Elsődleges gépem elsődleges adattárolója ...

Címkék

Gy.k.: amiről az operációs rendszer fut

Választások

Hozzászólások

Emlékszem, hogy amikor először átálltam HDD-ről SSD-re, ment a paráztatás, hogy meg fogom szívni és adatvesztés, meg minden. Soha egyetlen egy SSD-m nem ment tönkre, sőt, az első is működik még.

Az azt követők pedig a mai napig mennek 0/24-ben egy céleszközben (ami szintén működik azóta :D). Hiába na, maradandó dolgokat építek!

trey @ gépház

Én 2009-ben tértem át SSD-re, 32 GB méretű, még mindig megvan valahol a fiókban, hogy jó lesz egyszer valamikor, de nem lesz már jó valamikor. Nekem se ment  még tönkre SSD, de a mostani 2TB SSD egyébként döglődik, időnként több másodpercre felugrik a read/write time, aztán napokra megjavul.

Fejlesztés közben mi belebotlottunk olyan SSD-be, amelyik először írásvédetté vált, majd pár bútolás után pedig 1MB-ra csökkent a kapacitása. Igaz, az vmi noname kínai volt.
A Kingston-ok és a gyengébb Samsung-ok szokták azt csinálni, hogy párszáz GB kiírása után drasztikusan beesik az írási sebességük. Adatvesztést még nem produkáltak, de az ilyen belassult SSD-ket azután már nem is használtuk annyira, mint a többieket.

Általában igaz, saját gépben én se fogtam még ki megdöglő darabot, de mondjuk egyszer cseréltem 10 brand name gépben HDD-t 241GB-os SSD-re (240 a tárolókapacitás, egy a márkanév...), a 10-ből 7 példány 6-8 hónapon belül megdöglött... Szerencsére csak az OS-t/telepítést buktam, mert a fontos user adatok felhőben/szerveren, de akkor sem örültem...

Csak lazán kapcsolódik:

Egyszer egy munkatársam rendelt LiON akkukat az Alibaba-ról a rollerébe, mert hogy "negyed áron van". Amikor beépítette és kiderült, hogy szarabb lett a hatótáv, mint azokkal az akkukkal, amit ki akart cserélni, szétszedte őket. Kiderült, hogy a 3/4 részig homokkal voltak töltve ...

#truestory

Nem minden az, aminek árulják, vagy aminek látszik.

trey @ gépház

Nem tartom kizárnak, hogy azok is futottak bele szándékosan vagy nem szándékosan hamisítványokba.

Egy időben egyike voltunk az ország néhány Intel Premier Provider-jének (ebbe a körbe tartozott az ország 3-4 kiemelt forgalmazója) és történetesen én voltam az Intel elsődleges kapcsolattartója, ami azt jelentette, hogy évente az Intel EMEA igazgatóival stb. ültünk egy ebédasztalnál a világ különböző pontjain (Dublin, Berlin, Rodosz stb.). Pontosan tudtuk, hogy kik trükközgettek szürkeimportokkal, nem hivatalos csatornákkal. Tulajdonképpen a Premier Provider elképzelés pontosan az ilyen trükközések visszaszorítására és a tiszta beszerzési források promótálására jött létre.

Nem csak processzorban voltak olyanok, akik zavarosban halásztak. Most nem tudom mit változott a helyzet, mert nálunk elenyészőre csökkent az összeszerelések száma. De illúzióim nincsenek :D

trey @ gépház

ahogy mostanában hullottak az újabb beszerzésű logitech M185 egereink, lehet azokból is a kínai hamisítvány van sok üzletben, amit aliexpressen gombokért árulnak. (az sem segít, hogy már harmadik vagy negyedik hardverváltozat belülről, ki tudja melyik az igazi)

Btw. A szürkeimport nem hamistítvány és nem sért semmi törvényt. Egyszerűen más cég importálja be. Valsz eu-ban az nem törvényes, ha monopóliumként kezelik az importra szerződést a cégek. A "tiszta" beszerzési forrás ilyenkor azt jelenti, hogy a piac feletti uralmat és a garantált profitot szeretnék fenntartani adott országban a versennyel szemben. A nagy üzletláncok európában ma már úgy működnek, hogy ők vesznek nagy tételben valamit és terítik a különböző országban lévő áruházaikban. Általában a gyártónál is lehet választani, hogy garanciát vagy max meghibásodási arányt vállalnak a szerződésben. Az utóbbinál olcsóbb, viszont nem jár hozzá gyári gari, hanem az üzletlánc kezeli a garanciális hibákat.

Ahol szürke van, ott lehet gagyi is. Kb. ez volt a lényeg. Gagyit pedig úgy kell érteni, hogy megvették valahol 166 MHz-es Pentium processzort, de mire az ügyfélhez került, hogy-hogynem 233 MHz-esként került eladásra.

Szegény ügyfél meg nem tudta, hogy mitől esik-kel a gépe.

trey @ gépház

Ezt mindig szeretné veled elhitetni a "hivatalos" importőr. De sokszor csak arról van szó, hogy a hivatalos importőr képviseli a márkát, nem mehet le egy szint alá pl. a magyar nyelvű használati utasítás fordításának a minőségével. Fenn kell tartania irodát, ki kell választania a fordítót, stb. Ha neked jó az angol, akkor egy jól választott szürke importőr a jó választás, ő ad hozzá egy google translate-tel készült füzetet, azt eldobod, és nézed az angolt. Tisztességes, lezárt dobozos árunál azért többnyire az van benne, ami rá van írva.

