Én a kedves ügyfél

Úgy látszik ma reggel jobb lábbal keltem fel, vagy csak megszállt a nyugalom és a kedvesség angyala...
Múlthéten hétfőn besétáltam a helyi Pannon irodába, hogy a meglévő feltöltő kártyás előfizetésemet átírassam számlás előfizetésre, ráadásul vállalkozó ként. Kb. 15 perc alatt le is rendeztük a dolgot, azt ígérték, hogy 72 órán belül már előfizetéses leszek, meg minden. Teltek múltak a napok, csütörtökön még mindig feltöltő kártyás voltam, sebaj, pénteken telefonáltam. Nincs semmi probléma, folyamatban van a dolog, elnézést, stb. Szombaton megint telefonáltam, nincs semmi probléma folyamatban van a dolog, elnézést, bocsának, elnézést.
Eljutottunk a hétfő azaz a ma reggelig amikorra már kissé kezdett zavarni a dolog, hogy miért nem vagyok én már előfizetéses miért vagyok még mindig feltöltő kártyás. Szépen be is sétáltam az irodába, leültem ugyan az elé a hölgy elé, elsírtam neki a kínomat. Kb. 30 perc alatt rájöttünk, hogy valamit nem jól adott meg, így annyi változott, hogy már nem magán személy birtokolja azt a az előfizetést hanem egy egyéni vállalkozó. Sebaj, akkor írjunk megint papírokat, töltsünk ki megint egy két dolgot. Szerencsétlen hölgyemény, már komolyan zavarban volt, többször kért elnézést mint amit a sok éves átlagban egész évben kapni szoktam. Miután végre lerendeztük a papírokat kedélyesen elbúcsúztunk és mentem tovább a dolgomra. Igen ám de motoszkált a fejemben, hogy ha már ilyen rendes volt meg kedves és ráadásul be is vallotta, hogy elrontott valamit és ezért olyan sokszor kért elnézést meghálálom neki valahogy. Mivel folyamatosan azért panaszkodott, hogy milyen fáradt így hát vettem neki egy doboz bonbont (csoki -> cukor -> energia :D).
Amikor benyitottam az üzletbe akkora tömegvolt, hogy éppen csak eltudtam araszolni az asztaláig, ő pedig riad arccal kérdezte, hogy mi a gond, mit rontott el? Mondtam, hogy semmit, de mivel megszenvedett velem ezért gondoltam hozok egy kis ajándékot és a kezébe nyomtam a bonbon-t. Csak vigyorgott és hálálkodott.