Üdv!
Gondoltam a Google Cloud felhőt is megnézem az Azure mellett.
Ez se sokkal "jobb"... Csak Business accountot engedi, pedig én Individual-t szeretném.
Vicces...
Üdvözletem,
A docker technológiát ismerőkhöz lenne pár kérdésem, mert ahogy túrom az internetet, egyre jobban összekuszál. :) Tehát: Ha jól tudom, a docker lényege, hogy konténerekre bontunk (lehetőleg állapotmentes) service-eket, így szétosztogatva, "horizontálisan" skálázhatóvá téve őket. Legjellemzőbben webes kiszolgálók "párhuzamosításával" látom kapcsolatban, nagyon sok leírás ezt taglalja. Vagyis egy tipikus LAMP stack ebben az esetben úgy néz ki hogy van egy konténer az apache-nak, egy a php-nek, egy az adatbázisnak(?) egy volume az adatoknak. Ebből az adatbázis esetleg nem dockerben van, vagy nem rdbms hanem pl. mongodb, vagy van memcached, hol így hol úgy. A lényeg, hogy egy weboldal működéséhez ezek szerint kell mondjuk 4 konténer? A kérdésem az, hogy ha van mondjuk 30 weboldal, az 120 konténer?Példa:
weboldal 1:
-apache 2.1 konténer
-php 5.2 konténer
-mysql 5.1 konténer
-data volume 1
weboldal 2:
-apache 2.1 konténer
-php 5.6 konténer
-mysql 5.2 konténer
-data volume 2
weboldal 3:
-apache 2.2 konténer
-php 7 konténer
-mongodb konténer
-data volume 3
stb..
Ez így működik, vagy máshogyan szervezik össze? Pl.: nincs minden oldalnak külön php-je, van egy php5-ös konténer, "arról megy" minden php5-ös oldal, van egy php7-es, arról a neki megfelelőek, stb., ugyanez apache-okkal, db-vel? És hogy valósul így meg a szeparáció? Vagy teljesen másképp kell elképzelni, fordítva ülök a tv előtt? :)
A másik kérdésem a sok konténer (már ha tényleg így van) erőforrásigénye. Fut pl.: egy fejlesztői szerveren egy db indián virtualdocumentroot-al szétdobva a különböző könyvtárakat mondjuk portonként, egy db mariadb egy schema/oldal, egy php mondjuk modulban és egy másik verziójú fpm-es php. Akkor ez mondjuk 3-4 service minden egyes oldalra, jól leterhelve. Ehhez képest ha minden oldal kap egy külön docker-t a fenti megvalósításban, akkor elképzelhető hogy a 120 konténer nem eszi meg az összes erőforrást, hanem hasonló teljesítménnyel üzemelnek az oldalak? Csak mert a ha a sok weboldalból pl. csak 3-at használnak per pillanat, attól a többihez tartozó docker processzek még futnak, memória, CPU, stb., ez nem okoz gondot?
Remélem érthető valamennyire mi nem világos. :)
Üdv!
Működik valakinek ez a Duplicati Cloud Backup?
1. Fedora 25 x64 alatt próbálom "Google Drive"-al (2.0.1.47 "Canary" verzió).
Be is állítok (elvileg) mindent:
* GDrive-ban létrehoztam a "Teszt" mappát
* Be is lép a Google Drive-ba, azonosítót kap.
* A "Test connection" viszont nem jó, gondolom ez a baja.
Amit javasol, az nem működik:
~# cert-sync /etc/ssl/certs/ca-certificates.crt --accept-specified-ssl-hash=XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Unknown option '/etc/ssl/certs/ca-certificates.crt'.
Linux Cert Store Sync - version 4.4.2.0
Synchronize local certs with certs from local Linux trust store.
Copyright 2002, 2003 Motus Technologies. Copyright 2004-2008 Novell. BSD licensed.
Usage: cert-sync [--quiet] [--user] system-ca-bundle.crt
Where system-ca-bundle.crt is in PEM format
Vagy hogyan kellene ezt megadni?
2. Inkrementális backup is lehetséges?
Sikeresen bootoltam egy ARM64 image-et, tehat gyorsan irok par sort rola.
1. Image-ek (EFI, OS):
- QEMU_EFI.fd - Ubuntu Yakkety qemu-efi csomagbol
- yakkety-server-cloudimg-arm64.img - Ubuntu Yakkety ARM64 cloud image (csak a boot tesztre)
$ dd if=/dev/zero of=flash0.img bs=1M count=64
$ dd if=/dev/zero of=flash1.img bs=1M count=64
$ dd if=QEMU_EFI.fd of=flash0.img conv=notrunc
2. QEMU 2.8 build (a disztromban levo 2.1.3 kicsit elavult mar...):
$ mkdir -p src; cd src
$ git clone git://git.qemu.org/qemu.git # jelenleg 2.8.50
$ cd qemu/
$ more README
$ mkdir build; cd build
$ ../configure --target-list=arm-softmmu,arm-linux-user,aarch64-softmmu,aarch64-linux-user --audio-drv-list=alsa --disable-docs --disable-gtk
$ make
$ ./aarch64-softmmu/qemu-system-aarch64 --version
3. Futtatas (nem adtam neki netet, mert az most nem volt erdekes):
$ export QEMU=${HOME}/src/qemu/build/aarch64-softmmu/qemu-system-aarch64
$ ${QEMU} -M virt -cpu cortex-a57 -m 2048 -nographic -pflash flash0.img -pflash flash1.img -drive if=none,file=yakkety-server-cloudimg-arm64.img,id=hd0 -device virtio-blk-device,drive=hd0
Forrasok:
https://wiki.ubuntu.com/ARM64/QEMU
http://rzycki.blogspot.hu/2014/08/using-qemu-to-run-ubuntu-arm-64-bit.h…
http://cloud-images.ubuntu.com/
Üdv!
