Nyílt forrású licencelés: a BSD vagy a GPL a jobb?

FSF/GNU/GPL

A BSD és a GPL licencelésnek is vannak előnyei és hátrányai. De vajon melyik a jobb? A kérdésre a Mark Brewer a Covalent Technologie-tól és Matt Asay a Novell-től próbál meg válaszolni.

( zoozo | 2005. 07. 07., cs – 22:22 )

Igazi flame indító téma ez már évek óta.

Szerintem nem lehet általánosságban egyiket vagy másikat jobbnak mondani.

Nagyvállalatok, mint az IBM, HP, és más hardware cégek illetve Novell és más szoftvercégek bizonyára nem véletlenül kezdték inkább a GPL alapú rendszereket támogatni. A GPL-ben kiadott kódjuk legálisan nem köszönhet vissza valamelyik konkurensük zárt forráskódú termékében. Ha pedig felhasználja a konkurencia az általuk készített kódot, azon általában fejleszt is amiből ők is profitálnak.

Ugyanakkok olyan nyílt multimédia formátum mint a vorbis audio vagy a theora videocodec nemigen terjedhetne el, ha GPL licenszű lenne. Hordozható zenelejátszók digitális videók gyártói sok esetben még ragaszkodnak a zárt nem publikus tervezéshez.

Az meg egy teljesen más kérdés, hogy a GPL zászlóshajó linux, vagy a BSD licenszű *BSD oprendszerek a jobbak technikailag. Szerintem mindkettő nagyszerű os.

( thuglife | 2005. 07. 08., p – 02:21 )

Es persze ez teljesen az emberek nezopontjatol fugg.

Akik a teljes szabadsagot es szabadkezet szeretik es le*arjak, hogy ki mas nyul a kodhoz azok BSDL mellet dontenek. Veszeg 1 uveg GPL sort, megiszom aztan a testem is GPL lesz. Micsoda szabadsag :)

a megivas alkalmazas futtatas, tehat nem lesz a tested GPL.

viszont, ha eliszod a májad, és a transzplant klinikán megkapod RMS GPL máját, akkor és a tested egységes egész:), akkor az egész tested GPL lesz:)

nem muszály GPL-es májat választani.

viszont a való élet problémái pont fordított arányban szoktak lenni:

GPL: kapok ezret, de elképzelheto, hogy adnom kell 1-et, viszont amit adál, azt nem használhatják fel titokban ellened.

BSD: kapok 1000-ret, de ha adsz, akkor az titokban ellened is felhaználható

Win: fizetek 100-at

In article <42.47428@c.hup.hu>, Mészáros András wrote:
> azt nem használhatják fel titokban ellened.

Igen, es a GPL tomjenezes itt fordul kulso szemlelo szamara rohejesbe, amikor
a tisztelt egybegyultek konnyekkel a szemukben elrugaszkodnak a mocskos
realitasoktol is :)

meg egy erdekes adalek:

a BSD licenszet azok a cegek tamogatjak elsosorban, akik valojaban zart forraskodu programot akarnak, csak meg akrjak sporolni a fejlesztes egy reszet.

pl:

Apple, SCO, Wind River(regebben, most mar linuxozik)

Bruce Perens idevago mondata a slashdot hozzaszolasokbol:

When I do programming for myself, with my own money, I do it under the GPL. That way, I can share my software, and if someone doesn't want to share they can pay for a commercial license. When a customer pays me to do BSD-licensed software, I do it happily.

Az. En mindig utaltam a BSDL-t marmint abbol a szempontbol hogy en nem adnek ki semmit BSDL alatt mert en nem akarom hogy "lenyulja" a munkamat egy ceg ... Ez pont hogy a szabadsag ellen van: a GPL tudja garantalni a szabadsagomat azzal hogy nem engedi hogy "szabadsag ellen valo" dolgokat csinaljanak vele, pl beolvasztani egy closed source termekbe a munkamat. A GPL ilyen szempontol garantalja a szabdsagot mig a BSDL az sajna nem ...

