219V a konnektorban

Fórumok

Új albi, stb, ok.

Mennyire jelent az gondot, hogy ha a konnektorban 219V-ot mérek, 230 helyett? Lehet ebből gond az elektromos berendezéseknél? [5 emeletes panel, Pécs]

Érdemes kihívni villanyszerelőt?

Konkrétan 219-220V között ingadozik, fogyasztásmérő szerint.

Előre is köszi!

Hozzászólások

Ebből szerintem nem lehet. Nekem volt gondom alacsony feszültséggel, méghozzá 180-196V-om volt, na az basztatta egész nap a szünmentest.

Reklamáltam is, átraktam egy másik fázisra, most 220V-230V. Szerintem 219V még bőven elfogadható!

A gond inkább akkor lenne, ha magasabb értéket mérnél. Bár a 240V-ot szerintem még a túlméretezések miatt elviselnék az eszközök. A jelenlegi eszközök amik nem trafós táppal bírnak általában 110-240V között vígan elvannak. De javítson ki aki hozzáértőbb. :)
c

offtopic:

"ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Nemzeti Civil Alapprogram Hazai Programigazgatósága - Nyugat-Dunántúli programmunkatárs"

Bocs, ezen felröhögtem :)

zip
"ESZA NPITSzKT NCAHP - NyDpm"

--

"After successfully ignoring Google, FAQ's, the board search and leaving a undecipherable post in the wrong sub-forum don't expect an intelligent reply."

Semmi gondod nem lesz belőle. A hagyományos izzóid kicsit tovább fogják bírni.
De ha nagyon bosszant a dolog és nem nyugtat meg, nézd át a készülékeidet milyen feszültségre méretezték. Pár százalék nem okoz semmilyen működési zavart.

Azt is mondhatnám, hogy jó neked! :D
Nálunk még csúcs időben se megy 236V alá. Sajnos közel lakunk a trafóhoz. Ez sokkal inkább megviseli, főleg a régebbi kiadású elektromos berendezéseket. Pl. a SONY TV-m, csak úgy "zúg" mikor megemelkedik a a feszültség. Már volt is emiatt javítva.

Ha amiatt alacsony a feszultseg, mert valahol a haz betaplalasanal nagyon rossz minosegu vezetekkel oldottak meg, vagy a lakason belul van valami alulmeretezett kontaktus, akkor azt feltetlen orvosolni kell, tuz es egyeb veszelyek elharitasa miatt.
Ha azonban szimplan messze vagy a tarfotol, esetleg az elmu szokasosan all hozza, akkor semmi gond nincs.

en egy foldhurok-merest csinaltatnek, ha aggodom a halozat irant.

FI rele van?

Magaval az aluminimummal semmi baj nincs (bar ugyanolyan ellanallashoz vastagab drot kell belole, mint a vorosrezbol, es kevesbe birja a hajlitgatast).
Azonban, amikor jellemzoen aluminiummal szereltek a jellemzoen paneleket, akkor jellemzoen egeszen extrem modon vacak volt az altalanos villanyszerelesi minoseg. Emiatt ha bemesz egy panelbe, es aluminiummal van szerelve a delej, akkor kozel 100% biztonsaggal lehet kijelenteni, hogy szarul is van szerelve.

Ettől nem lesz bajuk.
Dunaharasztin napszaktól függően változik 21x - 230 közt.
Esetleg nézd meg a szomszédoknál, másik emeleten stb. Ha ott mást mérsz, akkor már érdemes lehet egy villszerelőt megkérdezni.

"...nincs elmű."

-> DÉDÁSZ csak van, nem?

Teljesen normális a feszültség. Miért akarsz 230V-ot mérni a 220V-os effektívérték helyett? Mlért akarsz fogyasztásmérővel feszültséget mérni?
Amúgy a feszültségmérőd osztálypontosságát tudod? Digitális vagy analóg mérőd van? Lehet az eltérés oka leolvasási hiba is analóg műszernél, vagy hőmérsékleti hiba.

