"Visszatérés a Holdra kudarcra volt ítélve"

Offtopic

Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeiája a maga korában sokkal inkább science film volt, mint fiction. kb olyan lehetett, mint ma egy jövőnéző film a Spektrum csatornán, természetesen átlagon felüli történettel és rendezéssel. a másik híres korabeli scifi, Crichton regényéből készült Androméda törzs szintén jövőnézős mozi volt. abból mára szinte minden megvalósult. ma már van személykövető rendszer az egész bolygón a'la gps. van hangfelismerő rendszer, ha nem is tökéletes. a computeres beszélő programokat meg már unjuk is. mozgó élőlényekre programozott lézeres lövöldözés sem okoz ma már problémát, az más kérdés hogy nincs sok értelme:) papírból ma már nemcsak ruhát, de akár bútorokat is lehet kapni. a computerhálózatról pillanatok alatt rendelkezésre álló bármilyen infó is teljesen hétköznapi szolgáltatás ma már, különösen a wikipediának köszönhetően. az Adnroméda törzs egyetlen eleme nem vált valóra, a címet adó űrvírussal egyelőre még nem találkoztunk, ezt talán senki nem hiányolja:)
a 2001 Űrodüsszeia ugyanúgy reális jövőképet mutatott be 1968ban. az Apolló program keretében az Holdra szállás már csak egy évnyire volt. és alig több, mint egy évtizede jutott először ember az űrbe, Föld körüli pályára. Teljesen reálisnak tűnhetett, hogy 2001re már bázis lesz a Holdon és az űrkutatás a hosszú távú utazásokkal lesz elfoglalva.
Ehhez képest nemrég fújta le Obama elnök a megismételt Hold programot. ez érvei valóban meggyőzőek. de felmerült bennem a kérdés, újra hanyatlásnak indultak a tudományok? a Hold program lefújása is ennek a jele lenne?
egy cikk a témában itt olvasható.

  • 4332 megtekintés

Mondom nincs szembenállás, nincs eredmény.

Értsd, baráti puszipajtáskodásért kutya nem fog holdbázisozni (van már "külső bázisuk"), mert gazdaságilag, stratégailag semmi értelme a megépítésének jelenlegi szinten. Csak politikai marketing vivmányként.
Akkor lenne nagy előrelépés, ha magáncégek által pénzelt és fejlesztett holdprogram valósulna meg.

Racionalitás és hideg üzleti, hadászati, logisztikai logika szempontjából sokkal többet ér Mars program akármelyik ország részére (RUS/US).
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

"ha az egyik Mars rover aranyat vagy olajat találna, talán felgyorsulnának az események:)"

Vagy legalább marslakót lehetne ott találni, hogy nőhetne végre egy picit a Coca Cola meg a Mars Earth csoki piaca...
Persze ez rögtön fellendítené - az emberiség még nagyobb boldogságára - a világűrjogot, midőn megindulna a versengés, hogy a Mars az USA 51. tagállama legyen-e, vagy inkább az EU-hoz csatlakozik, esetleg Kína tudomása szerint mindig is az ország elidegeníthetetlen része volt, de amelyik marslakó máshogy tudja, csatlakozhat a dalai lámához, netán Putyin rávilágítana, hogy pusztán Oroszország méretei miatt hozzájuk napi átlagban közelebb van a Mars, mint más országokhoz, vagyis le kéne róla pattani, amíg szépen beszél.

Ha azt írtad volna, hogy "Van a Holdon xy, ami az aranynál is értékesebb dolog, ...", akkor kicsit nagyobb lenne a hozzászólásod információtartalma. (Természetesen az xy helyére beírva az értékes dolog nevét.) Így viszont --, mivel nem vagyok Hold-szakértő --, lövésem sincs, hogy mire gondoltál.

-----
Több szem, több csipa.

( asch v | 2010. 02. 14., v – 23:18 )

"újra hanyatlásnak indultak a tudományok?"

Hogy érted, hogy újra? Mikor hanyatlottak a tudományok utoljára? :-)

már a Római birodalom utolsó évszázadaiban megindult a tudományok hanyatlása. Nyugat Róma bukásával betetőződött ez a folyamat. a reneszánsz korban tért csak vissza a tudományos gondolkodás Európába, arab közvetítéssel.
az egy évezredes tudományos hanyatlás okait és következményeit boncolgatták Asimov Alapítvány regényei, scifi műfajban.

( gaby | 2010. 02. 14., v – 23:40 )

Őszintén miért kellene a Holdra, Marsra menni? Nincs értelme. Nincs benne pénz, nincs nyereség.
Régebben az Orosz USA szembenállás/versengés lényegében arról szólt: Mi ilyen messzire és pontosan tudunk lőni rakétával. Egy fajta bizonyítása volt a technikai fejlettségnek.
Amikor az oroszok felküldték a Szputnyikot nem az volt a lényeg, hogy műholdat az égre..., hanem működik a transzkontinentális rakétánk. Gagarin útja a rakéta megbízhatóságát jelölte....

Mert az első odaérő diktálja a később jövőknek.
Van benne pénz, csak a gyümölcs esetleg évtizedekkel később ér be a befektetőknek, de akkor nagyon.

Ki ért oda elsőnek Amerikába, Afrikába, Japánba, Kínába? Kaszált?
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

( lx | 2010. 02. 15., h – 00:14 )

"újra hanyatlásnak indultak a tudományok?"

Ez egy 3. megvalósuló sci-fi lesz a nagyoktól: az Alapítvány.

( prygme | 2010. 02. 15., h – 01:17 )

imho nukleáris meghajtás nélkül nem lesz áttörés az űrtechnikában.
egy atomtengeralattjáró fél évnél is több időt el tud tölteni egy befagyott óceán mélyén anélkül, hogy felmerülne. kémiai meghajtású tengeralattjárók még egy hetet sem. szinte korlátlan energiát jelentő nukleáris energia nélkül eléggé szűkek a lehetőségek. az természetesen érthető miért tart ettől mindenki. és pont ezért lenne szükség egy működő Holdbázisra.

Ionhajtómű... "A 39 napos Mars-utazáshoz a most tesztelt energiaszintnél nagyjából ezerszer több energia kellene. Ezt a tervek szerint egy miniatűr atomreaktorral oldanák meg. Ilyen reaktorokkal a szovjet tudósok már a hatvanas években kísérleteztek, de az utóbbi évtizedekben nem igazán foglalkozott senki a technológiával. A VASIMR első éles, űrbéli tesztjeit 2012-2013-ra tervezik a nemzetközi űrállomáson."

A topicindító Index cikkből.