Nyilván egy szürkeimportőrt le kell káderezni, meg kell nézni a review-kat, és egy kicsit utánanézni, hogy amit veszel, azt szokták-e hamisítani, és hogy van-e a különböző importőrök kisker-árai között akkora különbség, hogy reális üzleti modell legyen, hogy a szürkeimportőr abból él, hogy azt a különbséget megfelezitek. De van, aminél igen, pl. amikor DSLR-t vettem, akkor az lényegesen volt olcsóbb Németországban, nem annyival, hogy megérje venni egy jegyet, de annyival igen, hogy megérje elmenni oda, ha 10-20-at hozol. Eredeti dobozban jött, szériaszám stimmelt az adatokhoz, azóta is megvan és működik. Volt benne egy rendes német használati utasítás és egy google translate-es (használhatatlan) magyart adtak külön. Volt számla, worldwide warranty (nem teszteltem, nem romlott el). Bizonyos fokig az is szürkeimport, ha az amazon.de-ről rendelek valamit, és az is sokszor megéri.

Manapság, amikor mindent _is_ (értsd: Nike-t, hajnövesztő szert*, drogot, iPad-et, iPhone-t, akkumulátort, ruhaneműt, luxustermékeket, parfümöt, luxusórát, gyógyszert és még a végtelenségig sorolhatnám - tele van velük pl. az eMag is) és a hamist az eredetitől csak úgy különbözteted meg sokszor, hogy sehogy, akkor hidd el, inkább mész a hivatalos forrás felé.

trey @ gépház

> inkább mész a hivatalos forrás felé

Megvettem háromszoros áron a Xerox tonert, ami egy kalap szar volt, csíkosan nyomtatott.

Levonva a következtetést utángyártottat vettem és láss csodát: tudott nyomtatni rendesen.

 

Kínában gyakran ugyanazon a gépsoron készül az eredeti és az utángyártott, csak éjszakai sufnimeló keretében.

Tudod az a fő problémám, hogy hivatalos forrásból is rengeteg szart vásároltam már.

Ne gondold, hogy a mach-3-as borotvapengénél a kínai utángyártott egy fokkal rosszabb lenne.

 

Adathordozóból megéri eredetit venni, de csomó egyéb dolog esetén meg nem.

Patikában digitális hőmérőt vettem ököráron, azt 34 fokosnak mért. Ne gondold, hogy visszavették: vedd fel magad a külföldi gyártóval a kapcsolatot, azt intézd el a garanciális problémádat magadnak. Elmesélték és lengettek mellé jogszabályt is, hogy ők bizony megtehetik. Megveszel a kínaiaktól 3 hőmérőt ugyanannyi pénzen, azt 1 csak működik majd belőle...

A fordítottjára is van horrorsztori.

Mézet, ételt, SD kártyát, SSD-t, HDD-t ne a kínaiaktól vegyél, mert átvernek.

 

Nyomtatópatront, tonert,... viszont nem éri meg eredetit venni, mert legalább úgy szarnak az urak itthon is a garanciára, mint a kínaiak.

Aztán magyarázhatod nekik, hogy nem te vagy a hibás azért, mert a tinta beszáradt...

 

Hogy is volt a garancia a Mistral Computerworld-del? Vettem hibás HDD-t, azt nem vették vissza.

Azt mondták, hogy 6000Huf-ért bemérik a HDD-t és ők majd megmondják nekem, hogy az hibás-e, vagy sem! Amennyiben persze ők is hibásnak látják, akkor cserélik és a 6000-et is visszaadják.

Addig szívatták a népet a garanciális cseszekedéssel, amíg elfogytak a vevők és a bolt bezárt (a hatóságokat is ugyanúgy átcseszték, mint engem, szóval a bolt végül miattuk zárt be).

Hogy is volt a garancia a Mistral Computerworld-del? 

Ha még csak a garanciájuk lett volna fostos! Mi anno úgy jártunk velük, hogy szerettünk volna 15 db egyforma gépet építeni, ehhez nyilván szükség volt 15 db egyforma vinyóra. Bementünk a boltba, hogy akkor kéne nekünk 15 db egyforma vinyó. Nincsenek extra igényeink, kb. bármelyik gyártó entry kivitele meg fog felelni, csak legyen belőle 15 db egyforma raktáron. Erre ahelyett, hogy a kis bumburnyák eladó kiszolgált volna minket, közölte, hogy ez nem nagyker, itt ilyen igényeket nem tudnak kielégíteni (tegyük hozzá, hogy a napi forgalmuk fajtánként is több volt ezekből az alapvinyókból, mint 15, ott sorakoztak a hátuk mögött nagy rakásokban a vinyók a polcon, tehát nem kértünk semmi olyasmit, ami nehezük eshetett volna), menjünk a picsába.

Na ilyenkor nálam mindig bekapcsol a piacgazdasági reflex: ha egy eladó ennyire ellensége a pénzének, akkor általában be szoktam segíteni neki, és többet nem vásárolok nála. 

Mondjuk ezen a fórumon én elsősorban nem drogra, hajnövesztő szerre, parfümre és gyógyszerre gondoltam, hanem elektronikai cuccokra. Azoknál régebben elég vastagon fogott a "hivatalos importőr" címszó alatt futó gazemberek ceruzája, megérte olyantól venni, aki osztrák vagy német nagykerben veszi, behozza. Manapság meg sokszor árulja ugyanazt a cuccot az amazon, olyankor az is eléggé hivatalos abból a szempontból, hogy ha nem valami ismeretlen kis cég a marketplace-en, hanem tényleg az amazon az eladó, akkor nem lesz hamis a cucc. Max a magyar nyelvű leírást bukod.

Az üzenet az volt, hogy gyakorlatilag nincs a világon olyan termék, amit ne hamisítanának. Kb. egyetlen módja annak, hogy biztosan eredetit kapj a nap végén az, hogy eredeti forrásból vásárolsz. Ott is átbaszhatnak, de akkor van kihez (vendor) fordulni és a végén biztosan eredetit fogsz kapni.

