolni, amik nem is az op. rendszerhez kötődnek: grafikusfelületen ez meg az... bosszantó nagyon sokan lusták kettővel többet kattintani....

Szerintem a probléma ott lehet, hogy a mikor az átlag felhasználó elkezdett "Windows-ozni" már voltak a környékén olyanok (többen) akik tudtak válaszolni. Most alternatív op. rendszereknél még nem tarunk itt.
Kevesen vagyunk és unjuk a "divat Linuxosokat" akiknek ott kell kezdeni, hogy particionálás... ",de hát Windows alatt nem kellet ezzel foglalkozni" típusú benyögéseket mormolnak. Hosszútávon bosszantó és kiöl minden lelkesedés, hogy tanítsd/mesélj/válaszolj a sok ",de hát.." embernek.

( hrgy84 | 2009. 05. 20., sze – 08:46 )

0. Reszben igaza van, az ilyen szintu jogvedelmek problemat tudnak jelenteni egy opensource program fejlesztesekor. De a forras zart is lehet...
1. ALSA. Annyibol igaza van, hogy az ALSA-OSS hidat igazan megcsinalhatnak mar non-blockingra, vagyis hogy az OSS tenyleg csak emulalva legyen
1.1 Hehh? Hangszoro ikon megkeres, duplaklikk. Es ez csak gnome, a KDE biztos valami nagyon advanced dolgot is tud.
1.2 Miert, tessek mondani, Windows-on az? Driverfuggo itt is, ott is.
1.3 Hat, ha nincs drivere hozza a Windows se allitja be...
2.1 Egyvalamiben igaza van: idonkent visszavonnak dolgokat, es nem hagynak ott egy atfordito reteget akkor sem, ha ez lehetseges volna, es keves munkaval eloallithato lenne (pl. fuggveny atnevezesek, parameter valtoztatasok). Ezen felul en tenyleg el tudnek kepzelni egy wrapper API-t (like System.Windows.Forms a mono-ban), ami felulne a GUI toolkitek tetejere, es alapszintu GUI-ju appokat lehetne ra fejleszteni (meg egy leltarprogram sem hasznal nagyon durva widgeteket).
2.2 Lassu... Tessek mondani, mihez kepest? Nyilvan egy S3 Trio 3D/2X kartya az eletben nem hoz akkora teljesitmenyt, mint mondjuk egy Ati X szerias. Ezen felul a Linux-nak a 2D teljesitmennyel a legritkabb esetben van baja, van nagyon szep VESA driverunk (bar belenyomhatnanak meg par felbontast).
2.3 Hat a franc tudja. Ha tisztan a GDI-t veszem alapul, akkor az X libek eleg sokmindent tudnak, ami eleg is lehet. A font aliasing acceleralasa teny, bar az is, hogy a ma normalisnak szamito gepeken egyaltalan nem lassu.
2.4 Ez egy hosszu lista, nem reagalnek mindenre. teny, hogy nincs on-the-fly beallitasvaltoztatas minden esetben, es teny, hogy nem minden GUI toolkit supportalja, de igazabol akinek font aliasingra van szuksege az ugyis olyan toolkit menten dolgozik, hogy jo legyen. Hogy egy font szep vagy sem, azt ne o mondja mar meg nekem. A legtobb distron lehetoseg van a leggyakrabban hasznalt Windows fontok felrakasara, ezen felul barki barmikor bemasolhatja maganak a kedvenc Wines fontjait - a Linux kezelni fogja. Ez tapasztalat.
2.5 De van.
3.1 Ize. Marmint miert is? A legtobb cucc beallitasa kozel automatikus, a kimondottan desktopra szant Linux disztrok grafikus beallitofeluleteket is hoznak, sot, most mar egyre inkabb jelen van a Gnome-ban es a KDE-ben is a rendszerkezeles. A halozat problemara a megoldas neve NetworkManager.
3.2 Miert, a windows verziok installere egyseges? Sot, megkockaztatom, hogy egy Mac 9 installere kevesben hasonlit egy Mac OS X telepitojehez (lattam mindkettot, ugyhogy most egy picit csaltam).
3.3 Ebben reszben igaza van, viszont a legtobb gyarto gyart csomagokat az ismertebb disztrokra, ahol ilyen nincs, ott pedig van kulon repo ra. Ahol nincs, azok a programok sem igazan r=1 usereknek valok...
3.4 Ez reszben igaz, reszben meg nem. Valoban vannak API tordelesek, de ezeket a nagyobb lib gyartok hirdetik. A compiler flagek nem sokat szamitanak igazabol, a legtobb binaris disztro ugy fordit, hogy minden elfusson rajta, amit nem az ozonviz (gy.k.: kernel-2.4) elott irtak. A tobbfele compiler megint egy erdekes betegseg, erdemes lenne orvoshoz menni vele. A gcc-n kivul ugyanis nem nagyon hasznalnak mast a disztrok. Oke, Gentoo-n mar lehet icc-t hasznalni, de komolyan fog egy Linux desktop user Gentoo-t telepiteni?
