Nem állítok a kutamhoz gémet

Kolostorában egy reggel így fordult szerzeteseihez Lin-csi apát

- Hívek! Ma elmesélem nektek, mit mondott régi mesterünknek a bölcs paraszt. Amikor a mester, még vándorfilozófusként, lent járt délen, találkozott egyszer egy paraszttal. A paraszt kutat ásott a földjére, és ennek a kútnak a vízével öntözte rizsét. Egyszerű csöbörben kézzel húzta fel a vizet a mélyből. Amikor a mester odaért és meglátta, mit csinál, elámult, majd megkérdezte tőle.

- Te paraszt! Miért nem használsz gémet? Mire a nap lemegy, háromszor akkora területet öntözhetnél meg. Miért nem állítasz gémet? Sok fölösleges munkát takarítanál meg! – a paraszt így felelt a mesternek.

- Tudom, hogy a gémmel munkát takarítanék meg. De hát éppen ezért nem használom! Mert mit kezdenék a megtakarított munkával? Újabb földdarabot művelnék meg, ahol újabb kutat ásnék, s ha oda is gémet állítanék, azzal megint csak munkát spórolnék. Azzal a munkával megint újabb darab földet művelnék, s a sok megművelt földön aztán annyi rizst termelnék, amennyit már eladni sem tudnék. Akkor több bivalyt és kocsit vennék, s messzi városokba járnék velük piacra. A piacokon a rizsemmel hosszú napokat töltenék, alkudnék, veszekednék, de aztán megint csak egy kicsikét gyarapodnék. Akkor megint újabb földet vennék, megművelném, kutat ásnék, gémet állítanék, s végül a gémnek köszönhetően többet dolgoznék, mint valaha. A megtakarított munka csakis munkát termelne nekem, egyre keservesebb lenne az életem. Ezt tenné velem a gém. Ezért nem állítok a kutamhoz gémet - mondta régi mesterünknek a paraszt, ő pedig lejegyezte szavait, s az írás fennmaradt – fejezte be Lin-csi a történetet, majd hozzátette.

- Hívek! Bár kolostorunkban elvetjük az írott hagyományt, jegyezzétek föl ezt a tanítást, s idézzétek, ahol csak lehet. Nehogy egyszer ellepjék a földet azok az otromba, fullánkos gémek! – mondta egykor Lin-csi apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

forrás: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/sulace.html

( Smokey2k | 2010. 05. 02., v – 11:13 )

Ezt honnét ? Jófajta :)

na lol most látom a forrást, eltakarta a gém :()

( Hiena v | 2010. 05. 02., v – 11:35 )

Szép történet, csak épp azt felejtette ki a parasztja, hogy a gémmel öntözheti ugyanazt területet és a megspórolt munkát saját maga épülésébe fektetheti. Mert munka által az ember gyarapodhat vagyonilag, de gyarapodhat szellemileg is! És a szellemi vagyont a legnehezebb elveszíteni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az a jó ezekben hogy mindenki úgy érti ezeket ahogy akarja.
Számomra az jött elő a történetből, hogy ne akarj többet mint amire szükséged van a megélhetésedhez, cserébe nyugodtabb életed lesz.
Hiena-nak pedig más.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

Igen, a Te verziódban is van igazság. De én továbbgondoltam. :-) Mi a fenének öntözni a rizst. A történelem hajnalán biztosan nem locsolta senki a rizst, és az mégis nőtt. Igaz hogy kevesebb, de nőtt. Nem kell annyi gyereket csinálni, az időseket és gyengéket le kell dobálni a Taigetoszról, és az a kevés is elég lesz. :-(

-----
Innen most töltsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba: ...

Sikerült elsiklanod a lényeg felett. Itt nem végletekről van szó. Akkor a lássuk a lényeget: Az emberiség fejlődését az segítette elő, hogy mindig akadt elég sok ember, aki többet akart. Így születtek a kisebb-nagyobb felfedezések is. Ezek mellett mindig voltak olyanok is, akik a fejlődésben csak a rosszat látták, vagy csak egyszerűen féltek az újdonságoktól.

Ha ezzel nem értesz egyet, akkor nézzünk egy másik megközelítést. Akár így is szólhatna a szerzetes története: Egyszer régen, élt egy paraszt, aki tulajdonképpen nem is volt paraszt, mert nem termelt semmit, csak begyűjtötte az ehető terményeket. Egyszer, amikor a vadon termő rizst gyűjtötte be, meglátta egy arra járó szerzetes sámán. Megkérdezte, miért nem ás egy kutat, hogy annak a vizével öntözhesse a rizsföldet, így több rizs teremne, és kisebb távolságot kellene bejárnia a szükséges mennyiségű rizs begyűjtésére. Erre azt felelte az emberünk: ha kevesebb időbe kerülne a rizs begyűjtése, akkor a fennmaradó időben újabb területeken áshatnék kutat, öntözhetném a rizst, és akkor ... ...Ezért aztán nincs értelme kutat ásnom. Arról meg ne is beszéljünk, ha lenne kutam, akkor egy erre járó szerzetes (, mert addigra kihalnának a sámánok) biztosan azt javasolná, hogy tegyek rá gémet. Ami az előbb felsorolt (kipontozott) indokok alapján megint nem vezetne sehová.

Azt elismerem, hogy az eredeti környezetben, ahol egy kolostorban az egyik szerzetes meséli a többinek, ez egy nagyon hasznos mese, mert a legtöbb egyház nem szereti a változásokat.

-----
Innen most töltsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba: ...