Minden más bizonytalan.

trey @ gépház

Egyrészt, amikor nyomon követhető, hogy egy másik ország hivatalos importőrétől jön (pl. lepecsételt garanciajeggyel, amikor még ez volt a divat), akkor azért nem sokkal kisebb az esély, hogy a magyar kereskedő alkalmazottja csal, mint hogy a cég csal, aki szállítja. Másrészt, minden bizonytalan valamennyire, a kérdés az, hogy az árkülönbség megér-e egy kis kockázatot. Amikor befektetsz, akkor is nagyobb kockázat általában nagyobb haszon lehetőségével is jár.

Persze, aki hivatalos importőrnél dolgozik, az úgy akarja beállítani, hogy náluk 0 a kockázat, de nyilván nem az, akár a szállítás során is cserélhette valaki hamisra az árut, kisebb a lebukás esélye, mintha simán ellopná. Lehet belső munka a hamisítás. És persze a szürkeimportőr is szeretné, ha azt hinnéd, hogy náluk is 0 a kockázat, miközben a hivatalos importőr szerint ott 1.

Manapság persze az egész kisebb jelentőséggel bír: sokszor megrendelhetem a cuccot az amazonról (.de, .com, .co.uk), ha a postaköltségnél nagyobb az árkülönbség, és akkor én magam vagyok a saját szürkeimportőröm, és elég jók a garanciális feltételek.

A magyar hivatalos disztribútor munkájáért a gyártó felel. Mert ő adott a tevékenységére engedélyt. Ha a magyar hivatalos disztribútor átbasz téged, akkor az a gyártó sara, neki kell a hibát helyrehozni. Próbáld megérteni, amit írok.

trey @ gépház

Értem, amit írsz. Egyetértek vele, hogy a hivatalos disztribútornál kisebb a kockázat, mint ha egy másik hivatalos disztribútor vagy egy nagyker és közted vannak további emberek. Én csak azt mondom, hogy a disztribútornál sem nulla a valószínűség, sőt, a gyártónál sem (melyik gyártónak ne lett volna már egy-egy szar sorozata, vagy pl. olyan modellje, amihez hamar nem lehetett már pótalkatrészt kapni, esetleg nem volt hozzá szoftver, újabb operációs rendszerhez driver, stb.). Mellesleg a gyártó is csak egy cég, egy szürkeimportőr is egy cég. Gyártó is mehet csődbe a termék mögül (van valakinek Roverje? Agfa scannere?), és ha a szürkeimportőr elég nagy, akkor azzal szemben is ér valamit a fogyasztóvédelem (nem megy csődbe naponta).

Csak annyit mondtam, hogy van, amikor megéri vállalni a kockázatot, és nyilván van, amikor nem. A hivatalos disztribútorok elég alaposan igyekeznek elhitetni velünk, hogy soha sem érdemes, és néha ehhez a gyártó is asszisztál (pl. nem világgaranciát ad), ez pl. egy szempont tud lenni amellett, hogy egy másik gyártó termékét válasszuk.

az importőrök anno sokat fizettek a monopóliumért, akkoriban talán még jogilag is tudták korlátozni a többi céget. De azóta csatlakoztunk az eu-hoz, ahol termékek és szolgáltatások szabad áramlása van és megfordult a helyzet. Reklámkampányokkal próbálták illegálisnak beállítani ezt, de pont a kizárólagos szerződés illegális most már.

Ettől persze még lehet, hogy jobb garanciális háttér és szolgáltatás színvonal van a márkaképviseletnél, mint az áruházláncnál. Általában drágábban.

(ha meg hamisítványt árult valaki, az nem szürkeimport, ahogy ferdíteni próbáltak)

Kiderült, hogy a 3/4 részig homokkal voltak töltve ...

#truestory

Életem első munkahelyén (egy szép, nagy, magyar rendszerintegrátorról beszélünk), még a múlt évezredben történt az, hogy az egyik frissen felvett közvetlen munkatárs igényelt PC-t. Amikor megérkezett a gép (meg a CRT monitor hozzá), akkor nagyon megörült, és azzal a lendülettel vette is volna ki a monitort... hatalmas volt a meglepődés, amikor a monitor dobozában, a két hungarocell között, a monitor helyén egy gázszilikát falazóelemet sikerült megmarkolnia... #truestory

Raadasul a Backblaze szerint az SSD-k megbizhatobbak, mint a HDD-k.

While it seems in the first three years or so the different drives are similar in their failure curves, the curves separate after four years, with the HDDs failing at a higher rate. (https://www.backblaze.com/blog/how-reliable-are-ssds/)

A tiéd bennem meg azt, hogy ha server/storage workload alatt pusztulnak az SSD-k egy vendor-nál, akkor mindenkinél, minden körülmények közt ez a helyzet. Eleve, ha megnézted a linkjeimet, kiderülhetett, hogy nem szerver/storage/enterprise workload-okról szóltak.

trey @ gépház

ja rendesen túlparázták ezt. Kismillió fórum és tanács volt miket kapcsolj ki, hogy ne menjen tönkre gyorsan. De hát szerencsére nem vettem komolyan. Viszont nekem volt SSD meghibásodásom ami abból állt, hogy a Windows kék halálozott vele (2 darab SSD volt amit emiatt cseréltem). Az SSD-k azóta is működnének ha nem lennének a fiókban (persze nem úgy, hogy OS fut róluk). Lassan selejtezem is őket nagyon kicsik méretre pendrivének meg fizikailag nagyok.