4 Hmm... ez mintha a Windowsra is igaz volna, de cafoljatok meg.
5.1 Azt kell mondjam, ezzel egyet kell ertsek. De a wine e teren szerencsere egyre jobb.
5.1.1 Hat. Most jojjek azzal, hogy annak idejen a tordelok Mac-cel dolgoztak, mert a Windows alkalmatlan volt a feladatra? Valoban hianyzik tobb jo nevu professzionalis termek a kinalatbol, es nem mondhatjuk jo szivvel azt, hogy ez a gyarto hibaja is. Ugyanakkor jo nehanynak van alternativaja is, keresni kell. Ezzel egyutt, az, hogy valaki Linux-ot valaszt, azt meg kell fontolni, de ugyanez igaz a Mac-re is, mert sok cuccnak ott sincs alternativaja. A Windows egyeduralkodo volt az oprendszerek teruleten, ez a teny meg csak nemreg tort meg, ne varjuk mar azt, hogy egy tobb evtizedre visszatekinto appnak ket napon belul kijojjon a Linuxos rivalisa.
5.2 Hat nem tudom, en a wine appdb-t elnezegetve talalok top cimeket. A cedeganal szerintem meg ennel is jobb a helyzet. Sot, meg passziansz is van, nativ!
5.3 Fajoan igaz, de azert ezek megvannak Windowsra is, szoval tul sok latnivalo nincs errefele
5.3.1/5.3.2 Ezt mar tobben leirtak: mielott az ember hardvert vasarol, mindenkepp erdemes meggyozodni a kompatibilitasrol Windows-nal es Linux-nal egyarant. Ezt az r=1 userek is egyre inkabb tudjak, bar a Google hasznalata nem mindenkinel szeriatartozek.
5.4 Hmmmm? Erre terjunk vissza 10 ev mulva, amikor a BD filmek kora rank is koszont.
6 Ebbe rejlik nemi igazsag, bar tegyuk hozza, a Windows kernele is hoz idonkent furcsa dolgokat. Abban igaza van, hogy a Linux kernel tul gyorsan valt... bar ugyanakkor altalaban a lehetoseg megvan a korabbi kernelhez valo visszateresre, mig ez Windows eseteben nincs igy.
7 Mibe fogadjunk, hogy ha a Windows-nak lenne bugzillaja, olyasmi kepet mutatna mint az emlitettek?
8 Szerintem ez azert valahol a Windows eseteben is igy van. Ido kell, mire emberek raharapnak egy uj feature-ra.
8.1 Errol egyszer mar elmondtam a velemenyem: ez szerver kategoria, nem pedig desktop. Nem is ertem, ez miert nem lett a piszkozatbol kitorolve.
9 Ez tisztessegtelen jatek. Az OOo tenyleg doglassu, de ott van peldaul a Gnome Office, a KDE Office, azok nem lassuak.
10 Ugy gondolom, egy alapszintu tudassal minden rendszeren problemas a hibakezeles. "Valami pirosat dobott fel, leokeztam". Itt legalabb szinten van OK gomb, az eleg, neeem??
11 Legyen neki gyereknap, igaz.
12 sudo: gksu-properties, sudo (bar ez alkalmazasfejlesztesi kerdes innentol). Keylogger nem nagyon van Linux ala, a hardveresre mas se tud reagalni, nagyobb popularitas eseten a biztonsagi intezkedesek novekedni fognak. A virusmentesseg hulyeseg, egyebkent pedig a Linux a legtobb tamadasfajtara mar most fel van keszitve, tenyleg csak GUI-t kell elejuk huzni.
13.1 Ez igy ebben a formaban azert nem allja meg a helyet. Vannak olyan Win95-re irt alkalmazasok, amik futnak Win 7 alatt is, de ez nem altalanos (eppen most szaladtam ra, hogy a KRESZ CD-m mar teljesen unsupported). Ugyanez a Linuxra is.
13.2 Lenyegeben igaz, de ez megintcsak egy relativ fogalom. Egy Vistara irt alkalmazas sem fog jo esellyel elindulni Win98-on, szoval ne varjunk el olyan dolgokat, amik bevallottan nem is leteznek.
13.3 Ugyanezek megvannak Windows-ra is, csak azon a teruleten nem altalanos a bugzilla alkalmazasok hasznalata.
14.1 Ugy erted, hogy nincs _egyseges_? Mert akkor igaz.
14.2 Ez a Windows vilagra is igaz, nem tudsz ugyanazzal a szerverrel 98-at, XP-t es Vista-t is teriteni. Pedig azok meg egy disztronak is szamitanak...
15 Tisztessegtelen jatek ujabb kore. "Nincs jo RDP kliens alternativa (rdesktop nem szamit)". Ha erre nem hordul fel a fel vilag, akkor a fel vilag degeneralt barom.