***
programozó nők rémálma: a végtelen ciklus

Ha jól tudom, már egy jó ideje 230V effektív a hálózati feszültség.
Annyiból érdemes lenne a többi konnektort is megmérni (konkrétan olyat, ami másik fázison van), mert a rossz nulla vezetőt "elhúzhatja" egy nagyobb terhelés. Anno a koleszban mértünk az egyik konnektorban 100V körüli feszültséget, a másikban meg 300V felett. És persze a terheléstől függően gyönyörűen változott. A kapcsolótáblában a 0 sín csavarjait kellett utánahúzni (jó kis alu vezeték).

"Ha jól tudom, már egy jó ideje 230V effektív a hálózati feszültség."

Ez igaz. Az áramszolgáltatóknak a kisfeszültségű hálózaton az MSZ 1:1993 szabvány szerint, a mérőhely csatlakozási pontján a feszültséget Un +7,8% és -7,4% között kell tartani. Az MSZ 447:1998 szabvány a csatlakozóvezeték és a fővezeték együttes feszültségesésére legfeljebb 2%-ot enged meg. Tehát a feszültség 247,94V és 208,38V között normális.

A feszültség mérését az MSZ EN 61000-4-7:1995 és az MSZ EN 50160:2001 szabványok szerint valósidejű effektív érték (négyzetes középérték) mérése alapján kell elvégezni. Ez vonatkozik a gyors változások értékelésére is.

Az áramszolgáltatói gyakorlatban a lassú változások értékeléséhez, 50Hz-en a 10 periódusnyi mért értékek valósidejű átlagát kell képezni 10 percenként, és ezt a 10 perces átlagot kell tárolni és elemezni.

Az MSZ EN 50160 szerint :
A tápfeszültség változásaira
Normál üzemi körülmények között, a feszültségkimaradásokat figyelmen kívül hagyva
- a tápfeszültség 10 perces átlagos effektív értékei 95%-ának bármely egyhetes időszakban az Un ± 10% tartományban kell lennie.

A gyors feszültségváltozásokra
Normál üzemi körülmények között egy gyors feszültségváltozás általában nem haladja meg az Un 5%-át, de bizonyos körülmények között a változás, naponta néhányszor, rövid időre Un 10%-át is elérheti.
MEGJEGYZÉS: az Un 90%-ánál kisebb feszültséget eredményező feszültségváltozást feszültség-letörésnek kell tekinteni.

Felharmonikus feszültségre
A tápfeszültség THD értéke (beleértve az összes felharmonikust a 40-es rendszámig) nem lehet 8%-nál nagyobb.

Általában a fogyasztói hálózatok okozzák a tápfeszültség ingadozását, a feszültség letöréseket stb. úgyhogy mielőtt az áramszolgáltatónak nekiesne bármely fogyasztó illene a saját hálózatában körülnéznie. A legtöbb 60-as 70-es és 80-as években épült ház elektromos tervezésénél, még a kor követelményeinek megfelelő tervezési szemlélet uralkodott. Az utóbb 20 évben a fogyasztók energiaigénye megnövekedett, a TV-k, légkondik, mikrók és számitógépek jóval nagyobb teljesítményt igényelnek a fogyasztói hálózatoktól mint amire azokat tervezték, úgyhogy vezeték áthúzás, megszakitó csere időszerű lehet a lakások nagy részében. Meg lehet hogy az energiaszolgáltató is fel fog számítani egy jelentősebb árat a nagyobb áramú biztosíték beépítéséért.

***
programozó nők rémálma: a végtelen ciklus

Igen hálózatfejlesztési díj, a kiszállás és a szerelés van beleépítve az árba.

Úgy emlékeszem 1*32A -ig az automata szerelési díját és a kiszállási díjat kell befizetni ez kb ~10000Ft Budapesten. De ha pl. az 1 fázisból akarsz 3 fazist csinálni azaz 3*16A-t akkor ki kell fizetned 3600Ft/A hálózatfejlesztési hozzájárulást, azaz 32*3600Ft-ot is. Ha 10A-ből 1*40A akarsz csináltatni akkor 8*3600Ft hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetned, valamint a szerelés és kiszállás árát is. Az árat a 58/2005(VII.07.) GKM rendelet szabályozta amikor Én csináltattam.
Én 25-25-35A -t csináltattam.