Nekem csak a legelső SSD-m ment tönkre, 5 év után, vagy a vezérlő vagy a NAND öregedett ki, pedig nem írtam rá sokat (5-6 TB-ot mindössze, mikor a garanciája 160 TB-ra volt megadva, hogy annyit bírnia kell), és sose paráztam. Ezután se fogok ezen aggódni, már csak akkor ment tönkre, mikor már az illető gépet is alig használtam, akkor már egy másik gépem volt a fő gépem. Szóval veszteség nem ért, van helyette számos másik SSD-m, és azok még ennyi év után is bírják derekasan. Adatot így se vesztettem soha, csak egy sokadlagos jelleggel használt OpenBSD 6.9-es rendszer ment a levesbe, az volt rajta a tönkrement SSD-n.

Sajnos én csak 2017-ben álltam át SSD-re. Előtte nem engedhettem meg, akkoriban még túl drágák voltak. Ma már egész olcsók, a kisebbek, meg sok használt már pendrive árában megy. Az valódi mazohista, aki az OS-t ma már HDD-ről futtatja. Főleg, ha Win10-11-ről van szó, mert azok használhatatlanul lassúak HDD-vel. A Linux, BSD-k nem, de azok is erősen meghálálják.

Le is mentem hídba, mikor először kezdtem SSD-t használni. Szinte szokni kellett, hogy minden azonnali, lényegében megszűntek a lagok, betöltési idők, nem nagyon láttam felvillanni a HDD ledet a gépen. A jóhoz gyorsan hozzá is szoktam, ma már egyik gépemben sincs HDD. Persze nem dobtam ki őket, megvannak még, be vannak fogva adapterrel vagy dokkal külső meghajtónak, adatmentésre. Sőt, mivel ilyen olcsók, jó ideje pendrive-nak is főleg SSD-ket használok, szintén SATA-USB adapterrel. Főleg az OS .iso-k kiírását, telepítését gyorsítja meg nagyon durván, egy-egy OS, ha modern, automata, next-next-finish telepítős, felpattan 2 perc alatt.

Azóta már NVMe-m is van, de nem érzem sokkal gyorsabbnak, mint a SATA-kat. Jó, a legújabb laptopban kicsit gyorsabb, de nem sokkal, az a kevés különbség is csak speciális helyzetekben jön ki, pl. sok kis fájl törlése, indexelése, stb.. Talán még a bootidőből lefarag 1 mp.-et, így 6 helyett kb. 5 mp. a boot. Azért szoktam mondani, hogy nem a sebességet kell nézni, mert még a leglassabb, legszutyokabb SSD is iszonyat sokat gyorsít egy HDD-hez képest.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Emlékszem amikor még az SSD-k ára 128 GB 47e Ft körül volt (és már az is MLC volt), és ment a paráztatás, hogy megfog halni. Nem így lett. Viszont sokkal nagyobb élmény volt a gép használata, amit leginkább csak az tapasztalt meg aki használta is, mindenki más a HDD mellett kampányolt, hogy de nagyobb tárterület. Manapság pedig az elektromos autók terén érzem ezt a jelenséget ;)

Nekem HDD-ből is döglött már meg, igaz az is jó rég volt. Az utóbbi 15 évben HDD-m nem ment tönkre, igaz nem is volt túl sok (talán 4-5), nincs is mind meg, ami még megvan, azokat is egyre ritkábban használom.

Megdögleni mindegyik háttértár meg tud, HDD, SSD, pendrive, SD kártya, stb., optikai lemezek is elrohadnak, olvashatatlanná válnak egy idő után. Ezeket már régóta nem az örökkévalóságnak gyártják, főleg nem a konzumer/desktop szegmensben. Olcsó, eldobható tömegcikkek lettek. Ha van mentésed mindenről, ami mindenképp javallott, mert nem csak a háttértár megdöglése ellen kell backupot tartani, hanem jól jön kártevő vagy user error elleni adatvesztésnél is (pl. félreráng a kezed valami telepítőben a particionáláskor, vagy véletlenül felül dd-zed, véletlenül felülírsz valami fájlt, stb.).

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ezeket már régóta nem az örökkévalóságnak gyártják, főleg nem a konzumer/desktop szegmensben.

Gyanítom, hogy régebben sem az örökkévalóságnak gyártották. Amikor akkora volt, mint egy íróasztal, akkor még lehetett javítani, így nem azt mondták, hogy "elromlott", hanem hogy "karbantartást igényel". Aztán kisebb lett, olcsóbb, és megbízhatóbb. Aztán annyival olcsóbb, hogy az eladott diszkek száma gyorsabban nőtt, mint a megbízhatóság, úgyhogy láttunk párat feldobni a PCB-s felét. De szerintem a 1.44 MB-os 2.5"-os floppyk óta nem a hordozó meghibásodása a fő oka az adatvesztésnek, hanem a gondosan végiggondolt, letörlöm, ürítem a trash-t, kilel-a-hideg eseménylánc (kb. 1999 óta ezért azt is csinálom, hogy összetarolom, bedátumozom, megfeledkezem róla, ha betelik a diszk, veszek nagyobbat). Mondjuk az írott CD-k, DVD-k még gyengék voltak.

Ugyan má'!
Vagy különösen mázlista vagy, vagy nem használtál túl sok vinyót. Nekem legutóbb (de már az is pár éve volt) egy 1TB-s HDD feküdt meg, de nem úgy, hogy teljesen tönkrement volna, hanem a közepe felé párezer szektor elérhetetlenné vált. Ha arra a területre olvastam, akkor mindenféle time-out-ok jöttek adat helyett. Szerencsére az egész vinyóról volt mentés, de az új darab beszerzéséig még pár napig használtam ezt a vinyót úgy, hogy a hibás terület által érintett partíciót nem mount-oltam föl. Nem emlékszem a vinyó márkájára, de biztosan valami közismert darab volt (Hitachi, Seagate, WD ?), mert csak olyat szoktam venni, amelyikről jókat írnak.