Undorito az, hogy mennyire ketsegbeesetten probalja az iro a sajat igazat bizonygatni akkor is, ha egyebkent meg o maga is tisztaban van vele, hogy nincs igaza. Egy fair osszehasonlitasnak lenne helye, de egy ennyire piszkos huzasokkal teli listanak nem sok van. Nem mondom, hogy egy-ket ponton nem ertek vele egyet, de ez nem altalanos.

-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Azt se felejtsuk el, hogy a Linux alapvetoen szerverre lett tervezve, nem pedig desktopra. Az, hogy jelenleg egyaltalan alkalmas barmifele desktop munkara, igen komoly fegyverteny. Arrol nem is beszelve, hogy a Linux-nal meg csak nem oly regen indult el egy tendencia, hogy szelesebb retegek szamara valjon kezelhetove. Ez az ut nagyon hosszu, es minden oprendszernek maganak kell kitaposnia. Nem hiszem, hogy az ut elso 100 metere utan mar fel kellene hanytorgatni, miert nem tartunk mar a harmadik kilometerkockanal.

Arrol mar nem is beszelve, hogy egy olyan oprendszer egyeduralmat kell megtorni, ami alig egy evtized alatt egyeduralkodo standardda valt a piacon. Ez meg akkor sem lenne konnyu feladat, ha tenyleg profi szoftvermernokok ulnenek az asztalok mogott, nem pedig kozosseg. Az, hogy a Linux elterjedtsege ma mar eleri, sot neha meg is haladja az 1%-ot, az egy eleg nagy eredmeny, hiszen e tekintetben a tobbi alternativ oprendszer sincs sokkal jobb helyzetben (jo, a 2% az duplaja az 1-nek, de mennnyisegileg igen kevessel jelent tobbet a gyartonak).
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

1. ugyanugy hangszoro
2.1 wxWidgets
3.3 alien
9 tisszessegtelen, mert az ms office-nak van preloaderje, ami GUI betoltes kozben betolti magat (ettol ilyen lassu a GUI betoltes), a grafikus felulet mar csak az API-t hivogatja.
12 keyloggert en eddig csak modulban tudok elkepzelni, non-root accal emg sehogysem, de ezt majd takemeaway megmondja.
13.3 höhö, ninsc publikus buglista, TEHÁT nincs bug benne. vicces ez az Artem gyerek.