Végülis nem a zatomenergia hajtja, de mégis :)

az ilyen Rorsatokkal azonos Kosmos típusba tartozó Oko rendszert képező satoknak köszönhetően, kis híján kirobban az nukleáris háború. több felhő olyan helyzetben állt, hogy visszaverte a sat irányába a napsugarakat. ezt az infravörös érzékelője úgy értelmezte, ballisztikus atomrakéta indítás történt Amerikában. az akkor ügyeletes tisztnek, Stanislav Petrov volt annyi esze szerencsére, hogy megállítsa a ww3hoz vezető végzetes folyamatot. jutalmul elmarasztalták és leszerelték a szovjetek.

működik az közeg nélkül is. a cikkben is szó van róla, az ionhajtóműnél. ha rengeteg energia áll rendelkezésre, akkor kevés anyagot nagy sebességre felgyorsítva igen hatékony meghajtást lehet elérni. rakétahatás, azaz rakétahajtás. egyébként az Apollo űrhajók is használtak hasadóanyag akkumulátorokat, szükség is volt rájuk. az Apollo 13 a Földre való visszatérés során el is veszített egy ilyet. egy reaktor elvesztése már jóval nagyobb gondokat okozott volna. ezért lenne szerencsésebb a nukleáris meghajtású űrhajókat a Holdról fellőni.

Igen, használtak. Villamosenergia-termelésre, de nem meghajtásra. Az ionhajtóműnél meg minden rakétahajtóműnél alap, hogy nagy sebességgel kilépő részecskék hatás-ellenhatása miatt gyorsul a rakéta. A sima nukleáris erőmű itt értelmetlen, kell lenni kilépő anyagnak.

Valamint az Apollo és más űreszközök nem nukleáris reaktorokat használtak, hanem csak radioaktív hőgenerátorokat, RTG-ket. Teljesen más dolog a kettő, más elvek alapján alakítja át az atomenergiát villamos energiára.

persze, csak hőenergiát adtak, ami kihasználásával biztosították az áramellátást. ua, mint nukleáris hulladékok közül a hasadványok.
kilépő anyag nem a reaktorból kerül ki. de valahogy kinetikus energiát kell adni a kilépő anyagnak ahhoz, hogy meghajtásra lehessen használni. ez az energia jelenleg kémiai reakcióból származik. nukleáris reaktorral jóval kevesebb hajtóanyag elég lenne, amit sokkal jobban fel lehetne gyorsítani, így kevesebb hajtóanyagot kell gyorsítani addig amíg felhasználásra nem kerül, ezért még kevesebb kellene belőle.

itt most nem a Föld gravitációs erejéből való kilépésről van szó, és a légtér elhagyásáról, hanem hosszabb távú űrutazásról, pl Mars utazás. ha nem akarjuk, hogy évekig tartson, akkor igen nagy sebességre kell felgyorsítani az űrhajót és le is kell lassítani a cél közelében. kémiai meghajtással ehhez rengeteg üzemanyag kell, ráadásul az üzemanyag jó része arra megy el, hogy gyorsítsa a megmaradt üzemanyagot. plusz azt az üzemanyagot amivel majd lassít az űrhajó, plusz azt az üzemanyagot amivel a visszaútra gyorsít, plusz azt az üzemanyagot amivel újra lassít a Föld közelébe érve. ez nem kevés, hagyományos kémiai meghajtás esetén. ráadásul a hosszabb út még kockázatosabb is, ha emberek is vannak a fedélzeten. ha egy Holdbázisról indulna a hosszú útra tervezett űrhajó, akkor eleve kevesebb energia elég a második kozmikus sebesség eléréséhez, légkörrel sincs gond. visszatéréskor nincs szükség hőpajzsra, bár kellenek fékező rakéták.
a Föld elhagyására a leggazdaságosabb biztonságos megoldást egy űrágyú jelenthetné. hatalmas költség úgy megépíteni, hogy az utasok egy darabban túl is éljék az utazást:) viszont utána viszonylag olcsón lehetne feljuttatni az űrhajókat. és az űrágyúból kilőtt űrhajó energiáját szintén adhatná egy biztonságos helyen levő reaktor. természetesen a mostani rakéták hajtóanyagát képező hidrogént és oxigént is elő lehet állítani atomenergia segítségével. csak így jóval nagyobb rakétahajtóművet kell építeni a fentiekhez hasonló okok miatt. de ez, a Föld elhagyása egy teljesen eltérő probléma mint a hosszú távú űrutazás problémája.
jelenleg a konzervatív erők dominálnak. a leggazdaságosabb műholdfelbocsájtó eszköz az ESA Ariane5 rakétája, a legmegbízhatóbb embert szállító űrhajó jelenleg a Szojuz. mint a procgyártás, az régi nem túl forradalmi x86 cisc uralkodik, az ígéretes modernebb risc procok ellenére:) a tapasztalat+tömegtermelés többet jelent, mint az innovatív kísérletezősdi. mondjuk a Szojuz még messze van a tömegtermeléstől:) de megbízható és sok tapasztalat áll már mögötte.

Kiszámoltad már azt, hogy mekkora impulzussal kell rendelkezni egy eszköznek az ágyú torkolatánál, hogy az elhagyja a légkört? Kiszámoltad azt is, hogy milyen hosszú cső kéne ahhoz, hogy az emberek túléljék a gyorsulást?
Ennyi erővel az emberiség építhetne egy akkora tornyot ami kilóg az űrbe...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

HARPnál azért jó figyelembe venni, hogy 41 cm átmérőnél megálltak. Ha ehhez hasonlítom egy emberes űreszköz több méteres átmérőjét, elég jól látszik, mekkora fizikai képtelenség egy ilyen fegyvert építeni. A torkolati energiát a csőben elért nyomás és a gyorsítási hossz határozza meg. A nyomást nem növelheted a végtelenségig, mert embertelenül nagy falvastagságokra lenne szükség. A csőhossz növelése viszont csak egy bizonyos hosszig lehetséges. Kilövésnél folyamatosan csökken a nyomás a csőben, és csak addig gyorsul a töltet, amíg a lövedék két oldalán nyomáskülönbség áll fenn. Bull utolsó fegyverénél, ezt úgy akarták megoldani, hogy több lépcsőben gyorsították volna a töltetet, zárható csőszekciókban.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

készítettek ennél nagyobb ágyúkat is a németek. a V3 átmérője 1.5m volt. persze annál nem a lövedék űrbejuttatása volt a cél. de 1500m/s lövedéksebesség abban az időben ilyen méretben nagy teljesítmény volt, 140kg tömeggel.
ahogy írtam akkor van értelme egy ilyen projektnek űrhajózás számára, ha az utasok túl is élik az utazást. HARP koncepció csak űrteher és masszív műholdak feljuttatására alkalmas.
ram gyorsító megoldást jelent az általad említett nyomás problémára.