Ize, marmint a fenti kijelentesem esetleg rosszul ertelmezheto: semmi bajom a BSDL-el csak azt nem szeretnem amikor egyesek ugy beszelnek, hogy a GPL az nem elegge free, amikor valojaban ugye forditva van! Legalabbis itt az jon elo azonnal hogy megint definicio / felfogas kerdese hogy kinek milyen szabadsag a jo, es hasonlok tehat ez elegge meddo vita, amit irtam azt nem is annak szantam :)

LGB wrote:
> Ize, marmint a fenti kijelentesem esetleg rosszul ertelmezheto: semmi bajom
> a BSDL-el csak azt nem szeretnem amikor egyesek ugy beszelnek, hogy a GPL
> az nem elegge free, amikor valojaban ugye forditva van! Legalabbis itt az
> jon elo azonnal hogy megint definicio / felfogas kerdese hogy kinek milyen
> szabadsag a jo, es hasonlok tehat ez elegge meddo vita, amit irtam azt nem
> is annak szantam :)
Szabadság=minél kevesebb megkötés, minél kevesebb sor a licenszben.

Nem értem milyen szabadság felfogás szerint lenne "szabadabb" a GPL,
amikor éppenhogy több megkötést tartalmaz.

Az teljesen más kérdés, hogy neked az a megfelelőbb, mert nem akarod,
hogy valaki beletúrjon és te arról ne tudj, de ez éppen a szabadság
ellentéte, a kontroll. Nem?

( foci v | 2005. 07. 08., p – 08:59 )

Szerintem is egy nagy flame az egész!

DE!

GPL: lehet ugy felfogni mint aki az emberiségnek épiti a szépiti teszi azt amit tesz!

BSDL: tok mindegy azt csinal mindenki vele amit akar!

Az elso fellengzősen szólva az emberiség értékeit akarja nővelni!

A masodik egy egyszeruen maga a megtestesult liberalizmus!

Vannak emberek akik eletuk során nagy hangsulyt fektetnek az emberiség értékeinek nővelésébe!

Vannak akik a totális szabadságot tartják fontosnak!

Mind a 2 dolog jo, nem vagyunk egyformák!

Vannak liberálisok és konzervativok!

A zárt forrás megőli az innovációt legalábbis extra profitot termel a fejlesztőnek.

A GPL persze erre az extraprofit termelésre nem ad lehetőséget csak reális haszonszerzésre!

Mint ahogy az M$ is használ nem kevés BSD -s cuccot pl.: anno IP stack...

Megsporolta a programozói koltségeket a kotsog!

Igen, a különbség nem a FELHASZNÁLÁS, hanem a TOVÁBBHASZNOSÍTÁS szabadságában van, ergó semmi köze a felhasználó(mint programhasználó, nem mint továbbhasznosító) szabadságához, csak a programozóéhoz van, de ahhoz nagyon!

Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy melyiket választja, kár ezen anyázni ;)

Misi

Misi wrote:
> Igen, de kinek a szabadsága fontos, a készítőé, vagy a továbbhasznosítóé
> (pl. zárt kódú win).
A felhasználóé. Nyílt forrású szoftverekről beszélünk. Szabad
szoftverekről és azok szabadságáról. Ha egy szoftver GPL licenszű, az
kevésbé szabadon felhasználható, mint a BSD licenszű.

Ennyi, kész. A készítő szabadsága abban áll, hogy eldönti, kódol-e, vagy
sem és ha igen, a munkáját milyen feltételekkel teszi közkinccsé. Ha úgy
gondolja, korlátozhatja a felhasználás feltételeit, vagy teljesen
szabadon elérhetővé teszi.

A BSD licensz csak annyit kér (abban is van megszorítás), hogy az
eredeti copyright megjegyzés, a felhasználási feltételek, tehát a
licensz fel legyen tüntetve.

Nem. Amit lentebb irtam is: demokraciaban is szabalyozva van hogy mit tehetsz meg es mit nem: barmit megengedni (vagy szinte barmit) az mar anarhia, ami bar egyeseknek elsore talan a szabaddsagot juttatja eszebe, valojaban pont az ellen fordul. Demokraciaban is kell kontroll, hogy ne lehesen barmit csinalni, torvenyek nelkul nem megy!