2.4.3.2 NEHOGY valaki windows fontokat merjen rakni a linuxomba! hányok a times new romantól meg a többi TrueType fostól. Amíg a windowsos DTP annyi, hogy Arial vagy Times, addig ne hőbörögjenek nekem arról, hogy csúnyák a Type1 meg Type2 fontok, amiket pl Tex-ben használok.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

[off]
nemtom' én bőven megelégednék azzal ha lenne egy betűtípusformátum, ami nem fapados, és a funkcióit széleskörűen támogatják floss és kereskedelmi szoftverek egyaránt. Betűmetszősködésem közben ma futottam bele, hogy az Opentype kontextus alapú ligatúráit biza' semmiben se tudtam életre kelteni: OOo eleve távol tartja magát ilyesmitől, pango alapú alkalmazások csak a simát ismerik, scribusba ígérgettek opentype supportot, de nekem nem volt elég intuitív ahhoz, hogy elsőre működjön (vagy eleve nem is működik…).
XeTeXben volt a reménységem. De ott se tudtam beélesíteni :-/
A Truetype-nál meg tény, hogy nincs ilyen probléma, ugyanis azt hiszem nem is ismeri ezt a feature-t:)
(amúgy a fenemód gyakorlatias probléma: az „és” stringet akartam ligatúrával lecserélni, ha külön szó. nem, a „space+é+s+space” ligatúra nem játszik, mert az csúnya megoldás:))
[/off]

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

1. hangszóró? Hol oldja meg ha összeakad a fos ALSA önmagával (OSS "emuláció")
2.1 ne röhögtess, GTK wrappert ajánlasz GTK helyett
3.3 gány, a pre/post install scriptek nagy része nem megy (többek közt mert a disztrok eltérnek), de még a változóneveket sem képes átalakítani. Jobban jársz ha kibányászod a telepítendő fileokat a csomagból, az legalább nem túrja szét a /etc-det a hibás scriptekkel.
9. mi tisztességtelen benne? OOo nem tudja megtenni?
12. igen, a keylogger érv hülyeség
13.3 a "regressions and incompatibilities" részt gondolom szándékosan nem olvastad el, mert az tényleg probléma, nem lehet "WORKSFORME"-vel elintézni

2.4.3.2 egyéni szocproblémád, gondolom ha pl. egyetemi beadandót kértek volna tőled Times fonttal, akkor inkább abbahagytad volna a felsőoktatási pályafutásod
szerk: látom magával a truetype formátummal is bajod van, na ezt is kifejthetnéd, mit kompenzálsz vele.

13.3 nem olvastam el, mert kabe sejtem mirol szol. Viszont a kesobbiek soran ki is derult, amit itt mar valoszinusitettem, hogy a Windows-os bugokat nem letezonek belyegzi azaltal, hogy a MS belso bugzillaja (vagy amit hasznalnak) zart. Nem mondom, hogy nincsenek problemak a Linux-on - mindenutt vannak. De gatlastalanul ugy feltuntetni, hogy a Windows mentes ezektol a hibaktol - na ez a tisztessegtelen jatszma. Nem kell teteles felsorolas - csak meg kell emliteni, hogy letezik a problema. Persze ettol csokken a FUD ertek...

2.4.3.2 a FalseHandWrite szindromajat? :-D
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

3.3 En ugy ertettem, hogy _nincs_ binaris csomag. Ilyen esetben az alien sem tesz csodat.
9 LOL. Ezt hol olvastad? Baromsag. Itt inkabb arrol van szo, hogy az MS Office sokkal jobban tamaszkodik az alatta futo rendszer libjeire, mint amennyire a OOo teszi ezt most. Annyiban igazad van, hogy a GUI libek valoban betoltodnek (hiszen azok kozosek, a rendszer is hasznalja oket), es a grafikus felulet API-t hivogat. De pl. Off2k7 eseteben a ribbon-ok libjeit nem tolti be, mert mi a francnak, ugyse hasznalja semmi, az elso hasznalat tolti be.
12 Keylogger hw-es is lehet pl, ahhoz nem kell root acc.

2.4.3.2 Ez a te velemenyed. Mondjuk a TNR nekem se tetszik, de pl. elvezettel hasznalom a Vista-ban debutalt Consolas fontot, ugyanis nagyon jo programozo/terminal font, ami kell megvan benne (deklaraltan ilyen felhasznalasra keszult).
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( efezus | 2009. 05. 20., sze – 09:01 )

A játék az sok embernek fájdalmas hiány. Ő játszani szeretne, nem Codeweavers cuccokkal vacakolni (nem is tudna). De ez csak egy dolog! Ezen kivül - az előttem szólók már irták - rengeteg baromság van a cikkben.