Ahhoz, hogy használható űreszközről beszéljük el kell érni az első szökési sebességet. Ez egy járulékos meghajtás nélküli lövedék esetében, azt jelenti, hogy a torkolati sebességnek ennél nagyobbnak kell lennie.
Ha a lövedék ennél kisebb torkolati sebességgel rendelkezik, akkor járulékos meghajtással kell rendelkeznie a fenti sebesség eléréséhez.
További gond, hogy a kilövésnél a sűrű légrétegeken nagy sebességgel áthaladó lövedéket jelentősen lassítja és felmelegíti a légellenállás. (v^2-on a légellenállás képletében.)
A jelenlegi űreszközöknek is ugyanez a rákfenéje, pedig egyértelmű:
Alacsony légkörben NEM száguldozunk!
A sínes/ágyús megoldás életképes lenne bolygóközi felhasználásban, alacsony gravitációjú, légkör nélküli holdakról.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

miért ne száguldozhatnánk földközeli sűrű légkörben? nem iraki hegesztőmunkások szerelnék össze, mint az Al Hussein rakétákat, amelyek általában szétestek a cél elérése előtt:)
a sűrű légkörben lehetne jet hajtőművekhez hasonló meghajtást használni kiegészítésként. előnye, hogy úgy csak a hidrogént kellene magával vinnie, az oxigén a levegőből biztosított lenne, ritkább légkörben pedig már nem jelent problémát a légellenállás. az első kozmikus sebesség eléréséhez szükséges kinetikus energia nagy részét biztosíthatná a ram gyorsító, a többit és a légellenállásból adódó veszteség miatt szükséges energiát pedig a módosított jet hajtómű.
a tisztán ram gyorsítós megoldás mellett szól, hogy jelentős mennyiségű üzemanyag nélküli űrhajónál jóval kisebb lenne a baleseti kockázat.
a sűrű levegő valóban probléma. a Himalája tetején lenne érdemes megépíteni, úgy letudhatnánk a troposzféra majdnem felét.

Azért, mert a tolóerőt emelkedésre és nem a légkör fűtésére szeretnénk felhasználni.
Ha már ramgyorsítózol akkor felesleges a sugárhajtómű, mert a ramgyorsító működéséhez min. transszonikus belépési sebesség kell. Szuperszonikus tartományban meg elég necces a hagyományos hajtómű, különösen 3M felett.
A gyorsítós megoldás balesete esetén garantált lenne egy földfelszín közeli, vagy az alatti robbanás.

Ezzel szemben, egy hagyományos aerodinamikai kialakítású űreszköz esetén elég lenne a teljes tömeg 1/10-e tolóerőben. Kétlépcsős indítás esetén a pályára álló egység csak minimális üzemanyaggal kell, hogy rendelkezzen, a hordozó eszköz operálhat hagyományos hajtóművekkel.
Egylépcsős indítás esetén az eszköz indítható lenne vízszintesen, vízfelületről, ami leegyszerűsítené kilövést, és bármikor megszakítható lenne a küldetés.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

még mindig célszerűbb a légkört fűteni kicsit, mint égig érő építménybe rakni a ram gyorsítót:) Scramjet működik akár 24M felett is.
írtam az előbb is tisztán ram gyorsító technológia célszerűbbnek tűnik, de a gyakorlatban sokszor különböző technológiák kombinációja hozza adja az ideális eredményt.
egy gyorsítós baleset mindenképpen végzetes lenne, de ennek igen csekély az esélye.

"A sínes/ágyús megoldás életképes lenne bolygóközi felhasználásban, alacsony gravitációjú, légkör nélküli holdakról"
Valahol láttam is ilyen concept-artot, hogy a holdi bányákból a kitermelt, és hely ben finomított ércet maglev sínen gyorsítják, és lövik ki a föld felé.

Az igazi probléma az, hogy a jelenleg ismert természeti törvények nem teszik lehetővé a hosszútávú űrutazást. A gyakorlati haszon szempontjából teljesen mindegy, hogy fél év, vagy 39 nap alatt jutunk el a Marsra egy kis méretű űrhajóval. Még ha 39 nap alatt jutnánk is oda, mire felépülne egy bázis a marson, esetleg egy bányával együtt, hosszú évtizedek telnének el. És akkor még nem is beszéltünk a kibányászott dolgok visszaszállításának problémájáról, valamint a pénzügyi hátteréről.
Mostani ismereteink szerint még a saját kertünket (naprendszer) sem vagyunk képesek bejárni. Az ISS már mióta épül, és ehhez képest csak egy korlátozott mozgási képességgel rendelkező bázis, amely csak néhány ember számára teszi lehetővé az ott tartozkodást huzamosabb időn keresztül.
És akkor még nem is beszéltünk a szomszédos naprendszerekről. A legközelebbi naprendszer kb. 4 fényévre van. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy jelenlegi ismereteink szerint nem érhetjük el a fénysebességet. Ha lenne olyan energiaforrásunk, amellyel a rakétahajtást használó űrhajónkat fénysebességre tudnánk gyorsítani, még akkor is kb. 5--6 év alatt érnénk oda (, a gyorsításhoz és a lassításhoz szükséges idő miatt). Ez gyakorlati szempontból elfogadhatatlanul hosszú idő.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Amennyiben már most el tudnánk érni 5,6 év alatt a szomszédos naprendszert, tehát rendelkezésre állna életfenntartó rendszer, hajtómű, jármű, ez az idő egyáltalán nem számítana vészesnek.

Nagyobb cégeknél a rövidtávú projektek is simán ennyi időt vesznek igénybe.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

Ha 5--6 év alatt odaérne az űrhajó, akkor egy 10--12 éves projektről van szó (vissza is kell jönni). További probléma, hogy nem azért utaznak 10--12 évet az űrhajósok (egy mostani ismereteink szerint) élettelen naprendszer megismerésére, hogy az odaérkezés után készítsenek néhány képet egy BenQ fényképezőgéppel és azonnal visszaforduljanak.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

"Amennyiben már most el tudnánk érni 5,6 év alatt a szomszédos naprendszert, tehát rendelkezésre állna életfenntartó rendszer, hajtómű, jármű, ez az idő egyáltalán nem számítana vészesnek.

Nagyobb cégeknél a rövidtávú projektek is simán ennyi időt vesznek igénybe."