Érdemes cserélni, de nem emiatt. Ezek a különbségek, amik ilyen szintetikus benchmarkokban kijönnek, a mindennapi felhasználás során a userek legnagyobb részénél nem jönnek ki, vagy csak nagyon enyhe mértékben.

Ami miatt tényleg érdemes cserélni, hogy ahogy olcsósodnak, azonos pénzért egyre nagyobb modelleket lehet kapni. Persze, ha valakinek nagyon spéci, lemezintenzív felhasználása van, annak lehet a sebességbeli előrelépés is fontos, de ez a usereknek elég kicsi százalékánál van.

Ami miatt még jó cserélni: néha pl. az NVMe kényelmesebb a SATA-hoz képest. Nem igényel külön drivermókolást, külön vezérlőt az alaplapon, elég neki a már évek óta minden prociba beleintegrált PCIe vezérlő. Nincs cseszekedés kábelekkel (helyette lehet gond lefogató csavarral mondjuk), beépítő-átalakító keretekkel, IDE/AHCI móddal, TRIM kiküldözgetésével. NVMe meghajtóknál nagyobb a queuedepth 64000 vs SATA 32-je, illetve újabb NVMe-knél (1.3-as verziót támogatóknál) az SSD tudja használni a rendszer RAM-ját DRAM cache-nek (Host Memory Buffer). Az SSD jobban bírja a rázkódást, ütést is, mint egy HDD, laptopnál és külső meghajtónál ez különösen fontos, ha pl. leejti az ember. Nekem pl. esett le úgy SATA SSD a szekrény legfelső polcáról, hogy több mint másfél métert zuhant. Semmi baja nem lett, pedig a sarkára zuhant, a külső házán a sarkánál lett egy kicsi, alig látható karc, de maga a drive a mai napig hibátlanul üzemel. Ezt egy HDD tuti nem élte volna túl. Az SSD csendesebb, és kevesebbet is fogyaszt, ami főleg laptopnál megint elég jelentős tud lenni.

Bár azért a SATA-nak is megvan az előnye, a SATA-s SSD olcsóbb (igaz már nem sokkal, mióta az NVMe-knek is megy le az ára), és ATA BIOS vagy hdparm megoldásokkal kulturáltabban jelszavazható le hardveresen, mint egy NVMe. Illetve olcsóbb és megbízható átalakítózni USB-re.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Sajnos már nem emlékszem, mióta használok SSD-t, de régen. Eleinte asztali gépben tényleg úgy használtam, hogy a rendszer töltött arról (/), de külön diszken volt a /var /tmp és külön RAID 1-en a /home. Mostanra laptop lett az elsődleges gép, eredetileg egy 256 G-s SSD volt hozzá (az még jó, most az asztali gépben azon van a /home, és a Documents van a RAID-en), és a laptopba nagyobb SSD-t tettem. Az 1 T-s Samsung (870 EVO) viszont az első kimúlt még a garancia ideje alatt. Szerencsére még majdnem mindent le lehetett másolni, amit meg nem, az megvolt git-ben (a rendszer és a beállítások nincsenek git-ben, szóval az újratelepítést úsztam meg). A garanciális ügyintézés nagyon korrekt volt, a Samsung küldött DHL-es cimkét, jött is a futár, aztán nem sokkal később a postaládában volt egy új SSD.

A samsung 870 EVO kb egy selejtes széria, 2022 novemberi gyártással javították meg a feltételezhetően hardveres defektjét. Korábbi -hibás- gyártásra firmware update van, ami elvileg megakadályozza a hiba megjelenését, HA újkorában azonnal updateled a firmware-t. Ha csak azután apdételsz, h. elkezdtek megjelenni a badsectorok, akkor azzal már nem tud mit kezdeni, maximum a hiba továbbterjedését akadályozza meg.

Persze a samsung kussol róla, azóta sem ismerték be a hibát. Az ssd firmware-nek meg kb. nem divat changelog-ot kiadni. Végülis ki nem szarja le, mit javítgatnak a storage-en, max csak az adataink mennek a levesbe, nem kell semmi changelog-ot kiadni róla.

Western digital-nak a konzumer vinyóiról egy 1-2 oldalas elnagyolt brossúra PDF-nél több nincs az oldalán. Firmware update nem letölthető semelyik diszkjükhöz sem, talán csak SSD-hez. De changelog ott sincs.

Seagate legalább ad ki műszaki leírást, legalábbis exos enterprise szériáról van. Meg van hozzá firmware update is, tulajdonképpen nyugtalanítóan sok is. Viszont náluk is ipari titok mit javít a firmware update. Csak rakd fel, mert a support azt mondja h. ha kijön publikus fw update, az azért jön ki, mert a felhasználókat garantáltan érinti, és rakja fel mindenki. De ne akard tudni miért!

Most már csak az érdekelne, hogy honnan lehet tudni, hogy amit adtak helyette, az mikori gyártású. A firmware azon eleve a legfrissebb volt, és azóta nem romlott el.

Az persze világos, hogy nem adnak changelog-ot, fogalmunk nincs, hogy mire bízzuk rá az adatainkat. De az egész informatika ilyen színvonaltalan egy biznisz, ahol senki nem felel semmiért, szoftvernél nincs specifikáció, és ha lenne, sincs rá garancia, hogy tudja, de hardvernél is alig többre terjed ki a garancia, mint hogy be lehet kapcsolni (ld. cpu bugok). Az adataid meglétét illetően csak saját magadra és a backup policy-dra számíthatsz.