***
programozó nők rémálma: a végtelen ciklus

Ez egy sima társasház, gyárilag 10, vagy 12 Amperes biztosítékkal, eonnál. Villanyászati felújítás után (kábelcserék, stb.) jól jött volna egy 16A-es bizti, hogy lehessen egyszerre sütni meg mondjuk vasalni.

Aztán erre valami bődületesen sokat adtak hivatalosan árajánlatot. De végülis okosba meg lett oldva, ismerős eonos szerelő által.

Persze ezt elhiszem, de az energiaszolgáltatók hatósági árat kell hogy kalkuláljanak. Minden lépésüket árgus szemekkel figyelik minden honnan, ezért nem hiszem hogy nem szabályok szerint számolták volna ki a biztosíték cseréjét.
Az persze lehet hogy ha arra jár egy eon-os szerelő és megdumálod vele a dolgot akkor okosban felmászik az oszlopra és kicseréli a biztosítékot, de ha hivatalosan intézed akkor fizetni kell.

***
programozó nők rémálma: a végtelen ciklus

Csillagponti nullával.
Amikor a nullavezető nem a 20KV/0.4KV transzformátor földelt csillagpontja, hanem ennek hiányában az épületen belüli nullavezetők alkotnak egy instabil fiktív nullavezetőt aminek fő sajátossága, hogy hamar tönkrevágja a rajta lévő eszközöket mihelyst bármilyen asszimetria fellép a fázisvezetőkre jutó terhelésben. Vagy valami ilyesmi.

Nyugodtan lehet javítani ha téves.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

segítség, kettőhúsz jön a kettőhúszból, most mi lesz? :)

fokozatosan emelik, több éven keresztül 220-ról 230-ra. igazából utoljára kb. 10-15 éve olvastam a szolgáltatási leírásukat, lehet, hogy már néhány éve meg is kéne, hogy legyen 230 :)

egyébként, még soha, sehol nem találkoztam 230-al. cégnél pl. tipikusan 204-224 között ingadozik, otthon 118-222 között.

Mérj a lakáselosztóban is egyet...
Ha ott is ennyi, akkor áramszolgáltatói oldalról kapsz ennyit.
- Vagy messze vagy a trafótól.
- Megnőtt a trafó által kiszolgált terület áramfelvétele.
Semmi gond nincs ezekben az esetekben.
Ha ott többet mérsz, úgy 225-235 között akkor vizsgáltasd át az épület belső hálózatát.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

irigylem a problemadat, nalunk rendszeresen 0V jon. na, az mar tenyleg gondot jelent.
ma is ejjel 3-tol reggel 6-ig. elmu rulez...

A'rpi

Régen kisfalunkban túl közel laktuk a trafóhoz és 242 volt jött, ezt onnan vettem észre hogy vettem egy szünetmentes tápot és nem akarta tölteni az akkumlátort mondván magas a feszültség. Akkor ezt jeleztem démásznak, de mint kiderült ez még bőven határártéken belül volt, szóval így jártam.

Tegnap nagy_peter linkelte, hogy 2008.01.01-től +7,8% -7,4% tartományt kell tartani, vagyis 248V és 213V között kell lenni, amibe a 246 még belefér :)

Vizsgára felkészülés végett keresek "kidobásra" szánt menedzselhető Cisco switch-eket és routereket, leginkább Pest és Bács-Kiskun megye területén.

Meg lehetne a dolgot oldani úgy is, hogy sokkal kisebb legyen a megengedett eltérés a névleges értéktől, de nem biztos, hogy az azzal járó költségeket szeretnéd viselni.

A készülékeknek tudniuk kell a megadott tartományon belül működniük, tehát nincs a jelenlegi megoldással semmi baj.