Sajnos pont arról van szó, hogy a nagyobb cégek időhorizontja is beszűkült. Menedzsmentek sora megy azért sittre, mert muszáj olyan színházat játszania, amelyben nem hogy minden befektetés azonnal megtérül, de nyereséget is hoz. Miért muszáj? Mert "mi", a részvényesek arra kényszerítjük őket.
Az, hogy már államok számára is olyan időtáv jelenti a stratégiait, amilyet 50 éve még csak középtávúnak sem mondtak volna, azt jelenti, hogy a politikai/jogi igazodik ahhoz a gazdasági berendezkedéshez, amelyet maga termelt ki, vagy hagyott kitermelődni.

Konkrétabban a témához: valamelyik Űrodüsszeiában szerepel a félmondat: "a világűr nem az emberért van" - tényleg nem, csessze meg. :(

Jelen pillanatban az űreszközeink méretét leginkább a LEO-GEO pályára történő állítás alacsony hatásfoka ami meghatározza.
Pl. Amennyiben nem a 80-as évekből visszamaradt technikával épült mdulokat, hanem Bigelow modulokat használnának. Akkor az űrállomás alapterületét a 8-9x-esére lehetne növelni.
Az űrben nincs légellenállás, emiatt az adott űreszköz mérete nem kritikus. Viszont a méret ami meghatározza, hogy mekkora tartalékokkal és mekkora életteret tud biztosítani. Adott méret felett az űrállomás "önfenntartóvá" tud válni és innen kezdve az út hossza triviálissá válik.
Jelenlegi technológiánkkal a 0.1c ami még elérhető. Ugyanakkor már ilyen sebesség is komoly problémákat vet fel. Ekkora sebességnél már egy pár grammos meteoritnak is kézigránát erejű a becsapódási ereje.
Szóval, ha szerenénk naprendszerek közt csatangolni, akkor marad valamilyen tértechnológia
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"hosszú távú űrutazás" alatt most csak a naprendszeren belüli űrutazásra gondoltam. először a Mars elérésére, tekintve hogy a Vénuszhoz nem lenne értelme embert küldeni. később Jupiter holdjai és így tovább. amíg nem juttatunk embert pl az Európára, más naprendszerbe való utazást még tervezni sem érdemes.

A naprendszeren belüli "sétahajózások" költségét az elérhető tudományos (esetleg gazdasági) eredmények nem igazán indokolják. (Ha nem vesszük figyelembe az űrpénisz méretével való büszkélkedést.) A Mars 1,5 CsE-re kering a naptól, a Jupiter több mint 5 CsE-re. Ezt figyelembe véve, teljesen esélytelen, hogy az én életemben (vagy a HUP működése alatt) ember jusson el a Jupiterig, hacsak nem következik be valamilyen hatalmas áttörés az űrközlekedésben. A jelenleg ismert technikák használatával már ez az út is hosszú távú űrutazásnak számít.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

pont ezt írtam, már ez is hosszútávú űrutazás a mai viszonyok között. aki 1920ban született, szintén így gondolkodhatott az akkor még csak Verne regényben felvázolt Hold utazásról. és mégis megélhette 49 évesen a Hold utazást. feltéve persze, hogy túlélte időközben a 2. világháborút.

Azért van különbség. Az 1900-as évek elején már lefektették a rakétahajás elvét (Ciolkovszkij, Goddard, Oberth). Sőt a 20-as években már történtek kísérleti indítások is, illetve vázolták a többfokozatú rakéta elvét is. Tehát maga az elv már ismert volt. Ezzel szemben jelenleg a továbblépéshez szükséges elveket még nem ismerjük. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy ezen a területen nem történt jelentős elméleti továbblépés. A legjelentősebb fejlődés az új üzemanyagok megjelenése volt.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

ionhajtómű már létezik egy ideje, és az űrreaktor sem ismeretlen már pár évtizede. itt külön kell választani a Föld elhagyása és hosszú távú, azaz naprendszeren belüli űrutazást. az utóbbihoz már hasonló módon adottak a technológiák. az első pedig ma megoldott, csak nagyon körülményes és drága módon.

A Föld-Jupiter távolság kb. 10-szerese a Föld-Mars távolságnak. Ha a Marsra sikerül eljutni 39 nap alatt, akkor a Jupiter kb. 1 év (szerencsés esetben). Ez arra elegendő, hogy egy űrhajó elmegy oda, 1-2 ember leszáll valamelyik holdon, kitűz egy zászlót, és összeszed néhány kg (vagy tonna) követ, majd újabb egy év alatt hazajönnek. (Most ne foglalkozzunk azzal, hogy az oda- és a visszaút nem egyforma ideig tart.)
Ez nem űrutazás, hanem "űrvánszorgás". A befektetett erőforrásokhoz képest csekély elméleti és gyakorlati haszonnal. Egy lehetőség, amit nem biztos, hogy ki kell próbálni.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Azért vedd figyelembe, hogy ezeknek a mindenféle ionmeghajtóknak az a fő előnye, hogy viszonylag kis mennyiségű "hajtóanyagot"=gyorsítandó tömeget használnak el, ezért amíg van delej (atomreaktor pl)
addig folyamatosan üzemelhet. Akár egészen félútig, ha megéri, és onnan fékezni.
Szóval az egészen biztos, hogy ha a mars misszió x nap, akkor a jupiter misszió útideje nem lineárisan nő (10x) a távolsággal.. :)

Ott van a cikkben, hogy a kilépő anyag nemesgáz-ion, amihez a gázt persze vinni kell, de a felgyorsításához szükséges energiát atomenergia adja, nem kémiai eredetű.

Olyan csillagközi űreszköz tervről is hallottam már, ahol a gyorsítandó anyagot a csillagközi tér minimális mennyiségű anyaga adja, amit egy nagy tölcsérrel szed össze az űrhajó. Ehhez sem kell hajtóanyagot vinni, csak energia kell a felgyorsításához.

Most újraolvastam, a Kudrcban volt! A lézeres is és a "porszívó" is. A lézerrel indították a Titán körüli pályáról, onnan lőtték nagy energiájú lézerekkel, majd miután elért egy megfelelő sebességet a hajó, az űrből beszívott hidrogént használta fel további gyorsításhoz.

Ne vicceljünk ! Teljes vákumban is működik a hatás, ellenhatás. Ha a rakéta kitol magából egységnyi erővel egy molekulát, ugyanolyan, de ellentétes irányú erő hat a rakétára, azaz elmozdul. Nyilván az elmozdulás mértéke az erőhatással egyenesen, míg a tömeggel fordítottan arányos.

