OpenSolaris 2009.06 desktop tapasztalatok

Az install után a boot simán ment. A telepítő alapból a bináris nvidia drivert rakta fel, az nvidia GUI-s felületén pillanatokon belül belőttem a TwinView-t a linuxon megszokott módon, így a második monitorom is életre kelt. Itt futottam bele az első bugba, a release notes-ban is dokumentált bug: a maximalizált ablakok ilyen környezetben nem maradnak monitoron belül. A bugzillában ott a megoldás, a metacity bináris cseréjével megoldódott, de kérdés, hogy miért nem képesek egy ilyen bugra ha van megoldás, azt valamilyen standard update módszerrel kitolni. A következő banális bug (reprodukálható a livecd-vel is), hogy a GUI-n át statikus IP-t beállítva a kis applet meghülyül, az e1000g0 interface "eltűnik", a System->Administration->Network útvonalon elérhető config alkalmazás pedig többet nem használható (megnyílik, majd bezár). Kértem konzolt, ifconfig plumb, majd kézi konfigurálás segített, az nsswitch.conf matatása után már a DNS feloldás is működik, hurrá.

Ezután kicsit körülnéztem, mit kapok az installal. Egy szokásos GNOME alapú környezet (egy generációval ezelőtti, 2.24-es, de igazából semmi nem hiányzik), browser Firefox 3.1 beta 3 (működik, a szokásos addonok - AdBlock Plus, NoScript, DownloadHelper, FoxyProxy, Hide Menubar, mediaplayerconnectivity, Nagios Checker - nagy részéből van már kompatibilis verzió, vagy az install.rdf megfelelő mezőjét megszerkesztve életre kelnek), MUA-nak Thunderbird. Van egy kulturált GUI-s package manager (ipkg frontend).

A fontok install után szőrösek voltak, a Preferences->Appearance->Fonts alatt a Subpixel smoothing-ot kiválasztva egy jogi figyelmeztetés (adott esetben az Apple-től kell jogot venni az eljáráshoz) jóváhagyása után az újonnan indított alkalmazások már korrektül jelennek meg. Szintén bosszantó apróság, hogy a Lock Screen funkció login után alapból nem működik, az XScreenSaver daemon elindítása után minden oké.

A csomagszűrő kézreálló volt, még a FreeBSD 4-es időszakból megvoltak az ipfilter emlékeim, ez cca. 10 évvel később is ugyanúgy működik :) Az ipf.conf kitöltése után az svcadm-mal be is tudtam kapcsolni, ez az SMF egyszerűen nagyszerű. Pipa.

Ezután jöttek az extrább igényeim.

Elsőként egy VirtualBox-ot telepítettem. Ugyan Sunos alkalmazás, de a csomagválasztékban nem találtam meg. A virtualbox.org-ról letölthető változat problémamentesen települ, egy kis trükköt követően (a physical device eléréséhez vmdk-t kell gyártani az itt leírt módon, természetesen device-ként a megfelelő /dev/rdsk/ alatti block device-t megadva) a másik disken lévő linuxom gond nélkül bebootolt. A Linuxra (Debian sid, a hozzáadott 2.6.29-es kernellel) a guest additions telepítése is simán ment. Pipa.

Ezután az sshfs-t szerettem volna, hogy azon át érjem el egy külső backup könyvtáramat, illetve ha már van, a Linuxon tárolt dolgok eléréséhez is jól jön. A Package Managerben fuse-re keresve ismét nem találtam semmit, a google ismét segített, a dolog kis szépséghibája, hogy a sunstudioexpress függőség a buildhez nem éppen pehelysúlyú. Ezután az sshfs fordítása, telepítése szintén simán ment. Pipa.

Próbáljunk mp3-at lejátszani. Az alapértelmezett telepítéssel érkező totem az mp3 file-ok játszásakor egy webshopba irányítana, ahol codecet vehetnék. Bocs, nem veszek. Nézzük, van-e mplayer, vlc. A Package Managerben a default választékban semmit nem találok. Itt jött el az idő, hogy körülnézzek sunfreeware vagy blastwave irányba. A pkgutil miatt az utóbbi mellett döntöttem, a korrekt leírás segítségével pillanatok alatt beállítható és használatra kész. A toolon át telepített szoftverek csomagként települnek, de - a Solarisos logikába illeszkedve - egy független hierarchiába (/opt/csw). Az mplayer telepítésével a fél világ települ, a blastwave már meglévő libraryk mellé is hozza a saját változatát, az /opt/csw alatti binárisok csak a legalabvetőbb system librarykre támaszkodnak, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Egy kis illusztráció:

  $ ldd /opt/csw/bin/mplayer | grep -o '/.*[0-9]' | \
              xargs -n 1 dirname | sort | uniq -c | sort -rn
     56 /opt/csw/lib
     17 /lib
     10 /opt/csw/lib/i386
      7 /usr/lib
      6 /usr/X11/lib
      3 /opt/csw/lib/pentium_pro
      2 /opt/csw/lib/pentium
  $

A blastwave-vel kapcsolatos plusz élmény, hogy a telepített csomagok a pkginfo (old-style csomagkezelő) outputjában megjelennek, de a pkg list (az image packaging system userspace tooljának) outputjában nem. Az alábbi parancs alapján nem csak a CSW* csomagokkal fordul ez elő és előfordul a fordított eset is:

  comm -3 <(pkginfo | awk '{ print $2 }' | sort) <(pkg list| awk '{ print $1 }' | sort)

Ennek biztosan megvan az oka, azért kissé furcsa. A végeredmény (mplayer) mindenesetre működik. Pipa.

Kellene Terminus font, mert az jó és fél életem a terminál előtt töltöm. Ez már nemhogy a Package Managerben, de a blastwave repositoryban sincsen. Sebaj, a projekt weboldaláról letöltve és a $HOME/.fonts alá telepítve fc-cache után már működik is. Pipa.

Nézzük tovább a checklistet. Kellene még KeepassX, hogy elérjem a közös használatú password safe-et. Szintén nem található a Package Managerben, valamint a blastwave-en sincsen. Ezt fordítani kellene. Kellene vmware-server-console, ez x86 solarisra nincsen, ez talán branded linux zone-ban feléleszthető. Kellene wine-nal ultravnc, hogy az encryption pluginnal elérjek bizonyos környezeteket (a natív vnc kliensek első blikkre ezt nem tudják). A wine is munkásnak tűnik, de biztosan megoldható. Addig is ezek a VirtualBoxon belüli guest linuxon futtathatóak.

Egyelőre ennyi, a kialakult véleményem - hangsúlyozom, mindössze kb. 2 nap nyúzás után -, hogy kellő munkával jól használható desktop alakítható ki a rendszerből, de nem ad annyi pluszt egy mai Linux disztribúcióhoz képest egy magamfajta desktopon, mint amennyi kényelmet kell nélkülöznöm.