Szüleim példáját látom: megtanulják, mikor mire kell klikkelni és a klikk után mi történik. Ezt teljesen mindegy, hogy milyen OS-en tennék. Windows alatt sem tudnak tuvábbjutni, ha kapnak valami felugró üzenetet, mert nem értik. Inkább kikapcsolják a gépet, ha bizonytalanok, és megvárják,amig valmelyik gyerek hazamegy. Ezt a "munkamódszet" nyugodtan lehetne Linux alatt elvégezniük...

Pluszba még ennek a rétegnek a használati szokásait figyelembe véve úgy érzem, hogy tekintetbe véve szüleink angol nylevtudását, a spyware és egyéb netes féreg-cuccok elől ezerszer jobban lennének védve, ha Linux desktopjuk lenne...

eFeS
http://infoblog.tatrai.hu

( sh4d0w808 | 2009. 05. 20., sze – 09:36 )

Már az elején, 0. Premise előtt bukik a dolog:

"...A primary target of this comparison is Windows OS..." - innentől fogva komolytalan az egész. Nem egy másik Windows létrehozása a cél...

-------------------------
Trust is a weakness...

( Belanyil | 2009. 05. 20., sze – 09:44 )

Csak két "apróság":
Bedugom a webkamerám, semmi. Nem megy ! (két fajata is van egyik sem megy )
Bedugom az IRDA-t, nem megy.
A MS-trottyban mind megy.
Akkor miről beszélünk ?
Ennyi.
Félreértés ne essék a LINUX-nak drukkolok (már vagy tiz éve)
de ugy látszik hiába.
Az a baj aki tényleg ért hozzá az azt nem érti hogy egy oprendszert
úgy kell megcsinálni hogy az is tudja használni aki csak használni szeretné ,és nem reggeltől-estig szkriptekben kotorászni!
Ja most az Ubuntu9.04-esről beszéltem, de tök mindegy hogy melyik !

erdekes, nalam:
Webcamet bedugom megy
Win: Webcamet bedugtam: nem megy, driver cd elokotorasz, driver felrak, huzzam ki a webcamet. Inditsam ujra a gepet, tegyem be a webcamet (miert van minden installer vegen, hogy inditsam ujra a gpeet, amikor anelkul is mukodik?)

Nem tudom, en irda-bol is meg webcam-bol is valami gagyi szart vettem, bedugtam, oszt megy. Gentoo ala fel kellett rakni a gspca drivert eleinte, mostanaba azt se kell. Furi, mi?

Viccen kivul: sztem szar hardverek minden oprendszer ala leteznek, ez nehogy mar a linux hibaja legyen...
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Ez mind igaz,amit irsz. Mar tobb ismerosom pattant vissza ilyen es ehhez hasonlok miatt a Linuxtol. Az alap eszkozok - es ebben igazabol benne lehet a webkamera meg az IrDA is - mennek, de az teny es valo, hogy ha az ember Linux-ot akar futtatni, akkor a megkozelites nem a "veszek valamit, aztan majd a Linux lekezeli", hanem az, hogy "Linuxot akarok hasznalni, megnezem, mivel fog menni szivas nelkul".

Illetve a teljesseg kedveert meg kell jegyezni, hogy aki mar Window$ baratunk alatt probalt felvakarni egy plug-and-play eszkozt, ami rohadtul nem akart menni a driverevel, vagy elszallt az USB alrendszere valami miatt, es ezredszeri probalkozas utan sem ment, csak ujratelepitessel, vagy ... folytathanam a sort. Szoval: sokminden _valoban_ sokkal user-friendlybb M$ cuccok alatt, Linuxnal meg sok esetben kell tudni, hogy mi tkell feltenni pluszba, hogy mehessen a klikk-and-play. De ha valami a gombnyomogatos modszerrel NEM megy Window$nal, akkor megintcsak meg vagy love, de rohadtul, mert marad a registry-buzeralas vagy a teljes reinstall, mivel "ujraforditas", fuggosegek atnezese, indito szkript atirasa (ad-abszurdum uj szkript irasa) egyszeruen lehetetlen.

eFeS
http://infoblog.tatrai.hu

( Hiena v | 2009. 05. 20., sze – 10:01 )

Vicces lista, de alapvetoen rossz iranyba tapogatozik.
Amikkel egyet tudok erteni az a driverekkel kapcsolatos kifogasai, a hangrendszert is beleertve. Linuxnal nincsen egy egyszeru, generikus driver api, ami alapjan a gyartok egyszeruen tudnanak kernel modult fejleszteni.