Egyszer úgy olvastam, hogy a +6/-10% tűrést a 230V-os átálláskor határozták meg, mégpedig azért pont így, mert nagyjából egybeesett a korábbi felső tűréssel - de lehet, hogy rosszul emlékszem. Ha ezt időnként - mindegy mire hivatkozva - feljebb tolják, akkor előbb-utóbb a régi gyártású eszközök nem fogják bírni. (Tudom, vegyünk újat.)

Még nem láttam olyat, amin fel lett volna tüntetve a tolerancia, de van pl. olyan siemens kazettás deckem meg lemezjátszóm, amin még 220V szerepel. Nem állítom, hogy napi szinten használom őket, de néha kedvem támad bekapcsolni.
(Az "akkor miattad most mindenki fizessen többet" választól kérlek kímélj meg, értem, hogy merre megyünk, el is fogadom, de engedtessék meg, hogy ne tetsszen. Köszönöm.)

Nem állítottam olyant, hogy az adattáblán szerepel a tűrés, a gyártó nem hülye (kivételek azért lehetnek), ő tudja, hogy a 230V névleges feszültségre tervezett keszüléknek milyen feszültségtartományban kell működőképesnek lennie.

A Siemens cuccaid elég régi darabok lehetnek, akár 30 évesek, mivel a németek nálunk hamarabb kezdték meg az áttérést 220V-ról 230V-ra. Ettől függetlenül, ha nagyon aggódsz a 11V-os feszültségtöbblet miatt, van műszaki megoldás arra többféle is, hogy a szerinted biztonságos feszültségtartományban üzemeltesd azt a pár cuccot, aminek még 220V szerepel az adattábláján.

Igen, minél precízebben, költséghatékonyabban méreteztek meg egy trafót 220V-ra, annál inkább jelentkezhet ez a probléma 230V-ra történő átállás esetén, de a környezetemben nem találkoztam ilyen gondból fakadó meghibásodásokkal. Azok a készülékek, amiket magam terveztem, magam gyártottam, mivel csak viszonylag kis darabszámban készültek, mindig kicsit túlméretezettek voltak, akár a választott trafót, akár az alkalmazott félvezetőket, reléket stb. tekintem. Tömeggyártás esetén nyilván nem megengedett az ilyen tervezői hozzáállás.

Rendesebb (japán, de európai és USA piacra is szánt) készülékeken állítható volt a névleges hálózati feszültség, pl. 110-127-220-230-240V. Általában működtek 50 vagy 60 Hz-ről is. Rendesebb kapcsolóüzemű tápegységeknek pedig tág határok között mindegy, mit kapnak.

220V esetén is megengedett volt 10%-os eltérés, tehát a készülékeknek már akkor is el kellett viselniük 242V-ot, ami 11V-tal kevesebb az általad is jól kiszámolt 253V-nál...
(Természetesen effektív értékekről van szó, pl. egy kapcsolóüzemű tápegység "elején" lévő kondenzátort jóval nagyobb feszültségre kell méretezni, tekintettel a váltakozó feszültség csúcsértékére.)

"Nem állítottam olyant, hogy az adattáblán szerepel a tűrés"
Valóban nem, csak jeleztem, hogy nem tudjuk, meddig bírja, mert nincs róla információ.

"A Siemens cuccaid elég régi darabok lehetnek, akár 30 évesek"
Könnyen lehet, de ezt sem tudom, mert nem én vagyok az első tulajdonosuk. Hozzám kb. 10 éve kerültek, de már akkor sem néztek ki fiatalnak.

"Ettől függetlenül, ha nagyon aggódsz a 11V-os feszültségtöbblet miatt, van műszaki megoldás"
Tudom, hogy van. Meg is oldanám, ha különösebben érdekelne, de amúgy nem. Feleslegesen harcolsz, mert nem akarom megállítani a "fejlődést", csak jeleztem, hogy lehetnek még olyan berendezések itt-ott (nem csak a lakosságnál), amik nem feltétlenül örülnek annak, ha egyre feljebb tolják a tűréshatárt.

Egyébként ez a "tudod mennyibe kerülne, ha..." érvelés amúgy is a kedvenceim közé tartozik. Pl. ugye mennyivel olcsóbb lenne, ha nem kellene az elektromos hálózatnak stabilnak lennie, megengedhető lenne napi 15-20 hosszabb-rövidebb áramszünet is, nem? :) (Ez csak a poén volt, ne ugorj rá.)

Egyszerűen csak a villamosenergia-ellátás műszaki hátterébe kellene egy kicsit jobban belegondolnod, akkor mindjárt könnyebben elfogadnád, hogy miért megengedett ekkora tűrés.
Villamos energiát vezetéken szállítanak, a vezetékeknek van fajlagos vezetőképessége/fajlagos ellenállása, keresztmetszete, hossza, így ellenállása is, ami miatt a vezetéken feszültség esik a rajta átfolyó áram hatására. Azért, hogy minél kisebb legyen a feszültségesés ugyanakkora fogyasztás esetén, egyrészt minél jobb vezetőképességű vezeték alkalmazása célszerű (mégsem használunk ezüstöt, mert sokkal drágább is, ritkább is a réznél), másrészt minél nagyobb feszültségen érdemes a szállítást végezni (a feszültséget sem növelhetjük az egekig, mert akkor meg a szigetelés jelentene problémát, először is a levegő szigetelőképessége).

Feszültségesés szempontjából jó helyzet lenne, ha pl. ezüstből készült vezetéken szállítanánk minden háztartáshoz a villamos energiát valamilyen irgalmatlan nagy feszültségen, és mindenkinél lenne egy egyedi transzformátor, amin lennének különböző megcsapolások, és így bárki olyan feszültséget választana, ami neki tetszik. Lenne a házadban 230V-os hálózat, 220V-os, 127V-os, 110V-os (lehet még valakinél otthon ilyen rádió akár) stb. :) Feszültségingadozás így csak nagyon minimális lenne, főleg, ha túlméretezett trafókat és vezetékeket használnánk :)

A viccet félretéve: mivel többféle névleges feszültség és többféle tűrés volt érvényben az egyes országokban, szükség volt - legalább Európában - az egységesítésre, ezért választani kellett egy értéket, ami történetesen a 230V lett, nem a 220V, amit mi is használtunk, és nem is a 240V. Ezek után egyszerűbb lett az élet a gyártóknak és a fogyasztóknak is (kivéve annak, akinek egy-két 220V-os készüléke esetleg elpukkant, de ez nem jellemző). Még így is van probléma, mert a csatlakozók nem egységesek még Európában sem, ha meg távolabb megyünk, akkor találunk igen eltérő feszültségértékeket, de a hálózati frekvencia sem mindenhol 50Hz névlegesen, szóval lenne még tennivaló egységesítés területén (akár a mobiltelefonok eltérő töltési megoldásait is említhetném).

Egyébként a villamos energia témakörében még egy fontos kérdés szokott felmerülni: AC vagy DC? Váltakozóáramot vagy egyenáramot szállítsunk nagy távolságra? Edison és Tesla sokat vitázott ezen, és végül Tesla érvei győztek, ezért használunk mindenhol váltakozóáramot, ezért kellenek irgalmatlan nagy (méretükben és a primer oldali feszültségük értékében is nagy) transzformátorok. Vagy mégsem teljesen így van ez? :) Manapság már nem ilyen egyszerű a válasz, ugyanis a félvezetők napjainkban már olyanokat is tudnak, amikkel lehetővé vált a HVDC (High Voltage Direct Current) technológia alkalmazása. A HVDC technológia sok előnnyel jár (mellette persze vannak hátrányai is), ezeket több helyen is el lehet olvasni, pl. itt:
ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energetikai%20aktualitasok/2013-14-02/08/H…
Egyéb hírek a témában, hátha valakit érdekel:
https://www.villanylap.hu/hirek/3757-a-vilag-legnagyobb-tengeri-aramata…-
https://gepagy.blog.hu/2014/11/21/2400_km-es_a_vilag_leghosszabb_egyena…
http://www.techmonitor.hu/piacmonitor/vilag-hir/megvan-a-megszakito-a-h…
https://w5.siemens.com/web/hu/hu/sajtoszoba/hirek/pages/britbelgahdvcme…

Köszönöm a leckét, de semmi olyat nem írtál, amit eddig ne tudtam volna :)
Egyébként tényleg lehet, hogy pontatlan a forrásom, de eddig úgy tudtam, hogy a 230V átálláskor +6%/-10% toleranciát határoztak meg. Azért asszimetrikusan, hogy ne legyen baj a régi 220V-ra tervezett készülékekkel.

"mindjárt könnyebben elfogadnád, hogy miért megengedett ekkora tűrés"
Így is könnyedén elfogadom, csak jeleztem, hogy nem minden szivárványos rózsaszín elefánt, nem biztos, hogy minden esetben vállrándítással intézhető, hogy hirtelen pár volttal magasabb lehet a hálózati feszültség (megengedett maximális értéke) mint korábban.

Az Edison - Tesla témához: azért a váltóáram győzött, mert - ha jól emlékszem - Edison kis kiterjedésű, szigetszerű hálózatokban gondolkodott, Tesla viszont felismerte, hogy szükség van nagy távolságok áhidalására. Akkoriban még nem nagyon volt eszköz egyenáram feszültségének ide-oda konvertálgatásához (legalábbis hatalmas veszteség nélkül), így maradt az AC. Edison egyébként is csak azért ragaszkodott az egyenáramhoz, mert volt egy csomó kapcsolódó szabadalma.

Szerintem +/- 5% toleranciát MINDEN el kell, hogy viseljen...

Na, mit gondolsz?
Sok lehetőség van:
- Kicsit melegebb lesz.
- Kicsit rosszabb lesz a hatásfoka.
- Csökken az élettartama.
- Nő a meghibásodás valószínűsége.
- Csökken a maximális üzemidő.
- Szélsőséges esetben valamelyik biztosíték gyakrabban "helyezi üzembe magát".

Viszont az esetek többségében ez a kutyának sem fog feltűnni.

Hát igen, újabb szívás a történelmi eszközökkel.
Egyébként 1993-ban már be volt hirdetve a 230V-ra való átállás, tehát 25 éves történet ez: http://www.wieser.hu/oktatas/Energia/Hasznos/msz-1.pdf
Ha ennél régebbi eszközöd van, az szélsőséges feszültségértéknél tényleg melegszik, élettartama csökkenhet.
Esetleg megoldás lehet egy több csapolásos hagyományos trafó, ahol a 230-as bemeneten beengeded a hálózatot és a 220-as bemeneten leveszed a 10 V-tal kisebbet. De ez mind újabb macera.

Azért lássuk be, hogy ez a topic csak a hozzáértés hiánya miatt születhetett meg! ;)

A felső határértekeket figyelembe véve - és természetesen nem a névlegeset - az eltérés 248/242V, azaz max. +2,5%. Az I^2*R hőveszteséget nézve max. +5%. Ezek az eltérések egy közepes mérési hibánál nem nagyobbak.

Egy melegedésre tervezett készüléknek az ekkora többletterhelés (most, itt a dühöngő globális felmelegedés hajrájában :-D) meg se kottyan.
Egy trafó sem fog telítődni ilyen kis eltéréstől, talán az anyag szórása is nagyobb.
Egy pc tápba sem 350V-os elkó van (a 342V csúcsfeszültségre), hanem 400V-os. Ebben az esetben a 342V helyett 350V csúcsfeszültség is teljesen mindegy.

Viszont a túlgerjesztett "modern" porszívók motorja esetében a legfeljebb fél óra üzemidő akár 25 precre is csökkenhet. Nagytakarításnál ez szívás. ;) Még megemlítem a 24 órás rövidzárra méretezett szerkezeteket, pl. csengőreduktor, amelyeknél a +5% hőtermelés nem fog problémát okozni.

A legfontosabb: ne keverjük a hálózat névleges feszültségét a készülék névleges feszültségével és a készülék megengedett feszültségével. A 80-as években az ún. marginálást 220V +10% -15% feszültségen kellett elvégezni. (187..242V) Ebben az esetben a 242V helyett 248V a mérési hiba kategóriába tartozik.