Hardver

Mint tudjuk, az NVidia kártya tulajdonosok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a kártyájuk teljes mértékben támogatott Linux alatt. Ha 4.xx XFree -t használunk, és letölthünk az NVidia által készített 'nvidia' kernelmodult, és a 'glx' meghajtót, gond nélkül játszhatunk a kedvelt játékainkkal, pl: Quake3, Soldier of Fortune, Unreal Tournament, stb. A játékmenet meglepően a semmivel nem lassabb mint Windows alatt, sőt.A legújabb NVidia driver letölthető innen.

Nem hivatalos kiegészítő jelent meg a Microsoft Xbox konzoljához. A Linux-alapú Xbox Gateway szoftver segítségével kettő, vagy több játékos küzdhet egymás ellen az interneten. A program Ethernet-hídként működik, megosztja és eljuttatja az Xbox adatcsomagjait a játékosok között. A programozócsoport szerint a hálózat létrehozásához minden játékosnak szüksége van az Xbox mellett egy szélessávú internet kapcsolattal rendelkező Linux oprendszert futtató PC-re, hogy közösen Halot vagy Tony Hawk's Pro Skater 2x -et játsszanak.A szoftver jelenlegi változata két játékos esetén folyamatos kapcsolatot biztosít, de a harmadik játékos belépésekor már lassulhat a hálózat. A Microsoft jövő nyáron tervezi megjelentetni a hivatalos multiplayer kiegészítőt konzoljához.

A kaliforniai Zuma Networks olyan switch -eket hoz forgalomba, amelyeknek az operációs rendszere Debian GNU/Linux. Az inkább amerikai piacon ismert Zuma Networks, layer 2/3/4 -ban dolgozó switcheket, és routereket gyárt.

Az erről szóló press release -t itt olvashatod.Többen kétségüket fejezték ki, hogy a Linux kernel alapú switch képes-e maximális sávszélességet produkálni, azaz folyamatosan 100Mbit/sec (vagy közeli) átvitelt folyamatosan biztosítani. Többen mérések alapján állítják, hogy a Linux kernel nem képes erre, és felteszik a kérdést, hogy miért nem valamilyen BSD -t használnak inkább erre a célra. Szerintem az említett cég előzőleg elvégezte a megfelelő méréseket, és csak azok ismeretében döntött arról, hogy Debian -ra alapozza a switch -jeit. Bár azt el kell ismerni, hogy több helyen lehet arról olvasni, hogy a Linux nem nagyon viseli el hosszú távon a nagy hálózati forgalmat.

Megjelent az XBox, avagy miért jó ez nekünk?

Tegnap Amerikában megjelent a Micro$oft XBox. Ma hajnaltól több mint tizenötezer kereskedőnél kapható a Magyarországon és Mexikóban gyártott konzol. New Yorkban a boltok zsúfolásig tele vannak, az eladók alig tudják kielégíteni a vásárlók igényeit. A konzol 299$ -os áron kapható. Az XBox nem titkoltan az otthoni szórakoztató videojátékok trónjára tör.
"A videojátékok jövője a mai nappal kezdődik, mégpedig az Xbox-szal!" - mondta Bill Gates, a Microsoft elnöke. "Az Xbox megjelenése a digitális szórakoztatóipari forradalom megvalósítását célul kitűző stratégiánk meghatározó állomása. Következő generációs interaktív szórakozás az otthonokban! Ez az, amire az emberek vágynak, s a Microsoft innovatív fejlesztéseivel ezen igény kielégítésén fáradozik. Most azonban csak annyit tudok mondani: az Xbox egyszerűen fantasztikus" - nyilatkozta Gates.

A Casio Computer Co. November 21 -én kezdi árusítani az új Cassiopeia Fiva nevű model -jét, a MPC-216XL -t, ami egy A5-méretű laptop Crusoe processzorral szerelve.

A notebook méretei: 223mm széles, 197mm mély, 21mm vastag, és mindössze 990g.