Az emberiség fejlődését az segítette elő, hogy mindig akadt elég sok ember, aki többet akart.
Így van. Egyes elméletek erre vezetik vissza azt, hogy az egyenlítő környékén, ahol az embereknek nem kellett komolyabb erőfeszítéseket tenniük az életben maradáshoz (kaja sokáig volt elég, hidegtől óvó ruházatra nem volt szükség) a technológiai fejlődés nagyon lassan indult be: amint eljutott oda a fehér ember, rögtön jól rabszolgát is csinált belőlük, és ez azóta is így maradt. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Nem akarlak nagyon kiábrándítni, de a középafrikai térség az emberiség kultúrális kibontakozása kezdetekor félsivatagos terület volt.
Az arab félszigeten és a nílus völgyében kialakuló civilizációk mögött az állt, hogy ebben az időszakban ezen területek csapadékban gazdag, magas hozamú termőterületek voltak. Aztán szép lassan megváltozott az időjárás, és ezen területek elsivatagosodtak. Ekkor kezdett az emberiség észak felé vándorolni, és ekkor kezdett a hellén civilizáció felemelkedni. Az egyiptomi birodalmak legnagyobb szerencséje abban állt, hogy a Nílus képes volt hosszú ideig
A technológiai fejlődés, mindig a mezőgazdasági központokban csúcsosodott ki, és egészen a 17-18. századig nincs komolyabb technológiai ugrás.
A technológiai fejlődésnek van egy másik peremfeltétele a gazdasági jóléten kívül, mégpedig a társadalmi stabilitás.
Az afrikai területeken sohasem volt meg az egységes, stabil társadalmi feltétel, ami elősegítette volna a technológiai fejlődést.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

nyilván nem fogsz egy félsivatagos területet földi paradicsomnak gondolni, de amíg eltartja a rajta gyűjtögetésből/vadászatból/állattartásból élőket, addig nem feltétlenül motivál technológiai fejlesztésre, márpedig úgy vélem, hogy arrafele a föld eltartóképességéhez képesti túlszaporulat nem évszázados állapot.

Persze abban egyetértünk, hogy a technológiai fejlődésnek rengeteg feltétele van, én talán a kereskedelmet emelném ki, amelynek tényleg feltétele egyebek mellett a társadalmi stabilitás.

A technológiai fejlesztések mögött, mindig egyfajta igény kielégítése áll. A legtöbb esetben a cél a kétkezi munka csökkentése. Ezeket az eszközöket (szélmalom, jármosmalom, vizimalom, szivattyú) már az ókorban is ismerték és használták. Viszont ezeket az eszközöket letelepült népcsoportok használtál. Egy gyűjtögető/vadászó/állattenyésztő népcsoportnak nincs meg a háttere ehhez, mert folyamatosan mozgásban van.

Az afrikai "szegénység" és éhinségek, elég újkeletű dolgok, a modern fegyverkezéssel egyibőben jelentek meg. A háttere gyakorlatilag az, hogy egészen a 20. századig a törzsek közti nézeteltérések a lehető legprimitívebb módon, ütésváltás alapon voltak elintézve. Ezek legtöbbször a két törzs/állam belügyeként voltak elintézve, minimális embert érintve. A probléma, hogy a 20. század az automata fegyverek, és a gépjárművel mellett több frankó ideológiát (kommunizmus) is megtelepített ezen a környéken, aminek hatására, az egymás arcának beverése a genocidum szintjére eszkalálódott. Ennek lett a következménye az egyes fegyveres konfliktusok tömeges menekülthullámokat indítottak. Ezek a menekülthullámok okoznak rendszeres éhinségeket.

Az afrikai népességrobbanás mögött a gyarmatosítás állt. A természeti erőforrások kiaknázása (ültetvényes művelés), és a területidegen (kukorica, rizs), nagy hozamú haszonnövények megtelepítése, európai orvoslás, megemelte az adott területeken élők életszínvonalát, és ha az ember hasa tele van akkor dugni fog. Ha meg dug az ember és több gyerek marad életben akkor az a népesség emelkedéséhez vezet.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Bizony, de ha a bölcs parasztból a szabad idejében felszedett tudás által szerzetes lesz, akkor:
a) a buta szerzetesnek nem lesz munkája,
b) az okos szerzetes is éhen hal, mert nincs paraszt. Az okos gémet állított, a butának meg mivel buta volt, eredetileg is volt gémje, ezért okos lett, és szerzetesnek állt. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( akion | 2010. 05. 02., v – 11:32 )

Nekem megvan a könyv, nagyon jó, ajánlom mindenkinek!

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

( asci v | 2010. 05. 02., v – 13:01 )

Estefelé járt. A halász épp hazatért a csónakján, amikor találkozott egy piackutató szakemberrel, aki épp arrafelé dolgozott. A piackutató megkérdezte a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán.

A halász erre azt felelte, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
- ...és egyébként mivel tölti a szabadidejét? - kérdezte a szakember.
- ...például játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal, és zenélünk egy kicsit - felelte a halász.

A piackutató közbevágott: - Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia! Akkor több pénzt keresne, hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
- És azután? - kérdezte a halász.
- Azután ahelyett, hogy viszonteladókon keresztül árulná a halait, közvetlenül a konzervgyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindítana egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna innen menni, Párizsba, New York-ba, és onnan irányítaná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletét, és akkor már milliókat kereshetne.
- Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődött a halász.
- Úgy 15-20 év alatt - válaszolta a piackutató.
- És azután?
- Akkor kezdene érdekessé válni az élet! - magyarázta a szakember - nyugdíjba vonulhatna. Otthagyná a városi rohanó életformát, és egy távol eső kis kedves faluba költözhetne.
- És azután mi lenne? - kérdezte a halász.
- Akkor volna ideje halászgatni, játszani az unokáival, a nagy forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a barátaival, zenélgetni egy kicsit...

( Dwokfur v | 2010. 05. 02., v – 13:13 )

Nem használok bináris disztribet! :)

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."