Rá van írva a gyártási idő a hátuljára DOM (date of manufacture), vagy ha már be van építve sok SMART vagy hdd diagnosztikai program ki tudja írni. Ha még megvan a doboza, azon is szerepelni szokott.

Mikroszoft még csak-csak úgy-ahogy adogatgat ki changelog-ot a peccsekre. Bár sokszor ha nem konkrét ruszki-kínai hekkelést javítanak abban a hónapban, akkor elintézik az egészet annyival h. "improves performance, reliability, stability, security" (oszt mindenki elmehet a jóédesanyjába ha többet akar tudni).

Cisco IOS is még csak-csak informatív changelog-okat ad ki.

Aztán kb ennyi. Van ahol még paywall v. support contract mögé elrejtve, de van changelog.

Aztán jön a konzumer fostenger: Android *.* szarok, TV firmware-je, blútút füles firmware, a kocsid szoftver apdétje (nemcsak az infotainment, hanem a lényegi részek pl. ECU-é), sehol semmi changelog. 10-15 éve még nem volt ennyire elkurvulva az ipar.

Kösz, a dobozon megvan, 2022 03. Smartctl nem írja ki. Remélhetőleg az a firmware teszi a dolgát, és ez nem romlik el hamar.

A különböző elektronikákba beépített szoftverek tényleg a legszarabbak, egyrészt sehol nem látni annyi hitvány szoftvert, mint ahol nem lehet leváltani egykönnyen, másrészt nem is olyan régen még onnan lehetett megismerni a komolyan vehető elektronikát, hogy volt a dobozában kapcsolási rajz.

Remélhetőleg az a firmware teszi a dolgát, és ez nem romlik el hamar.

Mármint amikor megjött a csere darab, beszerelés után azonnal apdételted? Vagy hagytad azon amin volt eredetileg?

https://semiconductor.samsung.com/consumer-storage/support/tools/

SATA SSD-870 EVO Firmware: SVT02B6Q (az SVT01B6Q a gyári eredeti, defektes)

*The 870 EVO model will be manufactured with a revised V6 process starting November 2022

--> azaz amit 2022.11 után gyártottak, az a gyárból már eleve a  SVT03B6Q-val jön ki (ezt a 2022.11 előttiekhez pedig nem lehet le sem tölteni)

Sajat gepemben nem halt meg meg (cegesben igen). Boltban mikor dolgoztam jottek vissza doglott SSD-k es doglott hdd-k is (altalaban az eladastol szamitott elso hetekben, mint szinte minden elektonikai cuccnal). A ceges gepben is 99.999%ig biztos vagyok, hogy az SSDnek nem elektronikai (hacsak a szetvalo elektromos csatlakozasokat nem annak szamoljuk) hibaja volt hanem fizikai. HP EliteBook 820 G2/G3/G4 hdd-re volt tervezve, az m2/nvme csatlakozo 90 fokban elforgatva kerult a hdd bay fole, es mivel nem volt benne hdd ezert gepeles kozben ahogy hajlott az alaplap akkor a tokra rogzitett SSD is mozgott. Amiket csereltunk (HP kuld nekunk alkatreszt) mindegyik SSD meg volt hajolva.
https://www.youtube.com/watch?v=lR30_-04baY 1:41-nel latszik

Csaladi/ismerosi korben ismerek tobb embert, akik ilyen osoreg gepeket hasznalnak, amibe csak hdd van, altalaban mar valami nem tamogatott windows verzioval osszeparositva. Bar teny hogy ezek nem azok az emberek, akikkel hup-on ossze fogsz futni :)

I hate myself, because I'm not open-source.

három gép van otthon:

- egy asztali gamer pc, 15 éves

- egy notebook, 8 éves

- egy újabb asztali gamer pc, 3 éves

Hupos vagyok és matuzsálemi gépeim vannak otthon. HDD-t SSD-re tudok barkács cserélni.

Minek új gép, amikor bármilyen feladat elvégzésére alkalmasok a jelenlegiek?

Amikor megvásároltam őket, mind prémium kategóriában volt. Ha mindig a legolcsóbbat veszed, cserélhetsz persze 2 évente.

Az is már csak önszopatás kategória. Teljesen mindegy, hogy tudatlanság, vagy olcsójánoskodás az ok mögötte, feleslegesen sanyargatják magukat. Régen volt értelme, amíg az SSD-k drágák voltak, addig meg tudtam érteni, hogy valaki ezen spórolt, mert nem volt létfeltétel, meg akkoriban a Windowsok még nem voltak annyira lemezintenzívek. A 8-as óta azok, és egyre inkább.

Az engem is meglep, hogy itt a HUP-on elvileg szakavatott emberek vannak, és még néha ők is HDD-vel használják a rendszert. Bár lehet azért, mert többségében linuxosok vannak, és pl. a Linux relatíve tűrhetően fut HDD-ről, bár azért meghálálja az is az SSD-t. Ennek itt senkinek nem kéne újdonságnak lennie.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Tudod vannak olyan emberek, akik anno X éve vettek / kaptak egy gépet, és nincs rá igényük / pénzük / tudásuk, hogy folyamatosan karbantartsák. Innentől az őket segítők lelkesedésén múlik, hogy mennyi időt töltenek azzal, hogy egy régi gépben levő - mondjuk - régi 120-as pata HDD-t leklónozzák egy 120-as SATA-SSD-re, és az összes szükséges HW / SW-szintű baromságot is végigjátsszák. Lehetne persze újabb gépet venni, arra OS-t tenni és a meglevő (működő) gép összes használatban levő baromságát is rátelepíteni, beállítani, stb. De ez idő, ami esetleg hasznosabb dolgoktól venné el a lehetőséget.

Ui: nyilván nem azt akarom mondani, hogy itt ilyen gépeket használó emberek vannak. Csak azt, hogy pl. miért van még mindig sok gépben HDD.