Az új Cassiopeia Fiva lehetővé teszi a felhasználóinak, hogy operációs rendszert válasszanak. A gép dualboot rendszerű, Windows -t vagy Midori Linux -ot választhat a felhasználó a boot folyamatban egy switch segítségével. A Midori Linux a cég által kifejlesztett, és szabadalmaztatott Linux alapú operációs rendszer.
Az új model a Crusoe TM5600 -es processzorával van felszerelve. Ebbe beépített "hosszú-működés technologia" szabályozza a CPU órajelét és a CPU magfeszültségét. Ezek a paraméterek a CPU terhelésétől függően változnak, ennek a technológiának az eredménye, hogy a CPU kevesebb hőt termel, és tovább tud üzemelni egy akkumulátor feltöltéssel.

Egyszer eljön az idő amikor lassú lesz a gépünk, elavul a VGA kártyánk, nagyobb winchestert szeretnénk, vagy csak egyszerűen ki akarjuk cserélni az egész gépünket.

Mit teszünk ilyenkor? Fogjuk magunkat, elmegyünk egy számítógépeket árusító céghez, és vásárolunk egy számítógépet. Fogjuk, örülünk, visszük haza, elő a *** Linux telepítőlemez, bebootolunk ......

#&@!&$ shit, nem működik. És kezdődik a keresés, kutatás, hogy próbáljunk valami életet csiholni a hardware -ba.

Ez is egy járható út, de van ennál sokkal jobb, sokkal ésszerűbb is. Mielőtt megvásároljuk a hardware -t utánnanézzük az interneten. Igen, de hol?

Hát a Google -n rákeresek! - jöhet a válasz. Ez egy megoldás lehet, de gondoljuk el, hogy egy számítógép esetenként 10 alkatrészből is állhat, és mire a Google -n összevadásszuk az információt beleőszülünk.

Van azonban egy weboldal, ahol kimondottan a hardware tesztelésre specializálódtak. Ez nem nagy hír, ezer ilyen van. Ami az érdekes benne, hogy itt csak a Linux kompatibilitást vizsgálják. A Linuxtested.com egy hardwaregyártóktól független weboldal. Célzottan a hardwaregyártók által beküldött tesztdarabokat nyúzzák, és a Linux OS -el való kompatibilitást vizsgálják. A Keylab Inc. mérnökei által bevizsgált hardware eszközök biztos, hogy működni fognak a Linux -unkal, és nem kell azon gondolkoznunk, hogy mikor álljunk neki drivert írni a frissen vásárolt méregdrága eszközünkhöz.
Tehát, mielőtt nekiugrunk a vásárlásnak, érdemes itt utánnanézni a dolgoknak, szépen kategorizálva megtaláljuk az eszközök teszteredményeit, amit akár ki is nyomtathatunk (jól jöhet ha éppen hardware kereskedők vagyunk és meg akarjuk győzni a vásárlót, hogy ez az eszköz biztosan működni fog a Linux -al). Aki többet foglalkozik hardwarekkel (mert éppen ez a munkája) az láthatta, hogy a nagy alaplapgyártók egyike, neve legyen *** (a három csillag nem véletlen), már úgy árusítja az alaplapjait, hogy rajta van a Linuxtested.com emblémája.

Biztos találkozott már mindenki olyan jelenséggel, hogy a számítógépe nem úgy működik ahogy elvárható lenne. Kernelfordítás közbeni segfault, bootoláskor érthetetlen hibák, programfordításkor a fordító mindig máshol száll el. Ennek gyakran a hibás RAM az oka. Azonban ezt kideríteni nagy biztonsággal nagyon nehéz. Aki kicsit is foglalkozik harverrel az tudja, hogy számtalan más hiba is lehet a számítógépben, ami hasonló hibajelenséget produkál. Szerencsére van egy program, amely majdnem 100%-os biztonsággal kijelzi a RAM hibákat. Évek óta használom, a cégnél ahol dolgozom. Kizárólag ezt használjuk hardver tesztelésre első lépésben. Az a RAM modul amely egy éjszakát kibír a Memtest86 alatt hiba nélkül, az bizos hogy jó. Azok se keseredjenek el, akiknek a Memtest86 rossz RAM modult talált, és nincsen pénze új RAM-ra (bár manapság szinte ingyen adják a RAM -ot).Létezik egy project amely egy kernelpatchet készít a Memtest86 kimenete alapján. A Memtest86 kimenetét felhasználva megpatcheli a Linux kernelt, hogy az ne allokálja a rossz RAM területeket. A project neve BadRAM. Ha van program amely megérdemli a csillagos ötöst, akkor az a Memtest86. Most hosszú idő után megjelent a legújabb verzió, a 2.8-as. Ajánlom mindenkinek.