De nem flame akart lenni, csak a velemenyem :)

OK, a felhasznalo szabadsaga a fontos. AKkor BSDL=GPL majdnem, hiszen a felhasznalo nem akar belenyulni a kodba, nem akar fejleszteni bele, az se tudja esetleg mi az a forraskod stb. A kulonbsegek pont akkor kezdenek megmutatkozni amikor nem "mezei" felhasznalorol van szo, hanem inkabb fejlesztes fele hajlik a dolog, de ahogy irod is a lenyeg a felhasznalok szabadsaga, nem a fejlesztoke. A fejlesztok szabadsaga es szabadsaganak garantalasaban meg a GPL viszont elobb van mert nem engedi "bezarni" a munkadat. Egy csomot koszonhetunk mar a GPL-nek hogy vissza kellett adni a hozza csapodo fejlesztest a kozosbe, ez meg minden fejlesztonek csak jo! BSDL eseten meg nem kotelezo. Ami attetelesen a felhasznalonak is rossz, mert az eredeti fejleszto sem kap vissza tul sok mindent esetleg ...

> masodik egy egyszeruen maga a megtestesult liberalizmus!

ez egy nagyon szep mondat.

viszont tudod, hogy melyik allam volt a vilag legliberalisabb, legdemokratikusabb allama?

A weimari koztarsasag. az ahol demokratikus valasztason nyert Hitler.

en pontosan ezert felek a BSD licensztol. annyira szabad, hogy rossz emberek (nekem: M$) rossz dolgokra hasznaljak/fogjak hasznalni. Akar arra is, hogy tonkretegyel a BSD projekteket.

GPL koddal ilyet nem lehet megcsinalni. a rekurzio miatt ott van projekt onvedelem.

Szukacs Istvan wrote:
> magyaran a szabadsag nem szabadsag csak annak latszik
> ez kb. olyan mint a megkotott kutya, amig a lanc er szabad:)
El lett mondva, értsd meg: ha elengeded a kutyát, az már anarchia, abból
negatív dolgok is lehetnek. Például megharap. :)

"A fejlesztok szabadsaga es szabadsaganak garantalasaban meg a GPL viszont elobb van mert nem engedi "bezarni" a munkadat"

Attól függ melyik fejlesztőről beszélünk: az eredeti fejlesztőről, vagy a továbbdolgozó, esetleg a csak linkelő fejlesztőről.

IMHO a GPL akkor a legrosszabb, ha egy GPL könyvtárat szeretnél használni egy nem GPL fejlesztésben (pl kereskedelmi szoftver, játék Linuxra, meg még biztosan lehetne példákat hozni), és hozzá sem akarsz nyúlni az eredeti forráskódhoz: csak használni szeretnéd a hívásait. Persze tudom ezért van LGPL, de annak meg az a deklarált célja, hogy a GPL-re vonzza a fejlesztéseket.

Másrészt nem értem miért jó nekem a GPL-t választani, ha a továbbfejlesztőnek nem kötelező szólnia arról, hogy forkolta a projektemet, ezt simán megteheti nélkülem, majd alkalmazhat 30-40 BMW-s öltönyös sales-t és degeszre keresheti magát az általam fejlesztett szoftverrel, mert ő be tudja vezetni a piacra, én meg nem (és meg fogják tőle venni, mert az csak az öltönyös urakon múlik, nem a terméken). Ha meg már beindult a piac, akkor felvesz esetleg engem fejlesztgetni minimálbérnél kicsit többért, főleg ha az esetleg kialakult ismertségemet akarja marketingként használni a piacon...

A szabadság túl van misztifikálva. A legtöbb ember egy ingyen lufiért odaadná a fél szabadságát....

igen, ha az uzleti modelled nem kodatadason, hanem szolgaltatas eladason alapul, akkor mindegy, hogy BSd, vagy GPL. egyikbol sem kotelezo kiadnod egy sot kodot sem.

szerencsere a google elkezdett kodot megosztani a kozosseggel:

http://code.google.com

de semmi sem kotelezte erre.

