- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 3047 megtekintés
Hozzászólások
In article <42.54778@c.hup.hu>, dzsekijo wrote:
> Tudtommal csak a ro mount tamogatott.
Ja, es HFS+-nal is, NTFS-rol es egyebekrol nem is beszelve. Igy mar rogton
nem olyan "impozans" az a lista, csak azert mert hosszu.
--
Gabucino
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
On 2005-10-18, Gabucino <gabucino@mplayerhq.hu> wrote:
>
> In article <42.54778@c.hup.hu>, dzsekijo wrote:
>> Tudtommal csak a ro mount tamogatott.
>
> Ja, es HFS+-nal is, NTFS-rol es egyebekrol nem is beszelve. Igy mar rogton
> nem olyan "impozans" az a lista, csak azert mert hosszu.
Nahat azert meg mindig messze elorebb van a Linux e tekintetben, mint
barmi mas... vagy en maradtam le valamirol?
Cs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
In article <42.54810@c.hup.hu>, dzsekijo wrote:
> Nahat azert meg mindig messze elorebb van a Linux e tekintetben, mint
> barmi mas... vagy en maradtam le valamirol?
Hosszusagba? De, tuti. Mint azt a csodalatos bug/line kounterek ota tudjuk.
--
Gabucino
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Üdv.
Egy ext2-re formázott floppy-t próbáltam mountolni jobb híján, merthogy a Linux alatt már a SuSE 6.4 óta (kb.) a Reiser FS-t használom. (és nem ext2-őt [vagy ext3-at, ami hasonló])
A floppy esetében a mount_ext2fs binárissal próbáltam mountolni, de már meg nem mondom milyen hibaüzenet jött.
Azóta persze már nem kell Linuxos fájlrendszert mountoljak FreeBSD alá mivel egy PenDrive-el megoldottam az "átjárást" e két rendszer között.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Linux a legnépszerűbb, és ez látszik
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A cikkiro egyertelmuen pozitivnak tunteti fel a tobb absztrakcios szintet, de ez csak egy ideig igaz. Minden egyes absztrakcios szint beiktatasanak jelentos sebessegcsokkento hatasa van. Egy rendszer akkor jo, ha sikerult megtalalni az optimumot. A tul keves absztrakcios szint megneheziti a fejlesztest, a tul sok lelassitja a rendszert.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezek a "és ez látszik" megjegyzések néha semmi értelmeset nem mondanak.
A FreeBSD-ről csak ennyi szerepel az eredeti cikkben: "bizonyos szempontból a legrégebbi". És sehol egy "és ez látszik"-nak megfelelő kitétel - függetlenül attól, hogy ezt most pozitívumnak, vagy negatívumnak tekintjük.
Aztán a kernel debugging rész - az is látszik, hogy sokat nem használta ezt a funkciót Solarison kívül - egyik mondatban az szerepel, h Linux alatt nem igazán van eszköz, aztán 3 sorral lejjebb, hogy kernel GDB van, ha letöltöd. FreeBSD-ről csak annyit, hogy van. De hogy az milyen - pl. konzolról is megy, vagy akár soros portról (ha jól tudodm Firewire porton keresztül is) - no erről semmi. (Arról már nem beszélve, hogy ha Solaris kernelt pöszmögtetett évekig, akkor nyilván az ott levő eszközöket ismeri legjobban.)
Nekem kicsit kevés volt a link, és bizony többet vártam a beharangozó alapján. De azért nem volt baj elolvasni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ja igen: FreeBSD- részben nem szerepel a procfs (meg a linprocfs a Linuxulator működéséhez). Hülyeség szerepel a portalfs leírásánál. Nem szerepel a coda, meg még pár. Igaz a cimke szerint "nem teljes lista" (megszámoltam, fölülről lefelé: Sol: 10, FBSD: 9, L*: 8). Pedig az utóbbi kettőt garantáltan lehetne bővíteni (valami CD-FS kezelés mindegyikben van, tehát nyilván a Sol-t is.) Név alapú összehasonlításnak nem sok értelmét látom, inkább funkció szerint kéne: pl. a tmpfs-t (Sol) össze lehetne hasonlítani a (kimaradt) FreeBSD-s mfs-sel, vagy pláne a vn-driverrel elérhető dolgokkal. És tán L*-hoz is van ilyen.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
On 2005-10-16, Zahy <zagabor@freemail.hu> wrote:
>
> Ja igen: FreeBSD- részben nem szerepel a procfs (meg a linprocfs a
> Linuxulator m?ködéséhez). Hülyeség szerepel a portalfs leírásánál. Nem
> szerepel a coda, meg még pár. Igaz a cimke szerint "nem teljes lista"
> (megszámoltam, fölülr?l lefelé: Sol: 10, FBSD: 9, L*: 8). Pedig az utóbbi
> kett?t garantáltan lehetne b?víteni (valami CD-FS kezelés mindegyikben van,
> tehát nyilván a Sol-t is.) Név alapú összehasonlításnak nem sok értelmét
> látom, inkább funkció szerint kéne: pl. a tmpfs-t (Sol) össze lehetne
> hasonlítani a (kimaradt) FreeBSD-s mfs-sel, vagy pláne a vn-driverrel
> elérhet? dolgokkal. És tán L*-hoz is van ilyen.