Memtest86 honlapja:


http://www.memtest86.com/



Letölthető:


http://www.memtest86.com/memtest86-2.8.tar.gz



Rossz modulokhoz BadRAM kernelpatch:


http://rick.vanrein.org/linux/badram/

A Matrox kártyák mindíg a rendkívül jó képminőségükről voltak híresek. A 3D teljesítményük azonban az erős közepes kategóriába tartozik. Viszont ami nekünk Linux felhasználóknak annyira csábító benne, az a nagyfokú Linux driver támogatás. Azoknak akik a gépüket elsősorban munkára, DVD, és egyéb MPEG filmek nézésére használják, azoknak jó választás lehet egy Matrox kártya. A Linuxjournal.com -on jelent meg egy cikk a Martox G 450 dualhead tesztjéről.
"Miután a Matrox G sorozata nem ugy sikerült, hogy betörhessen a 3D piac hardcore kártyái közé, megmaradt népszerű desktop VGA kátyának. Ez főként stabilitásának, nagyszerű képminőségének, és nagyon jó Linux driver támogatottságának köszönhető. Megvizsgáltam egy Matrox G450 dual-head videokártyát, hogyan működik magában, és hogyan támogatja a kétmonitoros üzemmódot. A tesztrendszerem egy 560MHz Pentium III, 440BX chipset és 384MB RAM. Operációs rendszer egy Linux Mandrake 8.0 (kernel 2.4.4 és XFree86 4.0.3). A videokártya természetesen egy Matrox G450, 360MHz RAMDAC -al, egy 230MHz RAMDAC -os és 32MB DDR RAM -os kártya két VGA kimenettel."

Egy érdekes hír jelent meg a Linuxdevices.com -on. Cikk írója összegyűjtötte azokat az eszközöket, amelyek valamilyen úton-módon Linux -ot futtatnak. Természetesen ezek az eszközök nem az asztali gépek által használt operációs rendszert használják, hanem annak egy speciális fajtáját, az ún. embedded (beágyazott) Linux -ot. Az eszközök között láthatunk telefonokat, TV boxokat, Web padokat, Internet rádió és audió rendszereket, és más ügyes eszközöket, amelyről nem is gondolnánk, hogy az általunk szeretett OS hajtja őket. Érdemes megnézni, és csodálkozni.

A cikk:

http://www.linuxdevices.com/articles/AT4936596231.html

Az Intel - nagyon helyesen - úgy gonodolja, hogy a régi technikák kora leáldozott. 2002 második felére szeretné elérni, hogy ne szállítsanak az új gépekhez kislemez-meghajtókat, PS/2-es portokat, floppy meghajtókat.

Nem meglepő, hogy a párhuzamos portnak még hagynak időt, mert nincs igazából olyan technika, ami felváltaná. A Mac -ek tulajdonosai már rég nem élnek ezen ősi dolgokkal, hiszen az Apple nemes egyszerűséggel kihagyta a gépeiből őket. A billentyűzet, csakugyan, mint az egér, USB-n keresztül van összekötve a géppel. Steve Jobs, az Apple elnöke szerint ami elfér egy lemezen, az ugyebár pillanatok alatt elküldhető e-mailben. De ez sajnos kishazánkra nem nagyon igaz, hiszen ahol van Internet elérés, ott a sebesség általában lassú, és nem állandó a kapcsolat.

A soros portok felváltására már régóta vannak igéretes megoldások, mint az USB és az IEEE 1394 (FireWire), ámbár egyiket nem igazán használják, a másikat elterjedésében az ára gátolja.

A kérdés mostmár csak az, hogy mi akarjuk-e a cserét...