Ki mondta, hogy nem igy van? Az ionmeghajtas meg a nuklearis meghajtas ket tok kulon dolog. Az egyiknek a celja villamos energia eloallitasa, amit aztan felhasznalnak a normal meghajtas (hajocsavarok peldaul) uzemeltetesere. Az ionmeghajtas megint mas. Az igaz, hogy a nuklearis energiabol szarmazo villamos energiat fel lehet hasznalni ionmeghajtas uzemeltetesere is, de ne keverjuk a ket dolgot. Attol, hogy valahol valamilyen elektromagneses mezovel ionokat gyorsitunk, attol az meg nem lesz nuklearis meghajtas...

( Hiena v | 2010. 02. 15., h – 08:56 )

Az űrkutatásban és az egész dolog ami körülötte van, sokszor nem tűnik fel, hogy egy nagy, rusnya, lélegeztetőgépre kötött dinoszauruszról beszélünk.
A holdutazás anno, egy háború, volt. Egy vér nélküli, tudósok, mérnökök és a marketing gépezetek háborúja. A hidegháborús elrettentés jelképei a ballisztikus rakéták voltak. Ezeknek a rakétáknak, és a szemben álló országok technológiai fejlettségének a demonstrációjára semmi sem volt annyira alkalmas, mint az emberes űrrepülés. Mert míg a nép az ezüstszkafanderes hősöknek csápolt, addig minden egyes repülés üzenet volt a másik félnek. "Fellőttünk 3 embert egy 4 tonnás űrkabinnal és pontosan oda szállt le, ahova terveztük. 4 tonnába, 16 atomtöltetet tudunk bezsúfolni."
Aztán jött az első Holdra szállás, ami sikeres volt. Elhasználtak egy csomó szigetelő-szalagot, tollal javították meg a visszatérő egység kapcsolóját, Buzz Aldrin belecsinált a szkafanderébe, és visszajöttek.
És ekkor jött a nagy "most mi a fasz van?", mert a NASA nevű dinoszaurusz addigra belendült és robogott, letaposva mindent ami az útjába került. Fellőtték a maradék holdkompokat, de csak azért mert hülyén nézett volna ki ha a nép megkérdi, hogy ha már megcsinálták, akkor miért állnak a raktárban?
Aztán a dinoszaurusz elkezdett dögledezni, még kitojt magából egy űrsikló nevű tojást, csak épp ezen csemetéje egy újabb evolúciós zsákutca volt.
A jelenlegi űrtechnológia, ami eredetileg minél több meggymagnak a szomszéd nyakába hajigálására volt kitalálva egy óriási zsákutca. A többlépcsős rakétarendszerek nem alkalmasak nagyon nagy tömegek orbitális pályára emelésére, mert minden egyes fokozattal nő a redundanciájuk és ezzel az általuk szállított holt teher. Továbbá az sem mindegy, hogy a fellőtt rakétából mennyi marad fenn, mert minden deka súly ami visszajön az feleslegesen volt felküldve.
Ez nem új dolog. Ezt már 1972ben leírta Robert Truax amikor a Sea Dragonon dolgozott.
Problémás, hogy alacsony a rakéták aerodinamikai hatásfoka. Egy űrrakéta az üzemanyaga 70%-át égeti el az első 30km-en. Azon az első 30km-en, ahol megfelelő aerodinamikai kialakítás mellett a rakéta saját tömegének 1/10-e elegendő lenne a repüléshez. Élő példa erre a Spaceship One, ami nevetséges mennyiségű rakéta üzemanyaggal képes ballisztikus pályára állni. (A Spaceship One klasszikus rakétaindítással durván 11000 méterig jutna csak fel.)
Gondolatkísérlet szintjén kiszámoltuk, hogy a jelenlegi űrsikló+üa tartály+gyorsítókat, ha átterveznénk aerodinamikailag optimálisra, egylépcsősre, és a szerkezetét kicserélnénk rozsdamentes acélra (!), akkor még mindig képes lenne jelentős üzemanyag tartalékkal elérni a geostacionárius pályát a jelenlegi teherkapacitása 1.3 szorosával.

Mit tett Obama? Simán kihúzta a döglődő dinoszaurusz lélegeztetőgépét és odadobta a dögöt a feltörekvő kisemlősöknek (privát űrszektor). "Nesztek picik, zabáljatok! Nöljetek nagyra!"

A tudomány olyan dolog mint minden más, csak akkor fejlődi ha van mögötte üzlet.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( utolso v | 2010. 02. 15., h – 09:04 )

Nyugi srácok! Jön a sötét középkor megint. Az utcákat bandák tartják majd rettegésben és az üzemanyagér megy majd a harc. Be kell szereznem sürgősen egy V8-ast. . .

( asch v | 2010. 02. 15., h – 10:59 )

Az űrkutatásnak szerintem kb az alábbiak a céljai:
1. Politikai haszon
2. Föld köröli műholdak haszna
3. Alapkutatás
4. Energiaforrások kiaknázása a naprendszerben
5. Az emberiség migrációja a naprendszerből

Ezek közül az első nekem mindegy, a másodikat az üzleti világ fenntartja, a többi pedig csak lassulhat, de nem áll meg, az időléptéke pedig sokkal nagyobb, minthogy egy pár éves lassulás gátat szabna. A kutatás pedig szükségszerűség a kiváncsiság és az önzőség miatt.

A legfőbb cél szerintem az 5. pont lehet. Hosszútávon ugyanis ez az egyetlen mód az ember túlélésének meghosszabbítására. Persze lehet filozofálni róla, hogy szükséges-e túlélni, meg a világnak szüksége van-e az emberre. De ha meg tudjuk tenni miért ne?

A tudomány pedig sosem hanyatlott, legfeljebb a tudomány művelése egyes társadalmakban. Vehetjük úgy, hogy a mai értelemben vett tudomány kb Galileivel kezdődött, azóta pedig egyszer sem hanyatlott. Szerintem nem is fog, maximum az USA elhülyül, és Kína veszi át a legtöbbet kutató ország szerepét.

annyira nem hanyatlott a tudomány, hogy egy évezredig azt sem tudták a korábbi tudományos írásokat másoló szerzetesek, hogy mit másolnak:) Galileinél már jóval korábban létezett tudományos gondolkodás. az ő érdeme a mai értelemben vett természettudományos gondolkodás alapjainak a megalkotása. matematika már az ókorban tudománnyá fejlődött, majd ezer évig hanyatlott Európában és az araboknál fejlődött, bár leginkább csak az algebra része. ha nem őrzik meg a szerzetesek a számukra érthetetlen ókori szövegeket és arabok közvetítésével nem jut vissza az elő tudomány Európába a kétezer évvel korábbi szintről:)
az üzleti haszon által mozgatott tudományos fejlődéssel kapcsolatban szkeptikus vagyok. jó példa erre a számítástechnika rövid eddigi története.