Ja ez az fs lista ez total nem a mai valosag. Pl. afs, coda kapasbol
olyan projektek, amelyek kezdettol fogva tobb platformra keszultek (az
elobbinek raadaasul meg tobb implementacioja is van...), ergo nem igazan
mond sokat a tamogatasukert megdicserni egy OS; sysfs-rol nincs szo
Linux alatt, pedig az elegge meghatarazo a 2.6.x szeria bekoszontese
ota... stb. FreeBSD-nel meg unionfs van kihagyva.
Cs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az fs lista linux szempontjabol katasztrofalis.
ime egy gyors lista, es kozelebb all a valosaghoz:
andrej@opata:~$ find /usr/src/linux-2.6.13/fs/ -type d -maxdepth 1
/usr/src/linux-2.6.13/fs/adfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/affs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/afs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/autofs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/autofs4
/usr/src/linux-2.6.13/fs/befs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/bfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/cifs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/coda
/usr/src/linux-2.6.13/fs/cramfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/devfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/devpts
/usr/src/linux-2.6.13/fs/efs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/exportfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/ext2
/usr/src/linux-2.6.13/fs/ext3
/usr/src/linux-2.6.13/fs/fat
/usr/src/linux-2.6.13/fs/freevxfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/hfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/hfsplus
/usr/src/linux-2.6.13/fs/hostfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/hpfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/hppfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/hugetlbfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/isofs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/jbd
/usr/src/linux-2.6.13/fs/jffs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/jffs2
/usr/src/linux-2.6.13/fs/jfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/lockd
/usr/src/linux-2.6.13/fs/minix
/usr/src/linux-2.6.13/fs/msdos
/usr/src/linux-2.6.13/fs/ncpfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/nfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/nfsd
/usr/src/linux-2.6.13/fs/nls
/usr/src/linux-2.6.13/fs/ntfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/openpromfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/partitions
/usr/src/linux-2.6.13/fs/proc
/usr/src/linux-2.6.13/fs/qnx4
/usr/src/linux-2.6.13/fs/ramfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/reiserfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/romfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/smbfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/sysfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/sysv
/usr/src/linux-2.6.13/fs/udf
/usr/src/linux-2.6.13/fs/ufs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/umsdos
/usr/src/linux-2.6.13/fs/vfat
/usr/src/linux-2.6.13/fs/xfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/debugfs
/usr/src/linux-2.6.13/fs/nfs_common
/usr/src/linux-2.6.13/fs/fuse
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Közel 7 óra késéssel a slashdotra [it.slashdot.org] is kikerult a hír.
http://it.slashdot.org/article.pl?sid=05/10/16/2259202&threshold=4&tid=190&tid=218
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Üdv.
Bocs, de nem egészen értem, hogy "Az fs lista linux szempontjabol katasztrofalis."
Miért lenne katasztrofális?
Szerintem a legtöbb fájlrendszert a Linux kezeli.
Bár ennek ellenére nekem mégsem sikerült a FreeBSD-s partíció mountolása (igaz, BSD alatt az ext2 sem).
Pedig a manual page szerint próbál(gat)tam
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
IMHO felreertetted. A cikkiro rovid listajara irta, hogy katasztrofalis, annak ellenere, hogy - mint latjuk - rengeteg FS-t tamogat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
FreeBSD-n kernelben 'options EXT2FS' benn van? Mert ugy gyonyoruen mukodik. Kiveve. ha fsck-zni kene, amihez persze ports-bol/package -bol fol lehet tenni a sysutils/e2fsprogs -ot, abban ott van az e2fsck (meg az osszes tobbi nyavalya mkfs-tol resize2fs -ig).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
On 2005-10-18, Zahy <zagabor@freemail.hu> wrote:
>
> FreeBSD-n kernelben 'options EXT2FS' benn van? Mert ugy gyonyoruen mukodik.
Sajnos nem. Ha a "sparse superblock" opcio hasznalva volt az ext2 fs
keszitesekor, akkor a FreeBSD nem tudja mountolni a particiot. Es mar jo
par eve ez az opcio a default...
Megoldas:
tune2fs -s 0 <ext2 particio>
e2fsck <ext2 particio>
(e ket program az e2fsprogs csomaghoz tartozik, es mindegy, melyik
oprendszer alol csinalod, csak persze ne legyen mountolva a szobanforgo
particio).
Cs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
On 2005-10-18, Linux Felhasználó <portinstall@freemail.hu> wrote:
> Bár ennek ellenére nekem mégsem sikerült a FreeBSD-s partíció mountolása
Ha FreeBSD 5.x vagy ujabb van, akkor a kovetkezokepp mountolhatod linux
alol:
mount /dev/hdaxy /mnt/bsd -t ufs -o ro,ufstype=ufs2
Ez az "ufstype=ufs2" dolog nincs benne a mount manpage-eben, viszont le
van irva a kernel forrasfa Documentation/filesystems/ufs.txt fajljaban.
Tudtommal csak a ro mount tamogatott.
> (igaz, BSD alatt az ext2 sem).
Ld. alabbi hozzaszolasom.
> Pedig a manual page szerint próbál(gat)tam
Na ja, ezzel mindket OS alatt befurdesz :) Google is your
Big Bro^H^H^H^H^H^H^Hfriend.
Cs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni