Linus GNOME-ra váltott

GNOME

Régóta ismert tény, hogy Linus Torvalds nem nagyon kedveli a GNOME-ot. Jól mutatja ezt például az a 2005-ös levél, amelyben arra bátorítja az embereket, hogy váltsanak KDE-re. Ennek fényében mindenképpen érdekes, hogy a Linux atyja a napokban bevallotta egy interjúban, hogy GNOME-ra váltott.

A ComputerWorld a napokban interjút készített Linus-szal. Az interjú a nyílt forrás körül forgott. Szóba került a kernel fejlesztése, a git-BitKeeper kérdéskör, a btrfs-ZFS téma. Linus - immár többedszerre elmondta - hogy Fedora-t használ. Azonban amikor a KDE 4 szóba került, Linus tőle szokatlanul beszélt a KDE-ről:

"KDE felhasználó voltam. [De] azt gondolom, hogy a KDE 4.0 akkora katasztrófa volt, [hogy] GNOME-ra váltottam. Gyűlölöm, hogy a jobb [egér]gomb nem azt csinálja, amint én akarok."

Linus elmondta, hogy érti az indokokat, okokat, amelyek KDE 4.0 kiadása mögött állnak, de szerinte a fejlesztők rosszul csinálták, hogy kiadták, mert az csak egy félig kész kiadás volt. Linus szerint végső soron kiderülhet, hogy mégis jó döntés volt a kiadása és később majd újra próbálja, de azt gyanítja, hogy nem Ő az egyetlen, akit a KDE elveszített.

A teljes interjú itt olvasható.

( zZsOlTi v | 2009. 01. 24., szo – 12:24 )

Én meg lehet KDE-re váltok (a 4.2 igen szimpatikus megrögzött Gnome-os interfésznáci létemre). Majd küldök be hírt :)

Nekem 8 plasmoid van kint, és az asztal mappanézetre van állítva.
(LCD wather, naptár, Amarok vezérlő, RSS olvasó, Akuufeszültség jelző, Holdfázis jelző, Analóg óra és egy Szemétkosár)
Ezen kívül a panelon is van még pár plusz plasmoid. A fura az, hogy kde 4.1 alatt nekem is lassú volt, de most meg egyszerűen megtáltosodott. Igaz, ehhez törölnöm kellett telepítés után az egész .kde4 könytárat a home-ból.

Nagy Péter

Nekem halistenek nincsenek eroforras problemaim, de az svn-es KDE-be idonkent hasalnak el dolgok. Viszont jo dolog, hogy iszonyu jo fejek a fejlesztoi, kabe egy het alatt megoldottak a legbonyibb problemamat is.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( blueghost | 2009. 01. 24., szo – 12:29 )

Hát, érdekes. Én mindenesetre maradok a windowmaker-nél :-D

+1000
nem is tudtam hogy van itt rajtam kivul mas wm-rajongo :)

amugy pont tegnap raktam fel a kde 4.2-t a slackire, es meg kell mondjam, kimondottan tetszik
a windowmakert nem fogom lecserelni, de neha azert atnezek majd kde-re is
a legnagyobb bajom az vele, hogy kikapcsolt compiz mellett is irtozatosan lassu...

ja, nem tudtam hogy sajat managere van
nem vagyok otthon a temaban :)
mindenesetre kikapcsoltam a sok csilivilit, igy kb. 100x gyorsabb lett, de meg mindig 1000x lassabb mint a windowmaker

egyebkent szep, atgondolt, izleses, bar lehet hogy sokmindenben mas mint a 3.x, de ez miert kene hogy baj legyen? ez pont olyan, mint mikor azert nem hasznal vki linuxot, mert nem ugy mukodik mint a windows...

( kikke | 2009. 01. 24., szo – 12:30 )

Azé' mer' troll! Bisztosazé! Mer' a KDE4 igenis jó! FUD!