vegyük a 80as 90es évek ígéretes computer platformjait és gyártóikat. Digital Equipment Corporation, korában egyedülálló VAX rendszerek, majd utána a versenytárakon szintén túllépő Alpha megalkotója. szoftver oldalon Digital Unix, a kor legjobb unix rendszere és VMS. a csőd elől menekülve a DEC beolvadt a szutyok PC klóngyártó Compaqba, az pedig mára a HPba.
Silicon Graphics Inc, amely a 3D comuter grafikát adta a világnak a csőd elől egy linuxos szervergyártó szárnyai alá menekült.
vagy egy példa napjaink történéseiből. Sun, akiknek köszönhetően a Java megszületett, teljes hw és sw kínálatával egy adatbázisfejlesztő szoftvercég tulajdonába ment át, és még talán ők jártak a legjobban a felsorolásból.
ezzel szemben a szoftvervilág egyik királya a Microsoft, aminek a táblázatkezelőt köszönhetjük és mások ötleteinek központosított másolását.
a másik király a gnu/linux. egységes céges háttér helyett, itt van egy rakás. a változatosság kedvéért szintén mások ötleteinek másolását vitte tökélyre:)
a mai hw gyártás királya Kína. cégjegyük, mások ötleteinek és termékeinek másolása mint nemzeti főtevékenység:D egy indigó színű zászló sokkal találóbb lenne esetükben:)

Ezt hvják üzleti evolúciónak. Az életképtelen egyedek kihalnak, legyenek bármilyen előremutatóak is az adott időpillanatban. Az általad felsoroltaknak mind az volt a veszte, hogy nem voltak képesek/hajlandóak olcsó tömegterméket előállítani. Ennyi.
Ezért alázza gazdaságilag Kína a többi országot, mert képes a tömegtermelésre.
A Microsoft is azért lett sikeres, mert képes volt meglovagolni egy sikeres architektúrát.
Az egységes céges háttér egy merev, rugalmatlan, változásra képtelen kreatúrát eredményez.
Visszakanyarodva az űrkutatáshoz:
A NASA is ilyen merev, felfújt szörnyeteg, amelyik nem volt képes változni.
Meglepő módon az oroszok megtalálták a túléléshez vezető megoldást. Ők bárkinek, bármit pályára állítanak, és ha arról van szó, akkor az illető műholdját pufifóliának használják egy másik mellett.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

az evolúciót az élet és a természet törvényei irányítják. a gazdaságot csak a piac. régi téves gondolat párhuzamot vonni az élővilág evolúciója és a szabad piacgazdaság között. ha ez igaz lenne akkor az Istennek már igen sokszor be kellett volna avatkoznia. a rendszeres világgazdasági válságokból rendre a rendszer felett őrködő kormányzatok húzzák ki a gazdaságot. bár a conservapediás tudatos tervezés hívei valami ilyesmit állítanak:)

az utódok az elődök hibáiból tanulnak. ha azt látják a jelen cégvezetők, hogy azok a jutottak a tönk szélére, akik túl sokat költöttek K&Fre, ráadásul tudományos/technikai eredményeiktől függetlenül, és azok lettek sikeresek, akik csak a marketinget tolták... hát érdekes következtetésekre juthatnak.

"tudományos kísérletekkel" LOL:D
ehhez képest van pár pszichológiai iskola, egymásnak ellent mondó következtetésekkel. biztos a mérési hibák miatt van:)
a fizika kiszámíthatóvá tesz eseményeket. X tolóerővel, adott és számszerűsíthető légköri viszonyok mellett, egy szintén számszerűsíthető paraméterekkel rendelkező repülőgép Y méter után felemelkedik a levegőbe. ez az egzakt tudomány.

meghatározott tünetek alapján diagnosztizálható az appendicitis, és az orvosi protokollokat követve elvégezhető a vakbélműtét, igen jó eredménnyel. azaz a sikeres rutinműtét után megszűnnek a beteg tünetei. az orvostudomány nem egzakt, de tudomány.

a pszichológiában már egy jelenség leírása is probléma. ahány pszichológus, annyi vélemény. tudományos értelemben semmilyen eredményről nem beszélhetünk. a hipnózissal és a mindenki által ismert álommal adott egy jelenség, amire eddig semmilyen értékelhető magyarázatot nem sikerült adni. de az emberek nagyon kíváncsiak ezért jól meg lehet élni belőle, bármilyen érdekes elmélettel:)

de tudod mit? legyen:) nyilvánvalóan Kóka Jani volt a fő megrendelője az újpesti pornóstúdió szado mazo filmjeinek ROTFL:D

A pszichológia viszonylag új tudományág, ennek megfelelően még sok a ködös részlet, amik felderítésre várnak.

Ellenben olyan dolgok, mint a feltételes és feltétlen reflex megismerése, a tudat és a tudattalan valószínű kapcsolata (ld. bújtatott reklámok), sőt, bizonyos pszichés betegségek felismerése elég komoly áttörés eddig.

A feltételes reflexek tanulmányozása a gyereknevelésben / fegyelmezésben lehet hasznos (ha nem körmöst akarunk osztani; nekem már szerencsére nem jutott), a feltétlen reflexek a különböző vészhelyzetek elkerülésére, sérülések csökkentésére (pl. ütközésnél az ember kitámasztja magát, holott kezét-lábát behúzva az övre kéne bíznia magát, különben fix a szilánkos törés), a pszichés betegségek felismerése és kezelése meg elejét vette a boszorkány üldözések folytatódásának (nem az ördög szállta meg, csak beteg) és a sokkterápia, koponyalékelés eszetlen használatának.

Persze sok a kókler, ezt nem vitatom.

reflexekkel érdemben a neurológia foglalkozik. a pedagógiai módszertan elsősorban Magyarországon és környékén lett népszerű. de ez egy hosszú történek, aminek szálai visszavezetnek a Ratio Educationishoz.
a koponyalékelés, sőt a lobotómia is a pszichológia, pontosabban pszichiátria szörnyszülötte. sikeresen ért.fogyost csináltak egyébként normális emberekből az alkalmazásával.
a bíróságokon kifejezetten károsak az pszichológus szakértők, akiknek a bevetésével brutális gyilkosokat szoktak felmenteni, az egyébként jól megérdemelt büntetésük alól.
azok a reklámok, amelyek működnek európában és amerikában, teljesen hatástalanok az arab világban. sok pszichológiai elmélet szól a kamasz lázadozás jelenségéről. úgy magyarázzák, mintha az emberi természet része lenne, pedig az arab világban, vagy a távolkeleten egyáltalán nincs ilyen jelenség.
a pszichológia érzékel emberi jelenségeket, de máig nem tudott használható elméletet létrehozni a leírásukra. ahol a tudomány véget ér ott kap teret az emberi intuíció és tudomány. de az már egy másik világ.
a volt barátnőm pszichológiát tanult, BTKn!:) akkor vontam le a következtetést, az nem tudomány:D

ICQ ismerőseim voltak akkoriban, amikor a pszichológus barátnőmmel voltam. velük beszéltem erről. egy lány Hong Kongból, egy szaúdi srác, és egy indiai lány, aki viszont mindig csak rövid ideig volt online, mert náluk 1.5dolcsi volt egy perc internetezés akkoriban:) nyelvgyakorlásnak is jó volt, és akkoriban volt csúcsán a "fedezzük fel a sok távoli kultúrát az interneten" divathullám:)

ha a mélyebb háttérre is kíváncsi vagy,
korábban Anyu mesélt a Japán diákjáról. egy eléggé jó iskolában tanított. mondta, hogy mennyire más, mint a magyar osztálytársai, akik általában csak buliznak, fiúznak/csajoznak, nem tanulnak rendesen, majd koppannak, amikor nem veszik fel őket az egyetemre. de az a Japán lány teljesen más. ezért beszéltem meg ezt a témát később a távoli ismerőseimmel, amikor a bnőm felhozta a témát:)

Szoval itt log ki a lolab ...
A pszichologia bizony figyelembe veszi a kornyezetet is :-)
Lehet hogy az arab vilagban _nem ugy_ lazadnak mint europaban ... es amit itt eszre sem veszel, ott az a lazadas ...

(volt valami agressziokutatas asszem, amikor egyszeruen a megfizgyelt csoport nem akart agressziot mutatni ... !mikor a vizsgalat vezetoje odafigyelt (aktualisan kamerazott)! de mikor forditva tetter a vallara a kamerat, akkor erdekes jeleneteket rogzitett a kamera ... ez valami elegge elszigetelt nepseggel csinalt tanulmany volt ... linket nem tudok 5-10 eve olvastam ...)

k.

PS: persze ettol meg lehet hulyeseg is ... nem ertek hozza ...

Szerintem Te nem fizikus vagy ...
Bizony egy meres eredmenyet a fizikaban is interpretaljak ...
es neha nagyon kulonbozo interpretaciok harcolnak egymasssal ...
(annak idejen nehany-sok eve a muon g-2-je jarta be a vilagsajtot kb "ablak a standard modellen tulra" cimmel ...
A publikacio a meresrol meg meg sem szuletett, csak konferenciakon terjesztettek az iget, es mar 10-es nagyszegrendben jottek ki az elmeleti irasok reszben tamadva az SM-et, reszben meg beepitve az eredmenyeket az SM-be ... pld ...)

Vsz aki a pszichologiat nem tartja tudomanynak, az vagy kocsmai beszelgeteseken, vagy HR-es interjukon talalkozott csak vele ... Vagy maga is pszichologus ... :-)

Ok, nem értek sem a számmisztikához, sem az asztrológiához, de gondolom egyik sem használja pl. a poisson eloszlást.

Sok üzleti vállalkozás vagy ígéretes fejlesztés azért bukott meg, mert a kitaláló mérnökember hülye volt a marketinghez... :)
A marketing nem egyenlő a reklámokkal, csak ezt sokan nem tudják. (Nem vagyok marketinges, csak tanultam pár dolgot róla, és szerintem 1-2 eleme meglepő módon érdekes tud lenni mérnök beállítottságú ember számára is.)

tele van egymásnak ellentmondó elméletekkel. kísérleti úton nem ellenőrizhető. megismételhető azonos eredményeket hozó "kísérletekről" ne is szóljunk. az igazán nagy cégek nem a marketing miatt lettek nagyok, hanem azért mert egy olyan termékkel tudtak előállni, amivel senki más, és nagyon sokan akarták, vagy kevesek akarták de sok pénzzel:) illetve jókor voltak jó helyen konkurencia nélkül.
a Google nem a marketing miatt lett nagy, sőt a Microsoft sem. mind ketten sokat fordítanak olyan projektekre, amelyek sohasem fognak nyereséget termelni, mégis hozzájárulnak a sikerhez. a MSnál azóta vannak gondok, amióta egy marketinges vette át a vezetést. de már a Commodoret is egy üzletember vitte a nirvánába.
a valódi marketing mint tudomány mostanában fog megszületni, elsősorban a webnek köszönhetően. tíz, sőt százmilliós minták, algoritmizálható elméletek, megismételhető kísérletek, valódi hiteles méréseken alapuló statisztikát. ami korábban volt, az egy vicc&parasztvakítás:)

"tele van egymásnak ellentmondó elméletekkel"

Légyszives említs meg legalább egyet (illetve kettőt, ami egymásnak ellent mond)

"a Google nem a marketing miatt lett nagy,"
Itt engedj meg nekem egy nagynagy LOL-t. :)
Miből is kereste a Google az első pár millió dollárját?
Abból, hogy megreformálta az internetes keresőhöz kapcsolt marketinget...

"sőt a Microsoft sem."
Itt jön az előbbi LOL mellé egy ROTFL.

A marketing egy eszköz, amit alkalmazni tudni kell. Nem ma marketing termeli az értéket, de a segítségével növelni lehet a forgalmat és a profitot.

"a valódi marketing mint tudomány mostanában fog megszületni"
Akkor most szerinted is tudomány?

íme a legjobb példa a tudományos gondolkodás hanyatlására:) nem kizárólag arról van szó, hogy mindenki piálni kezd ahelyett, hogy elsajátítaná majd továbbvinné a korábbi tudományokat. bár ez is benne van a pakliban néha:) hanem áltudományos okoskodás veszi át a helyet, és saját sehova sem vezető elméleteivel foglalja le az emberi agyakat. majd az álfogalmak teljes zavarhoz vezetnek, és téves következtetések levonását eredményezik.
a valódi tudományokat kiszorító áltudományok mindig humán központúak. korábban ezt a szerepet a vallások játszották, ma pedig az áltudományok.

nem ahhoz kellett a nagy tudomány, hogy rájöjjenek a Gúglinál, hogy az embereknek heroltjuk van attól, ha távolkeleti városokról és építészeti nevezetességekről szóló cikkek mellett villogó Viagra reklámok jelennek meg:) erről mindenki tudta, hogy xar. a Google azokkal az algoritmusokkal tarolt ami lehetővé tette, hogy a webes kereséseknél FOO kulcsszavak megadásakor a többieknél relevánsabb találatot nyújtó webszolgáltatást működtessenek. majd erre alapozva olyan hirdetési rendszert készítettek, amely a fenti példánál Viagra reklám helyett távolkeleti utakra specializálótott utazási irodák, és légitársaságok reklámjait jelenítette meg diszkrét szöveges reklám formájában.
az sem véletlen, hogy mindkét Google alapító programozó és nem marketinges.
a Ms is Bill Gates vezetése alatt szárnyalt, a marketinges Ballmer alatt már csak a korábbi lendület tartja pályán a céget:)

A Google-t valóban a keresési algoritmusa tette népszerűvé, de ez önmagában nem maradt volna fent sokáig.
A Google keresőmotorja addig nem termelt pénzt, amíg nem tudták ezt az embereknek eladni.
Amiből a Google a bevétele többségét (dollármilliárdokat) kaszálja a mai napig, az az Adwords hirdetési rendszer.