Persze zavarja RMS-t, hogy nem kotelezo a kodmegosztas, ezert a GPL 3.0-nal mar azon gondolkodik, hogy azon cegek, amik szolgaltatast adnak el es GPL 3.0-ra epitenek, vagy meg kell osztaniuk a kodjukat, vagy fizetniuk kell a projektnek.

kivancsi vagyok a vegso verzioban benn meri-e hagyni:)

_Joel wrote:
> "GPL koddal ilyet nem lehet megcsinalni."
> No, csak nézzük miket csinál(hat) a google a GPL kódokkal... Az elmúlt 2-3
> évben több Google összeesküvéselméletet olvastam, mint Microsoft-ot...
Nyilván célszerűbb lenne elolvasnom a GPL-t, de hogy is van ez?

Ha veszek egy programot, mondjuk egy GPL-es IMAP szervert és ahhoz
hozzáfejlesztek egy új, teljes Exchange kompatibilitást (és funkciókat)
nyújtó részt, akkor azt szintén GPL alatt kell terjesztenem és
elérhetővé kell tennem a forrást, ugye?

De mikor? Ha ehhez a fejlesztéshez elég volt az IMAP szerver jól
megtervezett moduláris rendszerét használnom és magában a kódban semmit
sem változtattam, mert a meglévő API felhasználásával el tudtam érni a
funkcionalitást, akkor nincs erre szükség?

De ha bele kell írnom, változtatnom kell a kódon akkor igen?

Másik GPL-es projekt: Linux. Ha a Google kifejlesztett egy GFS nevű
elosztott, rendkívüli fájlrendszert és azt nem adta ki GPL alatt, akkor
feltételezhetjük, hogy a GFS kizárólag a Linux meglévő hookjaiba
kapaszkodva működik, magában a kernelben egy sornyi változtatás sincs?

Mi a megoldás? Buta programok írása, amelyeket nem lehet modulárisan
bővíteni?

Hülye vagyok GPL-ből, valaki elmondaná, hogy ez miként működik.

Mert BSD-vel talán nem csinálhatná meg a google? dehogynem!

Épp ez a GPL lényege a MUNKÁÉRT kell fizetni nem az értéktelen semmiért, azaz úgymond licenszekért.

Ha viszont eladná a google a rendszerét azonos feltételek mellett adnia kell a GPL alapú részek forráskódját is, ez a jó a GPL-ben. Természetesen sokak hiedelmével szemben, ez nem jelenti, hogy "ingyen" oda kell adnia cakli pakli a rendszerét a vásárlójának. Az elvégzett munkáért bizony fizetni kell, és ez így van rendjén. Egy ilyen eladás után viszont egy újabb vásárló már dönthetne, hogy a google-től veszi-e meg a rendszerét, vagy attól akinek a google megfeleő összegért már eladta azt. És ez megintcsak rendjén van.

(A példában azzal a feltételezéssel éltem az egyszerűség kedvéért, hogy a google rendszere teljes egészében GPL kódra épül, a valóság természetesen egy ilyen összetett rendszer esetében árnyaltabb, de a lényegen nem változtat).

A meg nem nevezett összeesküvéselméleteket remélem nem érvként kívánod használni.

Természetesen a BSD licensznek is megvan a helye és értelme, az kicsit világnézet kérdése is ki melyiket használja.

Mészáros András wrote:
> igen, ha az uzleti modelled nem kodatadason, hanem szolgaltatas eladason
> alapul, akkor mindegy, hogy BSd, vagy GPL. egyikbol sem kotelezo kiadnod
> egy sot kodot sem.
Nesze neked szabadság. :)

Kérdésem: mi a definíciója a kódátadásnak és a szolgáltatás eladásnak?
Kinek a gépén fut?