( emberk | 2009. 01. 24., szo – 12:49 )

:) Én is KDE --> Gnome irányban mozdultam, de nekem egyszerűbb oka volt (a kde4-et soha nem is prbáltam). C-ben szoktam programozni, és GUI-t kellet írnom. Namár most qt-t programozni C-ben nem (igazán) lehet. GTK-s kdok kde alatt meg nagyon hülyén néztek ki, de ezt még el is viseltem volna. Azt viszont hogy más más gépen (amin nem volt fent ez a qt-ala-gtk-s valami) kész borzadáj volt. Biztos megoldható lett volna máshogy is, de eddig nekem a 2.22-es gnome nagyon tetszik (Gentoo alatt ez van a stable ágban). Azon felül a GTK LGPL licencű, mondjuk most hallottam, hogy a qt is lesz lgpl-ben. Ha lehet majd C-ben qt-t programozni biztosan kiprbálom, mert azt hallottam rla, hogy sokkal összeszedettebb mint a gtk az 1001 moduljával.

Még a kérdés felvetése is nevetséges. A Qt köröket ver a GTK-ra és minden szedettvedett külső "függelékére" (kód tisztaságban, sebességben főleg, a nagyobb Qt memóriafoglalás elég gyenge FUD, a funkciókat összehasonlítani pedig nem is érdemes...)

A GTKMM-t egy oldalon ajánlják a Qt helyett... ez pedig a gtkmm.org (rofl).

az, hogy mennyire ganyolas, az belul van, nekem csak azt kell tudnom, hogyan tudok mondjuk slotokat/signalokat csinalni/hasznalni
aztan hogy ezt eloszor a sajat precompilere eszi meg, az engem nagyon nem erdekel...

a gtk meg a gtkmm is mukodik termeszetesen, de azokban fejleszteni - szerintem - mazochizmus
bar a gtkmm-et nem ismerem tul kozelrol, de tervezem hogy egyszer ha sok idom lesz, megismerkedek vele, a sima C-s gtk szornyu :(
az egyetlen pozitivuma hogy a default kinezete kimondottan kellemes, a QT meg randa :D

Igen.
win32 GTK-ban WIMP nélkül, vagy AMD64 rendszeren ia32-compat "módban" találkozhatsz is vele, mert nincs más téma telepítve.
Qt esetén hasonló szögletes borzalom a default.

Ironikus, mindkettőt "windows" témának hívják, bár az Windows GUI kinézetét elég bénán utánozza (XP-ben azt használom, de Qt-ra rá nem húznám, ég és föld)

persze, lehet a QT-bol is normalis kinezetut varazsolni, csak nem az a default
mondjuk ez ezredrangu kerdes, foleg hogy igen csinos temak vannak a qt-ben/KDE-ben
a kde4-ben talaltam pl egy baromi jot, vmi zion reversed, ez nagyon teCCik
mondjuk lehet hogy kde3-ban is volt, nem vagyok nagy kde-s...

es ezzel vissza is kanyarodtunk a topic temajahoz :D

Érdekes, hogy amikor a java-ról beszélünk, senkinek sem jut eszébe az RMI.

Az RMI-nél a kliens és a szervercsonkokat le kell generálni. Nem tudom, hogy az RMI mennyiben más, mint a Qt signal/slot kezelése.

Ha #define makrókkal oldották volna meg ugyanezt, akkor most jobban tetszene?

Meg lehet úgy is oldani, csak eszméletlen undorító förmedvény lesz a végeredmény.

Persze ez megint hitvida, en _utalok_ barmit ami OOP, szoval szamomra az a ganyolas, es erthetetlen bonyadalom, nekem remekul bevalt a gtk C-ben valo hasznalata. Nyilvan ezt nehez objektive osszehasonlitani, ha valaki ezt szereti, vagy valaki azt, ha Qt-t lehet mindenfele OOP parasztvakitas nelkul is programozni (mondjuk nem tudom lehet-e) C-bol, egyszeruen, akkor megnezem, es ossze lehet hasonlitani maris, szamomra is, fair modon :)

Sejtettem :) Az az igazság, hogy nekem matematikára kellett eddig a programozás, és a C volt gyorsabban tanulható, nem kellett vacakolni az (akkor még hülyeségnek tűnő) objektumorientált kódolással. Egyébként tanulom én a c++-t is csak sokkal kevésbé tetszik mint a C, annak ellenére hogy formálisan rendkívül hasonlóak, nagyon meg kell változtatni a szemléletmódot a kódolásnál. Na meg nagyon ráállt a gondolkodásom a nem oo programnyelvekre, és azon felül matkera szerintem gyorsabb is egy kicsit, mint a C++, ámbátor ez simán lehet az én kódolásom hibája mart nem használom ki a C++ előnyeit.

