Hardver

A Dell és az Apple után az IBM is úgy döntött, hogy visszahívást rendel el a Sony által gyártott Thinkpad akkumulátorok körében. A visszahívás 168 500 akkut érint az államokban és 357 000-et azon kívül. A magyarázat szerint a visszahívás oka az, hogy a szóban forgó LiON áramforrások túlmelegedhetnek, így potenciális tűzveszély hordozók.

A tajvani E-Way Technology Systems integrátor cég egy kisméretű, 200 MHz-es, x86-kompatibilis mini PC-t dobott piacra darabonként 99 dolláros áron. A TU-40 névre hallgató apróság passzív hűtéssel, 128 MB memóriával rendelkezik, és kisméretű Linux terjesztések (például a Puppy) futtatására alkalmas.

Az E-Way szerint a rendszer megfelelő low-end beágyazott rendszernek, ipari kontrollernek, set-top box-nak, vagy vékony kliensnek. A cég nagymennyiségű megrendelés esetén hajlandó 85 dolláros áron adni a stuffot.

Folyamatosan jönnek a hírek a 2 napos, san francisco-i Intel Developer Forum-ról. Egy a sok közül: úgy tűnik, hogy az Intel-nek elege lett azokból "nagy, piszkosfehér dobozokból", amelyekbe a PC gyártók általában belegyömöszölik a számítógép-alkatrészeiket, és helyettük tetszetősebb, szexibb házakat szeretne látni. Hogy a kívánsága teljesüljön, 1 millió dollár összdíjazású pályázatot hirdetett ki.

Christopher Blizzard, a One Laptop Per Child (ismertebb nevén "100 dolláros" laptop) projekthez történő red hat-os közreműködés koordinátora, egy helyzetjelentést írt a projektről. Benne részeletes infók találhatók többek közt a kernelről, energia-gazdálkodásról, az X Window rendszerről, az alap operációs rendszerről, biztonsági és titkosítási kérdésekről, stb. A beszámoló itt.

Több cég már hónapok óta ígérgeti az e-ink technológiával megvalósított ebook olvasó készülék megjelentetését. A Sony végre (több hónapos halogatás után) kijött a termékkel.

Hogy miért jó az e-ink alapú reader? Nos a korábbi, más típusú readerekkel szemben ez csak az oldal frissítéséhez (értsd a lapozáshoz) fogyaszt áramot, ezért az élettartama sokkal hosszabb, mint az LCD kijelzővel rendelkező readerek (álítólag egy töltéssel 7200 lapozást bír megvalósítani). Cserébe a megjelenítő fekete-fehér, és a technológiából fakadóan nincs háttérvilágítás. Viszont ennek hatására a megjelenés (állítólag) tényleg papírszerű, a kép nem szemből nézve is éles, a szöveg olvasható.

Az elmúlt időszakban több millió notebook akkut hívtak vissza világszerte. Az egyik legnagyobb visszahívást a Dell és az Apple rendelte el, melynek során a Dell 4.1 millió, míg az Apple 1.8 millió akkut rendelt vissza.
A visszahívás nyilvánvalóan rosszul gyártott akkumulátorok miatt bekövetkező balesetek miatt, vagy azokat megelőzendő kerültek begyűjtésre (és cserére?).
A balesetek nem értek véget, mert két nappal ezelőtt az ismert Linux kernelhackernek, Alan Cox-nak robbant fel a notebookja.

A korábbi STMicroelectronics cég angol és olasz mérnökei létrehozták a Sun Microsystems 8 magos, 64 bites, GPL licenc alatt publikált UltraSPARC T1 "Niagara" processzorának egymagos leszármazottját. Az Simply RISC ingyenes és nyílt "S1"-es magja megőrizte őse jó tulajdonságát, egy magjával képes egy időben 4 konkurens szálat futtatni. Szoftveres szempontból sem sokban különbözik az elődtől, futtathatunk rajta OpenSolaris-t, Ubuntu vagy éppen Gentoo Linuxot.

A VIA Technologies ma bejelentette az új (állítólag) Linux-barát (bár nem tudom, hogy ez mit jelenthet) C7-D processzorát, ami magában nem látszik valami nagy durranásnak, eltekintve attól, hogy a cég úgy promótálja, hogy ez a világ első "carbon-free" processzora.

Tegnap egy fénymásolószalonban "pult alatt" vettem egy USB-s karórát. Vadiúj 128 MB-os darab volt a hivatalos ár feléért. Örültem neki nagyon, szépen működik és kifejezetten vastag használati utasítása van, ahhoz képest, hogy az óra csak az időt mutatja. Van rajta előre telepítve valami levelező program meg titkosítás, de linuxos lévén ezek nem érintenek.

Az igazi meglepetés akkor ért, amikor megnéztem a hátoldalát is...

Hétfőn FreeBSD 6.1/AMD64-et telepítettem egy olyan szerverre, amely kettő darab kétmagos Intel Xeon "Woodcrest" processzort tartalmaz. A technika viszonylag új, ezért kíváncsi voltam arra, hogy hogyan futnak rajta a nyílt forrású, szabadon elérhető operációs rendszerek. A FreeBSD a hét elején jól vizsgázott. A zsír újnak számító processzoron, és a mindennapinak azért nem nevezhető MegaRAID SAS/SATA kártyán stabilan futott. Egyetlen szépséghibája volt a tesztnek, nevezetesen azt, hogy az alaplapi hálózati chip-eket nem ismerte meg az FBSD 6.1-es kiadása.

Ezek után nézzük, hogy mit szólt a vashoz az Ubuntu 6.06.1, az OpenBSD 4.0 beta és a NetBSD 3.0.1. Mindegyikből az AMD64-es kiadást tettem próbára.