Mythbusters: dmraid

Sokan tévesen azt gondolják, sőt terjesztik (persze csak hallomásból, anélkül, hogy valaha is kipróbálták volna...), hogy az "alaplapi raid egy szar!", "meghal az alaplap, akkor nem lehet többé használni a tömböt!", "oda az összes adat!", "csak teljesen ugyanolyan alaplapon van némi esély az adatok visszanyerésére", és hasonló baromságok. Gondoltam, tiszta vizet öntök a pohárba.

Ezért fogtam a két vinyót, amelyek egy nVidia nForce 560 alaplapi RAID0 tömböt alkottak valaha, és beraktam egy Intel ICH10R alaplapba (mivel ez volt kéznél). A tesztgépben még benne volt természetesen a saját vinyója is, valamint egy WD Passportra telepített Ubuntu 10.04.1-ről bootoltam. A BIOS-ban AHCI módra van állítva a Sata vezérlő, de ez nem számít különösebben, csak úgy mondom.

Íme az első kép, amin egy 'lspci' kimenet látható:

Ez egy MSI P43-NEO3-F elvileg, asszem.

Következő képen az látható, hogy rendkívül bonyolult módon aktiválom a dmraid-del az nforce raid tömböt az intel alaplapon. Nem igazán lehet elrontani semmit...
Ilyen hülye neveket ad neki a device mapper...
látható, amint aktiválja a tömböt magát, valamint az azon lévő 3 darab partíciót is.

(Az az igazság, hogy itt csaltam egy kicsit de az nem látszik. Ugyanis nem kellett aktiváljam a tömböt, mert azt már a boot során megtalálta és aktiválta a dmraid... Úgyhogy előtte volt egy 'dmraid -an' deaktiválás is, csak hogy a szükséges parancsokat a képeken megfelelő sorrendben lehesen látni.)
Létrehoztam egy 'raid' nevű könyvtárat a /mnt-ben, ide felmountoltam az ntfs partíciót, és kilistáztam. Látható egy vista x64 fájlrendszere.

Következőnek azt találtam ki, hogy létrehozok egy fájlt az egy szem vinyón, és azt átmásolom a tömbre, majd hogy bizonyítsam, hogy teljesen hibátlanul megy minden, md5sum-okat összevetem.

Tehát felmountoltam az 500-as vinyó D: partícióját (szintén ntfs) a '/mnt/single' könyvtárba. Ez másodikra sikerült is, mivel elfelejtettem a 'single' könyvtárat létrehozni... :D Erről is egy könyvtárlista látható, hogy valóban ott van minden.

De honnan szedjek egy nagy fájlt? Nem volt kedvem urandom-mókázni mert az lassú, inkább fogtam, és a vinyó elejéről 1 gigát beolvastam fájlba, íme:

Mivel itt a vinyón belül másolok, így elég lassú, de ez természetes.
Aztán egy md5sum kiírás jön.
Majd pedig átmásoltam a fájlt a raid tömbre, erre a célra dd-t választottam, mert az szépen kiírja a sebességet is. Természetesen sima cp vagy akármi is működik. (A sebesség 91,5MB/s, mivel a forrás fájl az egy szem 500-as vinyón van, a D: partíció meg a lemez második felében, és ott ennyit tud a lemez olvasásban.)
Md5sum a célfájlon is, mint látható, egyezik a kettő. (Naná...)

Jöjjön még némi sebességméricskélés is.

Elsőnek hdparm-al. /dev/sdb és /dev/sdc a két vinyó, amely a tömböt alkotja. Elvileg teljesen egyformák, még a firmware is.
Majd nézzük a devicemapper által létrehozott tömböt is. Mint látható, nagyon szépen skálázódik. Nincs teljesítményprobléma. Pedig ugye nincs "hardveres vezérlő", egy teljesen más alaplapon vagyunk... :)
Aztán pedig beolvastam még egy 25,6 gigát az egységről dd-vel. (I <3 dd)
Majd pedig deaktiváltam a tömböt. (Hmmm, lehet előtte azért lecsatolhattam volna a felmountolt partícióját... :D)

Összegzés, tanulság:
1. Az alaplapi RAID teljes mértékben szoftveres, akárcsak az mdadm. A windows azért látja tömbnek és nem különálló vinyóknak, mert a pseciális driver (ami kb. megfelel a dmraid-nek) átveri. Ez a raid driver végzi szoftveresen a raid kezelését.
2. A tömb nem függ az alaplaptól, a chipsettől, semmitől. Mint ahogy az mdadm sem.
3. Minden metadata és információ a tömbről a lemezen van tárolva. nincs semmiféle alaplapi cmos memória vagy ilyesmi, ami információkat tárolna a tömbről.
4. Tetszőleges alaplapon, akár raid funkció nélkülin is, használható a tömb dmraid segítségével.
5. Nem kell adatvesztéstől tartani, ha megdöglik az alaplap.
6. Nem kell ugyanolyan alaplap az adatok visszanyeréséhez. Bármilyen megfelel, akár egy pci-os vezérlőkártyával megtoldott 486-os is. A lényeg, hogy a kernel lássa a block device-okat.
7. Nincs teljesítményprobléma.
8. Még nem volt vele semmiféle gondom, szerintem megbízhatóan működik a dmraid. persze pár terabyte megmozgatása még nem mérvadó, de nekem megfelelő bizonyíték ez is.
9. Nem bonyolult a dmraid használata. szerintem egyszerűbb, mint az mdadm.
10. mdadm-al szemben, az alaplapi raidet lehet windows alatt is használni.

Amit még nem sikerült megoldani: úgy tűnik, a dmraid sajnos csak valódi fizikai blokk device-okat támogat. Tehát ha a tömb lemezeit lementjük dd-vel, majd loop device-ként kezeljük a fájlokat, azokat sajnos a dmraid nem tudja összefűzni. (Nekem még nem sikerült.) Ilyen szempontból az mdadm jobb megoldás.

Na, hát röviden ennyi.

Ezt már számtalanszor eljátszottam sajnos, mivel itt a cégnél az összes intel alaplappal szerelt dell gépünkben gyárilag raid0 tömbök vannak (ez nem lenne baj), és ezen alaplapok 100%-án elpusztult a _sata vezérlő_! Pirossal kiköpte a lemezeket és nem működött semmi. Persze a lemezeknek kutya bajuk sem volt, beraktam egy nforce alaplapba ugyanígy, mint ezeket itt, és lementettem az adatokat hibátlanul, semmi gond.
Otthon már játszottam alaplapcsere előtt a tömb lementése dd-vel, majd alaplapcsere után vissza a vinyókat, és csodák csodája, az új alaplap felismerte a régi tömböt és minden tökéletesen működött, nem is kellett visszaállítani az image-ből semmit... Aztán a raid tömb kicsi lassú vinyóit cseréltem nagyobbra, gyorsabbra, ott dd-vel mentés, majd visszaírás, és tökéletesen megy, semmi gond nem volt.