> és a C volt gyorsabban tanulható, nem kellett vacakolni

Ez hosszútávon megfordul. Ha valamit 1 hét megírni C-ben, azt 4-5 nap C++-ban és 3 nap Java-ban/C#-ban.
A menedzserek ezt pontosan tudják és a legtöbb esetben nem hajlandók megfizetni a felárat, hogy C-ben írjad a programot, hacsak komolyabb indok nincs rá.

Igen, ez a programozási sebesség a mai marketingvilágban sajnos dominál. Mindegy milyen minőségű a futtatható állomány, csak menjen, csillogjon villogjon, a többi lényegtelen. Szerncsére én nem programozó, hanem fizikus vagyok. Nekünk az 1 hét bőven megéri, + 5-10% tempóért. Nekem nem egy program futási idelye hetekben mérhető, bár mostanában képanalízisezek, de ez csak egy darabig megy így (ok egy szuper számítógépen okosan threadelve ennek a 0,1%a, de inkább villanyszámla mint szupergép költség). Szerencsére ezt az ágazatot még nem érték el a mocsok pénzéhes k......... mert ebből nehéz lopni a pénzt, itt sok olyan dolog van ami évtizedek múlva térülhet meg, abbó meg nehéz hirtelen gazdagodi, áfacsalni stb.

És ez "bruttó" is jobb, mindent összevetve? A felhasználóknak ok, hogy mindegy, de manapság minden a pocsékolásról szól. Ez is pocsékolás, hogy a gép fogyasszon 3* annyit csak minél hamarabb fusson. Na mindegy nem akarok senkivel vitatkozni, ez egy fajta rossz globális szemlélet szerintem, amolyan food kampány. Amíg nem a felhasználható energia a szűk keresztmetszet, hanem a pénzbevétel ez így is marad, Csak 20-30 év múlva az gyerekeink vagy megtanúlnak halként élni vagy a sivatagi életormát választják. Félre ne érts az ég egy adta világon semmi bajom az egyes emberekkel, csak egy két politikus, pénzmágnás..... szemléletét kellene megváltoztatni, némi acélszerszámmal, arany középutat találni.

Az életben nem minden területen lehet várni. Bizonyos esetekben mire kifejleszted a programot és teszteled addigra el is avul.

Nálunk nincs tesztelő csapat sem. Megírom és kimegy, ha nem működik fenékbe rúgnak, szóval jobb odafigyelni. Az én munkámat senki sem ellenőrzi rajtam kívül.

Mindenki csinált már problémákat, lehet hogy valami elszáll, de a cégnek a gyors reagálás ezerszer fontosabb, mint az, hogy ha véletlenül használhatatlanná teszel valamit (bár ezt hivatalosan nem mondják ki).

Gondolom kiszámították, hogy ha megfizetnek X tesztelőt, aki Y ideig tesztel, az hosszú távon többe kerül, mintha minimális teszteléssel mennének ki a programok.

Műbalhé persze van, de szerintem pontosan tudják mit csinálnak, meg hogy a jelenlegi szerkezet egyáltalán nem garantálja a stabil működést.

Uhhhh. Ez durva.Na pont erről beszélek látod, a bevétel csak a lényeg, és gyártanak szemetet az eszközökből, mert anyagilg így optimális (félre ne érts egyáltalán nem téged szapullak, hanem az üzletpolitikát). Nekem pl rossz az "ember gép kapcsolati pszichológiai érzékem" egy kollegám így fogalmazott . Matematika szempontból tök jó programokat rakok össze, de mindenki tudja, pl.: engem nem zavar, hogy pl a bemenő mágneses tér reciprokának logaritmusát (vagy egyéb hüleséget) kell pl szabályoznom egy trackbar-on, mert az nekem beszédesebb, mert egyenes arányban van pl a pixelek számával amik megjelennek. Ekkor jon a tesztelőss kollegám, hogy te ........... és igaza van. Így ketten jó dolgot írunk piszok gyorsan. Én megcsinálom a magem """egyedi""" stílusában. Ő meg azt mondja hogy alakítsd a végén így, és így, és........

Mi saját célra írunk szoftvereket, amiket nem adunk el.

Hogy legyen mihez kötnöd: legyen egy légitársaság (nem ott dolgozom), ami létrehoz egy menetrendkészítő rendszert.
Ezt nem adják el, mert a konkurencia képes lenne vele ugyanolyan színvonalú menetrendet létrehozni.

Ha a rendszer 1-2 napra ledöglik nem komoly baj, éppen ezért nem kritikus, hogy alaposan tesztelve legyen.
Nyilván valami végső ellenőrzés azért kell, hogy a következő évi járatok ne csak Berlin és Budapest között közlekedjenek egy rendszerhiba miatt.

Röviden ennyi.

Én se értettem, hogy mire jó az OOP addig, amíg nem programoztam grafikus felületet (akkor még Turbo Pascal, ill. Delphi). Azon értettem meg, hogy mennyivel nehézkesebb lenne OOP nélkül. Most már nem grafikus programokban is használom, bár a tisztán OOP szemlélet nekem nem tetszik, a kevert (C++, Object Pascal, PHP) felel meg legjobban a szemléletemnek. A matekot C++-ban is írhatod OOP nélkül.

debian testing weekly build dvd installerben feljott negyedik kivalaszthato asztali kornyezetkent a kde, gnome es xfce melle, ez mindenkeppen nepszeruseget jelzi, bar azt nem tudom hogy mi alapjan kerulhet be ebbe a menube egy asztali kornyezet. talan popularity-contest vagy mas szavazas utjan, esetleg az installer keszitok velemenye.
en kis eroforrassal rendelkezo gepen hasznalom, kivalo. ha kell 1-2 gnomeos applet, pl. networkmanager az egyszerubb wifi kapcsolodas kedveert, az is mukodik vele.

( nagy_peter v | 2009. 01. 24., szo – 12:53 )

A KDE 4 tényleg katasztrófális. Pedig én erősen KDE párti vagyok, de inkább toldozgattam a 4.5-ös sorozatot, minthogy a 4-re váltsak. Volt pár kisérletem, de eddig mind el is halt. Most viszont a 4.2 RC-je van fent, és ez az első kiadás, ami már kezd tetszeni.Még nem tökéletes, de most már látom, hogy ha így halad tovább, akkor legkésőbb a 4.3 már egy olyan kiadás lesz, amivel teljesen elégedett lehetek.Addig meg szoktatom magam a 4.2-höz.

Nagy Péter

Valamit ki kellett adni. Tudod én is ugyanebben a cipőben járok a Krusaderrel.
A felhasználók mindig kérdezik, hogy nem rakom-e be ezt meg azt a KDE3-ba.

A válasz nem, mert a KDE 4-en dolgozom (szabadidőben, 2 változatot nem írok egyszerre).
Ezt a poént egy-másfél évig még el lehet sütni, de utána azt gondolja mindenki, hogy palira vesszük.

Ami a Krusader 2.0-t illeti, mi is ki fogjuk adni a stabilat, a nép meg majd beta tesztelni fogja.
Ha tetszik, ha nem, ez van. Nem lehet az idők végezetéig szüttyögni, néha bele kell ugrani a mély vízbe és úszni.

A QT4, KDE4 váltás minden 3-4. sort érintett a Krusaderben. Egy 60.000 soros programnál gondolom nem nehéz kitalálni, hogy nem olvastuk végig az új KDE4/QT4 API-t, nem elemeztünk ki minden változást, hogy menni fog-e, hanem annyi volt a mottó, hogy forduljon le ez a szar. 3 hónap alatt ezt el is értük.

Többen dolgoztunk rajta, voltak akiknek még kevesebb idejük volt mint nekem, így kikommenteztek bizonyos részeket, amik nem fordultak és mellé írták, hogy TODO. Mire a 4.0 kijött, addigra a Krusader is fordult. A 4.1-ben már szerencsésen megváltoztatta a KDE4 ismét az API-t (néhány publikus metódusból privátot csinált), ennek következtében ismét semmi sem fordult. Amikor már 4. hónapja fejlesztés helyett ökörségekkel foglalkozol, az hihetetlenül idegesítő.

Jelenleg a Krusader 2 működik, de elárulom, hogy nem kerestem rá a kódban TODO-ra, meg FIXME szövegekre, csak akkor találkoztam velük, ha egy hiba előjött.

Miért ne?

Én pl. konquerort használok. Ka két paneles kell, nyitok egy második nézetet. Egérrel navigálok. Ez a fájl kezelésem 98%-a.
Nagyon ritkán, ha valamit fájlt keresek, amiről nem tudok semmi biztosat, csak sejtéseim vannak, akkor mc-vel végigtekerek a könyvtárakon, mert gyors. Csak billentyűről.
cd könyvtárba, ctrl-s inkrementális keresés névre, egyébként meg pg up, return. Kb ezt várom el.

krusadert is próbáltam. A mindennapi életben nincs rá szükségem, semmi pluszt nem adott konquerorhoz képest. Amikor keresgélek, akkor meg az mc gyorsabb. Nem emlélszem pontosan, mik nem tetszettek, de pl. a ctrl-s féle keresés nem ment, meg a cd akármi nem ment, klikkelgetni kellett hozzá, hogy jó helyre kezdje beírni, stb. Szóval lassú, és macera.

De jó, hogy beszélünk róla, most letörlöm... csak a helyet foglalja, kb. 4-5 hónapja nem is indítottam el.

Úgy látszik, nem én vagyok a célközönség.

G

Nem fogok fegyverrel állni mögöttük, hogy ti bizony az én programomat kell hogy használjátok. Van mindenkinek választása,

Amennyire nekem szükségem van, azt úgyis megírom, ami jó ötleteket látok, hallok, olvasok, azt is megírom. Valahol egyáltalán nem oszt, nem szoroz, hogy Pirike milyen programot használ.

Ha viszont használják, akkor a hibákat javítom is.

Általában az OpenSource programoknál ha hibába futsz, az azt jelenti, hogy nem úgy használod a programot, ahogy a fejlesztők.
Legutóbb egy rar hibát javítottam. Ebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy szökőévente használom a rar-t.

Én követem a krusader svn-t.
(Ubuntu Intrepid + a KDE 4.2RC ppa repo.)

Legnagyobb sirámomat már leírtam valahol.
Könyvtárak szinkronizálása úgy, hogy az egyik panelen egy zip "belseje" látható, míg másik oldalon egy sima könyvtár.

Bekapcsolt opciók:
- Keresés alkönyvtárakban
- Dátum mellőzése
- Tartalom összehasonlítás.

A zip tartalma és a könyvtáré minimálisan tér el, van bennük kb 140 file.

Összehasonlítás indítása után egy ideig csinálja, aztán ezt írja ki:
I/O hiba a /xyz/abc.odt fájl összehasonlításakor.

Nyomok OK-t, megy tovább, újra ez egy másik file-al. Megint OK, továbbmegy és végez, megjeleníti a különbségeket.
De van, hogy 4-5 file-nál is kiírja ezt, pedig ugyanazt hasonlítom össze. Teljesen random, hogy épp melyik file-oknál jön el, bár van 1-2 gyakran visszatérő.

A zip a file-ok nem korruptak, kitömörítés ment és meg is tudtam nyitni a "hibás" állományokat.