Tehát ha a Microsoft azt mondja, hogy az OEM Windowszal megvett brand
PC-t te valójában nem vásárolod, hanem bérled, amelynek hardver oldalról
nincs bérleti díja (vagy a support), szoftver oldalról pedig szintén
csak egyszeri bérleti díj van (vagy a support), akkor az végülis
szolgáltatás eladás.

Egészen addig, amég nem adod el az így módosított rendszeredet, - és abből a szempontból mindegy, hogy jó pénzért adod-e el, hogy kisvállalkozóként fedezhesd a fejlesztési költségeidet; vagy nagytőkéjű megacégként megengedheted magadnak, hogy ingyen osztogasd - nem adod el másnak, addig azt csinálsz amit akarsz. NEM KELL módosított kódot kiadni csakazért, mert az Gplre épül. Sehol sincs ilyen kitétel a Gpl licenszben. Akár azt is megteheted, házon belül, hogy zárt windoze bináris driverekkel forgatod egybe a linux kernelt :) már ha meglehet csinálni technikailag.

A GPL lényege, hogy egyenlőséget teremt eladó és vevő között, - nem alárendeltséget mint a M$ teszi, ahol a vevőnek jőformán csak ahhoz van joga, hogy fizessen mint a pinty -.

Azaz a vevő pont olyan jogokkal rendelkezik a megvásárolt kód felett mint a programkód eladója.

Szerintem itt a terjesztesen van a hangsuly. A Google nem terjeszti az altalad emlitett szoftvereit, legalabbis tudomasom szerint.

Ezert - ha jol ertem a GPLt - nyugodtan modosithat, fejleszthet, linkelhet GPL-es forrast a sajat forraskodjanak kozzetetele nelkul, hiszen a binarist sem terjeszti, es a GPL megkotesei kizarolag terjesztes eseten lepnek eletbe. A Google pedig ebben az esetben "csak" felhasznalo.

prygme wrote:
> Egészen addig, amég nem adod el az így módosított rendszeredet, - és abből
> a szempontból mindegy, hogy jó pénzért adod-e el, hogy kisvállalkozóként
> fedezhesd a fejlesztési költségeidet; vagy nagytőkéjű megacégként
> megengedheted magadnak, hogy ingyen osztogasd - nem adod el másnak, addig
> azt csinálsz amit akarsz. NEM KELL módosított kódot kiadni csakazért, mert
> az Gplre épül. Sehol sincs ilyen kitétel a Gpl licenszben. Akár azt is
> megteheted, házon belül, hogy zárt windoze bináris driverekkel forgatod
> egybe a linux kernelt :) már ha meglehet csinálni technikailag.
OK, a Google nem adja el, mert a szolgáltatásból él, a szolgáltatásért
kér pénzt.

De hol különbözik az, hogy veszel egy Google keresőgépet a saját
hálózatodba attól, hogy veszel egy brand gépet Windowszal?

Ott, hogy a Windows külön termék, amelyet meg lehet dobozban venni a
boltban és fel lehet tenni akármelyik PC-re?

Ha ez így van, miért nem GPL sértő, amit a Google csinál és miért az,
amikor mondjuk mplayert tesznek egy DVD lejátszóba?

Mi az eltérés?

fdavid wrote:
> Szerintem itt a terjesztesen van a hangsuly. A Google nem terjeszti az
> altalad emlitett szoftvereit, legalabbis tudomasom szerint.
A Google terjeszti a szoftvereit, lásd a keresőgépeit. OK, külön nem
veheted meg, de ezt egy lépés elintézni akármelyik szoftverrel, mert
akkor csak géppel adom.

Pld. ezt a Mac OSX-re akár egy mozdulattal rá lehet húzni. Te a géppel
veszed az OS használati jogát (ergo ez egy szolgáltatás) és fizetsz az
upgrade-ekért.

Mi számít terjesztésnek? Ha pénzt kérek érte, vagy ha a te gépeden fut?
Mitől tiéd a gép? Attól, hogy a te lakásodban működik, vagy attól, hogy
a te tulajdonodban van?

> Ezert - ha jol ertem a GPLt - nyugodtan modosithat, fejleszthet, linkelhet
> GPL-es forrast a sajat forraskodjanak kozzetetele nelkul, hiszen a binarist
> sem terjeszti, es a GPL megkotesei kizarolag terjesztes eseten lepnek
> eletbe. A Google pedig ebben az esetben "csak" felhasznalo.
Hol a szoftver vége? A használhatóság? A Google toolbar önmagában
használhatatlan, csak a Google keresőszervereivel működőképes.

Nekem elég ingoványosnak tűnik ez a talaj, de lehet, hogy csak nekem nem
egyértelmű és egy kiskapuk keresésére szolgáló jogászhadsereg sem lenne
képes kikezdeni a GPL-t.

Ehhez képest a BSD licensz maga a megtestesült egyértelműség: írd oda,
hogy BSD licenszű és kész.

Az egesz felvetesed nagyon erdekes. Ugyanis a GPL nem hatarozza meg pontosan a terjesztes foglamat.

Ez ket erdekesseget is felvet:

1. Az altalad feszegetett kerdest, miszerint ha vki csak hasznalatra ad neked vmit (tehat nem kerul a tulajdonodba), akkor terjeszti a szoftvert, vagy sem.

2. Illetve a vallaltaon beluli terjesztes kerdeskoret, kulonosen pl. komplexebb cegcsoportok eseten. (Pl. egyedi, vallaltaon beluli linuxdisztribucio vagy modositott levelezoszerver, aminek nem adjak ki a forrasat, de sok peldanyban fut)

Sajnos nem tudok ezekre a kerdesekre valaszt adni, de valoszinu, hogy a GPL 3.0-at ilyesmi hianyossagok motivalhatjak.

A BSDL egyebkent tenyleg nagyon egyszeru, de az altalad felvetett problemara es igy a fenti kerdesre a BSDL sem ad megoldast, hiszen ezekben az estekben ugyanilyen erovel megtehetem, hogy nem teljesitem a BSDL kovetelmenyet a terjesztesre vontakozoan.

>Kérdésem: mi a definíciója a kódátadásnak és a szolgáltatás eladásnak?

>Kinek a gépén fut?

attol fug milyen szerzodest kotsz. ki lehet barmit trukkozni.:)

A legtisztabb amit a google csinal.

illetve a googlenak van olyan szolgaltatasa hog vehetsz tole dobozt, ami kiindexeli a belso halodat, es ott is kereshetsz google minosegben. megvette tole pl az amerikai hadsereg, meg a vilagbank is.

na ott szerintem az ugyfel elkerheti a modositott linux kernel forrasat, es GPL alatt terjeszthetne is. mar ha eszebe jutott elkerni, mert a GPL nem koveteli meg, hogy felhivd az ugyfel figyelmet arra, hogy elkerheti a forrast;)

Elöljáróban, az általam említett példa, elméleti példa volt. Tudom létezik dobozos terméke a googlenak hardwareel, tokkal vonóval USD5000ért, ahhoz sajnos eddig nem volt szerencsém. Így nem tudom az milyen OSen alapul, milyen formában és milyen licenszel tartalmazza a google saját fejlesztéseit. Nyilván simán megcsinálhatják user spaceben is a keresőjük érdemi részét és akkor nem köti őket a gpl. Az alatta lévő os meg lehet egy sima debian is, amihez persze adják a forráskódot, de az nem nagy durranás. Több mint valószínű, hogy a google által árusított keresődoboz rendszere (kódja) jelentősen eltér a google superclusterén használt rendszertől.

A továbbiaknak "Tegyük Fel Hogy a google keresőgépe kizárólag Gpl kódra épül" feltételezéssel élek.

Szóval a kérdésedre válaszolva,

>De hol különbözik az, hogy veszel egy Google keresőgépet a saját

>hálózatodba attól, hogy veszel egy brand gépet Windowszal?

Abban, hogy a google keresőgépét utána kedvemre klónozhatom, akár 100 másolatrendszert is csinálhatok. Sőt ezeket a másolatrendszereket (amelyek teljesen egyenértékűek az eredetivel) el is adhatom annyiért amennyiért akarom (még ingyen is osztogathatom). Csak egy dolgot nem tehetek, nem tilthatom meg a tőlem vásárlóknak, hogy ők tovább klónozzák másolják, a tőlem vett google keresőgépet, vagy módosítsák azt kedvük szerint, akár arusítsák a módosított változatot. Még abba sem szólhatok bele, hogy mennyiért adják el a tőlem vett rendszer másolatait és mennyi példányban, ahogy a google sem korlátozhatott engem ebben.

Egy dobozos windowst miután feltelepítetten egy PCre, nem adhatom el. Még a géppel sem, akkor amikor leselejtezem. (Volt is erre példa, egy ausztrál cég leselejtezett régi PCket adományozott szegény iskoláknak, és a M$ azt követelte vegyék meg újra a windowst mindegyik gépre, mert a licenszszerződés csak az eredeti cégre vonatkozott. Végül linux került rájuk). OEM windowsnál még rosszabb a helyzet.

>Ott, hogy a Windows külön termék, amelyet meg lehet dobozban venni a

>boltban és fel lehet tenni akármelyik PC-re?

Fel lehet tenni, de csak annyi gépre amennyire a licensz megengedi, és persze minden gép után fizetni kell.

A google keresőgép lehetne akár egy DVD-n is, csicsás guis varázslós telepítővel. Valószínűleg azért nincs ilyen mert nem akart ezzel vesződni a google inc. Úgyis kell egy gép alá, egyszerűbb nekik ha készen veszed vassal együtt tokkal vonóval az egészet. Ettől még ha van egy ügyes programozód, leszedheted a winyón lévő GPL licenszű rendszert, és átpakolhatod annyi sajátmagad által összerakott PCre amennyire csak akarod.

>Ha ez így van, miért nem GPL sértő, amit a Google csinál és miért az,

>amikor mondjuk mplayert tesznek egy DVD lejátszóba?

Mert a Google a felvetésünkben nem tiltja meg a vevőinek, hogy módosítsák és továbbadják klónozzák a rendszerüket. Sőt a forráskódot is elküldik, abban az esetben HA KÉRI tőlük a vásárlójuk. És utána akár módosíthatja is a google rendszerét, sőt árulhatja is a módosított rendszert.

Az mplayert ellopó kiss nordic jogilag akkor sértette meg a GPL licenszet, amikor vevőjének nem küldte el az általa eladott lejátszóban használt GPLes mplayer forráskódját. Hogy miért nem lett bírósági ügy a dologból? Azért mert az mplayer is megsértett állítólag sok formátum licenszet (talán még szabadalmat is). Reverse engineeringgel is megsértett az mplayer sok USA jogszabályt. (Igaz sok esetben rájöttek az mplayeresek, hogy olyan féltve őrzött codecek mint pl. a sorenson is lenyúlt szabvány spacifikációkon alapulnak, invertált bitekkel) Végül senki sem ment bele egy pereskedésbe. És a GPL mögötti jogvédő szervezetek sem álltak ki így az mplayer mellett. A multimédia területe sajnos jogi aknamező, hacsak nem kizárólag nyílt theora, vorbis és speex codecekre épít egy lejátszóprogram.

Mészáros András wrote:
> A legtisztabb amit a google csinal.
> illetve a googlenak van olyan szolgaltatasa hog vehetsz tole dobozt, ami
> kiindexeli a belso halodat, es ott is kereshetsz google minosegben.
> megvette tole pl az amerikai hadsereg, meg a vilagbank is.
> na ott szerintem az ugyfel elkerheti a modositott linux kernel forrasat, es
> GPL alatt terjeszthetne is. mar ha eszebe jutott elkerni, mert a GPL nem
> koveteli meg, hogy felhivd az ugyfel figyelmet arra, hogy elkerheti a
> forrast;)
Nem láttam még, ergo bezárták a kódot, mert csak az láthatja, aki
megveszi, illetve az ő jóindulatán múlik, hogy hozzám (mondjuk mint
fejlesztőhöz) visszajut-e.

Hogy van ez?