"nem ahhoz kellett a nagy tudomány, hogy rájöjjenek a Gúglinál"
Akkor miért nem jött rá más már korábban? Közhely, de Kolombusz tojása...

A Google a legjobb példája, hogy zseniális innováció jó marketing stratégiával hatalmasat tud tarolni a piacon.

rájönni már rájöttek mások is. a bökkenő csak ott volt, hogy nem tudták megvalósítani. ezért rosszul összeállított reklámhalmazokból gyakran random mentek a reklámok az weboldalakra. mivel nem voltak általában relevánsak rikító grafikával és animációkkal próbáltak eredményeket elérni. tulajdonképpen a kor szokásainak megfelelően mixelték a újsághirdetések és a tv hirdetések gyakorlatát, és ezt ültették webre. de ez teljesen téves irány volt.
még 98ban olvastam egy buzzwordökkel tarkított elemzést egy marketingestől. valamelyik gazdasági lapban jelent meg a cikke. arról írt mára fel lett osztva a webes reklám és keresőpiac, a kulcsszereplők stbstb. olyan "nagy" nevek voltak akkor, mint lycos, altavista, infoseek, hotbot, yahoo és társai. hol vannak ezek ma már, a yahoot leszámítva?!

Gyakorlatilag pont azt állítod, hogy a Google azért lett sikeres, mert megreformálta (vagy inkább megalapozta) az intenetes marketinget.

Részemről a vita lezárva arról, hogy a marketing tudomány -e, mert abszolute nincs jelentőssége annak, hogy te mit gondolsz róla.

Érdekességképpen egy idézet innen.

"...because the academic study of marketing makes extensive use of social sciences, psychology, sociology, mathematics, economics, anthropology and neuroscience, the profession is now widely recognized as a science"

a pszichológia a végső eszköz minden dörzsölt és etikátlan ügyvéd kezében arra, hogy brutális gyilkosokat felmentessenek, annak ellenére, hogy minden bizonyíték ellenük szól.
anno a 60as években a computerizált mesterséges intelligenciakutatások hajnalán filozófusokat is bevontak a kutatásokba. hamarosan rájöttek, hogy semmi érdemlegeset nem tudnak hozzátenni a kutatásokhoz, így hamarosan nélkülük folyt tovább a munka:) ma a pszichológiában hisznek egyesek, majd ebből is kiábrándulnak. ennyi:D

ha te találnál küldd el nekem is. akár PÜ:)
egyébként a lehetőség ma is adott, MSN van ma divatban ha jól tudom. azóta leszoktam róla, nyelvgyakorlás ide vagy oda, sok időt visz el:) érdemes megkérdezni az ott lakókat. ők igazán autentikus forrásnak tekinthetőek.
ha a "mesterséges intelligencia kutatása és a filozófusok" téma érdekel, arra van anyagom. küldj PÜt és elküldöm.

induljunk ki abból, hogy sokáig a természettudományi karok adtak otthont a programozó matematikus szakoknak. természetesen igaz az is, hogy a matematika sem természettudomány, hanem humán tudomány. de mégis mi lenne akkor, ha a bölcsésztudományi karon oktatnának analízist:D

Ezen cégek legtöbbje nagy teljesítményű számítógépeket tervezett és adott el. A viszonylag magas árak miatt, viszonylag alacsony darabszámban. Legalábbis a PC-khez képest volt alacsony a darabszám. Minnél inkább fejlődött a PC ipar, annál kevesebb megrendelés jutott ezeknek a nagyoknak. Ráadásul a gépeik nagy része saját operációs rendszert használt, így a hardware gyártás csődje, a szoftveres üzletág csődjét is jelentette. Ezzel szemben a PC-k tömegtermelése miatt sokkal gazdaságosabb lett a tervezés és a gyártás. Nem véletlen, hogy manapság egyre több szuperszámítógép PC alapokra építkezik.

Az első táblázatkezelő a VisiCalc volt 1979-ben valamelyik Apple gépre írták. Az MS-DOS 1981-ben debütált, így nem az MS-nek köszönhetjük a táblázatkezelőt.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

( ironcat | 2010. 02. 15., h – 15:50 )

A 2001 Űrodüsszeia esetében a "jóslatok" legtöbbjének beteljesülése nem a rendező, hanem az író miatt van. A.C. Clarke nem csak sci-fi író, hanem tudós-feltaláló is volt.
És ha már Clarke, akkor a vele készült utolsó interjún mondta:
”I'm often asked why I didn't try to patent the idea of communications satellites. My answer is always, ’A patent is really a license to be sued.' ” (http://spectrum.ieee.org/aerospace/space-flight/final-thoughts-from-sir…)
Nyersfordítás: Gyakran megkérdeztek, miért nem próbáltam meg szabadalmaztatni a műholdas hírközlés elvét. Mindig azt válaszoltam, "A szabadalom valójában egy engedély arra, hogy pereljenek."

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

Felhívnám a figyelmed arra, hogy úgy kezdtem: "És ha már A.C. Clarke-ról van szó...". (Itt most nem a mondatkezdő "És"-re kell koncentrálni.) Arra akartam utalni, hogy Ő egy bölcs ember volt, aki a szabadalmakkal kapcsolatoban (is) sokak számára szimpatikusan fogalmazott.
Másrészt nem hiszem, hogy a Holdbázis terve a szabadalmokon bukott volna meg.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

1945-ben jelent meg az írása a geostacionárius műholdas hírközlésről. Az első fecskék (Echo 1, Telstar 1) a 60-as évek elején jelentek meg. 1968-ban (1964-ben) elég távolinak tűnt a 2001-es év. Nem hiszem, hogy komoly számításokat végeztek. Valószínűleg az volt a fő motiviáció, hogy az már egy másik évszázadban van. Tehát még nincs veszve semmi.
A fentebbi linken az űrliftről is beszél. Kb. ezt mondja: Körülbelül akkor valósul meg, ha már 10-20 éve nem nevetnek az ötleten. Ez lehet hogy pontosabb becslés lesz.

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5