Adott egy proxy mögött levő VBox (w8.1) és benne a guest OS: CentOS7 (bridgelt nic)
A Virtualbox-ban be van állítva a proxy elérhetősége (Fájl/Beállítások/Proxy). Bár ezt szerintem a VM-eket nem befolyásolja.
A VM-ben a yum nem tud telepíteni (nem elérhető a repo szerver...). A yum.conf-ba hiába állítom be:
proxy=http://proxy.server:3128
Proxy mögött mi kell, hogy a VM elérje a netet? Vagy nem fog menni?
(a VM a LAN-ban eléri a gépeket, tehát a hálózat működik.)
Mintha régen lett volna olyan funkciója a wmware workstationnak (10-15 éve..., inkább 15), hogy ha a host linux, a guest windows, akkor a win egy-egy ablakát úgy lássam/használjam hogy maga a win ablaka le van csukva a tálcára.
Egyszóval futott a win egy ablakban, de pl egy totalcommander ablakát nem win háttérrel láttam, hanem mintha egy linuxos "ablak" lenne.
...vagy csak álmodtam?
Hogy hogyan csinálta álmaimban, nem tudom, nem jártam utána.
Talán X, talán máshogy..., de még az is rémlik, hogy mikor már áttértem opensource megoldásra, volt hogy csak ezért a funkcióért mégis vmware-t telepítettem.
...és most megint, de nincs ilyen, nem találom.
Szóval álom volt?
Proxmoxra szeretnék átvinni egy VirtualBoxban létrehozott Ubuntu szervert.
2 GB vmdk állomány mérete. Szándékosan ilyen kicsi mert interneten keresztül lett a proxmox szerverre felmásolva.
A virtuális gépen belül egy 0,5 GB-os swap és egy 1,5 GB-os / partíció lett létrehozva neki.
A migrálás sikeres volt proxmox alá, szépen el is indul a virtuális gép.
Proxmoxban megnöveltem a tárhelyet 25 GB-ra.
Hogy tudom elérni, hogy a virtuális gépen belül a partíció méretek is kövessék ezt a tárhely bővítést?
Szeretne valaki szervert tesztelni? Felho szolgaltatast epitunk/inditunk
XEN alapon. Van hozza 16 db HP Blade es most epp 13 fix ip cim.
A rendszer egy resze mar mukodik ugyhogy ha valaki kedvet erez akkor hajra lehet jelentkezni.
Orulnek ha jelentkezne olyan is esetleg aki reszt venne a fejlesztesben.
Innen indulva:
http://embedonix.com/articles/linux/emulating-raspberry-pi-on-linux/
és az itt található a git Raspbian qemu -hoz forgatott kernel leírásnak megfelelően, különösebb erőlködés nélkül felállítottam a Rapberry PI -t.
(Anno összeraktam a cross compiler környezetet is de az sokkal macerásabb és én nem akarok most új kernel -t forgatni).
A "full" verzió az LXDE -vel kicsit nyűgös - hol elindul hol nem és még nincs rá magyarázatom, de ahhoz hogy néhány kis C bigyót leforgassak a lite (xwindow nélkül) is tökéletesen megteszi.
Viszont a hálózatot nem tudom elérni :(
A qemu doski szerint a beépítettnek is kellene működni http://wiki.qemu.org/Documentation/Networking de nem, nem látom az internetet sem a LAN -t.
Eljutottam odáig, hogy egy tun interfészt kellene létrehozni, ami akár az "ip" paranccsal is működhet (ip tuntap add ...)
Viszont ez ha jól értem ez kevés a boldogsághoz, kell egy bridge (brx) interfész amivel hozzáköthető a host ethernet -hez?
Pedig, ha jól értem (az $ ip tuntap help szuerint) lehetőségem van arra hogy egy fizikai interfészhez "fűzzem" mondjuk "eth0".
Csináltatok már hasonlót?
Több, nagyon hasonló telepítésű vrtuális gépet használnék (nem egyidőben!) Debian Linux-on. A guest OS változó, Win7 / Win10, Ubuntu, Debian és valamilyen (Free?)BSD várható - egyesek minimális telepítéssel, mások több programmal. Mivel lehet megoldani, hogy a guest-ek közös részei (pl kernel, alap alkalmazások) csak egyszer legyenek a lemezen? Egyáltalán milyen image formátum javasolt (pl QCOW2 esetén a tömörítéstől függően működhet a deduplikáció)?
Egyelőre csak a ZFS on Linux állományrendszer használata tűnik lehetőségnek RAW image formátum mellett.