( pch v | 2009. 01. 24., szo – 13:04 )

Én gnome-rol váltottam kde-re.
Volt egy rakat progi ami qt-t használt mert kde alatt valahogy jobb volt.
Utánna már aztvettem észre, hogy majdnem minden progi qt és még mindig gnome indul.
Ekkor váltottam 3.5.10-re, de rájöttem, hogy még mindig rossz volt a lépés, lévén a kde-s progik kezdenek a kde4-fele menni. Szal suse 11.1 lett a végállomás kde4-el, és elkel mondjam semmi gondom vele.
Persze kezdeti nehézségek voltak, de már ugyanugy használom napi rendszerességgel mint a gnome-t anno.
Párom is megkedvelte, szal marad :)

pch

( balintdavid | 2009. 01. 24., szo – 13:29 )

Az angolom nem perfekt, de jól értem hogy Linus Powerpointot használ?

A kérdésednek nincs értelme ennyire általános formában. Mindkettő jó termék/eszköz, és egyik jobb mint a másik bizonyos körülmények között és bizonyos célokra.

Kinék, mi célból készül a bemutató? Kinél, min lesz megtekintve az elkészült mű? Mennyire és kinek fontos a bemutató?

Nem tudom... en probalkoztam az ooo-val isten bizony, hasznalnam, ha nem lenne embertelenul lassuuu... Komolyan mondom, neha kizoldulok, mire elindul es betolt egy nyamvadt dokumentumot. Addigra AbiWord-ben mar reg megirtam amit szerettem volna. Mondom ezt egy egesz normalis gep tulajakent.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Az durván lassú. Nálam most gép frissen indítva, semmi nincs cache-ben: 


-------------
zsolti@acheron:~$ time ooffice -writer
real	0m3.227s
user	0m0.012s
sys	0m0.032s
-------------

Akkor sem lassabb, ha egy pár oldalas doksit nyitok meg, a második indítás meg kb 0.5 sec. Mondjuk nálam ilyenek telepítve vannak, hogy preload meg readahead, de emlékeim szerint ezek nélkül sem volt lassú az ooo indulása. Az az egy-másfél perc teljesen irreális, szüleim ősrégi és csigalassú P3 Tua Celeron gépén sincs annyi, max 20 másodperc.

lehet tuningolni: http://openoffice.blogs.com/openoffice/memory/index.html

Choose Tools > Options > OpenOffice.org > Memory and set the following options.

* Undo
o Number of steps = 20 (or fewer--most of us don't use that many)
* Graphics cache
o Use for OpenOffice.org = 128 MB
o Memory per object = 20 MB
o Remove from memory after = 00:10 hh:mm
* Cache for inserted objects
o Number of objects = 20 (or try fewer)

nekem az a tapasztalatom, hogy eléggé meggyorsul tőle

A .pdf a ,,tuti''. És az legalább mindenhol ugyanúgy néz ki.

Párom powerpoint 2007-ben készíti a prezentációit, és eleinte megjárta néhányszor azzal, hogy az új, .pptx formátumba mentett (a 2007 ezt kínálja fel alapértelmezettként). A rendelkezésre álló gépen persze office 2003 volt. Most már odafigyel erre.
Magam a .pdf-re esküszöm. Amúgy is latex-ben írom a prezentációkat, a beamert nem lehet megverni. Simple and clever.

( hokuszpk | 2009. 01. 24., szo – 13:43 )

en ugyan nem valtottam mert alapbol gnome, de megneztem jol, az a 4.x kde ami az uj fedoraban van tenyleg katasztrofa.

( Sparhelt | 2009. 01. 24., szo – 14:02 )

Engem zavart a 4-ben az, hogy nem tudtam úgy beállítani, mint ahogy azt a 3.5-ben megszoktam. Azt hiszem addig leszek kde-s még, amíg lesz 3.x sorozat..