Az Xnel nagyon sok problema abbol adodik, hogy a jelenlegi hardverkezelesi modell amit az Xnel alkalmaznak elhibazott. Ezt csakis ugy lehetne megkerulni, ha egy egyseges grafikai meghajto modellt alakitanak ki kernel szinten, es ehhez kapcsolodna az X szerver. Ezt a munkat meg senki nem merte felvallalni.

GTK es a QT eseteben regota tarto tendencia, hogy kezdenek bloatware jelleget olteni. Sajnos ebben pozitiv valtozasok nem varhatoak.

Igaza van a grafikai konfiguracios feluletek hianyaval kapcsolatosan. Ha guibol hivok meg egy konfiguracios progit akkor ne kelljen mar kapcsolokkal szorakozni parancssorbol.
Nem kerult fel a listara olyan aprocska, de feletteb idegesito dolog, mint a rendszerszinten egyseges vagolap. Vicces amikor egy adott szoveget X alatt csak ugy lehet copy-pastezni, hogy az ember a copy muvelet utan nem minimalizalja az ablak mertet, mert az uriti a vagolapot.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( Kormoraan | 2009. 05. 20., sze – 12:23 )

Gyűlölöm már ezt a flame-elést, bárki csinálja.

De mérges vagyok, hogy rászántam az időt, és végigolvastam ezt a rovatot!

( Replaced | 2009. 05. 20., sze – 15:59 )

azon a hozzaallason kellene valtoztatni, hogy ne tamadaskent eljen meg a linuxcommunity minden kritikat, hanem probalja meg vegigondoli, hogy mikent lehetne javitani (most ilyen "nincs ra xyz" nonszenszeket nem beleertve)

--
When in doubt, use brute force.

Nezd, en vegigvettem amennyire tudtam. Nem mondom, hogy nincs _nehol_ igaza a lista irojanak, de maga az osszehasonlitas elegge tisztessegtelen, ugyanis folyamatosan kierzodik, hogy eronek erejevel ajnarozza a Windows-t es fikazza a Linux-ot, holott egyik se jobb a Deakne vasznanal. Azzal egyetertek, hogy a Linux meg nem erett meg teljes egeszeben a desktopokra, es azzal is, hogy vannak problemak, ugyanakkor szembesiteni kell a publikumot azzal is, hogy a Windowson is vannak problemak, amikre raadasul haromeselyes, hogy kerul-e megoldas.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Annyiban azert igaza van, hogy a linux community nagyon erzekeny a kritikara, es kepes illogikusan reagalni egy problema felvetesere (peldakent a kernel koruli problemakat tudom felhozni). Ezen valtoztatni kellene, mint nagyon sok mas dologgal kapcsolatos hozzaallason is.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

> a linux community nagyon erzekeny a kritikara

Én nem szoktam kritikával találkozni. Eszetlen fikázással annál inkább.

> Ezen valtoztatni kellene, mint nagyon sok mas dologgal kapcsolatos hozzaallason is.

Kezdj hozzá nyugodtan. Vagy úgy gondoltad hogy "fogjuk és vigyétek"?

> a linux community nagyon erzekeny a kritikara
Én nem szoktam kritikával találkozni. Eszetlen fikázással annál inkább.

Igen, pont erről a látásmódról beszélünk... Ha a Linux nem az élő egyetlen Istenként van valahol feltüntetve, az már csak "eszetlen fikázás" lehet.

( buran | 2009. 05. 20., sze – 16:06 )

A lista általános siráma, hogy nem egységes és stabil a desktop. A Windowsosok általános siráma, hogy unalmas a desktop és nincs lehetőség változtatásra. Az a vicc jut eszembe az öt emeletes, csak lányoknak épült szállodáról. Vagy a másik, amikor az olcsó, gyors és szép munkából csak két jelzőt lehet választani. Értitek. Megint kiderült, hogy többféle ember van. Van akinek már eljött a linux desktop éve, van akinek sosem fog.

---
;-(