Az is már csak önszopatás kategória.

Az egyik ilyen ember akit ismerek amugy mar kapott egy ujabb laptopot, de azt nem hasznalja, mert at kene ra rakni a dolgokat meg megszokni az uj windowst meg mittomen. Meg amugy is kb havonta egyszer kapcsolja be, nem tok mindegy neki hogy 5 perccel tovabb tart amig betolt? Nem mindenki ITs a vilagon aki napi 10+ orat ul a gepe elott,

I hate myself, because I'm not open-source.

Amikor 4-5 évente lecserélték a (amúgy jól működő) céges gépet, és az új mindig üresen jött, nekem sem volt soha semmi motivációm megcsinálni az átköltözést. Húztam amilyen sokáig csak lehetett. Totál ismerem az érzést, és a max-nyűg-faktort ami a költözéssel jár.

1TB SSD/HDD: 24khuf (ezt elhiszem neked)

2TB 55k/34k (samsung 870qvo / wd red plus)

4TB 101k / 42k (samsung 970 evo / wd red)

6TB 350k / 63k (toshiba KCD6XVUL6T40 / wd red)

8TB: 210k / 88k (Samsung PM983a / wd red pro)

10TB: - / 97k (nincs / wd red plus)

12TB SSD/HDD: 607k / 114k (Toshiba KCD6XVUL12T8 / WD red plus)

 

Jol latszik, hogy az 1-es szorzo szepen kuszik fel 1.5, 2, 2.5, 6-ra.

Nem tudom miert nem csinalnak lassu, de nagy kapacitasu ssd-t.

 

 

Btw, utana kellene neznem, hogy mi a kulonbseg a

WD red

WD red pro

WD red plus

kozott. Valamit trukkoznek. lehet a 12TB-os csak 4TB-os igazabol, es a szellemkep szellemkepenek a magneses arnyekat okositja vissza:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

evrol evre varom, hogy mikor tudok nas-okban atterni ssd-re. Szoval igen, valos problema.

Ehelyett az ssd-knel a sebessegre fekszenek ra, sata, nvme, m.2. Inkabb a nagysagra mennenek ra...

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

gondolom videóvágásra gondolsz, bocsánat, de hadd kérdezzem meg tőled, hogy hány kamerás felvételt, milyen bitrate-tel, stb. vágsz, hogy érzékeled a különbséget? szerintem nem az szokott lenni a szűk keresztmetszet, hogy SATA vagy NVMe az SSD, ha már arról vágsz...

Próbálj meg egyszerre 30-40 gigánál többet írni rá. Úgy be fog lassulni mintha floppira másolnál. A qvo az ssd-k alsókategóriája. Működik nagyrészt, persze. De a QLC miatt a megbízhatóság és tartósság itt még rosszabb mint a TLC-nél. Alacsonyabb TBW értékek, egy cellát sokkal kevesebbszer lehet újraírni, mint TLC-nèl. 

Istenem, ezek a FUD-ok! Természetesen kipróbáltam, a 6TB-os WD Black HDD-imet nem, de az összes többit veri sequental write tekintetében. (150 MB/s sebességgel író floppyt még nem láttam, de ki vagyok én, hogy minden típust ismerjek? :)

Egyébként nem azért vettem, hogy 30-40 GB-os cuccokat toljak rá 1-2 perc alatt.

Ha nagyon érdekel, elsősorban Google Drive cache-nek használom, másodsorban ide renderelek, harmadrészt itt van a download és a torrent (szigorúan linux disztrók :) könyvtár is. Egyik esetben sem súrolja az írás sebessége a határt.

És igen, szintén ezen a 8 TB-on tartom a VM-jeimet, mert amire kellenek néhanapján, bőven jó a sebessége még akkor is, ha netán belefutnék a korlátaiba.

Igen, de itt rendszermeghajtóról volt szó, a szavazás is arra lett kiírva. Annak nem kell 4+ terásnak lennie. A legtöbb modern OS-nek már 120 giga elég lehet, de látod, még 1 terás SSD-nél sincs már nagyon felár, 2 terásnál sem vészes annyira. Ezért felesleges spúrkodni rajta, ha rendszer alá lesz. Persze, ha kell sok tera tárhely, az még mindig olcsóbb HDD-vel, de csak a rendszer alá akkor is ajánlott egy kisebb SSD.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

20-25 gigára elvileg még a Windows is felfér, de abban nagyon gyorsan gyűlik a szemét, frissítések, így a MS hivatalosan 20 giga (64 bites Win10) és 64 giga (Win11) helyet ad meg követelményként, és a valóságban még ez is nagyon szűkös. Fullos, DE-s Linux disztrók, BSD is elfér 20 gigán, de az is kicentizés.

Mint írtam, az én minimalista linuxos rendszerem (tiling WM + terminálos felhasználás, 900-1100 csomag között) is 10 giga körül szokott lenni (most 13), én 40 gigás partíciót használok /-nak, de csak ráhagyásból. Még sose közelítettem meg a betelését, a max. foglalás talán 25 giga volt a legtöbb, mikor full DE-s normi disztrókat használtam (Mint, Kubuntu). Az EFI partícióra is rá szoktam hagyni, 500 megás szokott lenni, abból is 133 mega foglalt csak, de hagytam helyet, ha lesz valami dual boot, akkor a másik rendszernek az indítófájlai is ráférjenek. Az SSD többi része egyben szokott lenni /home partíció.

