A Linux, Solaris és FreeBSD kernel összehasonlítás

Címkék

Max Bruning - akinek idejét a Solaris kernellel kapcsolatos oktatási feladatok töltik ki - készített egy összehasonlító elemzést a Linux, a Solaris, és a FreeBSD kernelekről. Az elemzés végigtekinti az ütemező, a memória kezelés és a filerendszerek különbözőségeit és hasonlóságait mindhárom kernelben. Az elemzés kellően mély, és linkekkel segíti azokat, akiket valamelyik rész részletesebben érdekel.

A konklúziók:- A Linux, Solaris és a FreeBSD, sok hasznot húztak egymásból

- A leggyorsabban a Linux változik. Tehát az új technológiák a Linuxban jelennek meg először. Bár a dokumentáció néhány esetben késik

- A Linuxnak van a legtöbb fejlesztője, és ez látszik

- A FreeBSD-ben vannak a legrégibb kódok, ez is látszik

- A Solaris rendelkezik a legtöbb adat absztrakciós szinttel, ez megkönnyíti az új funkciók implementálását, habár ezen rétegek nagy része dokumentálatlan

- A cikkírónak a kernel debuggerek közül egyértelműen a DTrace tetszik a legjobban

Az elemzést itt találod.

Hozzászólások

On 2005-10-18, Gabucino <gabucino@mplayerhq.hu> wrote:
>
> In article <42.54778@c.hup.hu>, dzsekijo wrote:
>> Tudtommal csak a ro mount tamogatott.
>
> Ja, es HFS+-nal is, NTFS-rol es egyebekrol nem is beszelve. Igy mar rogton
> nem olyan "impozans" az a lista, csak azert mert hosszu.

Nahat azert meg mindig messze elorebb van a Linux e tekintetben, mint
barmi mas... vagy en maradtam le valamirol?

Cs.

Üdv.

Egy ext2-re formázott floppy-t próbáltam mountolni jobb híján, merthogy a Linux alatt már a SuSE 6.4 óta (kb.) a Reiser FS-t használom. (és nem ext2-őt [vagy ext3-at, ami hasonló])

A floppy esetében a mount_ext2fs binárissal próbáltam mountolni, de már meg nem mondom milyen hibaüzenet jött.

Azóta persze már nem kell Linuxos fájlrendszert mountoljak FreeBSD alá mivel egy PenDrive-el megoldottam az "átjárást" e két rendszer között.

A Linux a legnépszerűbb, és ez látszik

A cikkiro egyertelmuen pozitivnak tunteti fel a tobb absztrakcios szintet, de ez csak egy ideig igaz. Minden egyes absztrakcios szint beiktatasanak jelentos sebessegcsokkento hatasa van. Egy rendszer akkor jo, ha sikerult megtalalni az optimumot. A tul keves absztrakcios szint megneheziti a fejlesztest, a tul sok lelassitja a rendszert.

Ezek a "és ez látszik" megjegyzések néha semmi értelmeset nem mondanak.

A FreeBSD-ről csak ennyi szerepel az eredeti cikkben: "bizonyos szempontból a legrégebbi". És sehol egy "és ez látszik"-nak megfelelő kitétel - függetlenül attól, hogy ezt most pozitívumnak, vagy negatívumnak tekintjük.

Aztán a kernel debugging rész - az is látszik, hogy sokat nem használta ezt a funkciót Solarison kívül - egyik mondatban az szerepel, h Linux alatt nem igazán van eszköz, aztán 3 sorral lejjebb, hogy kernel GDB van, ha letöltöd. FreeBSD-ről csak annyit, hogy van. De hogy az milyen - pl. konzolról is megy, vagy akár soros portról (ha jól tudodm Firewire porton keresztül is) - no erről semmi. (Arról már nem beszélve, hogy ha Solaris kernelt pöszmögtetett évekig, akkor nyilván az ott levő eszközöket ismeri legjobban.)

Nekem kicsit kevés volt a link, és bizony többet vártam a beharangozó alapján. De azért nem volt baj elolvasni.

Ja igen: FreeBSD- részben nem szerepel a procfs (meg a linprocfs a Linuxulator működéséhez). Hülyeség szerepel a portalfs leírásánál. Nem szerepel a coda, meg még pár. Igaz a cimke szerint "nem teljes lista" (megszámoltam, fölülről lefelé: Sol: 10, FBSD: 9, L*: 8). Pedig az utóbbi kettőt garantáltan lehetne bővíteni (valami CD-FS kezelés mindegyikben van, tehát nyilván a Sol-t is.) Név alapú összehasonlításnak nem sok értelmét látom, inkább funkció szerint kéne: pl. a tmpfs-t (Sol) össze lehetne hasonlítani a (kimaradt) FreeBSD-s mfs-sel, vagy pláne a vn-driverrel elérhető dolgokkal. És tán L*-hoz is van ilyen.

On 2005-10-16, Zahy <zagabor@freemail.hu> wrote:
>
> Ja igen: FreeBSD- részben nem szerepel a procfs (meg a linprocfs a
> Linuxulator m?ködéséhez). Hülyeség szerepel a portalfs leírásánál. Nem
> szerepel a coda, meg még pár. Igaz a cimke szerint "nem teljes lista"
> (megszámoltam, fölülr?l lefelé: Sol: 10, FBSD: 9, L*: 8). Pedig az utóbbi
> kett?t garantáltan lehetne b?víteni (valami CD-FS kezelés mindegyikben van,
> tehát nyilván a Sol-t is.) Név alapú összehasonlításnak nem sok értelmét
> látom, inkább funkció szerint kéne: pl. a tmpfs-t (Sol) össze lehetne
> hasonlítani a (kimaradt) FreeBSD-s mfs-sel, vagy pláne a vn-driverrel
> elérhet? dolgokkal. És tán L*-hoz is van ilyen.