Én addig maradok a KDE 3.5.10-nél, amíg benne van a KDEmod legacy repóban. Remélem sokáig, mert kipróbáltam virtuális gépen a 4.2rc-t és valami mocskosan lassú egy tetű. Rövid használat után azt vettem észre, hogy kb. annyit változott, hogy beleraktak pár plasmoidot, amit a 4.1-es szériánál úgy kellett külön levadászni, új lett a default háttérkép és már nem hal ki random módon csak úgy a plasma. Szóval majd úgy 4.999.9 tájékán újra megnézem, hogy állnak.

( Replaced | 2009. 01. 24., szo – 18:08 )

gnome 2.24 nekem is nagyon bejon, meglepoen hasznalhato.
kar, hogy a kereskedelmi desktopok mar sokkal elorebb mutatnak.

--
When in doubt, use brute force.

1. Mi köze van az ablakkezelőnek az alatta lévő rendszer esetleges hiányosságaihoz? A Windows ablakkezelőjéből iszonyatosan sok funkció hiányzik még a Metacity-hez képest is, a KWin-hez képest pedig különösen, és ezt azonnal érzem, ha néha Windows-t használok.
2. Nem csak az ablakkezelőről van szó. A desktop environment (KDE, GNOME, ill. a Windows ennek megfelelő részei) GUI toolkit, ablakkezelő, a munkakörnyezet alapelemei (panelek, desktop stb.), és a gép grafikus felületen történő használatához szükséges programok (pl. fájlkezelő) és segédprogramok (pl. hangerőszabályozó). Ezek közül a KDE gyakorlatilag mindegyikben eléri, és sokban messze meghaladja a Windows színvonalát.

( utpKabel | 2009. 01. 24., szo – 18:30 )

Nahát akkor eljött az idő, hogy utpKabel Linuxról valami másra váltson!

( dawe | 2009. 01. 24., szo – 18:48 )

Nekem pl. a kde 3 még mindig jobban tetszik, mint a gnome, úgyhogy maradtam annál. Inkább felmentem a kde-apps.org-ra, begyűjtöttem pár app-ot, hogy meg legyen az új programok feelingje :)

Az viszont tényleg kérdéses, hogy érdemes volt-e a félkész kde-t stabilnak nevezni. Egyrészt az összes felhasználóból bétatesztert próbáltak csinálni, ami kétségkívül felgyorsítja a fejlesztést. Másrészt viszont emiatt sok felhasználót elvesztettek, így pedig a visszajelzések száma is csökkenhetett, de azért szerintem nem annyival, mint amennyit a stabilnak nevezéssel nyertek. Én csak azt sajnálom, hogy emiatt a stratégia miatt nem a hivatalos úton fog kiderülni, hogy mikor lesz ténylegesen stabil.

A KDE kozossege el is ismeri, hogy a kde4 meg csak a rc fazisnal jar. Viszont gyakorlatilag a kde4-gyel egy teljesen uj termek jott ki, nem pedig a kde egy uj kiadasa - a szamozast is eszerint kell nezni. Tehat ami most 4.2 az egy normal cucc eseteben a 1.2 de inkabb a 0.7-nek felelne meg. Mint minden tokuj projekt eseteben, itt is tesztelni kell az elso betakat.
A gond az, amit Csab is elmondott: ha evek hosszu soran at csak hitegetnenek minket a kde4 igeretevel, akkor tudod mi lenne? Fuj, ezek olyanok mint a Microsoft. Innentol kezde ha belegondoltok, nincs jo dontes. Fel _kellett_ vallalni bizonyos merteku arcvesztest.

Ugyanakkor senki nem all a kde userek hata mogott, hogy akkor most marpedig te valtasz kde4-re - lehet a 3-as szeriat hasznalni, amig megfeleloen stabil nem lesz a 4-es. Jelen pillanatban tobbe-kevesbe stabil (oke a plasma kihal neha meg a konq se a legjobb...), en legalabbis azzal egyutt tudom hasznalni, hogy svn verziot hasznalok.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( kmARC v | 2009. 01. 24., szo – 19:02 )

Szerintem annyi, hogy Linus is olvassa a HUP-ot, és látta a KDE->Gnome tendenciát. (Vagy nem így volt?)