Kicsit pocsékolás, hogy így ráhagyok, de 1) sose hiányzott ez a hely, 2) ha hiányozni is fog, akkor tárolok valamit a / partíción is, nem egy nagy ügy. Az is igaz, hogy az én rendszerem speciális, egy csomó minden nincs rajta, ami egy mainstream Linux distrón rajta van. Nincs GRUB, login manager, gvfs/automount, univerzális csomagkezelők, DE helyett standalone WM megy, nincsenek snapshotok, stb.. Nincs swap-om se, mióta 16 giga RAM-om van minden gépben, sose kellett, ha majd kelleni fog, akkor csinálok egy swap file-t menet közben a touch és mkswap paranccsal, amit felcsatolok swap-on segítségével, terminálban. Nem egy nagy ügy.

A 120 gigát úgy értettem, hogy 120-128 gigánál kisebb SSD-t már nem is nagyon lehet kapni, 240-256 gigától indulnak, és kellően olcsók, arra nem csak a rendszer fér fel, hanem a /home is, ahová az ember a sebességérzékeny adatokat rakja, amiket gyorsan kell elérni, meg nem akarja, hogy a rendszert belassítsák. Attól még megmaradhat a HDD is az adatoknak. Ezt csak azért ragozom ilyen részletesen, mert sok emberben él ez a régi téveszme, hogy az SSD-k drágák, meg gyorsan szétíródnak, nem megbízhatók, stb., közben meg ezekből semmi nem igaz. Ha egy pendrive-ra van valakinek pénze, akkor kisebb SSD is ugyanannyiba kerül körülbelül, nem szabad rajta spórolni. Sokkal olajozottabbá teszi a rendszer betöltődését, használatát, egész más dimenzióba tolja el a felhasználói élményt. Sokkal nagyobb ugrást ad sebessérzetre, mint a több RAM meg egy erősebb proci. Utóbbiak is dobhatnak persze a sebességen, de nem akkorát, mint egy HDD-ről SSD-re ugrás.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ezeket egyiket sem hiszem el.

Nem akarok másnak a zsebében kotorászni, de újonnan, garanciával, áfástól ezek a magyar kiskerárak vannak SSD-knél: 120-128 gigás márkátlan SSD-k 5k HUF, 240-256 márkás 8-9k, 480-512 gigás márkás SSD-k. Ezeknél van olcsóbb, online áruházakban és akciókkor. Használtan még ezeknek is a felébe mennek (ilyenkor nincs rá külön áfa sem, de garancia, számla sem általában). Ezt nekem egyikőtök sem fogja elmesélni, hogy informatikus, mérnök, meg stb. létetekre itt van közöttetek valakinek olyan, akinek nincs erre pénze, vagy nem tud rá szorítani. Amiket itt leírtok különböző magántémákban, kb. én meg hajbi lehetünk a legcsóróbbak, és még nekünk is futotta rá bőven. Sőt, a legtöbben azt írjátok, hogy nektek fejlesztésnél, munkánál már az idő a szűk keresztmetszet, az idő pénz, akkor meg pláne indokolt nem HDD-ra várni egy fő rendszer alatt.

Az idő részét sem tudom elfogadni. Asztali gépben mese könnyű cserélni, a legtöbb laptopban sem nagy szám, általában csak le kell csavarozni az alját. Percek kérdése. Elvileg valóban lehetnek nagyon szutyok notik és szubnotik, amiket nagyon szét kell kapni, azokat eleve hiba is volt megvenni, de oké, akkor azokra számoljuk fel még +5k szervizdíjat, amennyiért beszerelnek egy SSD-t. Még így beszerelési díjjal együtt sem lesz drágább, mint egy legkisebb HDD ára, ami 17k HUF-tól indul kiskerekben újonnan, 1 terától indulva.

Ezért lep meg, hogy még ennyien szavaztak rendszer HDD-re.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerkesztve: 2024. 02. 06., k – 11:07

Maximálistan elvették a kedvemet a HDD-től egy Toshiba példánnyal.

Traktort csinált a számítógépből, annyira rázta a gépházat.

Gondoltam megfogom, hogy rángat-e, 1 perc után majd eldobtam úgy szétrázta a kezemet.

 

Visszavittem, kaptam helyette egy másik ugyanilyet. Ebből kiderült, hogy ez a légkalapács üzemmód a Toshiba HDD-k normális működésének a része.

> ez a légkalapács üzemmód a Toshiba HDD-k normális működésének a része

ezzel azret vitatkoznek, eleg sok (100-as nagysagrend) toshiba hdd-t hasznaltunk, egyik se razott.

valoszinubb hogy leesett a kamionrol a doboz amibol kaptad oket...  egyszer nekunk is hoztak egy doboznyi hitachit, kb a fele razott, a masik fele nem, ugyanaz a sorozat. a doboz aljan levok jobban raztak...

Abszolút SSD párti vagyok, de amit itt írsz, az csak a régebbi HDD-kre volt igaz. A modern HDD-k csendesebbek, gyorsabbak, kevesebbet fogyasztanak. Leginkább a nagyobb adatsűrűség miatt van, de a cache is nagyobb bennük, mint a régi modellekben, azok még tényleg tudtak traktorok lenni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

kimaradt as SSHD :)

ssd előtt volt egy seagate sshd-m (még mindig megvan, kb. 70000 a power_on_hours)

Szerkesztve: 2024. 02. 07., sze – 12:27

#define elsődleges_gép

De ha jobban belegondolok:

Munkalaptop: SSD

Telefon, tablet: Gondolom ezek is gyakorlatilag SSD-k

Desktop mini PC Linuxszal: SSD

Játék PC: SSD

Hobbi projekt: SSD

Laptop a szekrényben: SSD

Szóval akármelyik is az elsődleges gép, azt hiszem, hogy az SSD nyert, a HDD csak kiegészítés itt-ott

Összes szavazat: 1337

Nagyon ELIT!!!444

trey @ gépház