Ja ez az fs lista ez total nem a mai valosag. Pl. afs, coda kapasbol
olyan projektek, amelyek kezdettol fogva tobb platformra keszultek (az
elobbinek raadaasul meg tobb implementacioja is van...), ergo nem igazan
mond sokat a tamogatasukert megdicserni egy OS; sysfs-rol nincs szo
Linux alatt, pedig az elegge meghatarazo a 2.6.x szeria bekoszontese
ota... stb. FreeBSD-nel meg unionfs van kihagyva.

Cs.

Az fs lista linux szempontjabol katasztrofalis.

ime egy gyors lista, es kozelebb all a valosaghoz:

andrej@opata:~$ find /usr/src/linux-2.6.13/fs/ -type d -maxdepth 1

/usr/src/linux-2.6.13/fs/adfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/affs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/afs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/autofs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/autofs4

/usr/src/linux-2.6.13/fs/befs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/bfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/cifs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/coda

/usr/src/linux-2.6.13/fs/cramfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/devfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/devpts

/usr/src/linux-2.6.13/fs/efs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/exportfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/ext2

/usr/src/linux-2.6.13/fs/ext3

/usr/src/linux-2.6.13/fs/fat

/usr/src/linux-2.6.13/fs/freevxfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/hfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/hfsplus

/usr/src/linux-2.6.13/fs/hostfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/hpfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/hppfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/hugetlbfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/isofs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/jbd

/usr/src/linux-2.6.13/fs/jffs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/jffs2

/usr/src/linux-2.6.13/fs/jfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/lockd

/usr/src/linux-2.6.13/fs/minix

/usr/src/linux-2.6.13/fs/msdos

/usr/src/linux-2.6.13/fs/ncpfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/nfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/nfsd

/usr/src/linux-2.6.13/fs/nls

/usr/src/linux-2.6.13/fs/ntfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/openpromfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/partitions

/usr/src/linux-2.6.13/fs/proc

/usr/src/linux-2.6.13/fs/qnx4

/usr/src/linux-2.6.13/fs/ramfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/reiserfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/romfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/smbfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/sysfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/sysv

/usr/src/linux-2.6.13/fs/udf

/usr/src/linux-2.6.13/fs/ufs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/umsdos

/usr/src/linux-2.6.13/fs/vfat

/usr/src/linux-2.6.13/fs/xfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/debugfs

/usr/src/linux-2.6.13/fs/nfs_common

/usr/src/linux-2.6.13/fs/fuse

Közel 7 óra késéssel a slashdotra [it.slashdot.org] is kikerult a hír.

http://it.slashdot.org/article.pl?sid=05/10/16/2259202&threshold=4&tid=190&tid=218

Üdv.

Bocs, de nem egészen értem, hogy "Az fs lista linux szempontjabol katasztrofalis."

Miért lenne katasztrofális?

Szerintem a legtöbb fájlrendszert a Linux kezeli.

Bár ennek ellenére nekem mégsem sikerült a FreeBSD-s partíció mountolása (igaz, BSD alatt az ext2 sem).

Pedig a manual page szerint próbál(gat)tam

FreeBSD-n kernelben 'options EXT2FS' benn van? Mert ugy gyonyoruen mukodik. Kiveve. ha fsck-zni kene, amihez persze ports-bol/package -bol fol lehet tenni a sysutils/e2fsprogs -ot, abban ott van az e2fsck (meg az osszes tobbi nyavalya mkfs-tol resize2fs -ig).

On 2005-10-18, Zahy <zagabor@freemail.hu> wrote:
>
> FreeBSD-n kernelben 'options EXT2FS' benn van? Mert ugy gyonyoruen mukodik.

Sajnos nem. Ha a "sparse superblock" opcio hasznalva volt az ext2 fs
keszitesekor, akkor a FreeBSD nem tudja mountolni a particiot. Es mar jo
par eve ez az opcio a default...

Megoldas:

tune2fs -s 0 <ext2 particio>
e2fsck <ext2 particio>

(e ket program az e2fsprogs csomaghoz tartozik, es mindegy, melyik
oprendszer alol csinalod, csak persze ne legyen mountolva a szobanforgo
particio).

Cs.

On 2005-10-18, Linux Felhasználó <portinstall@freemail.hu> wrote:

> Bár ennek ellenére nekem mégsem sikerült a FreeBSD-s partíció mountolása

Ha FreeBSD 5.x vagy ujabb van, akkor a kovetkezokepp mountolhatod linux
alol:

mount /dev/hdaxy /mnt/bsd -t ufs -o ro,ufstype=ufs2

Ez az "ufstype=ufs2" dolog nincs benne a mount manpage-eben, viszont le
van irva a kernel forrasfa Documentation/filesystems/ufs.txt fajljaban.

Tudtommal csak a ro mount tamogatott.

> (igaz, BSD alatt az ext2 sem).

Ld. alabbi hozzaszolasom.

> Pedig a manual page szerint próbál(gat)tam

Na ja, ezzel mindket OS alatt befurdesz :) Google is your
Big Bro^H^H^H^H^H^H^Hfriend.

Cs.