( VZsolt | 2009. 01. 24., szo – 19:09 )

Én meg KDE (meg Vista) -> OSX váltottam. >:)

( Polesz v | 2009. 01. 24., szo – 19:39 )

A Slackware mikor vált Gnome-ra? :-)

--
Elméletileg nincs különbség elmélet és gyakorlat között. Gyakorlatilag van.

( airwave | 2009. 01. 24., szo – 21:12 )

Legkozelebb már a hetes winre fog váltani?

( szotsaki | 2009. 01. 24., szo – 21:56 )

Here the collateral damage will be fear of innovation. "Don't do anything too big, because it'll cost you and cost you ..." is the lesson some are taking away from all this. Fear is a killer. It's also something that tempers unreasonable risk taking, but it can also prevent healthy risks from being taken. Trotting out a sensationalized story about 4.0 when we're about to release 4.2 is going to have exactly that effect unless we are conscious of this.

I will make another small prediction: there won't be a single follow up story on this if Linus does install KDE 4 in the future. After the damage is done, the community press has a way of just "moving on". There is very little long term commitment to full stories; instead there is rife sensationalism. It's more fun and interesting, after all, and besides who cares about our future?

Aaron reagálása.

--
Elder Scrolls

( mizu v | 2009. 01. 24., szo – 23:28 )

Hát a KDE engem is elüldözött a 4-es verzióval. Pedig megrögzött KDE-s voltam, de amikor megláttam, hogy mekkora egy bloatware ez a 4-es, menekülőre fogtam. Majd visszanézek rá egy év múlva, addig bétatesztelje más. Ez van.

( mikebela777 | 2009. 01. 25., v – 17:24 )

Csak kérdezem: Nem arról van-e szó mindössze, hogy Linus-t a Fedora KDE4-e ábrándította ki? Én ugyanis azt tapasztaltam, hogy a Fedora-val szállított KDE4 sokkal rosszabb, mint pl. az openSUSE-ba csomagolt.

Őszintén: Mit várhat az ember egy Fedora felhasználótól? A Fedora a RedHat tesztpadja, ahogy megjelent a KDE 4.0.0, rögtön az volt benne a Fedorában, és ráadásul nem is törekszenek túlságosan csiszolni rajta, mint a SuSE-nél. Ha a disztribútor a kiforrott terméket (KDE 3) lecseréli egy félkészre (KDE 4.0), akkor normális reakció a felhasználótól, hogy szeretne valami "készre" váltani. Már csak az a kérdés, hogy Linus miért használ Fedorát?

A Fedora kimondottan olyan disztrib, amibe "korán" bekerülnek a mindenféle programok legfrissebb fejlesztései. Nem egyszer esett már meg, hogy béta, rc, stb. állapotú dologgal jött ki release. Bármilyen hihetetlen, ez azzal szokott járni, hogy nem minden kicsiszolt és atomstabil benne elsőre; sőt másodikra sem, hanem csak több update után.
Azt nem tudom, hogy Linus miért használ Fedorát, de gyanítom, hogy van némi köze ahhoz, hogy a legújabb dolgok vannak benne.

Nem találtam ennél jobb leírást, de valami olyasmi rémlik, hogy kiadták a gcc-2.96-ot, ami tulajdonképpen a gcc-2.95 volt, meg még néhány saját javítás. És a saját javítások között volt olyan, ami valahogy más constructor-okat generált, mint a 2.95 (és a későbbi 3.0), ezért más programok néha fagytak RedHat alatt, illetve RedHat-es programok néha fagytak más disztrókon.

( NTS | 2009. 01. 29., cs – 22:33 )

KDE 4 tényleg szemét, bár óvatosan mondok ilyet, hiszen még nem próbáltam a vadiúj négypontkettőt. Idáig Debian lenny + kde 3.5.10 vállt be legjobban...amúgy a debianomat gnome-mal telepítettem, ment is egy ideig...aztán mégiscsak 3as kde széria lett belőle...és hogy mennyivel jobban bejön...inkább nem modnok semmit.....